2019. évi LXXX. törvény — mi változott? 2023. július 1.

- b) a szakmai képzéshez kapcsolódó első szakképesítés megszerzését az első képesítő vizsga befejezéséig és

az általa, illetve az együttműködési megállapodással rendelkező fenntartó által fenntartott szakképző intézményben ingyenesen biztosítja. A javító- és pótlóvizsga ingyenessége a tanulói jogviszony, illetve a felnőttképzési jogviszony megszűnése utáni első javító- és pótlóvizsgára is irányadó. A szakképzésben való ingyenes részvétel szempontjából nem számít önálló szakma megszerzésének a munkakör magasabb színvonalon történő ellátása céljából a meglévő részszakmát magában foglaló szakmára történő felkészítés és szakmai vizsga letétele.

- 3a. nagyvállalkozás: a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Kkvtv.) 4. § (2) bekezdése szerinti partnervállalkozások és a Kkvtv. 4. § (5) bekezdésének figyelmen kívül hagyásával kis- és középvállalkozásnak nem minősülő vállalkozás,

- 9. tanulóbaleset: minden olyan baleset, amely a tanulót, illetve a képzésben részt vevő személyt az alatt az idő alatt vagy tevékenység során éri, amikor a szakképző intézmény felügyelete alatt áll,

A kizárólag szakképző intézményben szakmai oktatás keretében elsajátítható szakmákat a Kormány rendeletben állapítja meg (a továbbiakban: szakmajegyzék). A szakmajegyzékben szakmánként meg kell határozni a szakma azonosító számát, ennek keretében képzési területét, ágazati besorolását, szintjének meghatározására vonatkozó megjelölését, a szakma megnevezését, a hozzá kapcsolódó szakmairányt és a szakmai oktatás időtartamát.

(4) A képzési és kimeneti követelményeket érintő változást – a nem érdemi jellegű vagy a tanulóra kedvezőbb változás kivételével – kizárólag a változással érintett legalacsonyabb iskolai évfolyamtól kezdve felmenő rendszerben a tanév első napjával lehet bevezetni, és azt a bevezetést megelőző első tanév kezdő napjáig kell közzétenni. A képzési és kimeneti követelmények módosítása a módosítást megelőzően közzétett képzési és kimeneti követelmények szerint indított szakmai oktatást nem érinti.

#### 12. § [A szakmai program]

A szakképző intézményben a nevelő és oktató munka a képzési és kimeneti követelményekre figyelemmel kidolgozott szakmai program alapján folyik. Az egyházi jogi személy, illetve a vallási egyesület által alapított, illetve fenntartott szakképző intézmény szakmai programjába beépíthető az adott vallás hitelveinek megfelelő ismeret. Az egyházi jogi személy, illetve a vallási egyesület által alapított, illetve fenntartott szakképző intézmény szakmai programja a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé.

(1) Szakma megszerzésére irányuló szakmai vizsgát, illetve szakmai képzéshez kapcsolódóan megszerezhető szakképesítés megszerzésére irányuló képesítő vizsgát – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a nemzeti akkreditálásról szóló törvény szerinti akkreditáló szerv által személytanúsító szervezetként akkreditált vizsgaközpont szervezhet.

(2) Ha valamely szakma vagy szakképesítés tekintetében nincs

- a) olyan akkreditált vizsgaközpont, amely az adott szakma vagy szakképesítés képzési területére akkreditált vizsgahelyszínnel rendelkezik a szakmai oktatás, illetve a szakmai képzés helyszíne szerinti vagy azzal közvetlenül szomszédos vármegyében vagy

- b) az akkreditált vizsgaközpont által a szakmai oktatás, illetve a szakmai képzés befejezésének időpontját követő harmadik hónap utolsó napjáig meghirdetett szakmai vizsga vagy képesítő vizsga,

a szakmai vizsga és a képesítő vizsga megszervezéséről az országos központi akkreditált vizsgaközpont gondoskodik.

A szakképző intézmény köznevelési intézmény egy vagy több köznevelési alapfeladatát is elláthatja, valamint nem köznevelési feladatot ellátó intézménnyel is összevonható (a továbbiakban: többcélú szakképző intézmény).

(2) A szakmai vizsgára történő felkészítés a szakképző intézmény feladata, amely a kötelező foglalkozások keretében történik. A szakmai vizsgára történő felkészülést a szakképző intézmény szabadon választható foglalkozások biztosításával is segíti. A szakmai vizsgára a képzési és kimeneti követelmények szerinti felkészítésért a szakképzési munkaszerződéssel rendelkező tanuló, illetve képzésben részt vevő személy tekintetében az e törvényben és a Kormány e törvény végrehajtására kiadott rendeletében meghatározott feltételek szerint a duális képzőhely a szakképző intézménnyel közösen felel.

