2019. évi LXX. törvény — mi változott? 2020. január 2.

(2) Az Nkt. 8. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (2a)–(2e) bekezdéssel egészül ki:

„(2) A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a harmadik életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától legalább napi négy órában óvodai foglalkozáson vesz részt. A szülő – tárgyév május 25. napjáig benyújtott – kérelme alapján a gyermek jogos érdekét szem előtt tartva, annak az évnek az augusztus 31. napjáig, amelyben a gyermek a negyedik életévét betölti, a Kormány rendeletében kijelölt szerv (a továbbiakban: felmentést engedélyező szerv) felmentheti az óvodai foglalkozáson való részvétel alól, ha a gyermek családi körülményei, sajátos helyzete indokolja. Ha az eljárásban szakértőt kell meghallgatni, csak az óvodavezető vagy a védőnő rendelhető ki, és a függő hatályú döntésben nem kell rendelkezni a kérelmezett jog gyakorlásáról.

(2a) A (2) bekezdésben foglalt döntés ellen közigazgatási pert a döntés közlésétől számított tizenöt napon belül lehet megindítani. A felmentést engedélyező szerv döntését a bíróság nem változtathatja meg.

(2b) A bíróság legkésőbb a keresetlevélnek a bírósághoz való érkezését követő nyolc napon belül intézkedik a tárgyalási határnapnak a keresetlevél bírósághoz való érkezésétől számított harminc napon belüli időpontra történő kitűzéséről, kivéve, ha egyik fél sem kérte tárgyalás tartását, és azt a bíróság sem tartja szükségesnek.

(2c) A (2a) bekezdés szerint indult perben egyesbíró jár el első fokon. Ha az ügy különös bonyolultsága indokolja, az egyesbíró a perben a tárgyalás megkezdése előtt elrendelheti, hogy az ügyben három hivatásos bíróból álló tanács járjon el. A tanács elé utalt ügyben utóbb egyesbíró nem járhat el.

(2d) A bíróság a keresetlevelet, a keresetlevél bírósághoz történő érkezésétől számított negyvenöt napon belül bírálja el, a határozatát ugyanezen határidőn belül írásba foglalja és a felek részére kézbesíti.

(2e) A perben nem lehet alkalmazni a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 148. §-a szerinti ítélkezési szünetre vonatkozó rendelkezéseket.”

17. § (1) Az Nkt. 45. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, tankötelessé válik. A tankötelezettség teljesítése a tanév első tanítási napján kezdődik. A szülő kérelmére a felmentést engedélyező szerv döntése alapján a gyermek további egy nevelési évig óvodai nevelésben vehet részt. A szülő kérelmét az iskolakezdés évében január 15-éig nyújthatja be a felmentést engedélyező szervhez. Ha az eljárásban szakértőt kell meghallgatni, akkor csak szakértői bizottság rendelhető ki, és a függő hatályú döntésben nem kell rendelkezni a kérelmezett jog gyakorlásáról. Ha a szakértői bizottság a szülői kérelem benyújtására nyitva álló határidő előtt a gyermek további egy nevelési évig óvodai nevelésben történő részvételét javasolja, a szülői kérelem benyújtására nincs szükség. Ha a gyermek az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget korábban eléri, a felmentést engedélyező szerv a szülő kérelmére engedélyezheti, hogy a gyermek hatéves kora előtt megkezdje tankötelezettségének teljesítését. A bíróság eljárására alkalmazni kell a (6b)–(6f) bekezdésében foglaltakat.”

(5) Az Nkt. 45. § (8) és (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(8) A hivatal gondoskodik az óvodai nevelésben részvételre kötelezettek és a tankötelesek nyilvántartásáról, a nyilvántartásból adatot közöl a területileg illetékes kötelező felvételt biztosító óvodák, iskolák fenntartói számára. A felmentést engedélyező szerv hivatalból, valamint a hivatal jelzése alapján elrendeli és felügyeli az óvodába járási kötelezettség és a tankötelezettség teljesítését, a szakértői vizsgálatokon való megjelenést.

(9) A gyermek, tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes köznevelési feladatot ellátó hatóság ellátja az óvodaköteles gyermek és a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása esetén törvény vagy kormányrendelet által feladat- és hatáskörébe utalt feladatokat.”

(5) Az Nkt. 94. §-a a következő (4g) bekezdéssel egészül ki:

„(4g) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy

a) az óvodai foglalkozáson való részvétellel, valamint

b) a tankötelezettség teljesítésének megkezdésével

kapcsolatosan eljáró, felmentést engedélyező szervet rendeletben jelölje ki.”

(3) Hatályát veszti az Nkt. 45. § (4) és (10) bekezdése.

37. § (1) Az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény (a továbbiakban: Onytv.) 3. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A személyiadat- és lakcímnyilvántartást kezelő szerv minden év január 15-éig adatot szolgáltat az oktatási nyilvántartás működéséért felelős szerv számára az adott évben a harmadik életévüket betöltő gyermekek, továbbá folyamatosan a Magyarország területére érkező óvodába járni köteles vagy tanköteles gyermekek 2. § a)–h) pontja szerinti adatai vonatkozásában.”

(2) Az Onytv. 4. § (2) bekezdése a következő n)–o) ponttal egészül ki:

[Az (1) bekezdés a) pontja szerinti szakrendszer személyes adatokat tartalmazó alrendszerei:]

„n) az óvodai nevelésben részvételre kötelezett gyermekek nyilvántartása;

o) a tanköteles gyermekek nyilvántartása.””

(3) Az Onytv. 5. § (2) bekezdés 1. és 2. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(Az oktatási nyilvántartás működéséért felelős szerv oktatási azonosító számot ad annak az oktatási azonosító számmal még nem rendelkező természetes személynek,)

„1. aki a tárgyévben betölti a harmadik életévét, továbbá aki óvodai jogviszonyban áll, valamint annak a nem magyar állampolgárnak, aki Magyarország területén tartózkodik és óvodai nevelésben részvételre kötelezett,

2. aki tanulói jogviszonyban áll, továbbá annak a nem magyar állampolgárnak, aki Magyarország területén tartózkodik és tanköteles,””

(4) Az Onytv. 7. §-a a következő (26) bekezdéssel egészül ki:

„(26) Az óvodai nevelésben részvételre kötelezett gyermekek nyilvántartásából adat továbbítható a kötelező felvételt biztosító óvoda fenntartója és a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes jegyző részére az óvodai felvétel biztosítása céljából, a felmentést engedélyező szerv részére a hatósági eljárás lefolytatása céljából, valamint a szabálysértési hatóság részére a szabálysértési eljárás lefolytatása céljából.”

(5) Az Onytv. 7. §-a a következő (27) bekezdéssel egészül ki:

„(27) A tanköteles gyermekek nyilvántartásából adat továbbítható a kötelező felvételt biztosító általános iskola fenntartója részére az iskolai felvétel biztosítása céljából, a felmentést engedélyező szerv részére a hatósági eljárás lefolytatása céljából, valamint a szabálysértési hatóság részére a szabálysértési eljárás lefolytatása céljából.”