2020. évi CXXI. törvény — mi változott? 2021. február 2.

2. § Az Nytv. 15. §-a a következő (1b) bekezdéssel egészül ki:

„(1b) A nyilvántartással összefüggő eljárásban informatikai rendszer igénybevételével előállított lakcímbejelentés iránti kérelem – jogszabályban meghatározott adatokon kívül – tartalmazza az eljáró polgár személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványának adatait és cselekvőképessége tényét az eljárás lefolytatása céljából.”

3. § Az Nytv. 16. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az elektronikus anyakönyvbe bejegyzett személyek 11. § (1) bekezdésében meghatározott adatait az elektronikus anyakönyvi nyilvántartás adatkezelője, illetve az elektronikus anyakönyvbe bejegyzés teljesítésére jogosult személy a bejegyzést követően átvezeti a nyilvántartáson.”

8. § Az Nytv. 22. §-a a következő o) ponttal egészül ki:

[E törvény felhatalmazása alapján a 17. § (2) bekezdésének c) pontja szerinti adatok igénylésére jogosultak:]

„o) a közúti közlekedési nyilvántartó szerv, valamint a közlekedési igazgatási hatóság a nyilvántartásban szereplő polgárok adatai változásának követéséhez.”

9. § Az Nytv. a következő 23/C. §-sal egészül ki:

„23/C. § A 15. § (1b) bekezdésében meghatározott adatokat a nyilvántartás szervei megismerhetik, valamint azokat a nyilvántartást kezelő szervtől igényelhetik a 24. §-ban meghatározott szervek.”

11. § Az Nytv. 28/C. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Az értesítési szolgáltatáshoz csatlakozott szervek adatainak nyilvántartására a jogosultsági nyilvántartás szabályait kell alkalmazni.”

(2) Az Nytv. 29. §-a a következő (22) bekezdéssel egészül ki:

„(22) A polgár elektronikus azonosítást követően elektronikus kapcsolattartás útján is kezdeményezheti lakcímének rögzítését az állandó személyazonosító igazolvány tároló elemén, ha a tároló elem azt nem, vagy nem helyesen tartalmazza.”

16. § Az Nytv. 31. § (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(Az adatszolgáltatási nyilvántartás adatkezelési műveletenkénti bontásban az alábbi adatokat tartalmazza:)

„e) az adatszolgáltatás alanyának természetes személyazonosító adatait.”

17. § Az Nytv. a következő 31/A. §-sal egészül ki:

„31/A. § (1) A személyes adatokkal elektronikus úton végzett adatkezelési műveletek jogszerűségének ellenőrizhetősége, valamint a személyes adatok integritásának és biztonságának biztosítása céljából a nyilvántartást kezelő szerv automatizált adatkezelési rendszerben (a továbbiakban: naplórendszer) rögzíti a nyilvántartásban végzett adatkezelési művelettel összefüggő információkat.

(2) A naplórendszerben történik a nyilvántartásban, illetve a nyilvántartás szolgáltatásait támogató informatikai alkalmazásokban végzett adatkezelési műveletre vonatkozó eseményt leíró információk (a továbbiakban: naplóbejegyzés) gyűjtése.

(3) A naplóbejegyzés tartalmazza

a) az adatkezelési művelettel érintett személyes adatok körének meghatározását,

b) az adatkezelési művelet jogalapját, célját és indokát,

c) az adatkezelési művelet elvégzésének pontos dátumát és időpontját,

d) az adatkezelési műveletet végrehajtó hatóság és személy vagy elektronikus információs rendszer nevét és felhasználói azonosító adatát és a tevékenységét leíró adatokat,

e) a megőrzési időre vonatkozó adatokat,

f) az egyéb, az adatkezelési művelettel összefüggő leíró és technikai adatokat.

(4) Naplóbejegyzést a személyes adatokkal végzett valamennyi műveletről, az adatkezelési esemény megtörténtével egyidejűleg kell képezni. A naplóbejegyzést pontos és megmásíthatatlan időadattal kell ellátni.

