2020. évi CLXII. törvény — mi változott? 2021. január 2.

20. § (1) A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) 7. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv kizárólagos hatáskörrel ellátja az 1. § (2) bekezdés 14. pontjában meghatározott feladatokat. Ennek keretében:]

„b) elvégzi

ba) az (1c) bekezdésben foglalt kivétellel a Kormány vagy a Kormány tagjának irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem valamennyi foglalkoztatottjának,

bb) az egészségügyi tevékenység végzésében tanulói jogviszony alapján közreműködő személyek, valamint az egyházi jogi személy fenntartásában vagy tulajdonában álló egészségügyi szolgáltatónál foglalkoztatottak kivételével az egészségügyi szolgálati jogviszonyban állók,

bc) az Országgyűlési Őrség hivatásos állománya, köztisztviselői és munkavállalói

[a ba)–bc) alpontban foglaltak a továbbiakban együtt: védett állomány] megbízhatósági vizsgálatát.”

(2) Az Rtv. 7. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1a) Az (1) bekezdés b) pont ba) alpontja alkalmazásában foglalkoztatott

a) a kormányzati szolgálati jogviszonyban,

b) a közalkalmazotti jogviszonyban,

c) az igazságügyi szolgálati jogviszonyban,

d) a rendvédelmi feladatokat ellátó szervnél fennálló hivatásos szolgálati jogviszonyban,

e) a rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban,

f) az adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyban,

g) a rendvédelmi feladatokat ellátó szervnél fennálló tisztjelölti szolgálati jogviszonyban, illetve a Nemzet Adó- és Vámhivatalnál fennálló tisztjelölti jogviszonyban,

h) az egészségügyi szolgálati jogviszonyban, és

i) a munkaviszonyban

foglalkoztatott.”

(3) Az Rtv. 7. § (1c) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1c) Az (1) bekezdés b) pont ba) alpontjától eltérően nem tartozik a védett állomány körébe

a) az Információs Hivatal foglalkoztatottja,

b) a honvédelmi szervezetek foglalkoztatottja azzal a kivétellel, hogy az (1) bekezdés b) pont bb) alpontja szerint megbízhatósági vizsgálat alá vonható a honvédelemért felelős miniszter irányítása alá tartozó egészségügyi szolgáltató egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló foglalkoztatottja, továbbá

c) a Kormány rendeletében a feladat- és tevekénységi kör mérlegelése alapján a megbízhatósági vizsgálat elvégzésének lehetősége alól mentesített szerv foglalkoztatottja.”

21. § Az Rtv.

- a) 7. § (1b) bekezdésében a „pont bc) alpontja” szövegrész helyébe a „pontja” szöveg,

- b) 7/B. § (2) bekezdés a) pontjában a „határrendészeti szabálysértést” szövegrész helyébe a „határrendészeti szabálysértést, gyógyszerrendészeti szabálysértést, segélyhívó számok rendeltetéstől eltérő igénybevétele szabálysértést” szöveg,

- c) 7/B. § (2) bekezdés b) pont bb) alpontjában az „a személyes adattal” szövegrész helyébe az „a teljesítményfokozó szerrel visszaélés (Btk. 185. §), a gyógyszerhamisítás (Btk. 185/A. §), a személyes adattal” szöveg,

- d) 100. § (1) bekezdés h) pontjában a „részletes szabályait” szövegrész helyébe a „részletes szabályait, továbbá meghatározza a megbízhatósági vizsgálat elvégzésének lehetősége alól mentesített, a Kormány vagy a Kormány tagjának irányítása, felügyelete alá tartozó szervek körét” szöveg

lép.

22. § A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 23. §-a a következő t) ponttal egészül ki:

(A TAJ számot a következő szervek az alábbiakban meghatározott célból kezelhetik:)

„t) a Kormányzati Személyügyi Döntéstámogató Rendszerről szóló törvény 2. §-a szerinti szervezet, valamint a Kormányzati Személyügyi Döntéstámogató Rendszer a Kormányzati Személyügyi Döntéstámogató Rendszerbe történő adatszolgáltatás érdekében.”

23. § A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 3. § 33. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

„33. Védendő adat: a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem biztonságával kapcsolatos lényeges adat, amelyet az üzemeltető vagy az iparbiztonsági hatóság védendővé nyilvánít, továbbá az üzemeltető által meghatározott üzleti titok.”

