2019. évi LXXIII. törvény — mi változott? 2020. január 1.

5. § Az Szja tv. VI. Fejezete a 29/C. §-t követően a következő alcímmel egészül ki:

„A négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye

29/D. § (1) A négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét érvényesítő magánszemély az összevont adóalapját [29. §] – minden más kedvezményt megelőzően – a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményével csökkenti.

(2) A négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye a kedvezményre jogosult által a jogosultsági időszakban megszerzett (munkaviszonyból származó jövedelem esetében a jogosultsági időszakra elszámolt), összevont adóalapba tartozó

a) e törvény szerint bérnek minősülő jövedelme [3. § 21. pont],

b) az a) pontban nem említett nem önálló tevékenységből származó jövedelmeinek összege, ide nem értve a munkaviszony megszüntetésére tekintettel kapott végkielégítés törvényben előírt mértéket meghaladó összegét,

c) önálló tevékenységből származó jövedelmei közül

ca) a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó vállalkozói kivétje, átalányadózás esetén az átalányban megállapított jövedelme;

cb) a mezőgazdasági őstermelő e tevékenységéből származó jövedelme;

cc) az európai parlamenti képviselő e tevékenységéből származó jövedelme;

cd) a helyi önkormányzati képviselő e tevékenységéből származó jövedelme;

ce) a választott könyvvizsgáló e tevékenységéből származó jövedelme;

cf) a magánszemély által nem egyéni vállalkozóként kötött, díjazás ellenében történő munkavégzésre irányuló más szerződés alapján folytatott tevékenységéből származó jövedelme.

(3) Négy vagy több gyermeket nevelő anyának minősül az a nő, aki vér szerinti vagy örökbefogadó szülőként az általa nevelt gyermekre tekintettel

a) családi pótlékra jogosult, vagy

b) családi pótlékra már nem jogosult, de jogosultsága legalább 12 éven keresztül fennállt,

és az a) és b) pont szerinti gyermekek száma a négy főt eléri, azzal, hogy a b) pont szerinti gyermekkel esik egy tekintet alá az a gyermek is, aki után a családi pótlékra való jogosultság a gyermek elhunyta miatt szűnt meg.

(4) A kedvezményre való jogosultság annak a hónapnak az első napján nyílik meg, amely hónap bármely napján a magánszemély négy vagy több gyermeket nevelő anyának minősül, és megszűnik annak a hónapnak az utolsó napján, amelynek egészében már nem minősül ilyennek.

(5) Amennyiben a négy vagy több gyermeket nevelő anyának minősülő magánszemély kedvezményre való jogosultsága az adóév egészében nem áll fenn, és a jogosultság időszakában megszerzett, összevont adóalapba tartozó önálló tevékenységből származó jövedelme másként nem állapítható meg, azt az ilyen címen megszerzett adóévi jövedelmének a jogosultsági időszak hónapjaival arányos részeként kell figyelembe venni.

(6) A négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye érvényesítésének feltétele az anya adóbevalláshoz tett nyilatkozata, amelyen fel kell tüntetni a (3) bekezdés szerinti gyermekek nevét, adóazonosító jelét (ha az adóhatóság adóazonosító jelet nem állapított meg, a természetes személyazonosító adatait), valamint – ha a kedvezményre való jogosultság nem állt fenn az adóév egészében – a jogosultság megnyíltának vagy megszűntének napját és a (2) bekezdés szerinti összeget.”

6. § Az Szja tv. 46. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az adóelőleg-megállapításra kötelezett kifizető a levont adóelőlegről igazolást ad a magánszemélynek, amelyen feltünteti az adóelőleg alapját és az abban figyelembe vett négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét, családi kedvezményt, első házasok kedvezményét, valamint az érvényesített személyi kedvezményt.”

7. § (1) Az Szja tv. 48. § (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(Az adóelőleg-nyilatkozatban a magánszemély az adott esettől függően nyilatkozik)

„e) a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye érvényesítéséről.”

