2019. évi LXXII. törvény — mi változott? 2019. július 25.

5. § (1) A Tao. törvény 22/C. § (4) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A támogatási igazolások összértéke nem haladhatja meg a támogatott szervezet jóváhagyott, adott támogatási időszakra vonatkozó sportfejlesztési programjában szereplő,)

„f) sportcélú ingatlan üzemeltetésének 4. § 47. pontja szerint elszámolható költségeinek 80 százalékát, de legfeljebb a 30/I. § (3) bekezdése szerinti esetekben sportcélú ingatlanonként és a látvány-csapatsport támogatását biztosító támogatási igazolás kiállításáról, felhasználásáról, a támogatás elszámolásának és ellenőrzésének, valamint visszafizetésének szabályairól szóló 107/2011. (VI. 30.) Korm. rendelet szerinti támogatási időszakonként 600 millió forintot.”

(2) A Tao. törvény 22/C. §-a a következő (4c) bekezdéssel egészül ki:

„(4c) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a támogatási igazolások összértéke az (1) bekezdés b) és d) pontja szerinti támogatott szervezet – ide nem értve azokat a szervezeteket, amelyekkel összefüggésben a 30/I. § alkalmazandó – jóváhagyott, adott támogatási időszakra vonatkozó sportfejlesztési programjában szereplő, 300 millió forint értéket meghaladó, sportcélú ingatlanra irányuló tárgyi eszköz beruházás, felújítás beruházási, felújítási értéke – ideértve a biztonsági követelmények teljesülését szolgáló infrastruktúra-fejlesztést is – legfeljebb 100 százaléka lehet, ha

a) a beruházás, felújítás már érdemben megkezdődött, vagy

b) a beruházás, felújítás még érdemben nem kezdődött meg, de a támogatott szervezetnek még lehetősége van meghosszabbítani a sportfejlesztési programját legalább 2 évvel,

azzal, hogy ha a látvány-csapatsport támogatását biztosító támogatási igazolás kiállításáról, felhasználásáról, a támogatás elszámolásának és ellenőrzésének, valamint visszafizetésének szabályairól szóló 107/2011. (VI. 30.) Korm. rendeletben meghatározottak szerint utófinanszírozás keretében kerül a támogatott szerv részére kifizetésre, akkor a támogatási időszakban a sportcélú ingatlanfejlesztés készültségével arányos elszámolás benyújtását és annak elfogadását követően nyújtható támogatás.”

7. § (1) A Tao. törvény 29/A. §-a a következő (77)–(79) bekezdéssel egészül ki:

„(77) Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények uniós jogharmonizációs kötelezettségek miatt szükséges módosításáról szóló 2019. évi LXXII. törvénnyel megállapított 22/C. § (4) bekezdés f) pontját első alkalommal a 2020–2021-es támogatási időszakra benyújtott sportfejlesztési program jóváhagyásával összefüggésben kell alkalmazni.

(78) A 4. § 47a. és 47b. pontjainak és a 22/C. § (4) bekezdés f) pontjának 2019. április 30-án hatályos rendelkezése utoljára a 2019–2020-as támogatási időszakra 2019. április 30-ig benyújtott, majd jóváhagyott sportfejlesztési programmal összefüggésben alkalmazandó.

(79) Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények uniós jogharmonizációs kötelezettségek miatt szükséges módosításáról szóló 2019. évi LXXII. törvénnyel megállapított 22/C. § (4c) bekezdését az e rendelkezés hatálybalépésekor folyamatban lévő, jóváhagyott sportfejlesztési programokkal összefüggésben is alkalmazni kell.”

8. § A Tao. törvény 4. § 11. pont e) alpont ea) pontjában a „23.495.250 forint” szövegrész helyébe a „24.395.250 forint” szöveg lép.

9. § Hatályát veszti a Tao. törvény 4. § 47a. és 47b. pontja.

- 1. 19. § (5) bekezdés l) pontjában az „adózó vállalkozási tevékenysége érdekében felmerült finanszírozási költségei” szövegrész helyébe az „adózó vállalkozási tevékenysége érdekében felmerült, Tao. tv. szerinti finanszírozási költségei” szöveg,

16. § Az Áfa tv. 66. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében, ha az ellenérték nem pénzben kifejezett, és megtérítése sem pénzzel, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel, többcélú utalvánnyal vagy pénzhelyettesítő eszközzel történik, hanem termék értékesítésével, szolgáltatás nyújtásával, mindkét ügyletet önállóan kell figyelembe venni azzal, hogy az egyik a másiknak az ellenértéke.”

22. § (1) Az Áfa tv. 98. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdés alkalmazásának feltétele, hogy]

„a) a termék Közösség területéről való elhagyásának tényét, amelynek az értékesítés teljesítésekor, de legfeljebb a teljesítés napját követő 90 napon belül kell megtörténnie, a terméket a Közösség területéről kiléptető hatóság, vagy az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet egyes rendelkezéseinek végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2015. november 24-i (EU) 2015/2447 bizottsági végrehajtási rendelet 334. cikk (1) bekezdés c) pontja alapján a kiviteli hatóság igazolja, valamint”

(2) Az Áfa tv. 98. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Amennyiben a termék értékesítése során az adó alóli mentesség kizárólag a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott feltétel teljesítése hiányában nem alkalmazható, azonban a termék az értékesítés teljesítését követő 360 napon belül elhagyja a Közösség területét, és ezt a tényt a (2) bekezdés a) pontja szerinti hatóság igazolja, az adóalany jogosult az ezen termékértékesítését terhelő fizetendő adóval megegyező összegben csökkenteni a fizetendő adóját. A fizetendő adó csökkentésének feltétele az ügylet teljesítését tanúsító számla megfelelő módosítása.”

23. § Az Áfa tv. 101. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdés alkalmazásának feltétele, hogy]

„a) a termék Közösség területéről való elhagyásának tényét, amelynek a szolgáltatásnyújtás teljesítésekor, de legfeljebb a teljesítés napját követő 90 napon belül kell megtörténnie, a 98. § (2) bekezdés a) pontja szerinti hatóság igazolja, valamint”

24. § Az Áfa tv. 102. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Mentes az adó alól a szolgáltatás nyújtása – a 85. § (1) bekezdése és a 86. § (1) bekezdése szerint adómentes szolgáltatásnyújtások kivételével – abban az esetben, ha az olyan termékhez kapcsolódik közvetlenül,]

„b) amely kiviteli eljárás hatálya alá vonva elhagyja a Közösség területét, és a Közösség területéről való kiléptetés tényét a 98. § (2) bekezdés a) pontja szerinti hatóság igazolja;”

31. § Az Áfa tv. 165. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Mentesül a számlakibocsátási kötelezettség alól az adóalany abban az esetben, ha)

„b) a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője az ellenérték adót is tartalmazó összegét legkésőbb a 163. § (1) bekezdésének a) pontjában, illetve a 164. § (1) bekezdésének a) pontjában említett időpontig készpénzzel, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel, pénzhelyettesítő eszközzel vagy többcélú utalvánnyal maradéktalanul megtéríti, és számla kibocsátását az adóalanytól nem kéri;”

38. § Az Áfa tv. „Átmeneti rendelkezések” című alcíme a következő 329. §-sal egészül ki:

„329. § E törvénynek az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények uniós jogharmonizációs kötelezettségek miatt szükséges módosításáról szóló 2019. évi LXXII. törvénnyel (a továbbiakban: Mód10 törvény) módosított 98. § (2) bekezdés a) pontja, 98. § (5) bekezdése, 101. § (2) bekezdés a) pontja, 102. § (1) bekezdés b) pontja alkalmazható ezen módosítások hatálybalépését megelőzően teljesített ügyletekre is.”

39. § Az Áfa tv. „Átmeneti rendelkezések” című alcíme a következő 330. §-sal egészül ki:

„330. § E törvénynek a Mód10 törvénnyel módosított 165. § (1) bekezdés b) pontja alkalmazható a 2018. december 31-ét követően teljesített ügyletek esetében is.”

- 3. Az 54. § (1) bekezdés d) pontjában a „külső közösségi árutovábbítási eljárás” szövegrész helyébe a „külső árutovábbítási eljárás”,

- 6. 112. § (1) bekezdés a) pontjában a „külső közösségi árutovábbítási eljárás” szövegrész helyébe a „külső árutovábbítási eljárás”,

- 11. 268. § g) pont go) alpontjában a „Tanács (EU) irányelve” szövegrész helyébe a „Tanács (EU) 2018/1695 irányelve (2018. november 6.)”

50. § A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„13. § (1) Az adó visszaigénylésére

a) a diplomáciai és konzuli képviselet, valamint a nemzetközi szervezet a számviteli nyilvántartásban a rendeltetésszerű működéshez szükséges pénzügyi kiadásként kimutatott hivatalos célra beszerzett jövedéki termék után,

b) a diplomáciai és konzuli képviselet tagja és a nemzetközi szervezet tagja a személyes célra beszerzett jövedéki termék után,

viszonosság esetén jogosult, amelynek megléte tekintetében a külpolitikáért felelős miniszter nyilatkozata az irányadó.

(2) A diplomáciai és konzuli képviselet tagja és a nemzetközi szervezet tagja – törvényben kihirdetett nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában – az általa megfizetett adóból naptári évenként legfeljebb 300 ezer forintot igényelhet vissza, amely összegbe bele kell számítani az általános forgalmi adóról szóló törvény (a továbbiakban: áfatörvény) szerint visszaigényelt általános forgalmi adó összegét is.

(3) A szeszes italok meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, címkézéséről, és földrajzi jelzéseinek oltalmáról, valamint az 1576/89/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2008. január 15-i 110/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet hatálya alá tartozó szeszes ital tekintetében – törvényben kihirdetett nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában –

a) a diplomáciai és konzuli képviselet, valamint a nemzetközi szervezet legfeljebb 1500 liter/év mennyiség,

b) a diplomáciai és konzuli képviselet tagja és a nemzetközi szervezet tagja legfeljebb 150 liter/év mennyiség

után jogosult a megfizetett adó visszaigénylésére.

(4) A cigaretta tekintetében – törvényben kihirdetett nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában –

a) a diplomáciai és konzuli képviselet, valamint a nemzetközi szervezet legfeljebb 60 000 szál cigaretta/év mennyiség,

b) a diplomáciai és konzuli képviselet tagja és a nemzetközi szervezet tagja legfeljebb 25 000 szál cigaretta/év mennyiség

után jogosult a megfizetett adó visszaigénylésére.

(5) A diplomáciai és konzuli képviselet tagja és a nemzetközi szervezet tagja üzemanyag – kivéve az üzemanyag célra beszerzett és felhasznált földgázt és villamos energiát – tekintetében – törvényben kihirdetett nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában – legfeljebb 2000 liter/év vagy kg/év mennyiség után jogosult a megfizetett adó visszaigénylésére.

(6) Az Észak-atlanti Szerződésben részes állam fegyveres erejét, polgári állományát és éttermét, kantinját, vagy a törvényben kihirdetett nemzetközi szerződés alapján a szerződésben részes más állam fegyveres erejét, polgári állományát megillető adó-visszaigénylési jogosultságot a Magyar Honvédség képviselőjeként a Magyar Honvédség pénzügyi és számviteli feladatokat ellátó szerve gyakorolja, ha a termékbeszerzés a Magyar Honvédség adózott termékkészletéből történt.”

64. § (1) Az Art. 78. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:

„(6a) A kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények hatálya alá tartozó jövedelmet vagy vagyont terhelő adókötelezettség megállapításához kapcsolódó iratokat az adózónak a nyilvántartás módjától függetlenül annak a naptári évnek az utolsó napjától számított tíz évig kell megőriznie, amelyben az adóról bevallást, adatbejelentést, bejelentést kellett volna tenni, illetve bevallás, adatbejelentés, bejelentés hiányában az adót meg kellett volna fizetni.”

(2) Az Art. 78. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Ha az adózó vagy a kapcsolt vállalkozása a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények hatálya alá tartozó jövedelmet vagy vagyont terhelő adókötelezettséget érintő vitarendezési eljárást kezdeményez, az e §-ban előírt kötelezettségek a vitarendezési eljárás lezárultáig, vagy ha azután választott bírósági eljárás indul, a választott bírósági eljárás lezárultáig meghosszabbodnak. Ha az e §-ban előírtaknak a kifizető, a munkáltató köteles megfelelni, az irat megőrzési kötelezettség az adóhatóság felhívására a vitarendezési eljárás, illetve a választott bírósági eljárás lezárultáig meghosszabbodik.”

67. § Az Art. a következő 133/A. §-sal egészül ki:

„133/A. § [GINOP támogatásokkal összefüggő adatszolgáltatás]

(1) A kincstár megkeresésére a Gazdaságfejlesztési- és Innovációs Operatív Programból (a továbbiakban: GINOP) származó támogatások kihelyezésével összefüggő feladatai ellátásához az állami adó- és vámhatóság a következő adatokat havonként – a bevallás benyújtására előírt határidőt követő második hónap 15. napjáig – elektronikus úton átadja:

a) a Tbj. szerinti biztosítással járó munkaviszonyban álló foglalkoztatott magánszemély esetén a foglalkoztató nevét, adószámát, a foglalkoztatott természetes személyazonosító adatainak átadása nélkül biztosítási jogviszonyának kezdetét és végét, a biztosítási jogviszony szünetelésének kezdetét és végét, a teljes vagy részmunkaidőben történő vagy munkaidő-szervezési intézkedéssel csökkentett munkaidőben történő foglalkoztatásra vonatkozó adatot, a heti óraszámot, a foglalkoztatott munkaviszonyból származó jövedelmét és a munkáltatót terhelő közterheket,

b) az Szja tv. szerinti egyéni vállalkozó nevét, adószámát, biztosítási jogviszonyának kezdetét és végét, a biztosítási jogviszony szünetelésének kezdetét és végét, a vállalkozói kivét vagy az átalányban megállapított jövedelem havi összegét, a vállalkozó által fizetendő járulékok és szociális hozzájárulási adó havi összegét,

c) a kisadózó egyéni vállalkozó nevét, adószámát, biztosítási jogviszonyának kezdetét és végét, a biztosítási jogviszony szünetelésének kezdetét és végét, a fizetendő tételes adó havi összegét, fizetendő tételes adó havi egyenlegét,

d) a kisadózó vállalkozás nevét, adószámát, a főállású kisadózóként bejelentett tagjának nevét, biztosítási jogviszonyának kezdetét és végét, a kisadózó után fizetendő tételes adó havi összegét, a kisadózó után fizetendő tételes adó havi egyenlegét.

