2019. évi LXXX. törvény — mi változott? 2021. szeptember 1.

A szakképzés feladata a korszerű szakmai ismeretek megszerzésére való felkészítés, az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges készségek fejlesztése és a gazdaság versenyképességének erősítése az ahhoz szükséges szakemberek képzésén keresztül. A szakképzés és a felsőoktatás az oktatási rendszer egymásra épülő, szerves részei.

(1) Az állam a szakképzésben való részvételt és a szakképzési alapfeladat ellátását – a hatékonyság, a szakszerűség, a magas szintű minőség és az egyenlő eséllyel történő hozzáférés követelményére figyelemmel – az e törvényben és a Kormány e törvény végrehajtására kiadott rendeletében meghatározott módon biztosítja.

(1) Az állam

- a) az első kettő szakma megszerzését – ideértve az ahhoz kapcsolódó előkészítő évfolyamban, illetve a műhelyiskolában való részvételt is – az első szakmai vizsga befejezéséig, a második szakma esetén legfeljebb három tanéven keresztül,

- b) a szakmai képzéshez kapcsolódó első szakképesítés megszerzését az első képesítő vizsga letételéig és

- c) a technikumban tanulói jogviszony, illetve felnőttképzési jogviszony keretében az érettségi bizonyítvány megszerzését

az általa, illetve az együttműködési megállapodással rendelkező fenntartó által fenntartott szakképző intézményben ingyenesen biztosítja. A szakképzésben való ingyenes részvétel szempontjából nem számít önálló szakma megszerzésének a munkakör magasabb színvonalon történő ellátása céljából a meglévő részszakmát magában foglaló szakmára történő felkészítés és szakmai vizsga letétele.

(1a) Az állam, illetve az együttműködési megállapodással rendelkező fenntartó által fenntartott szakképző intézményben minden esetben ingyenes a szakképzésben tanulói jogviszony keretében való részvétel a halmozottan hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű vagy fogyatékkal élő személy részére.

(2) Attól a tanulótól, illetve képzésben részt vevő személytől, aki a szakképzésben ingyenesen vesz részt, a Kormány rendeletében meghatározott esetben szedhető térítési díj, illetve tandíj. A szakképzés megszervezése, végzése és feltételeinek biztosítása ezt meghaladóan nem tehető pénzbeli, anyagi, természetbeni hozzájárulástól vagy költségtérítéstől függővé, ha a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy a szakképzésben ingyenesen vesz részt.

(4) A szakképzés kiemelt feladata a sajátos nevelési igényű vagy fogyatékkal élő személy, valamint a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló speciális igényeinek figyelembevétele és egyéni képességeihez igazodó, legeredményesebb fejlődésének elősegítése a minél teljesebb társadalmi beilleszkedés lehetőségeinek megteremtése érdekében.

- 1. beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő tanuló, aki a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) szerinti szakértői bizottság szakvéleménye alapján az életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartás-szabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, továbbá személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos nevelési igényű vagy fogyatékkal élő személynek,

- 5. sajátos nevelési igényű vagy fogyatékkal élő személy: az a tanuló, illetve képzésben részt vevő személy, aki az Nkt. szerinti szakértői bizottság vagy a rehabilitációs hatóság szakvéleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi – látási, hallási –, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrumzavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral – súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartás-szabályozási zavarral – küzd,

- 6. szakképzési alapfeladat: a szakképző intézmény alapító okiratában meghatározott technikumi szakmai oktatás és szakképző iskolai szakmai oktatás, továbbá ahhoz kapcsolódóan az előkészítő évfolyam és a műhelyiskola megszervezése,

- 6a. szakképzési tankönyv: az olyan könyv – ideértve a szótárt, a szöveggyűjteményt, az atlaszt, a kislexikont, a munkatankönyvet, a munkafüzetet és a feladatgyűjteményt –, valamint a zárt rendszerű távoktatási képzésmenedzsment rendszerben elérhető digitális tananyag, kiegészítő ismeretanyag és egyéb tanulmányi segédlet, amely a szakképzési tankönyvjegyzéken szerepel,

- 6b. szakmai szervezet: valamely gazdasági ágazat vagy közös gazdasági érdekek képviseletét ellátó köztestület vagy egyesület,

- 9. tanulóbaleset: minden olyan baleset, amely a tanulót, illetve a képzésben részt vevő személyt az alatt az idő alatt vagy tevékenység során éri, amikor a szakképző intézmény vagy a duális képzőhely felügyelete alatt áll, ideértve a szakképző intézményen kívüli szakirányú oktatás során bekövetkezett balesetet is,

(1) Szakképzés szakképző intézményben szervezhető.

keretében az Fktv. szerint a felnőttképzési tevékenység folytatására engedéllyel rendelkező felnőttképző által szervezhető.

A kizárólag szakképző intézményben szakmai oktatás keretében elsajátítható szakmákat a Kormány rendeletben állapítja meg (a továbbiakban: szakmajegyzék). A szakmajegyzékben szakmánként meg kell határozni a szakma azonosító számát, ennek keretében tanulmányi területét, ágazati besorolását, szintjének meghatározására vonatkozó megjelölését, a szakma megnevezését, a hozzá kapcsolódó szakmairányt és a szakmai oktatás időtartamát.

(2) A képzési és kimeneti követelményeket – a Kormány adott ágazatért felelős tagjának egyetértésével – a szakképzésért felelős miniszter hivatalos kiadványként a szakképzési tájékoztatási és információs központ keretében működtetett honlapon (a továbbiakban: honlap) teszi közzé. A képzési és kimeneti követelmények normatív rendelkezést nem tartalmazhatnak és azok tartalma jogszabállyal és közjogi szervezetszabályozó eszközzel nem lehet ellentétes. A képzési és kimeneti követelmények a honlapról nem távolíthatók el, archiválásukra a digitális archiválás szabályait kell alkalmazni.

