2020. évi CLXXIII. törvény — mi változott? 2020. december 26.

3. § A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 9/B. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A koncessziós pályázatot

a) az állam kizárólagos tulajdonát képező, az országos közúthálózatba tartozó autópályák, autóutak – illetve azok egyes szakaszai – és a műtárgyaik működtetésére, felújítására, karbantartására, fejlesztésére a kormányrendeletben kijelölt miniszter, vagy központi kormányzati igazgatási szerv;

b) az önkormányzat törzsvagyonának részét képező közutak és a műtárgyaik működtetésére, felújítására, karbantartására, fejlesztésére az önkormányzat képviselő-testülete

írja ki.”

4. § A koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„5. § (1) Az állam nevében pályázat kiírására, elbírálására, ajánlattételi felhívásra, ajánlattételi eljárás, valamint a 10/A. § szerinti eljárás lefolytatására és a koncessziós szerződés megkötésére a kormányrendeletben kijelölt miniszter vagy központi kormányzati igazgatási szerv jogosult.

(2) Az e törvény szerinti koncessziós pályázatok, ajánlattételi eljárások és a 10/A. § szerinti eljárások elbírálására bíráló bizottság kerül létrehozásra. A bíráló bizottság javaslatot készít a koncessziós pályázat odaítéléséről, az ajánlat elfogadásáról szóló döntésről, az értékesítésre vonatkozó döntésről, valamint a koncessziós szerződés megkötéséről.

(3) A koncessziós tevékenység, illetve a 10/A. § szerinti eljárás tárgya szerint illetékes ágazati miniszter a kormányrendeletben kijelölt miniszternek vagy központi kormányzati igazgatási szervnek a koncessziós pályázati és ajánlattételi eljárás előkészítése, a pályázat kiírása és az ajánlattételi felhívás kiadása, a pályázati és az ajánlattételi eljárás lefolytatása, a 10/A. § szerinti eljárás előkészítése és lefolytatása, valamint a koncessziós szerződés megkötése érdekében kiadott megkeresésére a kormányrendeletben kijelölt miniszter vagy központi kormányzati igazgatási szerv részére adatszolgáltatást teljesít.

(4) A koncessziós szerződés megkötését követően a koncessziós tevékenység tárgya szerint illetékes ágazati miniszter gyakorolja a koncessziós szerződés alapján az államot megillető valamennyi jogot és kötelezettséget, így különösen a szerződés teljesítésével, végrehajtásával és ellenőrzésével kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket. A koncessziós tevékenység tárgya szerint illetékes ágazati miniszter állam nevében szerződő félként való eljárásához, így a koncessziós szerződés alapján az államot megillető valamennyi jog és kötelezettség gyakorlásához a koncesszió jogosultjának hozzájárulása nem szükséges.

(5) Ha a pályázati kiírás olyan tevékenység gyakorlására vonatkozó jogosultság átengedésére irányul, amely az önkormányzat törvényben előírt kötelezettségének teljesítésére közvetlenül hatással van vagy a pályázat kiírása az önkormányzatot egyébként megillető jogok gyakorlását, illetve egyéb feladat teljesítését érinti, a pályázati kiírás közzététele előtt az érdekelt önkormányzat véleményét ki kell kérni. Az érdekelt önkormányzat a véleményének kiadására a felkéréstől számított 15 munkanapon belül van lehetősége.”

5. § A Ktv. 7/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„7/A. § A csővezetékes termékszállításra és -tárolásra, az országos közutak és műtárgyaik, a csatornák, valamint a regionális közműrendszerek, továbbá az önkormányzati törzsvagyon részét képező helyi közutak, műtárgyaik és a helyi közművek működtetésére irányuló koncesszióköteles tevékenységek gyakorlására vonatkozó jogosultság – koncessziós szerződéssel történő – átengedésére irányuló pályázat kiírása előtt ki kell kérni Magyar Kereskedelmi és Iparkamara véleményét is. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamarának a vélemény kiadására a felkéréstől számított 15 munkanapon belül van lehetősége.”

6. § A Ktv. a következő 9/B. §-sal egészül ki:

„9/B. § (1) Az 5. § (1) bekezdés szerinti kormányrendeletben kijelölt miniszter vagy központi kormányzati igazgatási szerv a pályázati vagy ajánlattételi felhívást a pályázatok és ajánlatok benyújtására nyitva álló időtartam lejártáig bármikor indokolás nélkül visszavonhatja.

(2) Az 5. § (1) bekezdés szerinti kormányrendeletben kijelölt miniszter vagy központi kormányzati igazgatási szerv a pályázati eljárást és az ajánlattételi eljárást a pályázatok, illetve ajánlatok benyújtására nyitva álló időtartam lejártát követően a koncessziós szerződés megkötéséig bármikor indokolás nélkül eredménytelenné nyilváníthatja és az eljárást megszüntetheti.