(2) Az állami adó- és vámhatóság a kincstár megkeresésére évenként a GINOP-ból származó támogatások kihelyezésével összefüggő feladatai ellátásához – az adóbevallás, a bevételi nyilatkozat benyújtására előírt határidőt követő harmadik hónap utolsó napjáig – elektronikus úton átadja a társasági adóbevallásban szereplő árbevétel, valamint a kisadózó vállalkozások tételes adójáról szóló bevételi nyilatkozatában, bevallásában szereplő bevétel adatait.”

68. § Az Art. 205. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„205. § [Elévülés nemzetközi vitarendezési eljárásnál]

(1) Európai uniós vitarendezési eljárás, adóegyezmények szerinti vitarendezési eljárás és választottbírósági egyezmény szerinti vitarendezési eljárás (a továbbiakban együtt: nemzetközi vitarendezési eljárás) iránti kérelem az adómegállapításhoz való jog vagy a költségvetési támogatás igényléséhez, illetve a túlfizetés visszaigényléséhez való jog elévülési idején túl is benyújtható.

(2) Az (1) bekezdésétől eltérően a 2018. január 1-jét megelőzően kezdődő adómegállapítási időszakot érintő, az adóegyezmények szerinti vitarendezési eljárás vagy a választottbírósági egyezmény szerinti vitarendezési eljárás megindítására irányuló kérelem vagy panasz esetén – ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik – az eljárás lefolytatásának feltétele, hogy a kérelem, a panasz vagy bármilyen arra utaló értesítés, amely az eljárás megindításának alapjául szolgál, a kérelmezőtől, az érintett személytől vagy a másik szerződő állam illetékes hatóságától az adómegállapításhoz való jog vagy a költségvetési támogatás igényléséhez, illetve a túlfizetés visszaigényléséhez való jog elévülési idején belül a magyar illetékes hatósághoz beérkezzen.

(3) Nemzetközi vitarendezési eljárás során az adóhatóság az elévülési időn túl is végezhet az eljárás lefolytatásához szükséges ellenőrzési cselekményeket.

(4) A nemzetközi vitarendezési eljárás eredményeként létrejött megállapodást, illetve meghozott határozatot azon adómegállapítási időszakok vonatkozásában is végre kell hajtani, amelyek a megállapodás megkötésének vagy a határozat meghozatalának időpontjában már elévültek.

(5) A nemzetközi vitarendezési eljárást lezáró határozatában a magyar illetékes hatóság az adómegállapításhoz való jog elévülési idején túl is hozhat az adózó adókötelezettségét megállapító döntést a vitás kérdést eredményező vagy a későbbiekben ahhoz vezető intézkedésről szóló határozatban vizsgált időszakok tekintetében. Ha az adózó az európai uniós vitarendezési eljárásban vagy az adóegyezmények szerinti vitarendezési eljárásban az adóhatóság határozatában foglaltakat elfogadja, az adóhatóság az eredeti adókötelezettségek módosításáról szóló határozatában az adómegállapításhoz való jog elévülési idején túl is hozhat az adózó adókötelezettségét megállapító döntést a vitás kérdést eredményező vagy a későbbiekben ahhoz vezető intézkedésről szóló határozatban vizsgált időszakok tekintetében.”

70. § Az Art. a következő 274/D. §-sal egészül ki:

„274/D. § [Átmeneti rendelkezés az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények uniós jogharmonizációs kötelezettségek miatt szükséges módosításáról szóló 2019. évi LXXII. törvénnyel megállapított rendelkezésekhez]

E törvénynek az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények uniós jogharmonizációs kötelezettségek miatt szükséges módosításáról szóló 2019. évi LXXII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.3) megállapított 78. § (6a) bekezdését a 2018. január 1-jén vagy azt követően kezdődő adóévekben szerzett jövedelmet vagy vagyont terhelő adókötelezettségek megállapításához kapcsolódó iratok tekintetében kell alkalmazni.”

71. § Az Art. 275. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) E törvénynek a Módtv.3-mal megállapított 78. § (6a) és (7) bekezdése, valamint 205. §-a az európai uniós adóügyi vitarendezési mechanizmusokról szóló, 2017. október 10-i (EU) 2017/1852 tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.”

73. § Az áruknak TIR-igazolvánnyal történő nemzetközi fuvarozására vonatkozó, Genfben, 1975. november 14-én kelt vámegyezmény és módosításai kihirdetéséről szóló 2013. évi XLII. törvény 36. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy a közlekedésért felelős miniszterrel egyetértésben

a) a garanciavállaló egyesület felhatalmazásának megadásával és visszavonásával kapcsolatos eljárási szabályokat,

b) a garanciavállaló egyesülettől követelhető TIR-igazolványonkénti legnagyobb pénzösszeget,

c) a TIR-igazolvány használatához az Egyezményben előírt feltételek teljesítésének módját, valamint

d) a TIR Egyezmény végrehajtásához szükséges egyéb rendelkezéseket

rendeletben állapítsa meg.”

74. § Az uniós vámjog végrehajtásáról szóló 2017. évi CLII. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 155/A. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) A VA 151. cikk (3) bekezdése esetén a vámhatóság a kötelezettségvállalást az FJA 82. cikk (3) bekezdésében meghatározott időponttól számított egy év letelte után haladéktalanul felszabadítja.”

75. § A Vtv. 176. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„176. § [Az egységes vámokmánytól eltérő formátumú vám-árunyilatkozat]

(1) A Vámkódex 158. cikk (2) bekezdése szerinti esetben – különösen üzemszüneti eljárásra – az ügyfél kérelme alapján a vámhatóság engedélyezi az egységes vámokmány (a továbbiakban: EV) adatfeldolgozó rendszerek segítségével történő kinyomtatását és benyújtását.

(2) Az (1) bekezdésben említett vám-árunyilatkozat EV-től eltérő formátumban is kinyomtatható, amelynek alaki, tartalmi, továbbá technikai követelményeit a NAV vezetője tájékoztatásban teszi közzé.

(3) Az (1) vagy (2) bekezdésben foglaltak szerint adatfeldolgozó rendszerek segítségével kinyomtatott EV-n az engedély számát fel kell tüntetni.”

76. § A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény 78. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A NAV a dohánytermékek nyomonkövethetőségi rendszerének létrehozására és működtetésére vonatkozó műszaki előírásokról szóló 2017. december 15-i 2018/574 bizottsági végrehajtási rendelet 25. cikk k) pontja szerinti nemzeti rendszergazda feladatkörében ellátja a dohánytermékek nyomonkövethetőségi rendszerével kapcsolatos személyes és egyéb adatokra vonatkozó adatkezelői és adatfeldolgozói feladatokat.”

77. § A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 36. §-a a következő f) ponttal egészül ki:

[Nem adható jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység végzésére engedély annak a gazdálkodó szervezetnek (szervezetnek),]

„f) amelyet fegyelmi eljárás keretében töröltek a kamara nyilvántartásából, az erről szóló határozat véglegessé válásától számított három évig.”

78. § (1) A Kkt. 67. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1a) Nem jelenti a titoktartási kötelezettség megszegését a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank ellenőrzési, engedélyezési, piacfelügyeleti eljárása, felügyeleti ellenőrzése, folyamatos felügyelet gyakorlása során jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet végző kamarai tag könyvvizsgálótól, könyvvizsgáló cégtől kért, a tényállás megállapításához szükséges adatok rendelkezésre bocsátása. E tekintetben a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró személyeket a kamarai tag könyvvizsgálóval, a könyvvizsgáló céggel azonos titoktartási kötelezettség terheli.”

(2) A Kkt. 67. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:

„(6a) A (6) bekezdés előírásait kell alkalmazni a Rendelet 12. cikk (2) bekezdésén kívüli közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó kamarai tag könyvvizsgálója, könyvvizsgáló cége esetében is.”

79. § A Kkt. 152. § (1) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:

(A bizottság feladat- és hatáskörében eljárva:)

„k) gondoskodik a kamarai minőségellenőrzési eljárással kapcsolatos szabályzatok és a minőségellenőrzési módszertani kézikönyv kidolgozásáról, amelyeket az elnökség fogad el és a közfelügyeleti hatóság hagy jóvá.”

80. § A Kkt. 30. § (5) bekezdésében, 41. § (7) bekezdésében a „szerinti minőségellenőrzési” szövegrész helyébe a „szerinti kamarai minőségellenőrzési eljárás, minőségellenőrzési” szöveg lép.

81. § Az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) 4. §-a a következő (4a)–(4c) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) A III/A. Fejezet alkalmazásában:

1. vitás kérdés: a jövedelem és adott esetben a vagyon kettős adóztatásának elkerülésére vonatkozó nemzetközi megállapodások és egyezmények értelmezéséből és alkalmazásából eredő vitákhoz vezető ügy;

2. kettős adóztatás: az európai uniós kölcsönös egyeztető eljárás tekintetében a jövedelem és adott esetben a vagyon kettős adóztatásának elkerülésére vonatkozó nemzetközi megállapodások vagy egyezmények hatálya alá tartozó adók két (vagy több) tagállam általi kivetése ugyanazon adóköteles jövedelem vagy vagyon tekintetében, amennyiben az a következők valamelyikét eredményezi:

a) további adóteher,

b) az adókötelezettségek növekedése, vagy

c) olyan veszteség eltörlése vagy csökkenése, amelyet el lehet számolni az adóköteles nyereséggel szemben;

3. kis-és középvállalkozás:

a) olyan vállalkozás, amely a mérlegfordulónapján a következő három kritérium közül legalább kettő határértékét nem lépi túl:

aa) mérlegfőösszeg: 20 000 000 EUR,

ab) nettó árbevétel:40 000 000 EUR,

ac) az üzleti évben foglalkoztatottak átlagos létszáma: 250 vagy

b) azok a konszolidálásba bevonandó anya- és leányvállalkozásokból álló csoportok, amelyek az anyavállalkozás mérlegfordulónapján, összevont alapon nem lépik túl a következő három kritérium közül legalább kettő határértékét:

ba) mérlegfőösszeg: 20 000 000 EUR,

bb) nettó árbevétel: 40 000 000 EUR,

bc) az üzleti évben foglalkoztatottak átlagos létszáma: 250;

4. érintett személy: az a személy – a természetes személyt is ideértve –, aki vagy amely az Európai Unió valamely tagállamában belföldi adóügyi illetőségű és adóztatására a vitás kérdés közvetlen hatással van.

(4b) A (4a) bekezdés 1–4. pontjában meg nem határozott fogalmak jelentése a III/A. Fejezet alkalmazásában, amennyiben a szövegösszefüggésből más nem következik, megegyezik azzal a jelentéssel, amely a vitás kérdést eredményező vagy a későbbiekben ahhoz vezető intézkedésről szóló első értesítés közlésének időpontjában hatályos, vonatkozó megállapodásban vagy egyezményben az adott időpontban szerepel. Amennyiben az említett megállapodásban vagy egyezményben nem szerepel egy adott fogalom meghatározása, a meg nem határozott fogalom jelentése megegyezik Magyarországnak az említett megállapodás vagy egyezmény hatálya alá tartozó adók tekintetében alkalmazandó jogszabályai szerinti, az adott időpontban érvényes jelentéssel azzal, hogy az alkalmazandó adójogszabályai szerinti jelentés elsőbbséget élvez a fogalomnak egyéb jogszabályban szereplő jelentésével szemben.

(4c) A IV/A. Fejezet alkalmazásában:

1. adóegyezmények szerinti kölcsönös egyeztető eljárás: a jövedelem és adott esetben a vagyon kettős adóztatásának elkerülésére vonatkozó nemzetközi egyezmények (továbbiakban: adóegyezmények) értelmezéséből és alkalmazásából eredő vitás kérdés rendezésére irányuló eljárás;

2. vitás kérdés: az adóegyezmények értelmezéséből és alkalmazásából eredő vitákhoz vezető ügy;

3. érintett személy: a vitás kérdésben alkalmazandó adóegyezmény alapján magyar belföldi illetőségű személy – a természetes személyt is ideértve –, akinek vagy amelynek adóztatására a vitás kérdés közvetlen hatással van;

4. érintett államok: vitás kérdésben érintett államok.”

83. § Az Aktv. a következő III/A. Fejezettel egészül ki:

„III/A. FEJEZET

EURÓPAI UNIÓS VITARENDEZÉSI ELJÁRÁS

14/A. Hatály

41/A. § E fejezet rendelkezéseit az érintett személy választása alapján a Magyarország és az Európai Unió valamely tagállama közötti azon viták rendezésére szolgáló eljárást illetően, illetve érintett személyek jogait, kötelezettségei megállapítását illetően kell alkalmazni, amelyek a jövedelem és adott esetben a vagyon kettős adóztatásának elkerülésére vonatkozó nemzetközi megállapodások és egyezmények értelmezéséből és alkalmazásából erednek.

14/B. A panasz benyújtása, tartalma, visszavonása

41/B. § (1) Az európai uniós kölcsönös egyeztető eljárásban a kapcsolt vállalkozásokat érintő, szokásos piaci ár megállapításával kapcsolatos kölcsönös egyeztető eljárásban az állami adó- és vámhatóság; minden más esetben – ideértve az állandó telephely fennállta és az annak betudható jövedelem megállapításával összefüggő vitás kérdést – az adópolitikáért felelős miniszter jár el (a továbbiakban együtt: magyar illetékes hatóság).

(2) Az érintett személy – az (5) bekezdésben meghatározott érintett személyeket kivéve – az illetékes hatósághoz benyújtott, vitás kérdés rendezésére irányuló kérelem (a továbbiakban: panasz) alapján kérelmezheti annak rendezését, feltéve, hogy a panasz minden egyes érintett tagállam illetékes hatóságához benyújtásra került.

