2020. évi CLXVI. törvény — mi változott? 2021. február 2.

- b) 29/F. § (2) bekezdésében az „a polgárt” szövegrész helyébe az „a polgárt, valamint a polgár lakóhelye szerint illetékes járási hivatalt is” szöveg

2. § A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény

- a) 16. § (3) bekezdésében a „honosított személy” szövegrész helyébe a „honosított személy egy alkalommal” szöveg,

- b) 17/A. § (1) bekezdésében a „közli” szövegrész helyébe a „ , valamint a köztársasági elnök honosítást, visszahonosítást elutasító döntését közli” szöveg

lép.

3. § (1) Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény (a továbbiakban: At.) 1. § (1) bekezdés f) és g) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek, és a bekezdés a következő h)–k) ponttal egészül ki:

(Anyakönyvi eljárás)

„f) a házassági névviselési forma módosítására irányuló eljárás,

g) a családi név korrekciójára irányuló eljárás,

h) az adatigénylés alapján történő adattovábbítás,

i) a házassági név megváltoztatására irányuló eljárás,

j) az anyakönyvi okiratok kiállítása,

k) az anyakönyvi nyilvántartások rendszerének vezetése.”

4. § (1) Az At. 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„4. § (1) Az anyakönyv vezetésére a kormányrendeletben meghatározott képesítési feltételekkel rendelkező

a) anyakönyvvezető vagy

b) a Kormány által rendeletben kijelölt anyakönyvi szerv kormánytisztviselője

jogosult.

(2) Az apai elismerő nyilatkozatok nyilvántartásába történő adatbejegyzésre és adatmódosításra az anyakönyvvezető jogosult.

(3) E törvény eltérő rendelkezése hiányában az anyakönyvi eljárást az anyakönyvvezető folytatja le.

(4) A házasság megkötésében, valamint a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésében az anyakönyvvezető közreműködik.

(5) A polgármester az anyakönyvvezető által előkészített házasság megkötésében, valamint a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésében – képesítéssel rendelkező anyakönyvvezető jelenlétében – az anyakönyvvezetőre megállapított képesítési feltételek hiányában is közreműködhet, az anyakönyvbe azonban adatot nem rögzíthet.

(6) Az anyakönyvi szerv

a) végzi a hazai anyakönyvezést,

b) dönt a névváltoztatási kérelemről,

c) nyilatkozik a házasságkötéshez, bejegyzett élettársi kapcsolat létesítéséhez benyújtott külföldi okirat elfogadhatóságáról,

d) a hazai anyakönyvezés kivételével, teljesíti az anyakönyvi bejegyzést, ha annak alapja külföldi okirat – ide nem értve a személyazonosságot, illetve állampolgárságot igazoló okiratot –, kivéve, ha az anyakönyvi bejegyzés teljesítéséről való döntésre a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, illetve az 1347/2000/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2003. november 27-i 2201/2003/EK tanácsi rendelet az irányadó,

e) teljesíti az anyakönyvi bejegyzést, ha annak alapja nem magyar állampolgár anyától származó gyermekre tett teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat,

f) eljár a 12/B. § (2) bekezdésében meghatározott esetben,

g) töröl az apai elismerő nyilatkozatok nyilvántartásából.

(7) Anyakönyvi kivonat kiállítására az anyakönyvvezető és az anyakönyvi szerv jogosult. Az anyakönyvi szerv az adatoknak a bejegyzésre irányuló eljárásban általa teljesített bejegyzésével összefüggésben jogosult anyakönyvi kivonat kiállítására.

(8) Az anyakönyvi hatósági bizonyítvány kiállítására az anyakönyvvezető jogosult.”

5. § (1) Az At. 8. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Ha a bíróság holtnak nyilvánító döntést hozott, a halálesetet a holtnak nyilvánított személy születését nyilvántartó, ennek hiányában a születés helye szerint illetékes anyakönyvvezető jegyzi be az anyakönyvbe.”

(2) Az At. 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„9. § (1) A házasságkötést és a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítését megelőző eljárásra, a házasságkötésnél és a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésénél történő közreműködésre, valamint a házasság és a bejegyzett élettársi kapcsolat anyakönyvezésére az az anyakönyvvezető illetékes, aki előtt a házasulók vagy a felek a szándékukat bejelentik.

