2020. évi CXVIII. törvény — mi változott? 2020. november 28.

4. § Az Szja tv.

- a) 1. számú melléklete az 1. melléklet,

- b) 3. számú melléklete a 2. melléklet,

- c) 11. számú melléklete a 3. melléklet

szerint módosul.

8. § (1) A Tao. törvény 7. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az adózás előtti eredményt csökkenti:)

„g) az adózónál a kapott (járó) osztalék és részesedés címén

1. az adóévben nem ellenőrzött külföldi társaságtól kapott (járó) osztalék és részesedés következtében elszámolt bevétel (egyszeres könyvvitelt vezetőnél az ennek megfelelő adóköteles bevétel),

2. az adóévben az ellenőrzött külföldi társaságtól kapott (járó) osztalék és részesedés következtében elszámolt bevétel, azzal, hogy az ellenőrzött külföldi társaság nem valódi jogügyletéből, nem valódi jogügyleteinek sorozatából származó összeg legfeljebb a 8. § (1) bekezdés f) pontja alapján az adózás előtti eredmény növeléseként elszámolt – az adózó erre vonatkozó adóbevallásával és az azt alátámasztó kimutatásokkal igazolt – és az adózás előtti eredmény csökkentéseként még nem érvényesített összegig vehető figyelembe,”

(2) A Tao. törvény 7. § (1) bekezdés gy) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az adózás előtti eredményt csökkenti:)

„gy) a tagnál (részvényesnél, üzletrész-tulajdonosnál)

1. a kivezetett (részben kivezetett) részesedés – ideértve az előtársasággal szemben a vagyoni hozzájárulás alapján kimutatott követelést is, de ide nem értve az ellenőrzött külföldi társaságban lévő részesedést – következtében az adóévben elszámolt bevétel csökkentve a részesedés (10) bekezdés szerinti bekerülési értékének a könyv szerinti értéket meghaladó részével, ha a tulajdoni részesedést jelentő befektetés jogutód nélküli megszűnés, jegyzett tőke tőkekivonás útján történő leszállítása vagy kedvezményezett átalakulás következtében szűnt meg, illetve csökkent,

2. az ellenőrzött külföldi társaságban fennálló részesedés 1. pont szerinti kivonásakor a kivonás következtében az adóévben elszámolt bevétel csökkentve a részesedés (10) bekezdés szerinti bekerülési értékének a könyv szerinti értéket meghaladó részével, azzal hogy az ellenőrzött külföldi társaság nem valódi jogügyletéből, nem valódi jogügyletek sorozatából származó összeg legfeljebb a 8. § (1) bekezdésének f) pontja alapján az adózás előtti eredmény növeléseként elszámolt – az erre vonatkozó adóbevallással és az azt alátámasztó kimutatásokkal igazolt – és az adózás előtti eredmény csökkentéseként még figyelembe nem vett összegig vehető figyelembe,

3. az ellenőrzött külföldi társaság részesedésének értékesítésekor, nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként történő kivezetésekor a kivezetés következtében az adóévben elszámolt bevétel csökkentve a részesedés (10) bekezdés szerinti bekerülési értékének a könyv szerinti értéket meghaladó részével, de legfeljebb a 8. § (1) bekezdésének f) pontja alapján az adózás előtti eredmény növeléseként elszámolt – az erre vonatkozó adóbevallással és az azt alátámasztó kimutatásokkal igazolt – és az adózás előtti eredmény csökkentéseként még figyelembe nem vett összeg,”

(2) A Tao. törvény 8. § (5e) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5e) A csoportos társasági adóalany esetében az (1) bekezdés j) pontját a csoportos társasági adóalany tagjainak nettó finanszírozási költségei és a kamatfizetés, adózás és értékcsökkenés előtti adóévi eredménye összességére kell alkalmazni, amelynek során a 939 810 000 forint a csoportos társasági adóalany nettó finanszírozási költséggel rendelkező tagjaira együttesen vonatkozik. Az így megállapított összeget a nettó finanszírozási költség arányában kell figyelembe venni a tagok egyedi adóalapjában.”

11. § (1) A Tao. törvény 22/C. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az (1) bekezdés szerinti támogatáson (juttatáson) túl az (1) bekezdés a), b), c) és d) pontja szerinti támogatott szervezetek részére az adózó támogatást nyújthat a veszélyhelyzettel, a Kormány által elrendelt egészségügyi válsághelyzettel, továbbá a koronavírus elleni védekezéssel közvetlen összefüggésben, valamint az országos sportági szakszövetség által előírt biztonsági intézkedésekkel kapcsolatban felmerülő költségek – így különösen a lázmérő, maszk, gumikesztyű, koronavírus teszt és annak szolgáltatásként történő megvásárlása, kézfertőtlenítő, fertőtlenítő kendő, fertőtlenítő folyadék, egészségügyi védőruházat, egészségügyi vizsgálat – támogatására.”

(2) A Tao. törvény 22/C. §-a a következő (4d) bekezdéssel egészül ki:

„(4d) Az (1a) bekezdés alapján meghatározott támogatási igazolások összértéke a támogatott szervezetek sportfejlesztési programjában szereplő igazolt költségek, ráfordítások, kiadások legfeljebb 100 százaléka lehet.”

(2) A Tao. törvény 29/A. §-a a következő (96) bekezdéssel egészül ki:

„(96) E törvénynek az egyes adótörvények módosításáról szóló 2020. évi CXVIII. törvénnyel megállapított 8. § (5e) bekezdését a 2020-ban kezdődő adóévében az adózó választása szerint alkalmazza.”