(1) A technikumban

- a) az általános műveltséget megalapozó, az érettségi vizsgára és az érettségi végzettséghez kötött szakma szakmai vizsgájára felkészítő, valamint a szakirányú felsőfokú iskolai továbbtanulást vagy munkába állást elősegítő, illetve

- b) érettségi végzettséggel kizárólag az érettségi végzettséghez kötött szakma szakmai vizsgájára felkészítő

szakmai oktatás folyik.

(2) A szakképzésért felelős miniszter – a Kormány adott ágazatért felelős tagjának egyetértésével kiadott – engedélye alapján a technikum az (1) bekezdésben meghatározott szakmai oktatást felsőoktatási intézménnyel közösen kidolgozott szakmai program alapján is megszervezheti.

(3) A technikum kizárólag érettségi vizsgára történő felkészítést is szervezhet. Az ilyen felkészítés csak felnőttképzési jogviszonyban szervezhető meg a közismereti kerettanterv által meghatározott időtartamban.

(1) A szakképző iskolában

- a) az adott szakma megszerzéséhez szükséges közismereti oktatást és az alapfokú iskolai végzettséghez kötött szakma szakmai oktatását magában foglaló, illetve

- b) az alapfokú iskolai végzettséggel kizárólag az alapfokú iskolai végzettséghez kötött szakma szakmai vizsgájára felkészítő

szakmai oktatás folyik.

### IV. Fejezet — A SZAKKÉPZŐ INTÉZMÉNY ALAPÍTÁSA, ÁTALAKÍTÁSA, MEGSZÜNTETÉSE ÉS NYILVÁNTARTÁSA

(4) A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány által fenntartott felsőoktatási intézmény által, valamint az egyházi jogi személy által alapított, illetve fenntartott szakképző intézmény működési engedélye határozatlan időre, egyéb nem állami szakképző intézmény működési engedélye öt évre adható ki.

(4a) A nem állami szakképző intézmény működési engedélye akkor adható ki, ha

- a) a fenntartó képes a szakképzés megszervezésére, és

- b) a nem állami szakképző intézmény

- ba) szakmai programja a jogszabályban meghatározottaknak megfelel,

- bb) rendelkezik a feladatai ellátásához szükséges feltételekkel és

- bc) – újonnan nyilvántartásba vett szakképző intézmény esetében – nyilvántartásba vétele óta kevesebb mint hat hónap telt el.

#### 23. § [A szakképző intézmény fenntartói irányítási hatáskörének átadása, átalakítása és megszüntetése]

- ca) egyesítéssel, amely lehet összeolvadás vagy beolvadás,

- d)

(5) A kancellár felel a szakképzési centrum törvényes és szakszerű működéséért. A gazdasági vezető megbízására és a megbízás visszavonására a kancellár a szakképzési intézményfenntartó központ vezetőjének egyetértésével jogosult.

(3) Állami felsőoktatási intézmény szakképző intézmény fenntartói irányítási hatásköreit alapító okirata alapján, a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány által fenntartott felsőoktatási intézmény alapító okirata alapján, más nem állami felsőoktatási intézmény a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény (a továbbiakban: Nftv.) 84. § (3) bekezdése szerinti megállapodás ilyen rendelkezése esetén gyakorolhatja.

tart. Felnőttképzési jogviszonyban a szakképzés a tanév és a tanítási év rendjére tekintet nélkül is megkezdhető.

(2) A tanév, illetve a tanítási év szakképzésben alkalmazandó rendjét a szakképzésért felelős miniszter rendeletben állapítja meg. A szakképző intézmény ez alapján éves munkatervet készít.

(3) A tanítási év – tanulói jogviszonyban – ötnapos tanítási hetekből áll, a szombat, a vasárnap és a munkaszüneti nap pedig tanítás nélküli pihenőnap. Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a tanulónak – a tanév rendjében meghatározottak szerint – a tanítási évben legalább három alkalommal, legkevesebb hat egybefüggő napból álló tanítási szünetet és a Kormány rendeletében meghatározott esetben rendkívüli szünetet, a tanítási év utolsó napját követően a tanév végéig terjedő időszakban pedig legalább harminc egybefüggő napból álló nyári szünetet kell biztosítani.