- a) a szakképzésben kötelezően alkalmazandó képzési és kimeneti követelmények és

- b) a programtantervben – a szakmai oktatás kötelező foglalkozásai összesített számának kivételével – ajánlásként megfogalmazottak figyelembevételével kidolgozott szakmai program

#### 13. § [A programkövetelmény és a szakmai képzés képzési programja]

(2) A programkövetelmény és a szakmai képzés képzési programja nem sértheti más személy szabadalmi vagy szerzői jogát és szakmai tartalma nem lehet azonos a szakmajegyzékben szereplő szakma képzési és kimeneti követelményekben meghatározott tartalmával.

(4) A programkövetelményekről vezetett nyilvántartásból való törlés vagy módosítás a törölt vagy módosított programkövetelmény alapján – legkésőbb a törlés vagy módosítás időpontját megelőző naptári napon – indított szakmai képzést nem érinti. A programkövetelmény a honlapról nem távolítható el, archiválására a digitális archiválás szabályait kell alkalmazni.

#### 15. § [Az oklevél, a szakmai bizonyítvány és a képesítő bizonyítvány]

(1) A szakma megszerzéséről kiállított oklevél, illetve a szakmai bizonyítvány államilag elismert középfokú végzettséget és szakképzettséget tanúsít és egy vagy több foglalkozás valamennyi munkakörének betöltésére képesít. A részszakma megszerzéséről kiállított szakmai bizonyítvány szakképesítést, ha a részszakmára történő felkészítés dobbantó program keretében és műhelyiskolában történt, államilag elismert alapfokú végzettséget és szakképesítést tanúsít és legalább egy munkakör betöltésére képesít.

(3) A szakképzésért felelős miniszter a kiállított oklevelet, szakmai bizonyítványt és képesítő bizonyítványt annak kiállításától számított öt éven belül visszavonja, ha azt jogellenesen szerezték meg. A szakképzésért felelős miniszter a kiállított oklevelet, szakmai bizonyítványt és képesítő bizonyítványt időbeli korlátozás nélkül – a bíróság, illetve az ügyészség erre vonatkozó tájékoztatása alapján – megsemmisíti, ha annak kiállítását bűncselekmény befolyásolta és a bűncselekmény elkövetését a bíróság jogerős ügydöntő határozata megállapította, vagy az ügyészség a büntetőeljárást azért szüntette meg, mert a feltételes ügyészi felfüggesztés tartama eredményesen telt el és a megsemmisítés jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogot nem érint. A visszavont és a megsemmisített oklevél, szakmai bizonyítvány és képesítő bizonyítvány sorozatjelét és sorszámát, az érvénytelenítés időpontját és okát a honlapon közzé kell tenni.

### III. Fejezet — A SZAKKÉPZŐ INTÉZMÉNY TÍPUSAI, TEVÉKENYSÉGE ÉS GAZDÁLKODÁSA

A szakképző intézmény szakképzési alapfeladat ellátására létrejött jogi személy. A szakképzési centrum részeként működő szakképző intézmény a szakképzési centrum jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egysége, amely kizárólag a Kormány rendeletében meghatározott jogok és kötelezettségek alanya lehet.

(2) A szakmai vizsgára történő felkészítés a szakképző intézmény feladata, amely a kötelező foglalkozások keretében történik. A szakmai vizsgára történő felkészülést a szakképző intézmény választható foglalkozások biztosításával is segíti. A szakmai vizsgára a képzési és kimeneti követelmények szerinti felkészítésért a szakképzési munkaszerződéssel rendelkező tanuló, illetve képzésben részt vevő személy tekintetében az e törvényben és a Kormány e törvény végrehajtására kiadott rendeletében meghatározott feltételek szerint a duális képzőhely a szakképző intézménnyel közösen felel.

(4) Az állami szakképző intézményben és az együttműködési megállapodással rendelkező fenntartó által fenntartott nem állami szakképző intézményben az együttműködési megállapodásban foglaltak alapján a szakmai oktatást előkészítő évfolyam előzheti meg. Az előkészítő évfolyamon

szervezhet.

(5) A szakképző intézmény szakmai képzést az e törvényben és a Kormány e törvény végrehajtására kiadott rendeletében meghatározott eltérésekkel az Fktv. szerint szervezhet.

(1a) A szakképzésért felelős miniszter – a Kormány adott ágazatért felelős tagjának egyetértésével kiadott – engedélye alapján a technikum az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott évfolyamot felsőoktatási intézménnyel közösen kidolgozott szakmai program alapján is megszervezheti.

(2) A technikum kizárólag érettségi vizsgára történő felkészítést is szervezhet. Az ilyen felkészítésnek két évfolyama van, és az a nappali rendszerben nem szervezhető meg.

- b) kizárólag szakmai vizsgára felkészítő,

(2) Az állam által alapított szakképző iskola és – az együttműködési megállapodásban foglaltak alapján – az együttműködési megállapodással rendelkező fenntartó által fenntartott szakképző iskola műhelyiskola keretében a tanulónak, illetve a képzésben részt vevő személynek a szakképzésbe való bekapcsolódáshoz vagy a munkába álláshoz szükséges ismeretek megszerzésére szolgáló képzési formát indíthat.

#### 2/A. A szakképző intézmény gazdálkodása

#### 21/A. § [A szakképző intézmény költségvetése]

A szakképző intézmény a fenntartójától elkülönült, önálló költségvetés alapján gazdálkodik. A szakképzési centrum részeként működő szakképző intézmény költségvetését a szakképzési centrum költségvetése tartalmazza. A szakképző intézmény költségvetését az általa ellátott szakképzési alapfeladat kiadási szükségletének átlagos költségeihez igazodóan a szakképző intézmény által elvárhatóan biztosítani szükséges közszolgáltatási szintnek megfelelően kell megtervezni.