(2) Az Szja tv. 48. §-a a következő (3b) és (3c) bekezdéssel egészül ki:

„(3b) A magánszemély a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye érvényesítése érdekében az összevont adóalapba tartozó bevételt juttató kifizető, munkáltató részére nyilatkozatot adhat. Az adóelőleg-nyilatkozat tartalmazza a nyilatkozó magánszemély nevét és adóazonosító jelét, a nyilatkozó magánszemély részére bevételt juttató kifizető, munkáltató nevét (elnevezését) és adószámát, valamint a 29/D. § (3) bekezdése szerinti gyermekek nevét és adóazonosító jelét, vagy – ha az adóhatóság adóazonosító jelet nem állapított meg – természetes személyazonosító adatait.

(3c) A négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét érvényesítő magánszemély 29/D. § (2) bekezdése szerinti – kedvezményre jogosító – jövedelmének adóelőleg-alapját más kedvezménnyel a kifizető, a munkáltató nem csökkenti, azonban a magánszemély a családi kedvezményről adóelőleg-nyilatkozatot tehet a munkáltató, az összevont adóalapba tartozó rendszeres bevételt juttató kifizető részére. A családi kedvezményről tett adóelőleg-nyilatkozat szerinti családi kedvezmény adóelőleg-alap terhére nem érvényesíthető értékének az adó mértékével [8. §] meghatározott összege a Tbj. szerinti szabályok alkalmazásával családi járulékkedvezményként vehető igénybe.”

(3) Az Szja tv. 48. § (4) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Ha a magánszemély az adóévben megszerzett bármely bevételét terhelő adóelőleg megállapításához tett nyilatkozatában)

„b) a nyilatkozattételkor fennálló körülmények ellenére négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye, családi kedvezmény, első házasok kedvezménye, tevékenységi kedvezmény, személyi kedvezmény érvényesítését jogalap nélkül kérte, aminek következtében utóbb befizetési különbözet mutatkozik, valamint az a) pont szerinti esetben is, a befizetési különbözet 12 százalékát”

(különbözeti-bírságként az adóévre vonatkozó bevallásban külön kötelezettségként kell feltüntetnie, és a személyi jövedelemadó-fizetési kötelezettség szerint kell megfizetnie. Nem kell e rendelkezést alkalmazni, ha a költség-különbözet az adóelőleg megállapításánál figyelembe vett költség összegének 5 százalékát, a befizetési különbözet a 10 ezer forintot nem haladja meg.)

8. § (1) Az Szja tv. 49. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az adóelőleg a 47. § szerint megállapított adóelőleg-alap – a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét, a családi kedvezményt, az első házasok kedvezményét érvényesítő magánszemély esetében az adóévben az adóelőleg megállapításánál általa vagy más jogosult által korábban még nem érvényesített kedvezménnyel csökkentett adóelőleg-alap – összege után az adó mértékével [8. §] számított összeg, figyelemmel a (2)–(4) bekezdésben foglalt rendelkezésekre is.”

(2) Az Szja tv. 49. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét érvényesítő magánszemély a 29/D. § (2) bekezdése szerinti – kedvezményre jogosító – jövedelmének adóelőleg-alapja más kedvezménnyel nem csökkenthető. A családi kedvezmény adóelőleg-alap terhére nem érvényesíthető értékének az adó mértékével [8. §] meghatározott összege a Tbj. szerinti szabályok alkalmazásával családi járulékkedvezményként vehető igénybe.”

(3) Az Szja tv. 49. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdés szerint kiszámított összeget – figyelemmel az (1a) bekezdésben foglaltakra is – legfeljebb annak mértékéig csökkenti – az adóelőleget megállapító munkáltatótól származó bevétel esetében a magánszemély adóelőleg-nyilatkozata alapján – a súlyosan fogyatékos magánszemélynél az erről szóló igazolás, határozat alapján a fogyatékos állapot kezdő napjának hónapjától ezen állapot fennállása idején havonta a személyi kedvezmény.”

(4) Az Szja tv. 49. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Amennyiben a négy vagy több gyermeket nevelő anyának minősülő magánszemély kedvezményre való jogosultsága az adott negyedév egészében nem áll fenn, és az adott negyedévi, jogosultsági időszakban megszerzett, összevont adóalapba tartozó önálló tevékenységből származó jövedelmének adóelőleg-alapja másként nem állapítható meg, azt az adott negyedévi önálló tevékenységből származó jövedelem adóelőleg-alapjának a jogosultsági időszak hónapjával (hónapjaival) arányos részeként kell figyelembe venni.”