(3) A koncessziós felhívásban az (1) és (2) bekezdés szerinti körülményre a pályázó vagy ajánlattevő figyelmét fel kell hívni.

(4) Ha az 5. § (1) bekezdés szerinti kormányrendeletben kijelölt miniszter vagy központi kormányzati igazgatási szerv az (1) vagy (2) bekezdés szerint a koncessziós felhívást visszavonja vagy a pályázati eljárást és ajánlattételi eljárást eredménytelenné nyilvánítja és az adott koncessziós eljárás részvételidíj-köteles, a pályázó vagy az ajánlattevő által megfizetett részvételi díjat – ha ágazati jogszabály eltérően nem rendelkezik, az eljárás (2) bekezdés szerinti megszüntetését követő 15 napon belül – vissza kell fizetni.”

7. § A Ktv. 10/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„10/A. § (1) Ha a koncesszióköteles tevékenységet végző nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott gazdálkodó szervezetben fennálló társasági részesedése magántulajdonos részére történő értékesítésére úgy kerül sor, hogy annak következtében a gazdálkodó szervezet már nem felel meg a nemzeti vagyonról szóló törvény előírásainak és a nemzeti vagyonról szóló törvény alapján a tevékenységre koncessziós szerződést kell kötni, a koncesszióköteles tevékenység átengedésére együttes, egyidejű értékesítési eljárást és koncessziós pályázatot kell lefolytatni külön kormányrendeletben és az e törvényben meghatározott szabályok alapján.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a pályázati kiírásnak a 8. § (2) bekezdésében meghatározottakon túl tartalmaznia kell azt, hogy a pályázónak az (1) bekezdés szerinti gazdálkodó szervezet értékesítésére is ajánlatot kell benyújtania.

(3) A pályázatok elbírálására a 9. §-ban előírt határidő legfeljebb 60 nappal meghosszabbítható.

(4) Az együttes, egyidejű értékesítési eljárás és pályázati eljárás eredménye tekintetében a koncessziós pályázat kiírója kizárólag egyetlen nyertest hirdethet. Az együttes, egyidejű értékesítési eljárás és pályázati eljárás nyertese az, aki a koncessziós és az értékesítési eljárás feltételeinek megfelel, és egyben az állam vagy az önkormányzat számára összességében a legkedvezőbb ajánlatot tette.

(5) A nyertes személy az ágazati törvényben meghatározott koncessziós időszak végéig gyakorolhatja a jogszabályokban biztosított jogait oly módon, hogy az együttes, egyidejű eljárás során részben vagy egészben megszerzett gazdálkodó szervezet minősül koncessziós társaságnak. A társaságra a 26. § rendelkezéseit nem kell alkalmazni.”

8. § A Ktv. 29. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

„(2) E törvénynek az egyes vagyongazdálkodást érintő rendelkezésekről, valamint egyes vagyongazdálkodási és pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2020. évi CLXXIII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv-1.) módosított 5. §-át, 7/A. §-át, 10/A. §-át, 10/C. § (2), (4)–(9) bekezdését, 10/D. § (2) és (4) bekezdését, 20. § (1) bekezdését, 21. § (3) bekezdését, valamint a Módtv-1.-el megállapított 9/B. §-át és 30/A. §-át az e rendelkezések hatálybalépésekor folyamatban lévő koncessziós pályázati és ajánlattételi eljárásokra is alkalmazni kell.”

9. § A Ktv. a következő 30/A. §-sal egészül ki:

„30/A. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy

a) központi kormányzati igazgatási szerv vagy miniszter kijelölésére vonatkozó részletes szabályokat,

b) az 5. § (3) bekezdése szerinti adatszolgáltatásra vonatkozó megkeresés és a megkeresés teljesítésének részletes szabályait,

c) az e törvény szerinti koncessziós eljárások és a 10/A. § szerinti eljárások értékelését végző bíráló bizottság létrehozására és összetételére, valamint jogállására és működésére vonatkozó részletes szabályokat,

d) a koncessziós szerződés megkötését követően a koncessziós szerződés alapján az államot megillető jogok és kötelezettségek koncesszió tárgya szerint illetékes ágazati miniszter általi gyakorlása – így különösen a koncessziós szerződés végrehajtása, teljesítése és ellenőrzése – szabályait és

e) a 10/A. § szerinti együttes, egyidejű értékesítési eljárás és koncessziós pályázati eljárás szabályait

rendeletben állapítsa meg.”