(1) A szakképző intézményben a szakmai oktatást egyéni és csoportos foglalkozások keretében kell megszervezni. A foglalkozás lehet

#### 50. § [Az oktató továbbképzése és értékelése]

- 7. a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapításáról, a tanulók osztályozóvizsgára bocsátásáról, valamint a képzésben részt vevő személyek szakmai vizsgára, illetve képesítő vizsgára bocsáthatóságáról,

áll.

(1a) A tanulói jogviszony a szakképző intézmény és a tanuló között, a felnőttképzési jogviszony – szakmai oktatásban – a szakképző intézmény és a képzésben részt vevő személy, – szakmai képzésben – a szakképző intézmény mint felnőttképző és a képzésben részt vevő személy között jön létre. A tanulói jogviszonyra e törvényt és a Kormány e törvény végrehajtására kiadott rendeletét, a felnőttképzési jogviszonyra – az e törvényben és a Kormány e törvény végrehajtására kiadott rendeletében meghatározott eltérésekkel – az Fktv. 12/A–13/A. §-át kell alkalmazni. A képzésben részt vevő személyre alkalmazni kell a 66. §-t és a 67. § (1) és (2) bekezdését, továbbá – ha a képzésben részt vevő személy felnőttképzési jogviszony keretében szervezett szakmai oktatásban vesz részt – az 59. § (3) bekezdését és a 60. § (1) bekezdésének a közös értékelésre és minősítésre vonatkozó rendelkezését.

(2) Tanulói jogviszony tanköteles kiskorúval, továbbá a szakmai oktatásban részt vevő tanulóval hozható létre annak a tanévnek az utolsó napjáig, amelyikben a tanuló a huszonötödik életévét betölti. A szakképző intézmény tanulójának tankötelezettségére az Nkt.-t kell alkalmazni.

(4) A felnőttképzési jogviszony keretében szervezett szakmai oktatásban

- b) a kötelező foglalkozások száma legfeljebb a tanulói jogviszonyban szervezett szakmai oktatás kötelező foglalkozásai számának negyven százalékáig

csökkenthető és ágazati alapoktatásban a kötelező foglalkozások b) pont szerint meghatározott számának ötven százalékáig zárt rendszerű elektronikus távoktatásként is megszervezhető.

(1) A tanuló – a Kormány e törvény végrehajtására kiadott rendeletében meghatározottak szerint – ahhoz a szakmai oktatáshoz kapcsolódóan, amelyben ingyenesen vesz részt

(2) A szakképző intézmény felelősségbiztosítást köt, amely kiterjed a tanulóbalesetre és a tanuló által okozott kárra. Ha a felelősségbiztosítás nem terjed ki a többnapos tanulmányi és a külföldi iskolai kirándulásra, a szakképző intézmény vagy a többnapos tanulmányi és a külföldi iskolai kirándulás szervezője külön felelősségbiztosítást köt. A tanulóbalesetre, a többnapos tanulmányi és a külföldi iskolai kirándulásra vonatkozóan kötött felelősségbiztosítás kedvezményezettje a tanuló.

- 2. a szakképző intézmény oktatási tevékenységét megismerje és gyermeke vagy a nevelése alatt álló kiskorú tanuló előrehaladásáról tájékoztatást kapjon,

- 4. tiszteletben tartsa a szakképző intézmény alkalmazottainak emberi méltóságát és jogait, tiszteletet tanúsítson irántuk.

vehet részt. A szakképző intézményben a szakirányú oktatás akkor teljesíthető, ha a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy duális képzőhelyen való részvétele a szakirányú oktatásban nem biztosítható. Ha a szakmai oktatás célját szolgálja, a szakirányú oktatás a 90/A. § szerint saját foglalkoztatónál és külföldön is teljesíthető.

(1a) Szakirányú oktatás tanulói jogviszonyban – a kizárólag szakmai vizsgára felkészítő szakmai oktatás kivételével – a tanítási év első napjától szervezhető.

(2) Az őszi, a téli és a tavaszi szünet ideje alatt – a szakképzési munkaszerződés keretében folytatott szakirányú oktatás kivételével – szakirányú oktatás nem szervezhető.

#### 78. § [A szakirányú oktatási idő]

(1) A szakirányú oktatás a napi nyolc órát, ha a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy fiatal munkavállaló, a napi hét órát nem haladhatja meg. A tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy a napi szakirányú oktatási időt meghaladó szakirányú oktatásban nem vehet részt.

(1) Szakirányú oktatást – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – a duális képzőhely, illetve a szakképző intézmény (a továbbiakban együtt: szakirányú oktatást folytató szervezet) szervezhet.

