2020. évi CXXI. törvény — mi változott? 2020. december 5.

1. § A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Nytv.) 8/A. §-a a következő h)–k) ponttal egészül ki:

[A Kormány rendeletében kijelölt fővárosi és megyei kormányhivatal (a továbbiakban: kijelölt kormányhivatal]

„h) törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén adatszolgáltatást teljesít a nyilvántartásból;

i) közokiratot ad ki a nyilvántartott adatokról;

j) törvény hatálya alá tartozó tevékenységével összefüggésben gondoskodik a személyes adatok védelméről;

k) ellátja a személyazonosítás céljára szolgáló, illetve jogosultságot igazoló okmányok kiadásával kapcsolatosan hatáskörébe utalt, törvényben meghatározott adatkezelési feladatokat.”

5. § (1) Az Nytv. 18. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Egyedi adatszolgáltatás bármely járási hivatalnál és a kijelölt kormányhivatalnál kérelmezhető. A járási hivatal és a kijelölt kormányhivatal az egyedi adatszolgáltatás iránti kérelmet átteszi a nyilvántartást kezelő szervnek, ha az adatszolgáltatáshoz szükséges adatok nem állnak a rendelkezésére.”

(2) Az Nytv. 18. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(4) Adatszolgáltatás helyett a kérelmező bármely járási hivatalnál és a kijelölt kormányhivatalnál igényelheti, hogy kapcsolatfelvétel céljából a járási hivatal vagy a kijelölt kormányhivatal az általa megjelölt személyt, személyi kört keresse meg, és

a) kérje írásos hozzájárulását ahhoz, hogy név, lakcím és értesítési cím adatait a kérelmező rendelkezésére bocsáthassa, vagy

b) arról értesítse, hogy a kérelmezőt közvetlenül keresse meg, ha vele a kapcsolatot fel kívánja venni.

(5) A nyilvántartást kezelő szerv, a kijelölt kormányhivatal és bármely járási hivatal a személyazonosító igazolvány, továbbá a személyi azonosítóról és lakcímről szóló hatósági igazolvány okmányazonosítóját megjelölő kérelmező részére a felhasználás céljának és jogalapjának igazolása nélkül is adatszolgáltatást teljesít az okmányok kiadásáról, érvényességének, elvesztésének, eltulajdonításának, megsemmisülésének, találásának, megkerülésének tényéről. Az adatszolgáltatás elektronikus azonosítást követően elektronikus kapcsolattartás útján is igényelhető.”

6. § Az Nytv. a következő 19/G. §-sal egészül ki:

„19/G. § Az Országgyűlés Hivatala kapcsolattartás és megemlékezés szervezése céljából a nyilvántartást kezelő szervtől kérheti az általa nyilvántartott országgyűlési képviselő, volt országgyűlési képviselő, nemzetiségi szószóló, volt nemzetiségi szószóló személyes adatai felhasználásával az országgyűlési képviselő, volt országgyűlési képviselő, nemzetiségi szószóló, volt nemzetiségi szószóló 17. § (2) bekezdés f) pontja szerinti adatát, valamint elhalálozása idejének adatát.”

(2) Az Nytv. 29/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A bv. szerv vagy a járási hivatal átveszi a fogvatartott polgár személyazonosító igazolvány iránti kérelmét. A fogvatartott polgár a bv. szerv vagy a járási hivatal rendelkezésére bocsátja a 29. § (2) bekezdés a)–g) pontjában megjelölt személyes adatait és saját kezű aláírását, valamint az (1) bekezdés szerint az ujjnyomatát. A bv. szerv – ha törvény eltérően nem rendelkezik – az adatokat a kijelölt kormányhivatal részére történő megküldésig kezeli.”

14. § Az Nytv. 29/B. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A 29. § (7) bekezdés b) pontja szerinti ujjnyomatot – ha azt az állandó személyazonosító igazolvány tároló eleme tartalmazza – a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány kiadása iránti kérelem előterjesztésekor, valamint az elektronikus ügyintézési ponton előterjesztett kérelem esetén az állandó személyazonosító igazolvány személyes átadásakor az eljáró hatóság a személyazonosítás céljából összeveti a polgár ujjnyomatával, kizárólag abból a célból, hogy a személyazonosság igazolására bemutatott állandó személyazonosító igazolvány és a polgár közötti kapcsolat kétséget kizáróan megállapítható legyen. Az eljáró hatóság az összevetés elvégzéséig kezeli az ujjnyomatot.”

- a) 4. § (1) bekezdés c) pontjában és 4. § (2) bekezdésében a „4. § (3) és (3a) bekezdése” szövegrész helyébe a „4. § (2a), (3), (3a) és (7) bekezdése” szöveg,

- b) 18/A. § (1) és (3) bekezdésében, 24/B. § (2) bekezdésében a „járási hivatal” szövegrész helyébe a „járási hivatal és a kijelölt kormányhivatal” szöveg,

- c) 24. § (1) bekezdésében a „feladatainak ellátásához” szövegrész helyébe a „feladatainak ellátásához, valamint az igazságügyi szakértő a tevékenységére vonatkozó törvény előírásai alapján végzett feladatai ellátásához” szöveg,

- e) 34. § (6) bekezdésében az „Az elektronikus ügyintézési pontot a nyilvántartást kezelő szerv működteti.” szövegrész.

