2020. évi CXXIII. törvény
a családi gazdaságokról
Az Országgyűlés – az Alaptörvény P) cikkének (2) bekezdésére figyelemmel – jelen törvény megalkotásával
– kifejezi elköteleződését a családok gazdasági szerepének erősítése mellett;
– kiemelten fontosnak tartja, hogy a mezőgazdasági termelés gerincét a családi gazdaságokon alapuló termelési forma határozza meg;
– kifejezi meggyőződését arra nézve, hogy a generációkat átfogó keretekben végzett termelési tevékenység képes tartósan biztosítani a vidék megtartó erejét és gyarapodását;
– hosszú távon biztosítani kívánja a mezőgazdaság sokszínűségének megőrzését és alkalmazkodóképességének erősítését;
– köszönetét fejezi ki a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara részére a jelen törvény előkészítésében végzett szervező tevékenységéért.
I. Fejezet — ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK¶
1. A törvény hatálya¶
1. § (1) E törvény célja a családtagok részvételével, erőforrásaik közös felhasználásával és munkájuk eredménye által közös boldogulásuk érdekében végzett mező- és erdőgazdasági tevékenység, mint a családi gazdálkodás üzemi formáinak és működésük szabályainak meghatározása.
(2) E törvény hatálya
- a) a mezőgazdasági őstermelői tevékenységre, nyilvántartására, törlésére és ellenőrzésére,
- b) az őstermelők családi gazdasága alapítására, nyilvántartására, működésére, tagjainak jogaira és kötelezettségeire, megszűnésére, ellenőrzésére, valamint
- c) a családi mezőgazdasági társaság alapítására, nyilvántartására, működésére, tagjai jogaira és kötelezettségeire, megszűnésére és ellenőrzésére
terjed ki.
2. Értelmező rendelkezések¶
2. § E törvény alkalmazásában:
- a) hozzátartozó: a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 8:1. § (1) bekezdés 2. pontjában meghatározott hozzátartozó;
- b) hozzátartozói láncolat:
- ba) a Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 1. pontjának megfelelő közeli hozzátartozói kapcsolatban lévő természetes személyek,
- bb) a ba) alpont szerinti személyek hozzátartozói, és
- bc) a bb) alpont szerinti személyek egyenesági rokonai
által alkotott csoport;
- c) kiegészítő őstermelői tevékenység: falusi és agroturizmus, kézművesipari tevékenység, fűrészáru-feldolgozás, takarmány-előállítás, mezőgazdasági termékből élelmiszer előállítása mező-, erdőgazdasági tevékenységből származó termékfeldolgozás kivételével, ha az a saját gazdaságban előállított alapanyag felhasználásával történik és nem haladja meg az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott mennyiséget, dohányfeldolgozás, bioüzemanyag-előállítás a mező-, erdőgazdasági tevékenység során keletkezett melléktermékek, növényi és állati eredetű hulladék hasznosítása, nem élelmiszercélú feldolgozása, valamint az ezekből a termékekből keletkezett termékek közvetlen termelői értékesítése, továbbá mező- és erdőgazdasági szolgáltatás;
- d) mező-, erdőgazdasági hasznosítású föld: a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Földforgalmi törvény) 5. § 17. pontjában meghatározott mező-, erdőgazdasági hasznosítású föld;
- e) mező-, erdőgazdasági tevékenység: a Földforgalmi törvény 5. § 18. pontjában meghatározott mező-, erdőgazdasági tevékenység, valamint továbbá e tevékenységből származó termékfeldolgozás, ha az a saját gazdaságban előállított alapanyag felhasználásával történik és nem haladja meg az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott mennyiséget;
- f) mezőgazdasági termelőeszköz: azoknak a javaknak – az őstermelői tevékenységhez szükséges művelés alól kivett ingatlanoknak, épületeknek és építményeknek, valamint ingóságoknak – az összessége, amelyek az őstermelői tevékenység végzését szolgálják;
- g) őstermelői tevékenység: az őstermelői nyilvántartásba felvett mező-, erdőgazdasági tevékenység, valamint kiegészítő őstermelői tevékenység;
- h) saját gazdaság: a természetes személy saját vagy az őstermelők családi gazdasága tagjainak közös használatában álló mező-, erdőgazdasági hasznosítású föld, valamint mezőgazdasági termelőeszközök azon köre, amelyre nézve az érintett személyt vagy személyeket megilleti a termelés szervezésének, valamint – a vetőmag-bértermelés, a bérnevelés, a bérhizlalás és a kihelyezett állat tartása kivételével – a termelés eredménye felhasználásának a jogosultsága.