10. § A Ktv.

- a) 10/C. § (2) bekezdésében az „Az ágazati miniszter” szövegrész helyébe az „Az 5. § (1) bekezdése szerinti kormányrendeletben kijelölt miniszter vagy központi kormányzati igazgatási szerv” szöveg,

- b) 10/C. § (4), (5) és (7)–(9) bekezdésében az „az ágazati miniszter” szövegrész helyébe az „az 5. § (1) bekezdése szerinti kormányrendeletben kijelölt miniszter vagy központi kormányzati igazgatási szerv” szöveg,

- c) 10/C. § (6) bekezdésében az „az ágazati miniszter” szövegrészek helyébe az „az 5. § (1) bekezdése szerinti kormányrendeletben kijelölt miniszter vagy központi kormányzati igazgatási szerv” szöveg,

- d) 10/D. § (2) és (4) bekezdésében az „Az ágazati miniszter” szövegrész helyébe az „Az 5. § (1) bekezdése szerinti kormányrendeletben kijelölt miniszter vagy központi kormányzati igazgatási szerv” szöveg,

- e) 20. § (1) bekezdésében az „az aláírástól számított” szövegrész helyébe az „a koncessziós szerződés koncessziós időszak kezdőidőpontját meghatározó rendelkezésének hatályba lépésétől számított” szöveg,

- f) 21. § (3) bekezdésében az „a koncessziós szerződés megkötésétől,” szövegrész helyébe az „a koncessziós szerződés koncessziós időszak kezdőidőpontját meghatározó rendelkezésének hatályba lépésétől,” szöveg

lép.

11. § (1) A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Szjtv.) 3. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A Magyar Állam képviseletét

a) a szerencsejáték-szervezéssel kapcsolatos pályázati és pályázat nélküli ajánlattételi eljárásban, valamint a koncessziós szerződések megkötése során a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 5. § (1) bekezdése szerinti kormányrendeletben kijelölt miniszter vagy központi kormányzati igazgatási szerv,

b) a koncessziós szerződések végrehajtása, teljesítése, ellenőrzése során a szerencsejáték-szervezés állami felügyeletéért felelős miniszter

látja el.”

(2) Az Szjtv. 3. § (2c) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2c) Az állami adóhatóság megkeresésre tájékoztatja

a) a Ktv. 5. § (1) bekezdése szerinti kormányrendeletben kijelölt minisztert vagy központi kormányzati igazgatási szervet a (2) bekezdés a) pontja szerinti,

b) a szerencsejáték-szervezés állami felügyeletéért felelős minisztert a (2) bekezdés b) pontja szerinti

hatásköréhez kapcsolódóan a megbízható szervezői minőség 37. § 30. pont a)–b) alpontja szerinti ellenőrzéséhez szükséges adó-, illetve vámtitkot képező adatról vagy információról.”

(3) Az Szjtv. 3. §-a a következő (2d) bekezdéssel egészül ki:

„(2d) A szerencsejáték-felügyeleti hatóság megkeresésre tájékoztatja a Ktv. 5. § (1) bekezdése szerinti kormányrendeletben kijelölt minisztert vagy központi kormányzati igazgatási szervet a (2) bekezdés a) pontja szerinti hatásköréhez kapcsolódóan a megbízható szervezői minőség 37. § 30. pont c)–e) alpontja szerinti ellenőrzéshez szükséges adatról vagy információról.”

12. § Az Szjtv. 4. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A koncessziós szerződés megkötésére a Ktv. 5. § (1) bekezdése szerinti nyilvános pályázatot a kormányrendeletben kijelölt központi kormányzati igazgatási szerv vagy miniszter írja ki. A koncessziós pályázat kiírásához – országos pályázat kivételével – az érintett települési önkormányzat képviselő-testületének, Budapesten a Fővárosi Közgyűlés egyetértése is szükséges. Országos pályázattal elnyert koncessziós jog tekintetében a szerencsejáték-felügyeleti hatóság az engedélyt azokra a településekre adja ki, amelyek önkormányzatának képviselő-testülete – Budapesten a Fővárosi Önkormányzat Közgyűlése is – hozzájárult a tevékenység területén történő gyakorlásához.”

13. § Az Szjtv. 40/E. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„40/E. § (1) A 40/D. §-ban meghatározott átmeneti időszakot követően az állami adó- és vámhatóság megkeresésre tájékoztatja a szerencsejáték-felügyeleti hatóságot az adó- és vámtitkot képező adatról vagy információról, ha az a szerencsejáték-felügyeleti hatóság hatósági feladatának ellátásához szükséges.

