# 2020. évi CXXXV. törvény a foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokról és támogatásokról, valamint a foglalkoztatás felügyeletéről Az Országgyűlés a munkához jutás, a munkahelykeresés, a munkahely megtartása, a megfelelő munkaerőhöz jutás elősegítése érdekében, valamint a jogszabálysértő foglalkoztatásból származó gazdasági előnyök kiküszöbölésére, a foglalkoztatásra irányuló jogviszonyra vonatkozó szabályok foglalkoztatók általi megtartása állami felügyeletének és a foglalkoztatottakat megillető jogok érvényesülésének biztosítására, továbbá a foglalkoztatás elősegítésével kapcsolatos nemzetközi kötelezettségek teljesítésére a következő törvényt alkotja: ### I. Fejezet — ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. § E törvény alkalmazásában - a) ellenérték: a foglalkoztatásra irányuló jogviszony megállapíthatósága szempontjából minden olyan pénzbeli és természetbeli juttatás, amelyet a foglalkoztatásra tekintettel nyújtottak, vagy amelyben megállapodtak; - b) foglalkoztatásra irányuló jogviszony: minden olyan jogviszony, amelyben a foglalkoztatott a foglalkoztató részére és annak irányítása alatt ellenérték fejében tevékenységet végez vagy önmaga foglalkoztatását végzi; - c) foglalkoztató: aki természetes személyt foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében foglalkoztat; - d) foglalkoztatott: az a természetes személy, aki a foglalkoztató számára és annak irányítása alatt foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében, ellenérték fejében tevékenységet végez, vagy önmaga foglalkoztatását végzi. ### II. Fejezet — FOGLALKOZTATÁST ELŐSEGÍTŐ SZOLGÁLTATÁSOK ÉS TÁMOGATÁSOK 2. § (1) A foglalkoztatás elősegítése során az Alaptörvény XV. cikkében meghatározottak szerint kell eljárni azzal, hogy a munkaerő-piacon hátrányos helyzetben lévőket többletjogosultságok illetik meg. (2) A foglalkoztatás elősegítése érdekében a Kormány, a helyi önkormányzatok, továbbá a foglalkoztatók és a foglalkoztatottak, valamint ezek érdekképviseleti szervezetei együttműködnek. (3) A foglalkoztatást elősegítő szolgáltatások és támogatások tekintetében az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény szabályait kell alkalmazni. #### 1. A foglalkoztatást elősegítő szolgáltatás 3. § (1) Az állami foglalkoztatási szerv a munkahelykeresést, a munkához, valamint a megfelelő munkaerőhöz jutást, továbbá a munkahely megtartását – a Kormány rendeletében meghatározottak szerint – ingyenesen igénybe vehető szolgáltatásokkal (a továbbiakban: foglalkoztatást elősegítő szolgáltatás) is segíti. (2) Foglalkoztatást elősegítő szolgáltatást – a Kormány rendeletében meghatározottak szerint –nyilvántartásba vett foglalkoztatást elősegítő szolgáltatást nyújtó szervezet is nyújthat. (3) A foglalkoztatás elősegítése érdekében a foglalkoztató segíti az állami foglalkoztatási szerv munkáját, ennek keretében a munkaerőigényéről és annak megszűnéséről folyamatosan, de legkésőbb a betöltés esedékességekor tájékoztatja az állami foglalkoztatási szervet. (4) Magyarország részt vesz az Európai Foglalkoztatási Szolgálat (a továbbiakban: EURES) tevékenységében. (5) Foglalkoztatást elősegítő szolgáltatás – az állami foglalkoztatási szerv által nyújtott foglalkoztatást elősegítő szolgáltatás kivételével – a foglalkoztatási programokkal kapcsolatos elkülönített állami pénzalapból (a továbbiakban: az Alap) vagy európai uniós forrásból nyújtható. #### 2. A foglalkoztatást elősegítő támogatások 4. § Az állami foglalkoztatási szerv – a Kormány rendeletében meghatározottak szerint – foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítését vagy foglalkoztatásra irányuló jogviszony megtartását elősegítő támogatásokat (a továbbiakban: foglalkoztatást elősegítő támogatás) nyújthat. 