2019. évi LXX. törvény — mi változott? 2019. szeptember 1.

3. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény

- a) 44/B. § (1) bekezdés d) pontjában az „a magántanuló” szövegrész helyébe az „az egyéni munkarenddel rendelkező tanuló”,

- b) 44/C. § (3) bekezdés b) pontjában a „magántanulóként” szövegrész helyébe az „egyéni munkarenddel rendelkező tanulóként”,

- c) 87. § (1) bekezdés c) pontjában a „beíratása, tanulói jogviszonyának, magántanulói jogállásának létesítése, megszüntetése ügyében” szövegrész helyébe a „beíratásával, tanulói jogviszonyának létesítésével, megszüntetésével, valamint egyéni munkarendjének engedélyezésével kapcsolatos ügyekben”

szöveg lép.

4. § A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 55. § (3) bekezdés a) pontjában a „magántanulóként” szövegrész helyébe az „egyéni munkarenddel rendelkező tanulóként” szöveg lép.

(2) Az Nkt. 45. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A tankötelezettség iskolába járással teljesíthető. Ha a tanuló egyéni adottsága, sajátos helyzete indokolja, és a tanuló fejlődése, tanulmányainak eredményes folytatása és befejezése szempontjából előnyös, a tankötelezettség teljesítése céljából határozott időre egyéni munkarend kérelmezhető. A szülő, nagykorú tanuló esetén a tanuló a kérelmet a tanévet megelőző június 15-éig nyújthatja be a felmentést engedélyező szervhez. Ezen időpontot követően csak abban az esetben nyújtható be kérelem, ha a tankötelezettség iskolába járással történő teljesítését megakadályozó körülmény merül fel. Jogszabályban meghatározott esetben az egyéni munkarendet biztosítani kell.”

(3) Az Nkt. 45. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A felmentést engedélyező szerv dönt arról, hogy a tanuló a tankötelezettségének egyéni munkarend keretében tehet eleget. Az eljárás során a felmentést engedélyező szerv megkeresheti a gyámhatóságot, a gyermekjóléti szolgálatot, az iskolaigazgatót, gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő tanuló esetén a gyermekvédelmi gyámot. Az eljárásban a függő hatályú döntésben nem kell rendelkezni a kérelmezett jog gyakorlásáról.”

(4) Az Nkt. 45. §-a a következő (6a)–(6f) bekezdéssel egészül ki:

„(6a) Ha az egyéni munkarendben tanuló neki felróható okból két alkalommal nem jelenik meg az osztályozó vizsgán, vagy két alkalommal nem teljesíti a tanulmányi követelményeket, az iskola igazgatója értesíti a felmentést engedélyező szervet, és a tanuló a következő félévtől csak iskolába járással teljesítheti a tankötelezettségét.

(6b) A (2) és (6) bekezdésben foglalt döntés ellen közigazgatási pert a döntés közlésétől számított tizenöt napon belül lehet megindítani. A felmentést engedélyező szerv döntését a bíróság nem változtathatja meg.

(6c) A bíróság legkésőbb a keresetlevélnek a bírósághoz való érkezését követő nyolc napon belül intézkedik a tárgyalási határnapnak a keresetlevél bírósághoz való érkezésétől számított harminc napon belüli időpontra történő kitűzéséről, kivéve, ha egyik fél sem kérte tárgyalás tartását, és azt a bíróság sem tartja szükségesnek.

(6d) A perben egyesbíró jár el első fokon. Ha az ügy különös bonyolultsága indokolja, az egyesbíró a perben a tárgyalás megkezdése előtt elrendelheti, hogy az ügyben három hivatásos bíróból álló tanács járjon el. A tanács elé utalt ügyben utóbb egyesbíró nem járhat el.

(6e) A bíróság a keresetlevelet, a keresetlevél bírósághoz történő érkezésétől számított negyvenöt napon belül bírálja el, a határozatát ugyanezen határidőn belül írásba foglalja és a felek részére kézbesíti.

(6f) A perben nem lehet alkalmazni a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 148. §-a szerinti ítélkezési szünetre vonatkozó rendelkezéseket.”

21. § (1) Az Nkt. 65. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A Kormány rendeletben állapítja meg a 8. melléklet szerinti, az ágazati, szakmai sajátosságokra tekintettel meghatározott illetménypótlék megállapításának elveit, továbbá a munkavégzés sajátos körülményeire tekintettel az e törvényben meghatározott felső határnál magasabb mértékű pótlékot határozhat meg.”

(2) Az Nkt. 65. §-a a következő (5a) és (5b) bekezdéssel egészül ki:

„(5a) A Kormány rendeletben az intézmény vezetői részére

a) az intézmény méretétől függően további bérpótlékot és

b) a nyújtott munkateljesítménytől függően ösztönzési keresetkiegészítést

állapíthat meg.

