2020. évi CIV. törvény — mi változott? 2020. október 29.

17. § A koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény 8. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az állam nevében lefolytatandó koncessziós szerződés megkötésére irányuló eljárás során a pályázati kiírásban, ajánlattételi felhívásban előírható, hogy a koncessziós pályázatot, ajánlatot benyújtó jogi személynek a pályázathoz, ajánlathoz teljes bizonyító erejű magánokiratban vagy közokiratban csatolnia kell a jogi személy döntéshozó szervének határozatát arról, hogy a koncessziós pályázaton, ajánlattételi eljárásban való részvételhez a tagok, vagy alapítók összességének pályázati kiírásban, ajánlattételi felhívásban meghatározott mértékű minősített többsége hozzájárult. Az önkormányzat nevében lefolytatandó koncessziós eljárásokban a minősített többségre vonatkozó követelmény nem írható elő.”

18. § (1) A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Szjtv.) 6. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) Ha a koncesszióba vevő a koncesszió-köteles tevékenységet olyan koncessziós társaság útján kívánja végezni, amely a koncessziós szerződés aláírásának időpontjában koncessziós társaságként koncesszió-köteles tevékenységet folytat, a Ktv. 26. § (1) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy ezen koncessziós társaság esetében a végelszámolást a későbbi koncessziós szerződésben meghatározott időtartam lejártakor kell lefolytatni.”

(2) Az Szjtv.

- a) 6. § (1) bekezdésében a „kell alapítania” szövegrész helyébe a „kell alapítania vagy működtetnie” szöveg,

- b) 37. § 15. pont a) alpontjában a „tevékenységet folytató koncessziós társaság” szövegrész helyébe a „tevékenység folytatására jogosult gazdasági társaság, illetve annak koncessziós társasága” szöveg

lép.

19. § A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 12. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 228. § (1) bekezdése alapján bevezetett járványügyi készültség esetén a (4) bekezdésben említett ellenőrzés az adott naptári évben nem kötelező.”

20. § Az Eütv. 229. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Egészségügyi válsághelyzetben – a Magyar Honvédség, a honvédelmi szervek, a rendvédelmi szervek egészségügyi szolgáltatóinál dolgozók kivételével – bármely egészségügyi dolgozó – ide nem értve a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 83. §-ában meghatározott szakképzési munkaszerződéssel foglalkoztatott tanulót és képzésben részt vevő személyt – más egészségügyi tevékenység ellátására alapellátást, járóbeteg-szakellátást vagy fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi intézménybe vagy időszakosan működő gyógyintézetbe kirendelhető. Az egészségügyi dolgozó kirendeléséről az egészségügyi államigazgatási szerv, több megye érintettsége esetén az Operatív Törzs dönt.”

21. § Az Eütv. 229. §-a a következő (3a)–(3b) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) Az Operatív Törzs (3) bekezdés szerinti döntése elleni közigazgatási perben nincs helye azonnali jogvédelemnek.

(3b) A bíróság az Operatív Törzs (3) bekezdés szerinti döntését helyben hagyja, vagy az ítélet meghozatalának időpontjára tekintettel hatályon kívül helyezi.”

22. § Az Eütv. a következő 244/I.–244/K. §-sal egészül ki:

„244/I. § (1) Az EESZT működtetője a SARS-CoV-2 vírus terjedésének megállításához szükséges védelmi intézkedések megtétele – így különösen a köznevelési intézmény, illetve a szakképző intézmény vezetőjének tájékoztatása, a rendkívüli szünet elrendelése, valamint a tankötelezettség teljesítéséhez szükséges oktatás megszervezése – céljából napi rendszerességgel, az intézkedés megtételéig – de legfeljebb 48 óráig – az érintettek Társadalombiztosítási Azonosító Jelének összevetése útján – a (2) bekezdés szerinti módon – megismerhetővé teszi

a) a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) szerinti, a Kormány által a miniszter köznevelési feladatkörébe tartozó egyes feladatainak ellátására kijelölt szerv (a továbbiakban: köznevelési szerv), valamint

b) a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Szkt.) szerinti szakképzési államigazgatási szerv (a továbbiakban: szakképzési szerv)

számára az adat megismerhetővé tételének napján SARS-CoV-2 vírussal fertőzött személyeknek a SARS-CoV-2 vírussal való fertőzöttségének tényére vonatkozó adatát.

(2) A Társadalombiztosítási Azonosító Jeleket olyan titkosítási módszerrel kell összevetni, amely csak azon érintettek fertőzöttsége ténye megismerhetőségét teszi lehetővé a köznevelési szerv, illetve a szakképzési szerv számára, akikre vonatkozóan

a) a köznevelési szerv az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény 4. § (1) bekezdés a) pontja szerinti köznevelés információs rendszerében,

b) a szakképzési szerv az Szkt. 111. §-a szerinti szakképzés információs rendszerében

Társadalombiztosítási Azonosító Jelet kezel.

244/J. § (1) Az Nkt. 57. § (6) bekezdése szerinti, valamint az Szkt. 128. § (9) bekezdése szerinti rendszernek (a továbbiakban együtt: Rendszer) a SARS-CoV-2 vírus terjedésének megállításához szükséges védelmi intézkedések megtétele céljából alkalmasnak kell lennie arra, hogy a szülő vagy a törvényes képviselő a tanulóval közös háztartásban élő személyek Társadalombiztosítási Azonosító Jelét, telefonszámát és elektronikus levelezési címét – az érintett önkéntes, tájékoztatáson alapuló, az elszámoltathatóság alapelvét figyelembe vevő módon megtett hozzájárulása alapján – rögzíthesse.