(2) A házassági névviselési forma módosítására

a) az elektronikus anyakönyvben szereplő bejegyzés esetén bármely anyakönyvvezető,

b) az elektronikus anyakönyvben még nem szereplő anyakönyvi bejegyzés esetén a nyilvántartó anyakönyvvezető

illetékes.”

(4) Az At. 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„10. § (1) A hazai anyakönyvezés végzésére kijelölt anyakönyvi szerv anyakönyvezi

a) a magyar állampolgár külföldön történt születését, házasságkötését, bejegyzett élettársi kapcsolatának létesítését és halálesetét,

b) annak a nem magyar állampolgárnak külföldön történt születését, akit magyar állampolgár örökbe fogadott,

c) a magyar állampolgár halálesetét, ha a bíróság holtnak nyilvánító döntést hozott, és az érintett születési helye külföldön van vagy ismeretlen, továbbá, ha a halál tényének bírói megállapítása esetén a bíróság döntése szerint a haláleset helye külföldön van,

d) annak a külföldön született nem magyar állampolgárnak a halálesetét, akit magyar bíróság nyilvánított holtnak,

e) a Magyarországon lakóhellyel rendelkező hontalan személy külföldön történt születését, házasságkötését, bejegyzett élettársi kapcsolata létesítését, valamint halálesetét, ha a bejegyzést olyan személy kéri, akinek a magyarországi anyakönyvezéshez érdeke fűződik.

(2) Ha nem állapítható meg, hogy az anyakönyvi esemény bekövetkezésének időpontjában melyik anyakönyvvezető lett volna illetékes, vagy az eredetileg vezetett anyakönyvek külföldön vannak, az anyakönyvi bejegyzés teljesítésére a hazai anyakönyvezés végzésére kijelölt anyakönyvi szerv az illetékes.”

(6) Az At. 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„11. § (1) Az anyakönyvi eljárás lefolytatására és az anyakönyv vezetésére – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – a nyilvántartó anyakönyvvezető illetékes. Amennyiben az anyakönyvbe történő adatbejegyzés, adatmódosítás, adattörlés az anyakönyvi szerv hatáskörébe tartozik, akkor arra az anyakönyvi esemény helye szerinti anyakönyvi szerv az illetékes.

(2) Az elektronikus anyakönyvben szereplő anyakönyvi eseményt érintő kérelemre induló anyakönyvi eljárás lefolytatására és az adatváltozás bejegyzésére bármely anyakönyvvezető és anyakönyvi szerv illetékes.

(3) Az anyakönyvi eseményt érintő adatmódosítás esetén az eljáró anyakönyvvezető az elektronikus anyakönyvben szereplő, kapcsolódó születési, házassági, bejegyzett élettársi vagy halotti anyakönyvi bejegyzésben történő adatmódosításra is illetékes.”

(10) Az At. 12/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„12/B. § (1) Az elektronikus anyakönyvi nyilvántartásból adatot az anyakönyvvezető, illetve az anyakönyvi szerv – a (2) és (3) bekezdésben foglalt esetek kivételével – a saját maga által teljesített bejegyzés tekintetében töröl.

(2) Amennyiben egy személyre vonatkozóan több – eltérő illetékességi területen bejegyzett – eseményt is egyidejűleg kell törölni, az eljárást az az anyakönyvi szerv folytatja le, amelynek illetékességi területén a legkorábban történt – törléssel érintett – anyakönyvi esemény bekövetkezett.

(3) Amennyiben egy személyre vonatkozóan több – eltérő illetékességi területen bejegyzett – eseményt is egyidejűleg kell törölni, amelyek között hazai anyakönyvezéssel érintett esemény is található, a törlést a hazai anyakönyvezés végzésére kijelölt anyakönyvi szerv végzi.”

6. § (1) Az At. 14. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az anyakönyvi eljárásban a bejegyzendő adatokat, illetve a házasság megkötésének, valamint a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének törvényi feltételeit – e törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott kivétellel – közokirattal kell bizonyítani.”