II. Fejezet — A MEZŐGAZDASÁGI ŐSTERMELŐ¶
3. A mezőgazdasági őstermelő¶
3. § (1) Mezőgazdasági őstermelőként őstermelői tevékenység nyilvántartásba vételt követően végezhető.
(2) A mezőgazdasági őstermelő az a 16. életévét betöltött, a mezőgazdasági őstermelői nyilvántartásban szereplő természetes személy, aki saját gazdaságában őstermelői tevékenységet folytat.
(3) A mezőgazdasági őstermelő az őstermelői tevékenységét önállóan vagy őstermelők családi gazdaságának tagjaként végezheti. Mezőgazdasági őstermelő az őstermelői tevékenysége tekintetében nem folytathat egyéni vállalkozói tevékenységet.
(4) Mezőgazdasági őstermelő kiegészítő őstermelői tevékenységéből származó éves bevétele nem haladhatja meg az őstermelői tevékenységből származó éves bevételének negyedét. Ha a kiegészítő őstermelői tevékenységből származó éves bevétele meghaladja a teljes őstermelői tevékenységből származó éves bevétele negyedét, akkor a kiegészítő őstermelői tevékenység teljes bevétele nem minősül őstermelői tevékenységből származó bevételnek, és nem folytathat kiegészítő őstermelői tevékenységet mezőgazdasági őstermelőként.
(5) Az őstermelői tevékenységgel előállított termék értékesítése során az őstermelő nevében, annak képviselőjeként közeli hozzátartozója vagy alkalmazottja is eljárhat.
4. A mezőgazdasági őstermelők nyilvántartásba vétele¶
4. § (1) A nyilvántartásba vétel iránti kérelemről a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara (a továbbiakban: Agrárkamara) dönt.
(2) A kérelemnek tartalmaznia kell a 13. § (1) bekezdés 1–18. pontjában meghatározott adatokat.
(3) A nyilvántartásban foglalt bármely adat megváltozásáról a változást követő 15 napon belül értesíteni kell az Agrárkamarát.
(4) Az Agrárkamara a mezőgazdasági őstermelőt törli a nyilvántartásból, ha
- a) kérelmezi a nyilvántartásból való törlést,
- b) elhalálozik,
- c) nem felel meg a 3. § (2) bekezdésében foglaltaknak,
- d) mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatás igénybevételéhez a támogatás nyújtása szempontjából lényeges körülmény tekintetében valótlan adatot szolgáltat,
- e) a változás-bejelentési kötelezettségét határidőben és az erre irányuló felszólítás ellenére, a felszólításban megjelölt határidőben nem teljesíti, vagy
- f) a mezőgazdasági igazgatási szerv ellenőrzése során véglegessé vált döntésével szabálytalanságot állapít meg, és a tevékenységtől való eltiltást 6 hónapon belül már alkalmazta.
(5) A törléstől számított öt évig nem vehető nyilvántartásba az a mezőgazdasági őstermelő, akit a (4) bekezdés d)–f) pontja miatt töröltek a nyilvántartásból.
5. A mezőgazdasági őstermelők ellenőrzése¶
5. § (1) A mezőgazdasági igazgatási szerv ellenőrzi az őstermelő tevékenységét, a mezőgazdasági őstermelő által közölt és nyilvántartásba vett adatok és nyilatkozatok valódiságát, valamint az őstermelői tevékenység során előállított termékek értékesítésének jogszerűségét, illetve az őstermelői termékként történő értékesítés jogszerűségét.
(2) A mezőgazdasági igazgatási szerv a tevékenység nem jogszerű folytatásának megállapítása esetén – az eset összes körülményét, így különösen az érintettek érdekei sérelmének körét, súlyát mérlegelve – bírságot szabhat ki, illetve elrendelheti a mezőgazdasági őstermelő által forgalmazott termék, illetve mezőgazdasági őstermelői termékként értékesített áru forgalomból való kivonását, a mezőgazdasági őstermelő költségére történő megsemmisítését, valamint a mezőgazdasági őstermelőnek a tevékenységtől történő eltiltását legfeljebb öt évig terjedő időtartamra.
