2019. évi LXXX. törvény — mi változott? 2024. július 1.

- 1. akkreditált szakképzési vizsgaközpont: a szakképzési államigazgatási szerv minősítő eljárásában a jogszabályi követelmények teljesítésére, valamint a szakmai és képesítő vizsgáztatási tevékenység folytatására alkalmasnak minősített és az akkreditált szakképzési vizsgaközpontok nyilvántartásába bejegyzett szervezet,

- 1a. beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő tanuló, aki a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) szerinti szakértői bizottság szakvéleménye alapján az életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartás-szabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, továbbá személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos nevelési igényű vagy fogyatékkal élő személynek,

- 1b. digitális kollaborációs tér: a tanulmányi rendszer modulja, amely biztosítani képes legalább a tanárok és a diákok egyéni vagy csoportos, interaktív és távolléti kapcsolattal megvalósuló, teljes értékű, digitális online és offline együttműködését, kommunikációját és az oktatással kapcsolatos feladatok komplex kezelését, ideértve többek között az órai, házi, egyéni és csoportos feladatok publikálását, beadását, a beadott feladatok értékelését és online adminisztrációját,

- 3b. mikrotanúsítvány: tárgyleírást is tartalmazó, önálló végzettséget és szakképesítést nem igazoló, olyan igazolás, amely a szakmai oktatáshoz kapcsolódó a szakképző intézmény valamely önállóan értékelt szakmai tantárgyának elvégzése révén megszerzett tanulási eredményt igazoló közokirat,

- 6a. szakképzési tankönyv: olyan könyv – ideértve a szótárt, a szöveggyűjteményt, az atlaszt, a kislexikont, a munkatankönyvet, a munkafüzetet és a feladatgyűjteményt –, zárt rendszerű távoktatási képzésmenedzsment rendszerben elérhető digitális tananyag, kiegészítő ismeretanyag és egyéb tanulmányi segédlet, amely a szakképzési tankönyvjegyzéken szerepel,

- 8a. tanulmányi rendszer: a szakképzési intézmény rendeltetésszerű működéséhez, a szülői felelősséggel összefüggő döntési és felügyeleti jogok gyakorlásához, a nevelés-oktatás megszervezéséhez, a szakképzési intézmény szakmai képzésének, duális képzésének, iratkezelésének, továbbá pénzügyi, számviteli, bér- és humánügyviteli funkcióinak biztosításához vagy támogatásához, az elektronikus dokumentumok hiteles nyilvántartásához és változáskövetéséhez, kompetencia mérésekhez, a digitális vizsgáztatáshoz, a Digitális Kollaborációs Tér és e-ügyintézési funkcionalitások biztosításához, az intézmények – ideértve a pedagógusoknak és tanulóknak kiadott eszközöket is – leltáradatainak nyilvántartásához, a tanulók fizikai, egészségi állapotának és edzettségének mérésével kapcsolatos adatok nyilvántartásához, az EESZT kapcsolattal rendelkező iskola-egészségügyi funkcionalitás biztosításához, a tanulmányi rendszer üzemeltetője, a miniszter, a hatóság és a fenntartó általi közvetlen intézményi, tanulói, szülői, pedagógusi kommunikáció biztosításához, az oktatói munka objektív véleményezésének személyazonosításra alkalmatlan módon történő biztosításához, az oktatói munka értékeléséhez tartozó indikátorok biztosításához; a munkáltatói jogok gyakorlásához; illetve a szakképzési intézmény által foglalkoztatottak jogainak gyakorlásához; kötelezettségeik teljesítéséhez és az ezekhez kapcsolódó igazolások kiállításához; a jogszabályban meghatározott nyilvántartások vezetéséhez; a jogszabályban, illetve a szakképzési intézmény szervezeti és működési szabályzatában biztosított kedvezményekre való jogosultság megállapításához, elbírálásához és igazolásához; a zárt rendszerű elektronikus távolléti oktatás biztosításához; az intézményi fogadóórák és szülői értekezletek megszervezéséhez; a felsőoktatási tanulmányi rendszerekkel integrált pályaválasztási támogatás biztosításához; a szabályozott és központi elektronikus ügyintézési szolgáltatások díjmentes eléréséhez; a kollégiumi funkcionalitások biztosításához; az egységes gyógypedagógiai módszertani intézményekre vonatkozó funkcionalitások biztosításához; valamint a szakképzési információs rendszerrel és a felnőttképzési adatszolgáltatási rendszerrel elektronikus úton való kapcsolattartáshoz a tanulmányi rendszer üzemeltetője által biztosított, a szakképzési intézmény által használt intézményi alaprendszer a moduljaival és a kapcsolódó rendszerekkel együtt, amelyet az állam díjmentesen biztosít és azt úgy szükséges kialakítani, hogy valamennyi felhasználói felülete és funkcionalitása magyar nyelven biztosítsa az egyenlő hozzáférést webes és natív applikáción keresztül diákoknak, szülőknek és pedagógusoknak egyaránt,

