2019. évi LXVIII. törvény — mi változott? 2019. augusztus 2.

19. § (1) A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) 9. § (2a) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2a) A felsőoktatási intézmény elnevezésének más felsőoktatási intézmény elnevezésétől egyértelműen különböznie kell. A felsőoktatási intézmény elnevezése nem lehet megtévesztő, nem kelthet az intézményre, annak tevékenységére vonatkozó hamis látszatot. Megtévesztőnek, illetve összetéveszthetőnek minősül a felsőoktatási intézmény elnevezése, ha annak magyar vagy idegen nyelven történő megnevezése és valamely más, az oktatási hivatalnál nyilvántartásba vett felsőoktatási intézmény elnevezése megegyezik. A felsőoktatási intézményt élő személyről elnevezni nem lehet. A történelem kiemelkedő személyiségeinek nevét a Bölcsészettudományi Kutatóközpont engedélyével, továbbá olyan nevet, amelyhez másnak jogi érdeke fűződik, csak a jogosult hozzájárulásával lehet a felsőoktatási intézmény nevében feltüntetni.”

(2) Az Nftv. 117/C. §-a a következő (4a)–(4c) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) Az (1) bekezdés szerinti fenntartóváltással érintett felsőoktatási intézmény fenntartóváltás napját megelőző fordulónappal az államháztartási számviteli szabályok szerinti záró beszámolót készít, azzal hogy a záró beszámolót megalapozó könyvviteli zárlat során az aktív és a passzív időbeli elhatárolásokat nem kell kivezetni. Az általános és kizárólagos jogutód felsőoktatási intézmény a fenntartóváltás napján nyitó mérleget köteles készíteni, amelybe az (1) bekezdés szerinti fenntartóváltással érintett felsőoktatási intézmény záró beszámolója mérlegében kimutatott vagyoni elemeket azok jellegének, és a záró beszámoló mérlegében bemutatott könyv szerinti értékének megfelelően veszi fel azzal, hogy a saját tőkén belül a nemzeti vagyon induláskori értéke jegyzett tőkeként, a nemzeti vagyon változásai és az egyéb eszközök induláskori értéke és változásai tőketartalékként, a mérleg szerinti eredmény és a felhalmozott eredmény eredménytartalékként veendő fel a nyitómérlegbe.

(4b) Az (1) bekezdés szerinti fenntartóváltással érintett felsőoktatási intézmény a fenntartóváltáshoz kapcsolódóan ingyenes vagyonjuttatásként kapott eszközöket – ide nem értve a (4c) bekezdésben foglalt pénzeszközöket – nyilvántartási értéken mint bekerülési értéken a tőketartalékkal szemben köteles a könyveibe felvenni. Azon eszközöknél, amelyekhez a jogelődnél részben vagy egészben halasztott bevétel kapcsolódott, az ingyenes vagyonjuttatásként történő átvételt a jogelőd könyveiben halasztott bevételként megjelenő összeg erejéig a tőketartalék helyett a halasztott bevételekkel szemben kell elszámolni.

(4c) Az (1) bekezdés szerinti fenntartóváltással érintett felsőoktatási intézmény a fenntartóváltáshoz kapcsolódóan a jogelőd felsőoktatási intézmény által az állami fenntartó útján a jogutód felsőoktatási intézmény részére átadott pénzeszközt az eredménytartalékkal szemben köteles a könyveibe felvenni.”

(3) Az Nftv. 117/C. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki:

„(12) A (4a)–(4c) bekezdést az (1) bekezdés szerinti, 2019. augusztus 1-jét megelőző fordulónappal történt, fenntartóváltás eredményeként folyamatban lévő záró és nyitó mérleg összeállítása során is alkalmazni kell.”

21. § A KFItv. 5. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A tudománypolitika koordinációjáért felelős miniszter koordinálásával az NKFI Hivatal elnöke, a miniszterek és a Magyar Tudományos Akadémia (a továbbiakban: MTA) elnöke feladatkörükben részt vesznek a kormányzati KFI stratégia és eszközrendszere kidolgozásában, valamint megvalósításában.”

