2019. évi LXXII. törvény — mi változott? 2020. július 1.

82. § Az Aktv. 4. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) Az V/F. Fejezet és a 4. melléklet alkalmazásában:

1. adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó határokon átnyúló konstrukció: minden olyan határokon átnyúló konstrukció, amely a 4. mellékletben meghatározott ismertetőjegyek legalább egyikének megfelel,

2. adótervezésben közreműködő:

a) az a személy, aki vagy amely kidolgozza, forgalmazza, megszervezi vagy végrehajtás céljából elérhetővé teszi az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó határokon átnyúló konstrukciókat, illetve irányítja a végrehajtásukat, vagy

b) az a személy, akinek vagy amelynek a rendelkezésére álló információk alapján, a releváns tényeket és körülményeket figyelembe véve, valamint az adótervezés nyújtásához szükséges megfelelő szakértelem és ismeretek alapján tudomása van vagy akitől vagy amelytől észszerűen elvárható, hogy tudomása legyen arról, hogy közvetlenül vagy más személyeken keresztül az adatszolgáltatási kötelezettséget keletkeztető adótervezéshez, vagy a 4. melléklet valamely ismertetőjegyének megvalósulásához támogatást vagy segítségnyújtást vállal, illetve tanácsot ad az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó, határokon átnyúló konstrukciók kidolgozásához, ezek forgalmazásához, megszervezéséhez, végrehajtás céljából történő elérhetővé tételéhez vagy végrehajtásuk irányításához; és

c) aki vagy amely az a) és b) pontban meghatározott feltételeken túl a további feltételek legalább egyikének megfelel:

ca) valamely tagállamban adóügyi illetőséggel rendelkezik,

cb) valamely tagállamban állandó telephellyel rendelkezik, amelyen keresztül a konstrukcióval kapcsolatos szolgáltatásokat nyújtja,

cc) valamely tagállamban bejegyezték vagy valamely tagállam jogának hatálya alá tartozik,

cd) valamely tagállamban szerepel valamely jogi, adózási vagy tanácsadói szolgáltatásokkal kapcsolatos szakmai szövetség nyilvántartásában,

azzal, hogy

d) nem minősül adótervezésben közreműködőnek a b) pontban meghatározott feltételnek megfelelő azon személy, aki bizonyítja, hogy nem volt tudomása arról, hogy adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó határokon átnyúló konstrukcióban vett részt vagy, hogy tőle észszerűen nem volt elvárható, hogy erről tudomása legyen;

3. automatikus információcsere: az adatszolgáltatási kötelezettség alá eső határokon átnyúló adótervezési konstrukciókra vonatkozó információk előzetes megkeresés nélküli, előre meghatározott időszakonként történő rendszeres közlése a hatáskörrel rendelkező hatósággal;

4. CCN-hálózat: a hatáskörrel rendelkező hatóságok között a vám- és adóügyek területén teljes körű elektronikus információtovábbításhoz az Európai Unió által kifejlesztett közös felület;

5. érintett adózó: az a személy, aki vagy amely számára végrehajtás céljából adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó határokon átnyúló konstrukciót tesznek elérhetővé, vagy aki vagy amely kész adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó határokon átnyúló konstrukciót végrehajtani vagy ilyen konstrukció első lépését végrehajtotta;

6. határokon átnyúló konstrukció: vagy egynél több tagállamra, vagy egy tagállamra és egy harmadik országra vonatkozó olyan egy vagy több szakaszból álló konstrukció, vagy konstrukciósorozat, amely esetében a következő feltételek közül legalább egy teljesül:

a) a konstrukció nem minden résztvevője ugyanabban az adójogrendszerben (államban, illetve területen) rendelkezik adóügyi illetőséggel;

b) a konstrukció egy vagy több résztvevője egyidejűleg egynél több adójogrendszerben (államban, illetve területen) rendelkezik adóügyi illetőséggel,

c) a konstrukció egy vagy több résztvevője másik adójogrendszerben (államban, illetve területen) folytat üzleti tevékenységet az ott található állandó telephelyén keresztül, és a konstrukció ezen állandó telephely üzleti tevékenységének egészét vagy részét képezi,

d) a konstrukció egy vagy több résztvevője másik adójogrendszerben (államban, illetve területen) folytat tevékenységet anélkül, hogy ott adóügyi illetőséggel rendelkezne vagy állandó telephelyet hozna létre,

e) a konstrukció hatással lehet az automatikus információcserére, illetve a tényleges tulajdonosok azonosítására;