- 8b. tanulmányi rendszer üzemeltetője: a tanulmányi rendszerrel kapcsolatos fejlesztéseket, funkcionális üzemeltetést továbbá a jogszabályban vagy szerződésben meghatározott egyéb feladatokat ellátó szervezet,

- 10a. videótartalom-kezelő: a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvényben (a továbbiakban: Fktv.) ekként meghatározott fogalom,

- 11. zárt rendszerű elektronikus távoktatás: az Fktv.-ben ekként meghatározott fogalom,

(4) A képzési és kimeneti követelményeket érintő változást – a nem érdemi jellegű vagy a tanulóra kedvezőbb változás kivételével – kizárólag a változással érintett legalacsonyabb iskolai évfolyamtól kezdve felmenő rendszerben a tanév első napjával lehet bevezetni, és azt a bevezetést megelőző első tanév október 31-ig kell közzétenni. A képzési és kimeneti követelmények módosítása a módosítást megelőzően közzétett képzési és kimeneti követelmények szerint indított szakmai oktatást nem érinti.

#### 14. § [Az akkreditált szakképzési vizsgaközpont]

(1) Szakma megszerzésére irányuló szakmai vizsgát, illetve szakmai képzéshez kapcsolódóan megszerezhető szakképesítés megszerzésére irányuló képesítő vizsgát – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – az e törvény szerinti szakmai és képesítő vizsgáztatási tevékenység folytatására engedéllyel rendelkező akkreditált szakképzési vizsgaközpont szervezhet.

(1a) Az akkreditált szakképzési vizsgaközpont a szakmai és képesítő vizsgáztatási tevékenysége során folyamatosan érvényre juttatja azon előírásokat, amelyek garantálják a magasabb minőségi követelményeknek megfelelő, országosan egységes vizsgáztatást.

- a) olyan akkreditált szakképzési vizsgaközpont, amely az adott szakma vagy szakképesítés képzési területére akkreditált vizsgahelyszínnel rendelkezik a szakmai oktatás, illetve a szakmai képzés helyszíne szerinti vagy azzal közvetlenül szomszédos vármegyében vagy

- b) az akkreditált szakképzési vizsgaközpont által a szakmai oktatás, illetve a szakmai képzés befejezésének időpontját követő harmadik hónap utolsó napjáig meghirdetett szakmai vizsga vagy képesítő vizsga,

a szakmai vizsga és a képesítő vizsga e törvény szerinti megszervezéséről az országos központi akkreditált vizsgaközpont gondoskodik.

(4) Az országos központi akkreditált vizsgaközpontnak meg kell felelnie az e törvényben, valamint a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban foglalt feltételeknek, valamint azokat vizsgáztatási tevékenysége során folyamatosan biztosítja.

(5) Az akkreditált szakképzési vizsgaközpont szakmai és képesítő vizsgáztatási tevékenységét minőségirányítási rendszer alapján végzi.

(6) Az akkreditált szakképzési vizsgaközpontra vonatkozó szabályokat a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény 7. § (1) bekezdése szerinti, határon átnyúló szolgáltatást végző, szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező szolgáltatókra is alkalmazni kell.

(4) A szakképző intézmény biztosítja, hogy a tanulók, illetve a képzésben részt vevő személyek és hozzátartozóik a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság által működtetett, az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 149/B. §-a szerinti internetes tájékoztató és segítségnyújtó szolgálat elérhetőségét megismerhessék. A szakképző intézmény köteles az e bekezdés szerinti elérhetőséget a szakképző intézményben jól látható helyre kifüggeszteni, ezenfelül egyéb módon is biztosíthatja az elérhetőség megismerhetőségét.