22. § A KFItv. 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„6. § Az NKFI Hivatal kormányzati főhivatalként működő központi kormányzati igazgatási szerv.”

23. § A KFItv. 8. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az NKFI Hivatalt elnök vezeti, aki a kutatás-fejlesztési és innovációs ügyekben ellátja a tudománypolitika koordinációjáért felelős miniszter által ráruházott képviseleti és egyéb feladatokat. Az elnök tevékenységét elnökhelyettesek segítik.”

33. § A KFItv. a következő VI/A. Fejezettel egészül ki:

„VI/A. FEJEZET

AZ EÖTVÖS LORÁND KUTATÁSI HÁLÓZAT

13/A. Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat szervezete

42/A. § Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (a továbbiakban: ELKH) az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Titkárságából (a továbbiakban: ELKH Titkárság), valamint az általa központi költségvetési szervként vagy gazdasági társaságként működtetett kutatóközpontokból, kutatóintézetekből és kutatócsoportokból (a továbbiakban együtt: kutatóhelyek) áll.

13/B. Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Titkársága

42/B. § (1) Az ELKH Titkárság gazdasági szervezettel rendelkező központi költségvetési szerv, mely az ELKH tagjaként központi költségvetési szerv formában működtetett kutatóhelyekkel a központi költségvetésről szóló törvényben önálló költségvetési fejezetet képez. Az ELKH Titkárság tudományos kutatások folytatása céljából a központi költségvetésből támogatott főhivatású kutatóhálózatot tart fenn.

(2) Az ELKH Titkárság gyakorolja a 42/A. § szerint általa működtetett központi költségvetési szervként működő kutatóhelyek felett az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 9. §-a szerinti irányítási hatásköröket, valamint a gazdasági társaságként működő kutatóhelyeknek a tulajdonosi joggyakorlót megillető jogait, és ellátja a kutatóhelyek igazgatási és ellenőrzési feladatait.

(3) Az ELKH Titkárság közfeladata a jelen fejezetben meghatározott intézményesített keretek között folytatott kutatások intézményrendszerének fenntartása, működtetése.

(4) Az ELKH Titkárság – megállapodás útján – a (3) bekezdésben meghatározott közfeladat ellátásában más szervezet részvételét is biztosíthatja.

(5) A (3) bekezdés szerinti közfeladat ellátásához szükséges működés feltételeit az ELKH Titkárság – és a 46. § (1) bekezdésben meghatározott vagyonelemek erejéig a Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény (a továbbiakban: MTA tv.) 3. § (1a) bekezdésben meghatározott feladata keretei között az MTA – biztosítja.

(6) A Kormány ELKH-val és az ELKH Titkársággal kapcsolatos feladata a kutatás-fejlesztés és innováció közfinanszírozású támogatásához való hozzáférés elősegítése, a rendelkezésre álló többletforrások, az egységes szerkezetű finanszírozás hatékony felhasználási feltételeinek a biztosítása.

13/C. Az ELKH Titkárság szervezete

42/C. § (1) Az ELKH Titkárság fő döntéshozó szerve az irányító testület (a továbbiakban: Irányító Testület).

(2) Az Irányító Testület 13 főből áll, az elnökön felüli tagjai közül hat főt a tudománypolitika koordinációjáért felelős miniszter, hat főt az MTA elnöke javasol azzal, hogy az Irányító Testület tagjainak legalább kétharmada a tudomány művelői közül kerüljön kiválasztásra. Az Irányító Testület tagjait a miniszterelnök nevezi ki.

(3) Az Irányító Testület

1. meghatározza a főtitkári és a főtitkárhelyettesi munkakör betöltését szolgáló nyilvános pályázati felhívás tartalmát; a nyilvános pályázati eljárás eredményére tekintettel megválasztja a főtitkárt és a főtitkárhelyettest;

2. elfogadja az ELKH működésével kapcsolatos stratégiai elveket;

3. dönt a kutatóhelyek megalapításáról, átszervezéséről, megszüntetéséről;

4. jóváhagyja a kutatóhelyek céljait, feladatait, kiadja alapító okiratukat;

5. meghatározza a kutatóhelyek vezetői munkaköre betöltését szolgáló nyilvános pályázati felhívás tartalmát és megválasztja a kutatóhelyek vezetőit;

