2019. évi CXXVII. törvény — mi változott? 2020. január 2.

1. § (1) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 9. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A miniszter e törvény szerinti döntésével szemben indított közigazgatási perre a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes.”

(2) A Kkt. „Közúti vállalkozások kockázatértékelési rendszere” című alcíme helyébe a következő rendelkezés lép:

„Közúti vállalkozások kockázatértékelési rendszere

21/M. § (1) A közlekedési hatóság a közúti fuvarozói szakma gyakorlására vonatkozó feltételek közös szabályainak megállapításáról és a 96/26/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. október 21-ei 1071/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 4. pontja szerinti vállalkozások (2) bekezdés szerinti előírásokkal kapcsolatos kockázati profiljának meghatározása és a fokozott kockázatot jelentő vállalkozások szigorúbb és gyakoribb ellenőrzése érdekében a miniszter rendeletében meghatározottak szerint kockázatértékelő rendszert működtet.

(2) A kockázatértékelő rendszerben a közlekedési hatóság

a) a járművezetők vezetési és pihenőidejével, valamint a menetíró készülékekkel,

b) a haszonjárművek közlekedésre való alkalmasságával, továbbá

c) a közúti fuvarozói szakma gyakorlására vonatkozó feltételek közös szabályainak megállapításáról és a 96/26/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. október 21-ei 1071/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 6. cikkében felsorolt jogsértésekkel

kapcsolatos hatósági ellenőrzések eredménye és a rendelkezésre álló egyéb információk alapján a miniszter rendeletében meghatározott szempontrendszer szerint összeállítja a vállalkozás kockázati profilját, amelyet a vállalkozások és az általuk üzemben tartott haszongépjárművek közúti és telephelyi ellenőrzésre kiválasztása során figyelembe vesz.

(3) A közlekedési hatóság a kockázatértékelési rendszer keretében kezeli a következő adatokat:

a) a közúti személyszállítást vagy árufuvarozást végző, közúti járműveket üzembentartó vállalkozás azonosításához szükséges adatok,

b) a vállalkozás járműveit érintő közúti ellenőrzések időpontja és tárgya,

c) a vállalkozás járműveit érintő műszaki vizsgálatok időpontja és jellege (időszakos vagy önkéntes vizsgálat),

d) a vállalkozás tulajdonában, üzemben tartásában vagy használatában lévő, M2, M3, N2, N3, O3, valamint O4 kategóriájú, közúti ellenőrzésben vagy jogsértésben érintett járművek azonosító adatai,

e) a vállalkozással összefüggésbe hozható jogsértések adatai:

ea) a közúti fuvarozói szakma gyakorlására vonatkozó feltételek közös szabályainak megállapításáról és a 96/26/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. október 21-ei 1071/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet IV. mellékletében meghatározott jogsértések elkövetésére vonatkozó adatok,

eb) a közúti árufuvarozáshoz, személyszállításhoz és a közúti közlekedéshez kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatokról szóló 156/2009. (VII. 29.) Korm. rendelet 3–4/A. mellékleteiben meghatározott, jogsértések elkövetésére vonatkozó adatok,

ec) a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV. 12.) KÖHÉM rendelet 10. számú mellékletében meghatározott jogsértések elkövetésére vonatkozó adatok,

f) a vállalkozásnak a fenti adatok alapján előállított kockázati besorolása.

(4) A közlekedési hatóság a (3) bekezdésben meghatározott adatokat a bejegyzésüktől számított öt évig, de legfeljebb a közúti fuvarozási tevékenység megszüntetéséig kezelheti.

(5) A kockázatértékelő rendszerből igényelheti

a) a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálatok, a terrorizmust elhárító szerv a törvényben meghatározott feladataik ellátásához szükséges adatokat,

b) a közlekedési hatóságok, valamint a 20. § (11) bekezdés a) pont aa) és ac) alpontja, b) pont ba) és bb) alpontja, c)–h) pontja, a (11a) és a (11b) bekezdése szerinti, a közúti járművek közlekedésének ellenőrzésére jogosult szervezetek az e törvényben megjelölt feladataik ellátásához szükséges adatokat,

c) a vállalkozás a kockázati profiljával kapcsolatban kezelt adatokat.

21/N. § (1) A 20. és 21. § alapján folytatott közigazgatási hatósági eljárásban, ha az ügyfélnek a végleges határozattal lezárt ügyben a határozat véglegessé válását követően jutott tudomására a határozat meghozatala előtt már meglévő, az eljárásban még el nem bírált és az ügy elbírálása szempontjából lényeges tény, adat vagy más bizonyíték, a tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül újrafelvételi kérelmet nyújthat be, feltéve, hogy az elbírálása esetén a kérelmezőre kedvezőbb határozatot eredményezett volna.

(2) Az eljáró hatóság az újrafelvételi kérelmet visszautasítja, ha

a) az a végleges határozat meghozatala után bekövetkezett tényen, illetve a jogi szabályozásban bekövetkezett változáson alapul,

b) az ügyben közigazgatási per van folyamatban, vagy a közigazgatási per során a bíróság határozatot hozott,

c) a határozat véglegessé válásától számítva három év eltelt.

(3) Az újrafelvételi kérelmet az bírálja el, aki az elsőfokú döntést hozta vagy arra jogosult volna.

(4) Az újrafelvételi eljárásban a kérelem elbírálója a végleges határozatot módosíthatja, visszavonhatja, vagy az utóbb ismertté vált tényállásnak megfelelő új döntést hozhat. E döntést közölni kell azzal, akivel a végleges döntést közölték, ellene jogorvoslatnak az általános szabályok szerint van helye.

21/O. § A veszélyes áru szállításának és a szállításhoz kapcsolódó tevékenységnek a hatósági ellenőrzése kizárólag hivatalból indul, az ügyfél saját maga hatósági ellenőrzés alá vonását nem kérheti.”

2. § A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 21/K. § (8) bekezdés a) pontjában a „bírság bírósági felülvizsgálatával kapcsolatos eljárás” szövegrész helyébe a „bírsággal kapcsolatos közigazgatási per” szöveg lép.

5. § A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény

- a) 36/F. § (5) bekezdés b) pontjában a „jogerőre emelkedésétől” szövegrész helyébe a „véglegessé válásától, vagy jogerőre emelkedésétől” szöveg,

- b) 36/M. § (4) bekezdésében a „jogerősen” szövegrész helyébe a „véglegesen” szöveg

lép.

6. § A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 3. § (1) bekezdés c) pont ca) alpontjában a „hatósági határozaton” szövegrész helyébe a „véglegessé vált és végrehajtható hatósági határozaton” szöveg lép.

7. § A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 58/A. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) Az egyházi fenntartók és a nem állami fenntartók – a központi költségvetésről szóló törvényben biztosított – támogatásával kapcsolatos határozat ellen fellebbezésnek van helye.”

9. § A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény

- a) 9. § (2) bekezdésében a „szerződés” szövegrész helyébe a „közigazgatási szerződés” szöveg,

- b) 10. § (2) bekezdésében a „megállapodásban” szövegrész helyébe a „közigazgatási szerződésben” szöveg

lép.

10. § A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény

- a) 18. § (2) bekezdés d) pont da) alpontjában a „hatósági határozat” szövegrész helyébe a „végleges hatósági határozat” szöveg,

- b) 18. § (2) bekezdés e) pontjában az „a Magyar Nemzeti Bank nem szabta ki öt évnél nem régebben kelt jogerős határozatában” szövegrész helyébe az „a Magyar Nemzeti Bank nem szabta ki öt évnél nem régebben kelt végleges határozatában” szöveg

lép.

11. § A hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény 11. § (5) bekezdésében a „jogerősen” szövegrész helyébe a „véglegesen” szöveg lép.

14. § A szabadalmi ügyvivőkről szóló 1995. évi XXXII. törvény

- a) 24/H. § (1) bekezdésében a „jogerős hatósági határozatra” szövegrész helyébe a „végleges vagy jogerős hatósági határozatra” szöveg,

- b) 30. § (5a) bekezdésében a „jogerős határozatban” szövegrész helyébe a „végleges határozatban” szöveg

lép.

16. § Az Nbtv. 72/D. § (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(12) Az e § szerinti közigazgatási perben csak zárt tárgyalás tartható, és csak olyan bíró járhat el, akinek az e törvény szerinti nemzetbiztonsági ellenőrzését elvégezték.”

- a) 70. § (1) bekezdésében a „Bíró és az” szövegrész helyébe az „Az” szöveg,

18. § A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 54/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1) A vizsgáló, illetve az eljáró versenytanács kérelemre vagy hivatalból elrendeli az ügyfél vagy az eljárás egyéb résztvevője természetes személyazonosító adatainak és lakcímének zárt kezelését, ha

a) az előterjesztő indokolt kérelmében valószínűsíti, hogy a versenyfelügyeleti eljárásban való közreműködése miatt súlyosan hátrányos következmény érheti, vagy

b) ugyanazon tényállás alapján a jogerősen vagy véglegesen lezárt, vagy párhuzamosan zajló más bírósági vagy hatósági eljárásban az ügyfél vagy az eljárás egyéb résztvevője adatainak zárt kezelését rendelték el.

(1a) Az adatok zárt kezeléséről szóló végzést kizárólag azzal kell közölni, akinek az adatai zárt kezelését elrendelték.”

19. § A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény

- a) 7/A. § (2) bekezdés b) pontjában és 7/A. § (3) bekezdés b) pontjában a „jogerőre emelkedésétől” szövegrész helyébe a „véglegessé válásától” szöveg,

- b) 8/E. § (5) bekezdésében a „jogerős határozatot” szövegrész helyébe a „végleges határozatot” szöveg,

- c) 3. melléklet I.4.1. pontjában és 3. melléklet II.2. pontjában a „jogerős és végrehajtható” szövegrész helyébe a „végleges és végrehajtható” szöveg

lép.

20. § Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény 32/F. § (1) bekezdésében a „felülvizsgált” szövegrész helyébe a „megtámadott” szöveg lép.

21. § A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény

- a) 2. § (1) bekezdés a) pontjában a „jogerős” szövegrész helyébe a „végleges” szöveg,

- b) 6/C. § (3) bekezdésében az „a határozat jogerőre emelkedését” szövegrész helyébe az „a határozat véglegessé válását” szöveg

lép.

22. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 145. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) Az egyházi fenntartók és a nem állami fenntartók – a központi költségvetésről szóló törvényben biztosított – támogatásával kapcsolatos határozat ellen fellebbezésnek van helye.”

23. § Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény (a továbbiakban: Iasz.) 14. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A bírósági fogalmazói állásokat nyilvános pályázat útján kell betölteni, kivéve, ha az állás betöltésére a 17. § (3) bekezdésének alkalmazásával már kinevezett bírósági fogalmazó áthelyezésével kerül sor. Pályázat esetén a fogalmazói álláspályázatokat a pályázati határidő lejárta után 3 hónapon belül kell elbírálni.”

25. § Az Iasz. a következő 134/I. §-sal egészül ki:

„134/I. § (1) A közigazgatási és munkaügyi bíróságok 2020. március 31-i megszűnését követően a közigazgatási és munkaügyi bíróságokkal igazságügyi alkalmazotti jogviszonyban állók jogviszonyában általános jogutód a munkavégzés helye szerinti törvényszék.

(2) A közigazgatási és munkaügyi bíróságok 2020. március 31-i megszűnésével a vezetői megbízások megszűnnek.”

- b) 27/A. §-ában az „állami” szövegrész helyébe a „kormányzati” szöveg,

- c) 41/B. § (2) bekezdésében az „a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról és felelősségéről szóló törvény hatálya alá tartozó állami vezető” szövegrész helyébe az „a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény szerinti politikai felsővezető, közigazgatási államtitkár és helyettes államtitkár” szöveg,

- e) 100. § (4) bekezdés b) és c) pontjában a „jogviszony és” szövegrész helyébe a „jogviszony, kormányzati szolgálati jogviszony és” szöveg

28. § A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény

- a) 45/A. § (8) bekezdésében a „jogerőre emelkedését” szövegrész helyébe a „véglegessé válását” szöveg,

- b) 55. § a) pontjában a „jogerős” szövegrész helyébe a „véglegessé vált” szöveg

lép.

29. § Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 47. § (5) bekezdésében a „felülvizsgálata iránti per” szövegrész helyébe az „elleni közigazgatási per” szöveg lép.

- a) 110. § (3) bekezdés c) pontjában a „jogerősen” szövegrész helyébe a „véglegesen” szöveg,

31. § A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény 6. § (8) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A rendőrség az ellenőrzés során a (6) bekezdés szerint átvett adatokat]

„b) ha a fegyveres biztonsági őr hatósági szolgálati igazolványának visszavonására eljárást indított, az eljárás végleges befejezéséig, vagy – ha a rendőrség döntését közigazgatási perben megtámadták – a közigazgatási per jogerős lezárásáig kezelheti.”

32. § A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 61/L. § (6) bekezdésében a „jogerősen” szövegrész helyébe a „véglegessé vált döntéssel” szöveg lép.

35. § A Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény

- a) 17/C. § (2) bekezdés b) pontjában a „jogerőre emelkedésének” szövegrész helyébe a „véglegessé válásának” szöveg,

- b) 18. § (6) bekezdés b) pontjában a „jogerőre emelkedését” szövegrész helyébe a „véglegessé válását” szöveg

lép.

36. § A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 25/D. §-ában, 26/A. § (6) bekezdésében, 26/B. § (2) bekezdésében, 31/B. § (11) bekezdésében és 31/H. §-ában a „jogerőre emelkedését” szövegrész helyébe a „véglegessé válását” szöveg lép.