24. § A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 25. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Ha a biztonsági jelentés vagy biztonsági elemzés valamely adatát az iparbiztonsági hatóság nyilvánítja védendő adattá, a védendő adatokat közli az üzemeltetővel, és egyben felhívja az üzemeltetőt a nyilvánosságra hozható, védendő adatot nem tartalmazó biztonsági jelentés vagy biztonsági elemzés elkészítésére és benyújtására.”

25. § A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 107. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Méltatlanság miatt a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete, közgyűlése megszünteti annak az önkormányzati képviselőnek a megbízatását,)

„c) akit megbízatásának ideje alatt – a mentesítésre tekintet nélkül – szándékos bűncselekmény miatt jogerősen szabadságvesztésre ítélnek,”

26. § A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 38. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Méltatlanság miatt a képviselő-testület határozatával megszünteti annak az önkormányzati képviselőnek a megbízatását,)

„b) akit megbízatásának ideje alatt – a mentesítésre tekintet nélkül – szándékos bűncselekmény miatt jogerősen szabadságvesztésre ítélnek;”

27. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 106/A. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A kincstár a Kormány rendeletében meghatározott rendben adatot szolgáltat a Kormányzati Személyügyi Döntéstámogató Rendszer részére

a) a Kormányzati Személyügyi Döntéstámogató Rendszerbe feltöltendő foglalkoztatottak létszám-, kereseti- és illetményadatairól egyedi azonosító alkalmazásával, valamint

b) a költségvetési szervekről és a költségvetési körben gazdálkodó szervekről szóló közhiteles hatósági törzskönyvi nyilvántartásból.”

28. § Az Áht. 109. § (1) bekezdés 35. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg)

„35. a központosított illetményszámfejtés szabályait, valamint a központosított illetményszámfejtés körét érintő statisztikai és egyéb adatszolgáltatás rendjét,”

29. § A Kttv. 177. §-a a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A Kormányzati Személyügyi Döntéstámogató Rendszerről szóló törvényben meghatározott döntéstámogatási feladatot az államigazgatási szerv a közszolgálati alapnyilvántartás adatainak és azok változásainak, továbbá az államigazgatási szerv szervezeti adatainak jogszabályban meghatározottak szerint a Kormányzati Személyügyi Döntéstámogató Rendszerbe történő feltöltésével hajtja végre.

(7) A kormánytisztviselőnek a közszolgálati alapnyilvántartás 2. mellékletben meghatározott, az illetményszámfejtéshez szükséges adatairól és az azokban bekövetkezett változásról a (6) bekezdés szerinti információs rendszer közvetlen adatszolgáltatást nyújt – a Kormány rendeletében meghatározott rendben – a kincstár által működtetett központosított illetményszámfejtés részére.”

30. § A Kttv. 180. § (1) bekezdés k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az államigazgatási szervnél vezetett közszolgálati alapnyilvántartásba – eljárásában indokolt mértékig – jogosult betekinteni, illetőleg abból adatokat átvenni:)

„k) a Kormányzati Személyügyi Döntéstámogató Rendszer működtetésével összefüggésben a közszolgálati életpálya kidolgozásáért felelős miniszter,”

31. § A Kttv. 258. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) Az államigazgatási szerv a munkaviszonyból származó jogok és kötelezettségek teljesítése érdekében munkaügyi nyilvántartást vezet. A nyilvántartás adattartalma – a kizárólag a kormánytisztviselők esetében releváns adatok kivételével – megegyezik a kormánytisztviselő 2. melléklet szerinti közszolgálati alapnyilvántartásának adataival. A munkaügyi nyilvántartásra, valamint az abból történő adatszolgáltatásra a közszolgálati alapnyilvántartásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy az államigazgatási szerv a munkaügyi nyilvántartásban szereplő adatokat a munkaviszony megszűnését vagy megszüntetését követő tizenöt évig kezeli.”

32. § A Kttv. 177. § (3) bekezdésében a „178. § (1) bekezdésében, továbbá a 181. §-ban” szövegrész helyébe a „Kormányzati Személyügyi Döntéstámogató Rendszerről szóló törvényben, továbbá a 181. § (1) bekezdésében” szöveg lép.

33. § Hatályát veszti a Kttv.

- a) 178. §-a,

- b) 180. § (1) bekezdés l) pontjában az „a minisztériumokra vonatkozó adatok tekintetében, valamint” szövegrész,

- c) 259. § (1) bekezdés 1. pont c) alpontjában az „és a közszolgálati statisztikai adatgyűjtésre” szövegrész.