6. dönt az ELKH Titkárság, valamint a kutatóhelyek szervezeti és működési szabályairól, az ELKH Titkárság szabályzatairól;

7. elfogadja az ELKH Titkárság vagyongazdálkodásával kapcsolatos szabályokat;

8. előzetesen jóváhagyja az ELKH Titkárság szervezeti és működési szabályzatában meghatározott értékhatárt meghaladó kötelezettségvállalását;

9. meghatározza a kutatóhelyek támogatásának szempontjait;

10. jóváhagyja az ELKH Titkárság és a kutatóhelyek következő évi költségvetésének irányelveit és elfogadja az ELKH Titkárság és a kutatóhelyek következő évi költségvetésének kereteit;

11. értékeli a kutatóhelyek tevékenységét szolgáló támogatások felhasználását;

12. jóváhagyja az ELKH Titkárság és a kutatóhelyek előző évről szóló éves költségvetési beszámolóját;

13. megvitatja az Országgyűlés és a Kormány számára készülő elnöki beszámolók koncepcióját;

14. az Alaptörvény X. cikk (2) bekezdését nem sértve véleményt nyilvánít a hazai tudomány és a társadalom koncepcionális kérdéseiről;

15. ellátja az alapító okirat által hatáskörébe utalt feladatokat.

(4) Az Irányító Testület legalább negyedévente ülésezik, működésének részletes szabályait a szervezeti és működési szabályzat keretei között ügyrendjében állapítja meg azzal, hogy az Irányító Testület szavazásra jogosult tagjai többségének támogató szavazata szükséges a (3) bekezdés 2., 3., 5., és 10. pontja szerinti döntésekhez.

42/D. § (1) Az Irányító Testület vezetője az elnök (a továbbiakban: elnök), akit az MTA elnöke és a tudománypolitika koordinációjáért felelős miniszter közös javaslatára a miniszterelnök nevez ki. Az Irányító Testület elnöke az „Eötvös Loránd Kutatási Hálózat elnöke” cím használatára jogosult.

(2) Az ELKH Titkárság tevékenységét – a szervezeti és működési szabályzatban foglaltak szerint – az elnök irányítja.

(3) Az elnök

a) az ELKH mint központi költségvetési fejezet tekintetében a fejezetet irányító szerv vezetője;

b) kétévente az Országgyűlésnek, évente a Kormánynak beszámol az ELKH működésének eredményeiről;

c) az ELKH Titkárság vagyona tekintetében gyakorolja a tulajdonosi jogokat;

d) képviseli az ELKH Titkárságot;

e) munkáltatói jogot gyakorol

ea) a főtitkár,

eb) a főtitkárhelyettes

ec) a kutatóhelyek vezetői

felett;

f) a főtitkár útján gondoskodik az Irányító Testület döntéseinek végrehajtásáról,

g) ellátja az alapító okirat által hatáskörébe utalt további feladatokat.

(4) Az elnököt – akadályoztatása esetén – a főtitkár helyettesíti, egyebekben az elnök a (3) bekezdés c)–e) pontjában foglalt jogköreit vagy azok meghatározott részét a főtitkárra ruházhatja, aki ezt a jogát nem ruházhatja át.

42/E. § (1) Az Irányító Testület munkáját az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Tudományos Tanácsa (a továbbiakban: Tudományos Tanács) segíti. A Tudományos Tanács a szervezeti és működési szabályzatban foglalt körben véleményezi az Irányító Testület számára készült előterjesztéseket, stratégiai javaslatokat készít és éves értékelést végez, továbbá dönt az Irányító Testület által ráruházott hatáskörökben, és ellátja a szervezeti és működési szabályzatban foglalt egyéb feladatokat.

(2) A Tudományos Tanácson belül az Irányító Testület által jóváhagyott szakterületi kollégiumok működhetnek.

(3) A Tudományos Tanács tagjait az Irányító Testület javaslatára az elnök kéri fel.