- 1. 3. § 21. pont e) alpontjában az „illetménye” szövegrész helyébe az „e jogviszonyból származó jövedelme” szöveg,

25. § A Tao. törvény 18/D. §-a a következő (10) és (11) bekezdéssel egészül ki:

„(10) Amennyiben a csoportos társasági adóalany tagjának csoporttagsága az áttérést megelőző adóévben még nem áll fenn, az érintett csoporttagra vonatkozóan alkalmazni kell a (7) és a (8) bekezdést, amelynek során az érintett csoporttag áttérésének adóévét megelőző adóévi fizetendő adót és az érintett csoporttagra jutó, a 24. § (3) bekezdése szerint arányosított fizetendő adót kell figyelembe venni.

(11) A (10) bekezdésben meghatározott esetben a (8) bekezdés szerinti kérelem a csoportképviselő útján terjeszthető elő.”

(4) A Tao. törvény 22/B. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) Az (1) bekezdés a), b), i), k) és l) pontja szerinti beruházás esetén az adókedvezmény igénybevételének további feltétele, hogy az adókedvezmény első igénybevételének adóévét követő négy adóévben az adózó által foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma (a külföldi telephelyen foglalkoztatott létszám figyelmen kívül hagyásával) ne csökkenjen a beruházás megkezdését megelőző három adóév adataiból számított számtani átlagnak megfelelő foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma alá.”

(2) A Tao. törvény 24/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az adózó az esedékes adóelőleg-fizetési kötelezettségének teljesítésére nyitva álló határidőt megelőző hónap utolsó napjáig az állami adóhatóság által rendszeresített külön nyomtatványon, elektronikus úton tett rendelkező nyilatkozata útján a kedvezményezett szervezet(ek) nevének és adószámának megjelölésével rendelkezhet a 26. § (2), (3) és (8) bekezdése szerint megállapított egyes havi, illetve negyedéves társasági adóelőleg-kötelezettsége (ideértve a csoportos társasági adóalany számára az alapító, csatlakozó tagra vonatkozóan adóhatósági határozattal előírt társasági adóelőleg-kötelezettséget, továbbá a volt csoporttag számára a megszűnt csoporttagságára tekintettel adóhatósági határozattal előírt társasági adóelőleg-kötelezettséget) 80 százalékának kedvezményezett célra történő felajánlásáról.”

(3) A Tao. törvény 24/A. § (11) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az állami adóhatóság az (1) és (2) bekezdés szerinti rendelkező nyilatkozatot és az adózó felajánlásra való jogosultságát megvizsgálja és]

„a) az adózó az (1) bekezdés szerinti rendelkező nyilatkozata, illetve a társasági adóbevallásban bevallott adatok alapján – figyelemmel a (24) bekezdésben foglaltakra – a havonta, illetve negyedévente fizetendő előleg legfeljebb 80 százalékát – látvány-csapatsportok támogatása esetében a (9) és (25) bekezdés szerint csökkentett mértékben – a havonta, illetve a negyedévente teljesítendő kötelezettség teljesítését követő 15 munkanapon belül,”

[a felajánlás fogadására jogosult szervezetnek átutalja, feltéve, hogy teljesülnek az átutalás e §-ban meghatározott feltételei.]

- 2. 22/B. § (14) bekezdése,

36. § Hatályát veszti az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény.

43. § A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény

- 1. 21. § (1) bekezdésében a „13” szövegrész helyébe a „12” szöveg,

- 2. 23. § (2) bekezdésében a „13” szövegrész helyébe a „12” szöveg

lép.

49. § Az Áfa tv. a következő 334. §-sal egészül ki:

„334. § A 3. számú melléklet II. részének az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2019. évi LXXIII. törvénnyel megállapított 5. pontját azokban az esetekben kell alkalmazni először, amelyekben a 84. § szerint megállapított időpont 2020. január 1-jére vagy azt követő időpontra esik.”