- b) legalább kettő középvállalkozás által vagy legalább kettő olyan vállalkozás által, amelyből az egyik nagyvállalkozás vagy

(3) Önállóan vagy más gazdálkodó szervezet megbízása alapján folytatandó szakirányú oktatás céljából a saját tanműhellyel rendelkező nagyvállalkozás, ha utolsó éves nettó árbevételének legalább kilencven százaléka vállalkozási tevékenységből származik, saját szervezetén belül vállalati képzőközpontot működtethet.

(1) Duális képzőhelyként az a képzőközpont vagy – a szakképző intézmény kivételével – más olyan gazdálkodó szervezet (ideértve a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti mezőgazdasági őstermelőt is) vehető nyilvántartásba,

- a) amelynél a szakirányú oktatás megszervezésének és folytatásának feltételei biztosítottak,

- c) amelynél az általa vállalt szakma ágazatához kapcsolódó tevékenységet végeznek, és amely az ahhoz szükséges eszközzel és felszereléssel rendelkezik és

- d) amely a 19. § (3) bekezdése szerinti minőségirányítási rendszert működtet vagy legalább a gazdasági kamara által kidolgozott szempontrendszerben meghatározott minőségi követelményeknek megfelel.

- b) évente legfeljebb két alkalommal, egyenként legalább kettő és legfeljebb tizenkettő hét, de éves szinten összesen legfeljebb tizenkettő hét határozott időtartamra.

- c) ha a duális képzőhely a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy szakirányú oktatásához közreműködőt vesz igénybe, tekintet nélkül arra, hogy az duális képzőhelynek minősül-e, az igénybe vett közreműködő magatartásáért úgy felel, mintha maga járt volna el, és a munkáltatónál történő foglalkoztatás nem minősül munkaerő-kölcsönzésnek, arra a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás Mt.-ben meghatározott szabályait kell alkalmazni azzal, hogy annak tartama a szakképzési munkaszerződés alapján létrejött munkaviszony időtartamának negyvenkilenc százalékáig terjedhet.

(6) A szakképzési munkaszerződés alapján foglalkoztatott tanuló, illetve képzésben részt vevő személy esetében az Mt. 56. §-a, 114. § (2) és (3) bekezdése, 119. § (1) bekezdése, 193–213. §-a, 214–222. §-a és 228–229. §-a nem alkalmazható, az Mt. 277. § (2) bekezdését és 279. § (3) bekezdését pedig azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a tanulóra, illetve a képzésben részt vevő személyre a munkáltatónál érvényben lévő kollektív szerződésnek csak az Mt.-ben, e törvényben és e törvények végrehajtási rendeleteiben foglaltaknál kedvezőbb feltételeket meghatározó rendelkezéseinek a hatálya terjedhet ki. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni a munkáltatónál az Mt. 268. §-a szerint érvényben lévő üzemi megállapodásra is. Az Mt. 276. § (2) bekezdése szerinti létszám számításánál a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy nem vehető figyelembe. A tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy az üzemi tanács tagjává nem választható, és az üzemi tanács választásán szavazati joggal nem rendelkezik.

(7)

(1) A tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy napi munkaideje legfeljebb a 78. § (1) bekezdésében meghatározott mértékű lehet. A napi munkaidőbe a 78. § (3) bekezdése szerinti munkaközi szünet időtartama beszámít.

(2) A duális képzőhely a heti pihenőnapokon és a munkaszüneti napokon, valamint az őszi, a téli és a tavaszi szünet időtartama alatt a tanulót, illetve a képzésben részt vevő személyt szakirányú oktatásra csak a rendeltetése folytán e napon is működő szakirányú oktatási helyen veheti igénybe. Az igénybe vett idő helyett – lehetőleg a következő szakirányú oktatási napon – ugyanolyan mértékben kell szabadidőt biztosítani.

(3) A tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy számára legfeljebb négyhetes munkaidőkeretet lehet elrendelni.

(4) A tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy számára rendkívüli munkaidő nem rendelhető el.

(5) A tanulót évente negyvenöt munkanap, a képzésben részt vevő személyt évente harminc munkanap szabadság illeti meg. A tanuló szabadságának kiadásánál figyelemmel kell lenni az őszi, téli, tavaszi és nyári szünet rendjére. A nyári szünetben legalább húsz munkanap szabadságot egybefüggően kell kiadni az érintett tanuló véleményének kikérését követően.

(6) A tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy a Kormány e törvény végrehajtására kiadott rendeletében meghatározott esetben mentesül a rendelkezésreállási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól. A tanulót, illetve a képzésben részt vevő személyt erre az időre távolléti díj illeti meg.