(3) A panaszt a vitás kérdést eredményező vagy a későbbiekben ahhoz vezető intézkedésről szóló elsőfokú adóhatósági határozat közlésétől számított három éven belül kell benyújtani függetlenül attól, hogy az érintett személy igénybe veszi-e az érintett tagállamok bármelyikének nemzeti joga értelmében rendelkezésére álló jogorvoslati lehetőségeket. Az érintett személynek az illetékes hatósághoz egyidejűleg és ugyanazon információk megadásával kell benyújtania a panaszt, amely információkat a többi érintett tagállam számára is megadta. A panaszban fel kell tüntetni a többi érintett tagállam megjelölését. A magyar illetékes hatósághoz a panaszt magyar és angol nyelven kell benyújtani.

(4) A magyar illetékes hatóság a panasz kézhezvételét az érintett személynek visszaigazolja annak beérkezésétől számított két hónapon belül. A magyar illetékes hatóság a kézhezvételtől számított két hónapon belül a többi érintett tagállam illetékes hatóságát is tájékoztatja a panasz beérkezéséről. A magyar illetékes hatóság ezzel egy időben tájékoztatja a többi érintett tagállam illetékes hatóságát arról is, hogy a vonatkozó eljárásokban folytatott kommunikáció során mely nyelvet vagy nyelveket szándékozik használni.

(5) A magyar belföldi illetőségű természetes személy vagy kis- és középvállalkozás érintett személy panaszát csak a magyar illetékes hatósághoz nyújtja be. A magyar illetékes hatóság a panaszt annak beérkezésétől számított 2 hónapon belül egyidejűleg továbbítja a többi érintett tagállam illetékes hatóságának. A panasz továbbításának időpontjával úgy kell tekinteni, hogy az összes érintett tagállam megkapta azt.

41/C. § (1) A magyar illetékes hatóság a panaszt csak akkor fogadja el, ha a panaszt tevő érintett személy a magyar illetékes hatóság és a többi érintett tagállam illetékes hatósága számára is megadja az alábbi információkat:

a) név, cím, adóazonosító szám és azon egyéb információk, amelyek a panaszt benyújtó érintett személy, valamint minden egyéb, az ügyben érdekelt személy azonosításához szükségesek,

b) az érintett adómegállapítási időszakok,

c) a releváns tényeknek és az ügy körülményeinek a részletes ismertetése (ideértve az ügylet szerkezetének, valamint az érintett személy és az érintett ügyletekben részes többi fél közötti kapcsolat részleteit, valamint adott esetben az érintett személy és a külföldi adóhatóság közötti, kölcsönösen kötelező erejű megállapodásban jóhiszeműen meghatározott tényeket), különösen: a vitás kérdést eredményező intézkedések jellege és időpontja (ideértve adott esetben a többi érintett tagállamból származó azonos jövedelemre, valamint az arra vonatkozó részletes információkat, hogy e jövedelem a többi érintett tagállamban az adóköteles jövedelem részét képezi, valamint hogy a többi érintett tagállamban milyen adót vetettek ki vagy fognak kivetni az ilyen jövedelemre), továbbá a kapcsolódó összegek az érintett tagállamok pénznemében kifejezve, a rendelkezésre álló igazoló dokumentumok másolatával együtt,

d) hivatkozás az alkalmazandó nemzeti szabályokra,

e) hivatkozás a 41/A. §-ban említett nemzetközi megállapodásra vagy egyezményre; amennyiben egynél több nemzetközi megállapodás vagy egyezmény alkalmazandó, a panaszt tevő érintett személynek nyilatkoznia kell, hogy az adott vitás kérdéssel kapcsolatban mely nemzetközi megállapodás vagy egyezmény értelmezésére kerül sor,

f) a panaszt benyújtó érintett személy által biztosított alábbi információk, a rendelkezésre álló igazoló dokumentumok másolatával együtt:

fa) annak magyarázata, hogy az érintett személy miért véli úgy, hogy vitás kérdés áll fenn;

fb) az érintett személy által az érintett ügyletek tekintetében kezdeményezett minden jogorvoslat és peres eljárás részletei, és a vitás kérdésben hozott bármely bírósági határozat, függetlenül attól, hogy az eljárás melyik tagállamban folyt;

fc) az érintett személy arra vonatkozó kötelezettségvállalása, hogy a lehető legteljesebben és leggyorsabban fog válaszolni az érintett tagállamok illetékes hatóságainak minden megfelelő kérésére, és az érintett tagállamok illetékes hatóságainak kérésére minden dokumentációt be fog nyújtani;

fd) adott esetben a vitás kérdést eredményező – végleges adóhatósági határozat, adóellenőrzési jegyzőkönyv, jelentés vagy ezekkel egyenértékű egyéb dokumentum formájában megjelenő – végleges határozat másolata, és az adóhatóságok által a vitás kérdés tekintetében kiadott bármely más dokumentum másolata, függetlenül attól, hogy az melyik tagállamban született;

fe) az érintett személy által a vitás kérdésben indított más kölcsönös egyeztető eljárás vagy más vitarendezési eljárás keretében benyújtott panaszra vonatkozó információk, valamint

ff) az érintett személy nyilatkozata arról, hogy tudomásul veszi a panasz benyújtásához kapcsolódó, a 41/J. § (11) bekezdésében foglalt jogkövetkezményt;

g) a magyar illetékes hatóság által hiánypótlásban kért bármely olyan kiegészítő információ, amelyet a magyar illetékes hatóság szükségesnek tart a panasz érdemi elbírálásához.

(2) A szokásos piaci ár meghatározásával kapcsolatban nyilvántartásra kötelezett érintett személy panaszával egyidejűleg köteles megküldeni e nyilvántartást az illetékes hatóság részére. Ennek elmulasztása esetén az illetékes hatóság az (1) bekezdés g) pontja alapján is kérheti a nyilvántartás megküldését.

(3) Az érintett személy a magyar illetékes hatóság részére a panasz megküldésével egyidejűleg nyilatkozik arról, hogy panasza valamennyi érintett tagállam részére benyújtásra került. Amennyiben az érintett személy természetes személy vagy kis-és középvállalkozás ezen nyilatkozat csatolására nincs szükség.

(4) A magyar illetékes hatóság a panasz kézhezvételétől számított 3 hónapon belül kérheti az (1) bekezdés g) pontjában említett információkat magyar és angol nyelven, a hiánypótlásra nyitva álló határidő az erre irányuló felhívás kézhezvételét követő 3 hónap. Az érintett személy a hiánypótlás egy példányát egyidejűleg megküldi a többi érintett tagállam illetékes hatóságának. További információk a kölcsönös egyeztető eljárás során több alkalommal is kérhetők.

(5) A magyar belföldi illetőségű természetes személy vagy kis-és középvállalkozás érintett személy az (1) bekezdés g) pontja szerinti kiegészítő információkat csak a magyar illetékes hatósághoz nyújtja be. A magyar illetékes hatóság a kiegészítő információkat azok beérkezésétől számított 2 hónapon belül egyidejűleg továbbítja a többi érintett tagállam illetékes hatóságának. A kiegészítő információk továbbításának időpontjával úgy kell tekinteni, hogy az összes érintett tagállam megkapta azokat.

(6) A továbbított információk védelmére, illetve a szakmai, üzleti, ipari vagy foglalkozási titok vagy szakmai eljárások védelmére vonatkozó jogszabályokat az e fejezet szerinti eljárások lefolytatása során is megfelelően alkalmazni kell.

41/D. § (1) Az érintett személy panaszát visszavonhatja a magyar illetékes hatóságnak küldött írásbeli értesítéssel, amely értesítést az érintett személy egyidejűleg megküld a többi érintett tagállam illetékes hatósága részére is. A panasz visszavonása azonnali hatállyal megszünteti az e fejezet alapján folytatott valamennyi eljárást. A magyar illetékes hatóság a panasz visszavonása alapján az eljárást végzéssel megszünteti, amelyről a végzés meghozatalát követően soron kívül tájékoztatja a többi érintett tagállam illetékes hatóságait.

(2) A magyar illetékes hatóság részére bármely érintett tagállam illetékes hatósága által küldött, érintett személy panaszának visszavonásáról szóló értesítés az e fejezet alapján folytatott valamennyi eljárást azonnali hatállyal megszünteti.

(3) A magyar belföldi illetőségű természetes személy vagy kis-és középvállalkozás érintett személy a panasz visszavonásáról szóló értesítését kizárólag a magyar illetékes hatóság részére küldi meg. A magyar illetékes hatóság egyidejűleg továbbítja a panasz visszavonásáról szóló értesítést annak beérkezésétől számított 2 hónapon belül a többi érintett tagállam illetékes hatóságának. A panasz visszavonásáról szóló értesítés továbbításának időpontjával úgy kell tekinteni, hogy az összes érintett tagállam megkapta azt.

14/C. Döntés panasz elfogadásáról

41/E. § (1) A magyar illetékes hatóság a panasz kézhezvételétől vagy a 41/C. § (1) bekezdés g) pontjában említett információk kézhezvételétől számított 6 hónapon belül – attól függően, hogy melyik időpont a későbbi – dönt, hogy elfogadja vagy visszautasítja a panaszt.

(2) Az adóhatóság a magyar illetékes hatóság megkeresése alapján a kölcsönös egyeztető eljárás lefolytatásához szükséges adatok, tények, körülmények feltárása érdekében az adómegállapításhoz való jog elévülését követően is jogosult a vitás kérdésben érintett személynél vagy személyeknél az Air. 89. § (1) bekezdés b) pontja szerinti jogkövetési vizsgálatot lefolytatni és a feltárt adatokról, tényekről, körülményekről, valamint az egyéb, a kölcsönös egyeztető eljárás lefolytatásához szükséges, rendelkezésére álló információkról a magyar illetékes hatóságot tájékoztatni. Az e bekezdés szerint, az adómegállapításhoz való jog elévülését követően lefolytatott jogkövetési vizsgálat alapján az adóhatóság adókötelezettséget nem állapíthat meg, jogkövetkezményt – a panasszal érintett vitás kérdéssel kapcsolatos együttműködési, bizonylatkiállítási, könyvvezetési, nyilvántartási, iratmegőrzési, adatszolgáltatási kötelezettség megsértése miatti jogkövetkezmény kivételével – nem alkalmazhat.

(3) Amennyiben a magyar illetékes hatóság az (1) bekezdésben meghatározott időtartamon belül nem hoz döntést a panasz ügyében, úgy kell tekinteni, hogy a magyar illetékes hatóság a panaszt elfogadta.

(4) A magyar illetékes hatóság az (1) bekezdésben meghatározott időtartamon belül visszautasítja a panaszt, amennyiben

a) a panasz nem tartalmazza a 41/C. § (1) bekezdésében előírt információkat;

b) az érintett személy a 41/C. § (4) bekezdésében előírt határidőben a hiánypótlásra nem válaszol;

c) nincs vitás kérdés; vagy

d) a panaszt nem nyújtották be a 41/B. § (3) bekezdésében foglalt hároméves határidőn belül.

(5) A magyar illetékes hatóság a panasz elfogadásáról vagy visszautasításáról és annak okáról haladéktalanul értesíti a többi érintett tagállam illetékes hatóságát.

41/F. § (1) A magyar illetékes hatóság panaszt visszautasító végzése ellen fellebbezésnek helye nincs. Ha a panaszt az érintett tagállamok valamennyi illetékes hatósága visszautasította az érintett személy a magyar illetékes hatóság panaszt visszautasító végzésével szemben bírósághoz fordulhat.

(2) Az (1) bekezdés szerinti perre a Fővárosi Törvényszék rendelkezik hatáskörrel és kizárólagos illetékességgel. A perben a bíróság az egyszerűsített per szabályai szerint jár el azzal, hogy perújításnak nincs helye.

41/G. § (1) A magyar illetékes hatóság

a) a panasz kézhezvételétől vagy

b) amennyiben a 41/C. § (1) bekezdés g) pontja szerint hiánypótlásra került sor, a kiegészítő információk kézhezvételétől

számított 6 hónapon belül határozattal dönthet a vitás kérdés egyoldalú rendezéséről a többi érintett tagállam illetékes hatóságának bevonása nélkül.

(2) A vitás kérdés egyoldalú rendezéséről hozott határozat akkor válik véglegessé, ha azt az érintett személy kifejezett írásbeli nyilatkozatával a közléstől számított 30 napon belül elfogadja és adott esetben a vitás kérdést érintő közigazgatási perben a keresettől elállását igazolja. A vitás kérdés egyoldalú rendezéséről hozott véglegessé vált határozat ellen jogorvoslatnak helye nincs, a határozat az elévülésre tekintet nélkül végrehajtható.

(3) Az érintett személy (2) bekezdés szerinti elfogadó nyilatkozata, illetve igazolása hiányában a vitás kérdés egyoldalúan nem rendezhető, a magyar illetékes hatóság a vitás kérdés egyoldalú rendezéséről hozott határozatot visszavonja és eljárását a 41/E. § szerint folytatja. A határozat visszavonása ellen jogorvoslatnak helye nincs.

(4) Az (1) bekezdésben leírt esetben a magyar illetékes hatóság a határozat véglegessé válását követően soron kívül értesíti az érintett személyt és a többi érintett tagállam illetékes hatóságát. Az értesítést követően az európai uniós kölcsönös egyeztető eljárás alapján folytatott valamennyi eljárást meg kell szüntetni.

(5) A magyar illetékes hatóságnak a vitás kérdés egyoldalú rendezéséről hozott végleges határozata az adóhatóságra kötelező.

(6) Amennyiben bármelyik érintett tagállam illetékes hatósága arról értesíti a magyar illetékes hatóságot, hogy a vitás kérdést egyoldalúan rendezte, az erről szóló értesítést követően az európai uniós kölcsönös egyeztető eljárás alapján folytatott magyar illetékes hatóság előtti eljárást azonnali hatállyal meg kell szüntetni.

14/D. Kölcsönös egyeztető eljárás lefolytatásának szabályai

41/H. § (1) Amennyiben a magyar illetékes hatóság és a többi érintett tagállam illetékes hatósága is elfogadja a panaszt, akkor a vitás kérdést kölcsönös egyeztető eljárás útján rendezheti a magyar illetékes hatóság és a többi érintett tagállam illetékes hatósága.