(2) E törvénynek az egyes vagyongazdálkodást érintő rendelkezésekről, valamint egyes vagyongazdálkodási és pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2020. évi CLXXIII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv4.) módosított 3. § (2) és (2c) bekezdését, 4. § (1) bekezdését, valamint a Módtv4.-gyel megállapított 3. § (2d) bekezdését az e rendelkezések hatálybalépésekor folyamatban levő koncessziós pályázati és ajánlattételi eljárásokban is alkalmazni kell.”

14. § Az Szjtv. 4. § (3), (3a) és (6) bekezdésében, 5. § (1) bekezdésében, 27. § (12) bekezdésében, valamint 40/A. § (6) bekezdésében a „szerencsejáték-szervezés állami felügyeletéért felelős miniszter” szövegrész helyébe a „Ktv. 5. § (1) bekezdése szerinti kormányrendeletben kijelölt miniszter vagy központi kormányzati igazgatási szerv” szöveg lép.

18. § A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) 11. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A pályázatok értékeléséről a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény 5. § (2) bekezdésében meghatározott bizottság dönt. A bizottság javaslata alapján a koncesszió megadásáról a kormányrendeletben kijelölt miniszter vagy központi kormányzati igazgatási szerv dönt. A pályázat eredményét nyilvánosságra kell hozni és arról valamennyi pályázót értesíteni kell.”

19. § A Bt.

- a) 8. §-ában, 9. § (2) bekezdésében, 18. § (2) bekezdésében, 22/A. § (1) bekezdésében az „A miniszter” szövegrész helyébe az „A koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény 5. § (1) bekezdése szerinti kormányrendeletben kijelölt miniszter vagy központi kormányzati igazgatási szerv” szöveg,

- b) 10. § (1) bekezdésében, 12. § (1), (2) és (3) bekezdésében, 12/A. § (3) bekezdésében, 18. § (1) bekezdésében, 20. § (8) bekezdésében, 22. § (1) bekezdésében, 22/A. § (9) bekezdésében, 43. § (7) bekezdésében az „a miniszter” szövegrész helyébe az „a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény 5. § (1) bekezdése szerinti kormányrendeletben kijelölt miniszter vagy központi kormányzati igazgatási szerv” szöveg,

- c) 18. § (1) bekezdésében az „a miniszterhez” szövegrész helyébe az „a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény 5. § (1) bekezdése szerinti kormányrendeletben kijelölt miniszterhez vagy központi kormányzati igazgatási szervhez” szöveg,

- d) 22. § (9) bekezdésében az „a miniszternél” szövegrész helyébe az „a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény 5. § (1) bekezdése szerinti kormányrendeletben kijelölt miniszternél vagy központi kormányzati igazgatási szervnél” szöveg,

- e) 50/A. § (1) bekezdés 3. pontjában a „minősítő bizottság” szövegrész helyébe „ , a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény 30/A. § c) pontja szerinti bizottság” szöveg

lép.

20. § Hatályát veszti a Bt. 50/A. § (2) bekezdés o) pontjában az „és a minősítő bizottság működésére vonatkozó” szövegrész.

21. § A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 11. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A koncessziós pályázatot

a) az állami tulajdon működtetésére a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény 5. § (1) bekezdése szerinti kormányrendeletben kijelölt miniszter vagy központi kormányzati igazgatási szerv;

b) a helyi önkormányzati tulajdon működtetésére a képviselő-testület

írja ki.”

22. § Hatályát veszti a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 11. § (2) bekezdésében a „[13. § (1) bekezdés]” szövegrész.

24. § A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény (a továbbiakban: Vkt.) 3/B. §-a a következő (9)–(13) bekezdéssel egészül ki:

„(9) Koncessziós pályázatot

a) az állam kizárólagos tulajdonát képező, országos jelentőségű vasútvonal – illetve azok egyes szakaszai – és a műtárgyaik fejlesztésére, illetve működtetésére kormányrendeletben kijelölt központi kormányzati igazgatási szerv vagy miniszter;

b) az önkormányzat törzsvagyonának részét képező és használatában lévő vasúti pályák fejlesztésére, illetve működtetésére az önkormányzat képviselő-testülete

írja ki.

(10) A pályázati kiírásnak – a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény 8. §-ában foglaltakon túlmenően – tartalmaznia kell:

a) a koncessziós társaság alaptőkéjének a létesítéshez vagy fejlesztéshez szükséges tőkéhez viszonyított legkisebb mértékét;

b) a koncessziós tevékenység környezetvédelmi követelményeit;

c) a pályázaton való részvétel feltételeit (pl. részvételi díj, biztosíték, a pályázó gazdálkodási, pénzügyi helyzetéről nyújtott tájékoztatás).

