2020. évi CXXX. törvény — mi változott? 2023. január 1.
A 2022. november 1. és 2023. január 1. között hatályba lépett módosítások. 107 sor került be, 15 sor került ki.
← Előző módosítás (2022. november 1.)Következő módosítás (2023. május 15.) →IdőállapotokHatályos szöveg
⋯ 45 változatlan sor ⋯
- 1. alacsonyabb besorolású munkakör: az a munkakör, amely a betöltött munkakörnél alacsonyabb besorolási osztályba vagy azonos besorolási osztály esetén alacsonyabb besorolási kategóriába tartozik, azonos besorolási kategória esetén központi szervnél betöltött munkakörhöz képest a területi szervnél betöltött munkakör, továbbá a vezetői munkakört betöltők esetében a nem vezetői munkakör vagy az alacsonyabb vezetői munkakör is;
- 2. alacsonyabb vezetői munkakör: az a vezetői munkakör, amely a betöltött vezetői munkakörhöz képest alacsonyabb besorolási kategóriába tartozik;
- 3. alapvető munkáltatói jog: a kinevezés, a jogviszony-megszüntetés, a fegyelmi, a méltatlansági és a kártérítési eljárás, valamint a sérelemdíj megfizetésére irányuló eljárás megindítása, a fegyelmi büntetés, a kártérítés, a sérelemdíj, az összeférhetetlenség megállapítása, a kinevezés tartalmának módosítása;
- 3a. apa: a Ptk. szerint apai jogállású férfi, vagy az örökbefogadó férfi;
- 4. azonos besorolású munkakör: az a munkakör, amely a betöltött munkakörrel azonos besorolási osztályba és besorolási kategóriába tartozik, továbbá azonos szervezeti szinten helyezkedik el;
- 5. azonos vezetői munkakör: az a vezetői munkakör, amelynek besorolási kategóriája megegyezik a betöltött munkakör besorolási kategóriájával;
- 6. beosztás szerinti heti munkaidő: a hétre elrendelt rendes munkaidő;
⋯ 4 változatlan sor ⋯
- 11. felettes: a foglalkoztatott vonatkozásában vezetői vagy magasabb vezetői munkakörénél fogva utasítás kiadására vagy munkáltatói jogkör gyakorlására jogosult személy;
- 12. foglalkoztató NAV szerv: a NAV-nak az a központi vagy területi szerve, amelynek állományába a foglalkoztatott, a munkavállaló tartozik;
- 13. fogyatékos gyermek: az a gyermek, akire tekintettel a családok támogatásáról szóló törvény szerinti magasabb összegű családi pótlék került megállapításra;
- 14. gyermek: a családok támogatására vonatkozó szabályok szerinti saját háztartásban nevelt vagy gondozott gyermek;
- 13a. gondozást végző foglalkoztatott: az a foglalkoztatott, aki a kezelőorvos által igazolt súlyos egészségügyi okból jelentős gondozásra vagy támogatásra szoruló hozzátartozójának, vagy a foglalkoztatottal közös háztartásban élő személynek személyes gondozást vagy támogatást nyújt;
- 14. gyermek: a családok támogatásáról szóló törvény szerinti saját háztartásban nevelt vagy gondozott gyermek, ideértve, ha a különélő szülők a közös szülői felügyelet gyakorlásakor a gyermeket saját háztartásukban egymást felváltva, azonos időtartamban nevelik vagy gondozzák, valamint a 13. pont szerinti fogyatékos gyermeket is;
- 15. gyermekét egyedül nevelő foglalkoztatott: aki gyermekét saját háztartásában neveli és hajadon, nőtlen, özvegy, elvált vagy házastársától külön él és nincs élettársa;
- 16. magasabb besorolású munkakör: az a munkakör, amely a betöltött munkakörnél magasabb besorolási osztályba vagy magasabb besorolási kategóriába tartozik vagy magasabb vezetői munkakörnek minősül, azonos besorolási kategória esetén a területi szervnél betöltött munkakörhöz képest a központi szervnél betöltött munkakör, továbbá a nem vezetői munkakört betöltők esetében a vezetői munkakör is;
- 17. magasabb vezetői munkakör: az a vezetői munkakör, amely a betöltött vezetői munkakör besorolási kategóriájánál magasabb besorolási kategóriába tartozik;
⋯ 600 változatlan sor ⋯
(7) Ha a kinevezés érvénytelenségét a munkába lépés előtt állapítják meg, akkor az érvénytelenséget előidéző ok megszüntetéséig a foglalkoztatott nem állítható munkába. Ha az érvénytelenség oka a munka megkezdése után jut a kinevezési jogkört gyakorló tudomására, a foglalkoztatottat az érvénytelenség orvoslásáig a munkavégzéstől el kell tiltani.