#### 85. § [A szakképzési munkaszerződés alapján járó díjazás]

(4)

A tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy kártérítési felelősségére az Mt. XIV. Fejezetét, a duális képzőhely kártérítési felelősségére az Mt. XIII. Fejezetét kell alkalmazni azzal, hogy

- a) a tanulói jogviszony, illetve a felnőttképzési jogviszony megszűnése hónapjának utolsó napján, ha a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy tanulmányait más szakképző intézményben nem folytatja,

- b) annak a tanítási évnek a tanév szakképzésben alkalmazandó rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározott utolsó tanítási napján, amelyben a tanuló a szakirányú oktatást közvetlenül követő első szakmai vizsgáját megkezdi,

(2) Az (1) bekezdés a) pontja esetében a szakképző intézmény haladéktalanul értesíti a tanulói jogviszony, illetve a felnőttképzési jogviszony megszűnésének napjáról a duális képzőhelyet. Az értesítés elmulasztásából fakadó károkért a szakképző intézmény felel.

(3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a felek – a duális képzőhely tekintetében ideértve az ágazati képzőközpontot létrehozó gazdálkodó szervezetet is – megállapodhatnak a szakképzési munkaszerződés alapján létrejött munkaviszony határozatlan idejű munkaviszonnyá történő alakításáról. Ebben az esetben a munkaviszony a szakképzési munkaszerződés megkötésétől kezdve folyamatosan fennáll.

(2) A duális képzőhely – a 87. § (1) bekezdés b) pontja szerinti eset kivételével – a szakképzési munkaszerződés megszűnésével, illetve megszüntetésével egyidejűleg e tényről értesíti a szakképző intézményt. A duális képzőhely a szakképzési munkaszerződés megszűnésekor, illetve megszüntetésekor a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy részére – a munkaviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban előírt igazolások mellett – igazolást állít ki a szakirányú oktatásban eltöltött időről és a megszerzett szakmai ismeretekről.

#### 19/A. A szakirányú oktatás sajátos esetei

#### 90/A. § [Szakirányú oktatás teljesítése saját foglalkoztatónál]

(1) Ha a képzésben részt vevő személy a szakmai oktatásban párhuzamosan fennálló, foglalkoztatásra irányuló jogviszonya mellett vesz részt, és ezen jogviszonyában az őt foglalkoztató tevékenysége kapcsolódik az adott szakma ágazatához, a szakirányú oktatás – a Kormány e törvény végrehajtására kiadott rendeletében meghatározott képzési program alapján – az őt foglalkoztatónál is teljesíthető. Ebben az esetben a szakirányú oktatás időtartamára a felek – választásuk szerint –

- a) szakképzési munkaszerződést kötnek, ha annak feltételei egyébként fennállnak, vagy

- b) a képzésben részt vevő személy meglévő munkaszerződését, illetve kinevezését módosítják.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a képzésben részt vevő személy tekintetében a 78. §, a 84. § (1)–(3) bekezdése és a 84. § (5) bekezdésének szabadság kiadására vonatkozó rendelkezése nem alkalmazható.

(3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a képzésben részt vevő személy munkaszerződését, illetve kinevezését úgy kell módosítani, hogy abban – az eredeti munkaköri feladatok ellátása mellett vagy helyett – szerepeltetni kell a szakirányú oktatás teljesítéséhez a munkáltató által biztosított feltételeket. Ha a képzésben részt vevő személy az eredeti munkaköri feladatait is ellátja, a munkaszerződésben meg kell határozni a munkaköri feladatokra és a szakképzésben való részvételre fordítható munkaidő arányát. Az ekként módosított szerződésre a 83–89. §-t nem kell alkalmazni és az így módosított munkaszerződés, illetve kinevezés nem minősül szakképzési munkaszerződésnek. A foglalkoztatóra – a Kormány e törvény végrehajtására kiadott rendeletében meghatározott eltérésekkel – a duális képzőhelyre meghatározott szabályokat kell alkalmazni.

#### 90/B. § [Szakirányú oktatás teljesítése többes jogviszonyban]

Ha a szakképzési munkaszerződés megkötésére más foglalkoztatóval fennálló, foglalkoztatásra irányuló jogviszony mellett kerül sor, a képzésben részt vevő személy tekintetében a 77. § (2) bekezdése, a 83. § (2) bekezdés b) pontja, valamint a 84. § (1)–(3) bekezdése nem alkalmazható, a 85. § (1) és (2) bekezdését pedig – a felek eltérő megállapodása hiányában – a szakképzési munkaszerződés alapján létrejövő munkaviszony időtartamával arányosan kell alkalmazni.

