2019. évi LXXXIII. törvény — mi változott? 2019. december 29.

2. § Az Etv. 13. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Nem felsőoktatási képzésben történő továbbtanulásra való jelentkezésre jogosító hazai érettségi bizonyítványként ismerhető el az a külföldi bizonyítvány, amely azért nem tartozik az (1) vagy a (3) bekezdés hatálya alá, mert a kérelmezőt nem jogosítja az adott országban felsőoktatási intézménybe történő jelentkezésre, vagy kizárólag valamely külföldi felsőoktatási képzésre, képzési területre vagy felsőoktatási intézménytípusban történő továbbtanulásra való jelentkezésre jogosít, feltéve, hogy a bizonyítvány jogosít nem felsőoktatási képzésben történő továbbtanulásra való jelentkezésre az adott országban.”

3. § Az Etv. 18. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az (1) bekezdés rendelkezéseitől eltérően a külföldi oklevél által tanúsított szakképzettség a hazai osztatlan mesterképzésben megszerezhető szakképzettségként ismerhető el, ha a külföldi oklevél végzettségi szintje a hazai felsőoktatási intézményben megszerezhető alapfokozat végzettségi szintjével egyenértékű, feltéve, hogy a külföldi képzés legalább ötéves időtartamú.”

4. § Az Etv. 28. § (13) és (14) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(13) Alkalmazkodási időszaknak minősül valamely szabályozott szakma Magyarországon történő gyakorlása az adott szakma képesített szakemberének felügyeletével. Az eljáró hatóság előírhatja, hogy a kérelmező a szakma gyakorlása mellett képzésben is vegyen részt. Az alkalmazkodási időszakot az eljáró hatóság által meghatározott módon értékelni kell. Alkalmazkodási időszakot szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás igénybevételével nem lehet teljesíteni. A felügyelet mellett folytatott gyakorlatát töltő személy magyarországi jogállását – különösen a tartózkodási jog, a kötelezettségek, a szociális jogok és az ellátások, juttatások és javadalmazás tekintetében – az eljáró hatóság az alkalmazandó közösségi joggal összhangban állapítja meg.

(14) Alkalmassági vizsgának minősül az olyan, magyar nyelvű elméleti, illetve gyakorlati vizsga, amelyet az eljáró hatóság abból a célból szervez vagy ismer el, hogy felmérje a kérelmező szakmai tudását, képességét és készségét a szabályozott szakma Magyarországon történő gyakorlása szempontjából. Az eljáró hatóság összeállítja azoknak a tantárgyaknak a jegyzékét, amelyek részét képezik a Magyarországon előírt képesítés megszerzéséhez szükséges képzésnek, de a kérelmező képzésének nem voltak részei. Figyelemmel arra, hogy a kérelmező valamely tagállamban képesített szakember, a vizsga követelményei csak olyan ismeretek számonkérésére vonatkozhatnak, amelyek a tevékenység Magyarországon történő folytatásához elengedhetetlenek. Alkalmassági vizsgát szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás igénybevételével nem lehet teljesíteni. Az alkalmassági vizsga alkalmazásának részleteit, az alkalmassági vizsgára készülő kérelmező magyarországi jogállását az eljáró hatóság állapítja meg.”

5. § Az Etv. 29. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) E Fejezet rendelkezéseit kell alkalmazni

a) a VIII. Fejezetben meghatározott tevékenységek esetében, ha a kérelmező nem felel meg a VIII. Fejezetben meghatározott követelményeknek,

b) az általános orvos, a szakorvos, az általános ápoló, a fogorvos, a fogszakorvos, az állatorvos, a szülésznő, a gyógyszerész és az okleveles építészmérnök esetében, ha a kérelmező tényleges és jogszerű szakmai gyakorlata az e törvény felhatalmazása alapján megalkotott jogszabályban előírt követelményeknek nem felel meg,

c) az olyan okleveles építészmérnök esetében, aki nem rendelkezik az e törvény felhatalmazása alapján megalkotott jogszabályban meghatározott okleveles építészmérnöki oklevéllel,