(2) A kölcsönös egyeztető eljárásra nyitva álló határidő az érintett tagállamok illetékes hatóságainak panaszelfogadását tartalmazó döntéseire vonatkozó értesítések közül a legkésőbbi időpontjától számított két év.

(3) Amennyiben a panasz visszautasítása miatt benyújtott tanácsadó bizottság általi vitarendezés megindítása iránti kérelem alapján a tanácsadó bizottság a panasz elfogadásáról döntött, bármely érintett tagállam illetékes hatóságának kérése alapján – a döntés kézbesítésétől számított 60 napon belül – meg kell indítani a kölcsönös egyeztető eljárást. A magyar illetékes hatóságnak a kölcsönös egyeztető eljárás megindítása iránti kéréséről értesítenie kell a tanácsadó bizottságot, a többi érintett tagállam illetékes hatóságát és az érintett személyt.

(4) A (3) bekezdés szerinti esetben a kölcsönös egyeztető eljárásra nyitva álló határidő a kölcsönös egyeztető eljárás megindítására vonatkozó kéréstől számított két év.

(5) Amennyiben a panasz elfogadásáról a panasz illetékes hatóság általi visszautasítása miatt indult perben bíróság döntött, a kölcsönös egyeztető eljárásra nyitva álló határidő az érintett tagállamok illetékes bíróságainak panasz elfogadását tartalmazó döntéseire vonatkozó értesítések közül a legkésőbbi időpontjától számított két év.

(6) A (2), (4) és (5) bekezdésben meghatározott kétéves időtartam legfeljebb egy évvel meghosszabbítható, amennyiben bármely érintett tagállam illetékes hatósága erre vonatkozó kéréssel fordul a többi érintett tagállam illetékes hatóságaihoz, és a kérését írásban indokolja.

41/I. § (1) Ha a tagállamok illetékes hatóságai a 41/H. §-ban meghatározott időtartamon belül megállapodásra jutottak a vitás kérdés rendezésének módjáról, akkor erről a magyar illetékes hatóság a kölcsönös megállapodás időpontját követően soron kívül, határozattal értesíti az érintett személyt.

(2) A kölcsönös megállapodás alapján hozott határozat akkor válik véglegessé, és a magyar illetékes hatóságra, valamint az adóhatóságra kötelezővé, ha az érintett személy a határozat közlésének időpontjától számított 60 napon belül

a) elfogadja a kölcsönös megállapodás alapján hozott határozatot és

b) lemond a vitás kérdés rendezéséhez kapcsolódó minden egyéb jogorvoslati lehetőség érvényesítéséhez fűződő jogáról.

(3) Amennyiben az egyéb jogorvoslati lehetőségekre vonatkozó eljárások már megindultak, a kölcsönös megállapodás alapján hozott határozat csak akkor válik véglegessé, ha az érintett személy bizonyítja a magyar illetékes hatóság részére, hogy valamennyi érintett tagállamban kérelmezte az említett egyéb jogorvoslati lehetőségekre vonatkozó eljárások megszüntetését. Az érintett személynek legkésőbb attól a naptól számított 60 napon belül kell az említett bizonyítékot szolgáltatnia, amikor a kölcsönös megállapodás alapján hozott határozatot vele közölték.

(4) Amennyiben az érintett személy a (2) és (3) bekezdés szerinti határidőt túllépi, a kölcsönös megállapodás alapján hozott határozatban foglaltakat nem lehet végrehajtani, a magyar illetékes hatóság a határozatát visszavonja és az európai uniós kölcsönös egyeztető eljárást megszünteti. A visszavonásról és az eljárás megszüntetéséről hozott döntéssel szemben jogorvoslatnak helye nincs.

(5) A kölcsönös megállapodás alapján hozott véglegessé vált határozat alapján az adóhatóság az érintett személy eredeti adókötelezettségét határozattal haladéktalanul módosítja, amely határozat az elévülésre tekintet nélkül végrehajtható. Az érintett személy a módosítás eredményeként őt terhelő adófizetési kötelezettség után késedelmi pótlék és adóbírság fizetésére nem kötelezhető, illetve a részére visszatérítendő adó után kamatra nem jogosult.

(6) Amennyiben az adóhatóság az érintett személy eredeti adókötelezettségének módosításáról nem hoz határozatot, a határozathozatalra kötelezés iránt az érintett személy bírósághoz fordulhat. A perre a Fővárosi Törvényszék rendelkezik hatáskörrel és kizárólagos illetékességgel. A perben a bíróság a mulasztási per szabályai szerint jár el azzal, hogy a bíróság döntésével szemben fellebbezésnek és perújításnak nincs helye.

(7) Amennyiben az európai uniós kölcsönös egyeztető eljárásban az érintett tagállamok illetékes hatóságai a 41/H. §-ban meghatározott időtartamon belül nem jutnak megállapodásra a vitás kérdés rendezésének módjáról, akkor e tényről a magyar illetékes hatóság tájékoztatja az érintett személyt, ismertetve a megállapodás meghiúsulásának általános okait.

(8) Ha a vitás kérdés bármilyen okból megszűnik, akkor az e fejezet alapján folytatott valamennyi eljárást azonnali hatállyal meg kell szüntetni. A magyar illetékes hatóság a megszűnés megállapításáról és annak okáról soron kívül, végzéssel tájékoztatja az érintett személyt, amely végzés ellen fellebbezésnek helye nincs. A magyar illetékes hatóság ezzel egyidejűleg az eljárás megszűnéséről tájékoztatja a többi érintett tagállam illetékes hatóságait is.

14/E. A nemzeti eljárásokkal való kölcsönhatások és az azoktól való eltérések

41/J. § (1) A panasz végleges adóhatósági döntéssel lezárt ügyben is benyújtható.

(2) Az európai uniós kölcsönös egyeztető eljárás és a vitarendezési eljárás folytatása mellett Magyarországon kezdeményezhető vagy folytatható bírósági eljárás vagy közigazgatási és büntetőjogi szankciók kiszabására irányuló eljárás ugyanazzal az üggyel kapcsolatban.

(3) A panasz benyújtható bármely más, az ügyben Magyarországon kezdeményezett közigazgatási vagy bírósági jogorvoslati eljárás igénybevétele mellett. Az érintett személy köteles az ilyen jogorvoslati eljárás megindításáról, felfüggesztéséről, szüneteléséről és végleges befejezéséről nyolc napon belül tájékoztatni a magyar illetékes hatóságot.

(4) Amennyiben az érintett személy a vitás kérdéssel kapcsolatban bármely érintett tagállamban jogorvoslati eljárást kezdeményez, akkor a panasz elbírálásának a 41/E. § (1) bekezdésében meghatározott határideje, illetve a kölcsönös egyeztető eljárás 41/H. § szerinti határideje megszakad, és a panasz elbírálására, illetve az eljárás lefolytatására nyitva álló határidő azon a napon újra kezdődik, amelyen a jogorvoslati eljárásokban hozott döntés véglegessé vált, vagy amelyen az említett eljárást más módon véglegesen lezárták, vagy felfüggesztették.

(5) Az érintett személy haladéktalanul értesítést küld a magyar illetékes hatóság részére a többi érintett tagállamban történő jogorvoslati kezdeményezésről.

(6) A (4) bekezdésben leírt eljárások határidejének megszakadásáról a magyar illetékes hatóság végzéssel értesíti az érintett személyt.

(7) Amennyiben az érintett személy az ügyben magyar bíróság előtt jogorvoslatot kezdeményezett és az ügy jogerős bírósági ítélettel zárult azt megelőzően, hogy az érintett tagállamok illetékes hatóságai a vitás kérdésről a 41/H. § szerinti kölcsönös egyeztető eljárás keretében megállapodásra jutottak volna, a magyar illetékes hatóság értesíti a többi érintett tagállam illetékes hatóságát a bíróság határozatáról. A magyar illetékes hatóság az európai kölcsönös egyeztető eljárást az értesítés megküldésének napjával végzéssel zárja le. A végzés ellen fellebbezésnek helye nincs.

(8) Amennyiben az érintett személy az ügyben magyar bíróság előtt jogorvoslatot kezdeményezett és az ügy jogerős bírósági ítélettel zárult azt megelőzően, hogy az érintett személy a 41/K. § (1) bekezdése szerinti tanácsadó bizottság általi vitarendezés iránti kérelmet nyújtott volna be, a tanácsadó bizottság általi vitarendezésre vonatkozó rendelkezéseket nem kell alkalmazni, amennyiben a vitás kérdést nem sikerült a 41/H. § szerinti kölcsönös egyeztető eljárás keretében rendezni. A magyar illetékes hatóság értesíti a többi érintett tagállam illetékes hatóságát a bíróság határozatáról és annak joghatásáról. A magyar illetékes hatóság az európai kölcsönös egyeztető eljárást az értesítés megküldésének napjával végzéssel zárja le. A végzés ellen fellebbezésnek helye nincs.

(9) Amennyiben az érintett személy az ügyben magyar bíróság előtt jogorvoslatot kezdeményezett és az ügy jogerős bírósági ítélettel zárult, a tanácsadó bizottság általi vitarendezési eljárást le kell zárni, amennyiben a bíróság a határozatát azt követően hozta meg, hogy az érintett személy a 41/K. § (1) bekezdése szerinti kérelmet nyújtott be, de a határozatát azt megelőzően hozta meg, hogy a tanácsadó bizottság vagy az alternatív vitarendezési bizottság a 41/S. § (5) bekezdésének megfelelően eljuttatta véleményét az érintett tagállamok illetékes hatóságai számára. Ebben az esetben a magyar illetékes hatóságnak tájékoztatnia kell a többi érintett tagállam illetékes hatóságát, valamint a tanácsadó bizottságot vagy az alternatív vitarendezési bizottságot a bíróság határozatának joghatásairól. A magyar illetékes hatóság az európai kölcsönös egyeztető eljárást az értesítés megküldésének napjával végzéssel zárja le. A végzés ellen fellebbezésnek helye nincs.

(10) A (7)–(9) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell az eljárás lezárására vonatkozóan, ha a külföldi érintett tagállam illetékes hatósága értesítést küld az ügyben külföldi bíróság által hozott jogerős ítéletről.

(11) A panasz benyújtása megszünteti az adott vitás kérdéssel kapcsolatban indított más, Magyarországot érintő kölcsönös egyeztető eljárást. Az ilyen egyéb folyamatban lévő, a vitás kérdésre vonatkozó eljárás azon a napon szűnik meg, amelyen az érintett tagállamok illetékes hatóságainak valamelyike elsőként kézhez kapja a panaszt.

(12) A magyar illetékes hatóság megtagadhatja a tanácsadó bizottság általi vitarendezési eljárás igénybevételét, amennyiben Magyarországon a vitás ügy tárgyában, illetve azzal közvetlen összefüggésben jogerősen vagy véglegesen

a) költségvetési csalás miatt büntetés kiszabására került sor,

b) kétszáz százalékos adóbírságot szabtak ki, vagy

c) beszámoló letétbe helyezési és közzétételi szabály megsértése miatt az érintett személy adószámát törölték.

(13) Amennyiben olyan bírósági vagy közigazgatási eljárás indult, amely potenciálisan a (12) bekezdés szerinti büntetéshez, illetve jogkövetkezményhez vezethet és az említett eljárásokra az európai kölcsönös egyeztető eljáráshoz kapcsolódó bármely eljárással párhuzamosan kerül sor, a magyar illetékes hatóság a panasz elfogadásának időpontjától az említett bírósági vagy közigazgatási eljárások végleges eredményének időpontjáig felfüggesztheti az e fejezet szerinti eljárásokat. A megtagadás és a felfüggesztés ellen fellebbezésnek helye nincs.

14/F. A tanácsadó bizottság általi vitarendezés megindítása

41/K. § (1) Az érintett személy az erre irányuló kérelmével jogosult a tanácsadó bizottság általi vitarendezés megindítására, ha

a) az érintett személy panaszát a vitában érintett tagállamok illetékes hatóságai közül egy, de nem az összes visszautasította,

b) az érintett személy panaszát a vitában érintett tagállamok illetékes hatóságai közül valamennyi visszautasította, de az érintett személy kérelmére indult eljárásban egyik, de nem valamennyi tagállam illetékes bírósága a panaszt visszautasító határozatot megváltoztatta, vagy

c) az érintett személy által benyújtott panasz alapján megindult kölcsönös egyeztető eljárásban a 41/H. § szerint meghatározott határidőn belül a vitában érintett tagállamok illetékes hatóságai nem jutottak megállapodásra arról, hogy a vitás kérdést hogyan rendezzék.

(2) A tanácsadó bizottság általi vitarendezés iránti kérelmet nem lehet előterjeszteni, ha

a) a panasz visszautasítása tárgyában az érintett tagállamok bármelyikének hatósága vagy bírósága előtt eljárás folyamatban van, vagy

b) amennyiben az a) pontban említett jogorvoslati eljárás során bíróság helybenhagyta a visszautasító határozatot.

(3) Amennyiben az érintett személy a panasz visszautasítása tárgyában élt a jogorvoslathoz való jogával, az illetékes bíróság határozatát kell figyelembe venni az (1) bekezdés a) pontja alkalmazásában.

(4) A tanácsadó bizottság általi vitarendezés iránti kérelmet

a) az (1) bekezdés a) pontja esetén a panaszt elbíráló illetékes hatóságok által meghozott döntések közül a legkésőbbi kézbesítésétől számított,

b) az (1) bekezdés b) pontja esetén a bíróság döntésének kézbesítésétől számított,

c) az (1) bekezdés c) pontja esetén a kölcsönös egyeztető eljárás sikertelenségéről szóló illetékes hatóságok tájékoztatása közül a legkésőbbi kézbesítésétől számított

50 napon belül kell a magyar illetékes hatósághoz benyújtania, a többi érintett tagállam illetékes hatóságának történő benyújtással egyidejűleg, azzal, hogy a magyar belföldi illetőségű természetes személy vagy kis-és középvállalkozás érintett személynek kizárólag a magyar illetékes hatósághoz kell benyújtania kérelmét.