(3) A mezőgazdasági igazgatási szerv a tevékenység végzésétől történő eltiltásról szóló döntést a véglegessé válását követő munkanapon megküldi az állami adó- és vámhatóságnak és az Agrárkamarának.
III. Fejezet — AZ ŐSTERMELŐK CSALÁDI GAZDASÁGA¶
6. Az őstermelők családi gazdasága¶
6. § (1) Az őstermelők családi gazdasága olyan önálló jogalanyisággal és a tagok vagyonától elkülönült vagyonnal nem rendelkező, legalább két, egymással hozzátartozói láncolatban álló mezőgazdasági őstermelő tag által létrehozott termelési közösség, amelynek keretein belül a mezőgazdasági őstermelők az őstermelői tevékenységüket saját gazdaságukban közösen, valamennyi tag személyes közreműködésén alapulva, összehangoltan végzik.
(2) Az őstermelők családi gazdaságára és tagjára az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a Ptk-nak a polgári jogi társasági szerződésre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
(3) Egy mezőgazdasági őstermelő egyidejűleg csak egy őstermelők családi gazdaságának lehet tagja.
7. Az őstermelők családi gazdaságának alapítása¶
7. § (1) Az őstermelők családi gazdasága alapításának céljából a tagok írásbeli szerződést kötnek, amely tartalmazza:
- a) a használatukban lévő mező-, erdőgazdasági hasznosítású földnek, a használatukban lévő mezőgazdasági termelőeszközöknek, az azokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogoknak az őstermelők családi gazdasága tagjai által végzett közös gazdálkodás érdekében való rendelkezésre bocsátást,
- b) a folytatandó őstermelői tevékenységeket,
- c) a személyes közreműködés formáját,
- d) az őstermelők családi gazdaságát képviselő őstermelő személyét,
- e) az őstermelők családi gazdaságának központját.
(2) Az őstermelők családi gazdasága a nyilvántartásba vétellel jön létre. A nyilvántartásba vétel iránti kérelemhez csatolni kell a hozzátartozói minőségről szóló igazolásokat és az (1) bekezdésben meghatározott szerződést.
(3) A nyilvántartásba vétel iránti kérelemről az Agrárkamara dönt.
(4) Az őstermelők családi gazdaságának képviselője a képviseletre a nyilvántartásba vétellel válik jogosulttá.
(5) Az (1) bekezdésben meghatározott szerződés módosításáról vagy az (1) bekezdésben meghatározott szerződés bármely tag által történő felmondásáról, valamint a tagok hozzátartozói minőségében a hozzátartozói láncolatban elfoglalt helyében bekövetkezett változásról az őstermelők családi gazdaságának képviselője 15 napon belül értesíti az Agrárkamarát.
(6) Az Agrárkamara törli a nyilvántartásból az őstermelők családi gazdaságára vonatkozó adatokat a mezőgazdasági őstermelő vonatkozásában
- a) a 10. § (2) bekezdés d) pontjában meghatározott esetben, vagy
- b) ha az (1) bekezdésben meghatározott szerződést a tag felmondja.
(7) Az Agrárkamara az őstermelők családi gazdaságát törli a nyilvántartásból, ha
- a) tagjai együttesen kérelmezik a nyilvántartásból való törlést,
- b) az őstermelők családi gazdasága már nem felel meg a nyilvántartásba vétel feltételeinek és a tagok felszólítás ellenére sem pótolják 15 napon belül a hiányzó feltételeket, vagy
- c) az őstermelők családi gazdaságát alapító szerződés a 10. § (1) bekezdése alapján hatályát veszti.
8. Az őstermelők családi gazdaságának működése¶
8. § (1) Az őstermelők családi gazdaságának képviselője a többi tag képviseletében az őstermelők családi gazdasága tevékenysége körében az ügyek vitelére jogosult, a többi tag nevében csak azok meghatalmazása esetén szerezhet jogokat és vállalhat kötelezettségeket.
(2) Az őstermelői tevékenységgel előállított termék értékesítése során az őstermelők családi gazdasága tagjának nevében, annak képviselőjeként az őstermelők családi gazdaságának bármelyik tagja vagy alkalmazottja is eljárhat.
