2020. évi CX. törvény — mi változott? 2021. június 27.

(2) A Tpt. 5. § (1) bekezdés 62. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában)

„62. járulékos vállalkozás: a Bszt.-ben meghatározott fogalom,

10. § (1) A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) 3. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a befektetési szolgáltatási tevékenységet végző vagy kiegészítő szolgáltatást nyújtó hitelintézetre – a 8. § (5) bekezdése, a 8/A. §, a 13. §, a 15–17. §, a 19/A–20/B. §, a 21/A. §, a 22. § (1)–(3) bekezdése, a 22/A. §, a 24/A–24/G. §, 25. § (1) bekezdése, a 26/A. §, a 31/A. §-a, a 37. §, a 37/A. § (1)–(6) bekezdése, a 37/B–39. §, a 60. §, a 78. § (2a) bekezdése, a 97–107. §, a 121. §, a 123. § (8) és (9) bekezdése, a 123/A. §, a 124–127. § (1) és (2) bekezdése, a 128–135. §, a 136. § (5) bekezdése, a 137–139. §, a 161/A–161/D. §, a 162–163/C. §, a 164. § (1) bekezdés v) pontja, a 164. § (7) és (8) bekezdése, valamint a 4. melléklet kivételével – a befektetési vállalkozásra előírt rendelkezéseket kell alkalmazni, azzal, hogy ahol a rendelkezés befektetési vállalkozást említ, ott hitelintézetet is kell érteni.”

(2) A Bszt. 3. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A 8/A. §-t és a 107. §-t nem kell alkalmazni a hitelintézetekre vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2013. június 26-i 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 575/2013/EU rendelet) 4. cikk (1) bekezdés 150. pontjában meghatározott árutőzsdei kereskedőkre és kibocsátásiegység-kereskedőkre, a biztosítókra és a befektetési alapkezelőkre.”

11. § A Bszt. I. Fejezete a következő 3/B. és 3/C. §-sal egészül ki:

„3/B. § (1) A kis méretű és össze nem kapcsolt befektetési vállalkozásra – a 17. §-ban, a 19/A. §-ban, a 20/A. §-ban, a 21/A. § (2)–(4) bekezdésében, a 101. § (2), (4)–(9) bekezdésében, a 123/A. § (1) és (2) bekezdésében, valamint a 4. mellékletben meghatározott rendelkezések kivételével – a befektetési vállalkozásra előírt rendelkezéseket kell alkalmazni.

(2) A 162. §-ban a befektetési vállalkozásra előírt rendelkezések kis méretű és össze nem kapcsolt befektetési vállalkozásra való alkalmazásáról a Felügyelet eseti alapon, az arányosság elve (a befektetési vállalkozás mérete, tevékenységeinek jellege, nagyságrendje, összetettsége) alapján dönt.

(3) A Felügyelet a 106. § (1) és (2) bekezdésében foglaltak arányos betartására kötelezheti a kis méretű és össze nem kapcsolt befektetési vállalkozást, ha a piaci részesedése vagy az egy üzleti év alatt elért mérlegfőösszeg növekedése alapján indokoltnak látja.

(4) Olyan befektetési vállalkozás esetében, amely korábban nem teljesítette a befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről, valamint az 1093/2010/EU, az 575/2013/EU, a 600/2014/EU és a 806/2014/EU rendelet módosításáról szóló, 2019. november 27-i (EU) 2019/2033 európai parlamenti és tanácsi rendelet [a továbbiakban: (EU) 2019/2033 rendelet] 12. cikk (1) bekezdésében meghatározott összes feltételt, valamely időponttól kezdve teljesíti azokat, az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés a feltételek teljesítésének kezdőnapjától számított hat hónap elteltével alkalmazandó. Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés csak akkor alkalmazandó az említett időszak elteltével, ha annak során a befektetési vállalkozás megszakítás nélkül megfelelt az (EU) 2019/2033 rendelet 12. cikk (1) bekezdésében meghatározott feltételeknek, és erről értesítette a Felügyeletet.

(5) Ha egy kis méretű és össze nem kapcsolt befektetési vállalkozás megállapítja, hogy már nem teljesíti az (EU) 2019/2033 rendelet 12. cikk (1) bekezdésében meghatározott összes feltételt, erről értesíti a Felügyeletet, és az értékelés meg nem felelése megállapításának napjától számított 12 hónapon belül a befektetési vállalkozásra előírt követelményeket teljeskörűen kell teljesítenie.

(6) A befektetési vállalkozás alkalmazza a 4. melléklet teljesítményjavadalmazásra vonatkozó rendelkezéseit az (5) bekezdés szerinti értékelés pénzügyi évét követő pénzügyi évben nyújtott szolgáltatásokért, illetve teljesítményért járó javadalmazásra.

3/C. § (1) Az (EU) 2019/2033 rendelet 8. cikke szerinti csoporttőke-tesztet alkalmazó befektetési vállalkozás a belső irányításra, átláthatóságra, a kockázatok kezelésére és a javadalmazásra vonatkozó rendelkezéseket egyedi alapon alkalmazza.

(2) Az (EU) 2019/2033 rendelet 7. cikke szerinti prudenciális konszolidációt alkalmazó befektetési vállalkozás a belső irányításra, átláthatóságra, a kockázatok kezelésére és a javadalmazásra vonatkozó rendelkezéseket egyedi és összevont alapon alkalmazza.

(3) A (2) bekezdéstől eltérően, a belső irányításra, átláthatóságra, a kockázatok kezelésére és a javadalmazásra vonatkozó rendelkezések nem alkalmazandóak az összevont alapú felügyelet alá tartozó harmadik országbeli leányvállalatokra, ha a magyarországi székhelyű befektetési vállalkozás anyavállalat bizonyítani tudja a Felügyelet számára, hogy a belső irányításra, átláthatóságra, a kockázatok kezelésére és a javadalmazásra vonatkozó rendelkezések alkalmazása jogellenes lenne azon harmadik ország jogszabályai szerint, amelyben az adott leányvállalat letelepedett.”

12. § (1) A Bszt. 4. § (2) bekezdése a következő 4b. ponttal egészül ki:

(E törvényben és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban)

„4b. árutőzsdei kereskedő és kibocsátásiegység-kereskedő: az 575/2013/EU rendelet 4. cikk (1) bekezdés 150. pontjában meghatározott fogalom,”

(2) A Bszt. 4. § (2) bekezdése a következő 10a. és 10b. ponttal egészül ki:

(E törvényben és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban)

„10a. befektetési vállalkozás-csoport: az (EU) 2019/2033 rendelet 4. cikk (1) bekezdés 25. pontjában meghatározott fogalom,

10b. befektetési holding társaság: az (EU) 2019/2033 rendelet 4. cikk (1) bekezdés 23. pontjában meghatározott fogalom,”

(3) A Bszt. 4. § (2) bekezdése a következő 12a. és 12b. ponttal egészül ki:

(E törvényben és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban)

„12a. csoportfelügyeleti hatóság: az EU-szintű befektetési vállalkozás anyavállalat, az EU-szintű befektetési holding társaság anyavállalat vagy az EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat által ellenőrzött befektetési vállalkozás csoporttőke-tesztnek való megfelelésének felügyeletére hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóság,

12b. csoporttőke-tesztnek való megfelelés: a befektetési vállalkozás-csoport anyavállalatának megfelelése az (EU) 2019/2033 rendelet 8. cikke szerinti követelményeknek,”

(4) A Bszt. 4. § (2) bekezdés 22–23a. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(E törvényben és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban)

„22. EU-szintű befektetési vállalkozás anyavállalat: az (EU) 2019/2033 rendelet 4. cikk (1) bekezdés 56. pontjában meghatározott EU-szintű befektetési vállalkozás anyavállalat,

23. EU-szintű befektetési holding társaság anyavállalat: az (EU) 2019/2033 rendelet 4. cikk (1) bekezdés 57. pontjában meghatározott EU-szintű befektetési vállalkozás anyavállalat,

23a. EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat: az (EU) 2019/2033 rendelet 4. cikk (1) bekezdés 58. pontjában meghatározott EU-szintű befektetési vállalkozás anyavállalat,”

(5) A Bszt. 4. § (2) bekezdés 32. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvényben és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban)

„32. indulótőke: a 13. §-ban meghatározott alapításkori induló tőke, amely az (EU) 2019/2033 rendelet 9. cikke szerinti elemekből áll,”

(6) A Bszt. 4. § (2) bekezdése a következő 35. ponttal egészül ki:

(E törvényben és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban)

„35. kis méretű és össze nem kapcsolt befektetési vállalkozás: az (EU) 2019/2033 rendelet 12. cikk (1) bekezdésében meghatározott fogalom,”

(7) A Bszt. 4. § (2) bekezdése a következő 49d. és 49e. ponttal egészül ki:

(E törvényben és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban)

„49d. nemek szempontjából semleges javadalmazási politika: a Hpt.-ben meghatározott fogalom,

49e. összevont helyzet: az (EU) 2019/2033 rendelet 4. cikk (1) bekezdés 11. pontjában meghatározott fogalom,”

(8) A Bszt. 4. § (2) bekezdés 63. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvényben és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban)

„63. szoros kapcsolat: olyan helyzet, amelyben két vagy több természetes vagy jogi személy a következő tényezők valamelyike révén kapcsolatban áll egymással:

a) részesedés, amely valamely vállalkozás szavazati jogai vagy tőkéje 20%-ának vagy annál nagyobb részének közvetlen vagy ellenőrző befolyás útján történő birtoklása,

b) ellenőrző befolyás, amely az anyavállalat és a leányvállalat közötti kapcsolat, a leányvállalat leányvállalatát is azon anyavállalat leányvállalatának tekintve, amely e vállalkozások élén áll, vagy más hasonló kapcsolat bármely természetes vagy jogi személy és jogi személy között,

c) olyan helyzet, amelyben ezek ellenőrző befolyás révén tartósan kapcsolódnak ugyanazon személyhez,”

(9) A Bszt. 4. § (2) bekezdése a következő 70a. ponttal egészül ki:

(E törvényben és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban)

„70a. vegyes tevékenységű holding társaság: olyan anyavállalat, amely nem minősül pénzügyi holdingtársaságnak, befektetési holdingtársaságnak, hitelintézetnek, befektetési vállalkozásnak vagy vegyes pénzügyi holding társaságnak és amelynek leányvállalatai közül legalább egy befektetési vállalkozás,”

(10) A Bszt. 4. § (2) bekezdés 74. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvényben és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban)

„74. járulékos vállalkozás: olyan vállalkozás, amely kizárólagosan vagy elsődlegesen egy vagy több befektetési vállalkozás, központi értéktár, központi szerződő fél vagy befektetési alapkezelő üzletszerű tevékenységét kiegészítő tevékenységet, így különösen ingatlantulajdonlást, ingatlankezelést vagy adatkezelést végez,”

(11) A Bszt. 4. § (2) bekezdés 83. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvényben és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban)

„83. teljesítményjavadalmazás: a javadalmazás azon része, amelyet a befektetési vállalkozás az alapjavadalmazáson felül biztosíthat a vezető állású személynek és a munkavállalónak, ha az a munkaszerződésben meghatározottakat meghaladó fenntartható és kockázattal kiigazított teljesítményt nyújt vagy abban nem rögzített feladatokat lát el,”

14. § A Bszt. 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„13. § (1) A befektetési vállalkozás tevékenysége megkezdéséhez – a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel – legalább százötvenezer euró induló tőkével rendelkezik.