(2) Az At. 14. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2) Közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy az anyakönyvi eljárás során felvett jegyzőkönyvbe foglalt nyilatkozat megtételének abban az esetben van helye, ha

a) annak megtételét törvény vagy kormányrendelet kifejezetten előírja,

b) ha az okirat az anyakönyvi szerv honlapján közzétett jegyzék szerint az adott országból nem szerezhető be,

c) a külföldi okirat az anyakönyvbe bejegyzendő adatot nem az elektronikus anyakönyvben nyilvántartott adattartalomnak megfelelő formában tartalmazza.

(2a) Az anyakönyvi szerv a (2) bekezdés b) pontja szerinti államok körét a külpolitikáért felelős miniszter értesítése alapján teszi közzé.”

(3) Az At. 14. § (3c) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (3d) és (3e) bekezdéssel egészül ki:

„(3c) A nem magyar nyelven kiállított okirat – az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában foglaltak kivételével, vagy ha e törvény, illetve az ügyfajtára vonatkozó jogszabály másként nem rendelkezik – csak hiteles magyar fordítással ellátva fogadható el.

(3d) Az (1a) bekezdésben meghatározott esetben a hivatásos konzuli tisztviselő által jogszabályban meghatározott elektronikus úton a hazai anyakönyvezés végzésére kijelölt anyakönyvi szerv részére továbbított okirathoz nem szükséges fordítás, ha az okiratot az angol, a német vagy a francia nyelvek valamelyikén állították ki.

(3e) Az anyakönyvi eljárásban a hivatásos konzuli tisztviselő előtt benyújtott okirat hiteles magyar fordítása helyett a külföldi okirat anyakönyvezés szempontjából lényeges tartalmáról készített hivatalos, kivonatolt fordítás is elfogadható.”

7. § (1) Az At. „Elektronikus úton történő kapcsolattartás” alcíme helyébe a következő alcím lép:

„Az anyakönyvi eljárásra vagy anyakönyvi okirat kiállítására irányuló kérelem benyújtása és az elektronikus kapcsolattartás

15. § (1) Az anyakönyvi eljárás lefolytatására irányuló kérelmet bármely települési anyakönyvvezetőnél vagy külföldön a hivatásos konzuli tisztviselőnél, továbbá a hatáskörébe tartozó ügyben a hazai anyakönyvezés végzésére kijelölt szervnél és a névváltoztatási ügyekben eljáró szervnél is elő lehet terjeszteni.

(2) Az anyakönyvi eljárásokban – a (3) bekezdésben foglaltak kivételével – nincs helye elektronikus ügyintézésnek és a hatóság – a tájékoztatás kivételével – nem tart elektronikusan kapcsolatot.

(3) Az ügyfél az anyakönyvi okiratát és névváltoztatási okiratmásolatát elektronikus azonosítást követően elektronikus kapcsolattartás keretében is kérelmezheti.”

8. § Az At. 16. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Ha valakinek több állampolgársága van, és ezek közül az egyik állampolgársága magyar, az anyakönyvbe a magyar állampolgárságot kell bejegyezni.”

9. § Az At. 21. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Ha a házasságból született gyermeknek névváltoztatást engedélyeztek, akkor ezt úgy kell tekinteni, mintha a házastársak a gyermekek családi nevére vonatkozó megállapodásukat módosították volna. A módosítást – a (2) bekezdés foglaltaktól eltérően – az elektronikus anyakönyvbe be kell jegyezni.”

10. § (1) Az At. 23. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„23. § (1) Ha nem magyar állampolgár kíván Magyarországon házasságot kötni, nyilatkoznia kell, hogy a házasságkötésnek a személyes joga szerint nincs akadálya.

(2) A házasságkötést megelőző eljárásban az anyakönyvi szerv harminc napon belül nyilatkozik a külföldi okiratok elfogadhatóságáról.

(3) Azonos állampolgárságú nem magyar állampolgár házasulók az állampolgárságuk szerint illetékes, Magyarország területén található külképviseleti hatóságnál is köthetnek házasságot, feltéve, hogy nemzetközi szerződés és a külföldi állam joga ezt lehetővé teszi.”

(3) Az At. 35. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„35. § (1) Ha nem magyar állampolgár kíván Magyarországon bejegyzett élettársi kapcsolatot létesíteni, nyilatkoznia kell, hogy

a) a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének a személyes joga szerint nincs akadálya, vagy

b) a nemzetközi magánjogról szóló 2017. évi XXVIII. törvény (a továbbiakban: Nmjtv.) 37. § (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben a házasságkötésének a személyes joga szerint nem lenne akadálya.