#### 21/B. § [A szakképző intézmény vagyonnal való gazdálkodása]

(1) Vagyonkezelési szerződés a szakképzésialapfeladat-ellátást és a szakképző intézmény által szervezett szakmai képzést szolgáló állami tulajdon vonatkozásában kizárólag önálló költségvetési szervként működő állami szakképző intézménnyel és szakképzési centrummal köthető. A szakképzési centrum – a szakképzésért felelős miniszter engedélyével – ágazati képzőközpontban, illetve tudásközpontban részesedést szerezhet, amely tekintetében a szakképzési centrum gyakorolja az államot megillető tulajdonosi jogokat.

(2) Az állami szakképző intézmény szakképzési alapfeladatának ellátását szolgáló, a helyi önkormányzat tulajdonában álló ingatlanra és ingóra vonatkozóan az állami szakképző intézményt, a szakképzési centrum részeként működő szakképző intézmény esetén a szakképzési centrumot ingyenes vagyonkezelői jog illeti meg mindaddig, amíg a szakképzési alapfeladat ellátása az érintett ingatlanban meg nem szűnik. A helyi önkormányzat a vagyonkezelői jog fennállása alatt a szakképzésialapfeladat-ellátást szolgáló ingatlant és ingót nem idegenítheti el, nem terhelheti meg, biztosítékul nem adhatja, azon osztott tulajdont nem létesíthet és bérbe nem adhatja. A felek megállapodásának eltérő rendelkezése hiányában nem keletkezik állami tulajdon az e § szerinti ingatlanon vagy ingón végzett értéknövelő beruházással.

(1) Szakképző intézményt – az e törvényben és a Kormány e törvény végrehajtására kiadott rendeletében meghatározott feltételek szerint – önállóan vagy együttesen

(1a) Szakképző intézmény – a rendvédelmi szakképző intézmény kivételével – kizárólag szakmai vizsgára felkészítő szakmai oktatás folytatására nem alapítható.

#### 23. § [A szakképző intézmény fenntartói irányítási hatáskörének átadása, megszüntetése és átszervezése]

- a) a szakképző intézmény fenntartói irányítási hatáskörének átadásáról,

(4) A szakképző intézmények nyilvántartásának fennálló és törölt adatai nyilvánosak, azokat a szakképzési államigazgatási szerv a honlapon bárki számára ingyenesen hozzáférhetővé teszi.

(1) Az állami szakképző intézmény esetében a fenntartói irányítási hatásköröket az állam nevében a Kormány erre kijelölt tagja gyakorolja. A nem állami szakképző intézményt az alapító tartja fenn vagy a fenntartói irányítási hatásköröket az alapító nevében az alapító által kijelölt más személy gyakorolja. Más személy fenntartóként történő kijelölése hiányában az e törvényben és a Kormány e törvény végrehajtására kiadott rendeletében a fenntartó alatt az alapítót kell érteni.

#### 26. § [A szakképzésért felelős miniszter fenntartói irányítási hatásköre alá tartozó szakképző intézmény]

(1) Ha e törvény vagy a Kormány e törvény végrehajtására kiadott rendelete eltérően nem rendelkezik, az állami szakképző intézmény a szakképzésért felelős miniszter által az állam nevében alapított szakképzési centrum részeként működik.

(4) A főigazgató felel a szakképzési centrum részeként működő szakképző intézmények szakképzési alapfeladatainak ellátásáért.

(6) A szakképzési centrum vezető állású munkavállalója a szakképzési centrummal munkaviszonyban, más foglalkoztatottja a szakképzési centrummal munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban áll.

(7)

(8)

#### 27. § [A Kormány más tagja, illetve a felsőoktatási intézmény fenntartói irányítási hatásköre alá tartozó szakképző intézmény]

(3) Állami felsőoktatási intézmény szakképző intézmény fenntartói irányítási hatásköreit a szakképzésért felelős miniszter hozzájárulásával, nem állami felsőoktatási intézmény a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény (a továbbiakban: Nftv.) 84. § (3) bekezdése szerinti megállapodás ilyen rendelkezése esetén gyakorolhatja.

(4)

#### 28. §

(2) Nem lehet intézményvezető a szakképző intézmény fenntartója, továbbá a szakképző intézmény fenntartójánál vezető állású munkavállaló vagy vezetői megbízással rendelkező személy. Ez a korlátozás nemzetiségi önkormányzat tekintetében nem vonatkozik a fenntartói irányítási hatáskört gyakorló képviselő-testület tagjaira, a más nem állami szakképző intézmény esetében a fenntartói irányítási hatáskört gyakorló testület tagjaira.

(3) Az állami szakképző intézményben az igazgató kiválasztása nyilvános pályázat útján történik. A pályázat mellőzhető, ha az igazgató ismételt megbízásával a fenntartó és az oktatói testület legalább kétharmada egyetért vagy újonnan létesített szakképző intézmény esetén a szervezési feladatok ellátása érdekében ez indokolt. Egyetértés hiányában, illetve az igazgató harmadik és további megbízási ciklusát megelőzően a pályázat kiírása kötelező. A szervezési feladatok ellátására adott megbízás legfeljebb a következő tanév utolsó napjáig terjedő időszakra szólhat.