(3) A szakmai vizsgát az akkreditált vizsgaközpont háromtagú vizsgabizottsága előtt kell letenni. A szakmai vizsga központi vizsgatevékenységének tartalmát a szakképzésért felelős miniszter határozza meg.

- c) kiadja a képzési és kimeneti követelményeket a Kormány adott ágazatért felelős tagjának egyetértésével,

- d) vezeti a szakképzési tankönyvjegyzéket,

- e)

- cd) ellenőrzi a duális képzőhely és az általa igénybe vett közreműködő szakirányú oktatási tevékenységét,

(2) Az együttműködési megállapodással rendelkező fenntartó jogszabályban meghatározott támogatásra jogosult az általa fenntartott szakképző intézményben vagy többcélú köznevelési intézményben ellátott szakképzési alapfeladatra vagy szakmai képzésre tekintettel. A támogatási rendszert úgy kell kialakítani, hogy az biztosítsa a fenntartó és az általa fenntartott szakképző intézmény bevételi érdekeltségének fenntartását. A támogatást az állami szakképző intézmény támogatásával azonos mértékben kell megállapítani a bevett egyház számára. A Magyar Katolikus Egyház az állami szakképző intézmény támogatásával azonos mértékű támogatásra a Magyarország és az Apostoli Szentszék között létrejött nemzetközi szerződés alapján jogosult.

(3a) Együttműködési megállapodás legfeljebb három évre köthető. Az adott ágazatra vonatkozóan – a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány által fenntartott felsőoktatási intézmény által, valamint az egyházi jogi személy által alapított, illetve fenntartott szakképző intézmény kivételével – nem köthető új együttműködési megállapodás, illetve a korábbi együttműködési megállapodást meg kell szüntetni, ha a megelőző három egymást követő tanév átlagában a korábbi együttműködési megállapodásban a (3) bekezdés alapján meghatározott keretszám ötven százaléka nem került betöltésre.

A korai iskolaelhagyás megelőzését támogató rendszer a Kormány rendeletében meghatározott tanulók (a továbbiakban: korai iskolaelhagyással veszélyeztetett tanuló) komplex, rendszerszintű pedagógiai támogatása céljából a korai iskolaelhagyás megelőzésének támogatására működtetett rendszer, amelyhez kapcsolódóan a szakképzési államigazgatási szerv támogatást nyújt a korai iskolaelhagyással veszélyeztetett tanuló, az oktató, a szakképző intézmény és a fenntartó számára.

- cm) a sajátos nevelési igényre, a fogyatékosságra, a beilleszkedési, tanulási vagy magatartási nehézségre, a hátrányos helyzetre és a halmozottan hátrányos helyzetre vonatkozó adatokat,

- d) a felnőttképzési jogviszonnyal kapcsolatos adatok keretében a c) pont cb)–cg), ch)–ck) és cm) alpontjában meghatározott adatokat,

(6) A szakképző intézmény – a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy kötelezettségei teljesítésének nyilvántartása céljából – hozzáférést biztosít a regisztrációs és tanulmányi alaprendszerhez a duális képzőhelynek és – a szakirányú oktatáshoz kapcsolódóan érvényesített adómentességre és igénybe vett adókedvezményre való jogosultság ellenőrzéséhez – az állami adóhatóságnak.

- 4. az országos központi akkreditált vizsgaközpontot rendeletben jelölje ki.

- 2. a képzési és kimeneti követelmények és a szakmai program meghatározásának szabályait,

- 3a. a szakképzésben alkalmazható oklevél- és bizonyítványnyomtatványokkal összefüggésben fizetendő térítési díj mértékét,

- 4. a szakképző intézmény alapításának, átalakításának, megszüntetésének és fenntartói irányítási hatásköre átadásának, a nem állami szakképző intézmény működési engedélye kiadásának és a szakképző intézmények nyilvántartásának részletes szabályait, a szakképző intézmény alapító okiratának kötelező tartalmi elemeit, a szakképző intézmények névhasználatának szabályait, valamint a szakképző intézmény belső szabályzatainak kötelező tartalmi elemeit,

- 27. a tanuló számára járó ösztöndíj, egyszeri pályakezdési juttatás és támogatás feltételeire, gazdaságfejlesztési célú differenciált megállapítására, mértékére, folyósítására és az ezzel összefüggésben felmerült költségek térítésére vonatkozó szabályokat,

(3) Felhatalmazást kap a szakképzésért felelős miniszter, hogy

- a) rendeletben állapítsa meg a tanév és ezen belül a tanítási év időbeli ütemezésének rendjét,

- b) az adópolitikáért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben határozza meg a 96. § (2) bekezdése szerinti igazgatási szolgáltatási díj mértékét, beszedésének, kezelésének, nyilvántartásának és felhasználásának szabályait.