#### 41/A. § [ A munkáltatót terhelő tájékoztatási kötelezettség]
(1) A munkáltatói jogkör gyakorlója legkésőbb a szolgálati jogviszony kezdetétől számított hét napon belül írásban tájékoztatja a foglalkoztatottat
- a) az alkalmazható munkarendekről és azok kereteiről,
- b) az illetménnyel való elszámolás módjáról, az illetményfizetés gyakoriságáról, a kifizetés napjáról,
- c) az illetmény- és egyéb juttatások megállapításának szabályairól,
- d) a szabadságnapok számítási módjáról és kiadásának szabályairól,
- e) a szolgálati jogviszony megszűnésével vagy megszüntetésével összefüggő szabályokról, különösen a felmentési idő megállapításának szabályairól,
- f) a munkáltató képzési politikájáról, a foglalkoztatott által igénybe vehető képzésre fordítható idő tartamáról, valamint
- g) a hatóság megnevezéséről, amely részére a munkáltató a foglalkoztatással kapcsolatos közterhet megfizeti.
(2) Az (1) bekezdésben előírt tájékoztatás szolgálati jogviszonyra vonatkozó szabály rendelkezésére hivatkozással is megadható.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározottak változásáról a munkáltató a foglalkoztatottat legkésőbb a változás hatálybalépésének napján írásban tájékoztatja. Nem terheli a munkáltatót tájékoztatási kötelezettség, ha a tájékoztatást a (2) bekezdés szerint adta meg.
#### 42. § [Speciális kinevezési szabályok]
(1) Ha a kinevezés a miniszter vagy a NAV elnöke hatáskörébe tartozik, a pénzügyőri állományba vételt és rendfokozatba kinevezést a miniszter vagy a NAV elnöke, egyéb, a munkakörbe helyezéssel kapcsolatos rendelkezést a munkáltatói jogkör gyakorlójának munkáltatói intézkedése tartalmazza.
⋯ 117 változatlan sor ⋯
(6) Az (1)–(5) bekezdés nem alkalmazható a vezetői munkakört betöltő foglalkoztatott tekintetében.
49/A. § (1) A foglalkoztatott gyermeke nyolcéves koráig, valamint a gondozást végző foglalkoztatott kérheti a részmunkaidőben való foglalkoztatását. A foglalkoztatottnak kérelmét írásban indokolnia kell és meg kell jelölnie a módosítás időpontját.
(2) Az (1) bekezdés szerinti kérelemre a munkáltatói jogkör gyakorlója tizenöt napon belül köteles írásban nyilatkozni. A kérelem elutasítása esetén a munkáltatói jogkör gyakorlója a nyilatkozatát köteles megindokolni. A kérelem jogellenes elutasítása vagy a nyilatkozat elmulasztása esetén a bíróság a munkáltató hozzájáruló nyilatkozatát pótolja.
(3) A gondozást végző foglalkoztatott a részmunkaidőt legkorábban a kezelőorvos által kiállított igazolás munkáltatóhoz történő benyújtásától számított 15 napot követően veheti igénybe, legfeljebb két év időtartamra.
### VII. Fejezet — KINEVEZÉSTŐL ELTÉRŐ IDEIGLENES FOGLALKOZTATÁS
#### 50. § [Kinevezéstől eltérő ideiglenes foglalkoztatás közös szabályai]
⋯ 56 változatlan sor ⋯
(1) A munkáltatói jogkör gyakorlója a foglalkoztató NAV szerv a szervezetszerű működési területén kívüli munkavégzésre kötelezheti a foglalkoztatottat (kiküldetés). Ennek feltétele, hogy az érintett a kiküldetés időtartama alatt is a munkáltatói jogkör gyakorlója irányítása és utasítása alapján végezze a munkát. A kiküldetés alapján történő munkavégzés időtartama tisztviselők esetén nem haladhatja meg – a munkáltatói jogkör gyakorlója és a tisztviselő eltérő megállapodása hiányában – naptári évenként a negyvennégy munkanapot. Ha a kiküldetés időtartama egy munkanapon belül a négy órát meghaladja, azt egy munkanapként kell számításba venni.