38. § Hatályát veszti a Tisza-völgy árvízi biztonságának növelését, valamint az érintett térség terület- és vidékfejlesztését szolgáló program (a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése) közérdekűségéről és megvalósításáról szóló 2004. évi LXVII. törvény 15. §-a.

39. § A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény

- a) 6/G. § (3) bekezdés a) pontjában a „bírósági felülvizsgálata tárgyában” szövegrész helyébe az „elleni közigazgatási perben” szöveg,

- b) 11/C. § (4) bekezdésében a „bírósági felülvizsgálatára” szövegrész helyébe az „elleni közigazgatási perre” szöveg,

- c) 12. § (1) bekezdésében a „bírósági felülvizsgálata során” szövegrész helyébe az „elleni közigazgatási perekben” szöveg

lép.

48. § (1) A 2010. évi CLXXXIV. törvény 1. melléklete helyébe az 1. melléklet lép.

50. § Hatályát veszti az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény

- a) 34/A. § (1) bekezdésében az „a Kúriánál” szövegrész,

- b) 34/A. § (2) bekezdése.

51. § (1) A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény (a továbbiakban: Hvt.) 10. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A hadköteles a fegyver nélküli katonai szolgálat iránti kérelmet elutasító határozatot a közlésétől számított öt napon belül közigazgatási perben támadhatja meg. A bíróság a keresetet harminc napon belül bírálja el.”

(2) A Hvt. 17. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A kártalanítás ügyében hozott határozat közigazgatási perben támadható meg.”

(3) A Hvt. 67. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A közigazgatási hatósági eljárásra vonatkozó törvény rendelkezései közül rendelettel állapítható meg)

„a) a bíróság előtt meg nem támadható hatósági döntések köre,”

52. § A Hvt.

- a) 4. § (2) bekezdésében a „jogerős” szövegrész helyébe a „végleges” szöveg,

- b) 5. § (3) bekezdésében a „jogerős” szövegrész helyébe a „végleges” szöveg,

- c) 45. § (4) bekezdés a) pontjában a „felülvizsgálta” szövegrész helyébe az „érdemben elbírálta” szöveg,

- d) 45. § (4) bekezdés c) pontjában a „jogerőre emelkedésétől” szövegrész helyébe a „véglegessé válásától” szöveg,

- e) 45. § (6) bekezdésében a „jogerőre emelkedésétől” szövegrész helyébe a „véglegessé válásától” szöveg,

- f) 67. § (1) bekezdés d) pontjában a „belföldi jogsegély” szövegrész helyébe a „megkeresés” szöveg,

- g) 74. § (1) bekezdésében a „polgári peres és nemperes” szövegrész helyébe a „polgári és közigazgatási peres és nemperes” szöveg

lép.

53. § (1) A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény (a továbbiakban: Kat.) 47. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Veszélyhelyzetben a közigazgatási hatósági eljárásra vonatkozó törvény rendelkezései közül rendelettel eltérő rendelkezések bevezetésére van mód)

„a) a bíróság előtt meg nem támadható hatósági döntések körét,”

(érintően.)

(2) A Kat. 47. § (3) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Veszélyhelyzetben a közigazgatási hatósági eljárásra vonatkozó törvény rendelkezései közül rendelettel eltérő rendelkezések bevezetésére van mód)

„d) a megkeresés szabályát,”

(érintően.)

(3) A Kat. 69. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(4) A kártalanítási eljárás lefolytatására és a kártalanítás összegének megállapítására első fokon a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve jogosult, határozata ellen fellebbezésnek van helye, amelyet a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve bírál el. A fellebbezésnek a polgári védelmi szolgáltatás teljesítésére nincs halasztó hatálya.

(5) Az ügyintézési határidő a kártalanítási igénynek a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervéhez történő megérkezése napján kezdődik.”

54. § A Kat.

- a) 70. § (4) bekezdésében a „jogerős döntés vagy bírósági ítélet” szövegrész helyébe a „véglegessé vált döntés vagy jogerős bírósági ítélet” szöveg,

- b) 72. § (2) bekezdésében a „jogerős” szövegrész helyébe a „véglegessé vált” szöveg,

- c) 72. § (3) bekezdésében a „jogerőre emelkedése” szövegrész helyébe a „véglegessé válása” szöveg

lép.

79. § A Bszi. 117. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A Kúria elnöke az (1) bekezdés e), g)–j), n), r) és t) pontjában meghatározott feladatait a Kúria elnökhelyettese, a Kúria főtitkára, valamint a Kúria főtitkár-helyettese közreműködése útján is gyakorolhatja a szervezeti és működési szabályzatban meghatározottak szerint.”

80. § A Bszi. 123. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:

„(2) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a Kúria elnökét akadályoztatása esetén – ide nem értve azt az esetet, ha a tisztség nincs betöltve – a Kúria elnöke által meghatározott rendben Kúria elnökhelyettesei helyettesítik. Ha a Kúria elnökének tisztsége nincs betöltve – a 115. § (4) bekezdése kivételével – a Kúria elnökét az az elnökhelyettes helyettesíti, aki a leghosszabb kúriai bírói szolgálati jogviszonnyal rendelkezik.

(3) A Kúria elnökhelyettese a (2) bekezdésben meghatározottakon túl javaslatot tesz az ügyelosztási rendre.

(4) A Kúria elnökhelyettese a kollégiumvezető feladatait is elláthatja.”

88. § A Bszi. 63. alcíme a következő 197/A. és 197/B. §-sal egészül ki:

„197/A. § (1) A közigazgatási és munkaügyi bíróságok 2020. március 31-én megszűnnek. A közigazgatási és munkaügyi bíróságok 2020. március 31-én fennálló jogviszonyaiban a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság vonatkozásában a Fővárosi Törvényszéket, a többi közigazgatási és munkaügyi bíróság vonatkozásában e bíróságok 2020. március 31-i területi illetékességével azonos területi illetékességű törvényszéket kell általános jogutódnak tekinteni.

(2) A közigazgatási és munkaügyi regionális kollégiumok és a Fővárosi Törvényszéken működő közigazgatási és munkaügyi kollégium 2020. március 31-én megszűnnek. 2020. április 1. napjától az ítélőtáblákon munkaügyi kollégiumok, a közigazgatási ügyekben eljáró törvényszékeken közigazgatási kollégiumok működnek. A Kúria Közigazgatási-Munkaügyi Kollégiumából a munkaügyi szakág kiválik és a Kúria Polgári Kollégiumába 2020. március 31-én beolvad. 2020. április 1. napjától a Kúrián a Közigazgatási Kollégium önállóan működik. A közigazgatási és munkaügyi regionális kollégiumok iratait a megszűnéskor székhelyt adó törvényszék őrzi meg és kezeli az átvett iratokra vonatkozó szabályok szerint.

197/B. § (1) A közigazgatási és munkaügyi bíróság bírósági vezetőinek, a közigazgatási és munkaügyi regionális kollégium bírósági vezetőinek, a Fővárosi Törvényszék Közigazgatási és Munkaügyi Kollégiuma bírósági vezetőinek megbízatása – a tanácselnöki kinevezések kivételével – 2020. március 31. napján megszűnik.

(2) Az (1) bekezdés szerinti, a 2020. március 31. napján bírósági vezetői megbízatással rendelkező bírót – ide nem értve a megbízott bírósági vezetőt – 2020. április 1. napjától, beosztásától függően a korábbi bírósági vezetői megbízatásának megfelelő javadalmazás illeti meg az eredeti megbízatása lejáratának időpontjáig, kivéve, ha a 118. § (1) bekezdésének a)–f) pontjában és (1a) bekezdésében meghatározott bírósági vezetővé nevezik ki.

(3) Ha az (1) bekezdés szerinti bírósági vezető tisztsége e törvény erejénél fogva, a megbízatási időtartam letelte előtt szűnik meg, őt pályázat kiírása nélkül tanácselnöknek kell kinevezni.

(4) Az (1) bekezdésben megjelölt bírósági vezetői megbízatás betöltésére e törvény hatálybalépését követően pályázat nem írható ki, e feladatok ellátására megbízás csak 2020. március 31. napjáig adható.

(5) Jogegységi panasz eljárásnak a 2020. július 1-jén és az azt követően meghozott jogerős ítélet vagy az ügy érdemében hozott jogerős végzés ellen van helye.”

- 1. 29. § (2) bekezdésében a „kollégiumvezetőinek” szövegrész helyébe az „elnökhelyetteseinek” szöveg,

- 3. 166. § (4) bekezdésében a „fél” szövegrész helyébe a „fél, közigazgatási bírósági eljárásban a fél és az érdekelt” szöveg,

- 4. 175. §-ában a „197” szövegrész helyébe a „197–197/B” szöveg

106. § A Bjt. 41. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„41. § A bírósági vezetők hozzátartozója a bírósági vezető által vezetett bíróságon vagy bírósági szervezeti egységben bíróként nem működhet. E § alkalmazásában bírósági vezetőnek minősül a Kúria elnöke is.”

107. § A Bjt. 42. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A bíró a határozattal szemben 15 napon belül az elsőfokú szolgálati bírósághoz fordulhat. Az elsőfokú szolgálati bíróság a fegyelmi eljárás szabályainak megfelelő alkalmazásával eljárva soron kívül dönt az összeférhetetlenségről. Az összeférhetetlenség megállapítása esetén az elsőfokú szolgálati bíróság határozatot hoz a felmentési ok fennállásáról. Ha az összeférhetetlenség nem áll fenn, erről rendelkezik az elsőfokú szolgálati bíróság a határozatában. Az összeférhetetlenségről hozott határozat ellen a fegyelmi határozatra vonatkozó szabályok szerint van helye fellebbezésnek és másodfokú eljárásnak.”

108. § A Bjt. a következő 21/A. alcímmel egészül ki:

„21/A. A bírák nemzetbiztonsági ellenőrzésének szabályai

42/A. § A bírák nemzetbiztonsági ellenőrzésére a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Nbtv.) nemzetbiztonsági ellenőrzésre vonatkozó szabályait az ezen alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

42/B. § (1) A bíró nemzetbiztonsági ellenőrzését a munkáltatói jogkör gyakorlója kezdeményezi.

(2) Az Nbtv. alkalmazásában a bíró nemzetbiztonsági ellenőrzése tekintetében a nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló jogviszony alatt a nemzetbiztonsági ellenőrzéshez kötött tisztséget, munkakört vagy bírósági eljáráshoz kapcsolódó eljárási jogosultságot kell érteni.

(3) A bíró nemzetbiztonsági ellenőrzése tekintetében az Nbtv. 71. § (2)–(6) bekezdésében foglaltak nem alkalmazhatóak.

42/C. § Nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső bíró

a) az a bíró, akinek perbeli eljárási jogosultságát törvény nemzetbiztonsági ellenőrzés lefolytatásához köti,

b) az a bíró, aki

ba) a Kúria elnökhelyettese,

bb) ítélőtábla elnöke, elnökhelyettese,

bc) törvényszék elnöke, elnökhelyettese,

bd) az OBH elnökhelyettese,

be) az OBH-ban az OBH elnöke által szabályzatban meghatározott szervezeti egység főosztályvezetője,

bf) a minisztériumban vagy az érintett szervnél nemzetbiztonsági ellenőrzéshez kötött tisztséget tölt be, vagy ilyen munkakört lát el,

c) a bíró, akinek a feladata az OBH-ban vagy a bíróságon

ca) honvédelmi, polgári védelmi feladatok ellátása,

cb) a minősített adat védelméről szóló törvény végrehajtásának, a fizikai és elektronikus információs rendszer működtetésének és biztonságának felügyelete (biztonsági vezető),

cc) az elektronikus információs rendszer személyi, fizikai, adminisztratív, valamint rendszerbiztonsági feltételei érvényesülésének felügyelete (rendszerbiztonsági felügyelő),

cd) a rendszerbiztonsági felügyelő irányítása mellett az elektronikus információs rendszer üzemeltetésének és karbantartásának felügyelete (rendszeradminisztrátor).”

127. § A Bjt. 150. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Kúria elnökének havi illetménye a bírói illetményalap 7-szerese.”

128. § A Bjt. 157. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„157. § A Kúria elnökhelyettesének havi illetménye a Kúria elnöke havi illetményének a 90 százaléka.”

129. § A Bjt. 159. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„159. § Az OBH elnökének havi illetménye a bírói illetményalap 7-szerese.”

130. § A Bjt. 162. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„162. § Az OBH elnökhelyettesének havi illetménye az OBH elnöke havi illetményének a 90 százaléka.”

131. § A Bjt. 172. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Szolgálati időként kell figyelembe venni a kinevezés előtt bírói szolgálati viszonyban és ügyészként ügyészségi szolgálati viszonyban töltött időt, valamint a jogszabály által jogi szakvizsgához kötött, továbbá a jogszabály felhatalmazása alapján a munkáltatói jogkör gyakorlójának szabályzata által jogi szakvizsgához kötött egyéb jogviszonyban vagy tevékenységgel eltöltött időt.”

132. § (1) A Bjt. 173. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A beosztási pótlék összege a bírói illetményalap összegének

a) a járásbírósági bírónál 20,

b) a közigazgatási és munkaügyi bírósági bírónál 20,

c) a törvényszéki bírónál 40,

d) az ítélőtábla bírájánál 70,

e) a Kúria bírájánál 120

százaléka.”

133. § A Bjt. 174. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti cím adományozásával címpótlékként a címzetes törvényszéki bíró a bírói illetményalap összegének a 30 százalékát, a címzetes táblabíró az 50 százalékát, a címzetes kúriai bíró a 80 százalékát, a kúriai tanácsos a 130 százalékát kitevő összegre jogosult. Egyidejűleg a tényleges beosztással járó beosztási pótlékra való jogosultság megszűnik.”

