2019. évi LXXXIII. törvény — mi változott? 2020. július 30.

1. § A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény (a továbbiakban: Etv.) 1. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) E törvényt kell alkalmazni a szabályozott szakmákra vonatkozó arányossági értékelésre annak érdekében, hogy a szabályozott szakmákhoz való hozzáférést vagy azok gyakorlását korlátozó, bevezetni tervezett jogszabályi rendelkezések, vagy a hatályos rendelkezésekhez fűzött módosítások alkalmasak legyenek az elérni kívánt cél megvalósításának biztosítására, és ne lépjék túl az adott cél eléréséhez szükséges mértéket.”

10. § Az Etv. a következő XI/B. Fejezettel egészül ki:

„XI/B. FEJEZET

A SZAKMÁK ÚJ SZABÁLYOZÁSÁNAK ELFOGADÁSÁT MEGELŐZŐ ARÁNYOSSÁGI ÉRTÉKELÉS SZABÁLYAI

60/J. § E fejezet alkalmazásában:

1. Fenntartott tevékenységek: egy szakma szabályozásának olyan formája, amelynek esetében egy szakmai tevékenység vagy szakmai tevékenységekhez való hozzáférés egy szabályozott szakma meghatározott szakmai képesítéssel rendelkező tagjai számára van fenntartva, beleértve azt az esetet is, amikor a tevékenység megosztott más szabályozott szakmákkal;

2. Védett szakmai cím: egy szakma szabályozásának olyan formája, amelynek esetében a cím – valamely szakma vagy szakmák csoportjának gyakorlása során való – használatának feltétele egy meghatározott szakmai képesítés megléte, és amelynek esetében az adott cím nem megfelelő használata szankciókat von maga után.

60/K. § (1) A 28. § (3) bekezdésében meghatározott szabályozott szakmákhoz való hozzáférést vagy azok gyakorlását korlátozó új jogszabályi rendelkezések bevezetését, illetve a meglévő rendelkezések módosítását megelőzően az e fejezetben meghatározott szabályokkal összhangban a jogszabály előkészítője arányossági értékelést végez.

(2) Az (1) bekezdésben említett értékelés mértékének arányban kell állnia a rendelkezés jellegével, tartalmával és hatásával.

(3) Az (1) bekezdésben említett bármely rendelkezéshez a jogszabály előkészítője az arányosság elvével való összhang megítélését lehetővé tevő részletes indokolást készít.

(4) A jogszabály előkészítője minőségi és – amennyiben ez lehetséges és releváns – mennyiségi elemekkel támasztja alá azokat az okokat, amelyek alapján eldönthető, hogy az (1) bekezdésben említett rendelkezés indokolt és arányos.

(5) A jogszabály előkészítője az (1) bekezdésben említett értékelést objektív és független módon végzi el.

(6) A jogszabály előkészítője figyelemmel kíséri a szabályozott szakmákhoz való hozzáférést vagy azok gyakorlását korlátozó, új vagy módosított jogszabályi rendelkezések megfelelését az arányosság elvének azok elfogadását követően, tekintettel az érintett rendelkezések elfogadása óta bekövetkezett bármely fejleményre.

60/L. § A 60/K. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezések se közvetlenül, se közvetetten nem tartalmazhatnak állampolgárság vagy lakóhely alapján történő megkülönböztetést.

60/M. § (1) A jogszabály előkészítője biztosítja, hogy a szabályozott szakmákhoz való hozzáférést vagy azok gyakorlását korlátozó azon jogszabályi rendelkezések, amelyeket bevezetni tervez, és a hatályos rendelkezések általa szándékolt módosításai közérdekű célok alapján indokoltak legyenek.

(2) A jogszabály előkészítője mérlegeli, hogy az (1) bekezdésben említett rendelkezések objektív módon indokoltak-e a közrend, a közbiztonság, a közegészségügy vagy a közérdeken alapuló kényszerítő körülmények alapján.

(3) A tisztán gazdasági jellegű indokok, illetve a tisztán adminisztratív okok nem minősülnek olyan közérdeken alapuló kényszerítő körülménynek, amely indokolná a szabályozott szakmákhoz való hozzáférésnek, illetve azok gyakorlásának a korlátozását.

60/N. § (1) Az 1. § (6) bekezdésében szereplő rendelkezések elfogadása előtt a jogalkotónak a következőket kell mérlegelnie:

a) a kitűzött közérdekű célokhoz kapcsolódó kockázatok jellege;

b) a meglévő egyedi vagy általános jellegű előírások nem elegendők-e a kitűzött cél elérésére;

c) a rendelkezés alkalmas-e a kitűzött cél elérésére, valóban koherensen és szisztematikus módon tükrözi-e e célt, és így hasonló módon kezeli-e az azonosított kockázatokat, mint az összehasonlítható tevékenységek esetén;

d) az intézkedés által a személyek és a szolgáltatások Európai Unión belüli szabad mozgására, a fogyasztók választási lehetőségeire és a nyújtott szolgáltatás minőségére gyakorolt hatások;

e) kevésbé korlátozó eszközök használatának lehetősége a közérdekű cél elérése érdekében; és

f) az új vagy módosított rendelkezések hatása a szakmához való hozzáférést vagy annak gyakorlását korlátozó egyéb rendelkezésekkel együtt.