34. § A Hszt. a következő 106/A. §-sal egészül ki:

„106/A. § Az országos parancsnok és az országos főigazgató a 106. § (1a) bekezdése szerinti közjogi szervezetszabályozó eszközben vagy belső szabályzatban határozza meg

a) azt, hogy a miniszter által meghatározott szempontok figyelembevételével mely szolgálati beosztás melyik alkalmasságvizsgálati kategóriába tartozik,

b) a miniszter által meghatározott egyes alkalmasságvizsgálati kategóriába tartozó szolgálati beosztások esetében az egészségi, pszichológiai és fizikai kategóriafeltételeket, amelyek nem lehetnek alacsonyabbak a minimumfeltételeknél,

c) a miniszter által meghatározott egyes alkalmasságvizsgálati kategóriák esetében a kompetenciavizsgálat keretében vizsgálandó további kompetenciák tartalmát és követelményeit,

d) az illeszkedésvizsgálat eredményeinek a vezetői döntést támogató felhasználására vonatkozó szakmai javaslatokkal kapcsolatos eljárásrendet és

e) a miniszter által meghatározott szempontok figyelembevételével első- és másodfokú egészségi, pszichológiai, fizikai alkalmasságvizsgálatot végzők személyére vonatkozó kijelölést.”

35. § A Hszt. 261. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„261. § (1) Kiegészítő hozzátartozói támogatás illeti meg az özvegyi és szülői nyugellátásra jogosultat, ha a hivatásos állomány tagjának halálát szolgálati kötelmekkel összefüggő baleset vagy szolgálati eredetű betegség okozta.

(2) A kiegészítő hozzátartozói támogatás mértéke a Tny. alapján megállapított özvegyi vagy szülői nyugellátás 25%-ának megfelelő összeg.

(3) A (2) bekezdéstől eltérően a hősi halott özvegye vagy szülője a Tny. alapján megállapított hozzátartozói nyugellátás 50%-ának megfelelő összegű kiegészítő hozzátartozói támogatásra jogosult.”

36. § A Hszt. 107. alcíme a következő 261/A. és 261/B. §-sal egészül ki:

„261/A. § (1) Árvák kiegészítő támogatására jogosult a hivatásos állomány elhunyt tagjának – ideértve a 259. § (1) bekezdés b) pontja szerinti, a korábban a rendvédelmi szerv hivatásos állományába tartozott szolgálati nyugdíjast és egészségkárosodási ellátásra jogosultat – azon gyermeke, aki árvaellátásra jogosult.

(2) Az árvák kiegészítő támogatásának a mértéke

a) hősi halott árvája esetében a megállapított árvaellátás 50%-a,

b) a hivatásos állomány szolgálati kötelmekkel összefüggő balesetben vagy szolgálati eredetű betegségben elhunyt tagjának árvája esetében a megállapított árvaellátás 25%-a, vagy

c) a hivatásos állomány elhunyt tagjának a) és b) pont hatálya alá nem tartozó árvája esetében a megállapított árvaellátás 10%-a.

261/B. § (1) Az árvák kiegészítő támogatására és a kiegészítő hozzátartozói támogatásra való jogosultságról

a) a hősi halott özvegye vagy szülője esetében a nyugdíjmegállapító szerv,

b) az a) ponttól eltérő esetben a hősi halott, valamint a szolgálati halott esetén a miniszter,

c) az a) és b) ponttól eltérő esetben az országos parancsnok vagy országos főigazgató

hivatalból eljárva határozatban dönt. A határozat alapján a támogatás mértékét a nyugdíj-megállapító szerv állapítja meg és a megállapított támogatást a nyugdíjfolyósító szerv folyósítja.

(2) Az árvák kiegészítő támogatása és a kiegészítő hozzátartozói támogatás, valamint az azokkal kapcsolatos végrehajtási költségek forrását a központi költségvetés biztosítja.

(3) Az árvák kiegészítő támogatásának és a kiegészítő hozzátartozói támogatás összegét a Tny. 62. §-ában foglaltak szerint kell emelni.

(4) A kiegészítő hozzátartozói támogatás, valamint az árvák kiegészítő támogatásának jogalap nélküli felvétele esetén a Tny. visszafizetési és megtérítési kötelezettségre vonatkozó szabályai alapján kell eljárni. A jogalap nélkül felvett kiegészítő hozzátartozói támogatásból, valamint az árvák kiegészítő támogatásából eredő követelést a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a Tny. szabályai alapján érvényesíti.”