26. § (1) A büntetés-végrehajtási szervezetről szóló 1995. évi CVII. törvény (a továbbiakban: Bv. Sztv.) 28/A. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A bv. szervezet a büntetés-végrehajtás rendjének és biztonságának megőrzése érdekében és a kapcsolattartó személyazonosságának a látogatás alkalmából történő megállapítása, valamint a fogvatartott más személyekkel fenntartott kapcsolattartási jogának biztosítása céljából – a kapcsolattartóként megjelölt személy hozzájárulásával – nyilvántartja mindazoknak a személyeknek a személyes adatait, akikkel a fogvatartott kapcsolatot tart fenn (a továbbiakban: kapcsolattartó). A kapcsolattartók nyilvántartása kiterjed a kapcsolattartó]

„c) telefonszámára, ha az a kapcsolattartás módja miatt indokolt,”

(2) A Bv. Sztv. 28/A. § (1) bekezdése a következő g) és h) ponttal egészül ki:

[A bv. szervezet a büntetés-végrehajtás rendjének és biztonságának megőrzése érdekében és a kapcsolattartó személyazonosságának a látogatás alkalmából történő megállapítása, valamint a fogvatartott más személyekkel fenntartott kapcsolattartási jogának biztosítása céljából – a kapcsolattartóként megjelölt személy hozzájárulásával – nyilvántartja mindazoknak a személyeknek a személyes adatait, akikkel a fogvatartott kapcsolatot tart fenn (a továbbiakban: kapcsolattartó). A kapcsolattartók nyilvántartása kiterjed a kapcsolattartó]

„g) elektronikus levelezési címére, a telekommunikációs kapcsolattartás időpontjáról való értesítés érdekében, ha az a kapcsolattartás módja miatt indokolt, és

h) telekommunikációs alkalmazásban regisztrált azonosító nevére, ha az a kapcsolattartás módja miatt indokolt.”

(3) A Bv. Sztv. 28/A. § (2) bekezdése a következő g) és h) ponttal egészül ki:

(A bv. szervezet nyilvántartja a hivatalos minőségben kapcsolattartó személy)

„g) elektronikus levelezési címét a telekommunikációs kapcsolattartás időpontjáról való értesítés érdekében, ha az a kapcsolattartás módja miatt indokolt, és

h) telekommunikációs alkalmazásban regisztrált azonosító nevét, ha az a kapcsolattartás módja miatt indokolt.”

(4) A Bv. Sztv. 28/A. §-a a következő (3)–(5) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A bv. szervezet az (1) bekezdés g) és h) pontja szerinti, valamint a (2) bekezdés g) és h) pontja szerinti adatokat kizárólag a bv. szerv által nyújtott elektronikus kapcsolattartási forma igénybevétele esetén tartja nyilván.

(4) A telekommunikációs eszköz útján biztosított elektronikus kapcsolattartás során a kapcsolattartó személy és a hivatalos minőségben kapcsolattartó személy személyazonosság igazolására alkalmas okmányának felmutatásával azonosítja magát. A hivatalos minőségben kapcsolattartó személynek a hivatása gyakorlására való jogosultságot igazoló igazolványát, továbbá – ha annak ellenőrzésére még nem került sor – az első alkalommal történő kapcsolatfelvétel esetén a hivatalos kapcsolattartást megalapozó okiratot is fel kell mutatnia.

(5) A (4) bekezdés szerinti azonosítás során, ha a személyazonosság igazolására alkalmas okmányon szereplő adatok a kapcsolattartói nyilvántartásban szereplő adatokkal nem egyeznek, illetve az arcképmás vizuális összevetése alapján az azonosság tekintetében kétség merül fel, vagy a kapcsolattartásra jelentkező személy a bv. szerv felhívása ellenére nem mutatja fel a (4) bekezdésben meghatározott igazolványt vagy okiratot, a kapcsolattartásra nem kerülhet sor.”

- a) 8. §-ában az „igazgató (a továbbiakban:” szövegrész helyébe a „főigazgató, igazgató (a továbbiakban együtt:” szöveg,

- b) 28/A. § (1) bekezdés d) pontjában és 28/A. § (2) bekezdés e) pontjában az „és” szövegrész.

30. § (1) A Szaz.tv. 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„14. § A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő szerv a fiatalok életkezdési támogatásáról szóló törvény szerinti belföldi gyermek természetes személyazonosító adatait, állampolgárságát, lakcímét, valamint nyilvántartási jogcímét közli az állami adóhatósággal. A gyermek részére az állami adóhatóság a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő szerv adatszolgáltatása alapján az adóigazolványt hivatalból adja ki.”