134. § A Bjt. 177. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A vezetői pótlék összegének a megállapítása szempontjából a kiemelt járásbíróság elnöke a törvényszék elnökével, elnökhelyettese a nagyobb járásbíróság elnökével, csoportvezetője a törvényszék kollégiumvezetőjével, csoportvezető-helyettese a kisebb járásbíróság elnökével azonos beosztásúnak minősül.”

135. § A Bjt. 178. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A vezetői pótlék összegének a megállapítása szempontjából annak a közigazgatási és munkaügyi bíróságnak

a) az elnöke, ahol a bírák éves átlagos statisztikai állományi létszáma az 50 főt meghaladja a törvényszék elnökével,

b) az elnökhelyettese, ahol a bírák éves átlagos statisztikai állományi létszáma az 50 főt meghaladja, a nagyobb járásbíróság elnökével,

c) az elnöke és elnökhelyettese, ahol a bírák éves átlagos statisztikai állományi létszáma a 8 főt meghaladja a nagyobb járásbíróság elnökével és elnökhelyettesével,

d) az elnöke és elnökhelyettese, ahol a bírák éves átlagos statisztikai állományi létszáma a 8 főt nem haladja meg, a kisebb járásbíróság elnökével és elnökhelyettesével

azonos beosztásúnak minősül.

(2) Ha a közigazgatási és munkaügyi bíróságon a bírák éves átlagos statisztikai állományi létszáma az 50 főt meghaladja, akkor a közigazgatási és munkaügyi bíróság csoportvezetője a törvényszék kollégiumvezetőjével, csoportvezető-helyettese a kisebb járásbíróság elnökével azonos beosztásúnak minősül. Ha a közigazgatási és munkaügyi bíróságon a bírák éves átlagos statisztikai állományi létszáma a 8 főt meghaladja, akkor csoportok felállítása esetén a csoportvezető és a csoportvezető-helyettes a nagyobb járásbíróság csoportvezetőjével, illetve a nagyobb járásbíróság csoportvezető-helyettesével azonos beosztásúnak minősül.”

136. § A Bjt. 183. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A bíró cafetéria-juttatásként a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 71. § (1) bekezdésében felsorolt juttatásokra, legfeljebb az ott meghatározott mértékig jogosult. Az OBH elnöke szabályzatban további választható juttatásokat is meghatározhat, illetve az egyes juttatások választható mértékét magasabban is meghatározhatja.”

137. § A Bjt. 189. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott juttatások részletes feltételeit és mértékét az OBH elnöke – az érdek-képviseleti szervekkel együttműködve – szabályzatban állapítja meg.”

139. § (1) A Bjt. 195. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az OBH-ban, és a minisztériumban főosztályvezetői, főosztályvezető-helyettesi, illetve osztályvezetői munkakört betöltő vagy álláshelyen foglalkoztatott bírák vezetői pótléka

a) a főosztályvezetők esetén az ítélőtábla kollégiumvezetőjére,

b) a főosztályvezető-helyettesek esetén a törvényszék elnökhelyettesére,

c) az osztályvezetők esetén a nagyobb járásbíróság elnökére

irányadó összeggel azonos.

(4) Az OBH-ba, a Kúriára és a minisztériumba beosztott bíró a (2) bekezdés szerint járó beosztási pótlékon felül a bírói illetményalap összegének 30 százalékára jogosult.”

(2) A Bjt. a következő 232/N–232/Q. §-sal egészül ki:

„232/N. § (1) A közigazgatási és munkaügyi regionális kollégium tagja az OBH elnökéhez intézett nyilatkozatban kérheti arra a közigazgatási ügyben eljáró törvényszékre való áthelyezését, amelynek törvény szerinti illetékességi területe magában foglalja a bíró álláshelye szerinti bíróság illetékességi területét. A közigazgatási és munkaügyi regionális kollégium azon tagja, akinek a szolgálati jogviszonya nem a közigazgatási ügyben eljáró törvényszékkel áll fenn, az OBH elnökéhez intézett nyilatkozatban kérheti választása szerint bármely közigazgatási ügyben eljáró törvényszékre való áthelyezését. A Fővárosi Törvényszék közigazgatási és munkaügyi kollégiumának tagja az OBH elnökéhez intézett nyilatkozatban kérheti választása szerint bármely közigazgatási ügyben eljáró törvényszékre való áthelyezését. A Fővárosi Törvényszék közigazgatási és munkaügyi kollégiumának legalább kétéves legfelsőbb bírósági, kúriai, vagy ítélőtáblai ítélkező bírói gyakorlattal rendelkező törvényszéki bíró tagja az OBH elnökéhez intézett nyilatkozatban kérheti választása szerint a Kúriára vagy bármely közigazgatási ügyben eljáró törvényszékre való áthelyezését. A nyilatkozatot – a szolgálati út betartásával – úgy kell megtenni, hogy az legkésőbb 2020. február 20. napjáig az OBH elnökéhez megérkezzen.

(2) Az (1) bekezdés szerinti feltételeknek megfelelően nyilatkozatot tett bírót az OBH elnöke 2020. április 1-jei hatállyal a nyilatkozatban megjelölt közigazgatási ügyben eljáró törvényszékre osztja be. Ha a bíró nem rendelkezik a 30. § (1) bekezdése szerinti kijelöléssel, az OBH elnöke a beosztással egyidejűleg kijelöli a bírót közigazgatási ügyekben eljáró bírónak. A bíró a beosztása szerinti kollégium tagjává válik.

(3) Ha az (1) bekezdés szerinti bíró nem tett nyilatkozatot, bírói szolgálati viszonya változatlan marad azzal, hogy a közigazgatási és munkaügyi bíróságon ítélkező bírót 2020. március 10. napjáig a törvényszék elnöke, 2020. április 1-jei hatállyal a korábbi álláshelye szerinti törvényszékre osztja be. Ha a bíró nem rendelkezik a munkaügyi ügyek intézéséhez szükséges kijelöléssel, a törvényszék elnöke a beosztással egyidejűleg a 30. § (1a) bekezdésének megfelelő javaslatot tesz az OBH elnöke felé a bíró kijelölésre. A bíró a beosztása szerinti kollégium tagjává válik.

(4) Az (1)–(3) bekezdésben foglalt esetben a munkaügyi ügyekre kijelöléssel rendelkező bírák, valamint a közigazgatási ügyekre kijelöléssel rendelkező bírák kijelölését 2020. szeptember 30. napjáig vizsgálja felül az érintett törvényszék és az érintett ítélőtábla elnöke és a kijelölés fenntartására vagy megszüntetésére tesz javaslatot az OBH elnökének. A beosztásnak a (2) vagy (3) bekezdése szerinti változása esetén a kijelöléssel az (1) bekezdése szerinti nyilatkozattételi határnapon fennálló kijelöléssel rendelkező bírónak – a 30. § (8) bekezdése alapján a felülvizsgálat határnapjáig nem szűnik meg a kijelölése.

(5) Az OBH elnöke 2020. január 1. napját követően megállapítja a szükséges bírói létszámot és pályázatot írhat ki az ítélőtáblai munkaügyi ügyszakos bírói álláshelyek betöltésére, amely az egyes törvényeknek az egyfokú járási hivatali eljárások megteremtésével összefüggő módosításáról szóló 2019. évi CXXVII. törvény hatálybalépését követő első alkalommal nem lehet későbbi, mint 2020. január 31. napja. A pályázatokat a pályázati felhívásban foglalt határidőig az ítélőtábla elnökéhez kell benyújtani.

(6) Az ítélőtáblák munkaügyi kollégiumainak létrehozásáig az e kollégiumba kiírt pályázatok elbírálása során kollégiumi véleményként az érintett ítélőtábla elnökéből, a polgári kollégiumvezetőjéből, valamint 2020. március 31-ig a Kúria Közigazgatási és Munkaügyi Kollégiumának az ügyelosztási rend szerint munkaügyi ügyeket tárgyaló, 2020. április 1-től a Kúria ügyelosztási rend szerint munkaügyi ügyeket tárgyaló bíráiból álló szakmai testület véleményét kell figyelembe venni.

(7) Az (1) bekezdés szerint nyilatkozattételre jogosult, az egyes törvényeknek az egyfokú járási hivatali eljárások megteremtésével összefüggő módosításáról szóló 2019. évi CXXVII. törvény hatálybalépését megelőző napon „címzetes táblabíró” címmel rendelkező, valamint táblabírói cím használatára és illetményére a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 197. § (7) bekezdése alapján jogosult bíró az egyes törvényeknek az egyfokú járási hivatali eljárások megteremtésével összefüggő módosításáról szóló 2019. évi CXXVII. törvény hatálybalépésének napjától, beosztásától függően megtartja címét és annak megfelelő javadalmazás illeti meg, kivéve, ha részére magasabb javadalmazással járó címet adományoznak, vagy bíróként a Kúriára osztják be.

232/O. § (1) A szolgálati bíráknak az egyes törvényeknek az egyfokú járási hivatali eljárások megteremtésével összefüggő módosításáról szóló 2019. évi CXXVII. törvénnyel megállapított megbízatási idejére vonatkozó szabályt a 2019. december 31. napján szolgálati bírói megbízatással rendelkező bírák esetében is alkalmazni kell, kivéve, ha a szolgálati bíró 2020. január 31. napjáig kéri, hogy a szolgálati bírói megbízatása az eredeti kinevezési idejéig tartson.

(2) A 2020. március 31. napján szolgálati bírói megbízatással rendelkező bírák szolgálati bírói megbízatását nem érinti a közigazgatási és munkaügyi bíróságok megszűnése miatti új beosztása.

232/P. § A bírák szolgálati idejének kezdő időpontját az egyes törvényeknek az egyfokú járási hivatali eljárások megteremtésével összefüggő módosításáról szóló 2019. évi CXXVII. törvénnyel megállapított 172. § (2) bekezdése alapján, 2020. június 30. napjáig hivatalból újból meg kell állapítani. A szolgálati idő kezdő időpontjának új megállapítása alapján járó illetményre a bíró 2020. január 1-től kezdődően, visszamenőleg jogosult.

232/Q. § A 2020. április 1-jét megelőzően a közigazgatási és munkaügyi bírósághoz megválasztott ülnök 2020. április 1-jétől az ülnöki feladatait annál a törvényszéknél látja el, amelynek illetékességi területéhez a közigazgatási és munkaügyi bíróság tartozott. A közigazgatási és munkaügyi bíróság megszűnése egyebekben nem érinti az ülnök jogállását.”

145. § (1) A Bjt. 2. melléklete helyébe az 5. melléklet lép.

(2) A Bjt. 3. melléklete helyébe a 6. melléklet lép.

- a) 4. § (2) bekezdés c) pont cd) és ch) pontjában a „kiszabott” szövegrész helyébe a „kiszabott elzárás, ” szöveg,

- c) 39. § (2) bekezdésében az „a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó állami vezető” szövegrész helyébe az „a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény szerinti politikai felsővezető, közigazgatási államtitkár és helyettes államtitkár” szöveg,

- d) 90. § f) pontjában az „a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó állami vezetőnek” szövegrész helyébe az „a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény szerinti politikai felsővezetőnek, közigazgatási államtitkárnak és helyettes államtitkárnak” szöveg,

- e) 103. § (3) bekezdésében a „6” szövegrész helyébe a „9” szöveg,

- g) 184. § (3) bekezdésében az „az állami vezetőként” szövegrész helyébe az „az állami vezetőként, politikai felsővezetőként” szöveg

- c) 237. § (1) bekezdésében a „232/L–232/M. §-a, továbbá” szövegrész helyébe a „232/L–232/Q. §-a, továbbá” szöveg

148. § Az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény (a továbbiakban: Ütv.) 29. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az ügyész a felhívását a jogerős vagy a végleges hatósági döntést hozó szervhez nyújtja be.”

149. § Az Ütv.

- a) 5. § (4) bekezdésében a „jogerőre emelkedésétől” szövegrész helyébe a „jogerőre emelkedésétől, véglegessé válásától” szöveg,

- b) 29. § (1) bekezdésében a „jogerős” szövegrész helyébe a „jogerős, végleges” szöveg,

- c) 29. § (2) bekezdésében a „jogerőre emelkedéstől” szövegrész helyébe a „jogerőre emelkedéstől, véglegessé válástól” szöveg,

- d) 29. § (5) bekezdésében a „jogerős” szövegrész helyébe a „jogerős, végleges” szöveg

lép.

(5) Az Üjt. 59. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A legfőbb ügyész a Kúria elnökével azonos illetményre és más javadalmazásra jogosult.”

(6) Az Üjt. 60. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„60. § (1) Az ügyész alapilletményét az e törvény szerint számított szolgálati idő (a továbbiakban: szolgálati idő) alapján, az illetményalap és e törvény 1. mellékletében fizetési fokozatonként meghatározott szorzószámok szorzataként kell megállapítani.

(2) A besorolásánál számított alapilletmény havibér, amelynek fokozatait e törvény 1. melléklete tartalmazza.”

(7) Az Üjt. 61. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A legfőbb ügyész helyettes a Kúria elnökhelyettesével azonos illetményre és más javadalmazásra jogosult.”

(8) Az Üjt. 62. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Szolgálati időként kell figyelembe venni a kinevezés előtt ügyészként ügyészségi szolgálati viszonyban és bírói szolgálati viszonyban töltött időt, valamint jogszabály által jogi szakvizsgához kötött, továbbá jogszabály felhatalmazása alapján a munkáltatói jogkör gyakorlójának szabályzata által jogi szakvizsgához kötött egyéb jogviszonyban vagy tevékenységgel eltöltött időt.”