(3) A Tao. törvény 29/A. §-a a következő (97) bekezdéssel egészül ki:

„(97) E törvénynek az egyes adótörvények módosításáról szóló 2020. évi CXVIII. törvénnyel megállapított 22/C. § (1a) és (4d) bekezdését első alkalommal a 2020. évben kezdődő adóévre lehet alkalmazni.”

15. § A Tao. törvény 30. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy az adózási szempontból nem együttműködő államok listáját rendeletben állapítsa meg.”

16. § A Tao. törvény

- 1. 4. § 28/b. pontjában a „számolja az” szövegrész helyébe a „számolja el az” szöveg,

- 2. 22/C. § (2a) bekezdésében az „(1)” szövegrész helyébe az „(1)–(1a)” szöveg,

- 3. 22/C. § (3a) bekezdés a) pontjában az „a)–d) pontja” szövegrész helyébe az „a)–d) pontja és az (1a) bekezdés” szöveg,

- 4. 22/C. § (3e) bekezdésében a „pontjában” szövegrészek helyébe a „pontjában, valamint az (1a) bekezdésben” szöveg,

- 5. 22/C. § (5) bekezdésében a „jogosult szervezettel kapcsolatban csak akkor állítható ki” szövegrész helyébe a „jogosult szervezettel kapcsolatban akkor állítható ki” szöveg,

- 6. 22/C. § (9) és (9a) bekezdésében a „pontjában” szövegrész helyébe a „pontjában, valamint az (1a) bekezdésben” szöveg,

- 7. 24/A. § (3) bekezdés b) pontjában, 24/A. § (7) bekezdésében, 24/A. § (19) bekezdésében és 3. számú melléklet B) rész 15. pontjában a „22/C. § (1)” szövegrész helyébe a „22/C. § (1)–(1a)” szöveg,

- 8. 24/A. § (9), (19) és (20) bekezdésében a „(4), (4a) és (4b)” szövegrész helyébe a „(4), (4a), (4b), (4c) és (4d)” szöveg,

- 9. 24/A. § (12) bekezdésében az „a)–d) pontjának” szövegrész helyébe az „a)–d) pontjának és (1a) bekezdésének” szöveg,

- 10. 24/A. § (13a) bekezdés b) pontjában az „az adó” szövegrész helyébe az „az adóelőleg, adó” szöveg,

- 11. 24/A. § (20) bekezdésében a „valamint (1) bekezdés d) pont dc) és de) alpontjában” szövegrész helyébe az „(1) bekezdés d) pont dc) és de) alpontjában, valamint (1a) bekezdésében” szöveg

lép.

- a) 5. § d) pontjában a „betéti társaság vagy közkereseti társaság” szövegrész helyébe a „betéti társaság, közkereseti társaság, ügyvédi iroda” szöveg,

25. § (1) Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 8. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A csoportos adóalanyiság létrehozására irányuló kérelemben megjelölhető, hogy mely időponttal kérik a csoportos adóalanyiság létrehozását. A csoportos adóalanyiság a kérelemben megjelölt időpontban, de legkorábban az állami adó- és vámhatóság (3) bekezdés szerinti engedélye véglegessé válásának napjával jön létre.”

(2) Az Áfa tv. 8. §-a a következő (8a) bekezdéssel egészül ki:

„(8a) A csoportos adóalanyisághoz történő csatlakozás iránti kérelmében a kívül maradó, illetve a csatlakozó új adóalany megjelölheti, hogy mely időponttal kéri a csatlakozását. A csoportos adóalanyisághoz történő csatlakozás a kérelemben megjelölt időpontban, de legkorábban az állami adó- és vámhatóság (8) bekezdés szerinti engedélye véglegessé válásának napjával jön létre.”

(3) Az Áfa tv. 8. §-a a következő (10a) bekezdéssel egészül ki:

„(10a) A csoportos adóalanyiságból történő kiválás iránti kérelmében a kiválni szándékozó tag megjelölheti, hogy mely időponttal kéri a kiválását. A csoportos adóalanyiságból történő kiválás a kérelemben megjelölt időpontban, de legkorábban az állami adó- és vámhatóság (10) bekezdés szerinti engedélye véglegessé válásának napjával jön létre.”

(4) Az Áfa tv. 8. §-a a következő (11a) bekezdéssel egészül ki:

„(11a) A csoportos adóalanyiság megszüntetésére irányuló kérelemben megjelölhető, hogy mely időponttal kérik a csoportos adóalanyiság megszüntetését. A csoportos adóalanyiság a kérelemben megjelölt időpontban, de legkorábban az állami adó- és vámhatóság engedélye visszavonásának véglegessé válása napjával szűnik meg. A csoportos adóalanyiság a (11) bekezdés b)–g) pontjában meghatározott esetben az állami adó- és vámhatóság engedélye visszavonásának véglegessé válása napjával szűnik meg.”