(2) A bejegyzett élettársi kapcsolat létesítését megelőző eljárásban az anyakönyvi szerv harminc napon belül nyilatkozik a külföldi okiratok elfogadhatóságáról.

(3) Azonos állampolgárságú nem magyar állampolgár felek az állampolgárságuk szerint illetékes, Magyarország területén található külképviseleti hatóságnál is létesíthetnek bejegyzett élettársi kapcsolatot, feltéve, hogy nemzetközi szerződés és a külföldi állam joga ezt lehetővé teszi.”

11. § (1) Az At. 44. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A születési családi név egy- vagy kéttagú.”

(2) Az At. 44. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Ha valamelyik szülő nem magyar állampolgár, vagy ha több állampolgársága van, és ezek közül az egyik állampolgársága magyar, az anyakönyvvezető a szülők kérelmére a gyermek családi nevét, illetve utónevét az anyakönyvbe az érintett külföldi jog szerint irányadó szabályok szerint is bejegyezheti. A szülők igazolják azt a tényt, hogy az általuk megjelölt családi, illetve utónév e külföldi jognak megfelel. Nem kell igazolni a kért utónév anyakönyvezhetőségét, ha az anyakönyvvezetőnek hivatalos tudomása van arról, hogy az adott külföldi országban bármilyen utónév anyakönyvezhető.”

(4) Az At. 45. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az elektronikus anyakönyvbe magyar állampolgárnak – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – két utónevet lehet bejegyezni. Annak a magyar állampolgárnak, akinek a papír alapú születési anyakönyvi bejegyzése kettőnél több utónevet tartalmaz, írásban nyilatkoznia kell, hogy melyik két utónevét vagy kizárólagosan melyik utónevét kívánja viselni. A nyilatkozattal az anyakönyvi bejegyzésben szereplő utónevek sorrendje módosítható. A nyilatkozat alapján a születési anyakönyvi bejegyzésben az adatváltozást át kell vezetni. Ha az érintett személy a nyilatkozatot nem teszi meg, az elektronikus anyakönyvbe a papír alapú anyakönyvben szereplő utónevei közül az első kettőt kell feltüntetni.”

12. § (1) Az At. 48. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

„(1) A házassági névviselési forma – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – az érintett kérelmére módosítható.

(2) Ha a fél a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítését megelőzően olyan házassági nevet visel, amelyet a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítését követően nem viselhet tovább és a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítéséig a házassági névviselési formájának módosítását nem kérelmezte, akkor a házassági anyakönyvbe bejegyzett házassági nevet a bejegyzett élettársi kapcsolatról, az ezzel összefüggő, valamint az élettársi viszony igazolásának megkönnyítéséhez szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2009. évi XXIX. törvény 3. § (3) bekezdésének megfelelően hivatalból módosítani kell.”

13. § (1) Az At. 49. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Magyar állampolgár kérelmére a születési családi, illetve utónevének megváltoztatását az anyakönyvi szerv engedélyezheti. Nem kell a névváltoztatást engedélyezni, ha a magyar állampolgár az Nmjtv. 16. § (5) bekezdése alapján viselheti a külföldön érvényesen bejegyzett nevet.”

(2) Az At. 49. § (2b) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2b) A kiskorú nevében a szülő nyújthat be névváltoztatási kérelmet vagy – ha a gyermek nem áll szülői felügyelet alatt – a gyám a gyámhatóság jóváhagyásával kérelmezheti a névváltoztatást. A korlátozottan cselekvőképes kiskorúnak hozzá kell járulnia a névváltoztatáshoz.”

(3) Az At. 50. § (2) bekezdés a) pont aj) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A kérelemnek tartalmaznia kell

a kérelmező)

„aj) születési nemét,”

14. § (1) Az At. 54. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„54. § (1) A doktori cím és más tudományos fokozat, valamint az egyes címek és rangok megszüntetéséről szóló 1947. évi IV. törvény szabályaival ellentétes adatok bejegyzését meg kell tagadni.

(2) Az anyakönyvbe korábban bejegyzett egyéb jelzés nem viselhető, és azt az elektronikus anyakönyvbe történő bejegyzés során figyelmen kívül kell hagyni.”