(5) A naplórendszerben rögzített adatok kizárólag az adatkezelés jogszerűségének ellenőrzése, az adatbiztonsági követelmények érvényesítése, büntetőeljárás lefolytatása céljából, törvényben meghatározott felderítési, nemzetbiztonsági védelmi és elhárítási, információszerzési, továbbá nemzetbiztonsági és bűnmegelőzési ellenőrzési célból ismerhetőek meg és használhatóak fel.

(6) A naplórendszerből a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, továbbá az (5) bekezdésben meghatározott célból jogszabályban meghatározott tevékenységet folytató személy és szervezet részére – azok erre irányuló kérelmére – a nyilvántartást kezelő szerv adatot továbbít. A naplórendszerből történő adatszolgáltatást is naplózza a nyilvántartást kezelő szerv.

(7) A naplórendszert a jogosulatlan hozzáféréstől védeni kell.

(8) A nyilvántartási rendszer, valamint a nyilvántartás szolgáltatásait támogató alkalmazások alkalmazásüzemeltetési, illetve a hálózati- és rendszer-üzemeltetési működési eseményeire vonatkozó információk gyűjtése nem a naplórendszerben történik.

(9) A naplórendszerben a naplóbejegyzések megőrzési ideje annak keletkezésétől számított tíz év. A megőrzési idő leteltét követően a naplóbejegyzést haladéktalanul törölni kell, kivéve, ha már megkezdett ellenőrzési eljáráshoz van szükség a naplóbejegyzésre. Ebben az esetben az eljárás lezárultát követően kell a törlést végrehajtani.”

18. § Az Nytv. 33/B. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Az elhalálozásról szóló értesítési szolgáltatáshoz csatlakozott szervek esetében az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás a (2) bekezdés a)–c) pontjában, valamint a d) pont da)–dd), dg) és di) alpontjában foglalt adatokat tartalmazza. Jelen bekezdés alkalmazásában a nyilvántartás tartalmazza a csatlakozott szerv elektronikus kapcsolattartásra szolgáló hivatalos elérhetőségét is.”

- c) 21. § f) pontja,

(2) A Szaz.tv. 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„14. § (1) A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő szerv a fiatalok életkezdési támogatásáról szóló törvény szerinti belföldi gyermek természetes személyazonosító adatait, állampolgárságát, lakcímét, nyilvántartási jogcímét, továbbá ha a Magyarországon élő magyar állampolgár újszülött – a titkolt terhesség, valamint a szülőnek az újszülött örökbefogadásához adott hozzájárulás esete kivételével – intézetben született, ezt a tényt közli az állami adóhatósággal. Az állami adóhatóság a belföldi gyermek részére az adóigazolvány kiállításáról hivatalból gondoskodik.

(2) A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő szerv (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatása alapján – a titkolt terhesség, valamint a szülőnek az újszülött örökbefogadásához adott hozzájárulás esete kivételével – az intézetben született, Magyarországon élő magyar állampolgár újszülött részére hivatalból kiadásra kerülő állandó személyazonosító igazolvány tároló elemén az adóazonosító jel elhelyezése, továbbá az adóigazolvány megszemélyesítése céljából az állami adóhatóság az adatok átadását követően 8 órán belül gondoskodik a gyermek adóazonosító jelének képzéséről és az adóigazolvány kiállításához szükséges adatoknak az állandó személyazonosító igazolvány megszemélyesítését végző szervezet részére történő megküldéséről.”

(4) A Szaz.tv. 37. § (3) bekezdése a következő i) és j) ponttal egészül ki:

[Az adatszolgáltatást az (1), (1a) és (2) bekezdés alapján igénybe vevő szervek –]

„i) az (1) bekezdés c) pontja szerinti nyugdíjbiztosítási nyilvántartást vezető társadalombiztosítási szerv,

j) az (1) bekezdés k) pontja szerinti kincstár,”

[kivételével – az adatátadást kizárólag akkor kezdeményezhetik, ha jogszabályban előírt feladataik ellátása érdekében az általuk kezelt adatok időszerűségét biztosítani kell, és csak azokra az érintettekre vonatkozóan, akiknek az adataira nézve az időszerűséget biztosítani kell.]

