2020. évi CLXVIII. törvény — mi változott? 2021. január 8.

(2) A Tvt. 80. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Aki tevékenységével vagy mulasztásával)

„e) természetvédelmi hatósági engedélyköteles tevékenységet, vagy – a természetvédelmi hatóság szakhatósági közreműködési kötelezettségéhez, vagy természetvédelmi szakkérdés vizsgálati kötelezettséghez kötött – más hatósági engedélyköteles tevékenységet engedély nélkül vagy az engedély természetvédelmi előírásaitól eltérően, továbbá a természet védelmét szolgáló jogszabályi előírást érintő bejelentést, ellenőrzött bejelentést anélkül vagy a tevékenység megkezdésére való jogosultság megnyílását megelőzően végez,”

(természetvédelmi bírságot köteles fizetni.)

46. § A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 91. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„91. § (1) Aki a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv részére történő, jogszabályban meghatározott bejelentési, nyilvántartási, adatszolgáltatási, vagy a nyugdíjbiztosítási feladatok ellátásával kapcsolatos egyéb kötelezettségét nem teljesíti, vagy késedelmesen teljesíti, illetve annak nem az előírt módon tesz eleget, 50 000 forinttól 500 000 forintig terjedő, a jogsértés egy éven belüli ismételt megállapítása esetén 1 000 000 forintig terjedő mulasztási bírságot köteles fizetni.

(2) A mulasztási bírságot az ügyben eljárt nyugdíjbiztosítási igazgatási szervhez kell befizetni.

(3) Az (1) bekezdés szerinti közigazgatási szabályszegés esetén figyelmeztetésnek helye nincs.”

47. § (1) A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) 45. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Ha a fővárosi és megyei kormányhivatal a keresőképtelenség felülvizsgálata során az egészségügyi dokumentációban hiányosságot észlel, adminisztrációs kötelezettség elmulasztása vagy szakmai hiányosság miatt közigazgatási bírságot szab ki.”

(2) Az Ebtv. 80. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A (6) bekezdés szerinti mulasztási bírságot a Közigazgatási Szankciók Nyilvántartásába nem kell bejegyezni. Nem szabható ki mulasztási bírság, ha a bejelentési kötelezettségre előírt határidő lejártától számított öt év eltelt.”

(3) Az Ávtv. 43. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az állatvédelmi bírság alapösszege – az (1b) bekezdés kivételével – tizenötezer forint.

(1b) Az állatvédelmi bírság alapösszege hetvenötezer forint, ha az állatvédelmi bírság kiszabására okot adó jogsértés elszenvedője kedvtelésből tartott állat.”

(4) Az Ávtv. 43. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Az állatvédelmi hatóság állatvédelmi bírság helyszíni bírságként történő kiszabására jogosult.”

(2) A Vetőmagtv. 28. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„28. § (1) A minőségvédelmi bírság legkisebb összege tízezer forint.

(2) Több jogszabálysértés egy eljárásban történő elbírálása esetén a bírság megállapításakor a súlyosabb jogszabálysértés alapján kiszabható összeget kell alapul venni.

(3) Azonos tényállású, három éven belüli ismételt jogsértés esetén a bírság összege a korábban kiszabott bírság másfélszeresénél nem lehet kevesebb, de nem haladhatja meg az adott jogsértés esetén kiszabható bírság legmagasabb mértékét.

(4) A bírság tételes mértékét és kiszabásának részletes szabályait az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet állapítja meg.

(5) Ha a jogi személyre kiszabott bírságot a kötelezett nem fizeti meg és azt tőle nem lehet behajtani, a bírság megfizetésére a jogsértés elkövetése idején helytállni köteles tagot, vezető tisztségviselőt, illetve azt a személyt kell kötelezni, aki a jogi személy vagy a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet kötelezettségeiért a törvény alapján felel.”

(4) Az Éltv. 59. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az élelmiszer-ellenőrzési bírság és a takarmány-ellenőrzési bírság legkisebb összege tizenötezer forint, legmagasabb összege)

„a) ha az eljárás alá vont személy a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) hatálya alá tartozó, 20 millió forintot meghaladó éves nettó árbevétellel rendelkező vállalkozás, az eljárás alá vont személy éves nettó árbevételének 10%-áig, de legfeljebb ötszázmillió forintig, illetve az emberek vagy állatok széles körének egészségét károsító vagy veszélyeztető, továbbá a felhasználók széles körének jelentős vagyoni hátrányt okozó jogsértés esetén legfeljebb ötmilliárd forintig;”

(terjedhet.)