(2) Ha a foglalkoztató NAV szerv szervezetszerű működési területe a főváros vagy annak egyes kerületei, illetve Pest megye területére terjed ki, kiküldetésnek – feltéve, hogy az érintett a kiküldetés időtartama alatt is a munkáltatói jogkör gyakorlójának irányítása és utasítása alapján végzi a munkát – az minősül, ha a foglalkoztatottat a munkáltatói jogkör gyakorlója a főváros és Pest megye közigazgatási határain kívüli munkavégzésre kötelezi.
(2) Ha a foglalkoztató NAV szerv szervezetszerű működési területe a főváros vagy annak egyes kerületei, illetve Pest vármegye területére terjed ki, kiküldetésnek – feltéve, hogy az érintett a kiküldetés időtartama alatt is a munkáltatói jogkör gyakorlójának irányítása és utasítása alapján végzi a munkát – az minősül, ha a foglalkoztatottat a munkáltatói jogkör gyakorlója a főváros és Pest vármegye közigazgatási határain kívüli munkavégzésre kötelezi.
(3) Ha a foglalkoztató NAV szerv szervezetszerű működési területe az ország egész területére kiterjed, kiküldetésnek – feltéve, hogy az érintett a kiküldetés időtartama alatt is a munkáltatói jogkör gyakorlójának irányítása és utasítása alapján végzi a munkát – az minősül, ha a foglalkoztatottat a munkáltatói jogkör gyakorlója a munkavégzési hely szerinti régió közigazgatási határain kívüli munkavégzésre kötelezi.
⋯ 135 változatlan sor ⋯
(5) Az (1) bekezdés szerinti programban egyes részfeladatok végrehajtásáért felelős szakértőként részt vevő, a megvalósítás időtartama alatt esetileg a kedvezményezett országban tartózkodó foglalkoztatottra a (3) bekezdést nem kell alkalmazni.
#### 62/A. § [A munkáltatót terhelő tájékoztatási kötelezettség külföldi munkavégzés esetén]
(1) A várhatóan négy egymást követő hetet meghaladó, a 60–62. §-ban meghatározott külföldön történő munkavégzés esetén a foglalkoztatottat legkésőbb a külföldre való kiutazást megelőző hét nappal írásban tájékoztatni kell
- a) a külföldi munkavégzés helyéről, tartamáról,
- b) a pénzbeli és a természetbeni juttatásról,
- c) a munkavégzés helyén irányadó díjazás, valamint az utazási, étkezési és lakhatási költségek megtérítésének szabályairól, feltételeiről,
- d) a díjazás és egyéb juttatás pénzneméről,
- e) a hazatérésre irányadó szabályokról.
(2) Nem terheli a munkáltatót tájékoztatási kötelezettség olyan munkafeltételről, amelyben a felek írásban kifejezetten megállapodtak, vagy amiről szolgálati jogviszonyra vonatkozó jogszabály rendelkezik.
(3) Az (1) bekezdés c)–e) pontjában előírt tájékoztatás szolgálati jogviszonyra vonatkozó szabály rendelkezésére történő hivatkozással is megadható.
(4) Az (1) bekezdésben meghatározott munkafeltételek változásáról a munkáltató a 41/A. § (3) bekezdésében foglaltak szerint tájékoztatja a foglalkoztatottat.
#### 63. § [Szolgálati jogviszony szünetelése NAV elnökévé történő kinevezés esetén]
(1) Ha a foglalkoztatottat a NAV elnökévé nevezik ki, a kinevezéstől e megbízatás megszűnéséig szünetel a szolgálati jogviszonya.
⋯ 56 változatlan sor ⋯
- e) áthelyezéssel a Kttv. szerinti kormányzati szolgálati jogviszonyt és közszolgálati jogviszonyt, hivatásos szolgálati jogviszonyt, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyt, közalkalmazotti jogviszonyt szabályozó jogszabályok hatálya alá tartozó szervekhez, illetve a Magyar Honvédséghez (jogviszonyváltás),
- f) a hivatalvesztés fegyelmi büntetéssel.