33. § (1) Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Eüaktv.) 20. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Élveszületés és halálozás esetén a születés, illetve halálozás helye szerint illetékes anyakönyvvezető útján a Központi Statisztikai Hivatal részére a hivatalos statisztikáról szóló törvény szerint, hivatalos statisztikai célból a népmozgalmi események adatait át kell adni. A Központi Statisztikai Hivatal a személyazonosító adatokat a hivatalos statisztikáról szóló törvényben foglaltak szerint törli, ezt követően a népmozgalommal összefüggő egészségügyi adatokat csak személyazonosításra alkalmatlan módon kezeli.”

(2) Az Eüaktv. 20. §-a a következő (3b) bekezdéssel egészül ki:

„(3b) A születéssel, illetve halálozással kapcsolatos események anyakönyvezése céljából teljesítendő bejelentési kötelezettsége során az egészségügyi szolgáltató, a halál okát megállapító orvos vagy a kórbonctani vizsgálatot, hatósági vagy igazságügyi boncolást végző intézmény megismerheti és törvényben meghatározott szerv részére továbbíthatja élveszületés esetén a gyermek szülei, halálozás esetén az életben lévő házastárs, bejegyzett élettárs személyazonosító adatait.”

34. § Az Eüaktv. III/A. Fejezete a következő alcímmel egészül ki:

„Az egészségügyi ellátó hálózaton kívüli, EESZT-hez nem csatlakozott szerv részére történő adattovábbítás

35/P. § (1) A 4. § (2) bekezdés j) pontja szerinti célból, törvényben vagy kormányrendeletben kijelölt, egészségügyi ellátó hálózaton kívüli, EESZT-hez nem csatlakozott szerv részére az EESZT-n keresztül továbbítja

a) a közúti járművezetők és járművezető-jelöltek egészségi alkalmassági vizsgálatát végző egészségügyi szolgáltató a vizsgálat eredményét,

b) a halál okát megállapító orvos vagy a kórbonctani vizsgálatot, hatósági vagy igazságügyi boncolást végző intézmény az egészségügyi törvény szerinti halottvizsgálati bizonyítványt elektronikus dokumentumként,

c) az egészségügyi szolgáltató az anyakönyvi eljárásról szóló törvény, a hivatalos statisztikáról szóló törvény, valamint a családok támogatásáról szóló törvény alapján kiadott kormányendelet szerinti adatokat az ott meghatározottak szerint.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott adatokat az egészségügyi szolgáltató, az orvos, valamint az intézmény, azok átadásának az adatot fogadó szerv általi visszaigazolását követően haladéktalanul köteles törölni, kivéve ha az adat kezelésére e törvény feljogosítja.”

37. § Az Utv. 27. §-a a következő (1f)–(1h) bekezdéssel egészül ki:

„(1f) Az adatkezelő szerv a közölt okmányazonosító adat alapján, az érintett családi és utónevét, születési családi és utónevét, születési helyét és idejét, anyja születési családi és utónevét átadja a természetes személy személyazonosságának ellenőrzése céljából a videotechnológián keresztül történő személyazonosítást végző szervezet részére.

(1g) Az adatkezelő szerv a közölt természetes személyazonosító adatok alapján, az érintett úti okmánya érvényességének tényére és kiállítás szerinti érvényességi idejére vonatkozó adatokat átadja a házasságkötés miatt hivatalból történő okmánykiállításra való jogosultság megállapítása céljából az anyakönyvvezető részére.

(1h) Az adatkezelő szerv a 24. § (1) bekezdés a) és e) pontjában meghatározott adatokat, továbbá az érintett saját kezű aláírását a Nemzeti Szakértői és Kutató Központ részére, az általa végzett igazságügyi szakértői tevékenység ellátása céljából átadja.”