31. § A Szaz.tv. 18. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„18. § (1) Az adó- és vámhatóság az adóazonosító jelet a hatáskörébe tartozó feladatai ellátása során azon személyek azonosítása céljából használja, akinek jogát, kötelezettségét vagy jogos érdekét az eljárás érinti, továbbá e személyek képviselőjének, valamint az eljárás egyéb résztvevőjének azonosítása céljából, az adótitokra vonatkozó rendelkezések figyelembevételével használja.

(2) Az állami adóhatóság az adóazonosító jelről megkeresésre tájékoztatja az adózással kapcsolatos nyilvántartás vezetéséhez az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény szerinti más adóhatóságot.”

32. § (1) A Szaz.tv. 37. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerve – kapcsolati kód alkalmazásával – köteles rendszeres adatszolgáltatást teljesíteni:)

„a) az állami adóhatóságnak az adóalanyok nyilvántartásában szereplő polgár családi és utónevének, születési nevének, anyja nevének, születési helyének és időpontjának, állampolgárságának változásáról, nyilvántartási jogcímének, lakóhelyének, tartózkodási helyének változásáról és annak időpontjáról, nyilvántartásból kikerülése okáról és időpontjáról;”

(2) A Szaz.tv. 37. § (1) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki:

(A személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerve – kapcsolati kód alkalmazásával – köteles rendszeres adatszolgáltatást teljesíteni:)

„l) a Központi Statisztikai Hivatalnak a hivatalos statisztikáról szóló törvény alapján kezelt adatbázisában szereplő adatszolgáltató természetes személy családi és utónevének, születési nevének, anyja nevének, nemének, születési helyének és időpontjának, állampolgárságának, lakóhelyének, tartózkodási helyének, családi állapotának változásáról, azok időpontjáról, a házasságkötés vagy bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helyéről, az érintett elhalálozásáról, a külföldön történő letelepedésről, a nyilvántartásba bekerülés és a nyilvántartásból való kikerülés okáról, idejéről.”

(3) A Szaz.tv. 37. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az adatszolgáltatást az (1), (1a) és (2) bekezdés alapján igénybe vevő szervek –

a) az (1) bekezdés a) pontja szerinti állami adóhatóság,

b) az (1) bekezdés b) pontja szerinti egészségbiztosítási nyilvántartást vezető Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő,

c) az (1) bekezdés d) pontja szerinti TAJ nyilvántartást vezető kincstár,

d) az (1) bekezdés g) pontja szerinti központi ügyfél-regisztrációs szerv,

e) az (1) bekezdés j) pontja szerinti az oktatási nyilvántartás működéséért felelős szerv,

f) az (1) bekezdés l) pontja szerinti Központi Statisztikai Hivatal,

g) a (2) bekezdés a) pontja szerinti Magyar Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve,

h) a (2) bekezdés d) pontja szerinti közúti közlekedési nyilvántartás járműnyilvántartását vezető szerv

kivételével – az adatátadást kizárólag akkor kezdeményezhetik, ha jogszabályban előírt feladataik ellátása érdekében az általuk kezelt adatok időszerűségét biztosítani kell, és csak azokra az érintettekre vonatkozóan, akiknek az adataira nézve az időszerűséget biztosítani kell.”

35. § A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény (a továbbiakban: Utv.) 21/B. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:

„(11) Az elektronikus ügyintézési pont útján felvett kérelem esetében az elkészült okmány átvétele kizárólag a kérelmező által személyesen történhet. Ennek során a személyazonosítást jogszabályban meghatározott automatizált ujjnyomat-összevetéssel is el kell végezni. Az eljáró hatóság az összevetés elvégzéséig kezeli a második biometrikus adatot.”

36. § Az Utv. 26. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az útlevélhatóság, a járási hivatal, valamint a konzuli szolgálat közigazgatási hatósági jogkört gyakorló konzuli tisztviselője a kérelmező személyi és lakcímadatai azonosításához, illetve utazási jogosultsága megállapításához adatokat vehet át)

„d) közvetlenül vagy az adatkezelő szerv útján a vezetői engedély tekintetében a közúti közlekedési nyilvántartás engedély-nyilvántartásából térítésmentesen a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 8. § (1) bekezdés a) pont aa)–ad) alpontjában, továbbá 8. § (1) bekezdés b) pont ba) és bb) alpontjában foglalt adatokra vonatkozóan.”

38. § Az Utv. 28. §-a a következő (3b) bekezdéssel egészül ki:

„(3b) Az adatkezelő szerv az általa nyilvántartott adatok közül a természetes személyazonosító adatokat és a kapcsolattartási adatot a Központi Statisztikai Hivatal részére az Stt. által meghatározott feladatok végrehajtása érdekében történő kapcsolatfelvétel céljából térítésmentesen átadja. A Központi Statisztikai Hivatal az átvett adatokat a statisztikai adatelőállítási folyamatban kezeli. A feladat megszűnésekor, így különösen az egyes adatfelvételek lezárását követően az azokhoz kapcsolódóan átvett adatokat a Központi Statisztikai Hivatal törli.”