(2) A szakképző intézmény és a tanuló közötti eltérő megállapodás hiányában a szakképző intézmény szerzi meg a tulajdonjogát a birtokába került minden olyan dolognak, amelyet a tanuló a szakképző intézményben vagy a szakképző intézmény által biztosított dolog felhasználásával állított elő a jogviszonyából eredő kötelezettségének teljesítésével összefüggésben, feltéve, hogy az annak elkészítéséhez szükséges anyagi és egyéb feltételeket a szakképző intézmény biztosította. Ha az előállított dolog a Ptk. szerinti szellemi alkotás, e bekezdést azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a szellemi alkotás átadására a munkaviszonyban vagy más hasonló jogviszonyban létrehozott szellemi alkotás munkáltató részére történő átadására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Ha a szakképző intézmény a dologgal kapcsolatos vagyoni jogokat nem szerzi meg, köteles azt – kérelemre – a tanuló részére legkésőbb a jogviszony megszűnésekor visszaadni. Az őrzésre egyebekben a Ptk. megbízás nélküli ügyvitelre vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

(2) Az akkreditált szakképzési vizsgaközpont

- a) kijelöli a szakmai vizsga helyét és időpontját, megszervezi a szakmai vizsgát, valamint a szakmai vizsga vizsgaidőszakát követő vizsgaidőszakban megszervezi a javító- és pótlóvizsgát,

(3) A szakmai vizsgát az akkreditált szakképzési vizsgaközpont háromtagú vizsgabizottsága előtt kell letenni. A szakmai vizsga központi vizsgatevékenységének tartalmát a szakképzésért felelős miniszter határozza meg.

(5) A szakmai vizsga legmagasabb díját a Kormány rendeletben állapítja meg. A szakmai vizsga díját e mértéken belül az akkreditált szakképzési vizsgaközpont úgy állapítja meg, hogy az a ráfordításaira és működéséhez szükséges észszerű nyereségre fedezetet biztosítson, tekintettel az azt terhelő fizetési kötelezettségekre és az akkreditált szakképzési vizsgaközpont részére nyújtott támogatásokra is. A szakmai vizsgának a Kormány rendeletében megállapított legmagasabb díjánál magasabb díjat és a szakmai vizsgáért fizetendő más pénzbeli, anyagi, természetbeni hozzájárulást vagy költséget érvényesen nem lehet kikötni.

(1) A képesítő vizsga az akkreditált szakképzési vizsgaközpont által szervezett, a szakmai képzésben elsajátított és a programkövetelményben a szakmai képzéshez kapcsolódóan megszerezhető szakképesítésre meghatározott kimeneti követelmények mérésére szolgáló vizsga.

(1a) Az akkreditált szakképzési vizsgaközpont

- a) kijelöli a képesítő vizsga helyét és időpontját, továbbá megszervezi a képesítő vizsgát,

- b) gondoskodik a képesítő vizsga lebonyolításához szükséges feltételek biztosításáról,

- c) vezeti a képesítő vizsgával kapcsolatos nyilvántartásokat, és

- d) ellátja a Kormány rendeletében a képesítő vizsgával összefüggésben meghatározott feladatokat.

(1b) A képesítő vizsgát az akkreditált szakképzési vizsgaközpont legalább kéttagú vizsgabizottsága előtt kell letenni.

- i) gondoskodik a tanulmányi rendszer és annak részeként a korai iskolaelhagyás megelőzését támogató rendszer, valamint a zárt rendszerű távoktatási képzésmenedzsment rendszer működtetéséről,

(1) A szakképző intézmény köteles a jogszabályban előírt nyilvántartásokat vezetni, a szakképzés információs rendszerébe bejelentkezni, a tanulmányi rendszert használni, valamint az országos statisztikai adatfelvételi program keretében előírt és a korai iskolaelhagyással veszélyeztetett tanulókról összesített adatot szolgáltatni.

(6) A szakképző intézmény – a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy kötelezettségei teljesítésének nyilvántartása céljából – hozzáférést biztosít a tanulmányi rendszerhez a duális képzőhelynek és – a szakirányú oktatáshoz kapcsolódóan érvényesített adómentességre és igénybe vett adókedvezményre való jogosultság ellenőrzéséhez – az állami adóhatóságnak.