39. § Az Utv. a következő 29/A. §-sal egészül ki:

„29/A. § (1) A személyes adatokkal elektronikus úton végzett adatkezelési műveletek jogszerűségének ellenőrizhetősége, valamint a személyes adatok integritásának és biztonságának biztosítása céljából az adatkezelő szerv automatizált adatkezelési rendszerben (a továbbiakban: naplórendszer) rögzíti a nyilvántartásban végzett adatkezelési művelettel összefüggő információkat.

(2) A naplórendszerben történik a nyilvántartásban, illetve a nyilvántartás szolgáltatásait támogató informatikai alkalmazásokban végzett adatkezelési műveletre vonatkozó eseményt leíró információk (a továbbiakban: naplóbejegyzés) gyűjtése.

(3) A naplóbejegyzés tartalmazza

a) az adatkezelési művelettel érintett személyes adatok körének meghatározását,

b) az adatkezelési művelet jogalapját, célját és indokát,

c) az adatkezelési művelet elvégzésének pontos dátumát és időpontját,

d) az adatkezelési műveletet végrehajtó hatóság és személy vagy elektronikus információs rendszer nevét és felhasználói azonosító adatát és a tevékenységét leíró adatokat,

e) a megőrzési időre vonatkozó adatokat,

f) az egyéb, az adatkezelési művelettel összefüggő leíró és technikai adatokat.

(4) Naplóbejegyzést a személyes adatokkal végzett valamennyi műveletről, az adatkezelési esemény megtörténtével egyidejűleg kell képezni. A naplóbejegyzést pontos és megmásíthatatlan időadattal kell ellátni.

(5) A naplórendszerben rögzített adatok kizárólag az adatkezelés jogszerűségének ellenőrzése, az adatbiztonsági követelmények érvényesítése, büntetőeljárás lefolytatása céljából, törvényben meghatározott felderítési, nemzetbiztonsági védelmi és elhárítási, információszerzési, továbbá nemzetbiztonsági és bűnmegelőzési ellenőrzési célból ismerhetőek meg és használhatóak fel.

(6) A naplórendszerből a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, továbbá az (5) bekezdésben meghatározott célból jogszabályban meghatározott tevékenységet folytató személy és szervezet részére – azok erre irányuló kérelmére – az adatkezelő szerv adatot továbbít. A naplórendszerből történő adatszolgáltatást is naplózza az adatkezelő szerv.

(7) A naplórendszert a jogosulatlan hozzáféréstől védeni kell.

(8) A nyilvántartási rendszer, valamint a nyilvántartás szolgáltatásait támogató alkalmazások alkalmazásüzemeltetési, illetve a hálózati- és rendszer-üzemeltetési működési eseményeire vonatkozó információk gyűjtése nem a naplórendszerben történik.

(9) A naplórendszerben a naplóbejegyzések megőrzési ideje annak keletkezésétől számított tíz év. A megőrzési idő leteltét követően a naplóbejegyzést haladéktalanul törölni kell, kivéve, ha már megkezdett ellenőrzési eljáráshoz van szükség a naplóbejegyzésre. Ebben az esetben az eljárás lezárultát követően kell a törlést végrehajtani.”

55. § A Kknyt. 32. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A nyilvántartó az adatszolgáltatásokról adattovábbítási nyilvántartást vezet, mely tartalmazza:)

„d) az adatszolgáltatás alanyának természetes személyazonosító adatait.”

56. § A Kknyt. IV. fejezete a következő 32/C. §-sal egészül ki:

„32/C. § (1) A személyes adatokkal elektronikus úton végzett adatkezelési műveletek jogszerűségének ellenőrizhetősége, valamint a személyes adatok integritásának és biztonságának biztosítása céljából az adatkezelő szerv automatizált adatkezelési rendszerben (a továbbiakban: naplórendszer) rögzíti a nyilvántartásban végzett adatkezelési művelettel összefüggő információkat.

(2) A naplórendszerben történik a nyilvántartásban, illetve a nyilvántartás szolgáltatásait támogató informatikai alkalmazásokban végzett adatkezelési műveletre vonatkozó eseményt leíró információk (a továbbiakban: naplóbejegyzés) gyűjtése.