d) a szakosított képesítése elismerése tekintetében az olyan általános orvos, ápoló, fogorvos, állatorvos, szülésznő, gyógyszerész és okleveles építészmérnök esetében, aki olyan előírt szakosított képesítés megszerzését tanúsító okirattal rendelkezik, amelynek a kiállítására az e törvény felhatalmazása alapján megalkotott jogszabályban meghatározott valamely szakmai cím megszerzéséhez vezető képzést követően került sor,

e) az olyan általános ápoló és szakápoló esetében, aki olyan előírt szakosított képesítés megszerzését tanúsító okirattal rendelkezik, amelynek kibocsátására az e törvény felhatalmazása alapján megalkotott jogszabályban meghatározott valamely szakmai cím megszerzéséhez vezető képzést követően került sor, feltéve, hogy a kérelmező képesítésének megfelelő szakmai tevékenységeket Magyarországon általános ápolói képzésben nem részesült szakápoló végzi,

f) az általános ápolói képzésben nem részesült szakápoló esetében, ha a kérelmező képesítésének megfelelő szakmai tevékenységet Magyarországon általános ápolók, általános ápolói képzésben nem részesült szakápolók, vagy olyan szakápolók végzik, akik olyan előírt szakosított képesítés megszerzését tanúsító okirattal rendelkeznek, amelynek kibocsátására az e törvény felhatalmazása alapján megalkotott jogszabályban meghatározott szakmai címek megszerzéséhez vezető képzést követően került sor, továbbá

g) ha a kérelmező harmadik országban szerzett képesítése a 28. § (5) bekezdésének hatálya alá tartozik.”

6. § Az Etv. 31. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az eljáró hatóság három évnél nem hosszabb alkalmazkodási időszakot vagy alkalmassági vizsgát írhat elő,

a) ha a kérelmező által elvégzett képzés a Magyarországon szükséges képesítés megszerzéséhez vezető képzés tantárgyaitól lényegesen eltérő tantárgyakat foglal magában, vagy

b) ha Magyarországon a szabályozott szakma egy vagy több olyan szabályozott szakmai tevékenységet is magában foglal, amely a kérelmező tagállamában az ennek megfelelő szakmában nem létezik, és a Magyarországon szükséges képzés lényegesen eltérő tantárgyakat foglal magában a kérelmező képzettségi tanúsítványának vagy előírt képesítés megszerzését tanúsító okiratának megszerzéséhez vezető képzés tantárgyaitól.”

7. § Az Etv. 38. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A szolgáltatásnyújtó akkor élhet a szabad szolgáltatásnyújtás jogával, ha Magyarországra a szakma átmeneti és alkalmi jellegű gyakorlása céljából érkezik. A szolgáltatásnyújtás átmeneti és alkalmi jellegét esetenként kell megállapítani, különösen a szolgáltatásnyújtás időtartamát, gyakoriságát, rendszerességét és folytonosságát véve figyelembe.”

8. § Az Etv. 39. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdés a) pontjától eltérően, az adott szolgáltatási tevékenység megkezdésére, illetve folytatására való jogosultságot szabályozó törvény a 38. § (4) bekezdésében meghatározott rendelkezések érvényesítése céljából a szolgáltatásnyújtónak valamely szakmai szervezet vagy testület általi ideiglenes nyilvántartásba vételét, vagy ilyen szervezet vagy testület tagjai közé való ideiglenes felvételét kötelezővé teheti, feltéve, hogy az ilyen nyilvántartásba vétel vagy ideiglenes felvétel nem késlelteti és semmilyen módon nem nehezíti a szolgáltatás nyújtását, valamint nem ró további kötelezettséget a szolgáltatásnyújtóra. Az elismerésért felelős vagy az előzetes ellenőrzést végző hatóság a szolgáltatásnyújtó 40. § (1) bekezdése szerinti bejelentése és a szolgáltatásnyújtó bejelentéséhez csatolandó iratok egy példányát az előzetes ellenőrzés és a IX. Fejezet hatálya alá tartozó szakmák esetében megküldi az érintett szakmai szervezetnek vagy testületnek. A bejelentés megküldése az érintett szakmai szervezet vagy testület automatikus, ideiglenes nyilvántartásba vételének, illetve szakmai szervezeti vagy testületi tagságnak minősül.”