#### 67/A. § [Speciális indokolási kötelezettség]
(1) A munkáltató – a foglalkoztatott kérelmére – indokolási kötelesség hiányában is megindokolja a szolgálati jogviszony megszüntetésére irányuló jognyilatkozatát, ha a foglalkoztatott hivatkozása szerint a szolgálati jogviszony megszüntetésére
- a) a 49/A. § szerint biztosított részmunkaidő,
- b) a 85. § (1) bekezdés p) pontja szerinti munkaidő-kedvezmény, vagy
- c) a 122. § szerinti apasági szabadság vagy a 122/A. § szerinti szülői szabadság
igénylése vagy igénybevétele miatt került sor.
(2) A foglalkoztatott az (1) bekezdés szerinti jognyilatkozat indokolását annak közlésétől számított tizenöt napon belül írásban kérheti. A munkáltató az indokolást a kérelem kézhezvételétől számított tizenöt napon belül közli.
#### 68. § [Közös megegyezés]
(1) A szolgálati jogviszony a munkáltatói jogkör gyakorlója és a foglalkoztatott közös megegyezésével bármikor megszüntethető. A megszüntetést bármelyik fél kezdeményezheti és azt indokolni nem kell.
⋯ 170 változatlan sor ⋯
- g) a nő jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelésének, de legfeljebb ennek megkezdésétől számított hat hónap,
- h) a házastárs vagy élettárs külszolgálata miatt kapott illetmény nélküli szabadság,
- i) a szolgálati jogviszony szünetelésének
- j) a 85. § (1) bekezdés m) és p) pontjában meghatározott távollét,
- k) az apasági és a szülői szabadság
időtartama alatt.
⋯ 20 változatlan sor ⋯
(1) A foglalkoztatott, a munkáltatói jogkör gyakorlója, valamint a Kttv. szerinti kormányzati szolgálati, hivatásos szolgálati, rendvédelmi igazgatási szolgálati, közszolgálati, közalkalmazotti, honvédelmi alkalmazotti jogviszony létrehozására feljogosított munkáltatói szerv vezetője megállapodhatnak a foglalkoztatott kormányzati szolgálati, hivatásos szolgálati, rendvédelmi igazgatási szolgálati, közszolgálati, közalkalmazotti, igazságügyi alkalmazotti szolgálati, honvédelmi alkalmazotti jogviszonyba történő áthelyezésében.
(2) A foglalkoztatott beleegyezése esetén – a miniszter és a honvédelemért felelős miniszter, vagy a NAV elnöke és a Magyar Honvédség parancsnokának döntése alapján – a Magyar Honvédség állományába áthelyezhető.
(2) A foglalkoztatott beleegyezése esetén – a miniszter és a honvédelemért felelős miniszter, vagy a NAV elnöke és a Honvéd Vezérkar főnökének döntése alapján – a Magyar Honvédség állományába áthelyezhető.
(3) Az áthelyezéshez történő hozzájárulást a NAV nem tagadhatja meg, ha a megkeresés kézhezvétele és az áthelyezés kért időpontja közötti időtartam a két hónapot meghaladja.
⋯ 163 változatlan sor ⋯
- m) a jogszabály szerinti örökbefogadás előkészítése időszakában – az örökbe fogadható gyermekkel történő személyes találkozás céljából – évente legfeljebb tíz munkanapra,
- n) a munkáltatói jogkör gyakorlója engedélye alapján,
- o) az egészségkárosodási ellátásra jogosultság megállapítására irányuló eljárás alatt az eljárás során elfogadott munkakörbe helyezéséig, vagy ha erre nem kerül sor, az egészségkárosodási ellátásra jogosultság tárgyában hozott döntés meghozataláig.
- p) a súlyos egészségi okból gondozásra szoruló hozzátartozója, vagy a foglalkoztatottal közös háztartásban élő személy személyes gondozása nyújtása céljából évente legfeljebb öt munkanapra.
(2) A rendelkezésre állási, illetve munkavégzési kötelezettség alóli (1) bekezdés szerinti mentesülés esetében – törvény eltérő rendelkezése hiányában – a foglalkoztatott a távollét idejére távolléti díjra jogosult.
(2) A rendelkezésre állási, illetve munkavégzési kötelezettség alóli mentesülés (1) bekezdés a)–o) pontja szerinti esetében – törvény eltérő rendelkezése hiányában – a foglalkoztatott a távollét idejére távolléti díjra jogosult.
(3) Az (1) bekezdés m) pontja szerinti esetben az örökbefogadást elősegítő szervezet által kiállított igazolás alapján, a kiállításától számított kilencven napon belül kell a foglalkoztatottat mentesíteni a kérésének megfelelő időpontban. Az igénybevételről a foglalkoztatott legalább öt munkanappal korábban tájékoztatja a munkáltatói jogkör gyakorlóját.