7. hatáskörrel rendelkező hatóság: az Európai Unió tagállamának a határokon átnyúló konstrukciókkal kapcsolatos adatszolgáltatással és automatikus információcserével foglalkozó hatáskörrel rendelkező hatóságként kijelölt hatósága;

8. ismertetőjegy: a határokon átnyúló konstrukciónak a 4. mellékletben meghatározott olyan jellemzője vagy eleme, amely adókikerülés kockázatára utal;

9. kapcsolt vállalkozás: olyan személy, aki vagy amely egy másik személlyel legalább az egyik alábbi módon kapcsolatban áll:

a) a személy úgy vesz részt egy másik személy irányításában, hogy helyzete révén a másik személyre meghatározó befolyást gyakorol,

b) a személy úgy vesz részt egy másik személy ellenőrzésében, hogy abban 25%-ot meghaladó szavazati joggal rendelkezik,

c) a személy közvetve vagy közvetlenül a tőke több mint 25%-át kitevő tulajdonjog révén részesedéssel rendelkezik egy másik személy tőkéjében, vagy

d) a személy egy másik személy nyereségéből 25%-os vagy annál nagyobb részesedésre jogosult,

azzal, hogy

e) ha több személy vesz részt az a)–d) pontban említettek szerint ugyanazon személy irányításában, ellenőrzésében, vagy több személy rendelkezik ugyanazon személy tőkéjében részesedéssel, illetve jogosult ugyanazon személy nyereségéből nyereségrészesedésre, akkor valamennyi érintett személyt kapcsolt vállalkozásnak kell tekinteni,

f) ha ugyanazon személyek vesznek részt az a)–d) pontban említettek szerint egynél több személy irányításában, ellenőrzésében, vagy ugyanazon személyek rendelkeznek egynél több személy tőkéjében részesedéssel, illetve jogosultak egynél több személy nyereségéből nyereségrészesedésre, akkor valamennyi érintett személyt kapcsolt vállalkozásnak kell tekinteni,

g) az a)–d) pont alkalmazásában az a személy, aki vagy amely egy másik személlyel közösen jár el egy szervezet szavazati joga vagy tőkerészesedése tekintetében, úgy tekintendő, hogy részesedéssel rendelkezik a másik személy által birtokolt, az említett szervezetbeli valamennyi szavazati jog, illetve tőkerészesedés tekintetében,

h) közvetett részesedés esetében a c) pontban rögzített követelményeknek való megfelelést az egymást követő szinteken található részesedés arányának szorzata alapján kell megállapítani, a szavazati jogok több mint 50%-ával rendelkező személy úgy tekintendő, mintha a szavazati jogok 100%-ával rendelkezne,

i) az a)–d) pont alkalmazásában a magánszemélyt, annak házastársát vagy egyenes ági rokonait egyetlen személynek kell tekinteni;

10. központi adattár: az adózás területén történő közigazgatási együttműködésről és a 77/799/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2011. február 15-i 2011/16/EU tanácsi irányelv (a továbbiakban: 2011/16/EU tanácsi irányelv) 21. cikk (5) bekezdése alapján és ezen irányelv 26. cikk (2) bekezdése szerinti eljárással összhangban az Európai Bizottság által létrehozott, a határokon átnyúló konstrukciókkal kapcsolatos információk rögzítésére szolgáló központi adatbázis;

11. nehezen értékelhető immateriális javak: azokat az immateriális javakat vagy immateriális javakhoz fűződő jogokat foglalja magában, amelyek esetében a kapcsolt vállalkozások közötti átruházás időpontjában:

a) nem állnak rendelkezésre megbízhatóan összehasonlítható ügyletek, és

b) a tranzakció létrejöttének időpontjában még nagymértékben bizonytalanok az átruházott immateriális javakból a jövőben várhatóan befolyó pénzforgalommal vagy jövedelemmel kapcsolatos előrejelzések, vagy az immateriális javak értékeléséhez használt feltételezések, ami megnehezíti az immateriális javak végső sikeressége mértékének előrejelzését az átruházás időpontjában;

12. piacképes konstrukció: olyan határokon átnyúló konstrukció, amelyet úgy dolgoztak ki, forgalmaznak, tesznek végrehajtás céljából elérhetővé, vagy amely végrehajtásra kész anélkül, hogy jelentősebb mértékben személyre kellene szabni;

13. személyre szabott konstrukció: olyan határokon átnyúló konstrukció, amely nem minősül piacképes konstrukciónak.”