(3) A naplóbejegyzés tartalmazza

a) az adatkezelési művelettel érintett személyes adatok körének meghatározását,

b) az adatkezelési művelet jogalapját, célját és indokát,

c) az adatkezelési művelet elvégzésének pontos dátumát és időpontját,

d) az adatkezelési műveletet végrehajtó hatóság és személy vagy elektronikus információs rendszer nevét és felhasználói azonosító adatát és a tevékenységét leíró adatokat,

e) a megőrzési időre vonatkozó adatokat,

f) az egyéb, az adatkezelési művelettel összefüggő leíró és technikai adatokat.

(4) Naplóbejegyzést a személyes adatokkal végzett valamennyi műveletről, az adatkezelési esemény megtörténtével egyidejűleg kell képezni. A naplóbejegyzést pontos és megmásíthatatlan időadattal kell ellátni.

(5) A naplórendszerben rögzített adatok kizárólag az adatkezelés jogszerűségének ellenőrzése, az adatbiztonsági követelmények érvényesítése, büntetőeljárás lefolytatása céljából, törvényben meghatározott felderítési, nemzetbiztonsági védelmi és elhárítási, információszerzési, továbbá nemzetbiztonsági és bűnmegelőzési ellenőrzési célból ismerhetőek meg és használhatóak fel.

(6) A naplórendszerből a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, továbbá az (5) bekezdésben meghatározott célból jogszabályban meghatározott tevékenységet folytató személy és szervezet részére – azok erre irányuló kérelmére – az adatkezelő szerv adatot továbbít. A naplórendszerből történő adatszolgáltatást is naplózza az adatkezelő szerv.

(7) A naplórendszert a jogosulatlan hozzáféréstől védeni kell.

(8) A nyilvántartási rendszer, valamint a nyilvántartás szolgáltatásait támogató alkalmazások alkalmazásüzemeltetési, illetve a hálózati- és rendszer-üzemeltetési működési eseményeire vonatkozó információk gyűjtése nem a napló rendszerben történik.

(9) A naplórendszerben a naplóbejegyzések megőrzési ideje annak keletkezésétől számított tíz év. A megőrzési idő leteltét követően a naplóbejegyzést haladéktalanul törölni kell, kivéve, ha már megkezdett ellenőrzési eljáráshoz van szükség a naplóbejegyzésre. Ebben az esetben az eljárás lezárultát követően kell a törlést végrehajtani.”

60. § A közúti közlekedési előéleti pontrendszerről szóló 2000. évi CXXVIII. törvény (a továbbiakban: Kpt.) a következő 5/A. §-sal egészül ki:

„5/A. § A Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartás regisztrációhoz tartozó tárhelyszolgáltatás kijelölt szolgáltatója a Nyilvántartó természetes személyazonosító adatokat tartalmazó elektronikus kérelmére megküldi a Nyilvántartó részére a természetes személy kapcsolati kódját és tárhely-azonosítóját. Az adatszolgáltatás adatait a Nyilvántartó a járművezetővel való elektronikus úton történő kapcsolatfelvételre használhatja fel.”

77. § Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény (a továbbiakban: Atv.) 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„20. § (1) A házasulók a házassági szándék bejelentésekor nyilatkoznak arról, hogy a házasságkötés után milyen házassági nevet kívánnak viselni. A nyilatkozat a házasság megkötéséig egy alkalommal, legkésőbb a házasságkötés tervezett időpontját megelőző ötödik munkanapig megváltoztatható.

(2) Ha a magyar állampolgár házasuló a házasságkötést követően nem a születési nevét vagy a házasságkötés előtt közvetlenül viselt nevét kívánja viselni, az anyakönyvvezető a házasságkötési szándék bejelentésével egyidejűleg – ha hivatalbóli okmánykiállítást megakadályozó nyilatkozatot nem tesz a házasuló – felvételezi a hivatalból kiállításra kerülő személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványok kiállításához szükséges arcképmást, aláírást, valamint – jogszabályban meghatározott esetben – az ujjnyomatot.