42/F. § (1) Az Irányító Testület és a Tudományos Tanács munkáját a nemzetközileg elismert külföldi kutatókból álló Nemzetközi Tanácsadó Testület segíti. A Nemzetközi Tanácsadó Testület közreműködik az ELKH rendszeres, tudományos és szervezeti teljesítménymérésében.

(2) A Nemzetközi Tanácsadó Testület tagjait az Irányító Testület és a kutatóhelyek fele-fele arányban tett javaslatára az elnök kéri fel.

42/G. § (1) A főtitkár az ELKH Titkárság igazgatási vezetője, ezáltal közvetetten ellátja a kutatóhálózat adminisztratív irányítását. A főtitkár ellátja továbbá az alapító okiratban, a szervezeti és működési szabályzatban foglalt feladatokat, és eljár azokban az ügyekben, melyekben átruházott jogkört gyakorol.

(2) A főtitkár az „Eötvös Loránd Kutatási Hálózat főtitkára” cím használatára jogosult.

13/D. Kutatóhálózat

42/H. § (1) A kutatóközpontok és a kutatóintézetek központi költségvetési szervi vagy közhasznú nonprofit gazdasági társasági formában működnek. A kutatócsoport valamely kutatóközponthoz, kutatóintézethez, vagy a támogatott kutatócsoportok kutatási feladatainak összehangolásáért felelős költségvetési szervhez rendelt szervezeti egység.

(2) A kutatóhelyek az alapító okiratukban foglaltaknak megfelelően ellátják közfeladataikat és egyéb tevékenységet is végezhetnek. Tevékenységüket az elnyert pályázataik és megkötött szerződéseik, továbbá az alapító okiratuk keretei között maguk határozzák meg. A kutatóhelyek közfeladataikat nem veszélyeztető módon vállalkozási tevékenység végzésére jogosultak.

(3) A kutatóhelyek a szakterületükön részt vesznek szakmai állásfoglalás és vélemény kidolgozásában, gondoskodnak kutatóik szakmai fejlődéséről és szakmai utánpótlás biztosításáról, továbbá a felsőoktatási intézményekkel kötött megállapodások szerint közreműködnek az oktatásban, kutatásban és doktori képzésekben.

(4) A kutatóközpont, vagy kutatóintézet érintett szervezeti egysége legfőbb testületi döntéshozó szerve tagjai támogatásával, vagy ennek hiányában a szervezeti egység vezetőjének indokolt javaslatával az Irányító Testületnél kezdeményezheti a szervezeti egység szervezeti átalakítását, kiválását és másik kutatóközponthoz, vagy kutatóintézethez, felsőoktatási intézményhez való csatlakozását, illetve a kiválást követő önálló működtetését.

(5) A költségvetési fejezeten belül forrást szükséges biztosítani a kutatóhálózat intézményfenntartásához.

(6) A kutatóhelyek a rendelkezésükre bocsátott pénzeszközökkel és saját bevételeikkel önállóan gazdálkodnak és törvény eltérő rendelkezése hiányában ezek nem vonhatók el.

(7) A kutatóhelyek többéves kutatási és egyéb szerződéseket köthetnek, és ezek teljesítése érdekében az elnök előzetes engedélyével a folyó éven túli kötelezettségeket vállalhatnak.

(8) A kutatóhálózatba tartozó központi költségvetési szervek a megkötött kutatási szerződések alapján – az Irányító Testület által rögzített eljárási rend szerint – a bevételek mértékéig módosíthatják a kiadási és bevételi előirányzataik főösszegét.

(9) A központi költségvetési szervként működő kutatóhelyek év végi maradványának a megkötött szerződések teljesítésével összefüggő része nem tartozik az éves maradványelszámolás körébe. Ezeket a maradványokat a kutatóhelyeknek a megkötött szerződésekben foglaltak szerint kell felhasználniuk, és a megbízóval kell a maradvány összegéről elszámolniuk. A központi költségvetési szerv kutatóhelyek a költségvetési év végén keletkezett maradványt – az Irányító Testület rendelkezésétől függően – a következő év(ek)ben feladataik teljesítésére felhasználhatják.