(2) Ha a befektetési vállalkozás az 5. § (1) bekezdés c) vagy f) pontjában meghatározott befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére jogosult, akkor legalább hétszázötvenezer euró összegű induló tőkével rendelkezik.

(3) Ha a befektetési vállalkozás az 5. § (1) bekezdés a), b), d), e) vagy g) pontjában meghatározott befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére jogosult, de az ügyfél pénzügyi eszközének és pénzeszközének kezelésére nem jogosult, akkor legalább hetvenötezer euró összegű induló tőkével rendelkezik.”

15. § A Bszt. 15. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A 13. §-ban euróban meghatározott induló tőke összegét az adott napon érvényes MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon kell forintra átszámolni.”

16. § A Bszt. 17. § (3) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A befektetési vállalkozás az általa végzett befektetési szolgáltatási tevékenységekben, kiegészítő szolgáltatásokban és az alkalmazott üzleti modellben rejlő kockázatok jellegével, nagyságrendjével, összetettségével arányos átfogó, hatékony és megbízható vállalatirányítási rendszerrel és a (4) bekezdés szerinti belső kontroll funkcióval rendelkezik, amelynek keretén belül]

„f) a befektetési vállalkozás a hatékony és eredményes kockázatkezeléssel összhangban álló, annak alkalmazását előmozdító, a 4. mellékletben meghatározott elveknek megfelelő, a nemek szempontjából semleges javadalmazási politikát és gyakorlatot valósít meg,”

17. § A Bszt. 18. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A befektetési vállalkozás minden eljárást és rendszert olyan módon dokumentál, hogy a Felügyelet az e törvényben és az (EU) 2019/2033 rendeletben meghatározott prudenciális követelményeknek való megfelelését ellenőrizhesse.”

18. § A Bszt. 20/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha a befektetési vállalkozás mérleg szerinti és mérlegen kívüli eszközeinek értéke az adott pénzügyi évet közvetlenül megelőző négyéves időszakban átlagosan meghaladja a százmillió eurót, akkor kockázatvállalási-kockázatkezelési bizottságot kell felállítani, amely folyamatosan figyelemmel kíséri a befektetési vállalkozás kockázatvállalási stratégiáját és kockázatvállalási hajlandóságát.”

20. § A Bszt. 28. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A kérelmező a befektetési szolgáltatási tevékenység végzésre jogosító engedély iránti kérelemhez mellékeli – az (1a) bekezdésében foglaltak figyelembevételével –]

„c) a meghatározott mértékű induló tőke befizetésének igazolását, nyilatkozatot az erre vonatkozó okirati bizonyítékkal együtt arra, hogy az induló tőke befizetéséhez szükséges összeg az alapításban részt vevő személy törvényes jövedelméből származik,”

21. § A Bszt. 31. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Felügyelet a befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére jogosító engedélyt visszavonja, ha)

„a) az engedély kiadásának feltételei már nem állnak fenn,”

22. § A Bszt. VII. Fejezete a következő 31/A. §-sal egészül ki:

„31/A. § A harmadik országban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás fióktelepe évente beszámol a Felügyeletnek

a) Magyarországon végzett tevékenységi köréről és annak nagyságrendjéről,

b) az 5. § (1) bekezdés c) pontja szerinti tevékenység végzése esetén az EGT-államban lévő féllel szembeni kitettségei minimális, átlagos és maximális havi értékeiről,

c) az 5. § (1) bekezdés f) pontja szerinti tevékenység végzése esetén az EGT-államban lévő felektől szerzett azon pénzügyi eszközök összértékéről, amelyekre jegyzési garanciát vállaltak a megelőző 12 hónapban,

d) az egyes, általa végzett tevékenységhez kapcsolódó eszközökről és összértékükről,

e) az ügyfelei rendelkezésére álló befektető-kártalanítási rendszer részleteiről, ideértve az ügyfelek elismert befektető-kártalanítási rendszerből eredő jogait,

f) az általa végzett egyes tevékenységi körök tekintetében alkalmazott kockázatkezelési politikáról és eljárásokról,

g) a vállalatirányítási rendszerről, ideértve a vezető állású személyeket és a fióktelep tevékenységéhez kapcsolódóan kiemelten fontos feladatkört betöltő személyeket is,

h) bármely olyan információról, a Felügyelet kérése alapján, amelyet a Felügyelet szükségesnek tart a fióktelep tevékenységének átfogó felügyelete szempontjából.”

23. § (1) A Bszt. 101. § (6)–(8) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(6) Az (1) bekezdés alkalmazása során az ügyfelek védelme érdekében a befektetési vállalkozás megfontolja, hogy a kockázatkezelés hatékony eszközeként szakmai felelősségbiztosítást alkalmazzon.

(7) Az (1) bekezdés alkalmazása során a befektetési vállalkozást fenyegető jelentős kockázatként kell figyelembe venni többek között – adott esetben – az eszközök könyv szerinti értékében bekövetkező jelentős változásokat, beleértve a függő ügynökökkel szembeni esetleges követeléseket, az ügyfelek vagy szerződő felek csődjét, a pénzügyi eszköz-, deviza- és árupozíciókat, valamint a szolgáltatással meghatározott nyugdíjkonstrukció felé fennálló kötelezettségeket.

(8) A befektetési vállalkozásnak biztosítania kell, hogy megfelelő szintű szavatoló tőkével rendelkezzen abban az esetben is, ha a piaci kockázatokat nem fedezik kellőképpen az (EU) 2019/2033 rendelet 11. cikke szerinti szavatoló tőke követelmények szerinti tőkeelemek.”

(2) A Bszt. 101. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) A Felügyelet kötelezi a befektetési vállalkozást, hogy amennyiben annak felszámolása vagy a tevékenységével történő felhagyás szükséges – üzleti modellje és stratégiája életképességét és fenntarthatóságát figyelembe véve –, reális követelményekkel és erőforrásokkal számoljon mind az időtávot, mind pedig a szavatoló tőke és a likvid erőforrások fenntartását illetően, a piacról való kivonulás teljes folyamata során.”

24. § A Bszt. 106. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A befektetési vállalkozás az (1) bekezdésben meghatározott stratégia és eljárás dokumentálása során figyelemmel van a 18. § (2a) bekezdésében meghatározott követelmény betartására.”

25. § A Bszt. „A befektetési vállalkozás működésére vonatkozó alapvető prudenciális előírások” című alcíme a következő 107. §-sal egészül ki:

„107. § (1) Az 5. § (1) bekezdés c) vagy f) pontjában meghatározott tevékenységet végző befektetési vállalkozást, amely eszközei havi összértéke a döntést megelőző 12 hónap átlagában, összevont alapon 5 milliárd eurót meghaladja, a Felügyelet határozatában kötelezheti az 575/2013/EU rendelet alkalmazására, ha:

a) a befektetési vállalkozás tevékenysége olyan nagyságrendű, hogy pénzügyi nehézségei vagy csődje rendszerszintű kockázathoz vezetnek,

b) a befektetési vállalkozás klíringtag, vagy

c) a Felügyelet a befektetési vállalkozás mérete, tevékenységének jellege, nagyságrendje és összetettsége szempontjából szükségesnek tartja.

(2) A Felügyelet az (1) bekezdés c) pontja esetében az arányosság elvének szem előtt tartása során figyelembe veszi a befektetési vállalkozás

a) az Európai Gazdasági Térség vagy a Magyarország gazdasága szempontjából való jelentőségét,

b) határon átnyúló tevékenysége jelentőségét, vagy

c) szoros kapcsolódását a pénzügyi rendszer egyéb szereplőihez.

(3) Ha a Felügyelet az (1) bekezdéssel összhangban kötelezi a befektetési vállalkozást az 575/2013/EU rendelet alkalmazására, a befektetési vállalkozás prudens működésére, valamint annak felügyelésére a Hpt. VI. és IX. Fejezete alkalmazandó.

(4) A Felügyelet haladéktalanul köteles az (1) bekezdés szerinti határozatát visszavonni, ha a befektetési vállalkozás eszközeinek értéke a döntést megelőző 12 hónap átlagában, összevont alapon számított 5 milliárd eurót nem haladja meg.”

28. § A Bszt. 123. §-a a következő (6a) és (6b) bekezdéssel egészül ki:

„(6a) A (6) bekezdéstől eltérően, a Felügyelet akkor írhat elő kiegészítő vagy gyakoribb adatszolgáltatást a befektetési vállalkozás számára, ha az nem eredményez párhuzamos adatközlést, és

a) fennáll a 164. § (1a) bekezdés a) pontja szerinti eset,

b) a Felügyelet szükségesnek ítéli a 164. § (1a) bekezdés a) pontja szerinti bizonyítékok begyűjtését, vagy

c) a kiegészítő információra a 162. § szerinti felügyeleti felülvizsgálat és értékelés céljából van szükség.

(6b) Az adatközlés akkor tekinthető párhuzamosnak, ha az információ vagy lényegében ugyanaz az információ már a Felügyelet rendelkezésére áll, azt a Felügyelet elő tudja állítani, vagy az adatszolgáltatási kötelezettségnek a befektetési vállalkozás számára történő előírása nélkül is be tudja szerezni. Ha az információ a közlendő további információtól eltérő formátumban vagy részletezettséggel áll a Felügyelet rendelkezésére, akkor a Felügyelet nem írhat elő további adatszolgáltatást, ha az említett eltérő formátum vagy részletezettség nem akadályozza abban, hogy lényegében hasonló információt állítson elő.”

29. § A Bszt. 123/A. § (1)–(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A befektetési vállalkozás, ha az 575/2013/EU rendelet 4. cikk (1) bekezdés 26. pontja szerinti pénzügyi vállalkozásnak minősülő, valamely más EGT-államban, illetve harmadik országban működő fiókteleppel vagy leányvállalattal rendelkezik, legalább évente egyszer nyilvánosságra hozza az üzleti évre vonatkozóan (EGT-államonkénti és harmadik országonkénti bontásban) az alábbi információkat:

a) a leányvállalatok, illetve fióktelepek nevét, működési helyét, valamint a tevékenységeik jellegét,

b) az árbevételt,

c) a teljes munkaidőben alkalmazottak létszámát,

d) az adózás előtti eredményt,

e) az eredményt terhelő adókat, valamint

f) a kapott állami támogatást.