(3) Ha a házasuló a házasság megkötéséig megváltoztatja a házassági név viselésére vonatkozóan tett nyilatkozatát, az anyakönyvvezető intézkedik az új nyilatkozatnak megfelelő aláírás, valamint szükség esetén a (2) bekezdésben meghatározott valamennyi adat felvételezéséről.

(4) A házasságkötési szándék bejelentését követően a házasuló hivatalbóli okmánykiállítást megakadályozó nyilatkozatot egy alkalommal, legkésőbb a házasságkötés tervezett időpontját megelőző ötödik munkanapig tehet.

(5) Közeli halállal fenyegető egészségi állapot esetén a (2) bekezdésben meghatározott adatok felvételezésére nem kerül sor, hivatalból nem kerülnek kiállításra személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványok.”

78. § Az Atv. 61. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Intézetben történt születés esetén az egészségügyi szolgáltató – az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Téren és az elektronikus anyakönyvi rendszeren keresztül haladéktalanul – az illetékes anyakönyvvezető felé

a) bejelenti – az 1. mellékletben meghatározott adatok megküldésével – a születést,

b) továbbítja a hivatalos statisztikáról szóló törvény végrehajtásáról szóló rendeletben meghatározott, intézetben rögzített születési statisztikai adatokat,

c) továbbítja az intézetben született, Magyarországon élő magyar állampolgár újszülött – kivéve titkolt terhesség, a szülőnek a születést megelőzően, vagy azt követően az újszülött örökbefogadásához adott hozzájárulása, valamint az újszülött egészségi állapotára tekintettel az anya hivatalbóli kiállítást megakadályozó nyilatkozata esetén – hivatalból kiadásra kerülő állandó személyazonosító igazolványához szükséges adatokat, valamint

d) továbbítja a másik szülő hozzájárulását a gyermek állandó személyazonosító igazolványának kiadásához.”

79. § Az Atv. 80. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az (1) bekezdésben meghatározott adatokat az anyakönyvvezető azok átadásának a Központi Statisztikai Hivatal által történt visszaigazolását követően haladéktalanul köteles törölni, kivéve, ha az adat kezelésére e törvény feljogosítja.”

80. § Az Atv. „Átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 101/B. §-sal egészül ki:

„101/B. § (1) Ha az egyes törvényeknek nyilvántartásokkal és elektronikus ügyintézéssel összefüggő módosításáról szóló 2020. évi CXXI. törvénynek (a továbbiakban: Módtv2.) a 20. §-t megállapító rendelkezése hatálybalépését megelőzően tett házasságkötési szándék bejelentése során a házasuló a házasságkötést követően viselni kívánt házassági névviselési formáról nem nyilatkozott vagy a korábban tett nyilatkozatot megváltoztatja, a házasságkötés tervezett helye szerint illetékes anyakönyvvezető a 20. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően jár el.

(2) A Módtv2.-nek a 20. §-t megállapító rendelkezése hatálybalépését megelőzően tett házasságkötési szándék bejelentése esetén a házasságkötés tervezett helye szerint illetékes anyakönyvvezető – az (1) bekezdésben foglalt nyilatkozat hiányában – a házasuló erre irányuló kérésére felvételezi az arcképmást, az aláírást, valamint – jogszabályban meghatározott esetben – az ujjnyomatot és továbbítja a személyiadat- és lakcímnyilvántartásnak.

(3) Amennyiben a házasuló a (2) bekezdésben foglaltak szerint a személyazonosságot igazoló okmány kiállításához szükséges adatok felvételezését nem kérte, azt a személyazonosságot igazoló hatósági igazolványok vonatkozásában hivatalbóli okmánykiállítást megakadályozó nyilatkozatnak kell tekinteni.”