5. § (1) Az állami foglalkoztatási szerv foglalkoztatást elősegítő támogatást - a) nyújt a 651/2014/EU rendelet szerinti súlyosan hátrányos helyzetű munkavállaló foglalkoztatása elősegítése érdekében, és - b) nyújthat a csoportos létszámleépítés elkerülése vagy annak hátrányos következményei enyhítése érdekében. (2) Az állami foglalkoztatási szerv munkaerőpiaci program keretében az (1) bekezdésben foglaltakon túl foglalkoztatást elősegítő támogatást nyújthat a munkaerőpiaci programban részt vevőnek a foglalkoztatás elősegítése érdekében. (3) A foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter által meghirdetett munkaerő-piaci program keretében az állami foglalkoztatási szerv foglalkoztatást elősegítő támogatást nyújthat. 6. § (1) Foglalkoztatást elősegítő támogatás nyújtása esetén a támogatásban részesülővel hatósági szerződést kell kötni. (2) Foglalkoztatást elősegítő támogatás az Alapból vagy európai uniós forrásból nyújtható. (3) Ha az Alapból nyújtott támogatást vissza kell követelni, a támogatást a kötelezettségszegés napjától a visszakövetelésről rendelkező határozat meghozatala napjáig számított ügyleti kamattal növelt összegben kell visszafizetni. Amennyiben a kötelezett a visszafizetési kötelezettségének a visszakövetelő határozatban megállapított határidőig nem tesz eleget, e határidő elmulasztásának napjától az állami foglalkoztatási szerv a teljesítés napjáig késedelmi kamatot is felszámít, kivéve a késedelem azon időszakát, amikortól a végrehajtásra az állami adó- és vámhatóság megkeresése megtörtént. Az állami adó- és vámhatóság az előtte folyó végrehajtási eljárásban a követelés összege után késedelmi pótlékot számít fel. (4) Az ügyleti kamat, valamint a késedelmi kamat mértékére a jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatások esetén fizetendő ügyleti kamatra és késedelmi kamatra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A kötelezett az állami adó- és vámhatóság végrehajtás foganatosítása érdekében történő megkeresését követően – az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló törvény szerinti – késedelmi pótlékot is köteles megfizetni. A késedelmesen megfizetett ügyleti kamat után nem számítható fel késedelmi kamat vagy késedelmi pótlék. (5) A támogatások tekintetében az állami foglalkoztatási szerv vezetője, erre irányuló kérelem esetén, különös méltánylást érdemlő esetben határozatában - a) eltekinthet az ügyleti kamat vagy a késedelmi kamat felszámításától, - b) dönthet - ba) a már felszámított ügyleti kamat vagy késedelmi kamat részben vagy egészben történő elengedéséről, valamint - bb) a foglalkoztatónak nem minősülő természetes személy részére nyújtott támogatás esetén a visszakövetelt támogatás visszafizetésének részben vagy egészben történő elengedéséről, kivéve, ha a végrehajtásra az állami adó és vámhatóság megkeresése megtörtént. (6) Az (5) bekezdésben meghatározott méltányosság szempontjából természetes személy esetében figyelembe vehető különösen a kedvezőtlen szociális helyzete, valamint az, hogy a támogatás visszafizetése a kötelezett és a vele egy háztartásban élők megélhetését súlyosan veszélyeztetné, foglalkoztató esetében pedig figyelembe vehető különösen a foglalkoztató kedvezőtlen vagyoni helyzete, a hatósági eljárások során tanúsított együttműködő magatartása, valamint a visszakövetelés alapjául szolgáló körülmények. ### III. Fejezet — A FOGLALKOZTATÁS FELÜGYELETE #### 3. A foglalkoztatás-felügyeleti hatóság 7. § (1) A foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt szabályozó jogszabályok minimumkövetelményeinek foglalkoztató általi megtartását a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság ellenőrzi. (2) Általános hatáskörű foglalkoztatás-felügyeleti hatóság a Kormány rendeletében kijelölt hatóság. Az általános hatáskörű foglalkoztatás-felügyeleti hatóság jogosult eljárni minden olyan ügyben, amely nem tartozik törvényben vagy a Kormány rendeletében meghatározott más hatóság hatáskörébe. (3) Különös hatáskörű foglalkoztatásfelügyeleti hatóság a honvédelemért felelős miniszter irányítása és felügyelete alá tartozó foglalkoztató foglalkoztatásfelügyeletét, a rendvédelmi szerv