(2) Az At. 55. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Az a személy, akinek kéttagú családi nevét 1953. január 1-jét megelőzően kötőjel nélkül anyakönyvezték, kérheti, hogy a családi nevét a továbbiakban kötőjellel összekapcsolva viselje. Az a személy, akinek két- vagy többtagú családi nevét kötőjellel összekapcsolva anyakönyvezték, kérheti a családi név tagjait összekötő kötőjel törlését. A nyilatkozatnak megfelelően az anyakönyvi adatváltozásokat át kell vezetni az anyakönyvben.”

(3) Az At. 60. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

„(2) A papír alapú anyakönyv adatainak az elektronikus anyakönyvbe történő bejegyzésének részletes szabályait kormányrendelet állapítja meg.”

16. § Az At. a következő 61/B. §-sal egészül ki:

„61/B. § (1) A bíróság a házasság vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat nemlétezésének, érvénytelenségének megállapításáról, felbontásáról értesíti a nyilvántartó anyakönyvvezetőt, valamint közli a határozat számát és a jogerőre emelkedés időpontját.

(2) A közjegyző a bejegyzett élettársi kapcsolat megszüntetéséről értesíti a nyilvántartó anyakönyvvezetőt, valamint közli a döntés számát és a jogerőre emelkedés időpontját.”

17. § (1) Az At. 62. § (2b) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az anyakönyvvezető)

„a) az elhalt magyar hatóságok által kiállított úti okmányát, vezetői engedélyét a haláleset helye szerint illetékes járási hivatalnak,”

(érvénytelenítés és az érvénytelenítés tényének az okmány-nyilvántartásban történő átvezetése céljából megküldi.)

(2) Az At. 62. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az anyakönyvvezető az elhalt személy átadott személyazonosító igazolványát és a személyi azonosítóját és lakcímét igazoló hatósági igazolványát átlyukasztással – könyv formátumú személyazonosító igazolvány esetén az adatoldalakon elhelyezett érvénytelenségre utaló bélyegzőlenyomattal – érvényteleníti. Az anyakönyvvezető az általa érvénytelenített okmányokat erre irányuló kérelem esetén visszaadja az elhalt személy hozzátartozójának. Hamis vagy meghamisított okmányt visszaadni nem lehet. Az anyakönyvvezető a vissza nem igényelt érvénytelenített okmányokat, valamint a további, személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványt soron kívül, de legkésőbb három napon belül továbbítja a haláleset helye szerint illetékes járási hivatalnak.”

19. § (1) Az At. 63. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„63. § (1) A települési önkormányzat jegyzője, valamint a külképviselet vezetője gondoskodik arról, hogy az anyakönyvvezetőnek tárgyalásra alkalmas helyiség álljon rendelkezésére.

(2) Az anyakönyvvezető a születést és a halálesetet a bejelentést követően – ha az anyakönyvezéshez szükséges, kormányrendeletben meghatározott adatok rendelkezésre állnak és a tényállás tisztázott – haladéktalanul anyakönyvezi.

(3) Amennyiben az anyakönyvezéshez szükséges adatok beszerzésére és tisztázására tett intézkedések harminc napon belül nem vezetnek eredményre, az anyakönyvvezető születés esetén megkeresi a gyámhatóságot, haláleset esetén megkeresi a rendőrséget.

(4) Amennyiben az anya sem a bejelentés során, sem az anyakönyvvezető felhívásától számított tizenöt napon belül nem igazolja a személyazonosságát, vagy a szülő a bejelentési kötelezettségének az anyakönyvvezető felhívására sem tesz eleget, a születés anyakönyvezésére az ismeretlen szülőktől származó gyermekre irányadó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(5) Amennyiben az elhunyt személyazonosságának igazolására személyazonosságot igazoló okmány nem áll rendelkezésre és az elhunyt személyazonosságának megállapítására tett rendőrségi intézkedés nem vezetett eredményre, a haláleset anyakönyvezésére az ismeretlen holttest anyakönyvezésének szabályait kell alkalmazni.

(6) Az anyakönyvvezető a házasságot és a bejegyzett élettársi kapcsolatot annak létrejöttét követően haladéktalanul anyakönyvezi.