9. § Az Etv. 41. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A szolgáltatásnyújtó a Kormány rendeletében meghatározott, közegészségügyi vagy közbiztonsági vonatkozású szakma gyakorlását – ide nem értve a VIII., a IX. és a IX/A. Fejezet hatálya alá tartozó szabályozott szakmát – csak azt követően kezdheti meg, hogy azt az előzetes ellenőrzést végző hatóság a 40. § szerinti bejelentés alapján Magyarország területén való, határon átnyúló szolgáltatási tevékenysége első alkalommal való megkezdése előtt az ellenőrzés mellőzésével vagy a szolgáltatásnyújtó szakmai képesítésének ellenőrzését követően engedélyezi (előzetes ellenőrzés). Az előzetes ellenőrzés célja az, hogy megakadályozza a szolgáltatás igénybe vevője egészségének vagy biztonságának – a szolgáltatásnyújtó szakmai képesítésének hiánya miatti – súlyos károsodását vagy sérelmét.”

11. § Az Etv. 67. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Felhatalmazást kapnak a miniszterek, hogy rendeletben állapítsák meg a szabályozási feladatkörükbe tartozó szabályozott szakmák tekintetében az elismerhető vagy figyelembe vehető szakmai gyakornoki időszak megszervezésére és idejére vonatkozó feltételeket, ideértve a szakmai gyakornoki időszakot felügyelő személy szerepére vonatkozó iránymutatást is.”

- a) 38. § (2) bekezdésében az „a letelepedés szerinti” szövegrészek helyébe a „valamely”,

- b) 38. § (3) bekezdésében az „a letelepedés szerinti” szövegrész helyébe a „valamely”,

- c) 41. § (3) bekezdés b) pontjában az „a szolgáltatásnyújtást előzetes ellenőrzést követően engedélyezi” szövegrész helyébe az „a szolgáltatásnyújtást előzetes ellenőrzést követően engedélyezi, vagy”,

14. § Hatályát veszti az Etv.

- a) 6. § (2) bekezdésében az „ , illetve magyarországi lakóhelyét lakcímet igazoló hatósági igazolvánnyal” szövegrész,

- b) 6. § (4) bekezdése,

- c) 28. § (19) és (20) bekezdése,

- d) 41. § (3) bekezdés c) pontjában a „vagy” szövegrész,

- e) 41. § (3) bekezdés d) pontja.

15. § (1) Az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló 2004. évi XXIX. törvény (a továbbiakban: Eutv.) 140/C. § (2) bekezdése a következő i) és j) ponttal egészül ki:

(A nemzeti külkereskedelmi államigazgatási szerv az általa kezelt vagy nyilvántartott adatokat – ha törvény eltérően nem rendelkezik – az alábbi szervek részére, azok megkeresése vagy adatkérése alapján átadja:)

„i) az Európai Unió közös kül- és biztonságpolitikája keretein belül elfogadott tagállami kötelezettségek teljesítése érdekében az Európai Unió illetékes szervei és az Európai Unió tagországai számára,

j) Magyarország nemzetközi jogi kötelezettségeinek teljesítése érdekében nemzetközi szervezetek részére.”

(2) Az Eutv. 140/C. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A nemzeti külkereskedelmi államigazgatási szerv az általa kezelt vagy nyilvántartott adatokat – ha törvény eltérően nem rendelkezik – megkeresés vagy adatkérés alapján átadhatja:

a) az Európai Unió Tanácsa – az Európai Unió közös kül- és biztonságpolitikája keretei között kiadott – határozatában meghatározott szerv részére,

b) Magyarország által vállalt nemzetközi non-proliferációs kötelezettség teljesítéséhez kormányrendeletben meghatározott kormányközi együttműködések és az azokban részt vevő államok részére.”