(9) Az Üjt. 64. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az ügyészt havonta beosztási pótlék illeti meg, amelynek összege az illetményalap

a) húsz százaléka a járási ügyészség ügyésze esetében,

b) negyven százaléka a főügyészség ügyésze esetében,

c) hetven százaléka a fellebbviteli főügyészség ügyésze esetében,

d) százhúsz százaléka a Legfőbb Ügyészség ügyésze esetében.”

(10) Az Üjt. 64. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A (2) bekezdés alapján adományozott vagy a (3) bekezdés alapján megállapított (a továbbiakban együtt: adományozott) címmel címpótlék jár havonta, amelynek összege az illetményalap

a) harminc százaléka a „Címzetes főügyészségi ügyész”,

b) ötven százaléka a „Címzetes fellebbviteli főügyészségi ügyész”,

c) nyolcvan százaléka a „Címzetes legfőbb ügyészségi ügyész”,

d) százharminc százaléka a „Legfőbb ügyészségi tanácsos”

cím esetén.”

(11) Az Üjt. 77. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) Az ügyész a beosztási pótlékára a korábbi beosztásának megfelelően jogosult. Ha az ügyész korábban járási ügyészségen működött, részére a főügyészségi ügyészre vonatkozó mértékű beosztási pótlékot kell megállapítani, és a minisztériumba beosztott ügyészként eltöltött szolgálati idő tartamát főügyészségen eltöltött időnek kell tekinteni. A minisztériumba beosztott ügyész a beosztási pótlékon felül az ügyészi illetményalap összegének 30 százalékára jogosult.

(3) Az igazságügyért felelős miniszter által vezetett minisztériumban szakmai vezetői álláshelyen foglalkoztatott ügyész vezetői pótlékra a következők szerint jogosult:

a) a főosztályvezető vezetői pótléka a legfőbb ügyészségi osztályvezető ügyészre,

b) az osztályvezető vezetői pótléka a nagyobb járási ügyészséget vezető ügyészre

irányadó összeggel azonos.”

151. § (1) Az Üjt. a következő 165/R. §-sal egészül ki:

„165/R. § Az ügyészek szolgálati idejének kezdő időpontját az egyes törvényeknek az egyfokú járási hivatali eljárások megteremtésével összefüggő módosításáról szóló 2019. évi CXXVII. törvénnyel módosított 62. § (2) bekezdés alapján, a 2020. január 1-jén ügyészségi szolgálati viszonyban álló ügyész 2020. március 1-jéig a munkáltatói jogkör gyakorlójához benyújtott – megfelelően igazolt – kérelmére 2020. június 30-ig újból meg kell állapítani. A szolgálati idő kezdő időpontjának új megállapítása alapján járó illetményre az ügyész 2020. január 1-jétől kezdődően, visszamenőleg jogosult.”

(2) Az Üjt. a következő 165/S. §-sal egészül ki:

„165/S. § Az ügyész számára az egyes törvényeknek az egyfokú járási hivatali eljárások megteremtésével összefüggő módosításáról szóló 2019. évi CXXVII. törvény alapján megállapított illetmény változatlan beosztás esetén nem lehet kevesebb, mint az egyes törvényeknek az egyfokú járási hivatali eljárások megteremtésével összefüggő módosításáról szóló 2019. évi CXXVII. törvény hatálybalépését megelőzően őt megillető illetményelemek együttes összege.”

152. § (1) Az Üjt. 1. melléklete helyébe a 7. melléklet lép.

(2) Az Üjt. 2. melléklete helyébe a 8. melléklet lép.

153. § Az Üjt.

- a) 11. § (2) bekezdés b) pontjában a „a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) 2. §-a szerinti szervnél,” szövegrész helyébe a „a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) 2. §-a szerinti szervnél, az Állami Számvevőszéknél,” szöveg

- b) 11. § (4) bekezdés c) pont cd) és ch) alpontjában a „kiszabott” szövegrész helyébe a „kiszabott elzárás,” szöveg,

- c) 22. § (1) bekezdés e) pontjában a „Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó állami vezetővé” szövegrész helyébe a „kormányzati igazgatásról szóló törvény szerinti politikai felsővezetővé, közigazgatási államtitkárrá és helyettes államtitkárrá” szöveg,

- d) 22. § (1) bekezdés h) pontjában, 24. § (1) bekezdés g) pontjában és 34. § i) pontjában a „szabadságvesztést” szövegrész helyébe a „szabadságvesztést, elzárást” szöveg,

- e) 49. § (1) és (2) bekezdésében az „első” szövegrész helyébe az „első és második” szöveg,

- f) 65. § (4) bekezdésében az „a foglalkoztatottak létszáma a harmincöt főt” szövegrész helyébe az „a helyettesítésre kinevezettek kivételével az ügyészségi alkalmazottak munkaügyi statisztikában meghatározott munkajogi állományi létszáma a részmunkaidő teljes munkaidőre átszámításával (a továbbiakban: foglalkoztatottak létszáma) a harmincöt főt” szöveg

lép.

- c) 65. § (3) bekezdése.

155. § (1) A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (a továbbiakban: Nek tv.) 27. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„27. § Ha jogszabály a nemzetiségi önkormányzat részére valamely döntés meghozatalánál a közneveléssel kapcsolatos ügyben véleményezési vagy egyetértési jogot biztosít, a nyilatkozat megtételére – jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában – harminc nap áll rendelkezésre. A határidő – bármely fél másik félhez intézett nyilatkozata alapján – egy alkalommal további tizenöt nappal meghosszabbodik. A határidő jogvesztő. Ha a nemzetiségi önkormányzat a nyitva álló határidőben nem nyilatkozik, a másik fél az egyetértési nyilatkozat pótlása iránt közigazgatási pert indíthat. A perköltséget a felperes viseli.”

(2) A Nek tv. 35. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„35. § Ha jogszabály a nemzetiségi önkormányzat részére valamely döntés meghozatalánál a nemzetiségi kulturális önigazgatással kapcsolatos ügyben véleményezési vagy egyetértési jogot biztosít, a nyilatkozat megtételére – jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában – harminc nap áll rendelkezésre. A határidő – bármely fél másik félhez intézett nyilatkozata alapján – egy alkalommal további tizenöt nappal meghosszabbodik. A határidő jogvesztő. Ha a nemzetiségi önkormányzat a nyitva álló határidőben nem nyilatkozik, a másik fél az egyetértési nyilatkozat pótlása iránt közigazgatási pert indíthat. A perköltséget a felperes viseli.”

(3) A Nek tv. 41. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Ha a (3) és (4) bekezdés szerinti tárgykörben a települési önkormányzat rendeletet alkot, a fővárosi és megyei kormányhivatal a nemzetiségi önkormányzat kezdeményezésére soron kívül vizsgálja a rendeletet, és megteszi a szükséges törvényességi felügyeleti intézkedést. A nemzetiségi jogok sérelmére hivatkozással a települési és területi nemzetiségi önkormányzat közvetlenül is indítványozhatja az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének vizsgálatát.”

(4) A Nek tv. 83. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„83. § (1) Ha a 81. § szerinti tárgykörökben a helyi önkormányzat rendeletet alkot, a fővárosi és megyei kormányhivatal a nemzetiségi önkormányzat kezdeményezésére soron kívül vizsgálja a rendeletet, és megteszi a szükséges törvényességi felügyeleti intézkedést. A nemzetiségi jogok sérelmére hivatkozással a települési és területi nemzetiségi önkormányzat közvetlenül is indítványozhatja az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének vizsgálatát.

(2) Ha jogszabály az e törvényben meghatározott tárgykörökön túl egyéb tárgyban ír elő együttműködési kötelezettséget, és a feladatkörében eljáró állami, önkormányzati szerv, egyházi jogi személy az előírt egyetértés, vélemény hiányában valósítja meg közigazgatási cselekményét, vagy vélemény hiányában alkot jogszabályt, az érintett nemzetiségi önkormányzat kezdeményezésére a felettes szerv, illetve a fővárosi és megyei kormányhivatal a döntést soron kívül megvizsgálja, és megteszi a szükséges intézkedéseket. A nemzetiségi jogok sérelmére hivatkozással a nemzetiségi önkormányzat közvetlenül is közigazgatási pert indíthat, illetve az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének vizsgálatát indítványozhatja. A keresetlevél benyújtásának halasztó hatálya van.

(3) Ha a 80. § szerinti – közigazgatási szerződésnek minősülő – megállapodás megkötésére határidőben nem kerül sor, a fővárosi és a megyei kormányhivatal soron kívüli eljárást folytat le, ennek keretében egyeztetést tart a felek között. Az egyeztetés eredménytelensége esetén a nemzetiségi jogok sérelmére hivatkozással a nemzetiségi önkormányzat közigazgatási bíróság előtt mulasztási pert indíthat.

(4) Az egyetértési és a véleményezési jog jogosultja jogait az ez irányú kezdeményezés kézhezvételétől vagy az egyéb módon történő tudomására jutásától számított harminc napon belül gyakorolhatja. E határidő elmulasztása jogvesztő. Az egyetértési, véleményezési jog jogosultjának nyilatkozatáról, a nyilatkozat elmulasztásáról a döntéshozót az előterjesztőnek a döntést megelőzően tájékoztatnia kell.”

(5) A Nek tv. 106. § (6)–(8) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(6) Az elnök az összeférhetetlenségét vagy a megbízatás megszűnését megállapító képviselő-testületi, közgyűlési határozatot a határozat közlését követő tizenöt napon belül közigazgatási perben támadhatja meg.

(7) A bíróság tanácsban jár el. Az ítélet ellen nincs helye perújításnak.

(8) A fővárosi és megyei kormányhivatal közigazgatási pert indíthat az elnök összeférhetetlenségének kimondása iránt, ha a képviselő-testület, közgyűlés nem dönt az összeférhetetlenségről, vagy döntése jogszabálysértő.”

(6) A Nek tv. 108. § (6)–(8) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(6) A nemzetiségi önkormányzat testülete – minősített többséggel hozott határozata alapján – közigazgatási pert indíthat az elnök ellen sorozatos törvénysértő tevékenysége, illetve mulasztása miatti jogi felelősségének megállapítása iránt. Egyidejűleg – az azonnali jogvédelem szabályai szerint – kérhető az elnöknek e tisztségéből történő felfüggesztése. A perindítással kapcsolatos határozat meghozatalában az elnök nem vesz részt, de a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.

(7) Ha a fővárosi és megyei kormányhivatal törvényességi felhívásában foglaltaknak a testület nem tesz eleget, és nem indít pert az elnök ellen sorozatos törvénysértő tevékenysége, illetve mulasztása miatti jogi felelősségének megállapítása iránt, a fővárosi és megyei kormányhivatal e tárgyban közigazgatási pert indíthat az elnök ellen.

(8) A bíróság határozata ellen nincs helye perújításnak.”

(7) A Nek tv. 146. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„146. § (1) A fővárosi és megyei kormányhivatal a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletének rendjével egyező tartalommal és módon ellátja a nemzetiségi önkormányzatok törvényességi felügyeletét.

(2) Az országos önkormányzat és szervei törvényességi felügyeletét a Kormány által kijelölt fővárosi és megyei kormányhivatal látja el.

(3) A bírósági határozat teljesítésének kikényszerítésére irányuló eljárásban a bíróság a törvényességi felügyeleti szervet nem hatalmazhatja fel a nemzetiségi önkormányzat e törvényen alapuló feladatellátási kötelezettsége ítéletnek megfelelő teljesítésére.”

156. § A Nek tv.

- a) 38. § (1) bekezdésében és 80. § (2) bekezdésében a „megállapodást köt” szövegrész helyébe a „közigazgatási szerződésben megállapodik” szöveg,

- b) 82. §-ában az „a – közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól” szövegrész helyébe az „az – általános közigazgatási rendtartásról” szöveg,

- c) 84. § (3) bekezdésében a „megállapodást köt” szövegrész helyébe a „közigazgatási szerződésben állapodnak meg” szöveg

lép.

157. § (1) Hatályát veszti a Nek tv. 154. §-a.

(2) Hatályát veszti a Nek tv. 118. § (2) bekezdésében az „Az e tárgyban alkotott jogszabály soron kívüli felülvizsgálata érdekében a nemzetiségi jogok sérelmére hivatkozással az országos nemzetiségi önkormányzat közvetlenül bírósághoz fordulhat.” szövegrész.

158. § (1) A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 7. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Ha az (1) bekezdés szerinti megkeresés címzettje az Országgyűlés, a harmincnapos határidőt nem kell alkalmazni.”

(2) Az Mötv. 10. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A helyi önkormányzat – törvényben meghatározott esetekben – az állammal kötött megállapodás alapján elláthat állami feladatokat. A megállapodásban rendelkezni kell a feladatellátás finanszírozásáról. A megállapodás közigazgatási szerződésnek minősül.”

(3) Az Mötv. 16. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) A Kormány határozatát az érintett önkormányzat közigazgatási perben megtámadhatja. A Kormányt – ha az (1) bekezdés szerinti határozat másként nem rendelkezik – a helyi önkormányzatokért felelős miniszter képviseli.

(3) A keresetlevelet a Kormányt a (2) bekezdés alapján képviselő szervnél, a határozat Magyar Közlönyben történő közzétételének napjától számított tizenöt napon belül kell benyújtani. A bíróság ítélete ellen nincs helye perújításnak.”

(4) Az Mötv. 17. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szervezet alaptevékenységét a települési és a fővárosi önkormányzat területe szerint illetékes megyei (fővárosi) rendőr-főkapitánysággal kötött írásbeli együttműködési megállapodás alapján, a rendőrség szakmai felügyeletével végzi. A megállapodás közigazgatási szerződésnek minősül.”

(5) Az Mötv. 37. § (4)–(7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(4) Az önkormányzati képviselő az összeférhetetlenségét, illetve a tisztsége megszűnését megállapító képviselő-testületi határozatot a határozat közlését követő öt napon belül a közigazgatási ügyben eljáró bíróság előtt támadhatja meg. A keresetlevelet a bíróságnál kell benyújtani.