(7) Az Éltv. 59/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A helyszíni bírság legkisebb összege huszonötezer forint, legmagasabb összege kettőszázezer forint.”

140. § (1) A fémkereskedelemről szóló 2013. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Fémtv.) 2. § (1) bekezdés 6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

„6. hulladékgazdálkodási közszolgáltatást nyújtó szervezet: a hulladékról szóló törvényben meghatározott szolgáltatást ellátó közszolgáltató, a közszolgáltatói alvállalkozó és a Koordináló szerv,”

(2) A Fémtv. 3. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A közszolgáltatást nyújtó gazdálkodó szervezetnél, illetve a hulladékgazdálkodási közszolgáltatást nyújtó szervezetnél termelődött vagy általa begyűjtött, (5) bekezdés szerinti fémkereskedelmi engedélyköteles anyag értékesítése kizárólag írásbeli szerződés alapján, az abban meghatározott telephellyel rendelkező fémkereskedő részére, a közszolgáltatást nyújtó gazdálkodó szervezet, illetve a hulladékgazdálkodási közszolgáltatást nyújtó szervezet által kiállított igazolás mellett történhet. A közszolgáltatást nyújtó gazdálkodó szervezet, illetve a hulladékgazdálkodási közszolgáltatást nyújtó szervezet a fémkereskedővel kötött szerződés eredeti példányát vagy annak hitelesített másolatát a fémkereskedelmi hatóság részére a szerződéskötéstől számított 15 napon belül köteles megküldeni.”

(3) A Fémtv. 3. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (7a) és (7b) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Ha az (5) bekezdésben meghatározott fémkereskedelmi engedélyköteles anyag termelődése az adott ingatlanhoz, illetve az egyéni vállalkozó vagy gazdálkodó szervezet tevékenységéhez köthető, azt az ingatlantulajdonos, illetve az egyéni vállalkozó vagy gazdálkodó szervezet – az értékesítést megelőzően a tárolás helye szerint illetékes fémkereskedelmi hatósághoz történő előzetes bejelentés mellett – a fémkereskedelmi hatóság visszaigazolását követően kizárólag fémkereskedő részére értékesítheti. A bejelentésnek tartalmaznia kell:

a) a leadni kívánt fémkereskedelmi engedélyköteles anyag megnevezését, mennyiségét,

b) a felvásárló fémkereskedő megnevezését, telephelyének címét,

c) az (5) bekezdésben meghatározott fémkereskedelmi engedélyköteles anyag tárolásának helyét,

d) a bejelentő nevét, lakcímét vagy székhelyét, adóazonosító jelét vagy adószámát, telefonos elérhetőségét és

e) a (2) bekezdés esetén a bontási engedély számát, a bontás helyét, a bejelentő székhelyét és adószámát.

(7a) A bejelentésnek a már ténylegesen kitermelt, az értékesítő személy birtokában lévő fémkereskedelmi engedélyköteles anyagra kell vonatkoznia.

(7b) A fémkereskedelmi hatóság a (7) és (7a) bekezdésben foglaltaknak megfelelő bejelentés alapján a visszaigazolást megadja, ha nem merül fel adat az (5) bekezdésben meghatározott fémkereskedelmi engedélyköteles anyag jogellenes származására. A visszaigazolás kizárólag egyszer, a visszaigazolás kézhezvételétől számított 15 napon belül használható fel. A 15 nap elteltével a visszaigazolás hatályát veszti. A visszaigazolás felhasználása során nem értékesített, visszaigazolással érintett fémkereskedelmi engedélyköteles anyag későbbi értékesítéséhez újabb, a (7) bekezdés szerinti előzetes bejelentést kell tenni.”