26. § Az Áfa tv. a Termék értékesítése alcímet megelőzően a következő 8/B. §-sal egészül ki:

„8/B. § (1) A 8. § szerinti különböző csoportos adóalanyiságban részt vevő tagok egymással együttesen kapcsolttá válása esetén úgy kell tekinteni, hogy a kapcsolttá válást megelőzően engedélyezett csoportos adóalanyiságok tekintetében teljesülnek a 8. §-ban meghatározott feltételek, a következő feltételek együttes fennállása esetén

a) a kapcsolttá válást követő 30 napon belül

aa) a csoportos adóalanyiságokban részt vevő valamennyi tag közösen és egybehangzóan írásban nyilatkozik az állami adó- és vámhatóság részére, hogy az engedélyezett csoportos adóalanyiságok közül melyik az az egy csoportos adóalanyiság, amelyet fenn kívánnak tartani, és amelynek fenntartásához hozzájárulnak (a továbbiakban: fennmaradó csoportos adóalanyiság), és

ab) a kívül maradó adóalany írásban nyilatkozik, hogy hozzájárul a fennmaradó csoportos adóalanyiság fenntartásához,

b) a fennmaradó csoportos adóalanyisághoz történő 8. § (8) bekezdése szerinti csatlakozási kérelem benyújtása, valamint a kívül maradó adóalany 8. § (3) bekezdése szerinti hozzájáruló nyilatkozatának megtétele a kapcsolttá válás időpontját magában foglaló hónapot követő nyolcadik hónap végéig maradéktalanul megtörténik valamennyi 8. § (1) bekezdése szerinti személy, szervezet részéről.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak esetén

a) a 8. § (3) bekezdésétől eltérően nem képezi akadályát a fennmaradó csoportos adóalanyisághoz történő csatlakozás kérelmezésének, ha a kérelmező az (1) bekezdés szerinti kapcsolttá válást megelőzően engedélyezett, de megszüntetni szándékozott csoportos adóalanyiság tagja,

b) a 8. § (7) bekezdése alkalmazásában kívül maradó adóalanynak kell tekinteni egymáshoz képest az (1) bekezdés szerinti különböző csoportos adóalanyiságokat is azzal, hogy amennyiben a kívül maradó adóalany csoportos adóalanyiság, úgy a kívül maradó adóalany egyetemleges felelőssége alatt a csoportos adóalanyiságban részt vevő tagok egyetemleges felelősségét kell érteni.

(3) A csoportos adóalanyiság megszüntetésére irányuló kérelemben nem jelölhető meg az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott időtartam végét követő időpont.

(4) A megszüntetni szándékozott csoportos adóalanyiságban részt vevő és a fennmaradó csoportos adóalanyisághoz csatlakozni szándékozó tag csatlakozási kérelmében megjelölheti, hogy mely időponttal kéri a csatlakozását. A csatlakozási kérelemben nem jelölhető meg a megszüntetni szándékozott csoportos adóalanyiság megszüntetésére irányuló kérelemben megjelölt időpontnál korábbi időpont.

(5) A (4) bekezdés szerinti esetben a csoportos adóalanyisághoz történő csatlakozás a kérelemben megjelölt időpontban, de legkorábban az állami adó- és vámhatóság engedélye véglegessé válásának napjával jön létre, feltéve, hogy ebben az időpontban a kérelmező már nem tagja más csoportos adóalanyiságnak.

(6) Az (1) bekezdés b) pontjában foglalt határidőt bármelyik megszüntetni szándékozott csoportos adóalanyiság indokolt kérelmére az állami adó- és vámhatóság legfeljebb egyszer, további nyolc hónappal meghosszabbíthatja.

(7) A (6) bekezdés szerinti kérelem elbírálása során az összes körülményt mérlegelni kell, különösen a 8. § (3) bekezdés b) pont bc) alpontja szerinti nyilvántartási rendszer kialakításához szükséges idő hosszát a fennmaradó csoportos adóalanysághoz csatlakozni kívánó személyek, szervezetek számától, méretétől, tevékenysége jellegétől függően.”

28. § Az Áfa tv. 20. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az (1) bekezdés d) pontjának alkalmazhatósága megszűnik, és nem alkalmazható az olyan termék Közösségen belüli beszerzésére sem, amelynek–adó nélkül számított–ellenértékével a beszerző először meghaladja a (2) bekezdés a) pontja szerinti felső értékhatárt. Az értékhatár meghaladását az adóalany az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló kormányrendelet (a továbbiakban: Adóig. vhr.) változásbejelentésre vonatkozó rendelkezései szerint az állami adó- és vámhatóságnak bejelenti.”

31. § Az Áfa tv. 30. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az (1) bekezdés alkalmazhatósága megszűnik, és nem alkalmazható arra a termékértékesítésre sem, amelynek – adó nélkül számított – ellenértékével az adóalany először meghaladja az (1) bekezdés b) pontja szerinti felső értékhatárt. Az értékhatár meghaladását az adóalany az Adóig. vhr. változásbejelentésre vonatkozó rendelkezései szerint az állami adó- és vámhatóságnak bejelenti.”

32. § Az Áfa tv. 45/A. § (4) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A (3) bekezdés alkalmazhatósága megszűnik és nem alkalmazható az olyan szolgáltatásnyújtásra sem, amelynek – adó nélkül számított ellenértékével – a szolgáltatást nyújtó először meghaladja a (3) bekezdés c) pontja szerinti felső értékhatárt. Az értékhatár meghaladását az adóalany az Adóig. vhr. változásbejelentésre vonatkozó rendelkezései szerint az állami adó- és vámhatóságnak bejelenti.”

41. § Az Áfa tv. 137. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„137. § (1) Ha az állami adó- és vámhatóság az adóalany adószámát törli, az adóalany adólevonási joga az adószám törlését elrendelő határozat véglegessé válásának napjával elenyészik.