50. § Az Áfa tv. 3. számú melléklet II. része a 2. melléklet szerint módosul.

51. § Hatályát veszti az Áfa tv. 3/A. számú melléklet II. rész 1. pontja.

52. § A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 3. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A (2) bekezdés szerinti mentesség abban az adóévben illeti meg az adóalanyt, amelyet megelőző adóévben folytatott tevékenységéből származó jövedelme (nyeresége) után sem bel-, sem külföldön adófizetési kötelezettsége nem keletkezett. Az építmény- és telekadóban a (2) bekezdés szerinti mentesség azon épület, épületrész, telek után jár, amelyet az ingatlan-nyilvántartásban tulajdonosként vagy a magyar állam tulajdonában álló ingatlanon fennálló vagyoni értékű jog jogosítottjaként bejegyzett adóalany kizárólag a létesítő okiratában meghatározott alaptevékenysége, főtevékenysége kifejtésére használ. A feltételek meglétéről az adóalany – az adóév ötödik hónapjának utolsó napjáig – írásban köteles nyilatkozni az adóhatóságnak. A nyilatkozat adóbevallásnak, adatbejelentésnek minősül.”

54. § A Htv. 42/D. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„42/D. § (1) Az adózó az állandó jellegű helyi iparűzési adóról szóló adóbevallási kötelezettségét – ideértve az adóbevallás kijavítását és az önellenőrzéssel való helyesbítést – és az adóelőleg-kiegészítés összegéről szóló bevallási kötelezettségét (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: adóbevallás) az állami adóhatóság által rendszeresített, PM rendelet szerinti bevallási nyomtatványnak megfelelő elektronikus nyomtatványon az állami adóhatósághoz elektronikus úton, az állami adóhatóság hatáskörébe tartozó adókról szóló bevallások benyújtására vonatkozó rendelkezések értelemszerű alkalmazásával is teljesítheti.

(2) Az állami adóhatóság a hozzá beérkezett, számszaki hibát, ellentmondást nem tartalmazó adóbevallást – az adóbevallás-benyújtásra kötelezett azonosítását követően, a befogadó nyugta kiadása mellett – az adóalany által a bevallási nyomtatványon megjelölt székhely, telephely(ek) szerinti önkormányzati adóhatóság részére haladéktalanul továbbítja. Az állami adóhatóság bevalláskitöltésre szolgáló számítógépes rendszere a számszaki hibára, ellentmondásra automatikusan felhívja az adóalany figyelmét és tájékoztatja arról, hogy az adóbevallást az önkormányzati adóhatóság részére csak a hiba adózó általi kijavítását követően továbbítja.

(3) A számszaki hibát, ellentmondást nem tartalmazó vagy a (2) bekezdés szerint javított adóbevallást az önkormányzati adóhatóságnál határidőben teljesítettnek kell tekinteni, feltéve, hogy azt az állami adóhatósághoz határidőben benyújtották.”

55. § A Htv. 42/E. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„42/E. § (1) Az állami adó- és vámhatóság naponta, elektronikus úton megküldi az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) 1. melléklet 1. pontja szerinti (ide nem értve az adózó állami adóhatóság előtti képviseletére vonatkozó adatokat), az Art. 1. melléklet 17. pontja, 18. pontja, 20–21. pontja alapján az állami adó- és vámhatósághoz – az önkormányzati adóhatósághoz teljesített korábbi adatszolgáltatást követően – érkezett adatokat és az Art. 1. melléklet 29. pontja alapján bejelentett adatokat az Art. 1. melléklet 17. pontja szerinti adózó székhelye szerinti önkormányzati adóhatóság, valamint azon telephelyei szerinti önkormányzati adóhatóságok (a továbbiakban e § alkalmazásában: telephely szerinti önkormányzati adóhatóság) részére, amely telephelyeket az adózó az állami adó- és vámhatósághoz bejelentette.

(2) Az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatásban szereplő adózó:

a) bejelentkezési, változásbejelentési kötelezettségét a székhelye szerinti és a telephely szerinti önkormányzati adóhatóságnál teljesítettnek kell tekinteni,

b) a 39/B. § (9) bekezdése szerinti körülményről, valamint képviselőjéről az önkormányzati adóhatóságnak bejelentést tehet.