(6)

(9) A szakképző intézmény, illetve a szakképzési alapfeladatot ellátó többcélú köznevelési intézmény által szervezett szakmai oktatáshoz kapcsolódó szakmai vizsga, továbbá az (1) bekezdés szerint kifutó jelleggel szervezett nevelés-oktatáshoz kapcsolódó szintvizsga és érettségi vizsga az e törvényben és a Kormány e törvény végrehajtására kiadott rendeletében meghatározott feltételekkel 2025. december 31-éig

- a) az állam által fenntartott szakképző intézményben, illetve szakképzési alapfeladatot ellátó többcélú köznevelési intézményben, valamint

- b) az együttműködési megállapodással rendelkező fenntartó által fenntartott szakképző intézményben és szakképzési alapfeladatot ellátó többcélú köznevelési intézményben az együttműködési megállapodásban meghatározott ágazatban

is megszervezhető azzal, hogy akkreditált vizsgaközpont alatt az ilyen szakképző intézményt, illetve szakképzési alapfeladatot ellátó többcélú köznevelési intézményt kell érteni. 2026. január 1-jétől az ilyen szakképző intézmény akkor szervezhet szakmai vizsgát, ha rendelkezik a nemzeti akkreditálásról szóló törvény szerinti akkreditáló szerv által az adott szakmához tartozó képzési területre vonatkozó személytanúsításra kiadott akkreditált státusszal. A 2025. december 31-éig az ilyen szakképző intézményben szervezett szakmai vizsga lefolytatásával kapcsolatos jogszabálysértés megállapítására és jogkövetkezményeinek alkalmazására a régi Szkt. e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos 17. §-át kell alkalmazni azzal, hogy a hivatal helyett a szakképzésért felelős miniszter jár el.

(9a)

(10)

(1)

(3)

(5) Az Nkt. e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerinti szakgimnázium, illetve szakközépiskola alkalmazottja 2020. június 30-áig az e törvény hatálybalépését megelőző napon fennálló jogviszonyában végez feladatot. Az alkalmazott e törvénynek megfelelő jogállásváltozását, munkabérének e törvény szerinti megállapítását 2020. június 30-áig 2020. július 1-jei határnappal kell végrehajtani úgy, hogy a munkabért nem lehet alacsonyabban megállapítani az alkalmazott 2019. március 1. és 2020. május 31. közötti időtartamra járó illetményének számtani közepénél. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény hatálya alá tartozó közalkalmazott jogállásváltozására a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 25/A–25/C. §-t kell alkalmazni. Nem jogosult végkielégítésre a jogállásváltozásra tekintettel az, akinek közalkalmazotti jogviszonya munkaviszonnyá alakul át, továbbá az, aki további foglalkoztatásához nem járul hozzá és a közalkalmazotti jogviszony megszűnését követő hatvan napon belül nevelési-oktatási intézménnyel vagy szakképző intézménnyel foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesít. Az Nkt. e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerinti szakgimnázium, illetve szakközépiskola e törvény hatálybalépésekor foglalkoztatott alkalmazottjának jogállásváltozása az e törvény szerinti alkalmazási feltételekre tekintettel létrejön azzal, hogy az ilyen alkalmazottnak legfeljebb 2022. augusztus 31-éig meg kell felelnie az e törvény szerinti alkalmazási feltételeknek, ennek hiányában a szakképző intézménnyel fennálló jogviszonya e törvény erejénél fogva 2022. augusztus 31-én megszűnik. Az alkalmazott munkaviszonya időtartamába a végkielégítés tekintetében be kell számítani a szakképző intézmény jogelődjében közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött időt is. A jogviszony megszűnésére tekintet nélkül a fenntartó, a szakképzési centrum részeként működő szakképző intézmény esetén a főigazgató döntése alapján az ilyen oktató továbbfoglalkoztatható, ha a szakképző intézmény szakképzési alapfeladatának ellátása más módon nem biztosítható. Az alkalmazott továbbképzési kötelezettsége 2021. július 1-jével kezdődik, azzal, hogy az e törvény hatálybalépése és a továbbképzési kötelezettség e bekezdés szerinti kezdő időpontja közötti időben történő továbbképzésben való részvételt – ha az szakmai tartalmában megfelel az e törvényben és a Kormány e törvény végrehajtására kiadott rendeletében a továbbképzéssel összefüggésben meghatározott követelményeknek – a továbbképzési kötelezettség teljesítésébe be kell számítani. A pedagógus-szakképzettséggel rendelkező oktató e törvény szerinti jogállásváltozása nem akadálya annak, hogy önkéntes elhatározásból a pedagógus előmeneteli rendszerben részt vegyen.