foglalkoztatásfelügyeletét, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok foglalkoztatásfelügyeletét, vagy a büntetés-végrehajtási intézetekben fogvatartottak büntetés-végrehajtási jogviszony keretében történő munkáltatásának foglalkoztatásfelügyeletét ellátó, a Kormány rendeletében kijelölt hatóság, továbbá a bányafelügyelet. (4) A foglalkoztatás-felügyeleti hatóság jogosult - a) a foglalkoztató és a foglalkoztatott közötti, valamint a foglalkoztatottnak munkavégzés céljából történő átengedése alapjául szolgáló jogviszony és a tényleges foglalkoztatás alapján létrejött kapcsolat minősítésére, - b) a tényleges foglalkoztató azonosíthatatlansága esetén – ellenkező bizonyításig – a foglalkoztató személyének vélelem alapján történő megállapítására, amely szerint a foglalkoztató – a következő sorrend szerint – az, - ba) aki a munkahelyen tevékenységet folytató felek közötti szerződésben (megállapodásban) foglaltak szerint a tevékenység összehangolásáért felelős, - bb) aki a tevékenységet a munkahelyen ténylegesen irányítja, - bc) akinek a területén a munkavégzés folyik, - c) az a) és b) pont alapján a foglalkoztatásra irányuló jogviszony meghatározott felek közötti fennállásának megállapítására, - d) a foglalkoztatást elősegítő támogatás tekintetében a vállalt kötelezettségek teljesítésének ellenőrzésére. #### 4. A foglalkoztatás-felügyeleti hatósági ellenőrzés és eljárás 8. § (1) A foglalkoztatás-felügyeleti hatóság eljárásában ügyfél az a foglalkoztató, akit hatósági ellenőrzés alá vontak, vagy akivel szemben hatósági eljárást indítottak, továbbá az a Magyarországon letelepedett vagy külföldi munkáltató, aki közösségi jogszabályon alapuló adatszolgáltatásra kötelezett. (2) A foglalkoztatás-felügyeleti hatósági ellenőrzés kizárólag hivatalból indul, az ügyfél saját hatósági ellenőrzését nem kérheti. (3) A foglalkoztatás-felügyeleti hatóság valamennyi foglalkoztatási helyszínen külön engedély és előzetes értesítési kötelezettség nélkül helyszíni ellenőrzést tarthat. (4) A foglalkoztatás-felügyeleti hatóság a hatósági ellenőrzése és eljárása során az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény szabályain túl jogosult - a) az ellenőrzés helyszínén található biztonsági berendezések által rögzített felvételek és a foglalkoztatás területére való be- és kilépést rögzítő berendezések adatainak megtekintésére, valamint azokról másolat készítésére, - b) az ellenőrzéssel érintett személyek személyazonosságának igazoltatással történő megállapítására, adóazonosító jelének és Társadalombiztosítási Azonosító Jelének (a továbbiakban: TAJ szám) használatára, valamint e személyektől az ellenőrzéshez szükséges felvilágosítás kérésére, továbbá e személyek tanúként történő meghallgatására. (5) A foglalkoztatás-felügyeleti hatóság ellenőrzése és eljárása során hivatalból zártan kezeli az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevőjének természetes személyazonosító adatait és lakcímét, kivéve, ha az érintett kéri a zárt adatkezelés mellőzését. (6) Az eljárás során vélelmezni kell a tanúként meghallgatott foglalkoztatottnak, valamint a panaszt, közérdekű bejelentést benyújtó természetes személynek az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvénynek az adatok zárt kezelésére vonatkozó szabályai szerinti olyan helyzetét, amely alapján őt nyilatkozata miatt súlyosan hátrányos következmény érheti. E személyeknek tanúként történő első meghallgatása során a zárt adatkezelés szabályai szerint kell eljárni akkor is, ha a meghallgatott személy a zárt adatkezelést nem kéri. (7) A foglalkoztatás-felügyeleti hatóság a jogviszony létesítésével kapcsolatos bejelentési kötelezettség ellenőrzésére irányuló eljárást a TAJ szám kiadásáig felfüggesztheti, ha a foglalkoztató a TAJ számmal nem rendelkező foglalkoztatott esetében kizárólag a TAJ számra vonatkozó bejelentési kötelezettségének nem tett eleget. 