85. § A gondnokoltak és az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásáról szóló 2013. évi CLXXV. törvény 6. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerve a nyilvántartással összefüggő hatósági feladatával összefüggésben a cselekvőképesség ellenőrzése céljából közvetlen hozzáféréssel kezeli a 3. § (1) bekezdés a) pontjában és a 3. § (1) bekezdés b)–e) pontjában szereplő adatokat.”

99. § Hatályát veszti az E-ügyintézési tv. 35. § (15a)–(15e) bekezdése.

101. § A hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény 30. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„30. § (1) A népmozgalmi statisztika körében megfigyelésre kerül minden Magyarországon bekövetkezett születés, haláleset, házasságkötés, bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése, élettársi nyilatkozat nyilvántartásba vétele, házasság felbontása, valamint érvénytelenné nyilvánítása, bejegyzett élettársi kapcsolat felbontása, megszüntetése, a nyilvántartott élettársi kapcsolat megszűnése, terhesség megszakítása (a továbbiakban együtt: népmozgalmi esemény).

(2) A népmozgalmi események körében kell megfigyelni a magyar állampolgárok külföldön bekövetkezett azon népmozgalmi eseményeit, amelyek anyakönyvezésére Magyarországon is sor kerül.

(3) A népmozgalmi események felmérése a következő adatcsoportokra terjed ki: név, lakcím, állampolgárság, születési hely és idő, nem, családi állapot, családi állás, iskolai végzettség, gazdasági aktivitás, foglalkozás, gyermekek száma, a születéssel, a halálozással, illetve a terhesség megszakításával mint népmozgalmi eseményekkel összefüggő egészségi állapot, az anyakönyvezés helye, az anyakönyvi eseményazonosító, a népmozgalmi esemény helye és ideje.

(4) A népmozgalmi eseménnyel kapcsolatban gyűjtött adatok közül a nevet, a lakcímet és az anyakönyvi eseményazonosítót a népmozgalmi adatok statisztikai célú feldolgozását és törvény szerinti adatátadási kötelezettség teljesítését követően 8 napon belül törölni kell.

(5) A (3) bekezdés szerinti adatcsoportokba tartozó, rendelkezésükre álló adatokat a népmozgalmi esemény helye szerint illetékes anyakönyvvezető, egészségügyi szolgáltató, a bíróság, a közjegyző, valamint a védőnő, külföldön történt események esetén a hazai anyakönyvezés végzésére kijelölt szerv köteles szolgáltatni.”

103. § Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény a következő 33/A. §-sal egészül ki:

„33/A. § [Adóigazolvány kiállítása hivatalból]

Az állami adó- és vámhatóság hivatalból gondoskodik az adóigazolvány kiállításáról, és az adóigazolvány megszemélyesítése érdekében a megszemélyesítéshez szükséges adatoknak az állandó személyazonosító igazolvány megszemélyesítését végző szervezet részére történő elküldéséről

a) az intézetben született, Magyarországon élő magyar állampolgár újszülött esetében;

b) azon természetes személy adózó esetében, akire vonatkozóan – házasságkötésére tekintettel – a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő szerv a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló törvény, valamint a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény alapján adatot szolgáltatott.”

106. § A Bbtv. 10. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Azt, aki az e törvény szerinti, a bejelentéssel, illetve az 5. § (3) bekezdése szerinti adatszolgáltatással összefüggő kötelezettségét megszegi, a miniszter – az eset összes körülményének vizsgálatával –

a) természetes személy külföldi befektető esetén 100 000 forinttól 1 000 000 forintig,

b) jogi személy külföldi befektető esetén 1 000 000 forinttól 10 000 000 forintig

terjedő összegű bírság megfizetésére kötelezi.”

111. § (1) Az egyes eljárások egyszerűsítése és elektronizálása érdekében szükséges törvénymódosításokról szóló 2019. évi CXVI. törvény (a továbbiakban: EEtv.) 3. § (3) bekezdésének az Nytv. 7. § (3) bekezdését megállapító rendelkezése a „titkolt terhesség, valamint a szülőnek a születést megelőzően, vagy azt követően az újszülött örökbefogadásához adott hozzájárulása esetén.” szövegrész helyett a „titkolt terhesség, a szülőnek a születést megelőzően, vagy azt követően az újszülött örökbefogadásához adott hozzájárulása, valamint az újszülött egészségi állapotára tekintettel az anya hivatalbóli kiállítást megakadályozó nyilatkozata esetén.” szöveggel lép hatályba.