(11) A pályázat nyertesének a koncessziós társaságot részvénytársaságként kell megalapítania, amely jogosult a koncesszió tárgyához tartozó kiszolgáló létesítmények, műszaki létesítmények, továbbá pihenőhelyek, egészségügyi és sportlétesítmények, vendéglátó létesítmények és szálláshelyek, kereskedelmi létesítmények, valamint parkolási célú épületek és építmények építésére és/vagy üzemeltetésére is.

(12) A koncessziós társaság a koncesszió időtartama alatt, a koncessziós szerződés alapján, az általa létesített vagy fejlesztett, felújított, karbantartott és üzemeltetett vasúti pályahálózat használóitól nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózat esetén hálózat-hozzáférési díjat szed, nem nyílt hozzáférésű pályahálózat esetén a vasúti pályahálózat használatáért díjat szedhet.

(13) A koncessziós szerződés egy alkalommal – eredeti időtartamának legfeljebb felével – külön pályázat kiírása nélkül meghosszabbítható.”

25. § A Vkt. 11. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:

„(11) A nemzeti vagyonról szóló törvény rendelkezésével összhangban pályahálózat-működtetőnek minősül minden 3/B. § (9) bekezdése szerinti koncessziós pályázatot elnyert jogi személy is. Ezen jogi személyek tekintetében az (1)–(3) bekezdésben rögzített korlátozások nem alkalmazhatóak.”

32. § A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény (a továbbiakban: Vksztv.) 5/F. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az (1)–(3) bekezdésben meghatározott feladatokat az állam látja el azon felhasználási helyek vonatkozásában, amelyek ellátása közvetlenül a nemzeti vagyonról szóló törvényben nevesített kizárólagos állami tulajdonnak minősülő regionális víziközmű-rendszerekről, vagy a kizárólagos állami tulajdonban lévő víziközmű-rendszerekről történik.”

34. § A Vksztv. 15. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény (a továbbiakban: Ktv.) szerinti eljárások vonatkozásában e törvényt azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a Ktv. 5. § (1) bekezdése szerinti feladatok tekintetében az ellátásért felelősnek a Ktv. 5. § (1) bekezdése szerinti kormányrendeletben kijelölt minisztert vagy központi kormányzati igazgatási szervet kell tekinteni.”

(2) A Vksztv. 25. alcíme a következő 87/E. §-sal egészül ki:

„87/E. § (1) Az e törvénynek az egyes vagyongazdálkodást érintő rendelkezésekről, valamint egyes vagyongazdálkodási és pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2020. évi CLXXIII. törvény 32. §-ával módosított 5/F. § (5) bekezdése szerinti, kizárólagos állami tulajdonban lévő víziközmű-rendszerekhez kapcsolódó állami ellátásért felelősség 2021. január 1-jén jön létre. A 2021. január 1-jén létrejövő állami ellátásért felelősség esetében az állam mint ellátásért felelős 2021. március 31-ig új üzemeltetési jogviszony létesítéséről gondoskodik azon víziközmű-rendszerek esetében, amelyekre vonatkozóan az üzemeltetési jogviszony korábban a víziközmű-szolgáltató és a korábbi ellátásért felelős önkormányzat között jött létre. Az új üzemeltetési jogviszony létrehozását követően a víziközmű-szolgáltató a 22. § (1) bekezdése szerint jár el.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a korábbi ellátásért felelős és a víziközmű-szolgáltató között fennálló üzemeltetési jogviszony 2020. december 31-én megszűnik.

(3) A Hivatal 2021. január 1-jétől az (1) bekezdés szerinti új üzemeltetési jogviszony létesítéséig közérdekű üzemeltetőt jelöl ki.

(4) A (2) bekezdés szerinti korábbi ellátásért felelős 2021. január 31-ig átadja az új ellátásért felelős részére a 61. § (1) bekezdése szerinti adatokat, valamint minden egyéb olyan adatot, amely az érintett víziközmű-rendszerhez kapcsolódóan az ellátásért felelős kötelezettségeinek teljesítéséhez szükséges. A 18. § szerinti víziközmű-fejlesztésre fel nem használt források tulajdonjoga a (2) bekezdés szerinti korábbi ellátásért felelőstől nyilvántartási értéken történő átvezetéssel, térítésmentesen 2021. január 1-jén az államra száll. A fejlesztési források átadás-átvételéről az érintett önkormányzat és az állam képviseletében eljáró szervezet 2021. március 31-ig írásban megállapodik. A térítésmentes vagyonátruházás az általános forgalmi adó szempontjából közcélú adománynak minősül.