(2) Az (1) bekezdés szerinti információkat a számviteli jogszabályokban foglaltakkal összhangban ellenőrizni kell, és – ha rendelkezésre áll – azokat mellékelni kell a befektetési vállalkozás éves beszámolójához vagy az összevont (konszolidált) éves pénzügyi beszámolójához.

(3) A Felügyelet megkövetelheti, hogy a kis méretű és össze nem kapcsolt befektetési vállalkozásnak nem minősülő befektetési vállalkozás, valamint a kiegészítő alapvető tőkeinstrumentumokat kibocsátó, kis méretű és össze nem kapcsolt befektetési vállalkozásnak minősülő befektetési vállalkozás legalább évente kétszer hozza nyilvánosságra honlapján az (EU) 2019/2033 rendelet 46. cikke szerinti információkat a Felügyelet által meghatározott a nyilvánosságra hozatali határidőn belül.”

30. § A Bszt. 136. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A befektetési vállalkozás felszámolása esetén az (EU) 2019/2033 rendelet alkalmazásában járulékos tőkének minősülő tartozást a Cstv. 57. § (1) bekezdés h) pontjában meghatározott tartozás kielégítését követően kell kielégíteni.”

31. § (1) A Bszt. 161/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha valamely hitelintézet részesedési viszonnyal rendelkezik befektetési vállalkozásban, és a befektetési vállalkozás nem tartozik az (1) bekezdésben meghatározott összevont alapú felügyelet alá, akkor a Hpt. összevont alapú felügyeletre vonatkozó szabályai alkalmazandóak.”

(2) A Bszt. 161/A. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az olyan befektetési vállalkozás, pénzügyi vállalkozás, hitelintézet és járulékos vállalkozás, amelyben az összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás vagy a pénzügyi holding társaság ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal rendelkezik – ha jogszabály másként nem rendelkezik –, az összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás vagy a pénzügyi holding társaság részére az összevont alapú felügyelet érdekében szükséges minden adatot és információt átad. Az olyan leányvállalat esetében, amely nem tartozik e törvény hatálya alá, az anyavállalat biztosítja, hogy a leányvállalat egyedi alapon eleget tegyen az e törvényben foglalt feltételeknek. Ezen egyedi adatot és információt az összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás vagy a pénzügyi holding társaság elkülönítetten – az adatvédelmi előírások betartásával – kezeli.”

(3) A Bszt. 161/A. § (7) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Felügyelet az összevont alapú felügyelettel kapcsolatban felmerülő feladatai ellátása érdekében, közvetlenül vagy az összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozáson keresztül közvetve adatot kérhet)

„c) a mentesített befektetési vállalkozástól, pénzügyi vállalkozástól vagy járulékos vállalkozástól.”

(4) A Bszt. 161/A. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) A (7) bekezdés alapján a Felügyelet által kért adatszolgáltatás csak jogszabályban vagy az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában meghatározott esetben tagadható meg.”

(5) A Bszt. 161/A. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(11) Az összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás és a pénzügyi holding társaság haladéktalanul bejelenti a szoros kapcsolat létrejöttét, módosulását vagy megszűnését.”

32. § A Bszt. 161/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„161/C. § (1) A Felügyelet látja el az összevont alapú felügyeletet, illetve a csoporttőke-tesztnek való megfelelés felügyeletét a befektetésivállalkozás-csoportot vezető, magyarországi székhelyű befektetési vállalkozás anyavállalat vagy EU-szintű befektetési vállalkozás anyavállalat esetében.

(2) A Felügyelet látja el az összevont alapú felügyeletet, illetve a csoporttőke-tesztnek való megfelelés felügyeletét, ha a magyarországi székhelyű befektetési vállalkozás anyavállalata egy EU-szintű befektetési holding társaság anyavállalat vagy egy EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat.

(3) A Felügyelet látja el az összevont alapú felügyeletet, illetve a csoporttőke-tesztnek való megfelelés felügyeletét, ha legalább egy magyarországi székhelyű befektetési vállalkozásnak és legalább egy más EGT-állam legalább egy befektetési vállalkozásának ugyanaz az EU-szintű befektetési holding társaság anyavállalata vagy ugyanaz az EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalata, és a befektetési holding társaság vagy a vegyes pénzügyi holding társaság magyarországi székhellyel rendelkezik.

(4) A Felügyelet látja el az összevont alapú felügyeletet, illetve a csoporttőke-tesztnek való megfelelés felügyeletét, ha legalább egy magyarországi székhelyű befektetési vállalkozásnak és legalább egy más EGT-állam legalább egy befektetési vállalkozásának

a) anyavállalata a befektetési vállalkozások székhelyétől eltérő EGT-államban székhellyel rendelkező ugyanaz az EU-szintű befektetési holding társaság vagy EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság, vagy

b) az anyavállalataik között egynél több olyan befektetési holding társaság vagy vegyes pénzügyi holding társaság van, amelyek székhelyei különböző EGT-államokban vannak, és ezen EGT-államok mindegyikében található befektetési vállalkozás,

és a befektetési vállalkozások mint leányvállalatok közül a magyarországi székhelyű befektetési vállalkozás mérlegfőösszege a legnagyobb.

(5) Ha nem a (3) és (4) bekezdésben meghatározottak alapján, de a Felügyelet és a többi érintett EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága közös megegyezésével a hatékony felügyelet biztosítása érdekében a Felügyelet látná el az összevont alapú felügyeletet, illetve a csoporttőke-tesztnek való megfelelés felügyeletét, akkor a Felügyelet kijelöléséről szóló megállapodás előtt a Felügyeletnek erről a megállapodásról az esettől függően az EU-szintű befektetési holding társaság anyavállalat, az EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat vagy a legnagyobb mérlegfőösszeggel rendelkező befektetési vállalkozás véleményét is ki kell kérnie.

(6) A (4) és (5) bekezdés alapján kötött megállapodásnak az összevont alapú felügyeleti célok elérése érdekében biztosítania kell a megfelelő információáramlást és a felügyeleti hatóságok között szükséges együttműködést.

(7) Ha az összevont alapú felügyeletet nem az anyavállalatnak minősülő pénzügyi intézmény felügyeleti hatósága látja el, az anyavállalat felügyeleti hatósága az összevont alapú felügyelet érdekében szükséges információkat az összevont alapú felügyeletet ellátó felügyeleti hatóság számára megadja.”

33. § (1) A Bszt. 161/D. § (5) bekezdés d) és e) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A Felügyelet – a 160. §-ra és 161. §-ra is tekintettel – minden olyan információt megad az EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának, amely)

„d) a felügyeleti felülvizsgálat és értékelés, valamint a felügyeleti intézkedések keretében előírt tőkekövetelményre vonatkozik, és

e) a Felügyelet által hozott jelentősebb szankciókkal és rendkívüli intézkedésekkel kapcsolatos.”

(2) A Bszt. 161/D. §-a a következő (6a)–(6d) bekezdéssel egészül ki:

„(6a) A Felügyelet az 1093/2010/EU rendelet 19. cikk (1) bekezdésével összhangban az EBH-hoz fordulhat, ha nem kapott meg haladéktalanul valamely, az (5) bekezdésben foglalt lényeges információt, vagy ha az együttműködés – különösen lényeges információ cseréje – iránti kérését elutasították vagy észszerű időn belül nem teljesítették.

(6b) A Felügyelet egyeztet a többi EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságaival azok felügyeleti feladatai szempontjából esetlegesen jelentőséggel bíró határozat meghozatala előtt:

a) az összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás tulajdonosi vagy szervezeti felépítésében vagy irányítási rendszerében bekövetkező változásokról, amelyek felügyeleti hatósági bejelentés- vagy engedélykötelesek;

b) az EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságai által a befektetési vállalkozásra kiszabott jelentősebb szankcióról vagy ezen hatóságok által hozott bármely más rendkívüli intézkedésről; valamint

c) a felügyeleti felülvizsgálat és értékelés, valamint a felügyeleti intézkedések keretében előírt tőkekövetelményről.

(6c) A Felügyelet tájékoztatja az összevont alapú felügyeletet ellátó más felügyeleti hatóságot, ha – a (6b) bekezdés b) pontjának megfelelően – jelentősebb szankciót szab ki, vagy bármely más rendkívüli intézkedést hoz.

(6d) A Felügyelet sürgős esetben, vagy ha az egyeztetés veszélyeztetheti a határozat végrehajtásának hatékonyságát, akkor dönthet úgy, hogy a (6b) bekezdésben foglalt egyeztetést nem folytatja le. Ebben az esetben a döntést követően haladéktalanul tájékoztatja a többi érintett EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságát.”

34. § A Bszt. „A befektetési vállalkozások összevont alapú felügyelete” című alcíme a következő 161/E. és 161/F. §-sal egészül ki:

„161/E. § A Felügyelet ellenőrzi a befektetési holding társaságoknak és a vegyes pénzügyi holding társaságoknak a csoporttőke-tesztnek való megfelelését.

161/F. § Ha a Hpt. 105/B. §-ától eltérően a csoportban nincs hitelintézet, akkor az EU-szintű befektetési vállalkozás anyavállalat a Hpt. 105/B. §-át értelemszerűen alkalmazza.”

35. § (1) A Bszt. 162. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A Felügyelet felülvizsgálja és értékeli azokat a szabályzatokat, stratégiákat, eljárásokat és módszereket, amelyeket a befektetési vállalkozás az e törvény, továbbá a prudens működésre vonatkozó szabályok és az (EU) 2019/2033 rendelet betartása érdekében hoz.

(2) A Felügyelet felülvizsgálja és értékeli a befektetési vállalkozás e törvény, továbbá a prudens működésre vonatkozó szabályok és az (EU) 2019/2033 rendelet összes követelményének való megfelelését.”

(2) A Bszt. 162. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(5) A Felügyelet a kockázatok fedezetének és megbízható kezelésének biztosítása érdekében a felülvizsgálati és értékelési eljárás során értékeli

a) a 101. § (1) bekezdés szerinti kockázatokat,

b) a befektetési vállalkozás kitettségeinek földrajzi helyét,

c) a befektetési vállalkozás üzleti modelljét,

d) a rendszerszintű kockázat azonosításával és mérésével a rendszerszintű kockázatot az 1093/2010/EU rendelet 23. cikke vagy az Európai Rendszerkockázati Testület (a továbbiakban: ERKT) ajánlásai alapján,

e) a befektetési vállalkozás hálózati és információs rendszerének biztonságát fenyegető kockázatokat, a befektetési vállalkozás eljárásai, adatai és eszközei bizalmas jellegének, integritásának és rendelkezésre állásának biztosítása érdekében,

f) a befektetési vállalkozás vállalatirányítási rendszereit, a vezető testület tagjainak feladataik ellátására irányuló képességeit, és

g) a befektetési vállalkozásnak a nem kereskedési könyvben nyilvántartott kitettségének a kamatkockázatát.