- 2. a szakképző intézmény szakmai programja, illetve a szakképző intézmény által szervezett szakmai képzés képzési programja alapján az ismereteket, a tananyagot, a szakmai oktatás, illetve a szakmai képzés módszereit megválassza,

- 3. a szakképző intézmény szakmai programja, illetve a szakmai képzés képzési programja alapján – a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével – megválassza az alkalmazott tankönyveket, digitális tananyagokat és egyéb tanulmányi segédleteket, a szemléltető és a szakképzés céljait szolgáló pedagógiai szakmai eszközöket,

- 6. az oktatói testület tagjaként részt vegyen a szakképző intézmény szakmai programjának és a szakképző intézmény által szervezett szakmai képzés képzési programjának megalkotásában, elfogadásában és értékelésében, gyakorolja az oktatói testület tagjait megillető jogokat,

- 9. a szakképző intézmény könyvtárán keresztül használatra megkapja a munkájához szükséges tankönyveket, digitális tananyagokat és egyéb tanulmányi segédleteket, tanári segédkönyveket, informatikai eszközöket,

- 9a. munkáját biztonságos és egészséges munkafeltételek között végezze,

(1) Az oktató alapvető feladata a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy szakmai oktatása, illetve szakmai képzése, az ahhoz kapcsolódó törzsanyag átadása, elsajátításának ellenőrzése, sajátos nevelési igényű vagy fogyatékkal élő személy esetén az egyéni fejlesztési tervben foglaltak figyelembevételével.

(1) Az oktatói testület a szakképző intézmény legfontosabb tanácskozó és döntéshozó szerve. Az oktatói testület a szakmai oktatási kérdésekben, a szakképző intézmény működésével kapcsolatos, e törvényben és a Kormány e törvény végrehajtására kiadott rendeletében meghatározott ügyekben döntési, egyebekben véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik.

- 1. a szakképző intézmény szakmai programjának, illetve a szakképző intézmény által szervezett szakmai képzés képzési programjának elfogadásáról,

(1) A szakképző intézményben legalább öt oktató részvételével szakmai munkaközösség hozható létre. Egy szakképző intézményben egyidejűleg legfeljebb tíz szakmai munkaközösség működhet.

áll. A tanulói jogviszony a szakképző intézmény és a tanuló között, a felnőttképzési jogviszony a szakképző intézmény, illetve a felnőttképző és a képzésben részt vevő személy között jön létre. A tanulói jogviszonyra az 54–72. §-t, a felnőttképzési jogviszonyra – az e törvényben és a Kormány e törvény végrehajtására kiadott rendeletében meghatározott eltéréssel – az Fktv.-t kell alkalmazni. A képzésben részt vevő személyre alkalmazni kell az 59. § (3) bekezdését, ha a szakképző intézményben felnőttképzési jogviszony keretében szakmai oktatásban vesz részt.

- b) a kötelező foglalkozások száma legfeljebb a nappali rendszerű szakmai oktatás kötelező foglalkozásai számának negyven százalékáig

(4a) A szakképző intézmény szakmai programjában meghatározottak szerint a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy korábbi tanulmányait, megszerzett ismereteit és gyakorlatát az adott szakmai oktatásra, illetve szakmai képzésre előírt – megegyező tartalmú – követelmények teljesítésébe be kell számítani. A beszámítás alapján a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítheti.

(1) A tanuló a Kormány rendeletében meghatározottak szerint ahhoz a szakképző intézményben szervezett szakmai oktatáshoz kapcsolódóan, amelyben ingyenesen vesz részt

- a) az első szakma megszerzésével összefüggésben

- aa) – a szakirányú oktatásban szakképzési munkaszerződéssel részt vevő tanuló kivételével – ösztöndíjra és

- ab) egyszeri pályakezdési juttatásra,

- b) rászorultsági helyzete és jó tanulmányi eredménye alapján pályázat útján támogatásra

jogosult. Az e bekezdés szerinti juttatásra vonatkozó követelést hat hónapnál régebbi időre bírósági úton akkor lehet visszamenőlegesen érvényesíteni, ha a jogosult a követelés érvényesítésével alapos ok miatt késlekedett. Három évnél régebbi időre az e bekezdés szerinti juttatásra vonatkozó követelés bírósági úton nem érvényesíthető.

(1) A tanuló teljesítményét az oktató a tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősíti. Ha a tanuló szakirányú oktatását nem a szakképző intézmény végzi, a szakirányú oktatással összefüggésben a tanuló teljesítményét a duális képzőhely az oktatóval közösen értékeli és minősíti. Az ilyen értékelésre a szakképző intézmény szakmai programjában meghatározott, elsajátított tananyagrészenként megszervezett beszámolás keretében kerül sor. Az előkészítő évfolyamon – a nyelvi előkészítés kivételével – a tanulót kizárólag a tanítási év végén kell szövegesen minősíteni és dönteni az előrehaladásáról. A műhelyiskolában értékelés, minősítés nem alkalmazható.

(2) A tanulói jogviszonyban álló sajátos nevelési igényű vagy fogyatékkal élő személyt, ha egyéni adottsága, fejlettsége szükségessé teszi, az igazgató az Nkt. szerinti szakértői bizottság szakvéleménye alapján mentesíti

#### 62. §

vehet részt. A szakképző intézményben a szakirányú oktatás akkor teljesíthető, ha a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy duális képzőhelyen való részvétele a szakirányú oktatásban nem biztosítható. Ennek tényét a gazdasági kamara – belső szabályozó eszközében meghatározott módon – igazolja. Ha a szakmai oktatás célját szolgálja, a szakirányú oktatás teljesíthető külföldön is, amelynek időtartama nem haladhatja meg a szakirányú oktatás időtartamának egynegyedét.

(1) Szakirányú oktatást a duális képzőhely, illetve a szakképző intézmény (a továbbiakban együtt: szakirányú oktatást folytató szervezet) szervezhet.