(2) Nem áll be az (1) bekezdés szerinti joghatás, ha az adóalany kérelemére az adószámának törlését követően az állami adó- és vámhatóság az adószámot ismételten megállapítja.

(3) Ha az állami adó- és vámhatóság az adószámot a (2) bekezdés szerint ismételten megállapítja, az adóalany adólevonási jogát az Art. szerinti elévülési időre figyelemmel önellenőrzés útján érvényesítheti.”

49. § Az Áfa tv. 186. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Ha az adóalany megszűnésekor vagy annak közvetlen következményeként a jogutód belföldön nyilvántartásba nem vett adóalany, a (6) bekezdés alkalmazásában úgy kell tekinteni, hogy az adóalany jogutód nélkül szűnt meg.”

60. § (1) Az Áfa tv. Átmeneti rendelkezések alcíme a következő 341. §-sal egészül ki:

„341. § (1) E törvénynek az egyes adótörvények módosításáról szóló 2020. évi CXVIII. törvénnyel (a továbbiakban: Mód11 törvény) megállapított 137. § (2)–(3) bekezdését alkalmazni kell abban az esetben is, ha az adószámot az állami adó- és vámhatóság a Mód11 törvény hatálybelépését megelőzően, az adó megállapításához való jog elévülési idején belül állapította meg ismételten.

(2) Az egyéb feltételek fennállása esetén a belföldön nyilvántartásba vett, személygépkocsi értékesítésével foglalkozó viszonteladó a 2021. január 1. napjával kezdődő időszakra vonatkozóan abban az esetben is dönthet úgy, hogy tevékenységének egészére e törvény XVI. Fejezet 2. alfejezetének rendelkezéseit alkalmazza, ha a 225. § (1) bekezdés c) pontjában rögzített időtartam még nem telt el, feltéve, hogy e döntéséről az állami adó- és vámhatóságnak 2020. december 31-ig nyilatkozik.”

- 2. 8. § (5) bekezdésében az „a (3) bekezdésben említett állami adóhatósági engedély véglegessé válásának napját megelőző nappal” szövegrész helyébe az „a csoportos adóalanyiság létrejöttét megelőző nappal”,

- 3. 8. § (9) bekezdésében az „a (8) bekezdésben említett állami adóhatósági engedély véglegessé válásának napját megelőző nappal” szövegrész helyébe az „a csoportos adóalanyisághoz történő csatlakozást megelőző nappal”,

- 4. 8. § (12) bekezdésében az „A (11) bekezdésben említett állami adóhatósági engedély visszavonásának véglegessé válásának napjával” szövegrész helyébe az „A csoportos adóalanyiság megszűnését megelőző nappal”,

- 6. 85/A. § (9) bekezdésében az „az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló kormányrendelet (a továbbiakban: Adóig. vhr.) változásbejelentésre” szövegrész helyébe az „az Adóig. vhr. változásbejelentésre”,

67. § Az Áfa tv. 3. számú melléklete a 4. melléklet szerint módosul.

(2) A Jöt. 7. § (2) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:

(A szabadforgalomba bocsátás időpontja az az időpont, amikor)

„j) az állami adó- és vámhatóság a 17. § (1) bekezdés a)–b) és d) pontja szerinti készletfelvétel során a hiányt megállapítja.”

(2) A Jöt. 8. § (1) bekezdése a következő q) ponttal egészül ki:

(Az adófizetési kötelezettség a)

„q) 7. § (2) bekezdés j) pontja szerinti esetben a bejelentőt”

(terheli.)

74. § A Jöt. 30. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„30. § (1) A 28. és 29. §-ban meghatározott kötelezettségek teljesítése alól az állami adó- és vámhatóságtól felmentést kérhet az a személy, aki igazolja, hogy

a) kizárólag saját felhasználás céljából végzi kenőolaj vagy

b) kizárólag laboratóriumi vagy egészségügyi kínálás, értékesítés vagy felhasználás céljából végzi 2 liter vagy 2 kilogramm vagy annál kisebb kiszerelésű, 2710 19 62 KN-kód szerinti fűtőolaj

importálását vagy másik tagállamból behozatalát.

(2) Az (1) bekezdés szerinti felmentést kapott engedélyesre a 17. § (1) bekezdés a) pontja szerinti rendelkezés nem alkalmazandó.”

77. § (1) A Jöt. 78. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A zárjegyigénylő az átvett és külföldre kiszállított zárjegyet az átvételtől számított hat hónapon belül felhelyezi a zárjegyköteles jövedéki termékre vagy visszahozza belföldre. Ha a zárjegy vagy a zárjeggyel ellátott zárjegyköteles jövedéki termék ezen időszakon belül nem kerül vissza belföldre, a zárjegyet zárjegyhiányként kell a nyilvántartásban feltüntetni.”

(2) A Jöt. 78. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A zárjegyigénylő jogosult a (3) bekezdés szerint visszaszállított és az állami adó- és vámhatóság részére bemutatott, fel nem használt és sértetlen zárjegyeket ismételten külföldre kiszállítani.”

79. § A Jöt. 96. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Ha az ellenőrzés alá vont személy ismeretlen, az ellenőrzés az erről szóló előzetes értesítés, megbízólevél kézbesítésének, átadásának, bemutatásának hiányában is megindítható és a jegyzőkönyv átadása, kézbesítése nélkül befejezhető. Ha az ellenőrzés során az ellenőrzés alá vont személy ismertté válik, az állami adó- és vámhatóság a megbízólevelet haladéktalanul kézbesíti vagy átadja részére.”