9. § A közös tevékenység nyeresége és vesztesége – ha a tagok eltérően nem állapodnak meg az őstermelők családi gazdaságának alapításáról szóló szerződésben – a tagok közt egyenlő arányban oszlik meg.
10. § (1) Az őstermelők családi gazdaságát alapító szerződés hatályban marad bármely tag tagsági jogviszonyának megszűnése esetén a gazdálkodást tovább folytató tagokra vonatkozóan, amíg a tagok száma egy főre nem csökken. Ha a tagok száma egy főre csökken, az őstermelők családi gazdaságát alapító szerződés hatályát veszti.
(2) A tagsági jogviszony megszűnik, ha
- a) a tag őstermelők családi gazdaságából történő kilépését az őstermelői nyilvántartásban átvezetik,
- b) a tagot törlik az őstermelői nyilvántartásból,
- c) a tag elhalálozik,
- d) a tag vonatkozásában a hozzátartozói láncolat megszakad.
(2a) A tag vonatkozásában a hozzátartozói láncolat fennállása nem szűnik meg a házastárs halálával.
(3) Ha az elhunyt tag örököse mezőgazdasági őstermelőnek minősül és a többi taggal hozzátartozói láncolatban áll, akkor a tagok hozzájárulásával az őstermelők családi gazdaságába tagként beléphet.
(4) Ha az őstermelők családi gazdasága képviselőjének a tagsági jogviszonya megszűnik, a bejelentéssel egyidejűleg meg kell jelölni az új képviselő személyét. Ha az őstermelők családi gazdasága képviselőjének a tagsági jogviszonya a (2) bekezdés b)–d) pontjában meghatározott esetben szűnik meg, akkor a tagoknak 15 napon belül be kell jelenteniük az új képviselő személyét.
(5) A tagsági jogviszony megszűnése esetén a taggal hatvan napon belül el kell számolni. A közös használatba adott mező-, erdőgazdasági hasznosítású föld és mezőgazdasági termelőeszközök használatát, azokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogokat vissza kell szolgáltatni.
9. Az őstermelők családi gazdaságának ellenőrzése¶
11. § (1) A mezőgazdasági igazgatási szerv ellenőrzi az őstermelők családi gazdaságának tevékenységét, az őstermelők családi gazdaságának képviselője által közölt és nyilvántartásba vett adatok és nyilatkozatok valódiságát, valamint a forgalomba hozott termékek értékesítésének jogszerűségét.
(2) A mezőgazdasági igazgatási szerv a tevékenység nem jogszerű folytatásának megállapítása esetén – az eset összes körülményét, így különösen az érintettek érdekei sérelmének körét, súlyát mérlegelve – bírságot szabhat ki, illetve elrendeli az őstermelők családi gazdasága által jogellenesen forgalmazott termék forgalomból való kivonását és a mezőgazdasági őstermelő költségére történő megsemmisítését, valamint a mezőgazdasági őstermelőnek a tevékenységtől történő eltiltását legfeljebb öt évig terjedő időtartamra.
(3) A mezőgazdasági igazgatási szerv a tevékenység végzésétől történő eltiltásról szóló határozatot megküldi az állami adó- és vámhatóságnak és az Agrárkamarának.
IV. Fejezet — AZ ŐSTERMELŐI NYILVÁNTARTÁS¶
10. A mezőgazdasági őstermelők és az őstermelők családi gazdaságainak nyilvántartása¶
12. § (1) A mezőgazdasági őstermelők és az őstermelők családi gazdaságának adatait (a továbbiakban: őstermelői nyilvántartás) az élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszerben (a továbbiakban: FELIR) kell nyilvántartani, amely a 13. § (1) bekezdés 2–9., 11. és 13. pontjában meghatározott adatok tekintetében közhitelesnek minősül.
(2) A mezőgazdasági őstermelőknek őstermelők családi gazdaságában való részvételének tényét az őstermelői nyilvántartásban fel kell tüntetni.
(3) Az őstermelői nyilvántartást az őstermelő FELIR azonosítóval történő azonosítása, illetve más őstermelőtől való megkülönböztetése, továbbá a jogszabályoknak megfelelő működése ellenőrzése céljából, az 5. és a 11. §-ban foglalt ellenőrzési feladatok ellátása érdekében az Agrárkamara vezeti és a mezőgazdasági igazgatási szerv üzemelteti. A mezőgazdasági igazgatási szerv a mezőgazdasági őstermelő számára a nyilvántartásba vétel során az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló törvényben meghatározott FELIR azonosítót állapít meg.