(5) Az (1) bekezdés szerint létrejött üzemeltetési szerződés alapján kérelmezett működési engedélyezési eljárás, illetve a Hivatal által jóváhagyott gördülő fejlesztési terv módosításának jóváhagyására vonatkozó eljárás igazgatási szolgáltatási díjfizetési kötelezettséget nem von maga után.”

36. § A települési önkormányzatok fekvőbeteg-szakellátó intézményeinek átvételéről és az átvételhez kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi XXXVIII. törvény a következő 13/A. §-sal egészül ki:

„13/A. § A 13. §-ban foglaltaktól eltérően a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság gyakorolja az államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét az Egészségügyi Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság felett.”

37. § (1) A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény (a továbbiakban: Fdvtv.) 8. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény 5. § (1) bekezdése szerinti kormányrendeletben kijelölt miniszter vagy központi kormányzati igazgatási szerv, illetve az általa megbízott és a nevében eljáró természetes személy a pályázat nyertesével köti meg a koncessziós szerződést a pályázat eredményének kihirdetését követő 30 napon belül.”

(2) Az Fdvtv. 8. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A koncessziós szerződésben a Ktv. 13. § (2) bekezdésében meghatározottakon túl a koncessziós díj ellentételezéséről, valamint a koncessziós szerződés teljesítési feltételeinek (körülményeinek) jelentős megváltozásával, továbbá a koncessziós szerződés nemteljesítésével vagy megszűnésével összefüggésben fizetendő átalány-kártérítésről (kártalanításról) is rendelkezni kell.”

38. § (1) Az Fdvtv. 10/A. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény 5. § (1) bekezdése szerinti kormányrendeletben kijelölt miniszter vagy központi kormányzati igazgatási szerv, illetve az általa megbízott és a nevében eljáró természetes személy a pályázat nyertesével köti meg a koncessziós szerződést a pályázat eredményének kihirdetését követő 15 napon belül.”

(2) Az Fdvtv. 10/A. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) A koncessziós szerződésben a Ktv.-ben meghatározottakon túl a koncessziós szerződés teljesítési feltételeinek (körülményeinek) jelentős megváltozásával, továbbá a koncessziós szerződés nemteljesítésével vagy megszűnésével összefüggésben fizetendő átalány-kártérítésről (kártalanításról) is rendelkezni kell.”

39. § Az Fdvtv. V. fejezete a következő 24/G. §-sal egészül ki:

„24/G. § (1) E törvénynek az egyes vagyongazdálkodást érintő rendelkezésekről, valamint egyes vagyongazdálkodási és pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2020. évi CLXXIII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.4.) megállapított 10/A. § (8) bekezdését a Módtv.4. hatálybalépésekor hatályos, a dohánykiskereskedelem-ellátási jogosultság átengedésére vonatkozó koncessziós szerződésre is alkalmazni kell.

(2) A miniszter a Módtv.4. hatálybalépését követő 60 napon belül gondoskodik az e § rendelkezéseinek megfelelő szerződés-módosítás előkészítéséről és előterjesztéséről, illetve – a feltételekben való megállapodást követően – annak aláírásáról.

(3) A (2) bekezdés szerinti szerződés-módosítás feltételeinek meghatározása során a következőknek kell érvényt szerezni:

a) az (1) bekezdésben meghatározott koncessziós szerződés jogosultja akkor támaszthat követelést átalány-kártérítés (kártalanítás) jogcímén, ha e törvény rendelkezéseinek, vagy bármely, a koncessziós szerződésre kötelezően alkalmazandó jogszabálynak vagy jogi tartalmú szabályozásnak megváltozása (érvényre jutása) következtében, vagy a magyar állam szerződésszegése okán a koncessziós szerződés változatlan feltételekkel történő teljesítése a koncesszió jogosultja számára aránytalanul terhessé vagy lehetetlenné vált, vagy gazdasági hátrányt, kárt vagy jogi érdeksérelmet okozna, továbbá, ha az előbbiek bármelyikére tekintettel a koncessziós szerződés bármely módon megszűnt;

b) a magyar állam akkor támaszthat követelést átalány-kártérítés jogcímén, ha a jogosult a teljesítést jogos ok nélkül megtagadja vagy olyan súlyos szerződésszegést követ el, amely a koncessziós szerződés fenntartását lehetetlenné teszi;

c) az alkalmazandó átalány-kártérítés (kártalanítás) mértéke nem lehet kisebb, mint a jogosult által az általány-kártérítés (kártalanítás) követelésére okot adó körülmény bekövetkezését megelőző évben megfizetett éves koncessziós díj és a koncessziós szerződésben rögzített határozott időből hátralévő évek számának szorzata azzal, hogy a törtévet egy egészként kell figyelembe venni és a szorzó nem lehet kevesebb 3-nál;

d) a felek az a)–c) pontban meghatározottakat nem érintő egyéb feltételekben is megállapodhatnak, így különösen arról, hogy a felek bármelyike mely további esetekben jogosult átalány-kártérítés (kártalanítás) jogcímén igényt támasztani. Az átalány-kártérítés (kártalanítás) követelése nem érinti a felek bármelyikének azon jogát, hogy a jogszabályokban meghatározott bármely további jogával éljen, így különösen az átalány-kártérítés (kártalanítás) összegén felüli kárigényt támasszon és bizonyítson.