80. § A Jöt. 100. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:

„(6a) A kötelezettség késedelmes teljesítése esetén nincs helye jövedéki bírság megállapításának, ha az adózó a kötelezettség teljesítése mellett késedelmét annak igazolásával menti ki, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.”

86. § (1) A Jöt. 150. §-a a következő (31) bekezdéssel egészül ki:

„(31) Az egyes adótörvények módosításáról szóló 2020. évi CXVIII. törvénnyel módosított 3. § (1) bekezdés 44. pont d) alpont, 7. § (2) bekezdés j) pont, 8. § (1) bekezdés q) pont, 9. § (4a) bekezdés, 17. § (5) bekezdés, 30. § (2) bekezdés, 78. § (3)–(4) bekezdés, 96. § (2a) bekezdés, 100. § (6a) bekezdés szerinti rendelkezéseket az e rendelkezés hatálybalépésekor folyamatban lévő adóigazgatási eljárásban is alkalmazni kell.”

- a) 3. § (1) bekezdés 44. pont d) alpontjában a „termék és” szövegrész helyébe a „termék, a 17. § (1) bekezdés a)–b) és d) pontja szerinti készletfelvétel során az állami adó- és vámhatóság jelenlétében és ellenőrzése mellett megállapított hiány és” szöveg,

- b) 3. § (1) bekezdés 47. pontjában az „a benzin,” szövegrész helyébe a „– az 5 liter vagy 5 kilogramm vagy annál kisebb kiszerelésű, nem közúti járművek üzemanyagaként kínált, értékesített vagy felhasznált 2710 12 41 KN-kód szerinti termék kivételével – a benzin,” szöveg,

- c) 9. § (4a) bekezdésében a „meghatározott mértéktől eltérő mértékű elismert mennyiségű hiány alkalmazását, amennyiben azt” szövegrész helyébe a „meghatározottól eltérő elismert mennyiségű hiány alkalmazását, ha azt a tevékenység jellege vagy” szöveg és a „valamint szakértői” szövegrész helyébe a „valamint szükség esetén szakértői” szöveg,

- d) 17. § (5) bekezdésében a „tartható meg, ilyen” szövegrész helyébe a „tartható meg, az (1) bekezdés d) pontja szerinti készletfelvétel a tárgyidőszak utolsó napját megelőző vagy követő 3 napon belül tartható meg. Ilyen” szöveg,

- e) 28. § (3) bekezdés a) pontjában az „adalékával folytatja” szövegrész helyébe az „adalékával vagy 5 liter vagy 5 kilogramm vagy annál kisebb kiszerelésű nem közúti járművek üzemanyagaként kínált, értékesített vagy felhasznált 2710 12 41 KN-kód szerinti termékkel folytatja” szöveg,

- f) 76. § (1) bekezdésében a „cigaretta, szivar és szivarka” szövegrész helyébe az „a dohánygyártmányok” szöveg,

- m) 151. §-ában a „2017. július 1-jét” szövegrész helyébe a „2021. január 1-jét” szöveg

- b) 7. § (2) bekezdés h) pontjában az „illetve” szövegrész,

- c) 29. alcíme,

- d) 43. §-a,

- e) 45. §-a,

- h) 84. § (2) bekezdés a) pontja,

- i) 93. § (3) bekezdésében az „a 40. § és” szövegrész,

90. § A Módtv.1. 251. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) A 241. § (3) bekezdése 2021. január 1-jén lép hatályba.”

108. § A Különadó törvény 4/A. § (6) bekezdés c) pont ca) alpontjában az „a (4) bekezdés 3. pont a) pontjában meghatározott összeg 6,5 százaléka” szövegrész helyébe a „6,5 százalék” szöveg lép.

111. § A 2020. évi XLVI. törvény 11. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A 8. § és a 9. § b)–c) pontja 2021. január 1-jén lép hatályba.”

118. § Az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) 4. § (4c) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a 4. § a következő (4d) bekezdéssel egészül ki:

„(4c) A IV. Fejezet alkalmazásában:

1. vitás kérdés: a Választottbírósági Egyezmény alkalmazásából eredő vitatott ügy;

2. érintett személy: az a személy, aki vagy amely a Választottbírósági Egyezményben részes valamely államban belföldi adóügyi illetőségű és adóztatására a vitás kérdés közvetlen hatással van;

3. érintett állam: vitás kérdésben érintett állam.

(4d) A IV/A. Fejezet alkalmazásában:

1. adóegyezmények szerinti kölcsönös egyeztető eljárás: a jövedelem és adott esetben a vagyon kettős adóztatásának elkerülésére vonatkozó nemzetközi egyezmények (a továbbiakban: adóegyezmények) értelmezéséből és alkalmazásából eredő vitás kérdés rendezésére irányuló eljárás;

2. vitás kérdés: az adóegyezmények értelmezéséből és alkalmazásából eredő vitákhoz vezető ügy;

3. érintett személy: a vitás kérdésben alkalmazandó adóegyezmény alapján magyar belföldi illetőségű személy – a természetes személyt is ideértve –, akinek vagy amelynek adóztatására a vitás kérdés közvetlen hatással van;

4. érintett állam: vitás kérdésben érintett állam.”