(7) A házasulók vagy a bejegyzett élettársi kapcsolatot létesíteni szándékozók kérelmére az anyakönyvvezető a megkötendő házasságot és a létesítendő bejegyzett élettársi kapcsolatot a házasságkötés, illetve a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének tervezett időpontját megelőző utolsó munkanapon előzetesen anyakönyvezi. Ha a házasság megkötésére vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére nem került sor, az anyakönyvvezető a bejegyzés adatait a házasságkötés, illetve a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének tervezett időpontját követő első munkanapon törli az anyakönyvből. Az anyakönyvvezető a kiállított anyakönyvi kivonatot csak a házasság megkötését vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítését követően adhatja ki. A házasság megkötéséig, illetve a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítéséig a bejegyzésből nem teljesíthető adattovábbítás és az adatok közvetlen hozzáféréssel sem ismerhetőek meg.

(8) A hatósági, közjegyzői vagy bírósági döntésen alapuló bejegyzés teljesítésének ügyintézési határideje öt nap.

(9) A kérelemre induló anyakönyvi eljárás ügyintézési határideje – a (10) bekezdésben foglaltak kivételével – tizenöt nap.

(10) Az anyakönyvi eljárás ügyintézési határideje

a) névváltoztatási kérelem esetén negyvenöt nap,

b) ha – ide nem értve a külföldi állampolgárságot, illetve személyazonosságot igazoló okiratot – az anyakönyvi bejegyzés teljesítésének alapja külföldi okirat, hatvanöt nap,

c) hazai anyakönyvezési kérelem esetén hetvenöt nap.”

(3) Az At. 64. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„64. § Ha az anyakönyvi bejegyzést nem a nyilvántartó anyakönyvvezető teljesítette, az anyakönyvi alapiratokat nyolc napon belül megküldi a nyilvántartó anyakönyvvezetőnek.”

21. § Az At. 69. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A papír alapú anyakönyv és a névmutató nem selejtezhető, őrzéséről a nyilvántartó anyakönyvvezető gondoskodik.”

22. § (1) Az At. 69/B. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A személyazonosító adatok nyilvántartása tartalmazza)

„d) a b) pont ba), bd), bf), bg), bh), bi) és bj) alpontjában foglalt adatok változását,”

(2) Az At. 69/B. § (1a) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1a) A szülő születési nevének a megváltozását a kiskorú gyermek anyakönyvi bejegyzésébe hivatalból be kell jegyezni.

(2) A szülő születési nevének megváltozását nagykorú személy esetében kizárólag a nagykorú személy kérelmére kell bejegyezni.”

(3) Az At. 69/B. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az anyakönyvbe korábban bejegyzett, a szülő nemének és ahhoz kapcsolódóan az utónevének a megváltozása a gyermek személyazonosító adatainál nem vezethető át adatváltozásként.”

(5) Az At. 69/D. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha a házasságkötést nyilvántartó anyakönyvvezető vagy a bíróság a házasság nem létezését állapítja meg, a házasságkötést nyilvántartó anyakönyvvezető a határozat véglegessé válását vagy a bíróság értesítését követően az (1) bekezdésben foglalt adatokat törli, egyúttal intézkedik a házassági anyakönyvi kivonat érvénytelenítéséről és gondoskodik az okirat bevonásáról.”

(7) Az At. 69/E. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha a bejegyzett élettársi kapcsolatot nyilvántartó anyakönyvvezető vagy a bíróság a bejegyzett élettársi kapcsolat nem létezését állapítja meg, a bejegyzett élettársi kapcsolatot nyilvántartó anyakönyvvezető a határozat véglegessé válását vagy a bíróság értesítését követően az (1) bekezdésben foglalt adatokat törli, egyúttal intézkedik a bejegyzett élettársi kapcsolatról kiállított kivonat érvénytelenítéséről és gondoskodik az okirat bevonásáról.”

(8) Az At. 69/G. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„69/G. § (1) Az elektronikus anyakönyv az ismeretlen holttest anyakönyvezése esetén határidő nélkül nyilvántartja

a) az elektronikus anyakönyvi egyedi azonosítót,

b) az ismeretlen holttestnek a rendőrség feladat- és hatáskörrel rendelkező szerve által megállapított adatait,

c) az értesítést küldő rendőri szerv megnevezését,

d) az ügyirat számát,

e) az adatot bejegyző személy nevét és felhasználói azonosítóját,

f) a bejegyzés idejét,

g) a keletkezett anyakönyvi alapiratok típusát és azonosító számát és

h) ismertté válás esetén annak tényét és időpontját.