(4) A Fémtv. 3. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (8a) és (8b) bekezdéssel egészül ki:

„(8) A bejelentést a beérkezéstől számított 5 munkanapon belül a fémkereskedelmi hatóság a tárolás helye szerint illetékes általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott rendőrségi szerv részére tájékoztatásul megküldi. A tájékoztatás célja annak megismerése, hogy az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott rendőrségi szerv feladatkörében merült-e fel adat a leadni kívánt fémkereskedelmi engedélyköteles anyag eltulajdonított volta tekintetében. A fémkereskedelmi hatóság a tájékoztatásnak az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott rendőrségi szerv részére történő megküldését követő 5 munkanapon belül visszaigazolást küld a bejelentő és a bejelentésben megjelölt felvásárló fémkereskedő részére.

(8a) Ha a (8) bekezdés szerinti visszaigazolásban meghatározott fémkereskedelmi engedélyköteles anyaghoz képest legfeljebb 10%-kal több az átadni kívánt fémkereskedelmi engedélyköteles anyag (a továbbiakban: többlet), a fémkereskedő a többletet átveheti, ha a többlet a természetes személyek esetében az 500 kg, a gazdálkodó szervezetek esetében a 2500 kg mennyiséget nem haladja meg.

(8b) Ha a fémkereskedő a (8a) bekezdés szerint a többletet átvette

a) az átadó az átadás napján a (7) bekezdés szerinti bejelentést tesz a többlet tekintetében,

b) a fémkereskedő az a) pont szerinti bejelentéssel kapcsolatos visszaigazolás megérkezéséig az átvett többletet elkülönítetten tárolja és azzal fémkereskedelmi tevékenységet nem végez.”

(5) A Fémtv. 3. § (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(12) Fémkereskedő égett kábelt kizárólag a közszolgáltatást nyújtó gazdálkodó szervezettől, illetve a fémkereskedelmi hatóság vagy bíróság döntése, továbbá tűzkár esetén tűzeseti hatósági bizonyítvány alapján vehet át.”

141. § (1) A Fémtv. 2. alcíme a következő 3/A. §-sal egészül ki:

„3/A. § A fémkereskedelmi hatóság 100 ezer forintig terjedő közigazgatási bírságot szab ki azzal a természetes személlyel szemben, aki az ingatlanon tárolható, a 3. § (4) bekezdésében meghatározott térfogatot meghaladó mennyiségű fémkereskedelmi engedélyköteles anyag fémkereskedő vagy hulladékgazdálkodási közszolgáltatást nyújtó szervezet részére történő leadási kötelezettségének a fémkereskedelmi hatóság kötelezése ellenére sem tesz eleget.”

(2) A Fémtv. 4. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:

„(6a) A (6) bekezdésben meghatározott tevékenység folytatása esetén a fémkereskedő a felvásárlás és értékesítés során a szállításról köteles a fémkereskedelmi hatóság részére elektronikus úton, előzetesen adatot szolgáltatni.”

(3) A Fémtv. 7. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Egy fizikai hely telephelyként való működése nem engedélyezhető a 11/H. § alapján elrendelt lezárás közigazgatási szankció hatálya alatt.”

(4) A Fémtv. 9. § (2) bekezdése a következő e) és f) ponttal egészül ki:

(A fémkereskedelmi hatóság visszavonja a fémkereskedelmi engedélyt,)

„e) ha a fémkereskedő megsérti a 11/H. § alapján elrendelt lezárás közigazgatási szankcióra vonatkozó rendelkezéseket,

f) ha a fémkereskedővel szemben adott telephely vonatkozásában a 11/H. § szerinti lezárás közigazgatási szankció leghosszabb időtartama korábban elrendelésre került.”

142. § A Fémtv. 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép és a 6. alcíme a következő 11/A–11/H. §-sal egészül ki:

„11. § (1) A fémkereskedelmi hatóság hatósági ellenőrzés keretében kérelemre vagy hivatalból ellenőrzi a fémkereskedő fémkereskedelmi tevékenységét, valamint a fémkereskedelmi engedélyköteles anyagok más személy általi értékesítését, szállítását, fuvarozását, raktározását, tárolását és hasznosítását.

(2) A fémkereskedelmi hatóság bírsággal sújtja azt, aki

a) fémkereskedelmi tevékenységet fémkereskedelmi engedély nélkül végez,

b) fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot a 3. § (10) bekezdésében foglaltak ellenére szállítólevél nélkül szállít,

c) fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot a 10. §-ban foglalt szabályokat megsértve hasznosít.