(10) A központi költségvetési szerv kutatóhelyek az államháztartáson kívüli bevételeknek a kapcsolódó kiadások teljesítése után fennmaradt részét a Magyar Államkincstárnál külön célelszámolási számlán kezelhetik, s ennek összegét, valamint a maradvány átmenetileg szabad pénzeszközeit – amennyiben nincs lejárt kötelezettségük – a Magyar Államkincstár hálózatában értékesített állampapírba fektethetik.

(11) A kutatóközpont és a kutatóintézet szellemi és anyagi kapacitásával végzett tevékenységének bevételei a kutatóhely működésének és fejlesztésének forrását képezik.

13/E. Foglalkoztatási szabályok

42/I. § (1) Az elnök, a főtitkár és főtitkárhelyettesek megbízatása öt évre szól. Az elnöki és főtitkári tisztségre ugyanaz a személy legfeljebb kétszer nevezhető ki, választható meg.

(2) Az elnök és a főtitkár a tevékenységéért az Irányító Testületnek felel.

(3) Az ELKH Titkárságán foglalkoztatottak jogviszonyára a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) rendelkezéseit kell alkalmazni.

(4) Kutatóhelyeknél foglalkoztatottak jogviszonyára a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.), valamint az Mt. rendelkezéseit az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. A Kjt. határozott idejű jogviszony létesítésére vonatkozó rendelkezését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a 2. mellékletben foglalt központi költségvetési szerv közfeladatának ellátása során azonos foglalkoztatottra vonatkozóan egy alkalommal legfeljebb három év határozott időtartamra tudományos kutatói közalkalmazotti jogviszonyt létesíthet a Kjt. 21. § (2) bekezdésében felsorolt kivételi eseteken túlmenően. A Kjt.-ben meghatározott, a büntetlen előéletre és a foglalkoztatástól eltiltás hiányára vonatkozó feltételt nem kell igazolni, ha a kizáró ok hiányát a 2. mellékletben foglalt köztestületi vagy központi költségvetési szervvel létesített korábbi megbízási vagy foglalkoztatási jogviszonyára tekintettel a foglalkoztatni kívánt személy már igazolta, és a korábbi jogviszony megszűnése óta legfeljebb hat hónap telt el.

(5) Az ELKH szervezetében foglalkoztatottak számára keresetkiegészítés állapítható meg.”

35. § A KFItv. 16. alcíme helyébe a következő rendelkezés lép:

„16. Átmeneti rendelkezések

45. § (1) A 2. mellékletben felsorolt köztestületi költségvetési szervek központi költségvetési szervként működnek tovább az ELKH Titkárság irányítása és alapítói joggyakorlása mellett.

(2) A működési forma és az irányító szerv személyének, valamint az intézmények címrendi besorolásának változása a kutatóhelyek jogalanyiságát nem érinti, a 2. melléklet szerinti központi költségvetési szervek az ott felsorolt köztestületi költségvetési szervek valamennyi jogát és kötelezettségét folytatólagosan gyakorolják. A működési forma jelen bekezdés szerinti változása nem minősül az Áht. 11. § (2) bekezdése szerinti átalakulásnak, valamint arra az Áht. 11. § (5)–(6) bekezdései nem alkalmazhatók.

(3) A (2) bekezdés szerinti működési formaváltás a köztestületi költségvetési szervvel szemben fennálló követeléseket nem teszi lejárttá, és arra való hivatkozással szerződésszegési igényt vagy biztosíték nyújtására vonatkozó igényt nem lehet érvényesíteni.

(4) A (2) bekezdés szerinti működési formaváltás a köztestületi költségvetési szerv mint munkáltató által foglalkoztatott közalkalmazottak közalkalmazotti jogviszonyát nem érinti, a köztestületi költségvetési szervekre irányadó foglalkoztatási szabályok a 2. mellékletben foglalt központi költségvetési szervekre nézve is kötelezően alkalmazandók.

