2020. évi CXXX. törvény — mi változott? 2022. augusztus 1.

- 30. szolgálati jogviszonyra vonatkozó szabály: az e törvényben, valamint e törvény végrehajtására kiadott rendeletben, továbbá az e törvényben meghatározott tárgykörökben a NAV vezetője által szabályzatban meghatározott rendelkezés;

(4) A NAV vezetője közjogi szervezetszabályozó eszközben megtilthatja, hogy a foglalkoztatott az internetes felületen magánszemélyként való megnyilvánulásakor, magánvélemény nyilvánításakor a NAV személyi állományába tartozására vonatkozó adatot hozzon nyilvánosságra.

A NAV vezetője, vagy a munkáltatói jogkör gyakorlója munkabiztonsági okból vagy a munkavégzés rendjének fenntartása és ellenőrizhetősége érdekében, valamint integritási érdekből megtilthatja, hogy a foglalkoztatott a munkavégzés során a miniszteri rendeletben meghatározott egyes vagyontárgyakat, magáncélú telekommunikációs eszközöket, valamint meghatározott összeget meghaladó készpénzt vagy – a bankkártya kivételével – a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti készpénz-helyettesítő fizetési eszközt magánál tartson, továbbá korlátozhatja a magáncélú telekommunikációs eszközöknek a munkavégzés során történő használatát.

(1) Egyoldalú jognyilatkozatból csak az e törvényben, e törvény felhatalmazása alapján más jogszabályban, illetve a NAV vezetője által kiadott szabályzatban meghatározott esetben származhatnak jogok vagy kötelezettségek.

(1) A foglalkoztatott felett a munkáltatói jogokat a Kormány nevében – e törvény vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény eltérő rendelkezése hiányában – annak a NAV szervnek a vezetője gyakorolja, amelynek állományába a foglalkoztatott tartozik. A NAV Központi Irányítása állományába tartozó foglalkoztatott tekintetében a munkáltatói jogokat a NAV vezetője gyakorolja. Törvény eltérő rendelkezése hiányában a munkáltatói jogkör gyakorlása vezetői munkakört betöltő foglalkoztatottra a NAV szervezeti és működési szabályzatában, illetve a foglalkoztató NAV szerv ügyrendjében, vagy egyedi ügyben írásban átruházható. Az átruházott munkáltatói jogkör nem ruházható tovább.

(2) A NAV vezetője bármely foglalkoztatott esetében magához vonhatja a munkáltatói jogkört, vagy annak egy részét. A munkáltatói jogkör elvonásáról az eredeti munkáltatói jogkör gyakorlóját és a foglalkoztatottat értesíteni kell.

A pénzügyőrök tekintetében a NAV irányítására kijelölt miniszter (a továbbiakban: miniszter) vagy a NAV vezetője hatáskörébe utalt kiemelt munkáltatói jogköröket az 1. melléklet tartalmazza. A NAV vezetője a hatáskörébe tartozó kiemelt munkáltatói jogkörének gyakorlását írásban átruházhatja az általa kijelölt vezetőre. Az átruházott kiemelt munkáltatói jogkör nem ruházható tovább.

(1) A tábornoki rendfokozati állománycsoportba tartozó pénzügyőri státuszú foglalkoztatott (a továbbiakban: tábornok) szolgálati jogviszonyának létesítéséről, megszüntetéséről, a tábornoki rendfokozati állománycsoportba tartozó rendfokozatba történő kinevezésről vagy előléptetésről, a tábornoki rendfokozat visszavonásáról, továbbá a tábornokra vonatkozó rendfokozatot vagy szolgálati jogviszonyt érintő fegyelmi büntetés kiszabásáról – a NAV vezetője által lefolytatott fegyelmi eljárást követően – a miniszter javaslatára a köztársasági elnök dönt.

(7) Nem nevezhető ki foglalkoztatottnak az öregségi nyugdíjra való jogosultsággal rendelkező személy, kivéve, ha a Kormány a NAV vezetőjének kérelmére hozzájárul a foglalkoztatott kinevezéséhez.

- b) a tisztjelölt esetében a NAV vezetője,

(6) A (3)–(5) bekezdésben foglaltakat a tisztjelöltekre is alkalmazni kell azzal, hogy esetükben az ellenőrzés megállapításai alapján a NAV vezetője dönt a jogkövetkezményekről.