9. § (1) A foglalkoztatás-felügyeleti hatóság a jogszabálysértés megállapítása esetén a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvényben meghatározottakon túl a következő közigazgatási szankciókat alkalmazhatja: - a) további foglalkoztatás megtiltása, - b) munkaügyi bírság. (2) A foglalkoztatás-felügyeleti hatóság munkaügyi bírságot alkalmazhat, ha a hatáskörét érintő jogszabálysértést tár fel, és törvény vagy kormányrendelet szerint egyéb szankció nem alkalmazható. Kormányrendelet a munkaügyi bírság kötelező alkalmazását írhatja elő. (3) A foglalkoztatás-felügyeleti hatóság az eljárás során feltárt jogszabálysértés esetén a jogszabálysértés megszüntetése, következményeinek elhárítása, valamint a további jogsértés megelőzése érdekében kötelezi a foglalkoztatót a jogszabálysértés megszüntetésére, vagy a jogszabálysértés tényét megállapító határozatot hoz. (4) Figyelmeztetés nem alkalmazható, ha a munkaügyi bírság kiszabása kötelező. (5) Nem alkalmazható közigazgatási szankció, ha a jogsértő magatartásnak a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság tudomására jutásától számított egy év eltelt. (6) Az elkövetéstől számított három év elteltével is alkalmazható közigazgatási szankció, ha - a) a három évnél korábban megkezdett jogszabálysértés a hatósági ellenőrzés megkezdésekor folyamatosan fennáll, vagy - b) a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság vagy a felügyeleti szerv a foglalkoztatás-felügyeleti hatóságot új eljárás lefolytatására kötelezte. (7) A foglalkoztatás-felügyeleti hatóság a pénzfizetési kötelezettség teljesítésére a kötelezettnek a véglegessé vált határozat illetékes adóhatóságnak történő megküldése előtt benyújtott kérelme alapján részletfizetést biztosíthat. A foglalkoztatás-felügyeleti hatóság bármely részlet megfizetésének elmulasztása esetén haladéktalanul megküldi a végleges határozatot az adóhatóságnak a hatáskörébe tartozó intézkedések megtétele céljából. 10. § (1) Ha a foglalkoztató a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésével kapcsolatos bejelentési kötelezettségének nem tett eleget, a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság megállapítja a foglalkoztatásra irányuló jogviszony fennállását, és kötelezi a foglalkoztatót a bejelentési kötelezettség teljesítésére. (2) Ha a foglalkoztató a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésével kapcsolatos bejelentési kötelezettségének nem tett eleget, a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság a foglalkoztatásra irányuló jogviszony fennállását – az általános teljes napi munkaidő figyelembevételével – a szabályszegés megkezdésétől visszamenőleg számított harmincadik naptól állapítja meg, kivéve, ha a hatósági eljárás során megállapítható, hogy a bejelentés nélküli foglalkoztatás a harminc napot meghaladta. (3) Az (1) vagy (2) bekezdésben foglalt intézkedés nem alkalmazható, ha a foglalkoztató a TAJ számmal nem rendelkező foglalkoztatott részére a foglalkoztatás megkezdése előtt kérte a TAJ szám kiadását a székhelye szerint illetékes egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró kormányhivataltól, valamint a TAJ számot az adatképzésről kapott értesítéstől számított nyolc napon belül az adóhatóságnak bejelentette. #### 5. A foglalkoztatás-felügyeleti hatóság által vezetett nyilvántartás 11. § (1) A foglalkoztatás-felügyeleti hatóság az e törvényben meghatározott feladatainak ellátása érdekében, az általa létrehozott informatikai rendszerben a következő adatokat kezeli és tartja nyilván: - a) a foglalkoztatott személy - aa) természetes személyazonosító adatait, állampolgárságát, - ab) huzamos tartózkodási jogosultságát, menekült vagy oltalmazott jogállását, - ac) lakóhelyét, tartózkodási helyét és értesítési címét, - ad) foglalkozását, munkahelyét, munkakörét (tevékenységét), - ae) heti munkaidejét, - af) iskolai végzettségét, szakképzettségét, - ag) jövedelmére vonatkozó adatokat, - ah) TAJ számát, adóazonosító jelét, - ai) iskolaszövetkezeti tagi jogviszonya esetén diákigazolványa