(5) Ha a képviselő-testület nem dönt az összeférhetetlenségről vagy döntése jogszabálysértő, az önkormányzati képviselő összeférhetetlenségének a kimondását a kormányhivatal a helyi önkormányzat tájékoztatásának kézhezvételétől vagy a tájékoztatás adására nyitva álló határidő eredménytelen elteltétől számított öt napon belül kérheti a közigazgatási ügyben eljáró bíróságtól.

(6) A bíróság a keresetlevél bírósághoz érkezésétől számított tizenöt napon belül tanácsban határoz, határozata ellen a határozat közlését követő nyolc napon belül van helye fellebbezésnek. A fellebbezésről a bíróság annak a bírósághoz érkezésétől számított tizenöt napon belül határoz. A bíróság döntése ellen nincs helye perújításnak.

(7) Az önkormányzati képviselő tisztsége az összeférhetetlenséget megállapító határozat meghozatalát követő napon szűnik meg, ha a határozatot bíróság előtt nem támadták meg. Ha az összeférhetetlenséget a bíróság állapította meg, az önkormányzati képviselő tisztsége a bírósági döntés jogerőre emelkedését követő napon szűnik meg.”

(6) Az Mötv. 70. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„70. § (1) A képviselő-testület – minősített többséggel hozott határozata alapján – közigazgatási pert indíthat a polgármester ellen sorozatos törvénysértő tevékenysége, illetve mulasztása miatti jogi felelősségének megállapítása iránt, a polgármester tisztségének megszűnése érdekében.

(2) A keresetlevelet a bíróságnál kell benyújtani, egyidejűleg – az azonnali jogvédelem szabályai szerint – kérhető a polgármesternek e tisztségéből történő felfüggesztése. A bíróság ítélete ellen fellebbezésnek van helye. Az ügyben nincs helye perújításnak.

(3) A perindítással kapcsolatos határozat meghozatalában a polgármester nem vesz részt, de a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.”

(7) Az Mötv. 85. § (3a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3a) Ha a (3) bekezdésben meghatározott határidőn belül nem kerül sor a közös önkormányzati hivatal létrehozására vagy ahhoz valamely település nem csatlakozik, akkor a kormányhivatal vezetője a határidő lejártát követően döntésével, az abban megjelölt időponttal – amely nem lehet korábbi a (3) bekezdésben meghatározott időpontnál –, kijelöli a közös önkormányzati hivatalhoz tartozó településeket és egyúttal pótolja a közös önkormányzati hivatalról szóló megállapodást. A kormányhivatal vezetője a kijelölő döntés és az önkormányzati hivatalról szóló megállapodás pótlását megelőzően – legalább tizenöt napos véleményezési határidő biztosítása mellett – kikéri az érintett települési önkormányzatok véleményét a kormányhivatal vezetőjének döntése alapján létrejövő közös önkormányzati hivatalhoz tartozó településekkel és a pótolandó közös önkormányzati hivatalról szóló megállapodás tartalmával összefüggésben. A kormányhivatal vezetője a megállapodás létrehozásáról szóló döntésében az e §-ban foglaltakra figyelemmel rendelkezik a közös önkormányzati hivatal székhelytelepüléséről, a közös önkormányzati hivatal létszámáról és a közös önkormányzati hivatal ügyfélfogadási rendjéről. Ha a döntés eltér a települési önkormányzatok határidőben adott véleményétől, a kormányhivatal vezetője az eltérés okát a döntésének indokolásában külön részletezi. A megállapodás pótlása esetén is teljesülnie kell az (1)–(2a) bekezdésben meghatározott feltételeknek.”

(8) Az Mötv. 85. § (7a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7a) A (7) bekezdésben meghatározott megállapodás megkötése a kormányhivatal vezetőjének jóváhagyásával megtagadható. A jóváhagyásról vagy annak megtagadásáról szóló határozatot az érintett önkormányzat a közigazgatási ügyben eljáró bíróság előtt – a döntés közlésétől számított tizenöt napon belül – megtámadhatja.”

(9) Az Mötv. 92. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„92. § A társult önkormányzatok képviselő-testületei megállapodhatnak abban, hogy a vitás kérdésben bármelyik képviselő-testület kérheti a megállapodásban megjelölt önkormányzati érdekszövetség által felkért tagokból álló egyeztető bizottság állásfoglalását, továbbá abban, hogy a közigazgatási per megindítása előtt a képviselő-testület az egyeztető bizottság állásfoglalását kéri.”

(10) Az Mötv. 98. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek és az Mötv. 98. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A miniszter március 31-ig határozatban dönt arról, hogy nem terjeszti elő a kezdeményezést, ha az nem felel meg az (1) és (2) bekezdésben foglalt feltételeknek, vagy a jogszabályban előírt eljárási szabályt nem tartották meg. A miniszter határozatát az előkészítő bizottság, valamint a képviselő-testület tizenöt napon belül közigazgatási perben megtámadhatja. A miniszter a keresetlevelet annak a bírósághoz érkezésétől számított három napon belül továbbítja az ügy irataival együtt a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz.

(5a) A bíróság a keresetlevél beérkezésétől számított harminc napon belül tanácsban határoz, határozata ellen a határozat közlését követő nyolc napon belül van helye fellebbezésnek. A fellebbezésről a bíróság annak a bírósághoz érkezésétől számított harminc napon belül határoz. A bíróság döntése ellen nincs helye perújításnak.

(6) Ha a bíróság a keresetnek helyt ad, a miniszter határozatát megsemmisíti. A miniszter a határozat megsemmisítése esetén a kezdeményezést haladéktalanul a köztársasági elnök elé terjeszti.”

(11) Az Mötv. 98. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(10) Ha az új község vagyonára, területére vonatkozóan az önkormányzatok határidőn belül nem állapodnak meg, bármelyik érintett önkormányzat közigazgatási pert indíthat a szerződés bírósági létrehozása iránt.”

(12) Az Mötv. 102. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A képviselő-testületek – az előzetes megállapodásnak megfelelően – a lakott területrész átadásáról, annak részletes feltételeiről a helyi népszavazást követő kilencven napon belül állapodnak meg. Ha az előzetes megállapodásban részes önkormányzat a megállapodás megkötését megtagadja, az érintett önkormányzat közigazgatási pert indíthat az előzetes megállapodásban részes önkormányzattal szemben a szerződés bírósági létrehozása iránt. Ha a bíróság az alperest az előzetes megállapodás alapján terhelő szerződéskötési kötelezettséget megállapítja, ítéletével a szerződést az előzetes megállapodás tartalmának megfelelően létrehozza.”

(13) Az Mötv. 132. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A kormányhivatal a helyi önkormányzatok törvényességi felügyelete körében az Alaptörvényben meghatározott feladat- és hatáskörökön túl:)

„d) az önkormányzati határozatot közigazgatási perben megtámadhatja;”

(14) Az Mötv. 136. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A kormányhivatal indítványozhatja az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének vizsgálatára irányuló eljárást.”

(15) Az Mötv. 137. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„137. § (1) A kormányhivatal indítványozhatja a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége elmulasztásának megállapítását.

(2) Ha a helyi önkormányzat határidőn belül nem tesz eleget jogalkotási kötelezettségének, a kormányhivatal a határidő leteltét követő harminc napon belül indítványozhatja önkormányzati rendelet vagy normatív határozat megalkotására való felhatalmazását.”

(16) Az Mötv. 139. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„139. § A kormányhivatal a helyi önkormányzat tájékoztatásának kézhezvételétől vagy a tájékoztatás adására nyitva álló határidő eredménytelen elteltétől számított tizenöt napon belül támadhatja meg az önkormányzati határozatot a közigazgatási ügyben eljáró bíróság előtt.”

(17) Az Mötv. 140. §-a és az azt megelőző alcím címe helyébe a következő rendelkezés és alcím cím lép:

„Mulasztási per indítása

140. § (1) A kormányhivatal a helyi önkormányzat tájékoztatásának kézhezvételétől vagy a tájékoztatás adására nyitva álló határidő eredménytelen leteltétől számított tizenöt napon belül indíthat mulasztási pert a helyi önkormányzat törvényen alapuló

a) határozathozatali kötelezettsége elmulasztásának megállapítására, vagy

b) feladat-ellátási (közszolgáltatási) kötelezettsége elmulasztásának megállapítására.

(2) A bíróság mulasztási ítélete teljesítésének elmaradása esetén – a határozathozatal vagy a feladat-ellátás (közszolgáltatás) pótlása érdekében – a kormányhivatal hatvan napon belül a teljesítés kikényszerítése iránti eljárást indíthat.”

(18) Az Mötv. 141. § (6) és (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(6) A kormányhivatal törvényességi felügyeleti bírságot megállapító határozatát a helyi önkormányzat vagy a társulás a döntés közlésétől számított tizenöt napon belül közigazgatási perben megtámadhatja.

(7) A bíróság a kormányhivatalt a törvényességi felügyeleti bírsággal összefüggésben új eljárás lefolytatására nem kötelezheti.”

159. § Az Mötv.

- a) 85. § (3) bekezdésében és 98. § (8), (9) és (11) bekezdésében az „állapodnak meg” szövegrész helyébe a „közigazgatási szerződésben állapodnak meg” szöveg,

- b) 102. § (1) bekezdésében az „előzetes megállapodást köthetnek” szövegrész helyébe a „közigazgatási szerződésben előzetesen megállapodhatnak” szöveg,

- c) 136. §-át megelőző alcím címében a „jogszabállyal való összhangja bírósági felülvizsgálatának” szövegrész helyébe a „más jogszabályba ütközésének vizsgálatára irányuló eljárás” szöveg,

- d) 137. §-át megelőző alcím címében az „megállapítása” szövegrész helyébe a „megállapításának indítványozása” szöveg,

- e) 139. §-át megelőző alcím címében az „elleni bírósági eljárás kezdeményezési joga” szövegrész helyébe a „közigazgatási ügyben eljáró bíróság előtti megtámadása” szöveg

lép.

- a) 85. § (12) bekezdése,

- c) 136. § (3) és (4) bekezdése,

- d) 141. § (1) bekezdés c) pontja,

- e) „A bírósági eljárás kezdeményezésének közös szabályai” alcíme.

161. § A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 96. §-a a következő (3b) bekezdéssel egészül ki:

„(3b) Az egyházi fenntartók és a nem állami fenntartók – a központi költségvetésről szóló törvényben biztosított – támogatásával kapcsolatos elsőfokú határozat ellen fellebbezésnek van helye.”

162. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 83/A. § (4) bekezdésében a „bírósági felülvizsgálatára” szövegrész helyébe az „elleni közigazgatási perre” szöveg lép.

164. § (1) A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (a továbbiakban: Szabs. tv.) 63. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„63. § (1) A szabálysértési hatóság, illetve a bíróság a tanú kérelmére elrendeli vagy hivatalból elrendelheti, hogy a tanú nevét, születési nevét, születési helyét és idejét, anyja nevét, állampolgárságát, személyazonosító okmányának számát, lakcímét, értesítési címét, tényleges tartózkodási helyét, kézbesítési címét, illetve elektronikus elérhetőségét zártan kezeljék.

(2) A tanú (1) bekezdés szerinti adatait zártan kell kezelni, ha ugyanazon tényállás alapján párhuzamosan zajló, illetve jogerősen vagy véglegesen lezárt más eljárásban a tanú adatainak zárt kezelését rendelték el.

(3) A szabálysértési hatóság, illetve a bíróság

a) az adatok zárt kezeléséről szóló végzést kizárólag azzal közli, akinek adatai zárt kezelését elrendelte,

b) a természetes személyazonosító adatokat és a lakcímet az ügy iratai között elkülönítve, zártan kezeli és

c) biztosítja, hogy a zártan kezelt adatok az eljárási cselekmények során ne váljanak megismerhetővé.

(4) A tanú zártan kezelt adatait csak a szabálysértési hatóságnak az ügyben eljáró tagja, az ügyész, illetve a bíró ismerheti meg.

(5) A személyes adatok zártan kezelésének megszüntetésére csak a tanú beleegyezésével kerülhet sor.”

(2) A Szabs. tv. 91. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A jegyzőkönyvben fel kell tüntetni)

„d) a szabálysértési hatóság tagja, a helyszíni bírság kiszabására jogosult személy, a bíró, az eljárásban részt vevő személy és képviselője, a szakértő, továbbá – ha a tanú adatainak zártan kezelését a szabálysértési hatóság, illetve a bíróság nem rendelte el – a tanú nevét.”

165. § Hatályát veszti a Szabs. tv. 126/B. § (5) bekezdésében az „a 63. § (1) bekezdésében meghatározottak alapján” szöveg.

167. § A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény 13/A. § (2) bekezdésében a „bírósági felülvizsgálata” szövegrész helyébe az „elleni közigazgatási per” szöveg lép.

170. § Hatályát veszti a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról szóló 2013. évi XXII. törvény 2. § (2) bekezdése.

173. § Az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény 41/O. § (1) bekezdés c) és d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és a bekezdés a következő e) ponttal egészül ki:

(A független szakértő és annak helyettese tanácsadó bizottságba akkor jelölhető ki, ha)

„c) az ügyben bíróként nem járt el,

d) az érintett tagállamok illetékes hatóságai által közösen rögzített egyéb feltételeknek megfelel, és

e) az egyéb körülményekre is tekintettel személyében biztosított a vitás kérdés tárgyilagos megítélése.”

174. § A halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény

- a) 27/A. § (1) bekezdésében a „nyilvánosan is közzé kell tenni” szövegrész helyébe a „közhírré kell tenni” szöveg,

- b) 30. § (2) bekezdésében a „jogerősen” szövegrész helyébe a „véglegessé vált döntésében” szöveg

lép.