(6) Az (5) bekezdés alkalmazása során a Felügyelet figyelembe veszi, hogy a befektetési vállalkozás rendelkezik-e a 101. § (6) bekezdés szerinti szakmai felelősségbiztosítással.”

36. § A Bszt. a következő 162/A. §-sal egészül ki:

„162/A. § (1) A felügyeleti felülvizsgálat és értékelés alapján a 164. § (1) bekezdés t) pontja szerinti többlettőke-követelményt a Felügyelet akkor írhatja elő, ha a befektetési vállalkozás vonatkozásában az alábbi helyzetek valamelyike fennáll:

a) a befektetési vállalkozás olyan kockázatoknak vagy kockázati elemeknek van kitéve, vagy olyan kockázatokat jelent mások számára, amelyek jelentősek, és amelyekre az (EU) 2019/2033 rendelet harmadik vagy negyedik részében meghatározott szavatoló tőke követelményei – és különösen a K-faktor követelmények – nem biztosítanak fedezetet, vagy nem biztosítanak elegendő fedezetet,

b) a befektetési vállalkozás nem felel meg az irányítási és kockázatkezelési rendszerére, valamint a 106. § szerinti belső tőkemegfelelés értékelési folyamatára vonatkozó meghatározott követelményeknek, és egyéb felügyeleti intézkedések megfelelő időtartamon belül valószínűleg nem javítanak elegendő mértékben a rendszereken, az eljárásokon, a mechanizmusokon és a stratégiákon,

c) a 162. § (8) bekezdése alapján nem lehetséges a pozíciók rövid időn – legfeljebb harminc napon – belüli, jelentős veszteségek nélküli lezárása vagy fedezése normális piaci körülmények között,

d) a 163/A. § alapján elvégzett felülvizsgálat megállapítja, hogy az engedélyezett belső modellek alkalmazására vonatkozó követelmények nemteljesítése várhatóan nem megfelelő tőkeszinteket eredményez,

e) a befektetési vállalkozásnak ismételten nem sikerül biztosítania vagy fenntartania a (7) és (8) bekezdésben meghatározott megfelelő szintű szavatoló tőkét.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásában a kockázatokat vagy kockázati elemeket kizárólag akkor lehet az (EU) 2019/2033 rendelet harmadik vagy negyedik részében meghatározott szavatoló tőke követelmények által részben vagy egészben nem fedezettnek tekinteni, ha a befektetési vállalkozás által a 106. § (1) bekezdésével összhangban elvégzett értékelés felügyeleti felülvizsgálatát követően a Felügyelet által megfelelőnek ítélt tőke összegére, típusaira és felosztására vonatkozó követelmények magasabbak, mint a befektetési vállalkozásra az (EU) 2019/2033 rendelet harmadik vagy negyedik részében meghatározott szavatoló tőke követelmények. A többlettőke-követelmény olyan kockázatokra vagy kockázati elemekre is kiterjedhet, amelyekre az (EU) 2019/2033 rendelet harmadik vagy negyedik részében meghatározott szavatoló tőke követelmények nem terjednek ki.

(3) A Felügyelet a 164. § (1) bekezdés t) pontja alapján előírt többlettőke szintjét a (2) bekezdés szerint megfelelőnek ítélt tőke és az (EU) 2019/2033 rendelet harmadik vagy negyedik részében meghatározott szavatoló tőke követelményének különbségeként határozza meg.

(4) A Felügyelet előírja a befektetési vállalkozás számára, hogy a 164. § (1) bekezdés t) pontja alapján előírt többlettőke-követelménynek az alábbi feltételeknek megfelelő szavatoló tőkével tegyen eleget:

a) a többlettőke-követelmény legalább háromnegyedének alapvető tőkével kell eleget tenni,

b) az alapvető tőke legalább háromnegyede elsődleges alapvető tőkéből áll,

c) e szavatoló tőke nem használható fel az (EU) 2019/2033 rendelet 11. cikk (1) bekezdés a), b) és c) pontjában meghatározott bármely szavatoló tőke követelményének való megfelelés céljából.

(5) A Felügyelet írásban megindokolja a többlettőke-követelménynek a 164. § (1) bekezdés t) pontja szerinti előírására vonatkozó határozatát, indokolásában egyértelműen bemutatva az (1)–(4) bekezdés szerinti szempontok teljes körű értékelését. Az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott esetben az indokolásnak tartalmaznia kell annak az egyedi okait, hogy a (7) bekezdésnek megfelelően megállapított tőkeszint miért nem tekinthető már elegendőnek.

(6) A Felügyelet eseti alapon elbírálva, az (1)–(5) bekezdéssel összhangban, többlettőke-követelményt írhat elő a kis méretű és össze nem kapcsolt befektetési vállalkozásnak.

(7) Az arányosság elvét szem előtt tartva és a kis méretű és össze nem kapcsolt befektetési vállalkozásnak nem minősülő befektetési vállalkozások méretével, rendszerszintű jelentőségével, tevékenységeinek jellegével, nagyságrendjével és összetettségével arányosan a Felügyelet előírhatja, hogy az ilyen befektetési vállalkozás a szavatoló tőke olyan szintjével rendelkezzen, amely kellő mértékben meghaladja az (EU) 2019/2033 rendelet harmadik részében és e törvényben meghatározott tőkekövetelményeket, ideértve a többlettőke-követelményeket is. Ezáltal a Felügyelet biztosítja, hogy a ciklikus gazdasági ingadozások ne vezessenek a tőkekövetelmények és a többlettőke-követelmények megsértéséhez, vagy ahhoz, hogy megakadályozzák a befektetési vállalkozást abban, hogy képes legyen tevékenységével rendezett módon felhagyni.

(8) A Felügyelet szükség esetén felülvizsgálja a kis méretű és össze nem kapcsolt befektetési vállalkozásnak nem minősülő befektetési vállalkozásnak a (7) bekezdéssel összhangban megállapított szavatoló tőke szintjét, és tájékoztatja a befektetési vállalkozást e felülvizsgálat megállapításairól, ideértve a (7) bekezdéssel összhangban megállapított tőkeszint elvárt esetleges módosításait is. A Felügyelet közli a módosítás végrehajtásának határidejét.

(9) A Felügyelet tájékoztatja a szanálási feladatkörében eljáró MNB-t a befektetési vállalkozás számára előírt bármely többlettőke-követelményről, valamint a (8) bekezdés szerinti befektetési vállalkozások tekintetében elvárt esetleges módosításokról.”

37. § A Bszt. 163/A. és 163/B. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„163/A. § (1) A Felügyelet legalább háromévente felülvizsgálja a befektetési vállalkozás által használt, a tőkekövetelmények kiszámításához engedélyezett, az (EU) 2019/2033 rendelet 22. cikke szerinti belső modelleket, azok alkalmazásához szükséges követelmények teljesülését, a modellek kidolgozottságát és naprakészségét.

(2) A Felügyelet az (1) bekezdésben meghatározott felülvizsgálat keretében tekintettel van a befektetési vállalkozás üzleti tevékenységének változásaira és a belső modellek új termékekre való alkalmazására.

(3) Ha a Felügyelet súlyos hiányosságokat tár fel a befektetési vállalkozás belső modelljének kockázatmegállapításával kapcsolatban, akkor a Felügyelet

a) előírja a befektetési vállalkozás számára a módszertan korrigálását, vagy

b) meghozza a megfelelő intézkedést a hiányosság következményének enyhítése érdekében, különösen magasabb szorzótényezők, többlettőke-követelmény előírása vagy egyéb megfelelő és hatékony eszköz alkalmazása révén.

(4) Ha a Felügyelet megállapítja, hogy a befektetési vállalkozás által alkalmazott belső modell már nem felel meg a rá vonatkozó követelményeknek, akkor a Felügyelet előírja a befektetési vállalkozás számára, hogy

a) bizonyítsa, hogy a meg nem felelés hatásai nem jelentősek, vagy

b) készítsen a megfelelés helyreállítására vonatkozó tervet határidő megjelölésével.

(5) A (4) bekezdés b) pontja szerinti esetben a befektetési vállalkozás módosítja a tervet, ha a Felügyelet álláspontja szerint a tervben meghatározottak alapján nem valószínűsíthető a vonatkozó követelményeknek való teljes megfelelés biztosítása vagy a kitűzött határidő nem megfelelő.

(6) Ha bizonyíthatóan fennáll annak veszélye, hogy a befektetési vállalkozás nem képes meghatározott határidőn belül megfelelni a követelményeknek és nem tudja megfelelően bizonyítani, hogy a meg nem felelés hatásai nem jelentősek, akkor a Felügyelet

a) visszavonja a belső modell alkalmazására vonatkozó engedélyt,

b) korlátozza az engedélyt azokra a területekre, amelyeknél megfelel a követelményeknek vagy meghatározza a határidőt, amelyen belül újra meg kell felelni a követelményeknek.

(7) Ha a piaci kockázat esetén a befektetési vállalkozás által alkalmazott belső modell alkalmazásakor az 575/2013/EU rendelet 366. cikk szerinti túllépések száma jelzi, hogy a belső modell nem vagy már nem kellőképpen pontos, akkor a Felügyelet

a) visszavonja a belső modell alkalmazására vonatkozó engedélyt, vagy

b) megfelelő intézkedést hoz a belső modell azonnali kiigazításának biztosítása érdekében.

163/B. § (1) Az egyedi likviditási követelmények meghatározása során a Felügyelet a felügyeleti felülvizsgálati és értékelési eljárás során figyelembe veszi

a) a befektetési vállalkozás üzleti modelljét,

b) a 101. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott rendszereket, eljárásokat és mechanizmusokat,

c) a felügyeleti felülvizsgálat és értékelés eredményét, és

d) a Magyarországot fenyegető rendszerszintű likviditási kockázatot.

(2) A Felügyelet csak abban az esetben írhat elő egyedi likviditási követelményeket, amennyiben a felügyeleti felülvizsgálat és értékelés alapján megállapította, hogy az (EU) 2019/2033 rendelet 43. cikk (1) bekezdése értelmében a likviditási követelmények alól nem mentesített a befektetési vállalkozás, és

a) olyan likviditási kockázatoknak vagy likviditási kockázati elemeknek van kitéve, amelyek jelentősek, és amelyekre az (EU) 2019/2033 rendelet ötödik részében meghatározott likviditási követelmények nem biztosítanak részben vagy egészben fedezetet, vagy

b) a befektetési vállalkozás nem felel meg az irányítási és kockázatkezelési rendszerére, valamint a 106. § szerinti belső tőkemegfelelés értékelési folyamatára vonatkozó meghatározott követelményeknek, és egyéb közigazgatási intézkedések megfelelő időtartamon belül valószínűsíthetően nem javítanak elegendő mértékben a rendszereken, eljárásokon, mechanizmusokon és stratégiákon.