(3) A fémkereskedelmi hatóság bírsággal sújtja azt a fémkereskedőt, aki

a) égett kábelt nem a 3. § (12) bekezdésében foglaltak alapján vesz át,

b) fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot tizennyolc éven aluli személytől vesz át,

c) fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot személyazonosságát nem igazoló személytől vesz át,

d) fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot írásba foglalt megállapodás, illetve fémkereskedelmi hatóság visszaigazolása nélkül szerez be, illetve az anyag jogszerű szerzésére vonatkozó nyilatkozat nélkül vesz át,

e) fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot anyagkísérő okmány nélkül vagy valótlan adattartalmú okmánnyal szállít,

f) fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot az engedélyben foglalt helyszínrajztól eltérő tárolási helyen raktároz és tárol,

g) telephely fenntartása nélkül is felvásárolható és értékesíthető fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot jogellenesen tárol,

h) a 3. §-ban meghatározott kötelezettségét egyéb módon megszegi,

i) fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot nem az engedélyben meghatározott telephelyen raktároz és tárol.

(4) A (2) bekezdésben és a (3) bekezdés a)–d), f)–g) és i) pontjában meghatározott jogszabálysértés esetén bírság helyett figyelmeztetés szankciónak nincs helye.

11/A. § (1) A 11. § (2) bekezdés a) és b) pontja és a 11. § (3) bekezdés b), c), e), g) és i) pontja szerinti jogsértés esetén a bírság mértéke a jogsértéssel érintett fémkereskedelmi engedélyköteles anyag piaci értékének

a) fémkereskedelmi engedélyköteles anyaggal gazdasági tevékenységet folytató gazdálkodó szervezet általi jogsértés esetén ötszöröse,

b) természetes személy esetén háromszorosa.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a bírság mértékét a jogsértés által okozott anyagi kár alapján szükséges megállapítani, ha az így megállapított bírság mértéke a magasabb

a) a fémkereskedelmi engedélyköteles anyaggal gazdasági tevékenységet folytató gazdálkodó szervezet általi jogsértés esetén a jogsértés által okozott igazolt anyagi kár ötszöröse, de legalább 300 ezer forint,

b) az a) pont alá nem tartozó személy által elkövetett jogsértés esetén – ha annak megállapítása lehetséges – a jogsértés által okozott igazolt anyagi kár háromszorosa, de legalább 50 ezer forint.

(3) Ha a jogsértéssel érintett fémkereskedelmi engedélyköteles anyag mennyisége nem állapítható meg, a bírság mértéke 100 ezer forinttól 1 millió forintig terjedhet.

(4) A fémkereskedelmi hatóság a fémkereskedőt 500 ezer forinttól 5 millió forintig terjedő bírsággal sújtja, ha a 3. § (5) bekezdése szerinti fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot a közszolgáltatást nyújtó gazdálkodó szervezettel kötött írásbeli szerződés vagy a fémkereskedelmi hatóság írásbeli visszaigazolása nélkül, vagy írásbeli szerződés nélkül vesz át.

(5) A bírság mértéke a 11. § (2) bekezdés c) pontja és a 11. § (3) bekezdés a), f) és h) pontja esetén 30 ezer forinttól 2 millió forintig terjedhet.

(6) Az e törvény hatálya alá tartozó természetes személyre 100 ezer forintig, az egyéni vállalkozóra és a gazdálkodó szervezetre 500 ezer forintig terjedő bírságot kell kiszabni az e törvényben előírt kötelezettség megsértése, elmulasztása miatt, ha arra külön jogkövetkezményt e törvény nem határoz meg.

11/B. § A fémkereskedelmi hatóság a fémkereskedőt 1 millió forintig, a nevében eljáró természetes személyt 300 ezer forintig terjedő bírsággal sújtja, ha az e törvényben meghatározott

a) nyilvántartás havi zárását, napi összesítését, azoknak a fémkereskedelmi hatósághoz történő benyújtását késedelmesen teljesíti, valamint ha a nyilvántartás-vezetési kötelezettségét valótlan adattartalommal vagy hiányosan teljesíti, vagy abban az adatokat az előírásoktól eltérően vagy eltérő rendszerességgel rögzíti, valamint ha ismételten hiányosan, valótlan adattartalommal vagy az előírásoktól eltérően teljesíti,

b) nyilvántartást nem vezeti, nyilvántartás havi zárását, napi összesítését, azoknak a fémkereskedelmi hatósághoz történő benyújtását nem teljesíti.