(5) A magyar belföldi illetőségű természetes személy vagy a kis-és középvállalkozásnak minősülő érintett személy által a tanácsadó bizottság általi vitarendezés iránt benyújtott kérelem esetén a magyar illetékes hatóság egyidejűleg továbbítja a kérelmet annak beérkezésétől számított 2 hónapon belül a többi érintett tagállam illetékes hatóságának, valamint ennek megtörténtéről értesíti az érintett személyt. A kérelemhez kapcsolódó határidőket onnantól kell számítani, amikor a magyar illetékes hatóság értesítette a kérelemről a többi érintett tagállamot.

(6) A tanácsadó bizottság általi vitarendezés iránti kérelem a panaszra vonatkozó általános szabályokon túlmenően tartalmazza

a) annak megjelölését, hogy a kérelmet benyújtó érintett személy mely államban minősül adójogi szempontból belföldi illetőségűnek,

b) annak megjelölését, hogy az (1) bekezdésben szereplő jogalapok közül melyre tekintettel kéri a tanácsadó bizottság általi vitarendezés megindítását,

c) a kérelem benyújtására nyitva álló határidő számításához szükséges adatokat,

d) arra vonatkozó nyilatkozatot, hogy a panaszt visszautasító döntéssel szemben egyik érintett tagállamban sincs helye jogorvoslatnak, vagy azokról a kérelmet benyújtó érintett személy lemondott,

e) az érintett személy és képviselőinek nyilatkozatát, hogy titoktartási kötelezettséget vállalnak az eljárás során a tudomásukra jutó információra vonatkozóan, és

f) az érintett személy határozott kérelmét arra vonatkozóan, hogy az érintett tagállamok illetékes hatóságai állítsák fel a tanácsadó bizottságot.

(7) A magyar illetékes hatóság eseti jelleggel megtagadhatja a tanácsadó bizottság általi vitarendezési eljárás igénybevételét, amennyiben a vitás kérdés nem érint kettős adózást. Ebben az esetben a magyar illetékes hatóság köteles haladéktalanul tájékoztatni az érintett személyt és a többi érintett tagállam illetékes hatóságát.

(8) A magyar illetékes hatóság (7) bekezdés szerinti döntése ellen az érintett személy bírósághoz fordulhat.

(9) A (8) bekezdésben szabályozott perben a Fővárosi Törvényszék rendelkezik hatáskörrel és kizárólagos illetékességgel. A perben a bíróság az egyszerűsített per szabályai szerint jár el azzal, hogy perújításnak nincs helye.

41/L. § A panaszban szereplő vitás kérdés tárgyában a tanácsadó bizottság általi vitarendezés hivatalból indul, ha a panaszt visszautasító döntés tárgyában a tanácsadó bizottság az érintett személy javára döntött és annak kézbesítésétől számított 60 napon belül egyik illetékes hatóság sem kezdeményezte a 41/H. § (3) bekezdése alapján a kölcsönös egyeztető eljárás megindítását. A tanácsadó bizottságot azzal a nappal kell felállítottnak tekinteni, amikor a panasz elfogadásáról hozott döntés kézbesítésétől számított 60 napos határidő letelik.

14/G. A tanácsadó bizottság felállítása

41/M. § (1) A tanácsadó bizottságot az érintett személy erre irányuló kérelmének kézhezvételét követő 120 napon belül kell felállítani.

(2) A magyar illetékes hatóság és a többi érintett tagállam illetékes hatóságai az (1) bekezdésben szereplő határidőn belül megállapodnak

a) a tanácsadó bizottság összetételéről,

b) a tanácsadó bizottság tagjainak kijelölésére vonatkozó szabályokról,

c) a független szakértőkre vonatkozó összeférhetetlenség e törvényben szabályozotton kívüli okairól,

d) a tanácsadó bizottság működési szabályzatáról.

(3) A magyar illetékes hatóság és a többi érintett tagállam illetékes hatóságai eltérő megállapodása hiányában a tanácsadó bizottság egy elnökből, érintett tagállamonként egy-egy, az érintett tagállamok illetékes hatóságai által kijelölt képviselőből és érintett tagállamonként egy-egy független szakértőből áll. A magyar illetékes hatóság és a többi érintett tagállam illetékes hatóságai ettől eltérően megállapodhatnak abban, hogy akár az érintett tagállamok illetékes hatóságai által kijelölt képviselők, akár a független szakértők számát érintett tagállamonként kettő-kettő főre növelik.

(4) A (2) bekezdés b) pontjában szabályozott kérdésről való megállapodás hiányában a független szakértőket és helyetteseiket az Európai Bizottság által vezetett nyilvántartásból, sorsolással kell kiválasztani.

(5) A magyar független szakértők mellett a magyar illetékes hatóság köteles a független szakértők számával megegyező számú helyettest is kijelölni. A helyettesek kijelölésére is a független szakértőkre vonatkozó szabályok az irányadóak.

(6) A magyar független szakértő köteles haladéktalanul bejelenteni a tanácsadó bizottság elnökének és az érintett tagállamok illetékes hatóságainak az olyan tartós akadályoztatását, amely alapján képtelen a feladatainak ellátására. Ilyen esetben a helyettesítésére kijelölt független szakértő veszi át a tanácsadó bizottságban a helyét.

(7) Az érintett tagállamok illetékes hatóságai által kijelölt képviselők és a független szakértők egyszerű többséggel elnököt választanak az Európai Bizottság által a független szakértőkről vezetett nyilvántartásból. A tanácsadó bizottság elnöke csak bíró lehet, amely követelménytől az érintett tagállamok illetékes hatóságai által kijelölt képviselők és a független szakértők egyhangú döntéssel eltérhetnek.

(8) A tanácsadó bizottság elnökét az Európai Bizottság által az elnöki pozíció betöltésére alkalmas független szakértőkről vezetett nyilvántartásból sorsolással kell kiválasztani, ha valamennyi független szakértőt az érintett tagállamok illetékes hatóságai helyett az erre jogosult bíróság jelölte ki.

(9) A tanácsadó bizottság elnöke haladéktalanul tájékoztatja az érintett személyt a tanácsadó bizottság felállításáról.

41/N. § (1) Az érintett személy a hiányzó tag, illetve a hiányzó elnök kijelölése iránti kérelemmel bírósághoz fordulhat, ha a 41/M. § (1) bekezdése szerint erre nyitva álló határidőn belül a tanácsadó bizottságot nem állították fel.

(2) Az érintett személy az (1) bekezdés szerinti kérelmet a 41/M. § (1) bekezdése szerint nyitva álló határidő leteltét követő 30 napon belül nyújthatja be a joghatósággal, hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságnak.

(3) Az (1) bekezdés szerinti kérelmet az érintett személy köteles az illetékes bírósághoz való benyújtással egyidejűleg az érintett tagállamok illetékes hatóságaihoz is eljuttatni. Az érintett személy haladéktalanul köteles értesíteni a magyar illetékes hatóságot, amennyiben a hiányzó tag, illetve a hiányzó elnök kijelölése iránti kérelemmel másik érintett tagállam bíróságához fordul.

(4) Az érintett személy (1) bekezdés szerinti kérelmének tartalmaznia kell

a) a kérelmet benyújtó érintett személy nevét, címét és adóazonosító számát,

b) azokat az adatokat, amelyek alapján megállapítható, hogy a tanácsadó bizottság felállításában magyar illetékes hatóságnak kellett eljárnia,

c) azokat az adatokat, amelyek alapján megállapítható, hogy a tanácsadó bizottság felállítására előírt határidő eredménytelenül telt el, és

d) az érintett személy határozott kérelmét arra, hogy a bíróság jelölje ki a tanácsadó bizottságnak magyar illetékes hatóságok által kijelölendő hiányzó tagjait vagy hiányzó elnökét.

(5) Magyar bíróság joghatósága azokra az esetekre terjed ki, amelyekben az erre nyitva álló határidőn belül

a) a tanácsadó bizottságba a magyar illetékes hatóság nem jelölt megfelelő számú független szakértőt,

b) a tanácsadó bizottságba a magyar illetékes hatóság nem jelölt megfelelő számú helyettest a független szakértőknek,

c) a magyar illetékes hatóság nem jelölt a tanácsadó bizottságba képviselőt,

d) a tanácsadó bizottságba kijelölt független szakértők és az érintett tagállamok illetékes hatóságainak kijelölt képviselői nem tudtak megállapodni a tanácsadó bizottság elnökének személyéről.

(6) Az e § szerinti ügyekben a Fővárosi Törvényszék rendelkezik hatáskörrel és kizárólagos illetékességgel.

(7) Az (5) bekezdésben meghatározott esetekben indult eljárásokra a választottbíráskodásról szóló 2017. évi LX. törvényben a választottbírók bíróság általi kijelölésére vonatkozó szabályok az irányadók az e törvényben foglalt eltérésekkel.

(8) A (2) bekezdés szerinti kérelemnek a magyar illetékes hatósághoz való beérkezését követő 30 napon belül a magyar illetékes hatóság tájékoztatja a bíróságot arról, hogy a tanácsadó bizottság felállításának milyen akadályai vannak és ezek alapján az (5) bekezdésben foglalt okok melyike áll fenn.

(9) Az (5) bekezdés d) pontja esetében a bíróság nyilatkoztatja a kérelmet benyújtó érintett személyt a magyar bíróság eljárásával párhuzamosan bármely más érintett tagállamban folyamatban lévő olyan eljárásokról, amelyek a tanácsadó bizottság elnökének kijelölésére irányulnak.

(10) A bíróság az eljárását felfüggeszti, ha az (5) bekezdés d) pontjának tárgyában más érintett tagállam bírósága vagy erre a nemzeti jog alapján kijelölt testülete eljárása már folyamatban van.

(11) A (10) bekezdés alapján felfüggesztett eljárást folytatni kell, ha

a) az érintett személy vagy az érintett tagállamok illetékes hatóságainak bármelyike igazolja, hogy a más érintett tagállam bírósága vagy erre nemzeti jog alapján kijelölt testülete eljárása eredménytelenül befejeződött, vagy

b) a felfüggesztéstől számított két hónap telt el anélkül, hogy az arra jogosultak az a) pontban megjelölt igazolást becsatolták volna.

(12) A bíróság az Európai Bizottság független szakértőkről vezetett nyilvántartásából jelöli ki az (5) bekezdés a), b) és d) pontjaiban foglalt esetekben az arra alkalmas személyt, a kijelölés során az érintett személy kérelméhez nincs kötve. A tanácsadó bizottság elnökének ebben az esetben kizárólag bíró jelölhető ki.

(13) A magyar illetékes hatóság képviselőjeként a magyar illetékes hatósággal foglalkoztatási jogviszonyban álló, megfelelő szakértelemmel rendelkező személy jelölhető ki.

(14) A bíróság a kijelölésről szóló döntését közli a kérelmet benyújtó érintett személlyel és a magyar illetékes hatósággal. A magyar illetékes hatóság a kijelölésről haladéktalanul tájékoztatja a többi érintett tagállam illetékes hatóságát.

41/O. § (1) A független szakértő és annak helyettese tanácsadó bizottságba akkor jelölhető ki, ha

a) a kijelölését megelőző 3 év során, illetve kijelölésekor

aa) nem állt, illetve áll foglalkoztatási jogviszonyban a vitás kérdéssel érintett ügyben eljáró adóhatósággal, illetve nem járt, illetve jár el annak megbízásából,

ab) nem állt, illetve áll foglalkoztatási jogviszonyban adótanácsadási tevékenységet végző vállalkozással,

ac) nem adott, illetve ad adózási tanácsokat gazdasági tevékenysége keretében,

b) a kijelölését megelőző 5 év során, illetve kijelölésekor

ba) nem állt, illetve áll foglalkoztatási jogviszonyban az érintett személyek valamelyikével,

bb) nem adott, illetve ad tanácsot az érintett személyek valamelyikének,

bc) nem rendelkezett 10%-nál nagyobb tulajdoni részesedéssel vagy szavazati joggal az érintett személyben,

c) az érintett tagállamok illetékes hatóságai által közösen rögzített egyéb feltételeknek megfelel, és

d) az egyéb körülményekre is tekintettel személyében biztosított a vitás kérdés tárgyilagos megítélése.

(2) A tanácsadó bizottság által adott véleménytől számított 12 hónapon belül a tanácsadó bizottság döntésében részt vevő független szakértő nem kerülhet olyan helyzetbe, amely a kijelölését megakadályozta volna.

(3) A magyar illetékes hatóság által kijelölt független szakértő bármelyik illetékes hatóság kérésére köteles nyilatkozni, hogy az e törvényben a kijelölésére előírt követelményeknek megfelel. A nyilatkozatnak ki kell terjednie minden olyan körülményre, amely alapján megítélhető a feltételeknek való megfelelősége, valamint függetlensége, így különösen a nyilatkozatban ki kell térnie az érintett tagállamok illetékes hatóságaihoz és az érintett személyekhez való viszonyára.

(4) A többi érintett tagállam illetékes hatósága által kijelölt független szakértő kijelölésével szemben a magyar illetékes hatóság kifogással élhet a többi érintett tagállam illetékes hatóságánál, ha a független szakértő nem felel meg a kijelölésére előírt feltételeknek. A független szakértő bíróság általi kijelölésével szemben kifogásnak nincs helye.

(5) A magyar illetékes hatóság által kijelölt független szakértő kijelölésével szemben a többi érintett tagállam illetékes hatósága kifogással élhet a magyar illetékes hatóságnál, ha a független szakértő nem felel meg a kijelölésére előírt feltételeknek. A független szakértő bíróság általi kijelölésével szemben kifogásnak nincs helye.

14/H. A tanácsadó bizottság működési szabályzata

41/P. § (1) A tanácsadó bizottság eljárásának részletes szabályairól a magyar illetékes hatóság és a többi érintett tagállam illetékes hatósága a működési szabályzat keretében állapodik meg. Ebben minden olyan kérdésről megállapodhatnak, amelyet e törvény nem szabályoz, és e törvény rendelkezéseitől eltérhetnek azokban az esetekben, amelyekben e törvény ezt kifejezetten lehetővé teszi.