85. § Az Aktv. a következő V/F. Fejezettel egészül ki:

„V/F. FEJEZET

AZ ADATSZOLGÁLTATÁSI KÖTELEZETTSÉG ALÁ TARTOZÓ HATÁROKON ÁTNYÚLÓ KONSTRUKCIÓKRA VONATKOZÓ ADATSZOLGÁLTATÁS ÉS AUTOMATIKUS INFORMÁCIÓCSERE

43/U. § (1) Az adótervezésben közreműködő az általa ismert, illetve birtokában lévő vagy ellenőrzése alatt álló, az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó határokon átnyúló konstrukciókra vonatkozóan a 43/Y. § (2) bekezdésében meghatározott adattartalommal adatot szolgáltat az állami adó- és vámhatóságnak.

(2) Az adatszolgáltatás, valamint az automatikus információcsere e fejezetben meghatározott szabályainak alkalmazására – az 5. § (1) és (2) bekezdésének rendelkezéseire is figyelemmel – az általános forgalmi adó, a jövedéki adó és a járulék kivételével az Art. szerinti adóval összefüggésben kerül sor.

(3) A 4. § (9) bekezdés 2. pont a) alpontja szerinti adótervezésben közreműködő esetén az adatszolgáltatás határideje a következő időpontok közül a legkorábbitól számított 30 nap:

a) azt a napot követő nap, amikor az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó, határokon átnyúló konstrukció végrehajtás céljából elérhetővé vált,

b) azt a napot követő nap, amikor az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó, határokon átnyúló konstrukció végrehajtásra kész, vagy

c) az a nap, amikor az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó, határokon átnyúló konstrukció végrehajtásának első lépésére sor került.

(4) A 4. § (9) bekezdés 2. pont b) alpontja szerinti adótervezésben közreműködő esetén az adatszolgáltatás határideje a közvetlenül vagy más személyen keresztül nyújtott támogatás, segítségnyújtás vagy tanácsadás napját követő naptól számított 30 nap.

(5) Piacképes konstrukciók esetében az adótervezésben közreműködő a 43/Y. § (2) bekezdés a), d), g) és h) pontjában szereplő új adatokat az adatok rendelkezésre állásának időpontját követő negyedév utolsó napjáig jelenti be az állami adó- és vámhatóságnak.

43/V. § (1) Ha az adótervezésben közreműködő több tagállam illetékes hatóságának köteles információt szolgáltatni adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó határokon átnyúló konstrukcióról, ezen információkat a lentiek közül csak az első helyen szereplő tagállamban kell bejelentenie:

a) ahol az adótervezésben közreműködő adóügyi illetőséggel rendelkezik;

b) ahol az adótervezésben közreműködő olyan állandó telephellyel rendelkezik, amelyen keresztül a szóban forgó konstrukcióhoz kapcsolódó szolgáltatásokat nyújtja,

c) ahol az adótervezésben közreműködő be van jegyezve, illetve amely tagállam jogának hatálya alá tartozik,

d) ahol az adótervezésben közreműködő valamely jogi, adózási vagy tanácsadói szolgáltatásokkal kapcsolatos szakmai szövetség nyilvántartásában szerepel.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak esetén az adótervezésben közreműködő mentesül az adatszolgáltatási kötelezettség alól, ha bizonyítja, hogy ugyanarról az információról egy másik tagállamban már adatot szolgáltatott.