175. § A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mnbtv.) 57/B. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) Az MNB végzéseivel szemben akkor van helye önálló jogorvoslatnak, ha azt az Ákr. vagy az MNB eljárására vonatkozó törvény lehetővé teszi.

(2) A bíróság az MNB döntését nem változtathatja meg. Az elsőfokú ítélet ellen fellebbezésnek van helye.”

176. § Az Mnbtv.

- a) 169. § (1) bekezdésében a „jogerősen” szövegrész helyébe a „véglegessé vált döntésben” szöveg, a „jogerős” szövegrész helyébe a „véglegessé vált” szöveg,

- b) 176. § (7) bekezdésében a „bírósági felülvizsgálati eljárás” szövegrész helyébe a „közigazgatási per” szöveg

lép.

- c) 90/A. § (3) bekezdésében az „Az MNB engedély iránti kérelmének tartalmaznia kell a helyszíni kutatás célját, helyét, az indokoltság alátámasztására szolgáló tényeket, továbbá a helyszíni kutatásra okot adó bizonyítási eszközök – így különösen adatok és adathordozók – meghatározását. Az MNB engedély iránti írásbeli kérelmét a közigazgatási ügyben eljáró bíróság bírálja el, a kérelem beérkezésétől számított hetvenkét órán belül, nemperes eljárásban.” szövegrész,

- d) 90/A. § (4) bekezdése,

178. § Hatályát veszti a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény

- a) 39. §-a,

- b) 41. § (3) bekezdése.

179. § (1) A népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 63. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„63. § Az online gyűjtési rendszer megfelelőségéről szóló igazolás kiállítása, a támogató nyilatkozatok ellenőrzése és az érvényes támogató nyilatkozatok számát tartalmazó igazolás kiállítása a Nemzeti Választási Iroda hatáskörébe tartozik. A támogató nyilatkozatok ellenőrzésének eredményét a Nemzeti Választási Bizottság határozatban állapítja meg.”

(2) Az Nsztv. 64. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az aláírások ellenőrzése során meg kell vizsgálni, hogy a támogató nyilatkozat formailag elfogadható-e, azonosítani kell a támogató nyilatkozatot aláíró polgárt, meg kell állapítani, hogy nagykorú magyar állampolgár-e, továbbá meg kell állapítani az érvényes támogató nyilatkozatok számát.”

(3) Az Nsztv. 96. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„96. § A IV. Fejezet az európai polgári kezdeményezésről szóló 2019. április 17-i 2019/788/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 20. cikkének végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.”

180. § A Városliget megújításáról és fejlesztéséről szóló 2013. évi CCXLII. törvény

- a) 3. § (7) bekezdésében a „jogerős” szövegrész helyébe a „végleges” szöveg,

- b) 4. §-ában a „jogerőre emelkedésének” szövegrész helyébe a „véglegessé válásának” szöveg

lép.

181. § A védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló 2016. évi XXX. törvény 160. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A Közbeszerzési Döntőbizottság eljárása során hozott végzése elleni közigazgatási perben a bíróság harminc napon belül dönt. A bíróság ítélete ellen perorvoslatnak nincs helye.”

196. § A Pp. 630. §-a a következő (9)–(13) bekezdéssel egészül ki:

„(9) A Kúrián folyamatban lévő per kivételével munkaügyi perben 2020. március 15. napját követő időpontra – az ügyek átadására tekintettel az átadó bíróságon – tárgyalási határnap nem tűzhető. A munkaügyi perben meghozott ügydöntő határozatokat 2020. március 31. napjáig írásba kell foglalni, és intézkedni kell azok közlése iránt.

(10) A közigazgatási és munkaügyi bíróságok bírái a még el nem bírált elsőfokú ügyek, a törvényszékek bírái a még el nem bírált másodfokú ügyek iratanyagát 2020. március 15-ig felterjesztik a törvényszék elnökének.

(11) A törvényszék elnöke 2020. április 1-jét követően haladéktalanul, de legkésőbb 2020. április 15-ig gondoskodik a (10) bekezdés szerinti elsőfokú ügyek kiosztásáról, valamint a (10) bekezdés szerinti másodfokú ügyeket megküldi az illetékes ítélőtáblának.

(12) A (10) bekezdés szerinti ügyben az a bíró jár el, aki az ügy elbírálását 2020. április 1-jét megelőzően megkezdte, feltéve, hogy a hatáskörrel rendelkező, illetékes bírósághoz osztották be.

(13) Az egyes törvényeknek az egyfokú járási hivatali eljárások megteremtésével összefüggő módosításáról szóló 2019. évi CXXVII. törvénnyel megállapított 346. § (5) bekezdését, 405. § (3) bekezdését, 406. § (1) bekezdését, 409. §-át, 410. § (2) bekezdés c) pont cd) alpontját, 413. § (1) bekezdés c)–e) pontját, 423. § (1) bekezdését, 424. § (1)–(3) bekezdését, valamint 424. § (7) bekezdését a 2020. július 1-jén és az azt követően meghozott jogerős ítélet vagy az ügy érdemében hozott jogerős végzés ellen indult felülvizsgálati eljárásokban kell alkalmazni.”

198. § (1) Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 25. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A megkeresett szerv a megkeresés teljesítését megtagadja, ha az nem tartozik a hatáskörébe, vagy arra nem illetékes. Ha a megkeresés teljesítésére más szerv jogosult, a megkeresett szerv a megkeresést haladéktalanul e szervhez továbbítja, és erről a megtagadással egyidejűleg tájékoztatja a megkereső hatóságot.”

(2) Az Ákr. 27. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A hatóság gondoskodik arról, hogy a törvény által védett titok és törvény által védett egyéb adat (a továbbiakban együtt: védett adat) ne kerüljön nyilvánosságra, ne juthasson illetéktelen személy tudomására, és e védett adatok törvényben meghatározott védelme a hatóság eljárásában is biztosított legyen.”

(3) Az Ákr. 28. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A hatóság kérelemre vagy hivatalból elrendeli az ügyfél illetve az eljárás egyéb résztvevője természetes személyazonosító adatainak és lakcímének zárt kezelését, ha

a) őt az eljárásban való közreműködése miatt súlyosan hátrányos következmény érheti, vagy

b) ugyanazon tényállás alapján a jogerősen vagy véglegesen lezárt, vagy párhuzamosan zajló és a hatóság előtt ismert más bírósági vagy hatósági eljárásban az ügyfél vagy az eljárás egyéb résztvevője adatainak zárt kezelését rendelték el.”

(4) Az Ákr. 28. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A hatóság

a) az adatok zárt kezeléséről szóló végzést kizárólag azzal közli, akinek adatai zárt kezelését elrendelte,

b) a természetes személyazonosító adatokat és a lakcímet az ügy iratai között elkülönítve, zártan kezeli és

c) biztosítja, hogy a zártan kezelt adatok az eljárási cselekmények során ne váljanak megismerhetővé.”

(5) Az Ákr. 44. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„44. § [A hiánypótlás]

Ha a kérelem a jogszabályban foglalt követelményeknek nem felel meg, az eljáró hatóság határidő megjelölésével, a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett – ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik – egy ízben hiánypótlásra hívja fel a kérelmezőt.”

(6) Az Ákr. 47. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A hatóság az eljárást megszünteti, ha)

„e) az eljárás kérelemre indult, és valamennyi kérelmező ügyfél kérelmét visszavonta, illetve ahhoz az ellenérdekű ügyfelek az ellenérdekű ügyféllel szemben, kérelemre indított eljárásban (a továbbiakban: jogvitás eljárás) hozzájárultak, és az eljárás hivatalból nem folytatható,”

(7) Az Ákr. 47. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdés e) és f) pontja szerinti esetben a hatóság szükség esetén a döntést visszavonja, és az (1) bekezdés f) pontja szerinti esetben erről szóló döntését a korábban eljárt vagy kijelölt hatósággal is közli.”

(8) Az Ákr. 74. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A hatóság tárgyalást tart, ha)

„a) a tényállás tisztázásához jogvitás eljárásban szükség van a felek együttes meghallgatására,”

(9) Az Ákr. 81. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A döntés tartalmazza az eljáró hatóság, az ügyfelek és az ügy azonosításához szükséges minden adatot a zártan kezelt és védett adatok kivételével, a rendelkező részt – a hatóság döntésével, a szakhatóság állásfoglalásával, a jogorvoslat igénybevételével kapcsolatos tájékoztatással és a felmerült eljárási költséggel –, továbbá a megismerhetetlenné tett zártan kezelt és védett adatokkal együtt megállapított tényállásra, a bizonyítékokra, a szakhatósági állásfoglalás indokolására, a mérlegelés és a döntés indokaira, valamint az azt megalapozó jogszabályhelyek megjelölésére is kiterjedő indokolást.”

(10) Az Ákr. 100. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Kérelemre elrendelt hatósági ellenőrzés esetén helye van az eljárás megszüntetésének, ha az ügyfél eljárási költség előlegezési kötelezettségének nem tesz eleget.”

(11) Az Ákr. 112. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„112. § [A jogorvoslathoz való jog]

(1) A hatóság határozata ellen önálló jogorvoslatnak van helye. A hatóság végzése ellen önálló jogorvoslatnak akkor van helye, ha azt törvény megengedi, egyéb esetben a végzés elleni jogorvoslati jog a határozat, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzés ellen igénybe vehető jogorvoslat keretében gyakorolható.

(2) Önálló jogorvoslatnak van helye

a) az ideiglenes biztosítási intézkedésről szóló,

b) az ügyféli jogállásról vagy jogutódlásról rendelkező,

c) a kérelmet visszautasító,

d) az eljárást megszüntető,

e) az eljárás felfüggesztése vagy szünetelése tárgyában hozott,

f) az eljárási bírságot kiszabó,

g) a fellebbezési határidő elmulasztása miatt benyújtott igazolási kérelmet elutasító,

h) a zár alá vételt vagy lefoglalást elrendelő, valamint ezek megszüntetése iránti kérelmet elutasító,

i) az iratbetekintési jog gyakorlására irányuló kérelem tárgyában hozott elutasító,

j) az iratbetekintési jog korlátozására irányuló kérelem tárgyában hozott, valamint

k) az eljárási költség megállapításával és viselésével kapcsolatos, a költségmentesség iránti kérelmet elutasító, a költségmentesség módosításáról vagy visszavonásáról szóló

végzés ellen.”

(12) Az Ákr. 116. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Abban az ügyben, amelyben a határozat az (1) vagy (2) bekezdés alapján fellebbezéssel támadható, az önálló jogorvoslattal támadható végzés ellen fellebbezésnek van helye.”

(13) Az Ákr. 143. § a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) E törvény 116. § (2) bekezdésének az egyes törvényeknek az egyfokú járási hivatali eljárások megteremtésével összefüggő módosításáról szóló 2019. évi CXXVII. törvénnyel módosított a) pontját a 2020. március 1. napját követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.”

199. § Az Ákr.

- a) 53. § (5) bekezdésében a „határidejének” szövegrész helyébe a „határidejének vagy határnapjának” szöveg,

- b) 78. § (1) bekezdésében a „szóbeli” szövegrész helyébe a „személyesen előterjesztett” szöveg,

- c) 81. § (3) bekezdésében az „önállóan nem fellebbezhető” szövegrész helyébe az „önálló jogorvoslattal nem támadható” szöveg,

- d) 114. § (1) bekezdésében az „önálló fellebbezéssel” szövegrész helyébe az „önálló jogorvoslattal” szöveg

lép.

200. § Hatályát veszti az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 116. § (2) bekezdés a) pontjában a „járási (kerületi) hivatal vezetője vagy” szövegrész.

201. § A hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény 34. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Hivatalos Statisztikai Szolgálat statisztikai adatfelvételt végrehajtó tagja a honlapján nyilvánosságra hozhatja a 32. § (1) bekezdés a) és b) pontjában, valamint a 33. § (1) bekezdésében meghatározottak alapján elmarasztalt jogi személy és személyiségi joga szerint jogképes szervezet adatszolgáltató nevét, székhelyét, telephelyét, adószámát és a kiszabott bírság összegét, ha a véglegessé vált hatósági határozat hozatalára sor került, feltéve, hogy a határozat elleni közigazgatási per jogerősen lezárult, illetve a közigazgatási per megindítására nyitva álló határidő eredménytelenül letelt. Ebben az esetben az elmarasztalt adatszolgáltató adatai a közigazgatási per megindítására nyitva álló határidő eredménytelen lejártát követő naptól, illetve a közigazgatási per jogerős lezárását követő naptól, a hatósági határozat hatályában fenntartott része vonatkozásában hozhatók nyilvánosságra.”

211. § A Kp. 36. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A bíróság az eljárási cselekmény megkezdése előtt előterjesztett kérelemre – a technikai feltételek rendelkezésre állása esetén – elrendeli a jegyzőkönyv képet és hangot egyidejűleg rögzítő folyamatos felvétel útján történő készítését, amelyre egyebekben a polgári perrendtartás szabályait kell megfelelően alkalmazni.”

212. § A Kp. 39. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A keresetlevelet határidőben benyújtottnak kell tekinteni, ha azt a felperes a közigazgatási cselekmény jogorvoslati záradékának megfelelően nyújtotta be, vagy arra figyelemmel nyújtotta be a bírósághoz, hogy az (1) bekezdés szerinti közigazgatási szerv az elektronikus ügyintézés feltételeit átmenetileg vagy tartósan nem biztosítja. A bíróság a keresetlevelet haladéktalanul megküldi az (1) bekezdés szerinti közigazgatási szervnek.”