(4) Az (1) bekezdés p) pontja szerinti esetben a gondozás indokoltságát a gondozásra szoruló személy kezelőorvosa igazolja.
#### 86. § [Szolgálati jogviszonyban töltött idő számítása]
(1) A besorolás, a jubileumi jutalom és a végkielégítés szabályainak alkalmazása során a szolgálati jogviszonyban töltött idő számításánál nem lehet figyelembe venni az állásból történő felfüggesztés, a letartóztatás (előzetes letartóztatás), az előzetes kényszergyógykezelés, valamint az olyan bűnügyi felügyelet időtartamát, amelynek során a bíróság a terhelt számára előírta, hogy lakást, egyéb helyiséget, intézményt, vagy ahhoz tartozó bekerített helyet engedély nélkül nem hagyhatja el.
⋯ 57 változatlan sor ⋯
- a) országgyűlési vagy európai parlamenti képviselő,
- b) nemzetiségi szószóló,
- c) főpolgármester, főpolgármester-helyettes,
- d) megyei közgyűlés elnöke, alelnöke,
- d) vármegyei közgyűlés elnöke, alelnöke,
- e) polgármester, alpolgármester,
- f) helyi nemzetiségi önkormányzat elnöke, elnökhelyettese,
- g) országos nemzetiségi önkormányzat elnöke, elnökhelyettese, továbbá
⋯ 362 változatlan sor ⋯
#### 108. § [A foglalkoztatottat megillető szabadság]
A foglalkoztatott alap-, pót-, szülési és illetmény nélküli szabadságra, továbbá gyermek születése esetén járó pótszabadságra jogosult, emellett a tisztviselő betegszabadságra, a pénzügyőr egészségügyi szabadságra jogosult.
A foglalkoztatott alap-, pót-, szülési, apasági, szülői és illetmény nélküli szabadságra jogosult, emellett a tisztviselő betegszabadságra, a pénzügyőr egészségügyi szabadságra jogosult.
#### 109. § [Szabadságra jogosító idő]
⋯ 101 változatlan sor ⋯
(4) A (2) és (3) bekezdés szerinti határidőt követően a szabadság nem adható ki és nem vehető igénybe, a szabadság nem halmozódhat.
(5) Az (1)–(4) bekezdés nem vonatkozik a 122. § szerinti pótszabadságra.
(5) Az (1)–(4) bekezdés nem vonatkozik a 122. § és 122/A. § szerinti pótszabadságra.
(6) A (2) bekezdés a) pontjában meghatározott szolgálati érdeknek minősül különösen
⋯ 27 változatlan sor ⋯
(1) A szabadságot – a (2)–(5) bekezdésben foglalt kivétellel – megváltani nem lehet.
(2) A szolgálati jogviszony megszűnése, megszüntetése esetén, ha a munkáltatói jogkör gyakorlója az arányos szabadságot nem adta ki, az arányos szabadságot (ha a foglalkoztatottnak van fennmaradó szabadsága) meg kell váltani.
(2) A szolgálati jogviszony megszűnése, megszüntetése esetén, ha a munkáltatói jogkör gyakorlója az arányos szabadságot nem adta ki, az arányos szabadságot (ha a foglalkoztatottnak van fennmaradó szabadsága) – az apasági és a szülői szabadságot kivéve – meg kell váltani.
(3) Az 57. § szerinti kirendelés, vezénylés esetén a kirendelés, vezénylés időtartama alatt a foglalkoztatott részére a kirendelés, vezénylés helye szerinti szervnél kell kiadni a szabadságot. Más kirendelés, vezénylés esetén a ki nem adott időarányos tárgyévi szabadság megváltását illetően úgy kell eljárni, mintha az érintett szolgálati jogviszonya megszűnt volna.
⋯ 82 változatlan sor ⋯
azzal, hogy a szülési szabadság időtartama a szülést követően hat hétnél a b)–c) pont szerinti esetekben sem lehet rövidebb.
#### 122. § [Gyermek születése esetén járó pótszabadság]
#### 122. § [Apasági szabadság]
(1) Gyermeke születése esetén öt munkanap, ikergyermek születése esetén hét munkanap pótszabadság illeti meg az apát, melyet legkésőbb a születést követő második hónap végéig kérésének megfelelő időpontban kell kiadni.