43. § A Kknyt. „Speciális közlekedési igazgatási eljárási szabályok” alcíme a következő 6/B. §-sal egészül ki:

„6/B. § (1) A közlekedési igazgatási eljárásban az ügyfél, illetve az eljáró személy személyazonosságának ellenőrzése során a kérelemben, vagy a hivatalból induló eljárásban rendelkezésre álló személyi adatokat egyeztetni kell a személyazonosságot igazoló érvényes okmány adattartalmával vagy a bemutatott okiratokban szereplő adatokkal. A közlekedési igazgatási hatóság, valamint a Nyilvántartó az egyeztetést a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban tárolt adatokkal is elvégzi. Az elektronikus ügyintézési ponton benyújtott kérelem esetén a személyazonosítást a személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerve végzi.

(2) A közlekedési igazgatási hatóság, valamint a Nyilvántartó a személyi azonosítót a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény hatálya alá tartozó személyek esetében az azt igazoló és az ügyfél által bemutatott okmány, vagy automatikus eljárásban a személyiadat- és lakcímnyilvántartás adatai alapján ellenőrzi.”

52. § A Kknyt. 19. § (1) bekezdés o) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A nyilvántartásból igényelheti(k):]

„o) a Központi Statisztikai Hivatal (a továbbiakban: KSH) törvényben meghatározott feladatai ellátásához szükséges statisztikai adatokat és a 9. § (4) bekezdésében meghatározott adatokat. A KSH az átvett adatokat az statisztikai adatelőállítási folyamatban kezeli. A feladat megszűnésekor, így különösen az egyes adatfelvételek lezárását követően az azokhoz kapcsolódóan átvett adatokat a KSH törli;”

- 1. 2. § 7. pontjában a „(jogi személyre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre)” szövegrész helyébe az „(ideértve a nem természetes személyt is)” szöveg,

- 2. 2. § 17. pontjában az „egységes felületen történő” szövegrész helyébe az „egységes, az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény szerinti személyre szabott ügyintézési felületen történő, forgalmirendszám-alapú” szöveg,

- 4. 8/A. § (1) bekezdés a), b) és c) pontjában a „jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező” szövegrész helyébe a „nem természetes személy” szöveg,

- 6. 9. § (1) bekezdés d) pontjában és 9/D. § (1) bekezdés d) pontjában a „jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet” szövegrész helyébe a „nem természetes személy” szöveg,

- 9. 9/C. § (1) bekezdés a) pontjában a „forgalmi rendszámát” szövegrész helyébe a „felségjelzéssel ellátott forgalmi rendszámát” szöveg,

- 12. 14. § (2) bekezdés b) pontjában az „illetve elhalálozásának idejéről” szövegrész helyébe az „elhalálozásának vagy a nyilvántartás hatálya alól történő kikerülésének időpontjáról” szöveg,

- 13. 14. § (2) bekezdés h) pontjában az „elektronikusan” szövegrész helyébe az „elektronikusan, haladéktalanul” szöveg,

- 22. 19. § (1) bekezdés u) pontjában az „adatokat” szövegrész helyébe az „adatokat térítésmentesen” szöveg,

- 24. 19. § (2) bekezdés c) pont ca) alpontjában az „utánképzési” szövegrész helyébe az „utánképzési, pályaalkalmassági” szöveg, 19. § (2) bekezdés c) pont cb) alpontjában az „a 9. §-ban meghatározott adatokat” szövegrész helyébe az „a 9. §-ban meghatározott adatokat térítésmentesen” szöveg,

- 25. 19. § (2) bekezdés d) pontjában az „adatokra vonatkozóan” szövegrész helyébe az „adatokra vagy iratokra vonatkozóan” szöveg,

- 26. 21. § nyitó szövegrészében a „magánszemély, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet” szövegrész helyébe a „természetes és nem természetes személy” szöveg,

- 29. 24. § (3a) bekezdés a) pont ac) alpontjában a „valamint az aktuális forgalomból való kivonás oka, jellege, és a kivonás kezdő időpontja” szövegrész helyébe a „valamint a jármű aktuális és korábbi forgalomból való kivonásainak oka, jellege, kezdő és záró időpontja” szöveg,

- 31. 33. § (1) bekezdés a) és d) pontjában a „jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet” szövegrész helyébe a „nem természetes személy” szöveg

- a) 6. § (1a) bekezdése,

- f) 9/C. § (1) bekezdés b) pontja,

- h) 15. § (4) bekezdése,

- i) 18. § (1) bekezdésében a „ , korlátozhatja” szövegrész,

- j) 18. § (2) bekezdésében a „korlátozó vagy” szövegrész,

- k) 18. § (4) bekezdésében a „korlátozó,” szövegrész,

66. § Hatályát veszti a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény 8. § (2b) bekezdése.

69. § Hatályát veszti a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény 72. § (1b) bekezdése.