214. § A Kp. 41. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A keresetlevelet a bíróságnál kell benyújtani, ha a törvény által megengedett keresethalmazat esetén azt egyszerre kellene a közigazgatási szervnél és a bíróságnál is benyújtani. A keresetlevelet határidőben benyújtottnak kell tekinteni, ha azt a felperes – határidőn belül – tévesen a közigazgatási szervnél vagy a jogorvoslati szervnél nyújtja be.”

215. § A Kp. 42. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A védirat az alperesnek a keresetlevélben foglaltakra tett nyilatkozata, amely vagy a keresetlevél visszautasítására irányul, vagy érdemi védekezést tartalmaz. A védiratban elő kell adni az annak alapjául szolgáló tényeket és ezek bizonyítékait. Az alperes a védiratban, a (3) bekezdés alkalmazása esetén a nyilatkozatban közli, hogy a keresetlevél benyújtásáról kiket értesített, valamint nyilatkozik a megelőző eljárásban zártan kezelt és védett adatokra nézve.”

216. § A Kp. 47. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Az áttételt elrendelő végzés ellen fellebbezésnek van helye.”

217. § (1) A Kp. 48. § (1) bekezdés l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és a Kp. 48. § (1) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki:

(A bíróság a keresetlevelet visszautasítja, ha)

„l) az elektronikus ügyintézésre köteles felperes vagy a jogi képviselő nem elektronikus úton vagy elektronikus úton, de nem a jogszabályban meghatározott módon terjesztette elő,

m) az elektronikus úton kapcsolatot tartó felperes nem jogszabályban meghatározott módon terjesztette elő.”

(2) A Kp. 48. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A bíróság a keresetlevelet visszautasító végzés jogerőre emelkedését követően tájékoztatja intézkedéséről azokat, akiket a keresetlevél benyújtásáról a közigazgatási szerv értesített. Az alperes a keresetlevél visszautasítása esetén a védirat előterjesztésének költségét nem számíthatja fel.”

218. § A Kp. 49. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A keresetlevél benyújtásának joghatásai fennmaradnak, ha a bíróság

a) a jogi képviselő nélkül eljáró felperes keresetlevelét a 48. § (1) bekezdés k) pontja, vagy

b) a felperes keresetlevelét a 48. § (1) bekezdés l) vagy m) pontja

alapján utasította vissza, és a felperes a visszautasító határozat jogerőre emelkedésétől számított nyolc nap alatt a keresetlevelet a bíróságnál az e törvényben foglaltaknak megfelelően – a már megfelelően becsatolt mellékletek kivételével – újra benyújtja.”

219. § (1) A Kp. 51. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az azonnali jogvédelem tárgyában hozott végzés ellen a közléstől számított nyolc napon belül van helye fellebbezésnek, amelyről a másodfokú bíróság nyolc napon belül dönt. Az azonnali jogvédelmet biztosító végzés elleni fellebbezésnek nincs halasztó hatálya. A kérelem elutasítását követően ismételten, azonos ténybeli és jogi alapon benyújtott kérelmet megtagadó végzés ellen nincs helye fellebbezésnek.”

(2) A Kp. 51. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) Az azonnali jogvédelem iránti kérelmet a bíróság tanácsa a keresetlevél visszautasítása esetén is elbírálja. Ha a bíróság a határidőben előterjesztett keresetlevelet visszautasítja, az azonnali jogvédelmet biztosító végzés hatálya a visszautasító végzés jogerőre emelkedéséig, vagy a keresetlevél benyújtásához fűződő jogi hatályok fenntartásához előírt határidő lejártáig fennmarad.”

220. § A Kp. 78. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Bizonyítási indítvány előterjesztésére, illetve bizonyítási eszköz rendelkezésre bocsátására legkésőbb az első tárgyaláson van lehetőség. A bíróság legfeljebb tizenöt napos határidő tűzésével ezt követően is engedélyezheti bizonyítási indítvány előterjesztését, illetve bizonyítási eszköz rendelkezésre bocsátását, ha

a) a felperes a keresetét az első tárgyaláson megváltoztatja,

b) a felperes keresetét a jogsérelem orvoslására tett cselekményre kiterjeszti, vagy

c) az az anyagi pervezetése folytán vált szükségessé.”

236. § A Kp. XXVI. Fejezete helyébe a következő rendelkezés lép:

„XXVI. FEJEZET

KÖZIGAZGATÁSI NEMPERES ELJÁRÁSOK

151. § [A közigazgatási nemperes eljárások közös szabályai]

(1) Közigazgatási nemperes eljárásban e törvénynek az egyszerűsített perre vonatkozó szabályait – az e §-ban, valamint törvényben foglalt eltérésekkel – kell a nemperes eljárás sajátosságainak megfelelően alkalmazni.

(2) Az eljárás kérelemre indul, amelyre a keresetlevélre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A kérelemmel az általános szabályok szerinti kereset nem kapcsolható össze.

(3) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, az eljárásban kizárólag okirati bizonyításnak van helye.

(4) A bíróság a kérelemről ítélet hatályú végzésben határoz, amelyre az ítéletre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A végzés ellen fellebbezésnek nincs helye.

12. A határozat teljesítésének kikényszerítésére irányuló eljárás

152. § [A teljesítés kikényszerítése iránti kérelem]

(1) A felperes vagy az érdekelt a teljesítési határidő leteltétől számított kilencven napon belül a teljesítés kikényszerítése érdekében kérelemmel fordulhat az elsőfokú határozatot hozó bírósághoz, ha a közigazgatási szerv a teljesítési határidőn belül nem tett eleget a jogerős bírósági határozatból származó

a) új eljárás lefolytatására vagy

b) elmulasztott közigazgatási cselekmény megvalósítására

vonatkozó kötelezettségének.

(2) A kérelem alapján a bíróság tizenöt napon belül határidő tűzésével felhívja a közigazgatási szervet arra, hogy teljesítse kötelezettségét, vagy adjon magyarázatot a teljesítés elmaradására, a magyarázatot alátámasztó iratok egyidejű megküldése mellett.

(3) Ha a közigazgatási szerv a felhívás alapján teljesít, a bíróság az eljárást megszünteti, és a közigazgatási szervet a kérelmező költségeinek megtérítésére kötelezi.

(4) E fejezet szabályait kell alkalmazni akkor is, ha a bíróság jogerős határozatában foglalt kötelezés kikényszerítése nem tartozik a bírósági végrehajtásról szóló törvény hatálya alá.

153. § [Teljesítési bírság és intézkedések]

(1) Ha a közigazgatási szerv a teljesítés elmaradására nem ad magyarázatot, vagy az nem alapos, a bíróság a közigazgatási szervet – a kérelmező költségeinek megtérítésére kötelezése mellett – teljesítési bírsággal sújtja. Nem alapozza meg a teljesítési bírság alkalmazását, ha a közigazgatási szerv a bíróság által előírt eljárási cselekmények hiánytalan foganatosítását követően – ha ezek hatására a bíróságétól eltérő jogi értékelésre jut – nem az új eljárás lefolytatására kötelező jogerős határozatban kifejtett jogi álláspontot foglalja el, illetve nem az ott meghatározott jogkövetkezményt alkalmazza.

(2) A teljesítési bírság összege az ügy körülményeihez és a kötelezettségszegés súlyához igazodóan százezer és tízmillió forint között állapítható meg. A teljesítési bírság ismételten kiszabható, ha a teljesítésre észszerű időn belül nem került sor.

(3) A bíróság – a teljesítési bírság ismételt kiszabása helyett vagy mellett – a közigazgatási szerv vezetőjét az ügy körülményeihez és a kötelezettségszegés súlyához igazodó mértékű pénzbírsággal sújthatja.

(4) A teljesítési bírságot kiszabó végzés ellen nyolc napon belül van helye fellebbezésnek, amelyről a bíróság tizenöt napon belül dönt.

(5) A teljesítési bírságra egyebekben a pénzbírság szabályait kell alkalmazni.

(6) A bíróság a teljesítési bírság kiszabása mellett végzéssel

a) a közigazgatási szervvel azonos hatáskörű másik szervet jelöl ki az eljárás lefolytatására, egyúttal a közigazgatási szervet az eljárás költségeinek viselésére kötelezi,

b) a közigazgatási szerv törvényességi felügyeleti szervét felhatalmazza a határozatnak megfelelő teljesítésre, egyúttal a közigazgatási szervet a teljesítés költségeinek viselésére kötelezi, vagy

c) az a) és b) pontban foglalt jogkövetkezmény alkalmazhatóságának hiányában, ha azt az ügy jellege és a rendelkezésre álló adatok lehetővé teszik, ideiglenes intézkedést hozhat, amely a teljesítésig hatályos.

(7) Ha a (6) bekezdés a) pontja alapján kijelölt szerv eljárási kötelezettségének nem tesz eleget, a teljesítés kikényszerítése ezen alcím szabályai szerint kérelmezhető.

13. Egyéb különös közigazgatási nemperes eljárások

153/A. § [Eljárási cselekmény előzetes engedélyezése]

(1) Törvény rendelkezése alapján előzetes bírói engedélyhez kötött eljárási cselekmény megvalósítása iránt a közigazgatási szerv által előterjesztett kérelmet a bíróság a beérkezésétől számított hetvenkét órán belül bírálja el.

(2) A kérelemnek tartalmaznia kell az eljárási cselekmény célját, helyét, az indokoltság alátámasztására szolgáló tényeket, továbbá az eljárási cselekményre okot adó bizonyítékok meghatározását.

(3) A bíróság a kérelmezett eljárási cselekményt akkor engedélyezi, ha a közigazgatási szerv valószínűsíti, hogy más eljárási cselekmény nem vezetne eredményre, valamint a helyszíni kutatás iránti kérelem esetén észszerű megalapozottsággal feltehető, hogy az indítvány szerinti helyen a vizsgálat tárgyát képező jogsértéssel kapcsolatos bizonyítási eszköz fellelhető, továbbá feltételezhető, hogy azt önként nem bocsátanák rendelkezésre, vagy felhasználhatatlanná tennék. A bíróság a kérelmezett eljárási cselekményt részben is engedélyezheti.

(4) A bíróság végzése ellen perorvoslatnak nincs helye.

153/B. § [Védekezés céljából készült irat minősítése iránti eljárás]

(1) A védekezés céljából készült irat minősítése kérdésében a bíróság a közigazgatási szerv kérelmére az érintett meghallgatásával dönt. Az iratot a közigazgatási szerv csatolja a kérelméhez.

(2) Ha az irat szétválasztása a bizonyító erő sérelme nélkül nem lehetséges, a bíróság végzésében meghatározza, hogy mely irat, illetve az irat mely része minősül védekezés céljából készült iratnak. Ha a bíróság azt állapítja meg, hogy az irat, iratrész nem minősül védekezés céljából készült iratnak, azt a kérelmező számára kiadja. Ellenkező döntés esetében a bíróság az iratot, iratrészt az érintettnek adja ki.”

237. § A Kp. 157. § (2)–(7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek, és a Kp. 157. §-a a következő (8)–(13) bekezdésekkel egészül ki:

„(2) E törvénynek az egyes törvényeknek az egyfokú járási hivatali eljárások megteremtésével összefüggő módosításáról szóló 2019. évi CXXVII. törvénnyel módosított 99. § (2) bekezdését a 2020. április 1. napján vagy azt követően meghozott ítéletekre kell alkalmazni.

(3) A közigazgatási ügyekben a közigazgatási és munkaügyi bíróság által meghozott határozattal szemben 2020. április 1. napján vagy azt követően előterjesztett fellebbezést a Kúria bírálja el.

(4) E törvénynek az egyes törvényeknek az egyfokú járási hivatali eljárások megteremtésével összefüggő módosításáról szóló 2019. évi CXXVII. törvénnyel módosított 99. § (1) bekezdését, 100. § (2) bekezdés b) pontját, 109. § (2) bekezdését, 115. § (1) és (3) bekezdését, 117. § (4) és (5) bekezdését, 118. § (1) bekezdését, valamint 121. § (1) és (2) bekezdését a 2020. július 1-jén és az azt követően meghozott határozat ellen indított fellebbezési és felülvizsgálati eljárásokban kell alkalmazni.

(5) Közigazgatási perben 2020. március 15. napját követő időpontra – az ügyek átadására tekintettel az átadó bíróságon – tárgyalási határnap nem tűzhető. A közigazgatási perben meghozott ügydöntő határozatokat 2020. március 31. napjáig írásba kell foglalni, és intézkedni kell azok közlése iránt.

(6) A közigazgatási és munkaügyi bíróságok bírái, valamint a Fővárosi Törvényszék és a Kúria közigazgatási és munkaügyi kollégiumának tagjai 2020. március 15-ig felterjesztik a törvényszék, illetve a Kúria elnökének a még el nem bírált ügyek iratanyagát.

(7) A 2020. március 31-én első fokon folyamatban lévő ügyeket, továbbá azokat az első fokon befejezett ügyeket, amelyekben az elsőfokú bíróság hatáskörébe tartozó további intézkedést kell tenni,

a) a törvényszék elnöke az illetékes törvényszéknek vagy a Kúriának,

b) a Kúria elnöke az illetékes törvényszéknek vagy a Kúriának

mint elsőfokú bíróságnak megküldi.

(8) A 2020. március 31-én a perorvoslati vagy az alkotmányjogi panasz esetén követendő eljárásban folyamatban lévő ügyeket, továbbá azokat a perorvoslati vagy az alkotmányjogi panasz esetén követendő eljárásban befejezett ügyeket, amelyekben a bíróság hatáskörébe tartozó további intézkedést kell tenni, a (9) bekezdésben meghatározott kivétellel,

a) a törvényszék elnöke az illetékes törvényszéknek vagy a Kúriának

b) a Kúria elnöke az illetékes törvényszéknek

megküldi.