(3) A (2) bekezdés a) pontjának alkalmazásában a likviditási kockázatokat vagy likviditási kockázati elemeket kizárólag akkor lehet az (EU) 2019/2033 rendelet ötödik részében meghatározott likviditási követelmények által részben vagy egészben nem fedezettnek tekinteni, ha a befektetési vállalkozás által a 106. § (1) bekezdésével összhangban elvégzett értékelés felügyeleti felülvizsgálatát követően a Felügyelet által megfelelőnek ítélt likviditás összegeire és típusaira vonatkozó követelmények magasabbak, mint a befektetési vállalkozásra az (EU) 2019/2033 rendelet ötödik részében meghatározott likviditási követelmények.

(4) A Felügyelet az egyedi likviditási követelmények szintjét a (3) bekezdés szerint megfelelőnek ítélt likviditás és az (EU) 2019/2033 rendelet ötödik részében meghatározott likviditási követelmények különbségeként határozza meg.

(5) A Felügyelet előírja a befektetési vállalkozás számára, hogy az egyedi likviditási követelményeknek az (EU) 2019/2033 rendelet 43. cikkében meghatározott likvid eszközökkel tegyen eleget.

(6) A Felügyelet írásban megindokolja az egyedi likviditási követelmény előírására vonatkozó határozatát, indokolásában teljeskörűen bemutatva a (2)–(4) bekezdés szerinti szempontok értékelését.”

38. § (1) A Bszt. 164. § (1) bekezdés o) pontja a következő oe) alponttal egészül ki:

(A Felügyelet – a fokozatosság és arányosság figyelembevételével – az e törvényben foglalt kötelezettségek sérelme esetén alkalmazható intézkedése során

megtilthatja, korlátozhatja vagy feltételhez kötheti a befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató)

„oe) részvényeseinek, tagjainak vagy a kiegészítő alapvető tőkeinstrumentumok tulajdonosainak járó, a befektetési vállalkozás általi nyereség- vagy kamatkifizetést, amennyiben ez a korlátozás vagy tilalom nem minősül a befektetési vállalkozás általi nem-teljesítésnek,”

(2) A Bszt. 164. § (1) bekezdés t) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Felügyelet – a fokozatosság és arányosság figyelembevételével – az e törvényben foglalt kötelezettségek sérelme esetén alkalmazható intézkedése során)

„t) a befektetési vállalkozást a (4) bekezdés szerinti többlettőke-követelmény elérésére kötelezheti, illetve a befektetési vállalkozás üzleti tevékenységének lényeges változása esetén módosíthatja a szavatoló tőke és a likvid eszközök megkövetelt mennyiségét,”

(3) A Bszt. 164. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A Felügyelet – a fokozatosság és arányosság figyelembevételével – az (EU) 2019/2033 rendelet és e törvény alkalmazása során

a) előírhatja a befektetési vállalkozás számára, hogy időben tegye meg a szükséges intézkedéseket a fennálló jogsértés megszüntetésére, illetve az elkövetkező tizenkét hónapban várhatóan bekövetkező jogsértés megszüntetésére, amennyiben az utóbbira a Felügyelet bizonyítékkal rendelkezik,

b) előírhatja a befektetési vállalkozás számára, hogy egy éven belül nyújtson be az (EU) 2019/2033 rendelet és e törvény szerinti felügyeleti követelményeknek való megfelelés visszaállítására irányuló tervet, ennek végrehajtására tűzzön ki határidőt, és módosítsa a terv hatályát és végrehajtási határidejét,

c) a szavatoló tőke követelmények vonatkozásában a befektetési vállalkozás számára egyedi tartalékképzési szabályzatot vagy eszközkezelést írhat elő,

d) szigorúbb feltételekhez kötheti vagy korlátozhatja a befektetési vállalkozás üzletvitelét, működését vagy hálózatát, vagy megkövetelheti a befektetési vállalkozás megfelelő pénzügyi működésére túlzott kockázatot jelentő tevékenységek leválasztását,

e) előírhatja a befektetési vállalkozás tevékenységében, termékében és rendszerében rejlő kockázat csökkentését, ideértve a kiszervezett tevékenységeket is,

f) a jogszabályban előírt adatszolgáltatást kiegészítő vagy annál gyakoribb adatszolgáltatást írhat elő, beleértve a tőke- és likviditási pozíciókra vonatkozó adatszolgáltatást,

g) kiegészítő nyilvánosságra hozatalt követelhet meg, vagy

h) megkövetelheti, hogy a befektetési vállalkozás csökkentse a hálózati és információs rendszerei biztonságát fenyegető kockázatokat a vállalkozások eljárásai, adatai és eszközei bizalmas jellegének, integritásának és rendelkezésre állásának biztosítása érdekében.”

(4) A Bszt. 164. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki:

„(12) E § rendelkezéseit alkalmazni kell a befektetési holding társaságra, a vegyes pénzügyi holding társaságra, a vegyes tevékenységű holding társaságra, valamint ezek vezető állású személyére.”

39. § A Bszt. a 175/B. §-t követően a következő alcímmel egészül ki:

„Az EGT-államok felügyelési együttműködése

175/C. § (1) A Felügyelet szorosan együttműködik más EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságával oly módon, hogy haladéktalanul megosztják egymással a befektetési vállalkozásra vonatkozó következő információkat:

a) irányítási és tulajdonosi szerkezete,

b) szavatoló tőkekövetelmény teljesítése,

c) koncentrációs kockázatra vonatkozó és likviditási követelmények teljesítése,

d) adminisztratív és számvitel eljárásai, belső ellenőrzési mechanizmusa,

e) bármely olyan tényező, amely a befektetési vállalkozás jelentette kockázatot befolyásolhatja.

(2) A Felügyelet haladéktalanul átad a fogadó EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága részére minden olyan információt és megállapítást, amely a felügyelése során jut tudomására és a befektetési vállalkozás által, a fogadó EGT-államban az ügyfelek védelmére vagy a pénzügyi rendszer stabilitására hatással lévő potenciális problémákra és kockázatokra vonatkozik.

(3) A Felügyelet köteles minden szükséges intézkedést megtenni, a (2) bekezdésben meghatározott potenciális problémák és kockázatok elhárítása vagy megszüntetése érdekében a fogadó EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága által átadott információk és megállapítások alapján.

(4) A Felügyelet a fogadó EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága kérésére köteles részére részletes magyarázatot adni arról, hogy a fogadó EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága által átadott információkat és megállapításokat a (3) bekezdés szerinti intézkedések során hogyan vette figyelembe.

(5) Ha a Felügyelet szerint az általa átadott információk és megállapítások alapján a fogadó EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága nem tette meg a (3) bekezdés szerinti szükséges intézkedéseket az ügyfelek védelme vagy a pénzügyi rendszer stabilitásának biztosítása érdekében, a Felügyelet teszi meg a szükséges intézkedéseket.

(6) Az (5) bekezdés szerinti szükséges intézkedések megtételét megelőzően a Felügyelet erről tájékoztatja a fogadó EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságát, az EBH-t és az Európai Értékpapír-piaci Hatóságot.

175/D. § (1) Ha valamely EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága az együttműködés iránti megkeresést elutasította, vagy arra észszerű időn belül nem válaszolt, a Felügyelet az ügyet az 1093/2010/EU rendelet 19. cikkével összhangban az EBH elé utalja.

(2) Ha a Felügyelet nem ért egyet a fogadó EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának intézkedéseivel, az ügyet az 1093/2010/EU rendelet 19. cikkével összhangban az EBH elé utalja.

(3) A Felügyelet információt kérhet a klíringtag székhelye szerinti EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságától a befektetési vállalkozás által használt letéti követelmények kiszámításához használt letéti modellek és paraméterek (EU) 2019/2033 rendelet 23. cikk (1) bekezdés első albekezdés c) pontjában meghatározott követelmény teljesítésének ellenőrzése céljából.

(4) A Felügyelet lehetővé teszi, hogy a székhely szerinti EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága – a Felügyelet előzetes tájékoztatását követően – maga vagy az általa e célra kijelölt szerv is ellenőrizhesse a 175/C. § (1) bekezdése szerinti információkat a más EGT-államban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás Magyarország területén létesített fióktelepe által végzett tevékenységére vonatkozóan.”

40. § A Bszt. 176. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„176. § (1) A más EGT-állam felügyeleti hatóságának befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére jogosító engedélyével rendelkező külföldi befektetési vállalkozás Magyarország területén létesített fióktelepe által végzett tevékenysége esetében a Felügyelet hatáskörében ellenőrzi a 17/A. §-ban, 40–51. §-ban, 55–56. §-ban, 62–65. §-ban, 67–69. §-ban, 73–76. §-ban és 151–153. §-ban foglalt rendelkezések betartását.

(2) A Felügyelet – a pénzügyi rendszer stabilitásának biztosítása szempontjából lényeges esetben – jogosult a más EGT-államban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás Magyarország területén létesített fióktelepe által végzett tevékenységének ellenőrzésére ellenőrzési eljárás keretében.

(3) A (2) bekezdés szerinti ellenőrzést megelőzően a Felügyelet haladéktalanul konzultál a székhely szerinti EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságával.

(4) A (2) bekezdés szerinti ellenőrzést követően a Felügyelet az érintett befektetési vállalkozás kockázatértékelése szempontjából lényeges információkról és megállapításokról haladéktalanul tájékoztatja a székhely szerinti EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságát.”

42. § (1) A Bszt. 183. § (1) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:

(E törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)

„k) a befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, valamint a 2002/87/EK, a 2009/65/EK, a 2011/61/EU, a 2013/36/EU, a 2014/59/EU és a 2014/65/EU irányelv módosításáról szóló, 2019. november 27-i (EU) 2019/2034 európai parlamenti és tanácsi irányelv.”

(2) A Bszt. 183. § (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(Ez a törvény)

„e) a befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről, valamint az 1093/2010/EU, az 575/2013/EU, a 600/2014/EU és a 806/2014/EU rendelet módosításáról szóló, 2019. november 27-i (EU) 2019/2033 európai parlamenti és tanácsi rendelet”

(végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.)

43. § A Bszt. 4. melléklete a 2. melléklet szerint módosul.

44. § A Bszt.