43. § A Hszt. 340. §-a a következő 20. ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben:)

„20. meghatározza az árvák kiegészítő támogatásával és a kiegészítő hozzátartozói támogatás megállapításával kapcsolatos közigazgatási hatósági ügyekben a közigazgatási hatósági eljáráshoz kapcsolódó kiegészítő eljárási rendelkezéseket.”

44. § A Hszt. 12. melléklete a 8. melléklet szerint módosul.

(2) Nem lép hatályba az egyes törvényeknek a polgárok biztonságát erősítő módosításáról szóló 2020. évi XXXI. törvény 178. §-ának a Hszt. 341. § (1) bekezdés 13. pont i) alpontját megállapító rendelkezése.

56. § A veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény 409. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(2) Hatályát veszti a 72. alcím.”

57. § Az Esztv. 14. §-a a következő (7) és (8) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A Kormányzati Személyügyi Döntéstámogató Rendszerről szóló törvényben meghatározott döntéstámogatási feladatot az egészségügyi szolgáltató az alapnyilvántartás adatainak és azok változásainak, továbbá az az egészségügyi szolgáltató szervezeti adatainak jogszabályban meghatározottak szerint a Kormányzati Személyügyi Döntéstámogató Rendszerbe történő feltöltésével hajtja végre.

(8) Az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személynek az alapnyilvántartás 2. mellékletben meghatározott, az illetményszámfejtéshez szükséges adatairól és az azokban bekövetkezett változásról a (7) bekezdés szerinti információs rendszer közvetlen adatszolgáltatást nyújt – a Kormány rendeletében meghatározott rendben – a kincstár által működtetett központosított illetményszámfejtés részére.”

- 1. A Hszt. 12. mellékletében foglalt „„A” munkaköri kategória” megjelölésű táblázat D):2 mezője helyébe a következő mező lép:

| | [D) |

| --- | --- |

| | A fizetési fokozat szerinti illetmény alsó határa (Ft)] |

| (2.) | garantált bérminimum |

- 2. A Hszt. 12. mellékletében foglalt „„A” munkaköri kategória” megjelölésű táblázat E):2–E):7 mezője helyébe a következő mezők lépnek:

| | [E) |

| --- | --- |

| | A fizetési fokozat szerinti illetmény felső határa (Ft)] |

| (2.) | 260 000 |

| (3.) | 290 000 |

| (4.) | 325 000 |

| (5.) | 360 000 |

| (6.) | 390 000 |

| (7.) | 420 000 |

- 3. A Hszt. 12. mellékletében foglalt „„B” munkaköri kategória” megjelölésű táblázat B):2 mezője helyébe a következő mező lép:

| | [B) |

| --- | --- |

| | Felső határ (Ft)] |

| (2.) | 555 000 |

- 4. A Hszt. 12. mellékletében foglalt „„C” munkaköri kategória” megjelölésű táblázat E):2–E):7 mezője helyébe a következő mezők lépnek:

| | [E) |

| --- | --- |

| | A fizetési fokozat szerinti illetmény felső határa (Ft)] |

| (2.) | 295 000 |

| (3.) | 325 000 |

| (4.) | 355 000 |

| (5.) | 380 000 |

| (6.) | 405 000 |

| (7.) | 435 000 |

- 5. A Hszt. 12. mellékletében foglalt „„D” munkaköri kategória” megjelölésű táblázat E):2–E):7 mezője helyébe a következő mezők lépnek:

| | [E) |

| --- | --- |

| | A fizetési fokozat szerinti illetmény felső határa (Ft)] |

| (2.) | 360 000 |

| (3.) | 385 000 |

| (4.) | 400 000 |

| (5.) | 430 000 |

| (6.) | 460 000 |

| (7.) | 510 000 |

- 6. A Hszt. 12. mellékletében foglalt „„E” munkaköri kategória” megjelölésű táblázat E):2–E):7 mezője helyébe a következő mezők lépnek:

| | [E) |

| --- | --- |

| | A fizetési fokozat szerinti illetmény felső határa (Ft)] |

| (2.) | 400 000 |

| (3.) | 435 000 |

| (4.) | 470 000 |

| (5.) | 500 000 |

| (6.) | 535 000 |

| (7.) | 570 000 |

- 7. A Hszt. 12. mellékletében foglalt „Vezetői munkaköri osztály” megjelölésű táblázat C):1–C):3 mezője helyébe a következő mezők lépnek:

| | [C) |

| --- | --- |

| | A vezetői munkaköri kategória szerinti illetmény felső határa (Ft)] |

| (1.) | 1 110 000 |

| (2.) | 885 000 |

| (3.) | 775 000 |