(3) Ha adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó határokon átnyúló konstrukcióban több adótervezésben közreműködő érintett, az adatszolgáltatási kötelezettség valamennyi adótervezésben közreműködőt terheli. Az adótervezésben közreműködő mentesül az adatszolgáltatási kötelezettség alól, ha bizonyítja, hogy az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó határokon átnyúló konstrukcióról egy másik adótervezésben közreműködő Magyarországon vagy egy másik tagállamban már teljesítette adatszolgáltatási kötelezettségét.

43/W. § (1) Az adótervezésben közreműködő mentesül a 43/U. § (1) bekezdésében meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség alól, ha e kötelezettség teljesítése a tevékenységét szabályozó jogszabályban rögzített titoktartási kötelezettség megsértését eredményezné. Ebben az esetben az adótervezésben közreműködő haladéktalanul értesíti a többi adótervezésben közreműködőt, illetve ilyen közreműködő hiányában az érintett adózót az adatszolgáltatási kötelezettség fennállásáról.

(2) Adótervezésben közreműködő hiányában, vagy az (1) bekezdésben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség alóli mentességről szóló tájékoztatás kézhezvétele esetén az adatszolgáltatási kötelezettség a tájékoztatást kézhez kapó másik adótervezésben közreműködőt, ennek hiányában az érintett adózót terheli.

(3) Az (1) bekezdés szerint értesített adótervezésben közreműködő, vagy érintett adózó az értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül köteles adatot szolgáltatni az állami adó- és vámhatósághoz.

(4) Ha az érintett adózónak adótervezésben közreműködő hiányában keletkezik adatszolgáltatási kötelezettsége, a következők közül a legkorábbi időponttól számított 30 napon belül köteles adatot szolgáltatni az állami adó- és vámhatósághoz:

a) azt a napot követő nap, amikor az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó, határokon átnyúló konstrukció végrehajtás céljából elérhetővé vált az érintett adózó számára,

b) azt a napot követő nap, amikor az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó, határokon átnyúló konstrukció kész az érintett adózó általi végrehajtásra, továbbá

c) amikor a konstrukció végrehajtásának első lépésére az érintett adózó összefüggésében sor került.

(5) Ha az érintett adózónak több tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága felé keletkezik adatszolgáltatási kötelezettsége határokon átnyúló konstrukcióról, e kötelezettséget csak a következők közül az első helyen szereplő tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságának kell teljesítenie:

a) azon tagállam, ahol az érintett adózó adóügyi illetőséggel rendelkezik;

b) azon tagállam, ahol az érintett adózó olyan állandó telephellyel rendelkezik, amely a konstrukció előnyeit élvezi,

c) azon tagállam, ahol az érintett adózó jövedelemre vagy nyereségre tesz szert, ha az érintett adózó nem rendelkezik adóügyi illetőséggel egyik tagállamban sem és egyik tagállamban sem rendelkezik állandó telephellyel,

d) azon tagállam, ahol az érintett adózó tevékenységet folytat, ha az érintett adózó nem rendelkezik adóügyi illetőséggel egyik tagállamban sem és egyik tagállamban sem rendelkezik állandó telephellyel.

(6) Az (5) bekezdésben foglaltaknak megfelelő többszörös adatszolgáltatási kötelezettség fennállása esetén az érintett adózó mentesül az adatszolgáltatási kötelezettség alól, ha bizonyítja, hogy ugyanarról az információról egy másik tagállamban már adatot szolgáltatott.

43/X. § (1) Ha egy adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó határokon átnyúló konstrukció kapcsán több érintett adózónak áll fenn adatszolgáltatási kötelezettsége, az adatszolgáltatási kötelezettséget a következők közül az első helyen szereplő érintett adózó teljesíti:

a) aki vagy amely az adótervezésben közreműködővel az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó határokon átnyúló konstrukcióról szóló megállapodást kötötte;

b) aki vagy amely a konstrukció végrehajtását irányítja.

(2) Az érintett adózó mentesül az adatszolgáltatási kötelezettség alól, ha bizonyítja, hogy az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó határokon átnyúló konstrukcióról egy másik érintett adózó már adatot szolgáltatott.

43/Y. § (1) Az állami adó- és vámhatóság automatikus információcsere keretében az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésének negyedévét követő hónap végéig közli valamennyi tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságával a (2) bekezdésben meghatározott információkat.