81. § A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (a továbbiakban: Szabs. tv.) 120. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) A bíróság a tárgyaláson hozott végzését – a jogorvoslati jogról történő lemondás esetét kivéve – a kihirdetését követő 3 munkanapon belül írásba foglalja. A kihirdetéskor a fellebbezésre jogosultat tájékoztatni kell

a) az írásba foglalás határidejéről,

b) a fellebbezés bejelentésének határidejéről,

c) arról, hogy az írásba foglalást követően a végzés a bíróságon megismerhető, illetve azt a bíróság az eljárás alá vont személy indítványára, az általa megjelölt elektronikus levelezési címre is továbbítja,

d) arról, hogy a bíróság az írásba foglalt végzést a fellebbezésre jogosult részére kézbesíti, azonban a kézbesítés a fellebbezés határidejét nem érinti, valamint

e) arról, hogy a fellebbezés bejelentésének határideje alatt a fellebbezés okát, célját és indokait módosíthatja vagy kiegészítheti.”

82. § A Szabs. tv. 147. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A kérelmet a határozat, illetve a végzés jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül lehet előterjeszteni. Méltányossági kérelmet egy alkalommal lehet előterjeszteni.”

83. § A Szabs. tv.

- a) 45. §-ában az „A 23. § (1) bekezdés b) és d) pontja esetén” szövegrész helyébe az „A 23. § (1) bekezdés b), d) és f) pontja esetén” szöveg,

- b) 121. § (4) bekezdésében a „beérkezését” szövegrész helyébe a „benyújtására előírt határidő leteltét” szöveg

lép.

84. § (1) Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ogytv.) 124/U. § (1) bekezdés b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

[Az Országgyűlés Hivatala a (2) bekezdésben meghatározott célokból, az országgyűlési képviselői megbízatás keletkezésétől kezdődően kezeli az országgyűlési képviselő, valamint a korábban országgyűlési képviselői megbízatással rendelkező személy]

„b) születési családi és utónevét,

c) születési idejét és helyét,”

(2) Az Ogytv. 124/U. § (2) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

[Az Országgyűlés Hivatala az (1) bekezdés szerinti személyes adatok közül – a 123. § (1) bekezdése szerinti, az Országgyűlés szervezeti, működtetési, döntéselőkészítési és ügyviteli feladatainak ellátása érdekében –]

„d) az (1) bekezdés a)–f) és l) pontja szerinti személyes adatot a korábban országgyűlési képviselői megbízatással rendelkező személlyel való kapcsolattartás”

(céljából, az országgyűlési képviselői megbízatás keletkezésétől kezdődően kezeli.)

(3) Az Ogytv. 124/U. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Az Országgyűlés Hivatala az országgyűlési képviselő, valamint a korábban országgyűlési képviselői megbízatással rendelkező személy közéleti tevékenységéről történő megemlékezés céljából kezeli az országgyűlési képviselő, valamint a korábban országgyűlési képviselői megbízatással rendelkező személy elhalálozása időpontjára vonatkozó adatot.”

(4) Az Ogytv. 124/U. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az Országgyűlés Hivatala az (1) bekezdés g) és h) pontja szerinti személyes adatot azon Országgyűlés megbízatásának megszűnését követő egy év elteltével törli, amelyben az érintett személy országgyűlési képviselői megbízatással rendelkezett.”

(5) Az Ogytv. 124/U. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Az Országgyűlés Hivatala az (1) bekezdés a)–f) és l) pontja, valamint a (2a) bekezdés szerinti személyes adatot – a (2) bekezdés d) pontja és a (2a) bekezdés szerinti célból – az országgyűlési képviselő, valamint a korábban országgyűlési képviselői megbízatással rendelkező személy közéleti tevékenységéről történő megemlékezést követően egy évig kezeli.”

87. § Az E-ügyintézési tv. II. Fejezete a következő 6/A. alcímmel egészül ki:

„6/A. Elektronikus ügyintézés elektronikus ügyintézési pont útján

12/A. § (1) A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Nytv.) 34. § (6) bekezdése szerinti elektronikus ügyintézési pont (a továbbiakban: elektronikus ügyintézési pont) használata során e törvény rendelkezéseit az e §-ban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Az elektronikus ügyintézési pont kiegészítő szolgáltatás, az igénybevételével intézhető vagy indítható ügyek köréről az elektronikus ügyintézési pont működtetője a Felügyeletet a szolgáltatás nyújtását megelőző legalább 30 nappal korábban tájékoztatja. A Felügyelet a szolgáltatás nyújtását megelőző legalább 8 nappal korábban a honlapján közzéteszi

a) az elektronikus ügyintézési pontok földrajzi elérhetőségét,

b) az elektronikus ügyintézési ponton intézhető szolgáltatásokat, ügyeket.

(3) Az elektronikus ügyintézési ponton, elektronikus azonosítást követően benyújtott kérelmet úgy kell tekinteni, mintha azt az ügyfél e törvény rendelkezései szerint, elektronikus úton nyújtotta volna be.