(4) A mezőgazdasági igazgatási szerv az Agrárkamara számára az őstermelők nyilvántartásával kapcsolatos feladatainak ellátása érdekében elektronikus hozzáférést biztosít az őstermelői nyilvántartáshoz.
11. Az őstermelői nyilvántartás tartalma¶
13. § (1) Az őstermelői nyilvántartás tartalmazza
- 1. a mezőgazdasági őstermelő
- a) családi és utónevét, születési családi és utónevét,
- b) születési helyét és idejét,
- c) elhalálozásának dátumát,
- d) adóazonosító jelét,
- e) anyja születési családi és utónevét,
- f) lakcímét,
- g) értesítési címét, telefonszámát, elektronikus levélcímét,
- h) FELIR azonosítóját, tevékenységeinek azonosítóját,
- 2. a mezőgazdasági őstermelő nyilvántartásba vételének, nyilvántartásból való törlésének dátumát a 19. §-nak megfelelően, valamint az őstermelői igazolvány számát és érvényesítésének dátumát,
- 3. az őstermelői tevékenység végzésének helyét,
- 4. a mezőgazdasági őstermelő által termesztett növénykultúrák, -fajok megnevezését,
- 5. a mezőgazdasági őstermelő által tartott állatfajok megnevezését,
- 6. a mezőgazdasági őstermelő által értékesíteni kívánt növényi, illetve állati eredetű termékek megnevezését,
- 7. a mezőgazdasági őstermelő által vadon gyűjthető termékek körét,
- 8. a mezőgazdasági őstermelő által folytatott tevékenységek körét, azok tevékenység-azonosítóját és a tevékenységek kezdetének és befejezésének dátumát,
- 9. az arra vonatkozó adatot, hogy a mezőgazdasági őstermelő őstermelők családi gazdasága tagjaként végzi-e őstermelői tevékenységét, és ez esetben az őstermelők családi gazdaságának nyilvántartási számát,
- 10. az őstermelők családi gazdaságának tagjait és FELIR azonosítójukat, valamint a nyilvántartásba vételük és a nyilvántartásból való törlésük dátumát a 19. §-nak megfelelően,
- 11. az arra vonatkozó adatot, hogy a mezőgazdasági őstermelő az őstermelők családi gazdaságát képviseli,
- 12. az őstermelők családi gazdasága tagjainak hozzátartozói minőségére, illetve a hozzátartozói láncolatban elfoglalt helyére vonatkozó adatot,
- 13. az őstermelők családi gazdaságának központját,
- 14. az őstermelők családi gazdasága működésének alapjául szolgáló szerződés példányát,
- 15. a mezőgazdasági őstermelői tevékenységtől eltiltás tényét, kezdő és záró időpontját,
- 16. a mezőgazdasági őstermelői tevékenység felfüggesztésének okát, kezdő és záró időpontját.
- 17. az őstermelők családi gazdasága működésének alapjául szolgáló szerződés keltét, módosításainak dátumát és a szerződés azonosító számát,
- 18. a 9. § szerinti nyereség-veszteség megoszlást.
(2) Az őstermelői nyilvántartás adatai közül az őstermelők tevékenységének átláthatósága céljából a mezőgazdasági igazgatási szerv honlapján való közzététellel bárki számára megismerhető az (1) bekezdés 1. pont a) és h) alpontja, 2., 4–11., 13., 15.,16. és 17. pontja szerinti adat.
(3) A mezőgazdasági igazgatási szerv az őstermelői nyilvántartásban szereplő adatokat, ha az őstermelő
- a) a mezőgazdasági őstermelői nyilvántartásból történő törlést követően éri el az öregségi nyugdíjra való jogosultságot, akkor a jogosultság elérésének időpontját követő 5. év végéig,
- b) a mezőgazdasági őstermelői nyilvántartásból történő törlés előtt elérte az öregségi nyugdíjra való jogosultságot vagy elhalálozott, akkor a törlést követő 5. év végéig
tárolja.