(2) A jogalkotó az alábbi elemeket is mérlegeli, ha azok a bevezetendő vagy a módosított rendelkezés jellege és tartalma szempontjából relevánsak:

a) a kapcsolat a szakma által felölelt vagy annak fenntartott tevékenységek köre és a szükséges szakmai képesítés között;

b) a kapcsolat a szóban forgó feladatok komplexitása és a feladatot végrehajtó személyek meghatározott szakmai képesítéssel való rendelkezésének szükségessége között;

c) a szakmai képesítés más módokon való megszerzésének lehetősége;

d) az, hogy a csak bizonyos szakembereknek fenntartott tevékenységek megoszthatók-e vagy sem más szakemberekkel, és miért;

e) az autonómia mértéke egy szabályozott szakma gyakorlása során, valamint a szervezeti és felügyeleti szabályok hatása a kitűzött cél megvalósítására; és

f) a tudományos és technológiai fejlődés, amely ténylegesen csökkentheti vagy növelheti a szakemberek és a fogyasztók közötti információs aszimmetriát.

(3) Az (1) bekezdés f) pontjának alkalmazása során a jogalkotó

a) értékeli az új vagy módosított rendelkezés által a követelmények közül eggyel vagy többel együttesen kifejtett hatásokat, valamint

b) vizsgálja

ba) a fenntartott tevékenységeket és a védett szakmai címet;

bb) a folyamatos szakmai fejlődésre vonatkozó kötelezettséget;

bc) a szakma megszervezésére, a szakmai etikára és a felügyeletre vonatkozó szabályokat;

bd) a kötelező szakmai szervezeti vagy testületi tagságot, illetve a regisztrációs vagy engedélyezési rendszereket, különösen akkor, ha ezek a követelmények egy meghatározott szakmai képesítés birtoklását is előírják;

be) a mennyiségi korlátozásokat, különösen a tevékenységek gyakorlására feljogosító engedélyek számát korlátozó, vagy az egy meghatározott szakmai képesítéssel rendelkező alkalmazottak, vezetők, illetve képviselők minimális vagy maximális számát rögzítő követelményeket;

bf) a meghatározott jogi formára vonatkozó követelményeket, vagy egy vállalatban való tulajdonosi részesedésre, illetve annak vezetésére vonatkozó követelményeket, amennyiben ezek a követelmények közvetlenül kapcsolódnak a szabályozott szakma gyakorlásához;

bg) a területi korlátozásokat, ideértve azt is, amikor a szakmát területileg eltérő módon szabályozzák;

bh) a szabályozott szakma közösen vagy partnerségben való gyakorlását korlátozó követelményeket, valamint az összeférhetetlenségi szabályokat;

bi) a biztosítási fedezetre vagy a szakmai felelősséggel kapcsolatos egyéb egyéni vagy kollektív védelem formájára vonatkozó követelményeket;

bj) a nyelvismereti követelményeket, amennyiben ez a szakma gyakorlásához szükséges;

bk) a rögzített minimális és maximális díjszabási követelményeket;

bl) a reklámozásra vonatkozó követelményeket.

(4) Új követelmények bevezetése, illetve a meglévő követelmények módosítása előtt a jogalkotó biztosítja, hogy az e törvényben foglaltak szerinti, a szolgáltatások ideiglenes vagy alkalmi nyújtásával kapcsolatos sajátos követelmények megfeleljenek az arányosság elvének.

(5) A (3) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni az európai uniós jognak megfelelően alkalmazott, a hatályos foglalkoztatási szabályok és feltételek betartását célzó intézkedésekre.

(6) Amennyiben az (1)–(5) bekezdésben szereplő rendelkezések az egészségügyi szakmák szabályozását érintik és betegbiztonsági vonatkozással bírnak, a jogalkotó figyelembe veszi az emberi egészség magas szintű védelmének célját.”

12. § Az Etv. 69. §-a a következő l) ponttal egészül ki:

(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)

„l) a szakmák új szabályozásának elfogadását megelőző arányossági tesztről szóló, 2018. június 28-i (EU) 2018/958 európai parlamenti és tanácsi irányelv.”

- d) NEGYEDIK RÉSZ címében az „A TÁJÉKOZTATÁS” szövegrész helyébe az „A SZAKMÁK ÚJ SZABÁLYOZÁSÁNAK ELFOGADÁSÁT MEGELŐZŐ ARÁNYOSSÁGI ÉRTÉKELÉS SZABÁLYAI, A TÁJÉKOZTATÁS”

25. § A Natv. 6. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(3) Az akkreditáló szerv az akkreditálási eljárás és a felügyeleti vizsgálati eljárás, valamint az akkreditált státusz területének bővítési eljárása döntéshozatali szakaszában a nemzeti akkreditálás rendszerébe tartozó szakterületeken szakértőként opponenst, szükség esetén opponenseket rendel ki.

(4) Opponens nem lehet olyan személy, aki ugyanazon eljárásban az értékelő csoport tagjaként járt el.”

27. § (1) A Natv. 14. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)

„a) az akkreditálási eljárásnak, a felügyeleti vizsgálat eljárásának, a külföldi akkreditált státusz elismerésére vonatkozó eljárásnak és az akkreditált státusz alapjául szolgáló körülményekben bekövetkezett változás bejelentésének részletes szabályait és az értékelő csoport összetételére, eljárására, díjazására vonatkozó szabályokat, továbbá az opponens eljárására, díjazására vonatkozó szabályokat, valamint”

(rendeletben határozza meg.)

(2) A Natv. 14. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap az iparügyekért felelős miniszter, hogy az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben)

„a) az akkreditálási eljárásért, az akkreditált státusz területének bővítési eljárásáért, a kérelemre indult felügyeleti vizsgálati eljárásért, az akkreditálási okirat kiállításáért, továbbá a külföldi akkreditált státusz elismerési eljárásáért fizetendő”

[igazgatási szolgáltatási díj mértékét, a díjak beszedésével, megosztásával, kezelésével, nyilvántartásával és visszatérítésével kapcsolatos részletes szabályokat – a b) pontban meghatározottak tekintetében a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke véleményének kikérésével – rendeletben állapítsa meg.]