(1) Az apa gyermeke születése esetén legkésőbb a gyermeke születését követő, vagy gyermek örökbefogadása esetén legkésőbb az örökbefogadást engedélyező határozat véglegessé válását követő második hónap végéig tíz munkanap szabadságra (a továbbiakban: apasági szabadság) jogosult, amelyet kérésének megfelelő időpontban, legfeljebb két részletben kell kiadni. Az apasági szabadságra a munkavállaló akkor is jogosult, ha a gyermeke halva születik, vagy meghal.
(2) Az (1) bekezdés szerinti pótszabadság abban az esetben is megilleti az apát, ha gyermeke halva születik, vagy meghal.
(2) A foglalkoztatottat az apasági szabadság első öt, ikergyermekek születése esetén az első hét munkanapjára távolléti díj, a hatodik munkanapjától a tizedik munkanapjáig, ikergyermekek születése esetén a nyolcadik munkanapjától a tizedik munkanapjáig a távolléti díj negyven százaléka illeti meg.
(3) Az (1) bekezdés alkalmazása során apa alatt a szülői felügyeleti jogot gyakorló vér szerinti vagy örökbe fogadó apát kell érteni.
(3) Az apasági szabadság tekintetében nem alkalmazható a 113. § (6) bekezdése.
#### 122/A. § [Szülői szabadság]
(1) A foglalkoztatottat gyermeke hároméves koráig negyvennégy munkanap szülői szabadság illeti meg.
(2) A szülői szabadság igénybevételének feltétele, hogy a szolgálati jogviszony egy éve fennálljon.
(3) A munkáltatói jogkör gyakorlója a szülői szabadságot a foglalkoztatott kérésének megfelelő időpontban adja ki. A munkáltatói jogkör gyakorlója a 113. § (6) bekezdésében meghatározott esetben a szülői szabadság kiadását – legfeljebb hatvan nappal – elhalaszthatja, ennek indokát és a kiadás általa javasolt időpontját a foglalkoztatottal írásban köteles közölni. A foglalkoztatott már megkezdett szülői szabadságát a munkáltatói jogkör gyakorlója a 113. § (6) bekezdésében meghatározott esetben nem szakíthatja meg.
(4) A foglalkoztatott a szülői szabadság tartamára a távolléti díj tíz százalékára jogosult, amelyet csökkenteni kell az erre az időszakra a foglalkoztatottnak megfizetett, a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 42/A. § (1) bekezdése vagy 42/E. § (1) bekezdése szerinti gyermekgondozási díj, a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 20. § (1) bekezdése szerinti gyermekgondozást segítő ellátás összegével.
#### 123. § [Illetmény nélküli szabadság a gyermek gondozására tekintettel]
(1) A foglalkoztatott – a gyermek gondozása céljából – a gyermek harmadik életéve betöltéséig illetmény nélküli szabadságra jogosult, amelyet a kérésének megfelelő időpontban kell kiadni.
⋯ 1224 változatlan sor ⋯
(1) A foglalkoztatott a szolgálati jogviszonyból származó igényének érvényesítése érdekében, ha e törvény eltérően nem rendelkezik – a (3) és (4) bekezdésben meghatározott esetek kivételével az igény érvényesítésére vonatkozó elévülési időn belül – közvetlenül bírósághoz fordulhat.
(1a) Ha a foglalkoztatott a bíróság előtt – indokolással alátámasztva – arra hivatkozik, hogy a szolgálati viszonyát ténylegesen
- a) a 49/A. § szerinti részmunkaidő,
- b) a 85. § (1) bekezdés p) pontja szerinti munkaidő-kedvezmény, vagy
- c) a 122. § szerinti apasági szabadság vagy a 122/A. § szerinti szülői szabadság
igénylése vagy igénybevétele miatt szüntették meg, a munkáltató köteles bizonyítani, hogy a szolgálati viszony megszüntetésére nem ebből az okból került sor.
(2) A munkáltatói jogkör gyakorlójának mérlegelési jogkörébe tartozó döntése ellen a foglalkoztatott bírósághoz akkor fordulhat, ha e törvény megengedi.
(3) A keresetet a sérelmezett munkáltatói intézkedésről szóló irat közlésétől számított harminc napon belül lehet a bírósághoz benyújtani
⋯ 12 változatlan sor ⋯
kapcsolatos ügyekben.
(3a) A 49/A. § (2) bekezdése szerinti munkáltató hozzájáruló nyilatkozatának pótlása iránti perben a bíróság soron kívül jár el.