(4) A mezőgazdasági igazgatási szerv az őstermelői nyilvántartásban szereplő adatokról és azok változásáról adatot szolgáltat az állami adó- és vámhatóságnak, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnek, a társadalombiztosítási és családtámogatási szervnek, a kormányhivatalnak, a vásár, piac fenntartójának, üzemeltetőjének a tevékenységükre vonatkozó jogszabályban foglalt ellenőrzési feladatainak ellátása érdekében, valamint ellátja az őstermelői tevékenység igazolásával kapcsolatos feladatokat.
(5) Az őstermelői nyilvántartásban kezelt adatok a Központi Statisztikai Hivatal részére statisztikai célra és az agrárpolitikáért felelős miniszter irányítása alatt álló agrárgazdasági elemzésekkel foglalkozó intézmény részére statisztikai és gazdaságelemzési célra egyedi azonosításra alkalmas módon, egyéb statisztikai, illetve tudományos kutatási célra személyazonosításra alkalmatlan módon átadhatók.
13/A. § (1) A mezőgazdasági igazgatási szerv az őstermelői nyilvántartásban nyilvántartott mezőgazdasági őstermelők (2) bekezdésben meghatározott adatait tájékoztatás céljából kezelheti a tájékoztatás teljesítéséhez szükséges időtartamban.
(2) Az (1) bekezdés szerinti célból
- a) a természetes személyazonosító adatok,
- b) a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény szerinti kapcsolattartásra szolgáló hivatalos elérhetőség adatok,
- c) az elektronikus levelezési cím, valamint
- d) a lakóhely vagy az ettől eltérő, értesítési címként megadott cím adatok
kezelhetők.
(3) Amennyiben a mezőgazdasági igazgatási szerv nem rendelkezik a tájékoztatás teljesítéséhez szükséges, a (2) bekezdés b)–d) pontja szerinti adattal, úgy a (2) bekezdés b)–d) pontja szerinti adatot kezelő állami szervezettől, illetve a Kormány által kötelezően biztosított elektronikus azonosítási szolgáltatáshoz kapcsolódó tárhely szolgáltatójától adatszolgáltatást kérhet.
(4) A (3) bekezdés alapján megkeresett szervezet vagy szolgáltató köteles az adatszolgáltatást haladéktalanul, de legfeljebb nyolc napon belül teljesíteni.
(5) A mezőgazdasági igazgatási szerv a tájékoztatást a Kormány tagja felkérésére, az agrárpolitikáért felelős miniszter utasítása alapján teljesíti.
V. Fejezet — A CSALÁDI MEZŐGAZDASÁGI TÁRSASÁG¶
12. A családi mezőgazdasági társaság¶
14. § (1) Családi mezőgazdasági társaságként gazdasági társaság, szövetkezet vagy erdőbirtokossági társulat a nyilvántartásba vételt követően működhet.
(2) A családi mezőgazdasági társaság olyan, a családi mezőgazdasági társaságok nyilvántartásában szereplő, kizárólag mező-, erdőgazdasági tevékenységet, illetve a Földforgalmi törvényben meghatározott kiegészítő tevékenységet folytató gazdasági társaság, szövetkezet vagy erdőbirtokossági társulat, amelynek legalább két tagja van, és tagjai egymással hozzátartozói láncolatban állnak.
(3) Egy személy egyidejűleg csak egy családi mezőgazdasági társaságban lehet tag.
(4) Jogi személy a családi mezőgazdasági társaságnak – a saját üzletrész vagy a saját részvény megszerzése esetének kivételével – nem lehet tagja.
13. A családi mezőgazdasági társaság alapítása és nyilvántartása¶
15. § (1) Az Agrárkamara a családi mezőgazdasági társaságokról, azok azonosítása, más családi mezőgazdasági társaságoktól való megkülönböztetése, továbbá a jogszabályoknak megfelelő működésük ellenőrzése céljából nyilvántartást vezet, amely a (2) bekezdés a) pontjában és b) pont ba), bd), bf) alpontjában meghatározott adatkörben nyilvános és a családi mezőgazdasági társaság minősítés vonatkozásában közhiteles. A (2) bekezdés a) pontjában meghatározott adatokat az Agrárkamara a honlapján teszi közzé.
(2) A családi mezőgazdasági társaságok nyilvántartása tartalmazza
- a) a családi mezőgazdasági társaság
- aa) nevét,
- ab) cégjegyzékszámát;
- ac) adószámát;
- b) a tagjainak
- ba) családi és utónevét,
- bb) születési családi és utónevét,
- bc) születési helyét,
- bd) születési idejét,
- be) adóazonosító jelét,
- bf) anyja születési családi és utónevét,
- bg) hozzátartozói minőségére, illetve a hozzátartozói láncolatban elfoglalt helyére vonatkozó adatot.