- 3. 20/A. § (2) bekezdésében a „vállalkozással nem állnak munkaviszonyban.” szövegrész helyébe a „vállalkozásban nem látnak el ügyvezetői feladatokat.” szöveg, a „nem áll munkaviszonyban a befektetési vállalkozással,” szövegrész helyébe a „nem lát el ügyvezetői feladatokat a befektetési vállalkozásban,” szöveg,

- 4. 22. § (1a) bekezdésében a „Befektetési vállalkozásnál” szövegrész helyébe a „Befektetési vállalkozásnál, befektetési holding társaságnál és vegyes pénzügyi holding társaságnál” szöveg,

- 6. 24/G. § (1) bekezdésében az „575/2013/EU rendelet” szövegrész helyébe az „(EU) 2019/2033 rendelet” szöveg,

- 8. 102. § (3) bekezdés i) pontjában a „105. §-ban meghatározott” szövegrész helyébe a „szavatoló” szöveg,

- 10. 106. § (1) bekezdésében a „szavatoló tőke mértékét” szövegrész helyébe a „szavatoló tőke és likvid eszközök mértékét” szöveg,

- 11. 161/A. § (10) bekezdésében az „akkor a vegyes” szövegrész helyébe az „akkor a vegyes tevékenységű holding társaság leányvállalatai közötti, valamint a vegyes” szöveg,

- 12. 161/B. § (5) és (6) bekezdésében az „Európai Parlament és a Tanács 2013/36/EU irányelvében” szövegrész helyébe az „e törvényben és az (EU) 2019/2033 rendelet első részében” szöveg,

- 15. 161/D. § (7) bekezdésében az „EBH-t” szövegrész helyébe az „EBH-t, az Európai Rendszerkockázati Testületet” szöveg,

- 16. 162. § (13) bekezdésében a „j) pontja” szövegrész helyébe a „c) pontja” szöveg,

- 17. 162. § (14) bekezdésében az „m) pontja” szövegrész helyébe az „f) pontja” szöveg,

- 18. 163. § (1) bekezdés b) pontjában az „575/2013/EU rendelet” szövegrész helyébe az „(EU) 2019/2033 rendelet” szöveg,

lép.

45. § Hatályát veszti a Bszt.

- a) 4. § (2) bekezdés 1a., 85–93. és 104–106. pontja,

- b) 20/A. § (4) bekezdés d) pontja és (5) bekezdése,

- c) 101. § (3) bekezdése,

- d) „Belső minősítésen alapuló módszerek alkalmazása” című alcíme,

- e) 105. § (2) bekezdése,

- f) 106. § (4) és (5) bekezdése,

- g) XX/A. Fejezete,

- h) 162. § (3), (4), (7), (9), (10) és (12) bekezdése,

- i) 173/A. § d) pontja,

- j) 180. § (1) bekezdés h) pontja,

- k) 2. melléklete.

62. § Az MNBtv. 39. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az MNB biztosítja, hogy feladatai ellátásához szükséges szakértelemmel és működési kapacitással rendelkezzen.”

(3) Az MNBtv. 40. §-a a következő (35) bekezdéssel egészül ki:

„(35) Az MNB a 39. § (1) bekezdés l) pontjában meghatározott feladatai során ellátja a befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről, valamint az 1093/2010/EU, az 575/2013/EU, a 600/2014/EU és a 806/2014/EU rendelet módosításáról szóló, 2019. november 27-i (EU) 2019/2033 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtását.”

64. § Az MNBtv. 43. § (2) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az MNB a honlapján közzéteszi)

„i) a Hpt., az 575/2013/EU rendelet, a Bszt. és az (EU) 2019/2033 rendelet megsértése következtében, valamint felügyeleti intézkedések ügyében hozott határozatok számát és jellegét,”

65. § (1) Az MNBtv. 44. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) Az MNB a 4. § (9) bekezdésében meghatározott feladatai végrehajtása során – különösen vészhelyzetben – az adott időben rendelkezésre álló információk alapján megfelelő módon mérlegeli a döntései által a többi érintett tagállam pénzügyi rendszerének stabilitására, valamint az Európai Unió egészére gyakorolt hatást.”

(2) Az MNBtv. 44. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Az MNB a 4. § (7)–(9) bekezdésében meghatározott feladatai ellátása során szem előtt tartja az Európai Bankhatóság által az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/78/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2010. november 24-i 1093/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 16. cikkének megfelelően kibocsátott iránymutatásokat és ajánlásokat, valamint az Európai Rendszerkockázati Testület által a pénzügyi rendszer európai uniós makroprudenciális felügyeletéről és az Európai Rendszerkockázati Testület létrehozásáról szóló, 2010. november 24-i 1092/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 16. cikke szerint kiadott figyelmeztetéseket és ajánlásokat.”

68. § Az MNBtv. 48. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az MNB felhívására a 39. § (1) bekezdésében meghatározott törvények és a pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló törvény hatálya alá tartozó személy és szervezet köteles az MNB feladatellátásához kért, a tevékenységére vonatkozó tájékoztatást megadni, a hatósági eljárás tárgyával összefüggő adatot, beszámolót, bizonylatot, vizsgálati anyagot, a számviteli nyilvántartásait, szabályzatait, az egyes ügyletekhez kapcsolódó dokumentációit, a legfőbb szerve, az ügyvezető és ellenőrző szerve előterjesztéseit, e szervek ülésének jegyzőkönyveit, a könyvvizsgáló írásos észrevételeit, a könyvvizsgálói jelentést, a belső ellenőrzés jelentéseit, jegyzőkönyveit, továbbá az előbbiekben fel nem sorolt egyéb kimutatást az MNB által meghatározott formában elkészíteni és rendelkezésére bocsátani. Az így rendelkezésre bocsátott iratokról az MNB kivonatot, illetve másolatot készíthet.”

70. § Az MNBtv. 53. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az MNB anonim módon teszi közzé a Hpt.-ben, a Tpt.-ben, a Bszt.-ben, a Kbftv.-ben, az Mpt.-ben és az Öpt.-ben meghatározott intézkedésről vagy kivételes intézkedésről, valamint a pénzbírságról hozott határozatát, ha a nyilvánosságra hozatal

a) aránytalan a természetes személy által elkövetett jogsértéshez képest,

b) aránytalan hátrányt okoz a természetes és jogi személyekre nézve,

c) veszélyezteti valamely folyamatban lévő büntetőeljárás sikerességét, vagy

d) veszélyezteti a pénzügyi piacok stabilitását.”

74. § Az MNBtv. 76. §-a a következő (25) bekezdéssel egészül ki:

„(25) Ha a befektetési vállalkozás

a) nem rendelkezik a vonatkozó jogszabályoknak megfelelő belső vállalatirányítási rendszerrel;

b) elmulasztja az adatszolgáltatást, illetve hiányos vagy pontatlan adatokat szolgáltat a szavatolótőke-követelmények teljesítéséről;

c) elmulasztja az adatszolgáltatást, illetve hiányos vagy pontatlan adatokat szolgáltat a koncentrációs kockázatról;

d) esetében a koncentrációs kockázat mértéke túllépi a jogszabályban meghatározott értékhatárokat;

e) ismételten vagy tartósan megszegi a likvid eszközök tartására vonatkozó követelményt;

f) elmulasztja a jogszabályban előírt nyilvánosságra hozatalt, illetve hiányos vagy pontatlan információt hoz nyilvánosságra;

g) kifizetéseket teljesít a szavatolótőkéjének részét képező tőkeinstrumentumok tulajdonosainak olyan esetekben, amelyekben jogszabály tiltja az ilyen kifizetéseket;

h) súlyosan megsérti a Pmt. rendelkezéseit; vagy

i) lehetővé teszi olyan személy számára, hogy a vezető testület tagja legyen vagy maradjon, aki nem felel meg a jogszabályi követelményeknek,

a kiszabható bírság mértéke természetes személy esetében legfeljebb 1 675 200 000 forintig, jogi személy esetében a jogsértést megállapító határozat meghozatalát megelőző üzleti év 89. § (3) bekezdés b) pontja szerinti nettó árbevételének 10 százalékáig, de legfeljebb a jogsértésből származó haszon vagy elkerült veszteség – amennyiben meghatározható – kétszereséig terjedhet. Ha a jogi személy anyavállalat vagy egy anyavállalat leányvállalata, amelynek a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény értelmében összevont (konszolidált) éves beszámolót kell készítenie, akkor a bruttó bevétel az anyavállalat összevont (konszolidált) éves beszámolója alapján számított, tárgyévet megelőző üzleti évi bruttó bevétele.”

78. § (1) Az MNBtv. 140. § (1) bekezdés a) pontja a következő af)–ah) alponttal egészül ki:

(Az MNB együttműködik)

[a 4. § (9) bekezdésében meghatározott feladataira tekintettel]

„af) másik tagállamok felügyeleti hatóságaival,

ag) a tagállami központi bankokkal, a Központi Bankok Európai Rendszerével és az Európai Központi Bankkal mint monetáris hatóságokkal,

ah) a fizetési és elszámolási rendszerek felügyeletére hatáskörrel rendelkező állami hatóságokkal,”

(3) Az MNBtv. 140. § (3) bekezdés 9. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az MNB írásban bejelenti az Európai Bizottságnak)

„9. összevont alapú felügyelet során – a Hpt. 174. § (5)–(7) bekezdése és a Bszt. 161/B. § (5)–(7) bekezdése tekintetében – alkalmazott eljárásokat,”

(4) Az MNBtv. 140. § (3) bekezdése a következő 17. ponttal egészül ki:

(Az MNB írásban bejelenti az Európai Bizottságnak)

„17. a Hpt. 175. § (5) bekezdése, illetve a Bszt. 161/C. § (5) bekezdése szerinti megállapodást, az összevont alapú felügyelet alatt álló intézmények esetében csoport szintű belső irányítást, rendszereket, eljárásokat és mechanizmusokat.”

(5) Az MNBtv. 140. § (4) bekezdés 1. pontja a következő 1.11. és 1.12. alponttal egészül ki:

(Az MNB tájékoztatja

az Európai Értékpapír-piaci Hatóságot)

„1.11. évente a harmadik országban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozások általa engedélyezett fióktelepeinek listájáról,

1.12. az Európai Értékpapír-piaci Hatóság kérése esetén

1.12.1. a harmadik országban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás fióktelepe Magyarországon végzett tevékenységének engedélyéről, ezek mindenkori módosításairól,

1.12.2. a harmadik országban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás fióktelepe tevékenységi köréről,

1.12.3. a harmadik országban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás fióktelepe által végzett tevékenységből eredő forgalom mértékéről és eszköz állományáról,

1.12.4. annak a harmadik országbeli csoportnak a megnevezéséről, amelyhez a harmadik országban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás fióktelepe tartozik;”

(6) Az MNBtv. 140. § (4) bekezdés 2. pont 2.14. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az MNB tájékoztatja

az Európai Bankhatóságot)

„2.14. a Hpt. 145. § (4) bekezdése, 174. § (5) bekezdése, 185. §-a, 199. § (5) bekezdése, valamint a Bszt. 26/A. § (4) bekezdése, 161/B. § (5) bekezdése és 164. §-a alapján hozott határozatokról,”

(7) Az MNBtv. 140. § (4) bekezdés 2. pont 2.21. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az MNB tájékoztatja

az Európai Bankhatóságot)

„2.21. a biztosítók és a viszontbiztosítók csoportfelügyeletével kapcsolatos részletes szabályokról szóló kormányrendelet szerinti határozatokról, valamint az 1286/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján, és az 53. § (1) és (1a) bekezdésével összhangban közzétett, valamint az 53. § (5a) bekezdésével összhangban közzé nem tett valamennyi határozatáról, valamint az azokkal kapcsolatos jogorvoslati eljárásokról és azok során hozott jogerős ítéletekről,”

(8) Az MNBtv. 140. § (4) bekezdés 2. pontja a következő 2.27. és 2.28. alponttal egészül ki:

(Az MNB tájékoztatja

az Európai Bankhatóságot)

„2.27. a Bszt. 164. §-a szerinti szankciók szintjéről,

2.28. a Bszt. 107. § (1) és (4) bekezdése szerinti döntéséről;”

79. § Az MNBtv. 141. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„141. § (1) Az MNB a magyarországi székhelyű hitelintézetek és befektetési vállalkozások Hpt. és Bszt. szerinti javadalmazási politikájával kapcsolatban jogszabály alapján nyilvánosságra hozott adatokat, valamint a nemek közötti bérkülönbségről általuk szolgáltatott információkat a javadalmazási trendek értékelése céljából gyűjti. Az MNB ezt az információt megküldi az Európai Bankhatóságnak.