(4) Megállapodás megtámadása esetén a keresetlevelet a megtámadás eredménytelenségének 21. § (9) bekezdése szerinti megállapításától számított harminc napon belül lehet előterjeszteni.
(5) A (3) bekezdés b)–c), e)–g) és j) pontjában meghatározott esetben a keresetlevél benyújtásának halasztó hatálya van, ide nem értve
⋯ 29 változatlan sor ⋯
(3) Ha a felmentés azért jogellenes, mert e törvényben előírtnál rövidebb felmentési időt állapítottak meg, ez a felmentést nem teszi érvénytelenné, de ilyen esetben a szolgálati jogviszony a szabályos felmentés utolsó napjáig tart.
(4) Az (1) bekezdésben foglalt esetben meg kell téríteni a foglalkoztatott elmaradt illetményét és egyéb járandóságait, továbbá a jogviszony jogellenes megszüntetésével összefüggésben felmerült kárát is. Nem kell megtéríteni az illetménynek, egyéb járandóságnak, illetve a kárnak azt a részét, amely máshonnan megtérült vagy kellő gondosság mellett megtérülhetett volna. A kellő gondosság elmulasztásának különösen azt kell tekinteni, ha az érintett az állami foglalkoztatási szervvel nem működik együtt a munkavégzésre irányuló jogviszony létesítése érdekében, nem köt álláskeresési megállapodást, illetve az e szerv által felajánlott – a foglalkoztatás elősegítéséről szóló törvényben foglalt feltételekre tekintettel – megfelelő munkahelyet elutasítja, továbbá maga nem keres aktívan munkahelyet. A bíróság a kellő gondosság elmulasztásának az elmaradt illetmény, egyéb járandóságok, illetve az érintett felmerült kárának a megtérítésével kapcsolatos következményét az eset összes körülményének mérlegelése alapján állapítja meg.
(4) Az (1) bekezdésben foglalt esetben meg kell téríteni a foglalkoztatott elmaradt illetményét és egyéb járandóságait, továbbá a jogviszony jogellenes megszüntetésével összefüggésben felmerült kárát is. Nem kell megtéríteni az illetménynek, egyéb járandóságnak, illetve a kárnak azt a részét, amely máshonnan megtérült vagy kellő gondosság mellett megtérülhetett volna. A kellő gondosság elmulasztásának különösen azt kell tekinteni, ha az érintett az állami foglalkoztatási szervvel nem működik együtt a munkavégzésre irányuló jogviszony létesítése érdekében, illetve az e szerv által felajánlott – a foglalkoztatás elősegítéséről szóló törvényben foglalt feltételekre tekintettel – megfelelő munkahelyet elutasítja, továbbá maga nem keres aktívan munkahelyet. A bíróság a kellő gondosság elmulasztásának az elmaradt illetmény, egyéb járandóságok, illetve az érintett felmerült kárának a megtérítésével kapcsolatos következményét az eset összes körülményének mérlegelése alapján állapítja meg.
(5) Ha a szolgálati jogviszony az (1) bekezdésben foglalt módon történő jogellenes megszüntetése esetén a foglalkoztatott az eredeti munkakörébe való visszahelyezést nem kéri vagy a bíróság mellőzi az érintett eredeti munkakörbe történő visszahelyezését, a szolgálati jogviszony a jogellenességet megállapító határozat jogerőre emelkedésének napján szűnik meg. Ekkor – a (4) bekezdésben foglaltakon felül – a bíróság a NAV-ot az eset összes körülményének, így különösen a jogsértés és annak következményei súlyának mérlegelésével, a foglalkoztatott legalább két-, legfeljebb tizenkét havi illetményének megfelelő összeg megfizetésére kötelezi.
⋯ 792 változatlan sor ⋯
(6) A tisztjelölti jogviszony (1) bekezdés szerinti átalakulásával összefüggésben a tisztjelöltnek próbaidő nem köthető ki, egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságvizsgálatokat elvégezni nem kell.
#### 257/B. § [Átmeneti rendelkezések az egyes foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2022. évi LXXIV. törvényhez]
(1) E törvénynek az egyes foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2022. évi LXXIV. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított rendelkezéseit – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – a hatálybalépésekor fennálló jogviszonyokra is alkalmazni kell.