(3) A családi mezőgazdasági társaság nyilvántartásba vétel iránti kérelméhez mellékelni kell a tagok hozzátartozói láncolatának igazolását.
(4)
(5) A családi mezőgazdasági társaság tagjai a nyilvántartási adatukban bekövetkezett változásról kötelesek az Agrárkamarát 15 napon belül értesíteni.
(6) Az Agrárkamara törli a nyilvántartásból a családi mezőgazdasági társaságot, ha
- a) kérelmezi a nyilvántartásból való törlést,
- b) megszűnik vagy egyesüléssé alakul,
- c) tagjainak száma egy főre csökken,
- d) a tagja tekintetében a hozzátartozói láncolat megszakad és e tag a tagsági jogviszonyát nem szünteti meg, vagy
- e) mező-, erdőgazdasági tevékenységen és a Földforgalmi törvényben meghatározott kiegészítő tevékenységen kívül más tevékenységet is végez.
(7) Az Agrárkamara a családi mezőgazdasági társaságok nyilvántartásában vezetett adatokat az abból való törlést követő öt évig tárolja.
(8) Az Agrárkamara a mezőgazdasági igazgatási szerv számára az őstermelők nyilvántartásával kapcsolatos feladatainak ellátása érdekében adatot szolgáltat a családi mezőgazdasági társaságok nyilvántartásából.
(9) Az Agrárkamara a családi mezőgazdasági társaságok nyilvántartásában szereplő adatokról és azok változásáról adatot szolgáltat
- a) statisztikai célból egyedi azonosításra nem alkalmas módon az agrárpolitikáért felelős miniszternek, továbbá
- b) egyedi azonosításra alkalmas módon az állami adó- és vámhatóságnak, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnek, a kormányhivatalnak, valamint a mezőgazdasági igazgatási szervnek a tevékenységükre vonatkozó jogszabályban foglalt ellenőrzési feladataik ellátása érdekében.
(10) A családi mezőgazdasági társaságok nyilvántartásában kezelt adatok a Központi Statisztikai Hivatal részére statisztikai célra és az agrárpolitikáért felelős miniszter irányítása alatt álló agrárgazdasági elemzésekkel foglalkozó intézmény részére statisztikai és gazdaságelemzési célra egyedi azonosításra alkalmas módon, egyéb statisztikai, illetve tudományos kutatási célra személyazonosításra nem alkalmas módon átadhatók.
VI. Fejezet — ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK¶
14. Felhatalmazó rendelkezések¶
16. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg
- a) a mezőgazdasági őstermelők, az őstermelők családi gazdaságának, valamint a családi mezőgazdasági társaságnak a nyilvántartásba vételével, módosításával és megszűnésével, a nyilvántartás – személyes adat kivételével – tartalmával, a nyilvántartás vezetésével összefüggő részletes szabályokat;
- b) az őstermelői jogviszonyhoz, az őstermelők családi gazdaságához és a családi mezőgazdasági társaságokhoz kapcsolódó adatok valódiságának, a működésük jogszerűségének ellenőrzésével, és a jogkövetkezmények alkalmazásával összefüggő részletes szabályokat.
(2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben jelölje ki a mezőgazdasági igazgatási szervet.
(3) Felhatalmazást kap az agrárpolitikáért felelős miniszter, hogy rendeletben határozza meg
- a) azon, őstermelői tevékenység keretében előállított élelmiszerek körét, amelyek mezőgazdasági őstermelő által történő forgalomba hozatala tekintetében mennyiségi korlátozás alkalmazandó, valamint
- b) az a) pont szerinti élelmiszerek esetében a forgalomba hozható mennyiségeket.
17. § Ez a törvény 2021. január 1-jén lép hatályba.
18. § (1) A 19. § (8) bekezdése 2021. július 1-jén hatályát veszti.
(2) A 19. § (9) bekezdése 2022. december 31-én hatályát veszti.
15. Átmeneti rendelkezések¶
19. § (1) Aki 2020. december 31. napján hatályos őstermelői igazolvánnyal rendelkezik, 2021. január 1. napjától kezdődően e törvényben meghatározott mezőgazdasági őstermelőnek minősül.