(4) Amennyiben a (2) bekezdésben meghatározott határidőben a szerződés-módosítás írásbeli formában nem jön létre, úgy a jogosult a (3) bekezdés a) és c) pontjában számára biztosított jogokra – a magyar állammal szemben – a szerződés-módosítás nélkül is hivatkozhat, továbbá kezdeményezheti a szerződés-módosítás létrehozását bírósági úton.”

40. § Az Fdvtv.

- a) 5. §-ában, 10. § (6) bekezdésében, 10/A. § (2), (3), (5) és (7) bekezdésében, valamint 24/A. § (3) bekezdésében a „miniszter” szövegrész helyébe a „kormányrendeletben kijelölt miniszter vagy központi kormányzati igazgatási szerv” szöveg,

- b) 15/D. § (6) bekezdésében a „d)–f), valamint h) pontjában” szövegrész helyébe a „d)–h) pontjában” szöveg,

- c) 15/G. §-ában a „d)–f) és h) pontjában” szövegrész helyébe a „d)–h) pontjában” szöveg,

- d) 24/C. § c) pontjában a „d)–f) és h) pontjában” szövegrész helyébe a „d)–h) pontjában” szöveg

lép.

41. § A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 23. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény (a továbbiakban: Ktv.) szerinti eljárások vonatkozásában e törvényt azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a Ktv. 5. § (1) bekezdése szerinti feladatok tekintetében az ellátásért felelősnek a Ktv. 5. § (1) bekezdése szerinti kormányrendeletben kijelölt minisztert vagy központi kormányzati igazgatási szervet kell tekinteni.”

42. § A postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény (a továbbiakban: Postatv.) 2. §-a a következő 26a. ponttal egészül ki:

[E törvény alkalmazásában]

„26a. pénzügyi intézmény: a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 7. § (1) bekezdése szerinti gazdálkodó szervezet;”

43. § A Postatv. 27/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„27/A. § Az egyetemes postai szolgáltató az olyan településeken történő szolgáltatásnyújtás biztosítása érdekében, amelyek bejelentett lakóhely szerinti népességszáma nem haladja meg a tízezret, pénzügyi intézménnyel is köthet olyan szerződést, amely alapján a pénzügyi intézmény az 5. §-ban meghatározott postai szolgáltatást, postai szolgáltatásokhoz kapcsolódó, kiegészítő tevékenységeket, fiókbérleti szolgáltatást, postai értékcikk- és a postai szolgáltatás igénybevételére szolgáló vagy ahhoz szükséges kereskedelmiáru-forgalmazást, továbbá a kizárólag az egyetemes postai szolgáltató által forgalmazott értékpapírokkal kapcsolatos szolgáltatást, szerencsejáték-közvetítő tevékenységet, a külön jogszabály szerinti SIM-kártya egyenlegének feltöltését, valamint illetékbélyeg-továbbértékesítést végez.”

- a) 2. § 42. pontjában az „a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (a továbbiakban: Hpt.)” szövegrész helyébe az „a Hpt.” szöveg,

46. § A szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló 2013. évi CXXXV. törvény (a továbbiakban: Szhitv.) 1/A. § f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény célja:]

„f) az a)–e) pontban foglalt célok megvalósítása érdekében a működési szabályzatok egységességének biztosítása,”

47. § Az Szhitv. 3. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az Integrációs Szervezet közgyűlése azt veheti fel az Integrációs Szervezet tagjai közé, aki]

„b) az Integrációs Szervezet igazgatósága által elfogadott mintának megfelelő alapszabályt vagy alapító okiratot fogadott el,”

48. § (1) Az Szhitv. 11. § (1) bekezdés n) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az Integrációs Szervezet a hitelintézetek integrációjának egységes működése és irányítása, továbbá a hitelintézetek integrációja céljainak elérése érdekében az Integrációs Szervezet tagjaira és a Kapcsolt Vállalkozásokra vonatkozóan kötelező szabályzatot fogad el:]

„n) minden olyan tárgykörben, amelyben szabályzat alkotására e törvény vagy az Integrációs Szervezet alapszabálya felhatalmazza.”