(2) Az (1) bekezdés szerinti információk a következők:

a) az adótervezésben közreműködő és az érintett adózó azonosító adatai (név, természetes személyek esetén születési idő és hely, adóügyi illetőség, adóazonosító szám, ennek hiányában azzal egyenértékű azonosító, ha ilyennel rendelkezik), valamint az érintett adózónak a konstrukcióban szereplő kapcsolt vállalkozása,

b) a határokon átnyúló konstrukcióra vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettséget keletkeztető, a 4. mellékletben meghatározott ismertetőjegy(ek) részletes leírása,

c) az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó határokon átnyúló konstrukció rövid leírása, (ideértve a konstrukció közismert nevét, ha van ilyen, valamint a konstrukcióval érintett gazdasági tevékenység bemutatását, anélkül hogy a leírás kereskedelmi, gazdasági vagy szakmai titok, kereskedelmi eljárás, vagy olyan információ felfedésével járna, amelynek közlése sérti a közrendet),

d) az az időpont, amikor az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó határokon átnyúló konstrukció végrehajtásának első lépésére sor került vagy sor fog kerülni,

e) az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó határokon átnyúló konstrukció alapját képező jogszabályi rendelkezések,

f) az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó határokon átnyúló konstrukció értéke,

g) az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó határokon átnyúló konstrukció által érintett adózó tagállamának és a valószínűsíthetően érintett további tagállamok megnevezése,

h) azon más tagállambeli személyek és a hozzájuk kapcsolódó tagállamok megnevezése, amelyeket az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó, határokon átnyúló konstrukció valószínűsíthetően érint.

(3) A 43/U. § szerinti adatszolgáltatásra kötelezett e kötelezettségét elektronikus úton, az állami adó- és vámhatóság által erre a célra rendszeresített elektronikus űrlapon teljesíti.

(4) Az állami adó- és vámhatóság az automatikus információcserét a 2011/16/EU tanácsi irányelv 26. cikk (2) bekezdése szerinti eljárásnak megfelelően meghatározott formanyomtatvány felhasználásával, a központi adattárban való rögzítés útján elektronikus úton teljesíti.

(5) Az állami adó- és vámhatóság az e §-ban meghatározott automatikus információcsere tárgyát képező adatokat az Európai Bizottság által a 2011/16/EU tanácsi irányelv 26. cikk (2) bekezdése szerinti eljárásnak megfelelően meghatározott nyelvhasználati szabályok szerint továbbítja. E nyelvhasználati szabályok hiányában a 16. § (4) bekezdésében foglaltak megfelelően alkalmazandók.

(6) Az állami adóhatóság megküldi az adópolitikáért felelős miniszter, valamint az Európai Bizottság részére az e fejezetben szabályozott automatikus információcsere hatékonyságáról, valamint a gyakorlatban elért eredményekről szóló éves értékelés, valamint a 4. mellékletben foglalt ismertetőjegyek felülvizsgálatáról szóló kétéves értékelés adatait.

43/Z. § (1) A 43/U–43/X. § szerinti adatszolgáltatási, valamint a 43/W. § (1) bekezdése szerinti értesítési kötelezettség elmulasztása, késedelmes, hibás, valótlan tartalmú vagy hiányos teljesítése esetén az állami adóhatóság az adatszolgáltatásra vagy értesítésre kötelezettet 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújthatja.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott jogsértés esetén az állami adóhatóság 5 millió forintig terjedő mulasztási bírságot állapíthat meg, ha az adatszolgáltatásra vagy értesítésre kötelezett az adókötelezettség jogszerű teljesítésére való adóhatósági felhívás határidején belül nem, vagy nem jogszerűen teljesíti kötelezettségét.

(3) Az (1) bekezdés alapján nincs helye mulasztási bírság kiszabásának, ha az adatszolgáltatásra vagy értesítésre kötelezett mulasztását, késedelmét, hibás, valótlan tartalmú vagy hiányos teljesítését annak igazolásával menti ki, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.”