(2) A tanácsadó bizottság működési szabályzatának ki kell terjednie különösen

a) a vitás kérdés ismertetésére,

b) az érintett tagállamok illetékes hatóságai által közösen megállapított tényállásra és a vitatott jogi kérdésre,

c) az érintett tagállamok illetékes hatóságainak döntésére, hogy a vitás kérdésben tanácsadó bizottság vagy alternatív vitarendezési bizottság jár el,

d) az alternatív vitarendezési bizottságra vonatkozó eltérő szabályokra,

e) a tanácsadó bizottság eljárására vonatkozó határidőkre,

f) a tanácsadó bizottság vagy alternatív vitarendezési bizottság összetételére, amely tartalmazza különösen a bizottság tagjainak és elnökének nevét, képesítésükre és tapasztalatukra vonatkozó adatokat, valamint az esetleges összeférhetetlenségükre vonatkozó tájékoztatást,

g) az érintett személyek és harmadik személyek eljárásban való részvételével, a beadványok benyújtásával és bizonyítékok előterjesztésével, valamint a költségviseléssel kapcsolatos szabályokról való tájékoztatásra,

h) a tanácsadó bizottság vagy alternatív vitarendezési bizottság eljárásával kapcsolatos logisztikai információkról való tájékoztatásra, és

i) a tanácsadó bizottság vagy alternatív vitarendezési bizottság eljárására vonatkozó minden olyan szabályról való tájékoztatásra, amelyekről a tájékoztatást az érintett tagállamok illetékes hatóságai szükségesnek találják.

(3) Amennyiben a tanácsadó bizottság a panaszt visszautasító döntés tárgyában jár el, a tanácsadó bizottság működési szabályzatának a (2) bekezdésben előírt tartalmi elemek közül csak a (2) bekezdés a), e), f), g) és i) pontjaira kell kiterjednie.

(4) A tanácsadó bizottság működési szabályzatát az érintett tagállamok illetékes hatóságai írják alá.

41/Q. § (1) A magyar illetékes hatóság a 41/M. § (1) bekezdésében szabályozott 120 napos határidőn belül értesíti az érintett személyeket

a) a tanácsadó bizottság működési szabályzatáról,

b) a tanácsadó bizottság eljárására vonatkozó határidőkről,

c) a vitás kérdésben alkalmazandó magyar jogszabályokról és nemzetközi egyezményekről, a vitás kérdésre vonatkozó konkrét jogszabályhely megjelölésével.

(2) A tanácsadó bizottság elnöke és a független szakértők állítják össze a tanácsadó bizottság működési szabályzatát, ha az érintett tagállamok illetékes hatóságai nem értesítették az (1) bekezdésben szereplő határidőig az érintett személyeket, vagy nem tudtak megállapodni a 41/P. § (2) bekezdésében szereplő valamennyi tartalmi elemben.

(3) A tanácsadó bizottság elnöke és a független szakértők az (1) bekezdésben szereplő határidőtől számított 14 napon belül tesznek eleget a (2) bekezdésben szereplő kötelezettségüknek.

(4) Azokban a kérdésekben, amelyekben a magyar illetékes hatóság és a többi érintett tagállam illetékes hatósága nem állapodott meg, a tanácsadó bizottság elnökének és a független szakértőknek az Európai Bizottság által közzétett működési szabályzat mintáját kell alkalmazniuk.

(5) A (3) bekezdésben foglalt határidő eredménytelen elteltét követően az érintett személy bírósághoz fordulhat. Az érintett személy kérelmére a bíróság kötelezi a tanácsadó bizottság elnökét és a független szakértőket a tanácsadó bizottság működési szabályzatának összeállítására és arról az érintett személy tájékoztatására.

(6) Az (5) bekezdés szerinti perre a Fővárosi Törvényszék rendelkezik hatáskörrel és kizárólagos illetékességgel. A perben a bíróság a mulasztási per szabályai szerint jár el azzal, hogy a bíróság döntésével szemben fellebbezésnek és perújításnak nincs helye.

14/I. A tanácsadó bizottság eljárása

41/R. § (1) A tanácsadó bizottság

a) a megalakulásától számított 6 hónapon belül döntést hoz az érintett illetékes hatóság panaszt visszautasító döntésének tárgyában, vagy

b) a megalakulásától számított 6 hónapon belül véleményt alkot a panaszban foglalt vitás kérdés rendezéséről.

(2) A tanácsadó bizottság dönthet arról, hogy az (1) bekezdés b) pontjában szabályozott határidőt további 3 hónappal meghosszabbítja, ha a vitás kérdés rendezéséről szóló vélemény megalkotásához az eredeti határidő nem elegendő.

(3) A tanácsadó bizottság a (2) bekezdésben hozott döntéséről köteles értesíteni az érintett tagállamok illetékes hatóságait és az érintett személyeket.

(4) Az érintett személyek és a magyar illetékes hatóság kötelesek bármely információt, bizonyítékot vagy dokumentumot (a továbbiakban e § alkalmazásában együtt: információ) a tanácsadó bizottság felhívására rendelkezésre bocsátani.

(5) A magyar illetékes hatóság megtagadhatja a tanácsadó bizottság által kért információ rendelkezésre bocsátását, ha

a) annak megszerzése jogszabályba ütközne,

b) az üzleti vagy szakmai titkot tartalmaz, vagy

c) előterjesztése közérdekbe ütközne.

(6) Az érintett személy információt a tanácsadó bizottság számára akkor terjeszthet elő, ha az érintett tagállamok illetékes hatóságai ennek lehetőségét a működési szabályzatban rögzítették.

(7) Az érintett személy, vagy képviselője a tanácsadó bizottság felhívására köteles megjelenni a tanácsadó bizottság ülésén.

(8) Az érintett személy erre vonatkozó kérése esetén az érintett tagállamok illetékes hatóságainak beleegyezésével megjelenhet vagy képviseltetheti magát a tanácsadó bizottság ülésén.

41/S. § (1) A tanácsadó bizottság véleményét a 41/A. § szerinti nemzetközi megállapodásokra és egyezményekre és alkalmazandó nemzeti jogszabályokra alapítja.

(2) A tanácsadó bizottság a 41/R. § (1) bekezdés a) pontja szerinti döntését és a b) pontja szerinti véleményét egyszerű többséggel fogadja el. Szavazategyenlőség esetén a tanácsadó bizottság elnökének szavazata dönt.

(3) A tanácsadó bizottság tagjai az eljárásban való részvételük vagy az eljárás irataihoz való hozzáférésük révén megismert bármely titkot kötelesek megtartani.

(4) A tanácsadó bizottság a 41/R. § (1) bekezdés a) pontja szerinti döntését és a b) pontja szerinti véleményét írásban hozza meg.

(5) A tanácsadó bizottság a 41/R. § (1) bekezdés a) pont szerinti döntéséről – annak meghozatalát követő 30 napon belül – értesíti az érintett tagállamok illetékes hatóságait. A 41/R. § (1) bekezdés b) pont szerinti véleményt a tanácsadó bizottság elnöke közli az érintett tagállamok illetékes hatóságaival.

14/J. Költségek viselése

41/T. § (1) Magyarország és a többi érintett tagállam egyenlő arányban kötelesek megtéríteni:

a) a tanácsadó bizottság független szakértő tagjainak költségeit, amely azonban nem haladhatja meg az érintett tagállamok által a magas rangú köztisztviselők – Magyarországon a vezető-kormányfőtanácsosok – számára megállapítható költségtérítés összegének átlagát, és

b) a tanácsadó bizottság független szakértő tagjai számára megállapított tiszteletdíjat, amelyet az érintett tagállamok a tanácsadó bizottság üléseinek száma alapján, legfeljebb ülésenként 1000 EUR összegben határozhatnak meg.

(2) Az érintett tagállamok a tanácsadó bizottság működési szabályzatában állapítják meg a független szakértő tagok (1) bekezdésben meghatározott költségtérítése és tiszteletdíja számításának szabályait.

(3) Magyarország és a többi érintett tagállam az (1) bekezdésben meghatározott aránytól eltérően is megállapodhatnak.

(4) Az érintett személy maga köteles viselni az eljárás kapcsán felmerült költségeit.

(5) Az (1) bekezdésben szereplő költségeket az érintett tagállamok illetékes hatóságai egyetértése esetén az érintett személynek kell viselnie, ha

a) a panaszát visszavonta, vagy

b) a panasz elfogadhatóságának kérdésében a tanácsadó bizottság a panaszt visszautasító illetékes hatóság döntését megerősíti.

14/K. Vitarendezési eljárást lezáró döntés

41/U. § (1) Az érintett tagállamok illetékes hatóságai a tanácsadó bizottság véleményének kézbesítését követő 6 hónapon belül a vitarendezési eljárást lezáró döntésükben állapodnak meg a vitás kérdés megoldásáról.

(2) Az érintett tagállamok illetékes hatóságai a vitarendezési eljárást lezáró döntésüket, eltérő megállapodásuk hiányában, a tanácsadó bizottság véleményére alapítják. Amennyiben az érintett tagállamok nem állapodnak meg a vitás kérdés rendezésének módjáról, a tanácsadó bizottság véleménye az érintett tagállamokra kötelező érvényűvé válik.

(3) A magyar illetékes hatóság a vitarendezési eljárást lezáró döntés meghozatalát követően azt határozatban haladéktalanul közli az érintett személlyel.

(4) Amennyiben a vitarendezési eljárást lezáró döntés meghozatalát követő 30 napon belül nem kerül sor a döntésről szóló közlésre, a közlésre nyitva álló határidő eredménytelen leteltét követő 30 napon belül a belföldi adóügyi illetőséggel rendelkező érintett személy kérheti a bíróságtól, hogy kötelezze a magyar illetékes hatóságot a döntés közlésére.

(5) A (4) bekezdés szerinti perre a Fővárosi Törvényszék rendelkezik hatáskörrel és kizárólagos illetékességgel. A perben a bíróság a mulasztási per szabályai szerint jár el azzal, hogy a bíróság döntésével szemben fellebbezésnek és perújításnak nincs helye.

41/V. § (1) A vitarendezési eljárást lezáró döntés alapján hozott határozat közlésétől számított 60 napon belül az érintett személy nyilatkozhat annak elfogadásáról és a vitás kérdés rendezéséhez kapcsolódó minden egyéb jogorvoslati lehetőségről történő lemondásról.

(2) A vitarendezési eljárást lezáró döntés Magyarországra akkor kötelező, ha az (1) bekezdés szerinti elfogadó nyilatkozatot az érintett személy határidőben megtette és azt az érintett személy a magyar illetékes hatóságnak és a többi érintett tagállam illetékes hatóságának megküldte.

(3) A vitarendezési eljárást lezáró döntés Magyarországra kizárólag az adott eljárásban bír kötőerővel.

(4) A vitarendezési eljárást lezáró döntés alapján az érintett személlyel közölt határozat az (1) bekezdés szerinti elfogadó nyilatkozat megtételének napját követő napon válik véglegessé. Amennyiben az érintett személy az (1) bekezdés szerinti határidőben nem tesz elfogadó nyilatkozatot, a magyar illetékes hatóság a vitarendezési eljárást lezáró döntés alapján hozott határozatát visszavonja és a vitarendezési eljárást megszünteti. A visszavonásról és az eljárás megszüntetéséről hozott döntéssel szemben jogorvoslatnak helye nincs.

(5) A vitarendezési eljárást lezáró döntés alapján hozott véglegessé vált határozat alapján az adóhatóság az érintett személy eredeti adókötelezettségét határozattal haladéktalanul módosítja, mely határozat az elévülésre tekintet nélkül végrehajtható. Az érintett személy a módosítás eredményeként őt terhelő adófizetési kötelezettség után késedelmi pótlék és adóbírság fizetésére nem kötelezhető, illetve a részére visszatérítendő adó után kamatra nem jogosult.

(6) Amennyiben az adóhatóság az érintett személy eredeti adókötelezettségének módosításáról nem hoz határozatot, a határozathozatalra kötelezés iránt az érintett személy bírósághoz fordulhat. A perre a Fővárosi Törvényszék rendelkezik hatáskörrel és kizárólagos illetékességgel. A perben a bíróság a mulasztási per szabályai szerint jár el azzal, hogy a bíróság döntésével szemben fellebbezésnek és perújításnak nincs helye.

(7) A vitarendezési eljárás eredménytelenül lezárul, ha az érintett személy a rendelkezésére álló határidőn belül nem teszi meg a (2) bekezdésben szereplő nyilatkozatot.

41/W. § (1) Az érintett személy, a magyar illetékes hatóság, továbbá a többi érintett tagállam illetékes hatósága bíróság előtt pert indíthatnak annak megállapítására, hogy a tanácsadó bizottság magyar független szakértő tagjaival szemben a 41/O. §-ban szabályozott összeférhetetlenség áll fenn.

(2) Az (1) bekezdés szerinti perre a Fővárosi Törvényszék rendelkezik hatáskörrel és kizárólagos illetékességgel. A perben a bíróság az egyszerűsített per szabályai szerint jár el azzal, hogy perújításnak nincs helye.

(3) A vitarendezési eljárást lezáró döntés nem hajtható végre, ha a bíróság megállapítja, hogy a tanácsadó bizottság független szakértő tagjával szemben a 41/O. §-ban szabályozott bármely összeférhetetlenségi ok fennáll.

41/X. § (1) A magyar illetékes hatóság és a többi érintett tagállam illetékes hatósága

a) az érintett tagállamok illetékes hatóságainak megállapodása és az érintett személyek jóváhagyása esetén a vitarendezési eljárást lezáró döntést a maga teljességében, vagy

b) az érintett tagállamok illetékes hatóságainak a) pontban való megállapodása, vagy az érintett személyek jóváhagyása hiányában a vitarendezési eljárást lezáró döntés kivonatolt változatát

hozza nyilvánosságra.

(2) A vitarendezési eljárást lezáró döntés (1) bekezdés b) pontja szerint közzétett kivonatának tartalmaznia kell

a) az ügy és a vitás jogi kérdés rövid bemutatását,

b) a vitarendezési eljárást lezáró döntés meghozatalának dátumát,

c) az érintett adózási időszak megjelölését,

d) a vitarendezési eljárást lezáró döntés alapjául szolgáló jogalap bemutatását,

e) az érintett személy iparágának megjelölését,

f) a vitarendezési eljárást lezáró döntésben megfogalmazott jogi álláspont rövid összefoglalását, és

g) annak megjelölését, hogy az ügyben tanácsadó bizottság, vagy alternatív vitarendezési bizottság járt el.