(3) Ha a bejelentkezéssel, változásbejelentéssel összefüggésben adóelőleget vagy jogszabály alapján az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatásban nem szereplő más adatot is be kell jelenteni, akkor e bejelentés megtételére az adózót a székhelye és a telephely szerinti önkormányzati adóhatóság külön felhívja.”

56. § A Htv. Harmadik rész VI. Fejezete a következő 51/H. §-sal egészül ki:

„51/H. § Az az adóalany, amely e törvény 2019. december 31-én hatályos szabályai alapján alapítványként a 3. § (2)–(3) bekezdése szerinti feltételes adómentesség igénybevételére jogosult, e mentességet 2022. december 31-ig igénybe veheti, ha vállalja, hogy 2023. január 15-ig igazolja, hogy a Civil törvény szerinti közhasznú jogállást szerzett. Ha az adóalany e vállalását nem teljesíti, a 3. § (2)–(3) bekezdése szerinti feltételes mentességre tekintettel meg nem fizetett adót az eredeti esedékességtől számított késedelmi pótlékkal megnövelt összegben köteles az önkormányzati adóhatóság felhívására megfizetni. A szervezet megszűnése esetén e fizetési kötelezettség az alapítót vagy annak jogutódját terheli.”

58. § A Htv. 52. §-a a következő 55. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

„55. alapítvány: az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény (a továbbiakban: Civil törvény) szerinti közhasznú jogállású alapítvány, továbbá a más EGT-államban nyilvántartásba vett alapítvány, ha igazolja, hogy teljesíti a Civil törvény szerinti közhasznú szervezetté történő minősítés feltételeit, ide nem értve a magyarországi nyilvántartásba vételt;”

61. § Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXVI. törvény 261. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Hozzájárulás-köteles az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa törvény) 3. számú melléklet II. részében foglalt táblázat 3. és 5. pontja szerinti szolgáltatás (a továbbiakban: hozzájárulás-köteles szolgáltatás) ellenérték fejében történő nyújtása.”

62. § (1) A pénzügyi tranzakciós illetékről szóló 2012. évi CXVI. törvény (a továbbiakban: Pti. törvény) 3. § (4) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) és (2) bekezdéstől eltérően nem keletkeztet pénzügyi tranzakciós illetékfizetési kötelezettséget:]

„f) a kincstár által az Áht. 79. § (1) bekezdése alá tartozó kör számlái terhére végrehajtott fizetési művelet,”

(2) A Pti. törvény 7. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A pénzügyi tranzakciós illeték mértéke)

„b) a h) pont szerinti kivétellel a pénzügyi tranzakciós illeték alapjának 0,3 százaléka, ha az illetékfizetésre a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény kötelezett,”

65. § Hatályát veszti a Pti. törvény

- 1. 2. § 14. pontja,

- 2. 3. § (4) bekezdés a) pontjában az „az (5) bekezdésben foglaltak kivételével” szövegrész,

- 3. 3. § (4) bekezdés p) pontjában az „– ide nem értve a Magyar Honvédséget –” szövegrész,

- 4. 3. § (4) bekezdés j), k), n), o), s) pontja,

- 5. 3. § (5) bekezdése,

- 6. 7. § (1) bekezdés d) és g) pontja,

- 7. 7. § (5) bekezdése.

67. § A Tbj.

- 1. 19. § (4) bekezdésében az „egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 7500 forint (napi összege 250 forint)” szövegrész helyébe az „egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 7710 forint (napi összege 257 forint)” szöveg,

- 2. 26. § (5) bekezdésében a „havonta 7320 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot” szövegrész helyébe a „havonta 7710 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot” szöveg

lép.