(1) Ha a kinevezés a miniszter vagy a NAV vezetője hatáskörébe tartozik, a pénzügyőri állományba vételt és rendfokozatba kinevezést a miniszter vagy a NAV vezetője, egyéb, a munkakörbe helyezéssel kapcsolatos rendelkezést a munkáltatói jogkör gyakorlójának munkáltatói intézkedése tartalmazza.

(1) A NAV vezetője a betöltetlen munkakör betöltése céljából a Kit.-ben foglaltak szerint működtetett toborzási adatbázisban nyilvántartott személyek egyéni azonosításra alkalmas módon nyilvántartott adataihoz közvetlenül hozzáférhet.

(1) A foglalkoztatott kormányzati, rendvédelmi vagy egyéb biztonsági érdekből a miniszter, a más szervet irányító vagy vezető miniszter, a más szerv és a NAV vezetőjének megállapodása alapján – beleegyezésével – munkakör vagy meghatározott feladat ellátására más szervhez kirendelhető, illetve vezényelhető.

(8) A kirendelés, vezénylés időtartama alatt a szolgálati jogviszony megszüntetésére, a kinevezés tartalmának módosítására vonatkozó munkáltatói jogokat – a (9) bekezdés szerinti eltéréssel – az e törvényben meghatározottak szerint a miniszter, illetve a NAV vezetője gyakorolja.

(1) A más szervhez kirendelés, vezénylés megszüntetésére a más szerv vezetőjének kezdeményezésére érdekmúlás miatt vagy a más szervhez kirendelt, vezényelt magatartására visszavezethető okból, valamint a foglalkoztatott kérelme alapján kerülhet sor. A szolgálat érdekére hivatkozva a más szervhez kirendelés, vezénylés megszüntetését a NAV vezetője is kezdeményezheti. A más szervhez kirendelésnek, vezénylésnek a más szerv működése érdekkörében felmerülő okból történő megszüntetése a más szerv vezetőjének kérésére legfeljebb két hónapra elhalasztható.

(1) A foglalkoztatott – a munkaköre meghagyása mellett – a legfőbb ügyész kezdeményezésére, a NAV vezetőjének egyetértésével, meghatározott feladat ellátására, határozott időtartamra az ügyészi szervezethez kirendelhető, vezényelhető.

a NAV vezetője, tábornok esetén a miniszter külföldre vezényli a külföldi szolgálati tevékenység időtartamára, de legfeljebb három évre. A külföldre vezénylés egy alkalommal egy évvel meghosszabbítható.

(3) A pénzügyőrt nemzetközi kötelezettség teljesítése érdekében vagy megállapodás alapján három hónapot meg nem haladó időtartamra – a munkaköre meghagyásával – a NAV vezetője vezényli a külföldi szolgálatra.

(1) Ágazati szakmai feladat, illetve e feladat támogatásának ellátása céljából a foglalkoztatott a külpolitikáért felelős miniszter, illetve az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter által vezetett minisztériumba, a Magyarország Állandó NATO Képviseletére, Magyarország Állandó EBESZ Képviseletére (a továbbiakban együtt: kihelyező szerv) a NAV vezetőjének döntése alapján – a kihelyező szervvel egyeztetve – a feladatellátáshoz szükséges határozott időre kirendelhető, illetve vezényelhető (a továbbiakban együtt: külszolgálati kirendelés).

#### 63. § [Szolgálati jogviszony szünetelése NAV vezetőjévé vagy szakmai helyettesévé történő kinevezés esetén]

(1) Ha a foglalkoztatottat a NAV vezetőjévé vagy szakmai helyettesévé nevezik ki, a kinevezéstől e megbízatás megszűnéséig szünetel a szolgálati jogviszonya.

(4) Ha a NAV vezetője egyetért a foglalkoztatott jogviszonyának fenntartásával, kikéri a Kormány véleményét a foglalkoztatott jogviszonyának (1) bekezdés e) pontja szerinti fenntartásáról.