(2) Az MNB a magyarországi székhelyű hitelintézetek és befektetési vállalkozások esetében a külön jogszabályban meghatározott javadalmazási politika elemzése céljából információt gyűjt azon vezető tisztségviselők és munkavállalók számáról, akik évi 300 millió forintos vagy afölötti javadalmazási kategóriában helyezkednek el, kiegészítve munkaköri feladataikkal, az érintett üzletággal, valamint a javadalmazás fő elemeivel, a teljesítményjavadalmazásokkal, a hosszú távú juttatásokkal és a nyugdíjjuttatásokkal. A befektetési vállalkozás a Felügyelet kérésére annak rendelkezésére bocsátja a vezető testület minden tagja vagy az ügyvezető teljes javadalmazására vonatkozó adatokat. Az MNB ezen információkat továbbítja az Európai Bankhatóságnak.”

81. § Az MNBtv. 142. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A felügyeleti kollégium az Európai Unió tagállamainak érintett, hatáskörrel rendelkező pénzügyi felügyeleti hatóságaival, valamint az Európai Bankhatósággal közösen biztosítja:

a) a pénzügyi felügyeleti hatóságok közötti információcserét, az Európai Értékpapír-piaci Hatósággal való információcserét, továbbá az információkérések koordinációját, ideértve azt is, amennyiben az ugyanazon csoporthoz tartozó befektetési vállalkozások hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságainak kell valamely klíringtag vagy elfogadott központi szerződő fél hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságától információt kérnie a befektetési vállalkozás letéti követelményeinek kiszámításához használt letéti modellekre és paraméterekre vonatkozóan;

b) a feladatok önkéntes átadásáról és adott esetben a hatáskörök önkéntes átruházásáról történő megállapodást;

c) mindazon vállalkozások csoportszintű kockázatelemzésén alapuló felügyeleti felülvizsgálati programok kialakítását, amelyekre az összevont alapú felügyelet együttesen kiterjed;

d) a felügyeleti munka hatékonyságának növelését és az indokolatlan kettős felügyeleti követelmények eltörlését;

e) a tagállamok esetleges eltérő szabályozására is figyelemmel, a prudenciális követelmények következetes alkalmazását mindazon vállalkozások tekintetében, amelyekre az összevont alapú felügyelet együttesen kiterjed;

f) az együttműködést a felügyeleti tevékenységek tervezésében és összehangolásában, valamint a biztosítók és a viszontbiztosítók csoportfelügyeletével kapcsolatos részletes szabályokról szóló kormányrendelet szerinti feladatok ellátását biztosító együttműködést; és

g) az (EU) 2019/2033 rendelet 23. cikk (1) bekezdés első albekezdés c) pontja és 23. cikk (2) bekezdése alkalmazása érdekében az elfogadott központi szerződő felek letéti modelljét illető információk cseréjét, naprakésszé tételét.”

(3) Az MNBtv. 186. § (5) bekezdése a következő 22. ponttal egészül ki:

(A 40. §)

„22. (35) bekezdése a befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről, valamint az 1093/2010/EU, az 575/2013/EU, a 600/2014/EU és a 806/2014/EU rendelet módosításáról szóló, 2019. november 27-i (EU) 2019/2033 európai parlamenti és tanácsi rendelet”

(végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg az MNB feladatkörében és eljárásában.)

84. § Az MNBtv.

- i) 142. § (1) bekezdésében a „konszolidáló felügyeleti hatóság” szövegrész helyébe az „összevont alapú felügyeleti feladatot ellátó hatóság” szöveg,

- j) 142. § (3) bekezdésében az „EU-szintű befektetési vállalkozás anyavállalat” szövegrész helyébe az „EU-szintű befektetési vállalkozás anyavállalat, EU-szintű befektetési holding társaság anyavállalat” szöveg,

- k) 142. § (6) bekezdésében az „Európai Bank Hatóságot” szövegrész helyébe az „Európai Bankhatóságot” szöveg,

lép.

85. § Hatályát veszti az MNBtv.

- a) 140. § (4) bekezdés 1. pont 1.6. alpontja,

- b) 140. § (4) bekezdés 3. pont 3.1. alpontja,

- c) 140. § (4a) bekezdése, és

137. § A kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény (a továbbiakban: Kbftv.) 4. § (1) bekezdés 91. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában:)

„91. szavatoló tőke: a befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről, valamint az 1093/2010/EU, az 575/2013/EU, a 600/2014/EU és a 806/2014/EU rendelet módosításáról szóló, 2019. november 27-i (EU) 2019/2033 európai parlamenti és tanácsi rendeletben [a továbbiakban: (EU) 2019/2033 rendelet] meghatározott szavatoló tőke;”

138. § A Kbftv. 16. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A befektetési alapkezelőnek – a működőképesség folytonosságának fenntartása és a befektetők védelme érdekében – az általa végzett tevékenység kockázatának fedezetét mindenkor biztosító, megfelelő nagyságú szavatoló tőkével kell rendelkeznie, amely nem csökkenhet

a) az (1) bekezdésben meghatározott összeg, vagy

b) a megelőző év – az (EU) 2019/2033 rendelet 13. cikke szerinti – fix működési költségei 25%-ának megfelelő összeg

alá.”

139. § A Kbftv. 205. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

(E törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)

„g) az Európai Parlament és a Tanács 2019. november 27-i (EU) 2019/2034 irányelve a befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, valamint a 2002/87/EK, a 2009/65/EK, a 2011/61/EU, a 2013/36/EU, a 2014/59/EU és a 2014/65/EU irányelv módosításáról.”

(2) A Szantv. 62. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Ha a befektetési vállalkozás nem minősül az (EU) 2019/2033 rendelet 1. cikk (2) vagy (5) bekezdésében említett befektetési vállalkozásnak, akkor az egyedi szavatoló tőkével kapcsolatos, az 575/2013/EU rendelet 92. cikkére történő hivatkozások az alábbiak szerint értelmezendőek:

a) az 575/2013/EU rendelet 92. cikk (1) bekezdés c) pontjára történő hivatkozás az (EU) 2019/2033 rendelet 11. cikk (1) bekezdésre történő hivatkozásként értelmezendő,

b) az 575/2013/EU rendelet 92. cikk (3) bekezdésre történő hivatkozás az (EU) 2019/2033 rendelet 11. cikk (1) bekezdésében meghatározott alkalmazandó követelmény és 12,5 szorzatára történő hivatkozásként értelmezendő.

(4) Ha a befektetési vállalkozás nem minősül az (EU) 2019/2033 rendelet 1. cikk (2) vagy (5) bekezdésében említett befektetési vállalkozásnak, akkor a többlettőke-követelményre történő hivatkozást a Bszt.-ben meghatározottak szerint kell értelmezni.”

183. § Hatályát veszti a Szantv.

- c) 151. § (2) bekezdés a) pontjában az „és a befektetési vállalkozásokra” szövegrész.

185. § A Bit. a következő 123/A. §-sal egészül ki:

„123/A. § (1) A biztosító köteles az 1. melléklet A) rész körében bekövetkezett károk vonatkozásában – akár minden termékre egységesen, akár termékenként vagy termékek csoportjára vonatkozóan – kárrendezési tájékoztatót készíteni és azt a honlapján folyamatosan elérhetővé tenni.

(2) A kárrendezési tájékoztatónak tartalmaznia kell különösen az alábbiakat:

a) a szolgáltatási igény benyújtásának lehetséges módjai,

b) a szolgáltatás teljesítésének szabályai és a vonatkozó határidők,

c) a kárkifizetés és szolgáltatás lehetséges formái, ideértve az egyezségi kárrendezést is.

(3) A biztosító köteles a kárrendezéshez nélkülözhetetlen dokumentumok beérkezésétől számított 15 napon belül, de ezek beérkezésének hiányában is legkésőbb a szolgáltatási igény benyújtásától számított egy hónapon belül a biztosítási szolgáltatásra jogosult személynek:

a) kellően megindokolt javaslatot tenni a szolgáltatására azokban az esetekben, amelyekben a szolgáltatási kötelezettségének fennállását és a szolgáltatásának mértékét jogcímenként (beleértve a kamatra vonatkozó tájékoztatást) összegszerűen megállapította, vagy

b) indokolással ellátott választ adni a szolgáltatási igényben foglalt egyes követelésekre azokban az esetekben, amikor a szolgáltatási kötelezettségét nem ismeri el, az nem egyértelmű vagy a teljes szolgáltatását összegszerűen nem állapította meg.

(4) Ha az (1) bekezdés szerinti kár kapcsán a biztosító járadék egyösszegű megváltását kezdeményezi, úgy ezzel egyidejűleg a biztosító köteles tájékoztatást adni a járadék megváltási tőkeösszegének jelenértékéről, melynél kisebb összegért a járadék nem váltható meg.”

188. § A Bit. XXI. Fejezete a következő 115/A. és 115/B. alcímmel egészül ki

„115/A. Értesítések a határon átnyúló tevékenységek esetében

290/A. § (1) Ha a Felügyelet olyan biztosítót vagy viszontbiztosítót engedélyez, amely üzleti terve szerint tevékenységeinek egy részét a szolgáltatásnyújtás vagy letelepedés szabadsága alapján egy másik tagállamban fogja végezni, és amennyiben az üzleti tervből az is látszik, hogy e tevékenységek vélhetően jelentőséggel bírnak majd a fogadó tagállam piaca szempontjából, a Felügyelet értesíti erről az EBFH-t és az érintett fogadó tagállam felügyeleti hatóságát.

(2) A Felügyelet – az (1) bekezdésben előírt értesítésen túlmenően – értesíti az EBFH-t és az érintett fogadó tagállam felügyeleti hatóságát, amennyiben romló pénzügyi helyzetet vagy egyéb felmerülő kockázatot állapít meg az olyan tevékenységeket végző biztosító vagy viszontbiztosító esetében, amelyek a szolgáltatásnyújtás vagy a letelepedés szabadságán alapulnak, és amelyek határokon átnyúló hatással bírhatnak.