119. § Az Aktv. 42. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„42. § (1) E fejezet rendelkezéseit – a Választottbírósági Egyezmény eltérő rendelkezése hiányában – az érintett személy választása alapján a Választottbírósági Egyezmény szerinti eljárásokra kell alkalmazni. A Választottbírósági Egyezmény szerinti eljárásban az állami adó- és vámhatóság (a továbbiakban: illetékes hatóság) jár el.

(2) Vitás kérdés rendezésére irányuló kérelmet (a továbbiakban: panasz) terjeszthet elő a magyar illetékes hatóság részére a magyar belföldi adóügyi illetőségű érintett személy, illetve a külföldi illetékes hatóság a külföldi adóügyi illetőségű érintett személy kérelme alapján.

(3) A panasz benyújtására a 42/B. § (3)–(5) bekezdésben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy az illetékes hatóságnak az érintett személy, illetve a külföldi illetékes hatóság részére történő visszaigazolás, tájékoztatás megküldésére egy hónapos határidő az irányadó.

(4) A panasz tartalmára, a hiánypótlásra, valamint az információk védelmére a 42/C. § (1) bekezdés a)–d) és f)–h) pontjában, valamint a 42/C. § (2)–(3) bekezdésben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy az illetékes hatóság részére a hiánypótlás kérésére nyitva álló határidő a panasz kézhezvételétől számított két hónap.

(5) A panasz visszavonására a 42/D. §-ban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

(6) A panasz elfogadására, visszautasítására, valamint a panasz visszautasításával összefüggő jogorvoslati eljárásra a 42/E. §-ban és a 42/F. §-ban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

(7) A panasz egyoldalú rendezésére a 42/G. §-ban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

(8) Amennyiben a magyar illetékes hatóság és a többi érintett állam illetékes hatósága is elfogadja a panaszt, akkor a vitás kérdést kölcsönös egyeztető eljárás útján rendezheti a magyar illetékes hatóság és a többi érintett állam illetékes hatósága.

(9) A Választottbírósági Egyezmény 7. cikk (1) bekezdése szerinti kétéves időszak kezdőnapja az a nap, amikor a panasz tartalma a (4) bekezdésben előírt tartalomnak további hiánypótlás nélkül megfelel. A kölcsönös egyeztető eljárás lefolytatására és a kölcsönös megállapodás végrehajtására a 42/H. § (2)–(9) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

(10) A nemzeti eljárásokkal való kölcsönhatások és az azoktól való eltérések tekintetében 42/I. §-ban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

(11) A Választottbírósági Egyezmény szerinti választottbírósági eljárást lezáró döntés végrehajtására a 41/V. §-ban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.”

123. § Az Aktv. 16. alcíme a következő 45/M. §-sal egészül ki:

„45/M. § E törvénynek az egyes adótörvények módosításáról szóló 2020. évi CXVIII. törvénnyel megállapított 4. § (4c) bekezdését, valamint 42. §-át a folyamatban lévő eljárásokban a hatálybalépést követően megkezdett eljárási cselekményekre is alkalmazni kell.”

124. § Az Aktv. 46. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) A 45/J. § (1)–(6), valamint (8) bekezdése a 2011/16/EU tanácsi irányelvnek az adózás területén az információk benyújtására és cseréjére vonatkozó egyes határidőknek a Covid19-világjárvány miatti sürgetően szükséges halasztása kezelésének érdekében történő módosításáról szóló, 2020. június 24-i (EU) 2020/876 tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.”

135. § Az Art. 251. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(Bejelentés alapján az adótanácsadók, adószakértők és okleveles adószakértők nyilvántartásába fel kell venni azt a természetes személyt, aki)

„d) igazolja, hogy a 248. § (1) bekezdése szerinti bejelentést megelőző 12 hónapban az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott továbbképzési kötelezettségét megfelelően teljesítette.”

136. § Az Art. 255. §-a a következő (6b) bekezdéssel egészül ki:

„(6b) A (6a) bekezdés szerinti szervezet a résztvevők továbbképzési kötelezettsége teljesítésének igazolásához szükséges adatokat a (6a) bekezdés a)–c) pontja szerinti adattartalommal megküldi a nyilvántartásba vételt végző szervezetnek a (7) bekezdés szerinti kormányrendeletben meghatározott módon.”

138. § (1) Az Art. a következő 274/I. §-sal egészül ki:

„274/I. § [Átmeneti rendelkezés az egyes adótörvények módosításáról szóló 2020. évi CXVIII. törvényhez]

A közúti közlekedési nyilvántartási szerv, az egyes adótörvények módosításáról szóló 2020. évi CXVIII. törvény (a továbbiakban: Módtv.6.) hatálybalépése napján fennálló állapotnak megfelelő adatokkal a Módtv.6. hatálybalépésétől számított 20 napon belül a 87. § (1) bekezdésében foglalt adattartalommal adatszolgáltatást teljesít az állami adó- és vámhatóságnak.”