(2) A foglalkoztatott beleegyezése esetén – a miniszter és a honvédelemért felelős miniszter, vagy a NAV vezetője és a Magyar Honvédség parancsnokának döntése alapján – a Magyar Honvédség állományába áthelyezhető.

(5) A NAV vezetője köteles az e törvényben meghatározott kérdésekben, valamint az általános munkáltatói szabályozási hatáskörébe tartozó kérdésekben foglalkoztatási szabályzatot kiadni.

(4) A miniszter rendeletben határozza meg azokat a fertőző betegségeket, amelyek esetében a munkakörhöz vagy egyes munkaköri feladatokhoz kapcsolódóan – így különösen a külföldi szolgálat végrehajtása során – a pénzügyőr vagy pénzügyőrök egyes csoportjainak egészségét és biztonságát veszélyeztető biológiai kóroki tényező kockázatának elkerülése érdekében kötelező védőoltás elrendelésének van helye. A kötelező védőoltást a NAV egészségügyi szakfeladatainak ellátásáért felelős vezető javaslatára a NAV vezetője rendeli el. A NAV vezetője által elrendelt kötelező védőoltás alól az Eütv. 58. § (3) bekezdése szerinti mentesítést a védőoltásra kötelezett pénzügyőr, törvényes képviselője vagy kezelőorvosa a NAV egészségügyi szakfeladatainak ellátásáért felelős vezetőnél kezdeményezheti.

(5) A foglalkoztatott – ideértve a vezetői munkakört betöltő foglalkoztatottat is – a NAV vezetőjének előzetes engedélyével gazdasági társaságnál vezető tisztségviselő, illetve felügyelőbizottsági tag lehet, feltéve, ha

(4) A (2) bekezdés alapján a foglalkoztatott köteles megtéríteni a munkáltatói jogkör gyakorlója által előírt, nem a NAV humánerőforrás-fejlesztési feladatokat ellátó intézete által biztosított képzés költségeit, ha a képzés költségei meghaladják a NAV vezetője által a foglalkoztatási szabályzatban meghatározott összeget.

(13) Az alkalmazható munkarendeket és azok kereteit a NAV vezetője a foglalkoztatási szabályzatban határozza meg.

(4) A túlmunkát a munkáltatói jogkör gyakorlójának írásban kell elrendelnie. A túlmunka elrendelésének, nyilvántartásának és elszámolásának rendjét a NAV vezetője határozza meg.

(5) Teljes napi munkaidő esetén naptári évenként háromszáz óra túlmunka rendelhető el. Az elrendelhető túlmunka mértékét a NAV vezetője a NAV alaptevékenysége zavartalanságának biztosítása érdekében

illeti meg. A NAV vezetője a 150 órát meg nem haladó túlmunka teljesítésének díjazását is engedélyezheti, ha a szabadidő kiadása a NAV alaptevékenységének ellátását veszélyeztetné.

(3) A készenlétet a munkáltatói jogkör gyakorlójának írásban kell elrendelnie. A készenlét elrendelésének, nyilvántartásának és elszámolásának rendjét a NAV vezetője határozza meg.

- d) a szakfőigazgató, a Központi Irányítás főigazgató-helyettese és a Bűnügyi Főigazgatóság főigazgatója esetében tizenöt munkanap,

- e) a Központi Irányítás főigazgatója esetében tizenhat munkanap.

(4) A távmunkavégzésre vonatkozó részletszabályokat a NAV vezetője határozza meg.

(4) Az otthoni munkavégzés részletes szabályait a NAV vezetője állapítja meg.

(4) Az egyes munkakörök besorolását a NAV vezetője – a munkakör tartalmának meghatározott módszertanon és eljárási rendben végrehajtott értékelése alapján – a foglalkoztatási szabályzatban állapítja meg.

(2) A miniszter, valamint a NAV vezetője az (1) bekezdésében meghatározott feltételek nélkül is soron kívül eggyel magasabb rendfokozatba előléptetheti a pénzügyőri státuszú foglalkoztatottat, ha a szolgálat teljesítésében kimagasló helytállást tanúsított.

- a) főigazgató,

- b) főigazgató-helyettes,

- c) szakfőigazgató,

- d) igazgató,

- e) igazgatóhelyettes,

- f) főosztályvezető,

- g) főosztályvezető-helyettes és

- h) osztályvezető.