(3) A magyar illetékes hatóság köteles az (1) bekezdés a) és b) pontjai szerinti dokumentumokat nyilvánosságra hozataluk előtt megküldeni az érintett személynek.

(4) Az érintett személy a (3) bekezdés szerinti értesítést követő 60 napon belül az érintett tagállamok illetékes hatóságainak egyidejűleg megküldött kérelmében kérheti, hogy az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti dokumentumokban szereplő információkat ne hozzák nyilvánosságra, ha azok üzleti, kereskedelmi, ipari vagy szakmai titkot, illetve üzleti eljárást tartalmaznak, avagy közérdekbe ütköznek.

(5) A magyar illetékes hatóság az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti dokumentumokat a (4) bekezdésben szereplő határidő eredménytelen eltelte után hozza nyilvánosságra.

(6) A magyar illetékes hatóság az Európai Bizottság által kidolgozott formanyomtatványt használja a vitarendezési eljárást lezáró döntés e § szerinti nyilvánosságra hozatalához.

(7) A magyar illetékes hatóság köteles soron kívül értesíteni az Európai Bizottságot az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti dokumentumok nyilvánosságra hozataláról.

14/L. Alternatív vitarendezési bizottság

41/Y. § (1) Az érintett tagállamok illetékes hatóságai megállapodhatnak, hogy a 41/R. § (1) bekezdés b) pontja szerinti eljárásban tanácsadó bizottság helyett alternatív vitarendezési bizottság járjon el.

(2) Az érintett tagállamok hatóságközi megállapodásban dönthetnek úgy, hogy az e fejezetben szabályozott vitás kérdéseikben állandó vitarendezési bizottság járjon el.

(3) Az alternatív vitarendezési bizottság és az állandó vitarendezési bizottság eljárására az e §-ban szereplő eltérésekkel a tanácsadó bizottságra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(4) Az érintett tagállamok illetékes hatóságai az alternatív vitarendezési bizottság és az állandó vitarendezési bizottság működési szabályzatában eltérhetnek

a) az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályok kivételével a bizottság összetételére, és

b) a tanácsadó bizottság döntéshozatalára

vonatkozó szabályoktól.

(5) Az alternatív vitarendezési bizottság bármilyen alternatív vitarendezési eljárást vagy technikát alkalmazhat a vitás kérdés rendezése céljából.

14/M. Független szakértők listájára való kijelölés szabályai

41/Z. § (1) Az adópolitikáért felelős miniszter jelöli ki az Európai Bizottság által vezetett listára a Magyarország részéről kijelölendő független szakértőket.

(2) Az (1) bekezdésben szereplő listára olyan személy jelölhető ki, aki rendelkezik

a) legalább 5 év nemzetközi adózási vagy transzferárazási területen szerzett szakmai tapasztalattal,

b) jogi vagy közgazdasági felsőfokú végzettséggel, és

c) legalább középfokú angol nyelvvizsgával.

(3) A független szakértőnek kijelölni kívánt személy köteles a (2) bekezdésben szereplő feltételek megállapításához szükséges dokumentumokat és a (6) bekezdés szerinti tájékoztatási kötelezettség teljesítéséhez szükséges információkat az adópolitikáért felelős miniszter kérésére rendelkezésre bocsátani és bármely azokban beálló változásról tájékoztatni.

(4) A listára nem jelölhető ki olyan személy, akivel szemben a 41/O. § (1) bekezdés a) pontja szerinti ok áll fenn.

(5) Az Európai Bizottság által vezetett listán minden időpontban legalább 3 olyan független szakértőnek kell lennie, akit az (1) bekezdés szerint jelöltek ki.

(6) Az adópolitikáért felelős miniszter tájékoztatja az Európai Bizottságot

a) a kijelölt személyek nevéről,

b) a kijelölt személyek iskolai végzettségéről és tudományos munkásságáról,

c) a kijelölt személyek szakmai tapasztalatáról és készségeiről,

d) a kijelölt személyeknek a tanácsadó bizottság elnökévé történő kijelölhetőségéről és

e) az összeférhetetlenség megállapítása szempontjából releváns bármely információról.

(7) Az adópolitikáért felelős miniszter évente felülvizsgálja az (1) bekezdés alapján kijelölt személyek listáját és, ha megállapítja, hogy a kijelölés (2) és (4) bekezdésben szereplő feltételeinek a kijelölt személy nem felel meg, a kijelölést visszavonja és erről – a független szakértők listájáról történő törlés érdekében – tájékoztatja az Európai Bizottságot, és ezzel egyidejűleg a törölt független szakértő helyére új független szakértőt jelöl ki.

(8) Az adópolitikáért felelős miniszter soron kívül felülvizsgálhatja az (1) bekezdés alapján kijelölt személyek listáját és indokolás nélkül visszavonhatja az általa kijelölt független szakértő kijelölését. A kijelölés visszavonásáról a visszavonással érintett független szakértő független szakértők listájáról történő törlése érdekében az adópolitikáért felelős miniszter tájékoztatja az Európai Bizottságot, és ezzel egyidejűleg a törölt független szakértő helyére új független szakértőt jelöl ki.

(9) Az (1) bekezdés szerint kijelölt független szakértő az adópolitikáért felelős minisztertől kérheti az Európai Bizottság által vezetett listáról való törlését. A kérelem alapján az adópolitikáért felelős miniszter a független szakértő kijelölését visszavonja és erről a visszavonással érintett független szakértőnek a független szakértők listájáról történő törlése érdekében tájékoztatja az Európai Bizottságot, és ezzel egyidejűleg a törölt független szakértő helyére új független szakértőt jelöl ki.

(10) Az adópolitikáért felelős miniszter kifogással élhet az Európai Bizottságnál bármely a listán szereplő független szakértő kijelölésével kapcsolatosan, azok függetlenségének hiánya miatt. A kifogásban meg kell jelölni azokat a bizonyítékokat, amelyek alátámasztják az érintett független szakértő függetlenségének hiányát.

(11) Az adópolitikáért felelős miniszter köteles az (1) bekezdésben kijelölt független szakértő tekintetében az Európai Bizottsághoz beérkezett tagállami kifogást hat hónapon belül megvizsgálni és a kijelölés fenntartásáról vagy visszavonásáról dönteni. Amennyiben az adópolitikáért felelős miniszter a kijelölt független szakértő függetlenségének hiányát állapítja meg, akkor a (8) bekezdésnek megfelelően jár el.”

84. § Az Aktv. a következő IV/A. Fejezettel egészül ki:

„IV/A. FEJEZET

AZ ADÓEGYEZMÉNYEK SZERINTI VITARENDEZÉSI ELJÁRÁS EGYES SZABÁLYAI

14/N. Hatály

42/A. § E fejezet rendelkezéseit – a vitás kérdésben alkalmazandó adóegyezmény eltérő rendelkezése hiányában – az érintett személy választása alapján az érintett államok között felmerülő vitás kérdések rendezésére szolgáló eljárásra, valamint az érintett személyek jogai és kötelezettségei megállapítására vonatkozóan kell alkalmazni.

14/O. A panasz benyújtása, tartalma, visszavonása

42/B. § (1) A kapcsolt vállalkozásokat érintő, szokásos piaci ár megállapításával kapcsolatos kölcsönös egyeztető eljárásban az állami adó- és vámhatóság; minden más esetben – ideértve az állandó telephely fennállta és az annak betudható jövedelem megállapításával összefüggő vitás kérdést – az adópolitikáért felelős miniszter jár el (a továbbiakban együttesen: magyar illetékes hatóság).

(2) A vitás kérdés rendezésére irányuló kérelmet (a továbbiakban: panaszt) terjeszthet elő a magyar illetékes hatóság részére

a) a magyar belföldi adóügyi illetőségű érintett személy (a továbbiakban: belföldi érintett személy), valamint

b) a külföldi illetékes hatóság a külföldi adóügyi illetőségű érintett személy kérelme alapján.

(3) A belföldi érintett személy panaszát a magyar illetékes hatóság részére a vitás kérdést eredményező vagy a későbbiekben ahhoz vezető intézkedésről szóló elsőfokú adóhatósági határozat közlésétől számított három éven belül nyújtja be, függetlenül attól, hogy a belföldi érintett személy igénybe veszi-e az érintett államok bármelyikének nemzeti joga értelmében rendelkezésére álló jogorvoslati lehetőségeket. A panaszban fel kell tüntetni a többi érintett állam megjelölését. A panaszt és annak mellékleteit a magyar illetékes hatóság felhívására angol nyelven is be kell nyújtani.

(4) A magyar illetékes hatóság a panasz kézhezvételét a belföldi érintett személynek visszaigazolja annak beérkezésétől számított két hónapon belül. A magyar illetékes hatóság a kézhezvételtől számított két hónapon belül a többi érintett állam illetékes hatóságát is tájékoztatja a panasz beérkezéséről. A magyar illetékes hatóság ezzel egy időben tájékoztatja a többi érintett illetékes hatóságot arról is, hogy a vonatkozó eljárásokban folytatott kommunikáció során mely nyelvet vagy nyelveket szándékozik használni.

(5) A külföldi illetékes hatóság megkeresésére induló eljárásban a magyar illetékes hatóság a megkeresés kézhezvételét a külföldi illetékes hatóságnak igazolja vissza annak kézhezvételétől számított két hónapon belül.

42/C. § (1) A magyar illetékes hatóság a panaszt csak akkor fogadja el, ha az tartalmazza az alábbi információkat:

a) név, cím, adóazonosító szám és azon egyéb információk, amelyek az érintett személy, valamint minden egyéb, az ügyben érdekelt személy azonosításához szükségesek,

b) az érintett adómegállapítási időszakok,

c) a releváns tényeknek és az ügy körülményeinek a részletes ismertetése (ideértve az ügylet szerkezetének, valamint az érintett személy és az érintett ügyletekben részes többi fél közötti kapcsolat részleteit, valamint adott esetben az érintett személy és a külföldi adóhatóság közötti, kölcsönösen kötelező erejű megállapodásban jóhiszeműen meghatározott tényeket), különösen: a vitás kérdést eredményező intézkedések jellege és időpontja (ideértve adott esetben a többi érintett államból származó azonos jövedelemre, valamint az arra vonatkozó részletes információkat, hogy e jövedelem a többi érintett államban az adóköteles jövedelem részét képezi, valamint hogy a másik államban milyen adót vetettek ki vagy fognak kivetni az ilyen jövedelemre), továbbá a kapcsolódó összegek az érintett államok pénznemében kifejezve, a rendelkezésre álló igazoló dokumentumok másolatával együtt,

d) hivatkozás az alkalmazandó nemzeti szabályokra,

e) hivatkozás a 42/A. §-ban említett adóegyezményre; amennyiben egynél több adóegyezmény alkalmazandó, az érintett személy nyilatkozatát arról, hogy az adott vitás kérdéssel kapcsolatban mely adóegyezmény értelmezésére kerül sor,

f) az érintett személy által biztosított alábbi információk, a rendelkezésre álló igazoló dokumentumok másolatával együtt:

fa) annak magyarázata, hogy az érintett személy miért véli úgy, hogy vitás kérdés áll fenn,

fb) az érintett személy által az érintett ügyletek tekintetében kezdeményezett minden jogorvoslat és peres eljárás részletei, és a vitás kérdésben hozott bármely bírósági határozat, függetlenül attól, hogy az eljárás melyik államban folyt,

fc) adott esetben a vitás kérdést eredményező – végleges adóhatósági határozat, adóellenőrzési jegyzőkönyv, jelentés vagy ezekkel egyenértékű egyéb dokumentum formájában megjelenő – végleges határozat másolata, és az adóhatóságok által a vitás kérdés tekintetében kiadott bármely más dokumentum másolata, függetlenül attól, hogy az melyik államban született,

fd) az érintett személy által a vitás kérdésben indított más kölcsönös egyeztető eljárás vagy más vitarendezési eljárás keretében benyújtott panaszra vonatkozó információk,

g) a magyar illetékes hatóság által hiánypótlásban kért bármely olyan kiegészítő információ, amelyet a magyar illetékes hatóság szükségesnek tart a panasz érdemi elbírálásához,

h) a szokásos piaci ár meghatározásával kapcsolatban nyilvántartásra kötelezett érintett személy panaszával egyidejűleg köteles megküldeni e nyilvántartást a magyar illetékes hatóság részére.

(2) A magyar illetékes hatóság az érintett személytől a panasz kézhezvételétől számított 3 hónapon belül hiánypótlást kérhet, a hiánypótlásra nyitva álló határidő az erre irányuló felhívás kézhezvételét követő 3 hónap. A hiánypótlás során benyújtandó dokumentumokat a magyar illetékes hatóság felhívására angol nyelven is be kell nyújtani. Amennyiben a külföldi adóügyi illetőségű érintett személy részére a külföldi illetékes hatóság továbbítja a magyar illetékes hatóság hiánypótlásra szóló felhívását, úgy a hiánypótlásra nyitva álló határidő a külföldi illetékes hatóság erre irányuló felhívásának kézhezvételét követő 3 hónap. A magyar illetékes hatóság a hiánypótlás egy példányát haladéktalanul megküldi a többi érintett állam illetékes hatóságának. További információk a kölcsönös egyeztető eljárás során több alkalommal is kérhetők.

(3) A továbbított információk védelmére, illetve a szakmai, üzleti, ipari vagy foglalkozási titok vagy szakmai eljárások védelmére vonatkozó jogszabályokat az e fejezet szerinti eljárások lefolytatása során is megfelelően alkalmazni kell.

42/D. § (1) A belföldi érintett személy panaszát visszavonhatja a magyar illetékes hatóságnak küldött írásbeli értesítéssel. A panasz visszavonása azonnali hatállyal megszünteti a kölcsönös egyeztető eljárás alapján folytatott valamennyi eljárást. A magyar illetékes hatóság a panasz visszavonása alapján az eljárást végzéssel megszünteti, amelyről a végzés meghozatalát követően soron kívül tájékoztatja a többi érintett állam illetékes hatóságait.

(2) A magyar illetékes hatóság részére a többi érintett állam illetékes hatósága által küldött, érintett személy panaszának visszavonásáról szóló értesítés a kölcsönös egyeztető eljárás alapján folytatott valamennyi eljárást azonnali hatállyal megszünteti.

