2020. évi CXXX. törvény — mi változott? 2023. december 1.

(1) A foglalkoztatott felett a munkáltatói jogokat a Kormány nevében – e törvény vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény eltérő rendelkezése hiányában – annak a NAV szervnek a vezetője gyakorolja, amelynek állományába a foglalkoztatott tartozik. A NAV Központi Irányítása állományába tartozó foglalkoztatott tekintetében a munkáltatói jogokat a NAV elnöke gyakorolja. Törvény eltérő rendelkezése hiányában a munkáltatói jogkör gyakorlása vezetői munkakört betöltő foglalkoztatottra a NAV szervezeti és működési szabályzatában vagy foglalkoztatási szabályzatában, illetve a foglalkoztató NAV szerv ügyrendjében, vagy egyedi ügyben írásban átruházható. Az átruházott munkáltatói jogkör nem ruházható tovább.

(2) A NAV elnöke bármely foglalkoztatott esetében magához vonhatja a munkáltatói jogkört, vagy annak egy részét. A munkáltatói jogkör elvonásáról az eredeti munkáltatói jogkör gyakorlóját és a foglalkoztatottat – a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 72/B. § (3) bekezdése szerinti felülvizsgálati eljárás kezdeményezésének kivételével – értesíteni kell.

(3) A tisztviselői munkakört betöltő pénzügyőri státuszú foglalkoztatott rendfokozat és a szolgálati egyenruha kivételével egyenruha viselésére jogosult, egyebekben – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – rá a tisztviselőkre irányadó szabályok vonatkoznak.

(2a) Ha a szolgálati jogviszonyt a foglalkoztatott a 67. § d) pontja alapján az igazgatási szünet alatt szünteti meg, a jogviszony megszüntetésével kapcsolatos munkáltatói intézkedéseket az igazgatási szünetet követő első munkanapon kell megtenni.

(4) Ha a II. besorolási osztályba tartozó munkakört betöltő pénzügyőri státuszú foglalkoztatott I. besorolási osztályba tartozó munkakörbe kerül kinevezésre, az első tiszti rendfokozatának megállapításakor a tiszthelyettesi és zászlósi rendfokozatban eltöltött tényleges szolgálati idejének az 50%-át kell figyelembe venni. Ha a Hszt. hatálya alá tartozó szerv hivatásos állományába, vagy a Magyar Honvédség állományába tartozó tiszthelyettesi vagy zászlósi rendfokozati állománycsoportba, vagy rendfokozati csoportba tartozó személyt áthelyezéssel az I. besorolási osztályba tartozó pénzügyőri munkakörbe nevezik ki, az első rendfokozatának megállapításakor a tiszthelyettesi és zászlósi rendfokozatban eltöltött tényleges szolgálati idejének az 50%-át kell figyelembe venni.

(5) Ha a pénzügyőri státuszra kinevezett személy adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonya a Hszt. hatálya alá tartozó szerv, vagy a Magyar Honvédség állományából áthelyezéssel jött létre, első rendfokozatként a közvetlenül az áthelyezés előtt viselt rendfokozatot kell meghatározni feltéve, ha az magasabb, mint a (2) bekezdés szabályai szerint meghatározott rendfokozat.

(6) Az (5) bekezdés rendelkezései nem alkalmazhatók a II. besorolási osztályba tartozó munkakörbe kinevezés esetén, ha a viselt rendfokozat közvetlenül az áthelyezés előtt hadnagy, vagy magasabb rendfokozat volt.

(7) Az (5) bekezdés rendelkezéseinek alkalmazása esetén a 131. § (2) bekezdés szerinti soron következő rendfokozatra előírt várakozási időbe a közvetlenül az áthelyezés előtt viselt rendfokozatban eltöltött tényleges idő 50%-át, de legfeljebb négy évet kell beszámítani.

(4) Ha a tényállás megítélése egyszerű, és a kár összege ismert, a munkáltatói jogkör gyakorlója – a 206. § (1) bekezdése szerinti – körülményekre tekintettel mellőzheti a kártérítési eljárás lefolytatását.

(5) Ha a foglalkoztatott a munkaköri feladatainak ellátása érdekében szolgálati gépjárművet vezet, és a gépjármű vezetésekor gondatlanul kárt okoz – kivéve, ha a 201. § (1) bekezdése szerinti vétkességtől független kártérítési felelősség áll fenn –, a munkáltatói jogkör gyakorlója a foglalkoztatottat legfeljebb a havi illetménye összegének 30%-áig kötelezheti a kár megfizetésére.