87. § Az Aktv. a következő 45/J. §-sal egészül ki:

„45/J. § (1) Az adótervezésben közreműködő és az érintett adózó 2020. augusztus 31-ig a 43/Y. § (2) bekezdésében meghatározott és rendelkezésre álló adattartalommal adatot szolgáltat az állami adó- és vámhatóságnak az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó határokon átnyúló konstrukcióról, amely végrehajtásának első lépésére 2018. június 25-e és 2020. július 1-e között került sor.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása, késedelmes, hibás, valótlan tartalmú vagy hiányos teljesítése esetén az állami adó- és vámhatóság a 43/Z. §-ban foglaltaknak megfelelően jár el azzal, hogy a mulasztási bírság kiszabása az adózói kimentő igazolás megalapozottsága esetén mellőzhető.

(3) Az állami adó- és vámhatóság a 43/Y. § (1) bekezdésében meghatározott adattovábbítási kötelezettségét először 2020. október 31-ig teljesíti.

(4) Az állami adó- és vámhatóság a 43/Y. § (4) bekezdésében meghatározott kötelezettségét a központi adattár működésének megkezdéséig a CCN-hálózaton keresztül elektronikus úton teljesíti.”

91. § Az Aktv. 46. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) A 4. § (9) bekezdése, az V/F. Fejezet, a 45/J. §, valamint a 4. melléklet az adózás területén való közigazgatási együttműködésről szóló, 2011. február 15-i 2011/16/EU tanácsi irányelvnek az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó, határokon átnyúló konstrukciókkal kapcsolatosan az adózás területére vonatkozó kötelező automatikus információcsere tekintetében történő módosításáról szóló, 2018. május 25-i 2018/822/EU tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.”

92. § Az Aktv. a 3. melléklet szerinti 4. melléklettel egészül ki.

„4. melléklet a 2013. évi XXXVII. törvényhez

ISMERTETŐJEGYEK

I. RÉSZ: A FŐ ELŐNY VIZSGÁLATÁRA IRÁNYULÓ TESZT

1. Egy konstrukció kapcsán az A. kategóriába tartozó általános ismertetőjegyek, valamint a B. kategóriába és a C. kategória 1. pontjának b) alpontja i. alpontjába, c) alpontjába és d) alpontjába tartozó különös ismertetőjegyek csak akkor vizsgálandók, ha a konstrukció teljesíti a „fő előny vizsgálatára irányuló tesztet”.

2. A fő előny vizsgálatára irányuló teszt akkor minősül teljesítettnek, ha megállapítható, hogy a fő előny vagy a fő előnyök egyike, amelyre – minden releváns tényt és körülményt figyelembe véve – egy adott személy az adott konstrukció megvalósítása nyomán észszerűen számíthat, az adóelőny elérése.

3. A C. kategória 1. pontja szerinti ismertetőjegy összefüggésében, a C. kategória 1. pontjának b) alpontja i. alpontjában, c) alpontjában vagy d) alpontjában foglalt feltételek fennállása önmagában még nem vezethet annak megállapításához, hogy egy adott konstrukció átment a fő előny vizsgálatára irányuló teszten.

II. RÉSZ: ISMERTETŐJEGY KATEGÓRIÁK

A. A fő előny vizsgálatára irányuló teszthez kapcsolódó általános ismertetőjegyek

1. Olyan konstrukció, amelynek keretében az érintett adózó vagy a konstrukció valamely résztvevője arra vonatkozó titoktartást vállal, hogy nem fedi fel más adótervezésben közreműködők vagy az adóhatóságok felé, hogy a konstrukció révén hogyan érhető el adóelőny.

2. Olyan konstrukció, amelynek keretében az adótervezésben közreműködő a konstrukció megvalósításáért díjazásra (vagy kamatra, a pénzügyi költségek és egyéb díjak ellentételezésére) jogosult, és az említett díj a következő módon kerül meghatározásra:

a) a konstrukció révén elért adóelőny összege alapján; vagy

b) annak függvényében, hogy a konstrukció révén ténylegesen sikerül-e adóelőnyt elérni. Ezzel egyenértékűnek minősül az is, ha az adótervezésben közreműködő részben vagy egészben köteles visszafizetni a kapott díjat, akkor, ha a konstrukció révén várt adóelőnyt részben vagy egészben nem sikerül elérni.

3. Olyan konstrukció, amelynek keretében jelentős mértékben szabványosított dokumentumokat és/vagy struktúrát használnak, és amely egynél több érintett adózó részére áll rendelkezésre anélkül, hogy azt a végrehajtáshoz érdemben személyre kellene szabni.