(2) Akik 2020. december 31. napján hatályos közös őstermelői igazolvánnyal rendelkeztek, 2021. január 1. napjától kezdődően
- a) személyükben e törvényben meghatározott mezőgazdasági őstermelőnek minősülnek;
- b) együttesen őstermelők családi gazdaságaként működnek azzal, hogy az őstermelők családi gazdasága képviselőjének azt a tagot kell tekinteni, akinek a nevére a közös őstermelői igazolványt kiállították.
(3) Akik 2020. december 31. napján családi gazdaság tagjai voltak, 2021. január 1. napjától kezdődően
- a) személyükben mezőgazdasági őstermelőnek minősülnek akkor is, ha nem felelnek meg a 3. § (2) bekezdésben meghatározott életkori feltételnek;
- b) együttesen őstermelők családi gazdaságaként működnek azzal, hogy az őstermelők családi gazdasága képviselőjének azt a tagot kell tekinteni, aki a családi gazdaság vezetőjeként szerepelt a nyilvántartásban.
(4) Aki 2020. december 31. napján családi gazdaság tagja volt, 2021. január 1. napjától mezőgazdasági őstermelőnek minősül akkor is, ha 2020. december 31. napjáig egyéni vállalkozóként folytatta tevékenységét. Az Agrárkamara 2021. március 31. napjáig nyilatkozattételre hívja fel a mezőgazdasági őstermelőt, amelynek alapján ha a családi gazdaság tagja egyéni vállalkozóként kívánja folytatni a mező- és erdőgazdasági tevékenységét, akkor az őstermelői nyilvántartásból 2021. január 1. napjával törölni kell. Ha a családi gazdaság tagja a nyilatkozata alapján nem egyéni vállalkozóként kívánja folytatni a mező- és erdőgazdasági tevékenységét, akkor ezen tevékenységeket 2021. december 31. napjáig töröltetnie kell az egyéni vállalkozói nyilvántartásból. Nem zárja ki a mezőgazdasági őstermelőként történő nyilvántartásba vételt az, ha a kiegészítő őstermelői tevékenysége az egyéni vállalkozóként folytatott tevékenységei között is szerepel.
(5) A (2) és a (3) bekezdés szerinti esetben 2021. december 31. napjáig az őstermelők családi gazdaságára vonatkozó feltételeknek meg kell felelni és a (2) bekezdés szerinti esetben az őstermelők családi gazdaságának alapításáról szóló szerződést az Agrárkamarának be kell nyújtani. Ennek elmulasztása esetén az Agrárkamara az őstermelői nyilvántartásból törli a tagok őstermelők családi gazdaságában történő részvételét.
(6) A mezőgazdasági igazgatási szerv 2020. december 31. napján közös őstermelői igazolvánnyal rendelkezők és 2020. december 31. napján családi gazdaságban tagsági viszonnyal rendelkezők vonatkozásában az Agrárkamara döntését követően átvezeti az adatváltozást a mezőgazdasági őstermelői nyilvántartásban és feltünteti a tagok őstermelők családi gazdaságában történő részvételét.
(7) Ha valamely, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból folyósított támogatás nemzeti szinten meghatározott feltétele a tevékenység egyéni vállalkozóként való végzését írja elő, a feltételt megtartottnak kell tekinteni, ha az intézkedésben résztvevő a tevékenységet 2021. január 1-jétől őstermelőként végzi, az ezzel ellentétes pályázati felhívási rendelkezés nem alkalmazható, az egyéni vállalkozói működési formára vonatkozóan tett kötelezettségvállaláshoz joghatás nem fűződik és mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a kifizetési kérelmet erre hivatkozással nem utasíthatja el.
(8)
(9)
(10) A termelési tényezők hasznosításából, értékesítéséből származó bevételt 2021. évben – a gazdálkodó döntésének megfelelően – nem kell beleszámítani a kiegészítő tevékenységből, tevékenységekből származó bevételbe.
16. Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelés¶
20. § E törvény
- a) 1–18., valamint 63–71. §-a és 76. § a) pontja az Alaptörvény P) cikkének (2) bekezdése alapján,
- b) 49. § a) pontja az Alaptörvény 38. cikk (1) bekezdése alapján
sarkalatosnak minősül.