(2) Ha az elhalt személyazonossága ismertté válik és az elhalt személy az elektronikus anyakönyvben már szerepel, az (1) bekezdés a) pontjában foglalt adatot módosítani kell.”

(2) Az At. 70. § (4)–(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(4) Az anyakönyvvezető az előtte tett apai elismerő nyilatkozatot az apai elismerő nyilatkozatok nyilvántartásában rögzíti. Az apai elismerő nyilatkozatnak az apai elismerő nyilatkozatok nyilvántartásából kinyomtatott példányát az apa, az anya, a kiskorú apa, illetve anya törvényes képviselője, a tizennegyedik életévét betöltött gyermek, a kirendelt gondnok vagy gyám, a tolmács és az anyakönyvvezető aláírják. Az apai elismerő nyilatkozatot rögzítő anyakönyvvezető az apai elismerő nyilatkozat aláírt példányát megküldi a születést nyilvántartó anyakönyvvezetőnek.

(5) A nem az anyakönyvvezető előtt tett apai elismerő nyilatkozat a (2) bekezdésben meghatározott adatokat, valamint az apa, az anya, a kiskorú apa, illetve anya törvényes képviselője, a tizennegyedik életévét betöltött gyermek, a kirendelt gondnok vagy gyám, a tolmács és a nyilatkozatot felvevő személy aláírását tartalmazza. Az apai elismerő nyilatkozatot felvevő szerv a nyilatkozat aláírt példányát 3 napon belül megküldi az adatok rögzítésére illetékes anyakönyvvezetőnek.

(6) Ha a nem anyakönyvvezető előtt tett apai elismerő nyilatkozat az (5) bekezdésben foglaltakat nem tartalmazza, az anyakönyvvezető a nyilatkozatot felvevő szerv útján intézkedik a hiányosságok pótlásáról.”

(3) Az At. 70. §-a következő (7)–(9) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Ha az apai elismerő nyilatkozatot születendő gyermekre tették, a gyermek születésének az arra illetékes anyakönyvvezető általi anyakönyvezését követően az adatokat az apai elismerő nyilatkozatok nyilvántartásában rögzítő anyakönyvvezető – a gyermek születését nyilvántartó anyakönyvvezető megkeresésére – az apai elismerő nyilatkozat aláírt példányát megküldi a születést nyilvántartó anyakönyvvezetőnek.

(8) Ha a megszületett gyermekre tett apai elismerő nyilatkozat teljes hatálya megállapítható, a rögzítő anyakönyvvezető, az adatok apai elismerő nyilatkozatok nyilvántartásában történő rögzítésével egyidejűleg a nyilatkozó férfi adatait az elektronikus anyakönyvbe apaként bejegyzi.

(9) Ha az anyakönyv és az apai elismerő nyilatkozatok nyilvántartásának adattartalma eltér, az ellenkező bizonyításáig az anyakönyvet kell hitelesnek tekinteni.”

26. § (1) Az At. 78. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az anyakönyvbe az ügyfél részére betekintés nem engedélyezhető. Az anyakönyvbe bejegyzett adatok anyakönyvi okirattal igazolhatóak.”

27. § (1) Az At. 91. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„91. § A nyilvántartó szerv

a) születés esetén a gyermek személyazonosító igazolványa, valamint a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványa átadásának tényéről és idejéről,

b) haláleset esetén a személyazonosító igazolvány, valamint a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány érvénytelenítésének tényéről, idejéről, illetve a hozzátartozónak történő visszaadás tényéről

haladéktalanul értesíti a személyiadat- és lakcímnyilvántartást kezelő szervet.”

(3) Az At. „Értesítés” alcíme a következő 91/E. §-sal egészül ki:

„91/E. § A nyilvántartó szerv a haláleset anyakönyvezését követően az eseményazonosítóról, valamint az elhalt házassági családi és utónevéről, születési családi és utónevéről, születési helyéről és idejéről, anyja születési családi és utónevéről – az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér útján – haladéktalanul értesíti az Elektronikus Halottvizsgálati Bizonyítványt Kiállító Rendszert.”