B. A fő előny vizsgálatára irányuló teszthez kapcsolódó különös ismertetőjegyek

1. Olyan konstrukció, amelynek keretében a konstrukció egy adott résztvevője fiktív lépéseket tesz, nevezetesen felvásárol egy veszteséges vállalatot, felhagy e vállalat fő tevékenységével, és a veszteséget arra használja fel, hogy csökkentse adókötelezettségét, például úgy, hogy az említett veszteségeket egy másik adójogrendszerbe viszi át, vagy felgyorsítja az említett veszteségek felhasználását.

2. Olyan konstrukció, amelynek eredményeként a jövedelmet vagyonná, ajándékká vagy más, alacsonyabb adókulcs alá eső vagy adómentességet élvező bevételkategóriává alakítják.

3. Olyan konstrukció, amelynek keretében pénzeszközök körbeáramoltatását eredményező körkörös ügyleteket bonyolítanak le, többek között olyan közbeiktatott szervezetek részvételével, amelyeknek nincs elsődleges kereskedelmi funkciójuk, vagy olyan tranzakciókra kerül sor, amelyek egymást ellentételezik vagy lenullázzák, vagy amelyek ehhez hasonló tulajdonságokkal rendelkeznek.

C. Határokon átnyúló ügyletekhez kapcsolódó különös ismertetőjegyek

1. Olyan konstrukció, amelynek keretében két vagy több kapcsolt vállalkozás között határokon átnyúló, levonható kifizetésre kerül sor, és legalább az alábbi feltételek egyike teljesül:

a) a kifizetés címzettje egyetlen adójogrendszerben (államban, illetve területen) sem rendelkezik adóügyi illetőséggel;

b) a kifizetés címzettje ugyan rendelkezik adóügyi illetőséggel valamelyik adójogrendszerben (államban, illetve területen), de:

i. az adott adójogrendszerben nincs társasági adó kivetve, vagy a társasági adó mértéke nulla vagy közel nulla; vagy

ii. az adott adójogrendszer (állam, illetve terület) szerepel az Unión kívüli, nem együttműködő adójogrendszereket (államokat, illetve területeket) tartalmazó, a tagállamok által együttesen vagy az OECD keretében összeállított listán;

c) a kifizetés teljes adómentességet élvez abban az adójogrendszerben (államban, illetve területen), amelyben a címzettje adóügyi illetőséggel rendelkezik;

d) a kifizetés preferenciális adórendszer alá tartozik abban az adójogrendszerben (államban, illetve területen), amelyben a címzettje adóügyi illetőséggel rendelkezik;

2. Egy eszköz értékcsökkenéséhez kapcsolódóan több adójogrendszerben érvényesítenek levonást.

3. Ugyanazon jövedelem- vagy vagyonelemre több adójogrendszerben igényelnek kettős adóztatás alóli mentességet.

4. Olyan konstrukció, amelynek keretében eszközátruházásra kerül sor és lényegi eltérés van az adott eszközökért az érintett adójogrendszerekben fizetendőnek tekintett összegek között.

D. Az automatikus információcseréhez és a tényleges tulajdonoshoz kapcsolódó különös ismertetőjegyek

1. Olyan konstrukció, amely a Pénzügyi számlákra vonatkozó információk automatikus cseréjére vonatkozó uniós jogszabályokat vagy ezekkel egyenértékű nemzetközi megállapodásokat – köztük harmadik országokkal kötött ilyen megállapodásokat – végrehajtó jogszabályok szerinti adatszolgáltatási kötelezettség megsértését eredményezi, vagy amely kihasználja az ilyen jogszabályok vagy megállapodások hiányát. Az ilyen konstrukciók magukban foglalják legalább az alábbiakat:

a) olyan számla, termék vagy befektetés igénybevétele, amely nem minősül az e törvény 1. mellékletének VIII/C. pontja alapján Pénzügyi számlának vagy látszólag nem minősül annak, de amelynek jellemzői alapvetően hasonlítanak a Pénzügyi számlák jellemzőihez;