(2) Az EESZT működtetője a SARS-CoV-2 vírus terjedésének megállítása érdekében napi rendszerességgel, a (4) bekezdés szerinti intézkedés megtételéig – de legfeljebb 48 óráig – az érintettek Társadalombiztosítási Azonosító Jelének összevetése útján – a (3) bekezdés szerinti módon – megismerhetővé teszi a Rendszer üzemeltetője számára az adat megismerhetővé tételének napján SARS-CoV-2 vírussal fertőzött személyeknek a SARS-CoV-2 vírussal való fertőzöttségének tényére vonatkozó adatát.

(3) A Társadalombiztosítási Azonosító Jeleket olyan titkosítási módszerrel kell összevetni, amely csak azon érintettek fertőzöttsége ténye megismerhetőségét teszi lehetővé a Rendszer üzemeltetője számára, akikre vonatkozóan a szülő vagy törvényes képviselő az (1) bekezdés szerint a tanulóval közös háztartásban élő személyek Társadalombiztosítási Azonosító Jelét a Rendszerben rögzítette.

(4) A Rendszer üzemeltetője az (1) bekezdés szerint rögzített adatokat – ha a (2) bekezdés szerinti összevetés alapján az érintett tekintetében a SARS-CoV-2 vírussal való fertőzöttség tényére vonatkozó adat kimutatható –

a) a járványügyi intézkedések megtétele céljából továbbítja a járványügyi szerv részére,

b) a SARS-CoV-2 vírus terjedésének megállításához szükséges védelmi intézkedések megtétele – így különösen a köznevelési intézmény vagy a szakképző intézmény vezetőjének tájékoztatása, a rendkívüli szünet elrendelése, valamint a tankötelezettség teljesítéséhez szükséges oktatás megszervezése – céljából megismerhetővé teszi a köznevelési, illetve a szakképzési szerv számára,

azzal, hogy az adatkezelés során olyan titkosítási módszert kell alkalmazni, hogy az adatkezelésre előírt feltételek teljesüljenek.

244/K. § (1) Járványügyi készültség esetén a SARS-CoV-2 vírus terjedésének megállításához szükséges védelmi intézkedések megtétele – így különösen a köznevelési intézmény, illetve a szakképző intézmény vezetőjének tájékoztatása, a rendkívüli szünet elrendelése, valamint a tankötelezettség teljesítéséhez szükséges oktatás megszervezése – céljából a köznevelési intézmény, valamint a szakképző intézmény a köznevelési szerv, valamint a szakképzési szerv számára – az e szervek által az e célra létrehozott felület alkalmazásával – átadja azon, a köznevelési intézménnyel, illetve a szakképző intézménnyel

a) a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (az e § alkalmazásában a továbbiakban: Mt.) szerinti munkaviszonyban álló, vagy

b) a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (az e § alkalmazásában a továbbiakban: Kjt.) szerinti közalkalmazotti jogviszonyban álló

személyek Társadalombiztosítási Azonosító Jelét, akik a munkakörükbe tartozó – így a köznevelési intézmény esetében különösen az Nkt. szerinti gazdasági, ügyviteli, műszaki, kisegítő és más – feladatokat a köznevelési intézmény, illetve a szakképző intézmény területén látják el.

(2) Az EESZT működtetője az (1) bekezdés szerinti célból napi rendszerességgel, az intézkedés megtételéig – de legfeljebb 48 óráig – az érintettek Társadalombiztosítási Azonosító Jelének összevetése útján – a (3) bekezdés szerinti módon – megismerhetővé teszi a köznevelési szerv, valamint a szakképzési szerv számára az adat megismerhetővé tételének napján SARS-CoV-2 vírussal fertőzött személyeknek a SARS-CoV-2 vírussal való fertőzöttségének tényére vonatkozó adatát.

(3) A Társadalombiztosítási Azonosító Jeleket olyan titkosítási módszerrel kell összevetni, amely csak azon érintettek fertőzöttsége ténye megismerhetőségét teszi lehetővé a köznevelési szerv, illetve a szakképzési szerv számára, akikre vonatkozóan Társadalombiztosítási Azonosító Jelet a köznevelési intézmény, valamint a szakképzési intézmény a köznevelési szerv, illetve a szakképzési szerv számára az (1) bekezdés szerinti módon és célból átadott.

(4) A köznevelési szerv, valamint a szakképzési szerv az (1) bekezdés szerint átadott adatokat – az (5) bekezdés szerinti kivétellel – a járványügyi készültség megszűnéséig kezeli.

(5) Az (1) bekezdés szerint átvett adatot haladéktalanul törölni kell akkor, ha a köznevelési intézmény, illetve a szakképző intézmény a köznevelési szervet, illetve a szakképzési szervet arról értesíti, hogy az érintett már nem áll vele az Mt. szerinti munkaviszonyban vagy Kjt. szerinti közalkalmazotti jogviszonyban, illetve, ha az érintett a munkakörét a továbbiakban már nem a köznevelési intézmény vagy a szakképző intézmény területén látja el.”

24. § A Nemzeti Eszközkezelő Programban részt vevő természetes személyek otthonteremtésének biztosításáról szóló 2018. évi CIII. törvény 10. §-a a következő l) ponttal egészül ki:

(A lakásbérleti szerződés létrejöttére, tartalmára és megszűnésére a Lakástörvény szabályait a következő eltérésekkel kell alkalmazni:)

„l) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 228. § (1) bekezdése alapján bevezetett járványügyi készültség esetén az i) pontban említett ellenőrzés az adott naptári évben nem kötelező.”