(4) A technológiai feltételek fennállása esetén az elektronikus ügyintézési ponton olyan ügy is intézhető, amelyet jogszabály alapján vagy az ügy jellege okán kizárólag személyesen lehet intézni. Ebben az esetben úgy kell tekinteni, mintha az ügyfél személyesen járt volna el.

(5) Az elektronikus ügyintézési pont igénybevétele a hatáskör gyakorlójának személyét nem érinti.

(6) Az elektronikus ügyintézési pont a kérelem benyújtásáról

a) az ügyfél erre irányuló kérelmére helyben előállított papíralapú, vagy

b) az ügyfél által megadott elektronikus elérhetőségre elektronikusan hitelesített okirat formátumú

visszaigazolást ad.

(7) Az elektronikus ügyintézési pont – ha az intézett ügytípus esetében automatikus döntéshozatali eljárás kerül lefolytatásra – az eljárásban született döntésről

a) az ügyfél erre irányuló kérelmére helyben előállított papíralapú kiadmányt készít, vagy

b) az ügyfél által megadott elektronikus elérhetőségre elektronikusan hitelesített okirat formátumú kiadmányt küld.

(8) A (7) bekezdés a) pontja szerinti, döntésről szóló papíralapú kiadmányt az elkészítésével kézbesítettnek kell tekinteni. A (7) bekezdés b) pontja szerinti, döntésről szóló okirat kizárólag az ügyfél 14. vagy 15. § szerinti elérhetőségére küldhető.

(9) Az elektronikus ügyintézési pont

a) által kiállított, a (6) bekezdés szerinti visszaigazolás, és

b) közreműködésével kézbesített, a (7) bekezdés szerinti döntés

közokirat.

(10) Az elektronikus ügyintézési pont használata esetén az ügyfél személyazonosságának ellenőrzésére az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény 12/B. §-ában meghatározott szolgáltatás is alkalmazható. Ebben az esetben a személyazonosításhoz kötött jognyilatkozatot kizárólag a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban szereplő személy tehet. Az e szolgáltatás útján biztosított azonosítást egyenértékűnek kell tekinteni az e törvény szerinti elektronikus azonosítással.

(11) Az elektronikus ügyintézési pont segítségével rögzített biometrikus azonosítót (arcképmás, ujjnyomat, aláírás) egyenértékűnek kell tekinteni az egységes arcképmás- és aláírás-felvételezésre jogosult hatóság által rögzített biometrikus azonosítóval.”

88. § Az E-ügyintézési tv. 15. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) A Kormány által kijelölt szerv a természetes személy (7) bekezdés szerinti ügyintézési rendelkezése során megadott elérhetőségét a Központi Statisztikai Hivatal (a továbbiakban: KSH) részére adatszolgáltatói kör kijelölése céljából, térítésmentesen átadja és azokat a KSH statisztikai célra jogosult kezelni. A Kormány által kijelölt szerv az adatszolgáltatást közvetlen bekérdezés útján is biztosíthatja. A KSH az átvett, valamint lekérdezett adatokat a statisztikai adatelőállítási folyamatban kezeli. A feladat megszűnésekor, így különösen az egyes adatfelvételek lezárását követően az azokhoz kapcsolódóan átvett adatokat a KSH törli.”

89. § Az E-ügyintézési tv. 22. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az ügyfél az elektronikus ügyintézési rendelkezésében)

„d) nyilatkozhat úgy, hogy a Kormány rendeletében kijelölt szolgáltató elektronikus úton az ügyfél rendelkezése szerinti elektronikus ügyintézést biztosító szervek nevében tájékoztassa az ügyfelet érintő ügyintézési cselekményekről,”

90. § Az E-ügyintézési tv. 35. §-a a következő (15a)–(15e) bekezdéssel egészül ki:

„(15a) Az ügyfél az (1) bekezdés b) pontjában megjelölt elektronikus azonosítási szolgáltatás igénybevételére a Kormány rendeletében megjelölt szerv által biztosított, kép- és hangfelvétel rögzítésén alapuló rendszer használatával is – a Kormány rendeletében meghatározott részletszabályok szerint – regisztrálhat.

(15b) A (15a) bekezdés szerinti regisztráció esetén a Kormány rendeletében kijelölt regisztrációs szerv az ügyféllel létrejött teljes kommunikációt, az ügyfélnek szóló részletes tájékoztatást és az ügyfélnek az adatok kezelésére vonatkozó kifejezett hozzájárulását visszakereshető módon, kép- és hangfelvételen rögzíti és azt a felvételtől számított tíz évig megőrzi.

(15c) A (15b) bekezdésben foglalt esetben a Kormány rendeletében kijelölt regisztrációs szerv jogosult az ügyfélnek a személyazonosságát igazoló okmányról készült képfelvételnek a (15b) bekezdés szerinti időtartamban történő tárolására.