(2) A 41/A. § és a 62/A. § rendelkezéseiben foglalt tájékoztatási kötelezettség a munkáltatót a 2022. július 31-én szolgálati viszonyban állók vonatkozásában csak a foglalkoztatott, a Módtv. hatálybalépését követő három hónapon belül benyújtott, erre irányuló írásbeli kérelme esetén terheli. A kérelem előterjesztése esetén a munkáltatói jogkört gyakorló az írásbeli tájékoztatási kötelezettségét harminc napon belül teljesíti.
(3) A foglalkoztatott 2022. augusztus 2. és 2022. december 31. között született vagy örökbefogadott gyermeke után a Módtv. hatálybalépésétől számított két hónapon belül jogosult a 122. § szerinti apasági szabadságot igénybe venni, ha a Módtv. hatálybalépése előtt
- a) a 122. § szerinti gyermek születése esetén járó pótszabadságot nem vette igénybe, vagy
- b) a 122. § szerinti gyermek születése esetén járó pótszabadságot igénybe vette, annak és a 122. § szerinti apasági szabadság különbözetének megfelelő munkanapok tartamára.
(4) A munkáltatói jogkör gyakorlója, ha a foglalkoztatott gyermeke 2022. augusztus 2. és 2023. június 30. között tölti be a harmadik életévét, a szülői szabadságot – a foglalkoztatott kérésének megfelelő időpontban – legkésőbb 2023. június 30-ig terjedő időszakban adja ki.
#### 258. § [Átmeneti rendelkezések az elektronikus ügyintézéshez]
(1) A NAV-val 2020. december 31-én munkaviszonyban álló munkavállaló köteles 19. § (9) bekezdése szerinti szolgáltatással 2021. február 1. napjától rendelkezni.
⋯ 16 változatlan sor ⋯
- d) az UNICE, a CEEP és az ESZSZ által a részmunkaidős foglalkoztatásról kötött keretmegállapodásról szóló, 1997. december 15-i 97/81/EK tanácsi irányelv;
- e) a BUSINESSEUROPE, az UEAPME, CEEP és ESZSZ által a szülői szabadságról kötött, felülvizsgált keretmegállapodás végrehajtásáról és a 96/34/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2010. március 8-i 2010/18/EU tanácsi irányelv;
- f) a várandós, a gyermekágyas vagy szoptató munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedések bevezetéséről [tizedik egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikke (1) bekezdésének értelmében] szóló, 1992. október 19-i 92/85/EGK tanácsi irányelv.
- g) az Európai Unióban alkalmazandó átlátható és kiszámítható munkafeltételekről szóló, 2019. június 20-i (EU) 2019/1152 európai parlamenti és a tanácsi irányelv,
- h) a szülők és gondozók vonatkozásában a munka és a magánélet közötti egyensúlyról és a 2010/18/EU tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2019. június 20-i (EU) 2019/1158 európai parlamenti és a tanácsi irányelv.
### 1. melléklet a 2020. évi CXXX. törvényhez
⋯ 112 változatlan sor ⋯
| Társaságban való részvétel formája: | | |
| | | |
| VI. A jelentkező jövedelmi és vagyoni viszonyaira vonatkozó adatok | | |
| A jelentkezőnek a jelentkezést megelőző egy évben szerzett jövedelmei: | Munkajövedelem Befektetésből származó jövedelem Gazdasági társaságból származó jövedelem Szociális vagy munkanélküli ellátás Ösztöndíj Egyéb forrás (pl. vagyonértékesítés, jogdíj) Eltartott | |
| A jelentkezőnek a jelentkezést megelőző egy évben szerzett jövedelmei: | Munkajövedelem Befektetésből származó jövedelem Gazdasági társaságból származó jövedelem Szociális vagy álláskeresési ellátás Ösztöndíj Egyéb forrás (pl. vagyonértékesítés, jogdíj) Eltartott | |
| A jelentkezést megelőző egy év havi nettó átlagos jövedelme: | | |
| A jelentkező tulajdonában lévő ingatlanok, ingatlanrészek: | | |
| Tulajdonában lévő jelentősebb (legalább 300 000 Ft) értékű ingóságok és vagyoni értékű jogok: | | |
⋯ 143 változatlan sor ⋯
#### Vezetői munkakörök alapilletménye
| A | B | C | D | E | F |
| | B | C | D | E | F |
| --- | --- | --- | --- | --- | --- |
| 1. | vezetői munkakör | területi szerv | | központi szerv | |
| 2. | | | | | |
⋯ 238 változatlan sor ⋯