- 6. a szakképző intézmény ügyintézésének, iratkezelésének általános szabályait, a szakképző intézmény és az akkreditált szakképzési vizsgaközpont által használt nyomtatványok körét és tartalmát, azok használatának részletes szabályait,

- 37. az akkreditált szakképzési vizsgaközpont akkreditálásának, működésének feltételeit,

- 38. a szakmai vizsga rendjét, a szakmai vizsga megszervezésének és lebonyolításának, a vizsgabizottság kialakításának, a szakmai vizsga – személyes adatnak nem minősülő – adatait tartalmazó központi nyilvántartás vezetésének, a szakmai vizsgával kapcsolatos adatszolgáltatásnak és a szakmai vizsga ellenőrzésének részletes szabályait, a szakmai vizsgával összefüggésben az akkreditált szakképzési vizsgaközpont döntése, intézkedése vagy intézkedésének elmulasztása felülvizsgálatának szabályait, valamint a szakmai vizsgadíj és a vizsgáztatási díjak kereteit, valamint a szakmai vizsgadíj visszafizetésének a szabályait,

- 49. az akkreditált szakképzési vizsgaközpont tevékenységének folytatásához szükséges engedélyezési eljárás és követelményrendszer részletes szabályait, ellenőrzésének részletes szabályait, a nyilvántartásból való törlés eseteit,

- 50. a képesítő vizsga rendjét, a képesítő vizsga megszervezésének és lebonyolításának, a vizsgabizottság kialakításának, a képesítő vizsga – személyes adatnak nem minősülő – adatait tartalmazó központi nyilvántartás vezetésének, a képesítő vizsgával kapcsolatos adatszolgáltatásnak és a képesítő vizsga ellenőrzésének részletes szabályait, a képesítő vizsgával összefüggésben az akkreditált szakképzési vizsgaközpont döntése, intézkedése vagy intézkedésének elmulasztása felülvizsgálatának szabályait.

- c) rendeletben állapítsa meg az engedéllyel rendelkező akkreditált szakképzési vizsgaközpontok szakmai vizsgáztatással összefüggő ellenőrzése során kiszabott bírság befizetésének rendjét,

- d) az adópolitikáért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben állapítsa meg a 14/A. § (5) bekezdése szerinti igazgatási szolgáltatási díjak mértékét, beszedésének, kezelésének, nyilvántartásának és felhasználásának szabályait.

is megszervezhető azzal, hogy akkreditált szakképzési vizsgaközpont alatt az ilyen szakképző intézményt, illetve szakképzési alapfeladatot ellátó többcélú köznevelési intézményt kell érteni. 2026. január 1-jétől az ilyen szakképző intézmény akkor szervezhet szakmai vizsgát, ha rendelkezik az e törvény szerinti szakmai és képesítő vizsgáztatási tevékenység folytatására kiadott engedéllyel. A 2025. december 31-éig az ilyen szakképző intézményben szervezett szakmai vizsga lefolytatásával kapcsolatos jogszabálysértés megállapítására és jogkövetkezményeinek alkalmazására a régi Szkt. e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos 17. §-át kell alkalmazni azzal, hogy a hivatal helyett a szakképzésért felelős miniszter jár el.

(9) Tanulmányi rendszerként a Köznevelési Regisztrációs és Tanulmányi Alaprendszer szakképzési és felnőttképzési modulját kell használni.

#### 128/B. § [Átmeneti rendelkezések az akkreditált szakképzési vizsgaközpontok szakmai és képesítő vizsgáztatási tevékenységének engedélyezéséhez kapcsolódóan]

(1) Azt a vizsgaközpontot, amely a MódTv2. hatálybalépésekor rendelkezik a nemzeti akkreditálásról szóló törvény szerinti akkreditáló szerv által kiadott szakmai és képesítő vizsgáztatási tevékenység folytatására feljogosító okirattal, a szakképzési államigazgatási szerv 2025. december 31-ig hivatalból indított eljárásban felülvizsgálja, hogy megfelel-e a MódTv2.-ben, valamint az annak végrehajtására kiadott kormányrendeletben megállapított, az akkreditált szakképzési vizsgaközpontra vonatkozó feltételeknek.

(2) Az (1) bekezdés hatálya alá tartozó vizsgaközpontot az (1) bekezdés szerint lefolytatott eljárásban kiadott engedély véglegessé válásáig az akkreditáló szerv által kiadott szakmai és képesítő vizsgáztatási tevékenység folytatására feljogosító okiratban foglalt, a képzési területen szereplő valamennyi szakma és szakképesítés tekintetében szakmai és képesítő vizsgáztatási tevékenység folytatására engedéllyel rendelkező akkreditált szakképzési vizsgaközpontnak kell tekinteni.