(2) Az EEtv. 3. § (3) bekezdésének az Nytv. 7. § (4) bekezdését megállapító rendelkezése a „– ha a házasuló hivatalbóli kiállítást megakadályozó nyilatkozatot nem tesz –” szövegrész helyett a „– ha a házasuló érvényes állandó személyazonosító igazolvánnyal rendelkezik és hivatalbóli kiállítást megakadályozó nyilatkozatot nem tesz –” szöveggel lép hatályba.

(3) Az EEtv. 3. § (13) bekezdésének az Nytv. 16. § (1a) bekezdését megállapító rendelkezése az „a kincstárnak, valamint az egészségbiztosítási szervnek az adóigazolvány és a TAJ számot tartalmazó hatósági igazolvány kiállításával kapcsolatos hatósági feladatai ellátása céljából.” szövegrész helyett az „a kincstárnak jogszabályban meghatározott feladatai ellátása céljából.” szöveggel lép hatályba.

(4) Az EEtv. 3. § (20) bekezdésének az Nytv. 22. § n) pontját megállapító rendelkezése az „az intézetben” szövegrész helyett az „az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér útján az intézetben” szöveggel, az „adatok Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér útján történő továbbításával” szövegrész helyett az „adatok továbbításával” szöveggel lép hatályba.

(5) Az EEtv. 3. § (21) bekezdésének az Nytv. 24. § (1) bekezdését megállapító rendelkezése a „feladatainak ellátásához,” szövegrész helyett a „feladatainak ellátásához, a büntetőeljárásban, a polgári peres és nemperes eljárásban, a közigazgatási perben és az egyéb közigazgatási bírósági eljárásban, valamint a hatósági eljárásban eljáró igazságügyi szakértő a tevékenységére vonatkozó törvény előírásai alapján végzett feladatai ellátásához,” szöveggel lép hatályba.

(6) Az EEtv. 3. § (25) bekezdésének az Nytv. 24/H. §-át megállapító rendelkezése a „részére” szövegrész helyett a „részére – amennyiben kiállítást megakadályozó nyilatkozatot nem tettek –” szöveggel lép hatályba.

112. § Az EEtv. 14. § (4) bekezdésének a Szaz.tv. 21. § (7) bekezdését megállapító rendelkezése a „megállapításával” szövegrész helyett a „megállapításával, a kérelmek elbírálásával” szöveggel lép hatályba.

113. § Az EEtv. 22. § (9) bekezdésének a Kknyt. 14. § (2) bekezdés

- a) l) pontját megállapító rendelkezése az „aj)” szövegrész helyett az „al)” szöveggel,

- b) m) pontját megállapító rendelkezése az „ak)” szövegrész helyett az „am)” szöveggel

lép hatályba.

114. § Nem lép hatályba az EEtv.

- a) 14. § (1) bekezdése,

- b) 15. § b) pontja,

- c) 16. § (3) bekezdése,

- d) 18. § (4) bekezdése,

- e) 31. § (3), (5) és (9) bekezdése,

- f) 42. § (2) bekezdése.

115. § Az EEtv. 1. melléklete az 1. melléklet szerinti szöveggel lép hatályba.

- 1. Az EEtv. 1. melléklet 2. pontjának az Atv. 1. melléklet a) Jegyzőkönyv a születés bejelentéséről cím 7. pont 7.1.4. alpontját megállapító rendelkezése az „az anyasági támogatás és a családi pótlék megállapítására irányuló eljárás hivatalbóli megindítását visszautasítja-e (igen/nem).” szövegrész helyett az „a gyermek egészségügyi állapotára tekintettel az állandó személyazonosító igazolvány hivatalból történő kiállítását nem kéri.” szöveggel lép hatályba.