14/P. Döntés panasz elfogadásáról

42/E. § (1) A magyar illetékes hatóság a panasz kézhezvételétől vagy a hiánypótlás során kért információk kézhezvételétől számított 6 hónapon belül – attól függően, hogy melyik időpont a későbbi – dönt, hogy elfogadja vagy visszautasítja a panaszt.

(2) Az adóhatóság a magyar illetékes hatóság megkeresése alapján a kölcsönös egyeztető eljárás lefolytatásához szükséges adatok, tények, körülmények feltárása érdekében az adómegállapításhoz való jog elévülését követően is jogosult a vitás kérdésben érintett személynél vagy személyeknél az Air. 89. § (1) bekezdés b) pontja szerinti jogkövetési vizsgálatot lefolytatni és a feltárt adatokról, tényekről, körülményekről, valamint az egyéb, a kölcsönös egyeztető eljárás lefolytatásához szükséges, rendelkezésére álló információkról a magyar illetékes hatóságot tájékoztatni. Az e bekezdés alapján az adómegállapításhoz való jog elévülését követően lefolytatott ellenőrzés alapján az adóhatóság adókötelezettséget nem állapíthat meg, jogkövetkezményt – a panasszal érintett vitás kérdéssel kapcsolatos együttműködési, bizonylatkiállítási, könyvvezetési, nyilvántartási, iratmegőrzési, adatszolgáltatási kötelezettség megsértése miatti jogkövetkezmény kivételével – nem alkalmazhat.

(3) Amennyiben a magyar illetékes hatóság az (1) bekezdésében meghatározott időtartamon belül nem hoz döntést a panasz ügyében, úgy kell tekinteni, hogy a magyar illetékes hatóság a panaszt elfogadta.

(4) A kölcsönös egyeztető eljárásban a magyar illetékes hatóság az (1) bekezdésben meghatározott időtartamon belül visszautasítja a panaszt, amennyiben

a) a panasz nem tartalmazza a 42/C. § (1) bekezdésében előírt információkat;

b) az érintett személy a hiánypótlásra nem válaszol;

c) nincs vitás kérdés; vagy

d) a panaszt nem nyújtották be határidőn belül.

(5) A magyar illetékes hatóság a panasz elfogadásáról vagy visszautasításáról és annak okáról haladéktalanul értesíti a többi érintett állam illetékes hatóságát.

42/F. § (1) A magyar illetékes hatóság panaszt visszautasító végzése ellen fellebbezésnek helye nincs. Az érintett személy a magyar illetékes hatóság panaszt visszautasító végzésével szemben bírósághoz fordulhat.

(2) Az (1) bekezdés szerinti perre a Fővárosi Törvényszék rendelkezik hatáskörrel és kizárólagos illetékességgel. A perben a bíróság az egyszerűsített per szabályai szerint jár el azzal, hogy perújításnak nincs helye.

42/G. § (1) A magyar illetékes hatóság

a) a panasz kézhezvételétől vagy

b) amennyiben hiánypótlásra került sor, a kiegészítő információk kézhezvételétől

számított 6 hónapon belül határozattal dönthet a vitás kérdés egyoldalú rendezéséről a többi érintett állam illetékes hatóságának bevonása nélkül.

(2) A vitás kérdés egyoldalú rendezéséről hozott határozat akkor válik véglegessé, ha az érintett személy kifejezett írásbeli nyilatkozatával a közléstől számított 30 napon belül elfogadja és adott esetben a vitás kérdést érintő közigazgatási perben a keresettől elállását igazolja. A vitás kérdés egyoldalú rendezéséről hozott véglegessé vált határozat ellen jogorvoslatnak helye nincs, a határozat az elévülésre tekintet nélkül végrehajtható.

(3) Az érintett személy (2) bekezdés szerinti elfogadó nyilatkozata, illetve igazolása hiányában a vitás kérdés egyoldalúan nem rendezhető, a magyar illetékes hatóság a vitás kérdés egyoldalú rendezéséről hozott határozatot visszavonja és eljárását a 42/E. § szerint folytatja. A határozat visszavonása ellen jogorvoslatnak helye nincs.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a magyar illetékes hatóság a határozat véglegessé válását követően soron kívül értesíti az érintett személyt és a többi érintett állam illetékes hatóságát. Az értesítést követően a kölcsönös egyeztető eljárás alapján folytatott valamennyi eljárást meg kell szüntetni.

(5) A magyar illetékes hatóságnak a vitás kérdés egyoldalú rendezéséről hozott végleges határozata az adóhatóságra kötelező.

(6) Amennyiben bármelyik érintett állam illetékes hatósága arról értesíti a magyar illetékes hatóságot, hogy a vitás kérdést egyoldalúan rendezte, az erről szóló értesítést követően a kölcsönös egyeztető eljárás alapján folytatott magyar illetékes hatóság előtti eljárást azonnali hatállyal meg kell szüntetni.

14/Q. Kölcsönös egyeztető eljárás lefolytatásának szabályai

42/H. § (1) Amennyiben a magyar illetékes hatóság és a többi érintett állam illetékes hatósága is elfogadja a panaszt, akkor a vitás kérdést kölcsönös egyeztető eljárás útján rendezheti a magyar illetékes hatóság és a többi érintett állam illetékes hatósága.

(2) Ha az érintett államok illetékes hatóságai megállapodásra jutottak a vitás kérdés rendezésének módjáról, akkor erről a magyar illetékes hatóság a kölcsönös megállapodás időpontját követően soron kívül határozattal értesíti az érintett személyt.

(3) A kölcsönös megállapodás alapján hozott határozat akkor válik véglegessé, és a magyar illetékes hatóságra, valamint az adóhatóságra kötelezővé, ha az érintett személy az érintett államok illetékes hatóságai kölcsönös megállapodásában foglalt határidőn belül

a) elfogadja a kölcsönös megállapodás alapján hozott határozatot és

b) lemond a vitás kérdés rendezéséhez kapcsolódó minden egyéb jogorvoslati lehetőség érvényesítéséhez fűződő jogáról.

(4) Amennyiben az egyéb jogorvoslati lehetőségekre vonatkozó eljárások már megindultak, a kölcsönös megállapodás alapján hozott határozat csak akkor válik véglegessé, ha az érintett személy az érintett államok illetékes hatóságai kölcsönös megállapodásában foglalt határidőn belül bizonyítja a magyar illetékes hatóság részére, hogy valamennyi érintett államban kérelmezte az említett egyéb jogorvoslati lehetőségekre vonatkozó eljárások megszüntetését.

(5) Amennyiben az érintett személy a (3) és (4) bekezdés szerinti határidőt túllépi, a kölcsönös megállapodás alapján hozott határozatban foglaltakat nem lehet végrehajtani, a magyar illetékes hatóság a határozatát visszavonja és a kölcsönös egyeztető eljárást megszünteti. A visszavonásról és az eljárás megszüntetéséről hozott döntéssel szemben jogorvoslatnak helye nincs.

(6) A kölcsönös megállapodás alapján hozott véglegessé vált határozat alapján az adóhatóság az érintett személy eredeti adókötelezettségét határozattal haladéktalanul módosítja, amely határozat az elévülésre tekintet nélkül végrehajtható. Az érintett személy a módosítás eredményeként őt terhelő adófizetési kötelezettség után késedelmi pótlék és adóbírság fizetésére nem kötelezhető, illetve a részére visszatérítendő adó után kamatra nem jogosult.

(7) Amennyiben az adóhatóság az érintett személy eredeti adókötelezettségének módosításáról nem hoz határozatot, a határozathozatalra kötelezés iránt az érintett személy bírósághoz fordulhat. A perre a Fővárosi Törvényszék rendelkezik hatáskörrel és kizárólagos illetékességgel. A perben a bíróság a mulasztási per szabályai szerint jár el azzal, hogy a bíróság döntésével szemben fellebbezésnek és perújításnak nincs helye.

(8) Amennyiben a kölcsönös egyeztető eljárásban az érintett államok illetékes hatóságai nem jutnak megállapodásra a vitás kérdés rendezésének módjáról, akkor e tényről a magyar illetékes hatóság tájékoztatja az érintett személyt, ismertetve a megállapodás meghiúsulásának általános okait.

(9) Ha a vitás kérdés bármilyen okból megszűnik, akkor a kölcsönös egyeztető eljárás alapján folytatott valamennyi eljárást azonnali hatállyal meg kell szüntetni. A magyar illetékes hatóság a megszűnés megállapításáról és annak okáról soron kívül végzéssel tájékoztatja az érintett személyt, amely végzés ellen fellebbezésnek helye nincs. A magyar illetékes hatóság ezzel egyidejűleg az eljárás megszűnéséről tájékoztatja a többi érintett állam illetékes hatóságait is.

14/R. A nemzeti eljárásokkal való kölcsönhatások és az azoktól való eltérések

42/I. § (1) A panasz az ügyben végleges adóhatósági döntéssel lezárt ügyben is benyújtható.

(2) A kölcsönös egyeztető eljárás folytatása mellett Magyarországon kezdeményezhető vagy folytatható bírósági eljárás vagy közigazgatási és büntetőjogi szankciók kiszabására irányuló eljárás ugyanazzal az üggyel kapcsolatban.

(3) A panasz benyújtható bármely más, az ügyben Magyarországon kezdeményezett közigazgatási vagy bírósági jogorvoslati eljárás igénybevétele mellett. Az érintett személy köteles az ilyen jogorvoslati eljárás megindításáról, felfüggesztéséről, szüneteléséről és végleges befejezéséről nyolc napon belül tájékoztatni a magyar illetékes hatóságot.

(4) Az érintett személy haladéktalanul értesítést küld a magyar illetékes hatóság részére a többi érintett államban történő jogorvoslati kezdeményezésről.

(5) Amennyiben az érintett személy az ügyben magyar bíróság előtt jogorvoslatot kezdeményezett és az ügy jogerős bírósági ítélettel zárult azt megelőzően, hogy az érintett államok illetékes hatóságai a vitás kérdésről a 42/H. § szerinti kölcsönös egyeztető eljárás keretében megállapodásra jutottak volna, a magyar illetékes hatóság értesíti a többi érintett állam illetékes hatóságát a bíróság határozatáról. A kölcsönös egyeztető eljárás ebben az esetben is folytatódik, azzal, hogy a magyar illetékes hatóság a magyar bíróság ítéletében foglaltaktól nem térhet el.”

86. § Az Aktv. a következő 45/I. §-sal egészül ki:

„45/I. § E törvénynek az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények uniós jogharmonizációs kötelezettségek miatt szükséges módosításáról szóló 2019. évi LXXII. törvénnyel megállapított 4. § (4a) és (4b) bekezdését, valamint a III/A. Fejezetét a 2019. július 1-től kezdődően benyújtott, a 2018. január 1-jével vagy azt követően kezdődő adóévben szerzett jövedelemre vagy vagyonra vonatkozó vitás kérdésekhez kapcsolódó panaszok tekintetében kell alkalmazni. Az érintett tagállamok illetékes hatóságai megállapodhatnak arról, hogy a 4. § (4a) és (4b) bekezdésében, valamint a III/A. Fejezetében foglalt rendelkezéseket a 2019. július 1-jét megelőzően benyújtott, vagy a 2018. január 1-jét megelőzően kezdődő adóévben szerzett jövedelemre vagy vagyonra vonatkozó vitás kérdésekhez kapcsolódó panaszok tekintetében is alkalmazzák.”

88. § Az Aktv. a következő 45/K. §-sal egészül ki:

„45/K. § A 2018. január 1-jét megelőzően kezdődő adómegállapítási időszakot érintő, a Választottbírósági Egyezmény alapján lefolytatandó kölcsönös egyeztető eljárás megindítására irányuló kérelem esetén a kölcsönös egyeztető eljárás lefolytatásának feltétele, hogy a kérelem vagy bármilyen arra utaló értesítés, amely az eljárás megindításának alapjául szolgál, a kérelmezőtől vagy a másik szerződő állam illetékes hatóságától az adómegállapításhoz való jog vagy az adó-visszatérítés iránti jog elévülési idején belül a magyar illetékes hatósághoz beérkezzen.”

89. § Az Aktv. a következő 45/L. §-sal egészül ki:

„45/L. § (1) E törvénynek az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények uniós jogharmonizációs kötelezettségek miatt szükséges módosításáról szóló 2019. évi LXXII. törvénnyel megállapított 4. § (4c) bekezdését, valamint IV/A. Fejezetét a 2019. július 1-től kezdődően benyújtott panaszok tekintetében kell alkalmazni.

(2) A 2018. január 1-jét megelőzően kezdődő adómegállapítási időszakot érintő, a kölcsönös egyeztető eljárás megindítására irányuló kérelem vagy panasz esetén – ha a nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik – a kölcsönös egyeztető eljárás lefolytatásának feltétele, hogy a kérelem, a panasz vagy bármilyen arra utaló értesítés, amely az eljárás megindításának alapjául szolgál, a kérelmezőtől, az érintett személytől vagy a másik szerződő állam illetékes hatóságától az adómegállapításhoz való jog vagy az adó-visszatérítés iránti jog elévülési idején belül a magyar illetékes hatósághoz beérkezzen.”

90. § Az Aktv. 46. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A 4. § (4a) és (4b) bekezdése és a III/A. Fejezet az európai uniós adóügyi vitarendezési mechanizmusokról szóló, 2017. október 10-i (EU) 2017/1852 tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.”

93. § Az országonkénti jelentések cseréjéről szóló illetékes hatóságok közötti multilaterális Megállapodás kihirdetéséről szóló 2017. évi XCI. törvény 1. melléklete a 4. melléklet szerint módosul.

94. § A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint a halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 79/D. § (5) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1), (2) és a (4) bekezdés alkalmazásával az (1) bekezdés szerinti támogatást kihelyező szerv a 26. § (3) bekezdés]

„b) 18. pontjában meghatározott adatokat nyilvántartó szervtől az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott,”

(adatokat is átveheti és kezelheti.)

- 1. Az országonkénti jelentések cseréjéről szóló illetékes hatóságok közötti multilaterális Megállapodás kihirdetéséről szóló 2017. évi XCI. törvény 1. melléklete a következő 8b. ponttal egészül ki:

„8b. Egyesült Királyság”