2020. évi CXXVIII. törvény — mi változott? 2021. január 2.

1. § A büntetés-végrehajtási szervezetről szóló 1995. évi CVII. törvény 9/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A büntetés-végrehajtási szervezetet nem terheli a (2) bekezdésben meghatározott ellátási kötelezettség a honvédelmi szervezet tekintetében, ha a honvédelemért felelős miniszter rendelkezése alapján a honvédelmi szervezet egyéb beszerzési eljárást folytat le.”

(2) A Kbt. 21. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A 3. melléklet szerinti, közétkeztetés tárgyú közbeszerzésekre e törvényt a kormányrendeletben meghatározott sajátos rendelkezéseket figyelembe véve kell alkalmazni.”

34. § (1) A Kbt. 111. § r) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvényt nem kell alkalmazni az uniós értékhatárt el nem érő)

„r) az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti épületre vonatkozó építészeti-műszaki tervezési szolgáltatás, belsőépítészeti tervezési szolgáltatás, településtervezési vagy tájrendezési tervezési szolgáltatás megrendelésére – az ezekhez kapcsolódó szakági és az épület rendeltetésszerű használatához szükséges tervezési tevékenységekre kizárólag akkor, ha annak megrendelésére építészeti, belsőépítészeti, településtervezési vagy tájrendezési tervezéssel együttesen, ugyanazon tervezett építési beruházás tekintetében kerül sor;”

(2) A Kbt. 111. § v) és x) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(E törvényt nem kell alkalmazni az uniós értékhatárt el nem érő)

„v) kutatás-fejlesztési vagy innovációs tevékenység végzéséhez közvetlenül kapcsolódó, speciálisan az ilyen tevékenység megvalósítását szolgáló áruk és szolgáltatások beszerzésére;

x) olyan beszerzés esetén, ahol a szerződésben foglalt feladatot az 5. § (1) bekezdése vagy a 7. § (1)–(2) bekezdése szerinti ajánlatkérő vagy az említett ajánlatkérők társulása vagy a 6. § (1)–(2) bekezdésében meghatározott tevékenységet végző más jogi személy jogszabályban vagy hatósági határozatban – az EUMSZ-szel összhangban – meghatározott kizárólagos jog alapján teljesíti;”

52. § (1) A Kbt. 195. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Kormány az általa rendeletben meghatározott, a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervek, az állam 100%-os tulajdonában lévő gazdasági társaság, vagy ezen gazdasági társaság 100%-os tulajdonában lévő gazdasági társaság esetében a közbeszerzési gyakorlat alakítását szolgáló, e törvénnyel összhangban álló követelményeket határozhat meg.”

(2) A Kbt. 198. § (1) bekezdés 14. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza)

„14. a 195. § (1) bekezdés szerinti szerveket és az e szervezetek közbeszerzéseinél a közbeszerzések előkészítésére, a közbeszerzési eljárás feltételeire vagy a szerződés tartalmára vonatkozó követelményeket;”

55. § A Kbt. 198. § (1) bekezdése a következő 23. ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza)

„23. a közétkeztetés tárgyú közbeszerzések – e törvénytől az ilyen eljárások sajátosságai miatt szükséges eltérő – sajátos szabályait.”

- 1. 4. § (3) bekezdése,

- 12. 195. § (4) bekezdése,

- 14. 198. § (1) bekezdés 20. pontja,

58. § A védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló 2016. évi XXX. törvény 3. §-a a következő 29a. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

„29a. katonai célú építészeti-műszaki tervezési szolgáltatás: a 4. § (2) bekezdése értelmében katonai célt szolgál a hazai költségvetési forrásból megvalósuló, a 2. melléklet 18. pontjához kapcsolódó olyan építészeti-műszaki tervezési szolgáltatás, amely az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály szerinti, a sajátos építményfajták körébe tartozó honvédelmi és katonai célú építmény, építményrész, építményegyüttes megépítéséhez, bővítéséhez, felújításához, átalakításához, helyreállításához, korszerűsítéséhez, lebontásához, elmozdításához, rendeltetésének megváltoztatásához szükséges építészeti-műszaki dokumentáció elkészítésére, annak ellenőrzésére, továbbá tervezői művezetésre irányul;”

59. § A védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló 2016. évi XXX. törvény 7. alcíme a következő 8/A. §-sal egészül ki:

„8/A. § (1) Az ajánlatkérő köteles fogadni és feldolgozni az olyan elektronikus számlákat, amelyek megfelelnek az EN 16931-1:2017 számú európai szabványnak és az Európai Bizottság által e szabványhoz az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett szintaxislistának.

(2) Az (1) bekezdést nem kell alkalmazni a szerződések teljesítésének eredményeképp kiállított elektronikus számlákra, ha a beszerzés és a szerződés teljesítése során a minősített adatok védelme szükséges vagy – jogszabály, közjogi szervezetszabályozó eszköz vagy közigazgatási jog által szabályozott egyedi döntés szerint – különleges biztonsági intézkedések szükségesek és Magyarország alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdekei más módon nem garantálhatóak.”

60. § A védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló 2016. évi XXX. törvény a következő 12/A. §-sal egészül ki:

„12/A. § (1) Az ajánlatkérő más ajánlatkérőt is meghatalmazhat azzal, hogy a nevében beszerzési eljárást folytasson le. Ez azonban nem eredményezheti a meghatalmazást adó ajánlatkérőre e törvény alapján alkalmazandó szabályok megkerülését.

(2) Több ajánlatkérő közösen is megvalósíthat egy beszerzést olyan módon, hogy egy maguk közül kiválasztott ajánlatkérőt meghatalmaznak a beszerzési eljárás lefolytatásával.

(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti esetben az eljárást megindító felhívásban fel kell tüntetni, hogy az ajánlatkérő más ajánlatkérő nevében folytatja le a beszerzési eljárást.

(4) Az (1) és (2) bekezdés szerinti esetben, ha a beszerzési eljárás lebonyolítására teljes egészében minden érintett ajánlatkérő nevében, közösen kerül sor, akkor az ajánlatkérők együttesen felelősek e törvény szerinti kötelezettségeik teljesítéséért. Ha a beszerzési eljárás lebonyolítására nem teljes egészében minden érintett ajánlatkérő nevében kerül sor, akkor az ajánlatkérők a beszerzési eljárásnak csak a közösen végzett részei tekintetében tartoznak együttes felelősséggel. Minden ajánlatkérő kizárólagosan felelős e törvény szerinti kötelezettségei teljesítéséért a beszerzési eljárás azon részei tekintetében, amelyeket a saját nevében végez.”