(3) A főosztályvezető helyettesítésére szervezeti egység vezetése nélkül a NAV vezetőjének engedélyével tölthető be főosztályvezető-helyettesi munkakör a főosztály által ellátott feladatok összetettségére, nagyságrendjére tekintettel.

(1) A NAV vezetőjének előzetes jóváhagyásával a munkáltatói jogkör gyakorlója át nem ruházható hatáskörében, illetve a Központi Irányításban a NAV vezetője által átruházott hatáskörben a munkáltatói jogkört gyakorló vezető a tárgyévet megelőző év teljesítményértékelése figyelembevételével a tárgyévre vonatkozóan a foglalkoztatott besorolása szerinti alapilletményét december 31-éig terjedő időszakra legfeljebb 30%-kal megemelheti, vagy legfeljebb 30%-kal csökkentett mértékben állapíthatja meg. Az eltérítésről a munkáltatói jogkör gyakorlója minden év január 31-éig dönt.

(1) A NAV vezetőjének előzetes jóváhagyásával a munkáltatói jogkör gyakorlója át nem ruházható hatáskörében, illetve a Központi Irányításban a NAV vezetője által átruházott hatáskörben munkáltatói jogkört gyakorló vezető a kimagasló teljesítményt nyújtó, és a szervezet működése szempontjából kiemelten fontos munkakört betöltő foglalkoztatottnak az e törvényben meghatározott illetményrendszerre vonatkozó szabályoktól eltérő, személyi illetményt állapíthat meg.

(2) A személyi illetményt egy összegben kell megállapítani és visszavonásig érvényes. A visszavonáshoz – ide nem értve a 187. § (4) bekezdés e) pontja szerinti esetet – a NAV vezetőjének előzetes jóváhagyása szükséges. A visszavonást követően a foglalkoztatottat az e törvényben meghatározott illetményrendszerre vonatkozó szabályok szerint, az általa betöltött munkakör alapján kell besorolni és illetményét megállapítani.

(2) Az (1) bekezdés szerinti pótlékra jogosító munkaköröket a NAV vezetője határozza meg.

(1) A NAV vezetője szakmai tanácsadói, illetve szakmai főtanácsadói címet adományozhat a (2) bekezdésben foglalt feltételekkel rendelkező foglalkoztatottnak. Az adományozható szakmai tanácsadói, illetve szakmai főtanácsadói címek számát a foglalkoztatási szabályzatban kell meghatározni. Az adományozható kétféle cím együttesen nem haladhatja meg a NAV felsőfokú iskolai végzettségű foglalkoztatotti létszámának 10%-át.

(2) A NAV vezetője az (1) bekezdésben foglaltakon túl célfeladatot állapíthat meg – az érintett hivatali szervezet vezetőjének egyetértésével – más államigazgatási szervnél foglalkoztatott részére. A céljuttatást ebben az esetben a NAV vezetője állapítja meg.

(5) A NAV vezetője foglalkoztatási szabályzatban rendelkezik a cafetériajuttatás igénybevételének részletes szabályairól, elszámolásának rendjéről és visszatérítésének szabályairól.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt juttatás mértékét, feltételeit, az elbírálás és elszámolás rendjét, valamint a visszatérítés szabályait a NAV vezetője foglalkoztatási szabályzatban állapítja meg.

(1) A NAV vezetője az elhunyt foglalkoztatottat – a közszolgálat teljesítése során szerzett érdemeire figyelemmel – a NAV saját halottjává nyilváníthatja.

(1) A 177. § szerinti továbbfoglalkoztatási kötelezettség alól a foglalkoztatott kérelme alapján a NAV vezetőjének előterjesztésére a miniszter adhat mentesítést, ha a foglalkoztatott egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 50%-os vagy kisebb mértékű. Egészségkárosodási járadékra jogosultság abban az esetben állapítható meg, ha a miniszter a továbbfoglalkoztatási kötelezettség alól mentesítést ad.

(1) Az egészségkárosodási ellátásra való jogosultságot és annak mértékét a NAV vezetője hivatalból állapítja meg.