16. § A haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások nyújtásának engedélyezéséről szóló 2005. évi CIX. törvény (a továbbiakban: Httv.) 1. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

„c) haditechnikai termék, szolgáltatás: a 10. § (1) bekezdés d) pontja szerinti felhatalmazás alapján kormányrendeletben meghatározott termék és szolgáltatás;”

17. § A Httv. 6. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(3) Eltérő törvényi rendelkezés hiányában a 2. § (3) bekezdésében meghatározott szervek jogosultak az e törvényben meghatározott eljárás lefolytatása céljából a hadiipari gyártás- és szolgáltatásfelügyelet előtt folyó eljárásban kezelt adatok megismerésére.

(4) A hadiipari gyártás- és szolgáltatásfelügyelet a kérelem kézhezvételétől a kérelem végleges elutasítását vagy az engedély visszavonását követő 6 hónapig jogosult az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti személyes adatok kezelésére. A kezelési idő lejárta után az adatokat meg kell semmisíteni.”

18. § Hatályát veszti a Httv.

- a) 4/A. § (2) bekezdése,

- b) 5. § (5) bekezdése.

19. § A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 4. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A 3. § (4) bekezdését nem érintve, a nemesfémből készült ékszer, díszműáru és egyéb tárgy forgalmazására, illetve felvásárlására (a továbbiakban a nemesfémekre vonatkozóan együttesen: forgalmazására) irányuló szándékot a vállalkozás köteles a kereskedelmi hatóságnak bejelenteni.”

24. § (1) A nemzeti akkreditálásról szóló 2015. évi CXXIV. törvény (a továbbiakban: Natv.) 5. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Akkreditálási, bővítési eljárás iránti kérelmet a természetes személy, vagy

a) a vizsgálólaboratórium,

b) a mintavevő szervezet,

c) a kalibrálólaboratórium,

d) a jártassági vizsgálatot szervező szervezet,

e) a terméket, folyamatot, szolgáltatást tanúsító szervezet,

f) az irányítási rendszereket tanúsító szervezet,

g) a személytanúsító szervezet,

h) az ellenőrző szervezet, a hatóságok kivételével,

i) a referenciaanyag-gyártó szervezet,

j) a környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszert hitelesítő szervezet vagy természetes személy,

k) az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló törvény szerinti hitelesítő szervezet,

l) az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: általános adatvédelmi rendelet) 43. cikke szerinti tanúsító szervezet (a továbbiakban: adatvédelmi tanúsító szervezet)

elektronikus úton köteles benyújtani az akkreditáló szervhez.”

(2) A Natv. 5. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Az akkreditáló szerv az eljárást legfeljebb három hónapra felfüggesztheti, ha az eljárás határon átnyúló tevékenységet érint.”

26. § (1) A Natv. 9. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az akkreditáló szerv az akkreditált szervezet vagy akkreditált természetes személy akkreditált státuszát részlegesen vagy teljeskörűen felfüggesztheti, ha az akkreditált szervezet vagy akkreditált természetes személy a jelentős változás bejelentését elmulasztja. Jelentős változásnak minősül:)

„a) az akkreditált szervezet elnevezésében, jogi, tulajdonosi vagy szervezeti formájában, felépítésében, vezetésében,”

(bekövetkezett változás.)

(2) A Natv. 9. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az akkreditáló szerv az akkreditált szervezet, vagy akkreditált természetes személy akkreditált státuszát részlegesen, vagy teljeskörűen felfüggesztheti, ha az akkreditált szervezet vagy akkreditált természetes személy az eljárás során hamis adatszolgáltatást teljesít.”

(3) A Natv. 9. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Az akkreditáló szerv a felfüggesztő határozatban a felfüggesztés megszüntetésének feltételeiről és a feltételek teljesítésének határidejéről is dönt. Ha az akkreditált szervezet, vagy akkreditált természetes személy az előírt feltételeknek határidőben eleget tesz, az akkreditáló hatóság a felfüggesztő határozatot visszavonja.”