- 8. 249. § (5) bekezdésében a „(4) bekezdést” szövegrész helyébe a „(4) bekezdést, valamint a 251. § (1) bekezdés d) pontját” szöveg,

- 9. 251. § (1) bekezdés c) pontjában az „egyéb feltételeknek.” szövegrész helyébe az „egyéb feltételeknek, valamint” szöveg,

- 10. 252. § (1) bekezdés a) pontjában a „nem tett eleget,” szövegrész helyébe a „nem tett eleget, és ezen mulasztását nem tudja kimenteni,” szöveg,

- 11. 252. § (1) bekezdés b) pontja,

- 12. 255. § (1) bekezdés h) pontjában az „ , és annak bejelentése” szövegrész,

170. § A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) 36. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A 35. § (3) bekezdése szerinti vállalkozónál a tőketartalék (1) bekezdés a)–c) pontja szerinti növekedésének, a (2) bekezdés a) és c) pontja szerinti csökkenésének bizonylata a létesítő okirat, annak módosítása, illetve a közgyűlési, az alapítói, a taggyűlési határozat, könyvviteli elszámolása a tőkeemelésről, a tőkeleszállításról szóló létesítő okiratnak, illetve módosításának a cégjegyzékbe történt bejegyzése időpontjával, illetve ha a változás időpontja eltér a bejegyzés időpontjától, akkor a változás időpontjával történik,

a) az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti tőketartalék-növelésnél, ha az eszköz átvétele a cégbejegyzésig, illetve a változás időpontjáig megtörtént,

b) az (1) bekezdés c) pontja szerinti tőketartalék-növelésnél,

c) a (2) bekezdés a) és c) pontja szerinti tőketartalék-csökkenésnél, illetve

a cégbejegyzést, illetve a változás időpontját követően, az eszköz átvételekor az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti tőketartalék-növelésnél, ha az eszközök átvétele a cégbejegyzés, illetve a változás időpontjáig nem történt meg.”

171. § Az Szt. 37. § (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

(Az eredménytartalék növekedéseként kell kimutatni:)

„h) az osztalék miatti kötelezettség elengedett összegét, ha a jóváhagyott osztalékból származó követelését a gazdasági társaság tulajdonosa (tagja) elengedi, az elengedés időpontjával.”

174. § Az Szt. 140. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A lekötött tartalékban kell fedezetet képezni az átalakulással közvetlenül összefüggően keletkező adófizetési kötelezettségre, ha az adófizetési kötelezettség a jogutódot terheli és arra más módon nem képeztek fedezetet.”

- 1. 59/D. § (8) bekezdésében az „az 59/B. § (14) bekezdése” szövegrész helyébe az „a 47. § (12) bekezdése” szöveg,

- 2. 77. § (3) bekezdés l) pontjában az „által elengedett” szövegrész helyébe az „által – osztaléktartozásnak nem minősülő – elengedett” szöveg,

- 3. 84. § (2) bekezdés d) és e) pontjában, 85. § (1) bekezdés d) és e) pontjában a „különbözetét” szövegrész helyébe a „különbözetét az átalakulás napját követő nappal” szöveg,

- 8. 151/A. § (2) bekezdésében a „könnyviteli” szövegrész helyébe a „könyvviteli” szöveg

178. § A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 30. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A kamarai tagság megszűnésére irányuló eljárást – az (1) bekezdés e) pontja kivételével – mindaddig fel kell függeszteni, ameddig a kamarai tag könyvvizsgálóval szemben az e törvény szerinti kamarai minőségellenőrzési eljárás, minőségellenőrzési eljárás, fegyelmi eljárás, illetve a 172/A. § vagy a 178. § szerinti eljárás van folyamatban. A felfüggesztést követően a tagsági jogviszony a kamarai tagság megszűnését megállapító határozat meghozatalának napjával szűnik meg.”

179. § (1) A Kkt. 67/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónál jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet ellátó kamarai tag könyvvizsgálónak, könyvvizsgáló cégnek a Rendelet 11. cikke szerinti, audit bizottsághoz címzett kiegészítő jelentést meg kell küldenie a vizsgált gazdálkodó igazgató tanácsa, felügyelő testülete részére. A Rendelet 11. cikke szerinti, audit bizottsághoz címzett kiegészítő jelentést a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó részére kibocsátott könyvvizsgálói jelentés dátumát követő 60 napon belül meg kell küldeni a közfelügyeleti hatóság és a Magyar Nemzeti Bank elektronikus elérhetőségére.”

(2) A Kkt. 67/A. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A Rendelet 8. cikke szerinti minőségellenőrnek rendelkeznie kell a 49. § szerinti megfelelő minősítéssel, ha közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónál végez belső minőségellenőrzést.”

181. § A Kkt. 104. § (2) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően – a kamarai tagfelvételi követelmények teljesítése céljából – szakmai kompetencia vizsgát köteles tenni az a természetes személy is, akinek kamarai tagsága két évnél régebben szűnt meg, valamint az, akinek kamarai tagsága a korábbiakban már legalább két alkalommal megszűnt. Az ismételt kamarai tagfelvétel kezdeményezése esetén a 9/G. § (1) bekezdése szerinti igazolás megszerzése érdekében szakmai kompetencia vizsgát köteles továbbá tenni az a természetes személy, akinek a kamarai tagsága a fegyelmi eljárás keretében történő kizárásával, vagy a közfelügyeleti hatóságnak, a kamara minőségellenőrzési bizottságának jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység gyakorlásától történő eltiltásról szóló határozata alapján szűnt meg.”

182. § A Kkt. 166. § (2) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

[Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően, rendkívüli kamarai minőségellenőrzés kell lefolytatni, ha azt]

„d) a kamara minőségellenőrzési bizottsága kezdeményezi.”