(2) Az Szhitv. 11. §-a a következő (10) és (11) bekezdéssel egészül ki:

„(10) Az Integrációs Szervezet igazgatóságának – illetve a 9. § (4) bekezdés szerinti átruházott hatáskörben eljáró ügyvezetésnek – a 3. § (4) bekezdése, a 4. § (4a) bekezdése, a 9. § (2) bekezdés e), g) és h) pontja, a 15. § (2), (3) és (11) bekezdése, a 17/E. § (6) és (7) bekezdése, a 17/S. § (1) és (10) bekezdése, valamint a 17/T. § (1) bekezdése szerinti döntéséhez az Integrációs Szervezet közgyűlésének jóváhagyása szükséges.

(11) Az Integrációs Szervezet közgyűlése felhívhatja az igazgatóságot, illetve a 9. § (4) bekezdés szerinti átruházott hatáskörben eljáró ügyvezetést az e törvényben meghatározott hatáskörébe tartozó szükséges intézkedések megtételére és döntések meghozatalára.”

49. § Az Szhitv. 17/C. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) A (6) bekezdésben meghatározott intézkedéseket az integrált hitelintézet igazgatósága megszüntetheti, ha a tulajdonosok az intézkedések meghozatalának alapjául szolgáló okot az integrált hitelintézet igazgatóságának és az Integrációs Szervezet igazgatóságának egybehangzó álláspontja szerint megszüntették vagy az integrált hitelintézet felszámolását a bíróság el nem rendeli.”

50. § Az Szhitv. 17/E. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Az Integrációs Szervezet a hitelintézetek integrációja céljainak és a hatékony, prudens és biztonságos működésnek, valamint az alapszabályában meghatározott más céloknak a megvalósítása érdekében jogosult az integrációs üzleti irányító szervezettel előzetesen egyeztetett mintaalapszabály meghatározására és módosítására.”

51. § Az Szhitv. 6. § (4) bekezdésében a „választható meg” szövegrész helyébe a „választhatóak meg és hívhatóak vissza” szöveg lép.

52. § Hatályát veszti az Szhitv.

- a) 6. § (4) bekezdésében a „többsége a Holding Szövetkezet által jelölt személyek közül,” szövegrész,

- b) 6. § (5) és (6) bekezdése,

- c) 17/C. § (2) bekezdés b) pont bb) alpontja,

- d) 20/E. § (2) és (4) bekezdése,

- e) 20/G. § (4) bekezdése.

53. § A turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló 2016. évi CLVI. törvény (a továbbiakban: Tv.) 4. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1a) Az (1) bekezdés szerinti feladatokat elláthatja

a) a Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt. vagy

b) olyan 100%-ban állami tulajdonú gazdasági társaság, amely

ba) a Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt.

bb) a turizmusért felelős miniszter vagy

bc) a kulturális örökség védelméért felelős miniszter

tulajdonosi joggyakorlása alatt áll.”

55. § A 2020. évi Dubaji Világkiállításon történő magyar megjelenés sikeres megvalósításához, továbbá egyes nemzetközi nagyeseményekhez kapcsolódó rendelkezésekről szóló 2019. évi XIV. törvény (a továbbiakban: Világkiállítás tv.) 1. §-a a következő c) ponttal egészül ki:

[E törvény hatálya]

„c) kiterjed a Kelet-Magyarországi Versenypálya Korlátolt Felelősségű Társaság által lefolytatandó gyorsasági motoros világbajnokság (a továbbiakban: Magyarországi MotoGP) megrendezésére irányuló vagyoni értékű jog megszerzésére vonatkozó közbeszerzési eljárásokra.”

56. § A Világkiállítás tv. 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„2. § A Magyarországi MotoGP megszervezése és lebonyolítása kiemelkedően fontos közérdek, amely érdekében a Kelet-Magyarországi Versenypálya Korlátolt Felelősségű Társaság által a Magyarországi MotoGP megrendezésére irányuló vagyoni értékű jog megszerzése érdekében kötendő szerződések halasztást nem tűrő, kiemelkedően fontos közérdek célját szolgáló szerződéseknek tekintendők, teljesítésükhöz kiemelkedően fontos közérdek fűződik.”

57. § A Világkiállítás tv. 3. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Magyarországi MotoGP megrendezésére irányuló vagyoni értékű jogok megszerzésével összefüggésben a Kelet-Magyarországi Versenypálya Korlátolt Felelősségű Társaság által lebonyolítandó közbeszerzési eljárások tekintetében az ajánlatkérő jogosult a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) szerinti rendkívüli sürgősségre alapított hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazására.”