(1a) Az (1) bekezdés a) pontja szerint létesített ágazati képzőközpontban a szakmai szervezet – ha jogszabály vagy létesítő okirat a társasági részesedésszerzés lehetőségét nem zárja ki – legfeljebb tízszázalékos tulajdoni hányadot szerezhet.

(2) A szakirányú oktatás és az Nftv. szerinti duális képzés egy képzőközpontban történő megvalósítása céljából a felsőoktatási intézmény és a szakképzési centrum együttesen legalább ötvenegy százalékos tulajdoni hányadával létrehozott ágazati képzőközpont tudásközpontként működhet.

(3) Önállóan vagy más gazdálkodó szervezet megbízása alapján folytatandó szakirányú oktatás céljából a saját tanműhellyel rendelkező, a Kkvtv. hatálya alá nem tartozó gazdálkodó szervezet, ha utolsó éves nettó árbevételének legalább kilencven százaléka vállalkozási tevékenységből származik, saját szervezetén belül vállalati képzőközpontot működtethet.

- a) amelynél a szakirányú oktatás megszervezésének feltételei biztosítottak,

(7) Ha a szakképzési munkaszerződés megkötésére más munkáltatóval fennálló, foglalkoztatásra irányuló jogviszony mellett kerül sor, a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy tekintetében a 77. § (2) bekezdése nem alkalmazható, a 84. § (4) bekezdését és a 85. § (1) és (2) bekezdését pedig a szakképzési munkaszerződés alapján létrejövő munkaviszony időtartamával arányosan kell alkalmazni.

(5) A tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy a Kormány e törvény végrehajtására kiadott rendeletében meghatározott esetben mentesül rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól.

(6) A duális képzőhely érettségi vizsgatárgyanként – az érettségi vizsga napját is beszámítva – négy munkanapra köteles a tanulót, illetve a képzésben részt vevő személyt mentesíteni a munkavégzési kötelezettsége alól. A tanulót, illetve a képzésben részt vevő személyt a szakmai vizsga előtt a szakmai vizsgára való felkészülés céljából egy alkalommal legalább tizenöt munkanap egybefüggő felkészülési idő illeti meg, amelyet a szakképző intézményben vagy a duális képzőhelynek a szakképző intézménnyel kötött megállapodása alapján vállalati képzőközpontban, vagy olyan képzőközpontban kell eltölteni, amiben a szakképzési centrum tulajdoni részesedéssel rendelkezik.

(1) Az ágazati alapvizsga a tanulónak, illetve a képzésben részt vevő személynek az adott ágazatban történő munkavégzéshez szükséges szakmai alaptudását és kompetenciáit méri. A tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy az ágazati alapoktatás elvégzését követően tehet ágazati alapvizsgát.

(3) A szakképző intézmény által szervezett ágazati alapvizsgát a szakképző intézmény oktatóiból és az elnökből álló vizsgabizottság előtt kell letenni. A vizsgabizottság elnökét a szakképző intézmény feladatellátási helye szerint illetékes területi gazdasági kamara delegálja. A vizsgabizottság elnöke a Kormány rendeletében meghatározott díjazásra jogosult.

(4) Az ágazati alapvizsga teljesítését a bizonyítványba kell bejegyezni. Az ágazati alapvizsga bizonyítványba bejegyzett teljesítése a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott munkakör betöltésére való alkalmasságot igazol.

(1) Az érettségi vizsgán a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy az Nkt.-ban meghatározott vizsgatárgyakból ad számot tudásáról azzal, hogy az érettségi vizsga kötelezően választandó vizsgatárgya helyett szakmai vizsgát kell tenni. A technikumban folytatott tanulmányokhoz kapcsolódóan letett szakmai vizsga a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy adott vizsgatárgyból letett emelt szintű érettségi vizsgájának felel meg. Az érettségi vizsgáról valamennyi érettségi vizsgatárgy és a szakmai vizsga sikeres letételét követően lehet érettségi bizonyítványt kiállítani.

(3) Az érettségi vizsgán az érettségi vizsga kötelező vizsgatárgyai helyett a sajátos nevelési igényű vagy fogyatékkal élő személy – jogszabályban meghatározottak szerint – másik tantárgyat választhat.

#### 22/A. A képesítő vizsga

#### 93/A. § [A képesítő vizsga]

(1) A képesítő vizsga az akkreditált vizsgaközpont által szervezett, a szakmai képzésben elsajátított és a programkövetelményben a szakmai képzéshez kapcsolódóan megszerezhető szakképesítésre meghatározott kimeneti követelmények mérésére szolgáló vizsga.

(2) Képesítő bizonyítványt az kaphat, aki sikeres képesítő vizsgát tett.

### XIV. Fejezet — A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ VAGY FOGYATÉKKAL ÉLŐ SZEMÉLY ÉS A BEILLESZKEDÉSI, TANULÁSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGGEL KÜZDŐ TANULÓ FELKÉSZÍTÉSE ÉS SZAKMAI VIZSGÁJA

#### 94. § [Eljárás a sajátos nevelési igényű vagy fogyatékkal élő személy és a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló felkészítése és szakmai vizsgája során]

(1) A sajátos nevelési igényű vagy fogyatékkal élő személy részére az egészségügyi alkalmassági követelmények, a pályaalkalmassági követelmények és a fogyatékkal élő emberek egyenlő esélyű hozzáférésének figyelembevételével a Kormány rendeletében meghatározott kedvezmények útján kell biztosítani a sajátos nevelési igény, illetve a fogyatékosság jellegéhez igazodó felkészítést és vizsgáztatást.