73. § (1) Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) 50. § (2) bekezdése a következő 7a. ponttal egészül ki:

[Az (1)–(1a) bekezdés szerinti bevallás tartalmazza:]

„7a. a természetes személy tekintetében az Szja tv. 29/D. § szerinti kedvezmény érvényesítéséhez szükséges következő adatokat:

a) a kedvezményre jogosító valamennyi gyermek nevét, adóazonosító jelét (adóazonosító jel hiányában a természetes személyazonosító adatait),

b) az Szja tv. 29/D. § (2) bekezdés szerint a kedvezmény alapját képező jövedelmeket jogcímenként,”

75. § Az Art. 1. melléklete a 3. melléklet szerint módosul.

76. § Az Art. 266. § a) pontjában az „illetve az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény hatálya alá tartozó adózó, valamint e törvények hatálya alá nem tartozó” szövegrész helyébe a „valamint általános forgalmiadó-alanynak nem minősülő” szöveg lép.

- 2. 131. § (5) bekezdésében a „ , valamint az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény hatálya alá tartozó kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó által az egyszerűsített vállalkozói adó bevallásban bevallott” szövegrész,

- 4. 2. melléklet I. pont B. alpont 3. pont 3.3. alpontjában az „ , illetve az egyszerűsített vállalkozói adóalany” szövegrész,

- 5. 2. melléklet I. pont B. alpont 3. pont 3.5. alpontjában „ , , valamint az egyszerűsített vállalkozói adó alanya” szövegrész,

79. § Az Szt. 3. § (4) bekezdése a következő 11–13. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„11. szerződés elszámolási egysége:

a) jogilag – a szerződés felek által meghatározott tárgya alapján – egy egységet képező – a megrendelővel kötött, a megrendelő által meghatározott jellemzőkkel rendelkező termék vagy szolgáltatás létrehozására és értékesítésére vonatkozó – szerződés egésze (a szerződés összes részteljesítése, összes teljesítési kötelme együttesen, függetlenül attól, hogy a szerződés egy vagy több részteljesítést, teljesítési kötelmet tartalmaz);

b) az ugyanazzal a megrendelővel kötött a) pont szerinti szerződések egy csoportja, amennyiben:

ba) a szerződések csoportjának feltételeit egyetlen csomagban tárgyalták,

bb) a szerződések egymással annyira szoros kapcsolatban állnak, hogy valójában egy közös nyereséghányaddal rendelkező egyetlen projekt részeit képezik, és

bc) a szerződések egyidejűleg, vagy egymást szorosan követően valósulnak meg.

12. teljesítési fok: a tényleges teljesítésnek a szerződés elszámolási egységére meghatározott mértéke, amely a ténylegesen elvégzett munkáknak az elvégzendő összes munkához viszonyított – a számviteli politikában meghatározott módszer szerinti – arányát fejezi ki.

13. készültségi fok: a befejezetlen termelés vagy a befejezetlen szolgáltatás készültségének mértéke, amely a már elvégzett tevékenységeknek a félkész termék, illetve a késztermék (kész szolgáltatás) előállításához elvégzendő összes tevékenységhez viszonyított – a számviteli politikában meghatározott módszer szerinti – arányát fejezi ki.”

80. § Az Szt. 28. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A szerződés elszámolási egységéhez kapcsolódóan befejezetlen termelés, befejezetlen szolgáltatás, továbbá félkész vagy késztermék a kapcsolódó árbevétel elszámolásáig mutatható ki készletként.”

81. § Az Szt. 32. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) Aktív időbeli elhatárolásként kell kimutatni a szerződés elszámolási egysége – általános forgalmi adót nem tartalmazó – teljes szerződéses ellenértékének mérlegfordulónapi teljesítési fok arányában számított összege azon részét, amely meghaladja a szerződés elszámolási egységével kapcsolatban az előző üzleti év(ek)ben és a tárgyévben együttesen – a 72. § (2)–(4a) bekezdés és 73. § alapján – elszámolt nettó árbevételt.”

82. § Az Szt. 44. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Passzív időbeli elhatárolásként kell kimutatni a szerződés elszámolási egységével kapcsolatban az előző üzleti év(ek)ben és a tárgyévben együttesen – a 72. § (2)–(4a) bekezdés és a 73. § alapján – elszámolt nettó árbevételnek azt a részét, amely meghaladja a szerződés elszámolási egysége – általános forgalmi adót nem tartalmazó – teljes szerződéses ellenértékének mérlegfordulónapi teljesítési fok arányában számított összegét.”