46. § (1) Eltérő megállapodás hiányában a 2. melléklet szerinti központi költségvetési szervek elhelyezését, valamint a kutatóintézeti hálózat működtetését szolgáló, a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonában és ezen kutatóhelyek használatában lévő vagyonelemeknek ingyenes használatba bocsátását – a 42/B. § (5) bekezdésének megfelelően – az MTA biztosítja. Az ingyenes használat körébe tartozó vagyonelem, ingatlan használója azt rendeltetésének megfelelően köteles használni, üzemeltetni, karbantartani, gondoskodni az állagmegóvásról, köteles az állagmegóváson túl jelentkező rekonstrukciós, fejlesztési költségeket, közterheket, költségeket, díjakat viselni, gondoskodni a vagyonvédelemről.

(2) Eltérő megállapodás hiányában a 2. mellékletben felsorolt kutatóhelyek üzemeltetési feladatait a Magyar Tudományos Akadémia Létesítménygazdálkodási Központ a kutatóhelyek irányítószerv váltását követően is 2021. december 31-ig folytatólagosan biztosítja.

(3) A központi költségvetési szervek (1) bekezdés szerinti elhelyezése, valamint a hivatkozott vagyonelemek (1) bekezdés szerinti rendelkezésre bocsátása nem minősül az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény szerinti szolgáltatásnyújtásnak.

(4) A kutatóhelyek a Magyar Tudományos Akadémia által történt minősítésre utaló megnevezést a Magyar Tudományos Akadémia – az MTA tv. 3. § (1) bekezdés c) pontja szerinti értékelésére tekintettel adott – engedélyével használhatnak.

47. § (1) Az MTA Titkárság mint munkáltató által – az MTA tv. 3. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott közfeladat ellátása érdekében – foglalkoztatott köztisztviselőjének közszolgálati jogviszonya megszűnik és a megszűnését követő nappal az ELKH Titkársággal létesített munkaviszonnyá alakul át. A munkáltató és foglalkoztatott közötti jogállásváltozásra a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) 72. §-ában foglaltakat kell alkalmazni.

(2) A jogállásváltozással érintett munkavállalók ELKH Titkárságánál megállapított munkabére a jogállásváltozást követően nem lehet kevesebb a 2019. május 31-én érvényes köztisztviselői kinevezésükben megállapított illetménynél, amely magában foglalja az alapilletményt, alapilletmény eltérítést, illetménykiegészítést, nyelvpótlékot, képzettségi pótlékot, vezetők esetében vezetői pótlékot. A munkabér megállapításánál figyelembe kell venni a jogállásváltozásig megvalósult – a Kttv. által kötelezően előírt – átsorolást, a más munkakörbe történő helyezéshez kapcsolódó illetményváltozást, továbbá a szakmai cím visszavonással vagy adományozással megváltozott illetménymódosulást.

(3) A jogviszonyváltással érintett köztisztviselő MTA Titkárságánál töltött jogviszonyát (áthelyezés esetén a korábbi jogviszonyokat is), a végkielégítésre szolgáló jogosultság szempontjából folyamatosnak kell tekinteni azzal, hogy a jogállásváltozás folytán létesített munkaviszony első

a) évében a Kttv.-nek a munkáltatói felmentésre,

b) öt évében a Kttv.-nek a jubileumi jutalomra

vonatkozó szabályait még alkalmazni kell. Az a) és b) pontban megjelölt időszak elteltét követően az Mt. vonatkozó rendelkezései alkalmazandóak.”

36. § A KFItv. a következő 50. §-sal egészül ki:

„50. § (1) Az Országgyűlés 2019. augusztus 1. napjával központi költségvetési szervként létrehozza az ELKH Titkárságot. Az ELKH Titkárság Alapító Okiratát az Országgyűlés elnöke adja ki, a törzskönyvi nyilvántartásba vételt a Magyar Államkincstár 30 napon belül elvégzi.

(2) A 42/A. §-ban, a 42/E. §-ban, a 42/F. §-ban, a 42/H. §-ban, és a 42/I. §-ban foglaltakat 2019. szeptember 1. napjától kell alkalmazni.

(3) A 42/C. § (2) bekezdése szerinti javaslattételre, illetve a 42/D. § (1) bekezdése szerinti közös javaslatra tekintettel történő kinevezés megtörténtéig a miniszterelnök által az Irányító Testület elnöki feladataival átmeneti jelleggel megbízott személy gyakorolja az Irányító Testület és annak elnökének hatáskörét.”