(15d) A (15a) bekezdés szerinti regisztráció során a Kormány rendeletében kijelölt regisztrációs szerv a videojel segítségével az okmányból kiolvasott természetes személyazonosító adatokat, az állampolgárságra vonatkozó adatot és az okmányszámot összeveti az okmányt nyilvántartó központi nyilvántartásban szereplő természetes személyazonosító adatokkal, ellenőrzi a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány érvényességét, valamint az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény 9/B. alcíme szerinti automatizált összehasonlítás igénybevételével az ügyfélről videojel útján készült arckép és a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban szereplő, a személyazonosság ellenőrzésével érintett személy utolsó alkalommal nyilvántartásba vett arcképmásának az egymással történő megfeleltethetőségét. A nyilvántartásban szereplő adatok egyezősége, a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány érvényessége, valamint az egyezőség feltételeként meghatározott értékszám elérése esetén az azonosítás sikeresen megtörténik.

(15e) A regisztráció során a Kormány rendeletében kijelölt regisztrációs szerv a 31. §-ban és az (5)–(15) bekezdésben foglaltak szerint jár el, azzal, hogy a személyes megjelenésnek a (15a) bekezdés szerinti rendszer használatát kell tekinteni.”

95. § Az E-ügyintézési tv. 51. alcíme a következő 82/A. §-sal egészül ki:

„82/A. § (1) A Kormány rendeletben határozza meg a személyes jelenléttel egyenértékű biztosítékot nyújtó, nemzeti szinten elismert egyéb azonosítási módszereket.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti egyéb azonosítási módszer kép- és hangfelvétel rögzítésén alapul, a bizalmi szolgáltató a videotechnológiás azonosítás során a bizalmi szolgáltató és a természetes személy között létrejött teljes kommunikációt, a természetes személy videotechnológiás azonosítással kapcsolatos részletes tájékoztatását és a természetes személy ehhez történő kifejezett hozzájárulását visszakereshető módon, kép- és hangfelvételen – a kép- és hangfelvétel minőségének romlását kizáró módon – rögzíti és azt a rögzítéstől számított tíz évig megőrzi.

(3) A (2) bekezdésben foglalt esetben a bizalmi szolgáltató jogosult a természetes személy személyazonosságát igazoló okmányról készült képfelvételnek a (2) bekezdés szerinti időtartamban történő tárolására.”

(2) Az E-ügyintézési tv. 105. § (1) bekezdése a következő t) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)

„t) a bizalmi szolgáltatások esetében a személyes jelenléttel egyenértékű biztosítékot nyújtó, nemzeti szinten elismert egyéb azonosítási módszereket.”

(4) Az E-ügyintézési tv. 105. § (2) bekezdése a következő g) és h) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben jelölje ki)

„g) a 35. § (15a) bekezdése szerinti szervet,

h) az elektronikus ügyintézési pont működtetőjét.”

98. § Az E-ügyintézési tv.

- a) 1. § 19. pontjában a „kitöltésének és benyújtásának” szövegrész helyébe a „kitöltésének, hitelesítésének és benyújtásának” szöveg,

- b) 82. § (3) bekezdésében az „a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Nytv.)” szövegrész helyébe az „az Nytv.” szöveg,

- c) 104/A. § (1) bekezdés nyitó és záró szövegrészében, 104/A. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében, továbbá 104/A. § (2) bekezdés a) és b) pontjában, valamint 106. § d) pontjában a „költségvetési” szövegrész helyébe a „közfeladatot ellátó” szöveg,

- d) 108. § (6d) bekezdésében a „2020” szövegrész helyébe a „2022” szöveg, az „adóügyekben” szövegrész helyébe az „az állami adó- és vámhatóság hatáskörébe tartozó adóügyekben” szöveg

lép.

100. § A hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény 12. alcíme a következő 27/B. §-sal egészül ki:

„27/B. § (1) A Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartás vezetéséért felelős szerv a KSH részére napi gyakorisággal elektronikus úton, kapcsolati kód alkalmazásával megküldi az elektronikus azonosítási szolgáltatás igénybevétele érdekében regisztráló vagy regisztrációjukat megszüntető személyek természetes személyazonosító adatait és egyedi azonosítóját, a regisztráció és a regisztráció megszüntetésének időpontját, továbbá – ha a természetes személy a Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartás regisztrációhoz kapcsolódó tárhellyel rendelkezik – a tárhely létrehozásának tényére vonatkozó adatot.

(2) A Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartás regisztrációhoz tartozó tárhelyszolgáltatás kijelölt szolgáltatója a KSH természetes személyazonosító adatokat tartalmazó elektronikus kérelmére megküldi a KSH részére a természetes személy kapcsolati kódját és tárhely-azonosítóját.

(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti adatszolgáltatás adatait a KSH a természetes személy adatszolgáltatóval való, hivatalos statisztikai célú kapcsolattartásra használhatja fel.

(4) Az (1) és (2) bekezdés szerinti adatszolgáltatás adatait a KSH az adatszolgáltató adatszolgáltatói körből való törléséig kezeli.”