- ea) javaslatot tesz a Kormány számára a szakmajegyzék megállapítására,

- eb) kidolgoztatja a szakképzési tankönyveket,

- ec) gondoskodik a szakmai vizsga központi vizsgatevékenysége és interaktív vizsgatevékenysége tartalmának meghatározásáról, értékelési útmutatóinak és egyéb dokumentumainak kidolgozásáról és rendelkezésre állásáról,

(2) A szakképzésért felelős miniszter a könyvkiadást, illetve a digitális tananyagfejlesztést folytató személy kérelme alapján – a Kormány adott ágazatért felelős tagjának egyetértésével – dönt a szakképzési tankönyvvé nyilvánításról, annak módosításáról, meghosszabbításáról és megszüntetéséről. Az eljárásban az ügyintézési határidő három hónap. A szakképzési tankönyvvé nyilvánítással, annak módosításával és meghosszabbításával összefüggő eljárásban a Kormány e törvény végrehajtására kiadott rendeletében meghatározottak szerinti szakértő kirendelése kötelező. A szakképzési államigazgatási szerv a szakképzésért felelős miniszter döntése alapján hivatalbóli eljárás keretében veszi fel a szakképzési tankönyvjegyzékre, illetve törli a szakképzési tankönyvet a szakképzési tankönyvjegyzékről. A könyvkiadást, illetve a digitális tananyagfejlesztést folytató személy a szakképzési tankönyvvé nyilvánítás és annak módosítása és meghosszabbítása iránti eljárásért, valamint annak a könyvkiadást, illetve a digitális tananyagfejlesztést folytató személy kérelmére történő megszüntetéséért – a kérelem benyújtásával egyidejűleg – igazgatási szolgáltatási díjat fizet. Az igazgatási szolgáltatási díj a szakképzésért felelős miniszter által vezetett minisztérium bevétele.

- d) vezeti a szakképzési tankönyvjegyzéket és végzi a szakképzési tankönyvvé nyilvánítással, annak módosításával, meghosszabbításával és megszüntetésével kapcsolatos döntés-előkészítő feladatokat,

- b) kidolgozott javaslatot tehet

- ba) a szakmajegyzékre,

- bb) a szakmai oktatás időtartamára, a képzési és kimeneti követelményekre és az ágazati alapoktatás szakmai tartalmára,

- bc) új szakképzési tankönyv kidolgozására és tartalmára, és

- c) előrejelzést készít a szakképzés rövid és középtávú fejlesztési irányainak, céljainak tervezése, meghatározása érdekében.

(3)

- d) – a Kormány e törvény végrehajtására kiadott rendeletében meghatározott eltéréssel – a szakmai vizsga helyszíne szerint illetékes területi gazdasági kamara útján delegálja az ágazati alapvizsga elnökét és a szakmai vizsga vizsgabizottság ellenőrzési feladatokat ellátó tagját,

(1) A hatósági ellenőrzést az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény alapján kell végezni. A hatósági ellenőrzés lefolytatására jogosult közigazgatási szankcióként figyelmeztetést, közigazgatási bírságot, a duális képzőhellyel szemben figyelmeztetést, közigazgatási bírságot vagy annak kiszabását követő két éven belül azonos jogsértés esetén a szakirányú oktatás megszervezésére irányuló tevékenység folytatásától legfeljebb három évre történő eltiltást alkalmazhat.

- a) az állam, illetve az együttműködési megállapodással rendelkező fenntartó által fenntartott

(2) Az együttműködési megállapodással rendelkező fenntartó jogszabályban meghatározott támogatásra jogosult az általa fenntartott szakképző intézményben ellátott szakképzési alapfeladatra vagy szakmai képzésre tekintettel. A támogatási rendszert úgy kell kialakítani, hogy az biztosítsa a fenntartó és az általa fenntartott szakképző intézmény bevételi érdekeltségének fenntartását. A támogatást az állami szakképző intézmény támogatásával azonos mértékben kell megállapítani a bevett egyház számára. A Magyar Katolikus Egyház az állami szakképző intézmény támogatásával azonos mértékű támogatásra a Magyarország és az Apostoli Szentszék között létrejött nemzetközi szerződés alapján jogosult.

- c) társadalmi támogatottsága vagy kiemelkedő jelentőségű közfeladatellátása alapján más fenntartóval

(3)

#### 110/A. § [Kezelő szerv igénybevétele]

Az e törvény és a Kormány e törvény végrehajtására kiadott rendelete alapján a szakképzés finanszírozásával és az Alap képzési alaprészének felhasználásával kapcsolatos feladatok ellátására a szakképzésért felelős miniszter a Kormány e törvény végrehajtására kiadott rendeletében meghatározott kezelő szervet vehet igénybe.

(1a) A szakképző intézmény a tanulmányi kötelezettség teljesítésének biztosítása és ellenőrzése céljából kezeli a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy szakképzési munkaszerződéssel összefüggésben keletkezett és az állami adó- és vámhatóság által számára átadott adatát. Ezzel összefüggésben az állami adó- és vámhatóság a szakképzési munkaszerződéshez kapcsolódóan az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 50. § (2) bekezdés 1., 3., 5., 9., 14. és 15. pontjában meghatározott adatokat a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy természetes személyazonosító adatainak összevetése útján – az e törvényben vagy a Kormány e törvény végrehajtására kiadott rendeletében a szakképzés irányításával és ellenőrzésével összefüggésben meghatározott feladatok ellátása céljából – a szakképzési államigazgatási szerv részére a szakképzés információs rendszerén keresztül átadja. Az állami adó- és vámhatóság az adatszolgáltatást havonta, a bejelentést követő tizenöt napon belül teljesíti.