(3) Ha a másik tagállamban székhellyel rendelkező biztosító vagy viszontbiztosító szolgáltatásnyújtás vagy a letelepedés szabadságán alapuló tevékenysége kapcsán a Felügyeletnek súlyos és megalapozott aggályai merülnek fel a fogyasztóvédelemmel kapcsolatban, értesítheti az érintett székhely szerinti tagállam felügyeleti hatóságát.

(4) Ha a (2) és (3) bekezdés szerinti esetben a Felügyelet és a másik érintett tagállam felügyeleti hatósága nem talál kétoldalú megoldást, az ügyet az EBFH elé utalhatják és kérhetik annak segítségét.

(5) Az (1)–(3) bekezdés szerinti értesítéseknek kellően részletesnek kell lenniük ahhoz, hogy lehetővé tegyék a megfelelő értékelést.

(6) Az (1)–(3) bekezdés szerinti értesítések nem érintik a Felügyelet felügyeleti jogkörét.

115/B. Együttműködési fórumok a határon átnyúló tevékenységek esetében

290/B. § (1) A Felügyelet a szerződőkre gyakorolt negatív hatásokra vonatkozó megalapozott aggályok felmerülése esetén kérheti az EBFH-t, hogy együttműködési fórumot hozzon létre és koordináljon az érintett felügyeleti hatóságok közötti információcsere megerősítése és együttműködés fokozása érdekében, amennyiben egy biztosító vagy viszontbiztosító olyan tevékenységeket végez vagy kíván végezni, amelyek a szolgáltatásnyújtás vagy letelepedés szabadságán alapulnak, és amennyiben:

a) e tevékenységek jelentőséggel bírnak a magyar piac szempontjából;

b) a székhely szerinti tagállam felügyeleti hatósága a pénzügyi helyzet romlása vagy egyéb felmerülő kockázatok miatt a 290/A. § (2) bekezdése szerinti értesítést tett; vagy

c) az ügyet a 290/A. § (4) bekezdésének megfelelően az EBFH elé utalták.

(2) Az (1) bekezdés nem érinti az érintett felügyeleti hatóságoknak az együttműködési fórumok abban az esetben történő létrehozására irányuló jogát, ha azzal mindannyian egyetértenek.

(3) Az együttműködési fórumoknak az (1) és a (2) bekezdés szerinti létrehozása nem érinti a Felügyelet akár mint székhely szerinti tagállam, akár mint fogadó tagállam szerinti felügyeleti jogkörét.

(4) Ha a Felügyelet érintett hatóság, az EBFH kérésére minden szükséges információt időben biztosítania kell az együttműködési fórum megfelelő működésének lehetővé tétele érdekében, az 1094/2010/EU rendelet 35. cikkének sérelme nélkül.”

191. § A Bit. 453. §-a a következő 13. ponttal egészül ki:

(Ez a törvény)

„13. a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról szóló 2009/138/EK irányelv (Szolvencia II.), a pénzügyi eszközök piacairól szóló 2014/65/EU irányelv és a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló (EU) 2015/849 irányelv módosításáról szóló, 2019. december 18-i (EU) 2019/2177 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek”

(való megfelelést szolgálja.)

1. A Bszt. 4. melléklet 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„3. A javadalmazási politika összhangban áll a hatékony és eredményes kockázatkezeléssel, elősegíti annak alkalmazását, és nem ösztönözhet a befektetési vállalkozás kockázatvállalási limitjeit meghaladó kockázatok vállalására. A javadalmazási politika a nemek szempontjából semleges javadalmazási politika. A javadalmazási politika a befektetési vállalkozás üzleti stratégiájával, célkitűzéseivel, értékeivel és hosszú távú érdekeivel is összhangban áll, valamint az érdekkonfliktus elkerülését célzó intézkedéseket tartalmaz.”

2. A Bszt. 4. melléklet 6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„6. Ha a befektetési vállalkozás mérleg szerinti és mérlegen kívüli eszközeinek értéke a tárgyévet közvetlenül megelőző négyéves időszakban átlagosan meghaladja a harmincötmilliárd forintot, akkor javadalmazási bizottságot állít fel. A javadalmazási bizottságnak a nemek szempontjából kiegyensúlyozott összeállításúnak kell lennie, és hozzáértő és független módon kell megítélnie a javadalmazási szabályokat és gyakorlatokat, valamint a kockázatok, a tőkeellátottság és a likviditás kezelésére kidolgozott ösztönzőket. A javadalmazási bizottságot csoportszinten is fel lehet állítani.”

3. A Bszt. 4. melléklete a következő 6a. ponttal egészül ki:

„6a. A javadalmazási bizottság felelős a javadalmazásra vonatkozó – köztük a befektetési vállalkozással kapcsolatos kockázatra és kockázatkezelésre kihatással lévő – döntések előkészítéséért, amelyeket az igazgatóságnak kell meghoznia. A döntések előkészítése során a javadalmazási bizottságnak figyelembe kell vennie a közérdeket, valamint a részvényesek, a befektetők és a befektetési vállalkozásban érdekelt egyéb felek hosszú távú érdekeit. A javadalmazási bizottság elnöke és tagjai az igazgatóság olyan tagjai közül kerülnek ki, akik az érintett befektetési vállalkozásban nem látnak el ügyvezetői feladatot. Ha a befektetési vállalkozás igazgatóságában nincs legalább három olyan tag, aki nem lát el ügyvezetői feladatot, akkor a javadalmazási bizottságban a felügyelőbizottság tagjai is részt vehetnek. Ha a felügyelőbizottságban van munkavállalói képviselő, akkor a javadalmazási bizottság tagjai között is lennie kell legalább egy munkavállalói képviselőnek.”

4. A Bszt. 4. melléklet 12. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„12. A befektetési vállalkozás igazolja a Felügyelet felé, hogy a javasolt magasabb alapjavadalmazás/teljesítményjavadalmazás arány nem ütközik a befektetési vállalkozás e törvényben, továbbá a prudens működésre vonatkozó jogszabályokban és az (EU) 2019/2033 rendeletben meghatározott követelményekkel.”

5. A Bszt. 4. melléklet 15. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„15. Teljesítményjavadalmazásnál egyszerre kell értékelni a vezető állású személy vagy a munkavállaló – pénzügyi és nem pénzügyi kritériumokon alapuló –, az érintett szervezeti egység és a befektetési vállalkozás eredményét. A teljesítményértékelés alapja a befektetési vállalkozás hosszú távú teljesítménye, ezért az értékelés többéves időtávra terjed ki – figyelembe véve a befektetési vállalkozás üzleti ciklusát és üzleti kockázatait –, és a teljesítményjavadalmazás kifizetésére kötelezettséget vállalni csak kivételesen, új munkavállaló felvételekor egy évre, valamint csak akkor lehet, ha a befektetési vállalkozás stabil tőkealappal rendelkezik. A befektetési vállalkozás a teljesítményjavadalmazásként szétosztható összeg meghatározásánál figyelembe veszi a jelenlegi és jövőbeni kockázatokat, a tőke költségét és az (EU) 2019/2033 rendelet szerint szükséges likviditást.”

6. A Bszt. 4. melléklet 18. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„18. A teljesítményjavadalmazás legalább 50 százaléka jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a következő elemekből, vagy azok egyensúlyban lévő kombinációjából áll:

a) az érintett befektetési vállalkozás részvényeiből vagy tulajdoni részesedéseiből az érintett befektetési vállalkozás jogi formájától függően és abból eredő sajátosságainak figyelembevételével, illetve a befektetési vállalkozás esetében részvényhez kötött eszközökből vagy azokkal egyenértékű nem készpénz alapú eszközökből, és

b) olyan teljesítményjavadalmazás céljára felhasználható kiegészítő alapvető tőkéből, járulékos tőkéből vagy egyéb instrumentumokból, amelyek

ba) elsődleges alapvető tőkeelemmé konvertálhatóak át, vagy

bb) leírhatóak az említett tőkeelemekből, és

amelyek folyamatosan tükrözik a befektetési vállalkozás kitettségeinek minőségét azzal, hogy ezekre az eszközökre a visszatartási politika megfelelően vonatkozik. A visszatartási politika célja az egyéni ösztönzők összhangba hozatala a befektetési vállalkozás, annak hitelezői és ügyfelei hosszú távú érdekeivel.”

7. A Bszt. 4. melléklete a következő 18a. ponttal egészül ki:

„18a. Ha a befektetési vállalkozás nem bocsát ki a 18. pont szerinti instrumentumokat, a Felügyelet az ugyanazon célkitűzéseknek megfelelő alternatív megoldások alkalmazását is jóváhagyhatja. A Felügyelet korlátozásokat vezethet be az említett instrumentumok típusaira és azok kialakítására vagy megtilthatja bizonyos instrumentumok teljesítményjavadalmazáshoz való használatát.”

8. A Bszt. 4. melléklet 20. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„20. A teljesítményjavadalmazás legalább 40 százalékát – a belső szabályzatban meghatározott küszöbértéknél magasabb összegű teljesítményjavadalmazás esetén legalább 60 százalékát – halasztva, az üzleti tevékenység természetétől, kockázataitól és az adott vezető állású személy, munkavállaló tevékenységeitől függően legalább 3–5 éves időszak alatt időarányosan elosztva kell kifizetni. A halasztási időszak hosszát az üzleti ciklusnak, az üzlet jellegének, kockázatainak és az érintett munkavállaló tevékenységeinek megfelelően kell megállapítani.”

9. A Bszt. 4. melléklet 23. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„23. A teljesítményjavadalmazás kifizetése nem eredményezheti az e törvényben, továbbá a prudens működésre vonatkozó jogszabályokban és az (EU) 2019/2033 rendeletben meghatározott követelmények nem teljesítését.”

10. A Bszt. 4. melléklete a következő 26a. ponttal egészül ki:

„26a. A 18., 20. és 26. pont nem alkalmazandó

a) arra a befektetési vállalkozásra, amelynek mérleg szerinti és mérlegen kívüli eszközeinek értéke az adott pénzügyi évet közvetlenül megelőző négyéves időszakban átlagosan legfeljebb százmillió euró,

b) arra a személyre, akinek éves teljesítményjavadalmazása legfeljebb ötvenezer euró, és nem teszi ki ezen személy teljes éves javadalmazásának több mint egynegyedét.”

11. A Bszt. 4. melléklete a következő 32. ponttal egészül ki:

„32. Ha a befektetési vállalkozás a Szantv. 3. § 53. pontja szerinti rendkívüli állami pénzügyi támogatásban részesül, nem fizet teljesítményjavadalmazást a vezető testület tagjainak, és ha a vezető testület tagjain kívüli munkavállalóinak fizetett teljesítményjavadalmazás nem lenne összeegyeztethető a befektetési vállalkozás stabil tőkealapjának fenntartásával, valamint a rendkívüli állami pénzügyi támogatás időben történő megszüntetésével, akkor a teljesítményjavadalmazásnak a nettó bevétel meghatározott hányadára kell korlátozódnia.”