83. § Az Szt. 72. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) Az értékesítés nettó árbevételét:

a) növeli az az összeg, amellyel a szerződés elszámolási egysége – általános forgalmi adót nem tartalmazó – teljes szerződéses ellenértékének teljesítési fok arányában számított összege meghaladja a szerződés elszámolási egységével kapcsolatban – az e bekezdés, a (2)–(4) bekezdés és a 73. § alapján – elszámolt árbevételt,

b) csökkenti az az összeg, amellyel a szerződés elszámolási egységével kapcsolatban – az e bekezdés, a (2)–(4) bekezdés és a 73. § alapján – elszámolt árbevétel meghaladja a szerződés elszámolási egysége – általános forgalmi adót nem tartalmazó – teljes szerződéses ellenértékének teljesítési fok arányában számított összegét.”

84. § Az Szt. 177. §-a a következő (75)–(78) bekezdéssel egészül ki:

„(75) E törvénynek az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2019. évi LXXIII. törvénnyel megállapított 2/A. § (4a) bekezdését, 3. § (4) bekezdés 11–13. pontját, 28. § (3a) bekezdését, 32. § (8) bekezdését, 41. § (1) bekezdését, 44. § (7) bekezdését, 62. § (2) bekezdését, 72. § (4a) bekezdését, 98. § b) pontját először a 2020. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.

(76) E törvénynek az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2019. évi LXXIII. törvénnyel megállapított 2/A. § (4a) bekezdését, 3. § (4) bekezdés 11–13. pontját, 28. § (3a) bekezdését, 32. § (8) bekezdését, 41. § (1) bekezdését, 44. § (7) bekezdését, 62. § (2) bekezdését, 72. § (4a) bekezdését, 98. § b) pontját a 2019. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is alkalmazni lehet.

(77) E törvénynek az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2019. évi LXXIII. törvénnyel megállapított 3. § (4) bekezdés 11–13. pontját, 28. § (3a) bekezdését, 32. § (8) bekezdését, 44. § (7) bekezdését, 62. § (2) bekezdését, 72. § (4a) bekezdését, 98. § b) pontját a 2020. január 1-je előtt megkötött szerződésekre nem kötelező alkalmazni.

(78) Ha a vállalkozó a 2020. január 1-je előtt megkötött szerződésekre alkalmazza az e törvénynek az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2019. évi LXXIII. törvénnyel megállapított 3. § (4) bekezdés 11–13. pontját, 28. § (3a) bekezdését, 32. § (8) bekezdését, 44. § (7) bekezdését, 62. § (2) bekezdését, 72. § (4a) bekezdését, 98. § b) pontját, úgy az érintett szerződésekre, az e törvénynek az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2019. évi LXXIII. törvénnyel hatályon kívül helyezett 62. § (3) bekezdését nem alkalmazhatja.”

85. § Az Szt.

- 1. 41. § (1) bekezdésében a „kötelezettséget], amelyek” szövegrész helyébe a „kötelezettséget, valamint a megkötött szerződésből vagy annak elszámolási egységéből várható veszteséget], amelyek” szöveg,

- 2. 62. § (2) bekezdésében, 98. § b) pontjában a „teljesítési fok” szövegrész helyébe a „készültségi fok” szöveg

lép.

86. § Hatályát veszti az Szt. 62. § (3) bekezdése.

### 2. melléklet a 2019. évi LXXIII. törvényhez

- 1. Az Áfa tv. 3. számú melléklet II. részében foglalt táblázat a következő 5. ponttal egészül ki:

| | (Sorszám | Megnevezés) |

| --- | --- | --- |

| | „5. | Kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás” |

### 3. melléklet a 2019. évi LXXIII. törvényhez

- 1. Az Art. 1. melléklete a következő 29. ponttal egészül ki:

„29. A helyi iparűzési adó alanya az állami adó- és vámhatósághoz bejelentheti

29.1. a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény szerinti telephelyének címét,

29.2. az önkormányzati adóhatóság előtt helyi iparűzési adóügyben eljárni jogosult állandó meghatalmazottját.”