- 1. 9. § (2) bekezdés a) pontjában a „megállapításért” szövegrész helyébe a „megállapításáért” szöveg,

- 2. 9/H. §-ában az „az 9/G. §” szövegrész helyébe az „a 9/G. §” szöveg,

- 3. 9/I. § (1) bekezdésében a „közfelügyeleti hatóság 9/G.” szövegrész helyébe a „9/G.” szöveg,

- 4. 48. § (1) bekezdésében az „az könyvvizsgálók” szövegrész helyébe az „a könyvvizsgálók” szöveg,

- 5. 50. § (2) bekezdés a) pontjában az „ellátásában” szövegrész helyébe az „ellátásában (ideértve az ehhez kapcsolódó szabályozási és felügyeleti feladatokat is)” szöveg,

- 6. 50. § (2b) bekezdésében a „végezhet” szövegrész helyébe a „végezhet a 3. § (1) bekezdés a) pontja szerinti” szöveg,

- 7. 52. § (1) bekezdés d) pontjában a „minőség-ellenőrzés” szövegrész helyébe a „minőségellenőrzés” szöveg,

- 8. 97. § (3) bekezdésében a „teljesíteni” szövegrész helyébe a „teljesíteni. A (2) bekezdés szerinti gyakorlati időbe figyelembe vehető a kapcsolódó szabályozási és felügyeleti feladatokat ellátó jogviszonyban eltöltött idő” szöveg,

- 11. 166. § (2) bekezdésében a „minőségellenőrzés” szövegrész helyébe a „minőségellenőrzést” szöveg,

- 12. 166. § (2) bekezdés b) pontjában, valamint a 173/B. § (4) bekezdés a) pontjában a „kamara” szövegrész helyébe a „kamara elnöke,” szöveg,

- 13. 173/B. § (15) bekezdésében a „90 nap” szövegrész helyébe a „120 nap” szöveg,

- 14. 173/C. § (9) bekezdésében a „nem megfelelt” szövegrész helyébe a „nem felelt meg” szöveg,

- 15. 209. § (1) bekezdés b) pontjában és (2) bekezdésében a „2016. április” szövegrész helyébe a „2014. április” szöveg,

- 16. 1. melléklet 5. pont 2. alpontjában, valamint a 2. melléklet 5. pont 2. alpontjában a „nem megfelelt” szövegrész helyébe a „nem felelt meg” szöveg

- 1. Az Szja tv. 1. számú melléklet 1. pont 1.11. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A szociális és más ellátások közül adómentes:)

„1.11. a honvédek jogállásáról szóló törvényben meghatározott árvák kiegészítő támogatása, kiegészítő rokkantsági támogatás és kiegészítő hozzátartozói támogatás, a honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló törvényben meghatározott árvák kiegészítő támogatása, valamint a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvényben meghatározott árvák kiegészítő támogatása és kiegészítő hozzátartozói támogatás;”

- 3. Az Szja tv. 1. számú melléklet 4. pont 4.22. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Egyes tevékenységekhez kapcsolódóan adómentes:)

„4.22. a Rezidens Támogatási Program keretében folyósított ösztöndíj, továbbá az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzési rendszerről szóló kormányrendelet, valamint az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzési rendszerről, a Rezidens Támogatási Program ösztöndíjairól, valamint a fiatal szakorvosok támogatásáról szóló kormányrendelet alapján az első szakképesítés megszerzésére irányuló képzésben történő részvétel során a támogatott jelöltnek a szakképzéssel kapcsolatos kiadások, dologi költségek megtérítésére az adott évre vonatkozó költségvetési törvényben meghatározott mértékű, utólagosan folyósított támogatás;”

- 4. Az Szja tv. 1. számú melléklet 7. pont 7.43. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Egyéb indokkal adómentes:)

„7.43. az UEFA EURO 2020 és az U21-es labdarúgó Európa-bajnokság (UEFA European Under-21 Championship) rendezvénnyel összefüggésben az Európai Labdarúgó-szövetséggel (UEFA), az UEFA tulajdonában álló gazdasági társasággal, a rendező vagy részt vevő nemzeti sportszövetséggel munkaviszonyban vagy egyéb munkaviszony jellegű szerződéses jogviszonyban álló magánszemély (különösen: UEFA-tisztségviselők, versenybírók, sportolók, önkéntesek, sportszervezetek képviselői) részére adott juttatás (különösen: napidíj, bónusz, felmerült költségek megtérítése, pénzdíjak, átadott formaruhák, természetben biztosított ellátás, valamint a versenyekhez kapcsolódóan adott promóciós jellegű juttatások);”

- 5. Az Szja tv. 1. számú melléklet 8. pontja a következő 8.38. alponttal egészül ki:

(A nem pénzben kapott juttatások közül adómentes:)

„8.38. a Hősi Halottak és a katonai szolgálattal összefüggő betegségben, balesetben elhunytak árvái részére a honvédelemért felelős miniszter és a Magyar Honvédség parancsnoka által adományozott ajándék, továbbá a rendvédelmi feladatokat ellátó szerv hivatásos állományából elhunyt hősi halottak, szolgálat halottjai, valamint a hivatásos szolgálattal összefüggő betegségben, balesetben elhunytak árvái részére a rendvédelmi feladatokat ellátó szervet irányító miniszter és a rendvédelmi feladatokat ellátó szerv vezetője által adományozott ajándék;”

- 6. Az Szja tv. 1. számú melléklet 8. pont 8.39. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A nem pénzben kapott juttatások közül adómentes:)

„8.39. a kifizető által biztosított védőoltás, járványügyi szűrővizsgálat – a juttatás időpontjától függetlenül;”