számát, - aj) közérdekű nyugdíjas szövetkezeti tagsága esetén a nyugdíjfolyósítási törzsszámát; - b) a foglalkoztató - ba) azonosító adatait, - bb) gazdálkodási formáját, - bc) adószámát, - bd) pénzforgalmi jelzőszámát; - c) adószámmal nem rendelkező természetes személy foglalkoztató - ca) természetes személyazonosító adatait, - cb) lakcímét, - cc) adóazonosító jelét. (2) A foglalkoztatás állami felügyelete hatékony működésének biztosítása céljából az állami adóhatóság az (1) bekezdés szerinti adatokat – az (1) bekezdés ab), ac), ad), af) és ag) alpontja szerinti adatok kivételével – átadja a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság részére. (3) A foglalkoztatás-felügyeleti hatóság a foglalkoztatók munkaügyi kapcsolatai rendezettségével kapcsolatos adatoknak más szervek eljárásában történő felhasználása céljából közhiteles hatósági nyilvántartást vezet. E hatósági nyilvántartás – az (1) bekezdés b) és c) pontjában foglalt adatok kivételével – közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül. (4) A hatósági nyilvántartás tartalmazza – az (1) bekezdés b) pont bd) alpontja kivételével – a foglalkoztató (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti adatait, a jogsértést megállapító határozat keltét és számát, véglegessé és végrehajthatóvá válásának időpontját, a jogsértés megjelölését, az alkalmazott jogkövetkezményt és mértékét az annak alapjául szolgáló jogszabályhelyre történő utalással, közigazgatási per esetén a jogerős bírósági határozat keltét és számát, jogerőssé és végrehajthatóvá válásának időpontját, valamint azt, hogy a bíróság milyen döntést hozott. (5) A foglalkoztatás-felügyeleti hatóság a (4) bekezdés szerinti adatokat a (3) bekezdés szerinti esetben a Kormány rendeletében meghatározott módon nyilvánosságra hozza, valamint az ügyfél kérelmére hatósági bizonyítványt ad ki. (6) A foglalkoztatás-felügyeleti hatóság más szerv és természetes személy részére adatot csak törvényben meghatározott módon szolgáltathat. (7) A bíróság, az ügyészség, a bűnüldözési és a büntetés-végrehajtási szerv, valamint a nemzetbiztonsági szolgálat – feladata ellátása érdekében, a rá vonatkozó törvényekben meghatározott célok és feltételek teljesülése esetén – e törvény felhatalmazása alapján a nyilvántartásba felvett adatok teljes körének igénylésére jogosult. (8) A munkavédelmi hatóság az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásba – az ellenőrzéséhez szükséges mértékben – betekinthet. (9) A foglalkoztatás-felügyeleti hatóság a nyilvántartott adatokat a részére történt átadástól számított ötven év elteltével törli a nyilvántartásból. ### IV. Fejezet — ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK #### 6. Felhatalmazó rendelkezések 12. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza - a) a foglalkoztatást elősegítő szolgáltatások fajtáit, a foglalkoztatást elősegítő szolgáltatások nyilvántartásának szabályait, a szolgáltatások nyújtására vonatkozó feltételeket és a szolgáltatások igénybevételének részletes szabályait; - b) az állami foglalkoztatási szerv és más szervezetek által, az EURES tevékenységében történő részvétel keretében nyújtott munkaerő-piaci szolgáltatásokat, az állami foglalkoztatási szervnek az EURES keretében folytatott tevékenységével kapcsolatos feladatait, valamint az állami foglalkoztatási szervnek nem minősülő szervezeteknek az EURES tevékenységében történő részvétele feltételeit és módját; - c) a foglalkoztatást elősegítő támogatások fajtáit és e támogatások nyújtására vonatkozó feltételeket, azok odaítélésének és megszüntetésének részletes szabályait, valamint az állami foglalkoztatási szerv által nyújtható foglalkoztatást elősegítő támogatásokat; - d) az általános hatáskörű foglalkoztatás-felügyeleti hatóságot, a hatóság eljárására vonatkozó részletes szabályokat, és ennek keretében - da) a foglalkoztatás-felügyeleti tevékenység tárgyának, a foglalkoztatási minimumkövetelményeknek, a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság személyi és szervezeti kereteinek, hatáskörének és illetékességnek, a hatósági ellenőrzés és hatósági eljárás rendjének részletes szabályait, - db) a közigazgatási szankciók és egyéb intézkedések részletes szabályait, a szankciók mértékét és alkalmazásának feltételeit, - dc) a hatósági nyilvántartás vezetésére és a nyilvántartásban szereplő adatok nyilvánosságra hozatalára, hozzáférésére, felhasználására, valamint a hatósági bizonyítvány kiadására vonatkozó részletes szabályokat, - dd) a foglalkoztatás-felügyeleti hatósági ellenőrzésre jogosító képzés és vizsga részletes szabályait, - de) a foglalkoztatás elősegítő támogatás tekintetében a vállalt kötelezettségek ellenőrzésének szabályait; - e) a különös hatáskörű foglalkoztatás-felügyeleti hatóságot és e hatóság eljárására vonatkozó részletes szabályokat. #### 7. Hatályba léptető rendelkezés 13. § Ez a törvény 2021. március 1-jén lép hatályba. #### 8. Átmeneti rendelkezés 14. § A III. Fejezetben foglalt rendelkezéseket az e törvény hatálybalépését követően megkezdett hatósági ellenőrzés alapján indult eljárásokban kell alkalmazni. #### 9. Az Európai Unió jogának való megfelelés 15. § (1) Ez a törvény - a) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1407/2013/EU bizottsági rendelet, - b) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a mezőgazdasági ágazatban nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1408/2013/EU bizottsági rendelet, - c) a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 2014. június 17-i, 651/2014/EU bizottsági rendelet, - d) a foglalkoztatási szolgálatok európai hálózatáról (EURES), a munkavállalók mobilitási szolgáltatásokhoz való hozzáféréséről és a munkaerőpiacok további integrációjáról, valamint a 492/2011/EU és az 1296/2013/EU rendeletek módosításáról szóló, 2016. április 13-i (EU) 2016/589 európai parlamenti és tanácsi rendelet - e) az elbocsátott munkavállalók támogatását szolgáló Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapról (EGAA) és az 1309/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. április 28-i (EU) 2021/691 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg. (2) Ez a törvény - a) a munkaadónak a munkavállalóval szembeni, a szerződés, illetve a munkaviszony feltételeire vonatkozó tájékoztatási kötelezettségéről szóló, 1991. október 14-i 91/533/EGK tanácsi irányelvnek, - b) a várandós, a gyermekágyas vagy szoptató munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedések bevezetéséről szóló, 1992. október 19-i 92/85/EGK tanácsi irányelvnek, - c) a fiatal személyek munkahelyi védelméről szóló, 1994. június 22-i 94/33/EK tanácsi irányelvnek, - d) a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló, 1996. december 16-i 96/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek, - e) az Európai Közösség munkavállalóinak tájékoztatása és a velük folytatott konzultáció általános keretének létrehozásáról szóló, 2002. március 11-i 2002/14/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek, - f) a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló, 2003. november 4-i 2003/88/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek, - g) a munkaerő-kölcsönzés keretében történő munkavégzésről szóló, 2008. november 19-i 2008/104/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek, - h) az illegálisan tartózkodó harmadik országbeli állampolgárokat foglalkoztató munkáltatókkal szembeni szankciókra és intézkedésekre vonatkozó minimumszabályokról szóló, 2009. június 18-i 2009/52/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek, - i) a harmadik országbeli állampolgárok valamely tagállam területén való tartózkodására és munkavállalására vonatkozó összevont engedélyre irányuló összevont kérelmezési eljárásról, valamint a harmadik országból származó, valamely tagállam területén jogszerűen tartózkodó munkavállalók közös jogairól szóló, 2011. december 13-i 2011/98/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek, - j) a