(6a) A szakképző intézményben a munka- és pihenőidőt – a Kormány e törvény végrehajtására kiadott rendeletében meghatározott eltéréssel – az Mt. 134. §-a szerint kell nyilvántartani.

(7)

(4)

(8a) Az egyes törvényeknek a szakképzéssel és a felnőttképzéssel összefüggő módosításáról szóló 2021. évi LXXXIII. törvénnyel megállapított 22. § (1a) bekezdését a 2021. szeptember 1-jén és az azt követően alapított szakképző intézményre kell alkalmazni.

#### 128/A. § [Átmeneti rendelkezések a szakképzésben lezajlott átalakítás utólagos hatásvizsgálatából adódó törvénymódosításokról szóló 2023. évi XXXIII. törvényhez]

(1) A szakmai oktatás kötelező foglalkozásai összesített számának a szakképzésben lezajlott átalakítás utólagos hatásvizsgálatából adódó törvénymódosításokról szóló 2023. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: MódTv1.) hatálybalépését megelőző napon hatályos programtantervben meghatározott mértékét az adott szakma képzési és kimeneti követelményének ezzel összefüggő módosításáig, de legkésőbb 2024. január 31-éig kötelezően alkalmazni kell. Az e törvény MódTv1. hatálybalépését megelőző napon hatályos 12. § b) pontja szerinti programtanterv közzétételét a szakképzésért felelős miniszter – a szakképzés korszerűsítéséhez szükséges tananyag- és taneszközfejlesztés támogatása érdekében – a honlapon biztosítja.

(2) A MódTv1. hatálybalépésekor már kiadott működési engedély hatálya – ha a fenntartó annak meghosszabbítása iránti kérelmet nem terjeszt elő – 2025. június 30-áig tart. A működési engedély vagy annak adott szakmára vonatkozó hatálya, illetve az együttműködési megállapodás nem hosszabbítható meg, ha a fenntartó, illetve a nem állami szakképző intézmény a MódTv1.-gyel megállapított 22. § (4a) bekezdésének nem felel meg. Ezt a rendelkezést nem kell alkalmazni a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány által fenntartott felsőoktatási intézmény által, valamint az egyházi jogi személy által alapított, illetve fenntartott szakképző intézmény működési engedélyére.

(3) A szakirányú oktatás és a szakképzési munkaszerződés MódTv1.-gyel megállapított szabályait 2023. szeptember 1-jétől kell alkalmazni az akkor folyamatban lévő szakirányú oktatásra, tekintet nélkül a szakképzési munkaszerződés megkötésének időpontjára.

(4) A (3) bekezdéstől eltérően a MódTv1.-gyel megállapított 90/A. § (1) bekezdése szerinti foglalkoztató által a MódTv1. hatálybalépését megelőzően – a duális képzőhelyek nyilvántartásába való felvétele nélkül – megkötött szakképzési munkaszerződés alapján szakirányú oktatás legfeljebb 2023. december 31-éig folytatható. Az ilyen szakképzési munkaszerződés 2023. december 31-én megszűnik, ha a foglalkoztató duális képzőhelyek nyilvántartásába történő felvételére e határidőig nem kerül sor. A korábban a Kormány e törvény végrehajtására kiadott rendeletében foglaltak szerint módosított munkaszerződést – 2023. december 31-éig – szakképzési munkaszerződésnek, a foglalkoztatót pedig az általa folytatott szakirányú oktatás tekintetében duális képzőhelynek kell tekinteni tekintet nélkül arra, hogy a duális képzőhelyek nyilvántartásában szerepel-e.

(5) A MódTv1.-gyel megállapított 109. § (3a) bekezdését a MódTv1. hatálybalépésekor már hatályos együttműködési megállapodásokra is alkalmazni kell.

(6) A MódTv1. hatálybalépését megelőző napon hatályos 125. § (9a) bekezdésének hatályon kívül helyezése nem érinti a MódTv1. hatálybalépésekor folyamatban lévő, illetve meghirdetett, de meg nem kezdett szakmai vizsga megszervezésére való jogosultságot. 2024. január 1-jétől a 125. § (9a) bekezdése szerinti felnőttképző akkor szervezhet szakmai vizsgát, ha rendelkezik a nemzeti akkreditálásról szóló törvény szerinti akkreditáló szerv által az adott szakmához tartozó képzési területre vonatkozó személytanúsításra kiadott akkreditált státusszal.