b) Pénzügyi számlák vagy eszközök olyan adójogrendszerekbe történő áthelyezése, vagy olyan adójogrendszerek igénybevétele, amelyekkel az érintett adózó illetősége szerinti állam nem rendelkezik hatályos nemzetközi megállapodással a pénzügyi számlainformációk illetékes hatóságok közötti automatikus cseréjére;

c) a jövedelem és a vagyon olyan termékekké vagy kifizetésekké való átsorolása, amelyek nem tartoznak az e törvény V/A. és V/B. fejezetében szabályozott pénzügyi számlainformációk automatikus cseréjének hatálya alá;

d) az e törvény 1. mellékletének VIII/A/3. pontja szerinti Pénzügyi intézmény vagy az e törvény 1. melléklet VIII/C. pontja szerinti Pénzügyi számla vagy az abban, illetve azon található eszközök olyan Pénzügyi intézménybe vagy Pénzügyi számlába vagy eszközbe történő áthelyezése, illetve olyan Pénzügyi intézménnyé vagy Pénzügyi számlává vagy eszközzé történő átalakítása, amely nem tartozik az e törvény V/A. és V/B. fejezetében szabályozott Pénzügyi számlainformációk automatikus cseréjének hatálya alá;

e) olyan jogi személyek, konstrukciók vagy struktúrák igénybevétele, amelyek megszüntetik, vagy az a céljuk, hogy megszüntessék az e törvény 1. mellékletének VIII/E/1. pontja szerinti egy vagy több Számlatulajdonosnak vagy az e törvény 1. mellékletének VIII/D/5. pontja szerinti Ellenőrzést gyakorló személynek a Pénzügyi számlainformációk automatikus cseréjének keretében történő jelentését;

f) olyan konstrukciók, amelyek akadályozzák az átvilágítási eljárásokat vagy kiaknázzák azok gyenge pontjait, amelyeket a Pénzügyi intézmények arra használnak, hogy eleget tegyenek a Pénzügyi számlainformációkra vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettségeiknek, ideértve az olyan adójogrendszerek igénybevételét is, amelyek szerepelnek a Pénzmosás Elleni Akciócsoport pénzmosás és terrorizmus finanszírozása szempontjából kockázatosnak minősített országokról készített listáján, vagy az Unión kívüli, nem együttműködő adójogrendszereket (államokat, illetve területeket) tartalmazó, a tagállamok által együttesen vagy az OECD keretében összeállított listán.

2. Olyan konstrukció, amelynek jogi vagy tényleges tulajdonosi lánca nem átlátható, és amely olyan személyeket, jogi konstrukciókat vagy struktúrákat vesz igénybe:

a) amelyek nem folytatnak megfelelő személyzettel, felszereléssel, eszközökkel és helyiségekkel támogatott valós gazdasági tevékenységet; és

b) amelyeket az ilyen személyek, jogi konstrukciók vagy struktúrák által tartott eszközök tényleges tulajdonosai közül egynek vagy többnek az illetősége szerinti adójogrendszertől (államtól, illetve területtől) eltérő bármely más adójogrendszerben (államban, illetve területen) jegyeztek be, irányítanak, ellenőriznek, hoztak létre vagy ilyen adójogrendszerben (államban, illetve területen) bírnak adóügyi illetőséggel; és

c) amelyek esetében a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről, a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2006/70/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2015/849/EU irányelvben meghatározottak szerinti tényleges tulajdonosait azonosíthatatlanná tették.

E. A transzferárazással kapcsolatos különös ismertetőjegyek

1. Olyan konstrukció, amelynek keretében egyoldalú minimum mentesítési szabályok alkalmazására kerül sor.

2. Olyan konstrukció, amelynek keretében nehezen értékelhető immateriális javak átruházására kerül sor.

3. Olyan konstrukció, amelynek keretében feladatok és/vagy kockázatok és/vagy eszközök csoporton belüli, határokon átnyúló áthelyezésére kerül sor, amennyiben az áthelyezést követő hároméves időszakra az áthelyező fél vagy felek kamatfizetés és adózás előtti eredményének becsült éves összege nem éri el az adott áthelyező fél vagy felek kamatfizetés és adózás előtti éves eredményének arra az esetre becsült összege 50%-át, ha az áthelyezésre nem került volna sor.”