11/C. § (1) A kiszabott bírság összege kivételes méltánylást érdemlő körülmény esetén hivatalból vagy kérelemre mérsékelhető, ha a körülményekből megállapítható, hogy a jogsértő személy az adott helyzetben a tőle elvárható körültekintéssel járt el.

(2) Nincs helye a bírság mérséklésének, ha

a) a jogsértő személy részére e törvény rendelkezéseinek megsértése miatt korábban végleges döntéssel bírság került kiszabásra,

b) a jogsértő személy fémkereskedelmi engedély nélkül folytatott fémkereskedelmi engedélyköteles tevékenységet vagy

c) a jogsértésre bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésével összefüggésben került sor.

11/D. § A kiszabott bírságot a kötelezett a határozat véglegessé válását követő naptári naptól számított 15 napon belül köteles megfizetni. A bírság megfizetésének módjára, elszámolására, valamint a bírság késedelmes megfizetése miatt a késedelmi pótlék megállapítására az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései az irányadóak.

11/E. § Ha a hatósági ellenőrzés során a fémkereskedelmi hatóság a fémkereskedő nyilvántartása, készletbevallása és a tényleges készlet között 5%-ot meghaladó eltérést tapasztal, a fémkereskedő az ellenőrzéstől számított 15 napon belül köteles mindazon bizonyítékok, okmányok benyújtására, amelyek az eltérést alátámasztják. Ha az okmányok, bizonyítékok nem kerülnek benyújtásra, vagy azok az eltérés okát nem tisztázzák, a 11/B. § szerinti mértékű bírságot kell alkalmazni.

11/F. § A fémkereskedelmi hatóság a 11. § (2) bekezdés a) pontja alapján a bírság kiszabásával egyidejűleg megtiltja az engedély nélkül folytatott tevékenység végzését.

11/G. § Ha a fémkereskedelmi hatóság az 5. § (5) bekezdésében meghatározott kötelezettségének megsértése, valamint a 11. § (3) bekezdés a) és d) pontja alapján az adott telephely tekintetében 3 éven belül végleges döntéssel második alkalommal bírságot szab ki a fémkereskedőre, ezzel egyidejűleg azonnal végrehajtható határozatában a fémkereskedelmi engedély visszavonásával, valamint módosításával a fémkereskedelmi tevékenység adott telephelyen való végzésének jogosultságát megszünteti.

11/H. § (1) A fémkereskedelmi hatóság a fémkereskedő érintett telephelyét hatósági zárral lezárja, amely első alkalommal 12 nyitvatartási napig terjedhet, ha

a) az adott telephely tekintetében 3 éven belül második alkalommal a 11. § (3) bekezdés b)–c), g) és i) pontja alapján végleges döntéssel bírság kiszabására került sor,

b) az adott telephely tekintetében 3 éven belül második alkalommal a 11/B. § b) pontja alapján végleges döntéssel bírság kiszabására került sor.

(2) Az (1) bekezdés szerinti jogsértések ismételt előfordulása esetén a lezárás időtartama 30, majd 60 nyitvatartási napig terjedhet. Az ismétlődésre vonatkozó szabályok nem alkalmazhatóak, ha két egymást követő jogsértés között legalább 3 év eltelt.

(3) A lezárásról a fémkereskedelmi hatóság azonnal végrehajtható határozatot hoz. Az intézkedésből harmadik személyeket ért kárért a fémkereskedő áll helyt.

(4) A lezárással érintett telephelyet a fémkereskedelmi hatóság pecséttel zárja le, jól láthatóan feltünteti a lezárás időtartamát és azt, hogy a fémkereskedelmi telephelyet a fémkereskedelmi hatóság zárta le.”