- d) a tanuló családi és utóneve, születési helye és ideje, lakcíme, levelezési címe, törvényes képviselője családi és utóneve, lakcíme, levelezési címe és telefonszáma, a tanuló mulasztásával kapcsolatos adatok, a sajátos nevelési igényű vagy fogyatékkal élő személyre, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulóra, a hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulóra, illetve képzésben részt vevő személyre vonatkozó adatok a veszélyeztetettségének feltárása, megszüntetése céljából a családvédelemmel foglalkozó intézménynek, szervezetnek, gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezet, intézmény részére,

(5) A külföldi szakképző intézmény és a nemzetközi iskola fenntartójával a szakképzésért felelős miniszter együttműködési megállapodást köt.

- 1a. a szakképzésben való részvétel feltételeit,

- 3. a programkövetelmény és a szakmai képzés képzési programja meghatározásának szabályait és nyilvántartásba vételének rendjét,

- 4. a szakképző intézmény alapításának, megszüntetésének, átszervezésének és fenntartói irányítási hatásköre átadásának, a nem állami szakképző intézmény működési engedélye kiadásának és a szakképző intézmények nyilvántartásának részletes szabályait, a szakképző intézmény alapító okiratának kötelező tartalmi elemeit, a szakképző intézmények névhasználatának szabályait, valamint a szakképző intézmény belső szabályzatainak kötelező tartalmi elemeit,

- 6. a szakképző intézmény ügyintézésének, iratkezelésének általános szabályait, a szakképző intézmény és az akkreditált vizsgaközpont által használt nyomtatványok körét és tartalmát, azok használatának részletes szabályait,

- 9. az együttműködési megállapodás tartalmát és megkötésének részletes szabályait,

- 16. az oktató kötelességének részletes szabályait és továbbképzési kötelezettsége teljesítésének rendjét,

- 18. a tanulói jogviszony létesítésének, szünetelésének és megszüntetésének feltételeit,

- 23. a tehetség kibontakoztatására, a hátrányos helyzetű tanuló, illetve képzésben részt vevő személyek felzárkóztatására, valamint a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló számára biztosított differenciált fejlesztés részletes szabályait, a sajátos nevelési igényű vagy fogyatékkal élő személy szakmai oktatásával kapcsolatos részletes szabályokat,

- 27. a tanuló számára járó ösztöndíj, az egyszeri pályakezdési juttatás és támogatás mértékére, feltételeire, folyósítására és az ezzel összefüggésben felmerült költségek térítésére vonatkozó szabályokat,

- 30a. a diákigazolvány kiadásával és használatával kapcsolatos szabályokat,

- 33.

- 38. a szakmai vizsga rendjét, a szakmai vizsga megszervezésének és lebonyolításának, a vizsgabizottság kialakításának, a szakmai vizsga – személyes adatnak nem minősülő – adatait tartalmazó központi nyilvántartás vezetésének, a szakmai vizsgával kapcsolatos adatszolgáltatásnak és a szakmai vizsga ellenőrzésének részletes szabályait, a szakmai vizsgával összefüggésben az akkreditált vizsgaközpont döntése, intézkedése vagy intézkedésének elmulasztása felülvizsgálatának szabályait, valamint a szakmai vizsgadíj és a vizsgáztatási díjak kereteit,

- 39b. a szakképzési tankönyvvé nyilvánítás, annak módosítása és megszüntetése rendjét, az eljárásba bevonásra kerülő szakértőket és a szakértői vélemény elkészítéséért fizetendő szakértői díj mértékét, a szakképzési tankönyvjegyzék elkészítését és kiadását, valamint a szakképzésben alkalmazott terjesztési árat,

- 40. az Alap képzési alaprészéből nyújtható támogatás mértékére, feltételeire, folyósítására, valamint a támogatás felhasználásáról történő elszámolásra és ellenőrzésre vonatkozó szabályokat,

- 40a. a felnőttképzési jogviszonyban szakmai oktatásban, illetve ingyenes szakmai képzésben részt vevők tekintetében a szakképző intézmény finanszírozására vonatkozó szabályokat,

(3) Felhatalmazást kap a szakképzésért felelős miniszter, hogy az adópolitikáért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben határozza meg a 96. § (2) bekezdése szerinti igazgatási szolgáltatási díj mértékét, beszedésének, kezelésének, nyilvántartásának és felhasználásának szabályait.

(3) A 2020. május 31-ét megelőzően létesített tanulói jogviszony és a tanulói jogviszonyból fakadó, vagy arra tekintettel jogszabály alapján a tanulót megillető, illetve terhelő jogok és kötelességek teljesítése tekintetében – a 2019/2020. tanévben az Nkt. e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerinti szakgimnázium nyelvi előkészítő évfolyamán, illetve szakközépiskola előkészítő évfolyamán részt vevő tanuló kivételével – az Nkt., a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény (a továbbiakban: régi Szkt.) és a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény és más jogszabály e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni

(4) Az a tanuló, aki a 2019/2020. tanévben az Nkt. e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerinti szakgimnázium nyelvi előkészítő évfolyamán vesz részt – választása szerint – a tizenkettedik évfolyam végén tehet érettségi vizsgát, amire a technikum biztosítja a felkészülés lehetőségét.

(7)

(9) A szakmai vizsgát 2025. december 31-éig az állam, illetve az együttműködési megállapodással rendelkező fenntartó által fenntartott szakképző intézményben az e törvényben meghatározott feltételekkel kell megszervezni azzal, hogy akkreditált vizsgaközpont alatt az ilyen szakképző intézményt kell érteni. 2026. január 1-jétől az ilyen szakképző intézmény akkor szervezhet szakmai vizsgát, ha rendelkezik a nemzeti akkreditálásról szóló törvény szerinti akkreditáló szerv által az adott szakmához tartozó képzési területre vonatkozó személytanúsításra kiadott akkreditált státusszal. A 2025. december 31-éig az ilyen szakképző intézményben szervezett szakmai vizsga lefolytatásával kapcsolatos jogszabálysértés megállapítására és jogkövetkezményeinek alkalmazására a régi Szkt. e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos 17. §-át kell alkalmazni azzal, hogy a hivatal helyett a szakképzésért felelős miniszter jár el.