(2) A NAV vezetője dönt

(5) Az egészségkárosodási ellátás mértékének megállapításához szükséges, az érintettet esetlegesen megillető baleseti járadék vagy baleseti táppénz (a továbbiakban együtt: baleseti ellátás), rokkantsági ellátás és rehabilitációs ellátás összegéről kérelmére a NAV vezetőjét az ellátást folyósító szerv tájékoztatja.

(1) Az egészségkárosodási ellátásra való jogosultság az egészségkárosodás következő – az egészségi alkalmatlanság megállapítására irányuló eljárásban beszerzett, a rehabilitációs hatóság által megállapított – felülvizsgálati időpontjáig terjedő határozott időtartamra kerül megállapításra. A rehabilitációs hatóság felülvizsgálatának eredményétől függően a NAV vezetője az egészségkárosodási ellátásra való jogosultságot ezt követően minden esetben a rehabilitációs hatóság által meghatározott, az egészségkárosodás következő felülvizsgálatának időpontjáig terjedő időtartamra hosszabbítja meg.

(3) Az egészségkárosodási ellátásra való jogosultság meghosszabbításakor a NAV vezetője figyelembe veszi

(1) Ha a felülvizsgálat eredménye szerint a 177. § (4) bekezdése alapján egészségkárosodási keresetkiegészítésre jogosult komplex minősítése a 178. § (1) bekezdésében meghatározott értékre változott vagy az alá csökkent, a NAV vezetőjének előterjesztésére a miniszter felmentést adhat a továbbfoglalkoztatási kötelezettség alól. A NAV vezetője az érintett kérelmére vagy – az egészségkárosodási keresetkiegészítésre jogosult beleegyezésével – hivatalból tehet előterjesztést a miniszternél, a mentesítésre és jogkövetkezményeire egyebekben a 178. § (2)–(3) bekezdését kell alkalmazni.

(2) A NAV vezetője az egészségkárosodási ellátás összegének módosításáról, valamint a jogalap nélkül felvett egészségkárosodási ellátás visszafizettetéséről hivatalból dönt.

(6) Az (1) bekezdés i) pontjában foglaltaktól eltérően nem szűnik meg az egészségkárosodási ellátásra való jogosultsága annak az egészségkárosodási járadékra jogosultnak, aki a Kttv. 1. §-ában vagy 2. §-ában, a Kit. 2. §-ában felsorolt, vagy a Hszt. hatálya alá tartozó szervnél létesít foglalkoztatási jogviszonyt. Ebben az esetben az egészségkárosodási járadék helyett részére a 182. § (2) bekezdésében meghatározott mértékű egészségkárosodási keresetkiegészítést kell megállapítani. Az egészségkárosodási keresetkiegészítést a NAV folyósítja ezt követően is. Az egészségkárosodási ellátás mértékének megállapításához szükséges, az érintett illetményére vagy munkabérére vonatkozó adatokról a NAV vezetőjét kérelmére a foglalkoztató szerv vezetője tájékoztatja. Az illetmény vagy munkabér mértékének megváltozásáról az egészségkárosodási ellátásra jogosult köteles tájékoztatni a NAV vezetőjét.

(1) Tábornokkal szemben a méltatlansági eljárás megindítására és lefolytatására – a NAV vezetőjének javaslatára – a miniszter jogosult.

(1) Leltárhiány a raktárkezelésre szabályszerűen átadott és átvett vagyontárgyban (tárgyi eszköz és készlet, a továbbiakban: raktári leltárkészlet) ismeretlen okból keletkezett, a természetes mennyiségi csökkenéssel és a kezeléssel járó veszteség mértékét meghaladó hiány. A raktári leltárkészletek azon körét, amelyek után természetes mennyiségi csökkenés, kezeléssel járó veszteség nem számolható el, valamint a csökkenés és a veszteség alsó és felső határát a NAV vezetője határozza meg. Egy leltári időszakra a természetes mennyiségi csökkenés, illetve a kezeléssel járó veszteség változó mértékben is megállapítható.

(3) A személyügyi alapnyilvántartásban szereplő személyes adatok védelméért, az adatkezelés jogszerűségéért, valamint a Kormányzati Személyügyi Döntéstámogató Rendszerről szóló törvényben előírt adatszolgáltatásokért – eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában – a NAV vezetője felelős.