102. § A hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény 24. alcíme a következő 51/A. §-sal egészül ki:

„51/A. § A Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartás vezetéséért felelős szerv 2020. december 15-ig a 2020. december 1-jei állapotnak megfelelően megküldi a KSH részére valamennyi aktív regisztrációval rendelkező személy természetes személyazonosító adatait, egyedi azonosítóját, regisztrációja időpontját, továbbá – amennyiben a természetes személy a Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartás regisztrációhoz kapcsolódó tárhellyel rendelkezik – a tárhely létrehozásának tényére vonatkozó adatot.”

104. § A Magyarország biztonsági érdekét sértő külföldi befektetések ellenőrzéséről szóló 2018. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Bbtv.) 2. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A (4) bekezdés e)–h) pontja alapján a Kormány az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletében azon tevékenységet határozhatja meg, amelyet a létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló törvény alapján meghatározott valamely nemzeti létfontosságú rendszerelem vagy európai létfontosságú rendszerelem közvetlen igénybevétele útján végeznek.”

105. § A Bbtv. 9. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) Nincs helye hatósági ellenőrzésnek, illetve a jogsértés megállapítására irányuló eljárásnak az e törvény szerinti bejelentés elmulasztása miatt, ha

a) a tulajdonszerzésnek vagy az üzemeltetési jog megszerzésének,

b) a 2. § (4) bekezdése alapján kormányrendeletben meghatározott, az e törvény szerinti bejelentési kötelezettség körébe tartozó tevékenység engedélyezésére irányuló eljárásokban meghozható döntés véglegessé válásának, vagy

c) az újonnan felvett tevékenység cégjegyzékbe való bejegyzésének

az ellenőrzésre jogosult szerv tudomására jutásától számított 18 hónap, de legkésőbb az a) és a b) pontban meghatározott körülmények bekövetkezésétől számított 5 év eltelt.”

107. § A Bbtv. a következő 6/B. alcímmel egészül ki:

„6/B. Az EU Rendelet végrehajtásával összefüggő szabályok

10/B. § (1) A miniszter megteszi a 9. § (3)–(6) bekezdése szerinti intézkedéseket, ha ez az EU Rendelet 7. cikke alapján indokolt.

(2) Az EU Rendeletben a tagállamok számára meghatározott jogosultságok gyakorlására, illetve kötelezettségek teljesítésére kijelölt szerv a külföldi befektető, valamint a 2. § (1), illetve (2) bekezdése szerinti magyarországi székhelyű gazdasági társaságban részes személynek a Magyarország biztonsági érdekét sértő külföldi befektetések ellenőrzéséhez kapcsolódó személyes adatait az EU Rendeletben a tagállamok számára meghatározott jogosultságok gyakorlása, illetve kötelezettségek teljesítése érdekében az EU Rendelet 6–8. cikke szerinti eljárás befejezéséig kezeli.

(3) A (2) bekezdés szerint kezelt személyes adatok az EU Rendelet 11. cikk (1) bekezdése szerinti nemzeti kapcsolattartó pont (a továbbiakban: nemzeti kapcsolattartó pont) részére továbbíthatók.

(4) A (2) bekezdés szerint kezelt személyes adatokat az EU Rendelet 6–8. cikke szerinti eljárás befejezését követően haladéktalanul törölni kell.”

108. § A Bbtv. 12. §-a a következő f) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben megállapítsa)

„f) a nemzeti kapcsolattartó pont feladatainak az ellátására az e törvény tekintetében kijelölt szervet, valamint az EU Rendelet 6–10. cikkének az e törvény alkalmazásában történő végrehajtása során irányadó részletes eljárási szabályokat.”

109. § A Bbtv. a következő 14. §-sal egészül ki:

„14. § Ez a törvény az Unióba irányuló közvetlen külföldi befektetések átvilágítási keretének létrehozásáról szóló, 2019. március 19-i (EU) 2019/452 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.”

110. § A Bbtv.

- a) 3. §-ában a „bekezdésében” szövegrész helyébe a „bekezdés e)–h) pontjában” szöveg,

- b) 6. § (4) bekezdésében a „továbbá megvizsgálja” szövegrész helyébe a „továbbá – az Unióba irányuló közvetlen külföldi befektetések átvilágítási keretének létrehozásáról szóló, 2019. március 19-i (EU) 2019/452 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: EU Rendelet) 6. cikke szerinti tagállami észrevételekre, illetve az Európai Bizottságnak az EU Rendelet 6. vagy 8. cikke szerinti véleményére is figyelemmel – megvizsgálja” szöveg,

- c) 6. § (5) bekezdésében az „esetben a” szövegrész helyébe az „esetben, vagy akkor, ha ez az EU Rendeletben meghatározott kötelezettségek teljesítése érdekében szükséges, a” szöveg,

- d) 6. § (6) bekezdésében a „megalapozottan feltehető” szövegrész helyébe a „megállapítást nyer” szöveg, valamint

- e) 6. § (8) bekezdésében a „befektető a” szövegrész helyébe a „befektető, valamint a 2. § (1), illetve (2) bekezdése szerinti magyarországi székhelyű gazdasági társaság a” szöveg

lép.