(10) Ha valamely szakma vagy szakképesítés tekintetében nincs

- a) olyan akkreditált vizsgaközpont, amely az adott szakma vagy szakképesítés képzési területére akkreditált vizsgahelyszínnel rendelkezik a szakmai oktatás, illetve a szakmai képzés helyszíne szerinti vagy azzal közvetlenül szomszédos megyében vagy

- b) az akkreditált vizsgaközpont által a szakmai oktatás, illetve a szakmai képzés befejezésének időpontját követő harmadik hónap utolsó napjáig meghirdetett szakmai vizsga vagy képesítő vizsga,

a szakmai vizsga és a képesítő vizsga megszervezéséről a szakképzésért felelős miniszter gondoskodik.

(11)

(12) A szakképzésben való ingyenes részvétel szempontjából az e törvény hatálybalépését követően megszerzett szakma és szakképesítés vehető figyelembe.

A bizonyítványban vagy e törvény hatálybalépését megelőzően rá irányadó szabályozásban meghatározott végzettséget és szakképzettséget tanúsít a 2020. szeptember 1-jét megelőzően, valamint a 125. § (1) bekezdése és az Fktv. 30. § (3) bekezdése alapján kifutó jelleggel szervezett oktatás, képzés keretében megszerzett államilag elismert szakképesítést igazoló bizonyítvány. A bizonyítványban vagy e törvény hatálybalépését megelőzően rá irányadó szabályozásban meghatározott végzettséget és szakképesítést tanúsít a 2020. szeptember 1-jét megelőzően, valamint a 125. § (1) bekezdése és az Fktv. 30. § (3) bekezdése alapján kifutó jelleggel szervezett oktatás, képzés keretében megszerzett államilag elismert részszakképesítést igazoló bizonyítvány.

(2) Az e törvény hatálybalépését megelőzően megkötött és e törvény hatálybalépésekor hatályos szakképzési megállapodás alatt az e törvény hatálybalépésekor hatályos rendelkezései szerinti fenntartói megállapodást kell érteni. Az e törvény hatálybalépésekor hatályos szakképzési megállapodás 2021. augusztus 31-én hatályát veszti. Az e törvény hatálybalépését követően megkötött fenntartói megállapodás alatt az e törvény 2021. augusztus 31-én hatályos rendelkezései szerinti együttműködési megállapodást kell érteni. A 2021. szeptember 1-jén hatályos fenntartói megállapodás 2024. augusztus 31-én hatályát veszti. A központi költségvetés által a szakképzésben való részvételhez a nem állami fenntartó számára nyújtott támogatás összesített keretösszege 2024. augusztus 31-éig nem lehet magasabb, mint a 2021. augusztus 31-én hatályos szabályok alapján igénybe vehető ilyen támogatás összesített keretösszege.

(3) A szakképző intézmény és a duális képzőhely a minőségirányítási rendszerét 2022. augusztus 31-éig alakítja ki.

(1)

(2)

(4)

(7)

(8a) A MódTv1.-gyel megállapított 22. § (1a) bekezdését a 2021. szeptember 1-jén és az azt követően alapított szakképző intézményre kell alkalmazni.

- a) a fiatal személyek munkahelyi védelméről szóló, 1994. június 22-i 94/33/EK tanácsi irányelvnek,

- b) a harmadik országok huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező állampolgárainak jogállásáról szóló, 2003. november 25-i 2003/109/EK tanácsi irányelv 11. cikk (1) bekezdés b) pontjának és 21. cikkének,

- c) az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. április 29-i 2004/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 24. cikkének,

- d) a harmadik országbeli állampolgárok magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás céljából való belépésének és tartózkodásának feltételeiről szóló, 2009. május 25-i 2009/50/EK tanácsi irányelv 14. cikk (1) bekezdés c) pontjának,

- e) a harmadik országbeli állampolgárok és hontalan személyek nemzetközi védelemre jogosultként való elismerésére, az egységes menekült- vagy kiegészítő védelmet biztosító jogállásra, valamint a nyújtott védelem tartalmára vonatkozó szabályokról szóló, 2011. december 13-i 2011/95/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 27. cikk (1) bekezdésének,

- f) a harmadik országbeli állampolgárok valamely tagállam területén való tartózkodására és munkavállalására vonatkozó összevont engedélyre irányuló összevont kérelmezési eljárásról, valamint a harmadik országból származó, valamely tagállam területén jogszerűen tartózkodó munkavállalók közös jogairól szóló, 2011. december 13-i 2011/98/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 12. cikk (1) bekezdés c) pontjának,

- g) a nemzetközi védelmet kérelmezők befogadására vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 2013. június 26-i 2013/33/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 14. cikk (1) és (2) bekezdésének,

- h) a harmadik országbeli állampolgárok idénymunkásként való munkavállalás céljából való belépésének és tartózkodásának feltételeiről szóló, 2014. február 26-i 2014/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 23. cikk (1) bekezdés g) pontjának,

- i) a harmadik országbeli állampolgárok kutatás, tanulmányok folytatása, gyakorlat, önkéntes szolgálat, diákcsereprogramok vagy oktatási projektek, és au pair tevékenység céljából történő beutazásának és tartózkodásának feltételeiről szóló, 2016. május 11-i 2016/801/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 22. cikke,

- j) a megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának előmozdításáról szóló, 2018. december 11-i 2018/2001/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 18. cikk (3), (4) és (6) bekezdésének