- b) jogszabálysértés vagy célszerűtlen intézkedés esetén intézkedést kezdeményezni a NAV vezetőjénél vagy – vita esetén – annak felettes szervénél,

(3) A (2) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott esetekben a NAV vezetője köteles a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter megkeresését érdemben megvizsgálni, és saját intézkedéséről vagy annak mellőzése okáról a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős minisztert – a megkereséstől számított harminc napon belül – tájékoztatni.

(1) A munkahelyi szolgálati kérdések rendezésére a munkahelyi foglalkoztatotti érdekegyeztetés szolgál. A munkahelyi foglalkoztatotti érdekegyeztetésben a NAV vezetője és a szakszervezet választott tisztségviselője vesz részt. A tárgyalópartnerek a vitás kérdések egyeztetésébe szakértőket is bevonhatnak.

(2) A NAV vezetője köteles kikérni a szakszervezet véleményét a foglalkoztatottak munkavégzésére, munka- és pihenőidejére, jutalmazására, valamint juttatásaira vonatkozó, a NAV hatáskörébe utalt szabályozásról.

(1) A rendészeti alapképzésre, nappali tagozatra felvételt nyert személyt a NAV vezetője a NAV szerv tisztjelölti állományába kinevezi. A tisztjelölt személyügyi nyilvántartását, tisztjelölti jogviszonyával kapcsolatos ügyei intézését a NAV végzi. A munkáltatói jogkör gyakorlója a NAV vezetője.

annak a tisztjelölti jogviszonya a törvény erejénél fogva megszűnik, az addig megszerzett rendfokozatát a törvény erejénél fogva elveszti, és őt a NAV vezetője adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyba történő kinevezéssel egyidejűleg a NAV bármely szervénél II. besorolási osztályba tartozó pénzügyőri munkakörbe helyezi.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a NAV vezetője a tisztjelölt kérelmére és a tisztjelölt különös méltánylást érdemlő egyéni érdekére tekintettel – a pénzügyőri munkakörben való továbbfoglalkoztatás helyett – engedélyezheti a tisztviselői státuszban, tisztviselői munkakörben történő továbbfoglalkoztatást. A tisztviselői munkakörben történő továbbfoglalkoztatás nem érinti a (4) bekezdés szerint megállapítandó időtartamot.

(2) A megtérítési kötelezettség részbeni vagy teljes megfizetése alól a NAV vezetője – miniszteri rendeletben meghatározott rendben – a tisztjelöltet kérelmére, különös méltánylást érdemlő körülményeire figyelemmel mentesítheti.

(3) A tisztjelölt szolgálatteljesítési helye a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar Rendvédelmi Tagozata (a továbbiakban: Rendvédelmi Tagozat). A tisztjelölt szolgálati feladatait a Rendvédelmi Tagozat szolgálati szabályzata tartalmazza. A Rendvédelmi Tagozaton megalakított egységek a képzési szakok és szakirányok szerint kerülnek megalakításra, amelyek egyben az állományilletékes NAV tartalékát is képezik. Kötelékben és különleges jogrendben történő alkalmazásuk és gyakoroltatásuk rendjét a NAV vezetője és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora által megkötött együttműködési megállapodás tartalmazza.

| 2 | a miniszter | a NAV vezetője |

| 25 | | | tábornok esetében | | a NAV vezetője, illetve az általa vezetett fegyelmi tanács |

| 2. | 1 | főigazgató | |

| 3. | 2 | szakfőigazgató, főigazgató-helyettes | |

| 4. | 3 | főosztályvezető | |

| 5. | 4 | | igazgató |

| 6. | 5 | főosztályvezető-helyettes | |

| 7. | 6 | | igazgató-helyettes |

| 8. | 7 | osztályvezető | |

| 9. | 8 | | főosztályvezető |

| 10. | 9 | | főosztályvezető-helyettes |

| 11. | 10 | | osztályvezető |

| 2. |

| 3. | alapilletmény alsó határa | alapilletmény felső határa | alapilletmény alsó határa | Maximum alap-illetmény |

| 4. | főigazgató | | | 1 330 000 Ft | 1 450 000 Ft |

| 5. | szakfőigazgató | | | 1 100 000 Ft | 1 220 000 Ft |