(5b) A munkáltató – ide nem értve a helyettesítést – a munkakörbe tartozó feladatokon kívüli, célhoz köthető feladatot állapíthat meg a pedagógus részére, amelynek teljesítése a munkakör ellátásából adódó általános munkaterhet jelentősen meghaladja (a továbbiakban: célfeladat). A célfeladat eredményes végrehajtásáért – a pedagógus illetményén felül, írásban, a célfeladat teljesítésének igazolásakor – céljuttatás jár.”

22. § Az Nkt. 67. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Nevelési-oktatási intézményben intézményvezetői megbízás felsőfokú végzettséggel, pedagógus szakképzettséggel rendelkező és a Kormány rendeletében meghatározott egyéb feltételnek megfelelő személynek adható.”

(6) Az Nkt. 94. §-a a következő (4h) bekezdéssel egészül ki:

„(4h) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az egyéni munkarenddel kapcsolatosan eljáró, felmentést engedélyező szervet rendeletben jelölje ki.”

30. § (1) Az Nkt. 54. alcíme a következő 99/J. §-sal egészül ki:

„99/J. § E törvénynek a közneveléssel összefüggő egyes törvények módosításáról és a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról szóló 2013. évi CCXXXII. törvény hatályon kívül helyezéséről szóló 2019. évi LXX. törvénnyel megállapított

a) 45. § (5) bekezdésének hatálybalépését megelőző napon magántanulói jogviszonyban álló tanuló magántanulói jogviszonyának egyéni munkarendre történő módosítását a Kormány által kijelölt hatóság a hatálybalépéstől számított egy éven belül felülvizsgálja,

b) 62. § (4) bekezdését a hatálybalépését követően benyújtott kérelmekre kell alkalmazni.”

(2) Az Nkt.

- a) 20. § (8) bekezdésében a „67. § (6)–(7) bekezdésében” szövegrész helyébe a „67. § (7) bekezdésében”,

- b) 27. § (7) bekezdésében a „magántanulóként” szövegrészek helyébe az „egyéni munkarend keretében”,

- c) 41. §

- ca) (4) bekezdés e) pont ea) alpontjában az „a magántanulói jogállással” szövegrész helyébe az „az egyéni munkarenddel”,

- cb) (7) bekezdés a) pontjában a „magántanulói jogállása” szövegrész helyébe az „egyéni munkarendje”,

- d) 50. § (1) bekezdésében az „a magántanulót” szövegrész helyébe az „az egyéni munkarenddel rendelkezőt”,

- e) 55. § (2) bekezdésében az „A magántanulót” szövegrész helyébe az „Az egyéni munkarenddel rendelkezőt”, az „a magántanulókra” szövegrész helyébe az „az egyéni munkarenddel rendelkezőkre”,

- f) 62. § (4) bekezdésében az „az oktatásért felelős miniszter” szövegrész helyébe az „a hivatal”,

- g) 91. §

- ga) (1) bekezdésében a „magántanulóként” szövegrész helyébe az „egyéni munkarend alapján”,

- gb) (3) bekezdésében a „magántanulóként” szövegrész helyébe az „egyéni munkarenddel rendelkezőként”,

- h) 94. § (4) bekezdés m) pontjában a „pedagógus-ösztöndíj alapítását” szövegrész helyébe a „pedagógus-ösztöndíj igénybevételének feltételeit”,

- i) 8. mellékletében az „osztályfőnöki/kollégiumban csoportvezetői” szövegrész helyébe az „osztályfőnöki, kollégiumban csoportvezetői, alapfokú művészeti iskolában tanszakvezetői”

szöveg lép.

(2) Hatályát veszti az Nkt.

- a) 31. § (2) bekezdés d) pontjában az „és a 83. § (3) bekezdés e) pontjában” szövegrész,

- b) 36. § (4) bekezdés e) pontjában az „és a 83. § (3) bekezdés e) pontjában” szövegrész,

- c) 67. §

- ca) (1a) bekezdése,

- cb) (4)–(6) bekezdése,

- d) 98. § (18) bekezdése.

34. § A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény (a továbbiakban: Bvtv.) 200. §-ában a „magántanulói jogviszony keretében” szövegrész helyébe az „egyéni munkarend alapján” szöveg lép.

35. § Hatályát veszti a Bvtv. 198. § (1) bekezdésében a „vagy magántanulói” szövegrész.

40. § Az Onytv. 1. melléklet I. alcím c) pontjában a „magántanuló-e” szövegrész helyébe az „egyéni munkarenddel rendelkezik-e” szöveg lép.

2. Az Onytv. 1. melléklet VI. alcím g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az oktatási nyilvántartás működéséért felelős szerv az országos pedagógiai mérések sikeres lebonyolítása céljából működteti az országos mérések adatbegyűjtő és -kezelő informatikai rendszerét. A tanulói teljesítménymérések megszervezéséhez szükséges adatok, valamint az országos mérési eredmények nyilvántartása – személyazonosításra alkalmatlan módon – az alábbi személyes adatokat tartalmazza:)

„g) egyéni munkarend szerinti nevelés-oktatásban való részvétel,”