28. § Az At. 101/A. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) E törvénynek az anyakönyvi eljárások egyszerűsítéséről és elektronizálásáról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2020. évi CLXVI. törvénnyel megállapított 27. § (2) bekezdését, valamint 39. § (2) bekezdését a hatálybalépését követően tett házasságkötésre vagy bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére irányuló szándék bejelentése esetén kell alkalmazni.”

- 1. 1. § (2) bekezdésében az „illetve azok változását” szöveg helyébe az „illetve az anyakönyvbe bejegyzett adatok változását” szöveg,

- 2. 2. §-ában az „e) és f) pontban” szövegrész helyébe az „e)–j) pontban” szöveg,

- 6. 14. § (3) bekezdésében a „nemzetközi szerződésből” szövegrész helyébe a „nemzetközi szerződésből, az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusából” szöveg,

- 7. 14. § (3b) bekezdésében az „anyakönyvi okirat” szövegrész helyébe az „okirat” szöveg,

- 9. 18. § (2) bekezdésében és 32. § (2) bekezdésében a „nyolc” szövegrész helyébe az „öt” szöveg,

- 12. 27. § (2) bekezdésében a „házasság” szövegrész helyébe a „házasság vasárnap,” szöveg,

- 13. 28. § (3) bekezdésében és 40. § (3) bekezdésében a „kijelenti” szövegrész helyébe a „megállapítja” szöveg,

- 14. a 33. §-t követő alcím címében a „létrehozásának” szövegrész helyébe a „létesítésénél történő közreműködés” szöveg,

- 16. 39. § (2) bekezdésében a „kapcsolat” szövegrész helyébe a „kapcsolat vasárnap,” szöveg,

- 18. 55/A. § (3) bekezdésében a „betűjeles, valamint ragadványneves” szövegrész helyébe a „kért” szöveg,

- 20. 59/A. § (2a) bekezdésében a „születési családi nevének” szövegrész helyébe a „születési nevének” szöveg,

- 22. 61. § (8) bekezdésében a „nemét” szövegrész helyébe a „születési nemét” szöveg,

- 23. 69/E. § (1) bekezdés a) pontjában a „létrehozás” szövegrész helyébe a „létesítésének” szöveg,

- 24. 69/E. § (1) bekezdés c) pontjában a „létrehozásánál” szövegrész helyébe a „létesítésénél” szöveg,

- 25. 69/H. § c) pontjában az „időpontját” szövegrész helyébe a „vagy a véglegessé válásának időpontját” szöveg,

- 26. 70. § (3) bekezdésében a „helye – ennek hiányában a nyilatkozat rögzítésének helye – szerint” szövegrész helyébe a „helye szerint” szöveg,

- 28. 80. §-ában a „statisztikáról” szövegrészek helyébe a „hivatalos statisztikáról” szöveg,

- b) 34. § (2) bekezdés e) pontja,

- c) 34. § (4) bekezdése,

- d) 44/A. §-a,

- g) 55. § (1a) bekezdése,

- h) 61. § (6) bekezdése,

- j) 1. melléklet b) Jegyzőkönyv a házasságkötési szándék bejelentéséről cím 11. pontja,

- k) 1. melléklet c) Jegyzőkönyv bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére irányuló szándék bejelentéséről cím 9. pontja,

(2) A Ptk. 4:235. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„4:235. § [A gyám jogkörének korlátai]

(1) A gyám nem jogosult a gyermek nevének meghatározására, és nem adhat hozzájáruló nyilatkozatot a gyermek örökbefogadásához.

(2) A gyám jognyilatkozatainak érvényességéhez a gyámhatóság jóváhagyása szükséges, ha az a gyermek nevének megváltoztatására, családi jogállására és az ezzel kapcsolatos perindításra vonatkozik.”

32. § A Ptk. 4:151. § (1) bekezdés a) pontjában az „a gyámhatóság” szövegrész helyébe az „az anyakönyvvezető” szöveg lép.

33. § Hatályát veszti a Ptk. 4:151. § (2) bekezdésében a „vagy a gyámhatóság” szövegrész.