harmadik országbeli állampolgárok idénymunkásként való munkavállalás céljából való belépésének és tartózkodásának feltételeiről szóló, 2014. február 26-i 2014/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek, - k) a harmadik országbeli állampolgárok vállalaton belüli áthelyezés keretében történő belépésének és tartózkodásának feltételeiről szóló, 2014. május 15-i 2014/66/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek, - l) a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló 96/71/EK irányelv érvényesítéséről és a belső piaci információs rendszer keretében történő igazgatási együttműködésről szóló 1024/2012/EU rendelet (az IMI-rendelet) módosításáról szóló, 2014. május 15-i 2014/67/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek, - m) a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló 96/71/EK irányelv módosításáról szóló, 2018. június 28-i (EU) 2018/957 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek - n) az Európai Unióban biztosítandó megfelelő minimálbérekről szóló, 2022. október 19-i (EU) 2022/2041 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja. (3) A 40. § a) pontja a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló, 2003. november 4-i 2003/88/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja. #### 10. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosítása #### 16. § #### 11. A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosítása #### 17. § #### 18. § #### 12. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény módosítása #### 19. § #### 13. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása #### 20. § #### 14. A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény módosítása #### 21. § #### 15. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása #### 22. § #### 16. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosítása #### 23. § #### 17. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény módosítása #### 24. § #### 18. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosítása #### 25. § #### 19. A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény módosítása #### 26. § #### 20. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosítása #### 27. § #### 21. A gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény módosítása #### 28. § #### 22. Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény módosítása #### 29. § #### 23. A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény módosítása #### 30. § #### 24. A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény módosítása #### 31. § #### 25. A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény módosítása #### 32. § #### 33. § #### 26. A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény módosítása #### 34. § #### 27. A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény módosítása #### 35. § #### 36. § #### 28. Az ágazati párbeszéd bizottságokról és a középszintű szociális párbeszéd egyes kérdéseiről szóló 2009. évi LXXIV. törvény módosítása #### 37. § #### 29. A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosítása #### 38. § #### 30. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény módosítása #### 39. § #### 31. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény módosítása #### 40. § #### 32. A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény módosítása #### 41. § #### 33. A postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény módosítása #### 42. § #### 34. A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény módosítása #### 43. § #### 35. A védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló 2016. évi XXX. törvény módosítása #### 44. § #### 36. Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény módosítása #### 45. § #### 46. § #### 37. A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény módosítása #### 47. § #### 38. A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény hatályon kívül helyezése #### 48. §