143. § (1) A Fémtv. 12. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A lefoglalást vagy zár alá vételt meg kell szüntetni)

„a) ha a fémkereskedelmi hatóság

aa) a 3. § (4) és (9) bekezdésben meghatározott kötelezettségek megszegése esetén, vagy

ab) a 11. § (2) bekezdés a) és c) pontja, valamint a 11. § (3) bekezdés b)–d) és g) pontja szerinti jogsértés alapján

véglegessé vált határozatban bírságot nem szabott ki,”

(2) A Fémtv. 13. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A lefoglalt vagy zár alá vett anyagot, dolgot és eszközt el kell kobozni,

a) a 3. § (4) és (9) bekezdésben meghatározott kötelezettségek megszegése, vagy

b) a 11. § (2) bekezdés a) és c) pontja, valamint a 11. § (3) bekezdés b)–d) és g) pontja szerinti jogsértés esetén

ha a fémkereskedelmi hatóság véglegessé vált határozattal bírságot szab ki.”

144. § A Fémtv. 15. §-a a következő (6b) bekezdéssel egészül ki:

„(6b) E törvénynek a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2020. évi CLXVIII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított rendelkezéseit azok hatálybalépésekor folyamatban lévő hatósági ügyekben is alkalmazni kell.”

145. § A Fémtv.

- a) 2. § (1) bekezdés 8. pontjában a „hulladék” szövegrész helyébe a „fémkereskedelmi engedélyköteles anyag” szöveg,

- b) 3. § (3) bekezdésében a „végző” szövegrész helyébe a „nyújtó” szöveg,

- c) 3. § (4) bekezdésében a „felszólítja” szövegrész helyébe a „kötelezi” szöveg,

- d) 3. § (10) bekezdésében az „anyagkísérő okmány” szövegrész helyébe a „szállítólevél” szöveg,

- e) 4. § (4) bekezdésében a „kizárólag a fémkereskedelmi engedélyben meghatározott telephelyen” szövegrész helyébe a „saját vagy más fémkereskedő fémkereskedelmi engedélyben meghatározott telephelyén” szöveg,

- f) 4. § (11) bekezdésében a „felkérésére” szövegrész helyébe a „felszólítására” szöveg,

- g) 5. § (3) bekezdés c) pontjában a „valamint személyazonosságát igazoló hatósági okmánya számát” szövegrész helyébe a „személyazonosságát igazoló hatósági okmánya számát, valamint – külföldi állampolgár kivételével – adóazonosító jelét” szöveg,

- h) 9. § (1) bekezdésében a „visszavonják” szövegrész helyébe a „visszavonják, valamint ha az engedély érvényessége lejár” szöveg,

- i) 14. § (2b) bekezdésében az „adózás rendjéről” szövegrész helyébe az „adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról” szöveg

lép.

146. § Hatályát veszti a Fémtv.

- a) 4. § (7) bekezdésében az „az a) és b) pont szerinti” szövegrész,

- b) 9. § (3) bekezdése,

- c) 10. § (2) bekezdésében az „a fémkereskedőtől” szövegrész.

155. § (1) A településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Tvtv.) 2/A. §-a a következő (7) és (8) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Az (5) bekezdés szerinti településkép-védelmi bírság legkisebb összege 500 000 Ft.

(8) A (4) bekezdés szerint kijelölt államigazgatási szerv a településkép-védelmi bírság kiszabása feltételeinek teljesülése esetén – a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvény rendelkezései szerint – helyszíni bírságot is alkalmazhat, amely azonban nem mentesíti a jogsértőt a jogsértő állapot megszüntetésének kötelezettsége alól.”

(3) A Tvtv. 11. § (1)–(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) Ha az ingatlan tulajdonosa a településképi rendeletben foglalt településképi követelményeket megsértette, az önkormányzat polgármestere (főpolgármestere) figyelmeztetést tartalmazó döntésében – megfelelő határidő biztosításával – felhívja a jogsértőt a jogszabálysértés megszüntetésére.

(2) Az (1) bekezdés szerinti határidő eredménytelen eltelte esetén az önkormányzat polgármestere (főpolgármestere) településképi kötelezés formájában – önkormányzati hatósági döntéssel – a jogsértőt a településképi követelmények teljesítésére kötelezi, egyidejűleg – ha a településképi rendelet lehetőséget biztosít településkép-védelmi bírság kiszabására – a kötelezettet településkép-védelmi bírság megfizetésére is kötelezi. A településkép-védelmi bírság közigazgatási bírságnak minősül, melynek legkisebb összege 100 000 Ft.

(3) Az (1) bekezdés szerinti határidő eredménytelen eltelte esetén helyszíni bírság is alkalmazható.”