(9) A fellebbezés alapján folyamatban lévő ügyeket a (8) bekezdés alapján nem kell megküldeni, azokat a 2020. április 1-jét megelőzően hatályos szabályok alapján hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság bírálja el.

(10) A (7) bekezdés szerint befejezett és a (8) bekezdés szerinti közigazgatási ügyeket haladéktalanul, de legkésőbb 2020. május 1-jéig kell megküldeni. Ezt követően felmerült, bírói döntést igénylő intézkedés esetén a (7) és (8) bekezdés megfelelő alkalmazásával kell eljárni. Az ügyek (7) és (8) bekezdés szerinti megküldése során az áttételre vonatkozó szabályokat nem kell alkalmazni.

(11) A törvényes bíróhoz való jog elvére figyelemmel, a (7) és (8) bekezdés szerinti ügyben az a bíró jár el, aki az ügy elbírálását 2020. április 1-jét megelőzően megkezdte, feltéve, hogy a hatáskörrel rendelkező, illetékes bírósághoz osztották be.

(12) Azokban a 2020. március 20. után indult közigazgatási perekben, amelyek elintézésére törvény nyolc napos vagy annál rövidebb határidőt állapít meg, az eljárási határidő a megküldés időtartamával, de legfeljebb nyolc nappal meghosszabbodik.

(13) Ahol jogszabály

a) a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény XX. fejezetének vagy a közigazgatási perekre vonatkozó szabályainak alkalmazását rendeli, azon a közigazgatási perrendtartást,

b) bírósági felülvizsgálatot tesz lehetővé, azon közigazgatási pert,

c) közigazgatási és munkaügyi bíróságot mint közigazgatási ügyben eljáró bíróságot említ, azon a törvényszéket mint közigazgatási ügyben eljáró bíróságot

kell érteni.”

- d) 33. § (1) és (3) bekezdésében a „– a felek nyilatkozattételi jogának biztosítása mellett –” szövegrész,

240. § (1) Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Üttv.) 13. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Ha az irat minősítése az ügyfél és a hatóság között vitatott, a szemle vagy helyszíni kutatás során a hatóság birtokba veheti az érintett iratot, azzal, hogy az iratot olyan tárolóeszközben kell elhelyezni, amely kizárja az adatok megismerhetőségét és utólagos megváltoztathatóságát.”

(2) Az Üttv. 203. § (5) bekezdésében a „mulasztási ítélet teljesítésének” szövegrész helyébe a „teljesítés” szöveg lép.

241. § Hatályát veszti az Üttv. 13. § (6) bekezdése.

248. § Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 123. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az adóhatóság gondoskodik arról, hogy a törvény által védett titok és törvény által védett egyéb adat (a továbbiakban együtt: védett adat) ne kerüljön nyilvánosságra, ne juthasson illetéktelen személy tudomására, és e védett adatok törvényben meghatározott védelme az adóhatóság eljárásában is biztosított legyen.”

249. § (1) Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény 37. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az adóhatóság kérelemre vagy hivatalból elrendeli az adózó, illetve az eljárás egyéb résztvevője természetes személyazonosító adatainak és lakcímének zárt kezelését, ha

a) őt az eljárásban való közreműködése miatt súlyosan hátrányos következmény érheti, vagy

b) ugyanazon tényállás alapján a jogerősen vagy véglegesen lezárt, vagy párhuzamosan zajló más bírósági vagy hatósági eljárásban az adózó vagy az eljárás egyéb résztvevője adatainak zárt kezelését rendelték el.”

(2) Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény 37. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az adóhatóság

a) az adatok zárt kezeléséről szóló végzést kizárólag azzal közli, akinek adatai zárt kezelését elrendelte,

b) a természetes személyazonosító adatokat és a lakcímet az ügy iratai között elkülönítve, zártan kezeli és

c) biztosítja, hogy a zártan kezelt adatok az eljárási cselekmények során ne váljanak megismerhetővé.”

250. § (1) Az uniós vámjog végrehajtásáról szóló 2017. évi CLII. törvény 11. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A vámhatóság gondoskodik arról, hogy a törvény által védett titok és a törvény által védett egyéb adat (a továbbiakban együtt: védett adat) ne kerüljön nyilvánosságra, ne juthasson illetéktelen személy tudomására, és e védett adatok törvényben meghatározott védelme a vámhatóság eljárásában is biztosított legyen.”

(2) Az uniós vámjog végrehajtásáról szóló 2017. évi CLII. törvény 12. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A vámhatóság kérelemre vagy hivatalból elrendeli az ügyfél, illetve az eljárás egyéb résztvevője természetes személyazonosító adatainak és lakcímének zárt kezelését, ha

a) őt a vámigazgatási eljárásban való közreműködése miatt súlyosan hátrányos következmény érheti, vagy

b) ugyanazon tényállás alapján a jogerősen vagy véglegesen lezárt, vagy párhuzamosan zajló más bírósági vagy hatósági eljárásban az ügyfél vagy az eljárás egyéb résztvevője adatainak zárt kezelését rendelték el.”

(3) Az uniós vámjog végrehajtásáról szóló 2017. évi CLII. törvény 12. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A vámhatóság

a) az adatok zárt kezeléséről szóló végzést kizárólag azzal közli, akinek adatai zárt kezelését elrendelte,

b) a természetes személyazonosító adatokat és a lakcímet az ügy iratai között elkülönítve, zártan kezeli és

c) biztosítja, hogy a zártan kezelt adatok az eljárási cselekmények során ne váljanak megismerhetővé.”

251. § Hatályát veszti a pénzügyi közvetítőrendszer hatósági felügyeletét érintő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi CXCI. törvény 16. § (10) bekezdése.

255. § Hatályát veszti a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról és az egyes közigazgatási nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról szóló 2005. évi XVII. törvény.

„1. melléklet a 2010. évi CLXXXIV. törvényhez

A törvényszékek, valamint a járásbíróságok illetékességi területe

A törvényszékek, valamint a járásbíróságok illetékességi területe

| 1. FŐVÁROSI TÖRVÉNYSZÉK (székhelye: Budapest) | | |

| --- | --- | --- |

| | | |

| 1/1. Pesti Központi Kerületi Bíróság | | |

| | | |

| Budapest V. kerület | Budapest VI. kerület | Budapest VII. kerület |

| Budapest VIII. kerület | Budapest IX. kerület | Budapest X. kerület |

| Budapest XIII. kerület | Budapest XIV. kerület | Budapest XVI. kerület |

| Budapest XVII. kerület | Margitsziget | |

| | | |

| 1/2. Budai Központi Kerületi Bíróság | | |

| | | |

| Budapest I. kerület | Budapest XI. kerület | Budapest XII. kerület |

| Budapest XXII. kerület | | |

| | | |

| 1/3. Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság | | |

| | | |

| Budapest II. kerület | Budapest III. kerület | |

| | | |

| 1/4. Budapesti IV. és XV. Kerületi Bíróság | | |

| | | |

| Budapest IV. kerület | Budapest XV. kerület | |

| | | |

| 1/5. Budapesti XVIII. és XIX. Kerületi Bíróság | | |

| | | |

| Budapest XVIII. kerület | Budapest XIX. kerület | |

| | | |

| 1/6. Budapesti XX., XXI. és XXIII. Kerületi Bíróság | | |

| | | |

| Budapest XX. kerület | Budapest XXI. kerület | Budapest XXIII. kerület |

| | | |

| | | |

| 2. PÉCSI TÖRVÉNYSZÉK (székhelye: Pécs) | | |

| | | |

| 2/1. Pécsi Járásbíróság | | |

| | | |

| Abaliget | Aranyosgadány | Áta |

| Bakonya | Berkesd | Birján |

| Bogád | Bosta | Cserkút |

| Egerág | Ellend | Görcsöny |

| Gyód | Hosszúhetény | Husztót |

| Keszü | Kisherend | Kovácsszénája |

| Kozármisleny | Kökény | Kővágószőlős |

| Kővágótöttös | Lothárd | Magyarsarlós |

| Nagykozár | Orfű | Ócsárd |

| Pellérd | Pereked | Pécs |

| Pécsudvard | Pogány | Regenye |

| Romonya | Szalánta | Szemely |

| Szilágy | Szilvás | Szőke |

| Szőkéd | | |

| | | |

| 2/2. Komlói Járásbíróság | | |

| | | |

| Alsómocsolád | Apátvarasd | Ág |

| Bakóca | Baranyajenő | Baranyaszentgyörgy |

| Bikal | Bodolyabér | Egyházaskozár |

| Erdősmecske | Erzsébet | Fazekasboda |

| Felsőegerszeg | Geresdlak | Gerényes |

| Gödre | Hegyhátmaróc | Hidas |

| Kárász | Kátoly | Kékesd |

| Kisbeszterce | Kishajmás | Kisvaszar |

| Komló | Köblény | Liget |

| Lovászhetény | Magyaregregy | Magyarhertelend |

| Magyarszék | Martonfa | Mágocs |

| Mánfa | Máza | Mecseknádasd |

| Mecsekpölöske | Mekényes | Meződ |

| Mindszentgodisa | Nagyhajmás | Nagypall |

| Óbánya | Ófalu | Oroszló |

| Palé | Pécsvárad | Sásd |

| Szalatnak | Szágy | Szárász |

| Szászvár | Szellő | Tarrós |

| Tékes | Tormás | Tófű |

| Varga | Vásárosdombó | Vázsnok |

| Vékény | Zengővárkony | |

| | | |

| 2/3. Mohácsi Járásbíróság | | |

| | | |

| Babarc | Bár | Belvárdgyula |

| Bezedek | Borjád | Bóly |

| Dunaszekcső | Erdősmárok | Feked |

| Görcsönydoboka | Hásságy | Himesháza |

| Homorúd | Ivándárda | Kisbudmér |

| Kisnyárád | Kölked | Lánycsók |

| Lippó | Liptód | Majs |

| Maráza | Máriakéménd | Mohács |

| Monyoród | Nagybudmér | Nagynyárád |

| Olasz | Palotabozsok | Pócsa |

| Sárok | Sátorhely | Somberek |

| Szajk | Szebény | Szederkény |

| Székelyszabar | Szűr | Töttös |

| Udvar | Versend | Véménd |

| | | |

| 2/4. Siklósi Járásbíróság | | |

| | | |

| Adorjás | Alsószentmárton | Babarcszőlős |

| Baksa | Baranyahidvég | Beremend |

| Besence | Bisse | Bogádmindszent |

| Bogdása | Csarnóta | Csányoszró |

| Cún | Diósviszló | Drávacsehi |

| Drávacsepely | Drávafok | Drávaiványi |

| Drávakeresztúr | Drávapalkonya | Drávapiski |

| Drávaszabolcs | Drávaszerdahely | Drávasztára |

| Egyházasharaszti | Felsőszentmárton | Garé |

| Gilvánfa | Gordisa | Harkány |

| Hegyszentmárton | Hirics | Ilocska |

| Ipacsfa | Ivánbattyán | Kákics |

| Kásád | Kemse | Kémes |

| Kisasszonyfa | Kisdér | Kisharsány |

| Kisjakabfalva | Kiskassa | Kislippó |

| Kisszentmárton | Kistapolca | Kistótfalu |

| Kovácshida | Kórós | Lapáncsa |

| Lúzsok | Magyarbóly | Magyarmecske |

| Magyartelek | Markóc | Marócsa |

| Matty | Márfa | Marok |

| Nagycsány | Nagyharsány | Nagytótfalu |

| Okorág | Old | Ózdfalu |

| Palkonya | Páprád | Peterd |

| Pécsdevecser | Piskó | Rádfalva |

| Sámod | Sellye | Siklós |

| Siklósbodony | Siklósnagyfalu | Sósvertike |

| Szaporca | Szava | Tengeri |

| Tésenfa | Téseny | Túrony |

| Újpetre | Vajszló | Vejtí |

| Villány | Villánykövesd | Vokány |

| Zaláta | | |

| | | |

| 2/5. Szigetvári Járásbíróság | | |

| | | |

| Almamellék | Almáskeresztúr | Basal |

| Bánfa | Bicsérd | Boda |

| Boldogasszonyfa | Botykapeterd | Bükkösd |

| Bürüs | Csebény | Cserdi |

| Csertő | Csonkamindszent | Dencsháza |

| Dinnyeberki | Endrőc | Gerde |

| Gyöngyfa | Gyöngyösmellék | Helesfa |

| Hetvehely | Hobol | Horváthertelend |

| Ibafa | Kacsóta | Katádfa |

| Kétújfalu | Királyegyháza | Kisdobsza |

| Kistamási | Magyarlukafa | Merenye |

| Molvány | Mozsgó | Nagydobsza |

| Nagypeterd | Nagyváty | Nemeske |

| Nyugotszenterzsébet | Okorvölgy | Patapoklosi |

| Pettend | Pécsbagota | Rózsafa |

| Somogyapáti | Somogyhatvan | Somogyhárságy |

| Somogyviszló | Sumony | Szabadszentkirály |

| Szentdénes | Szentegát | Szentkatalin |

| Szentlászló | Szentlőrinc | Szigetvár |

| Szörény | Szulimán | Teklafalu |

| Tótszentgyörgy | Várad | Vásárosbéc |

| Velény | Zádor | Zók |

| | | |

| | | |

| 3. KECSKEMÉTI TÖRVÉNYSZÉK (székhelye: Kecskemét) | | |

| | | |

| 3/1. Kecskeméti Járásbíróság | | |

| | | |

| Ágasegyháza | Ballószög | Felsőlajos |

| Fülöpháza | Fülöpjakab | Helvécia |

| Jakabszállás | Kecskemét | Kerekegyháza |

| Kunbaracs | Kunszállás | Ladánybene |

| Lajosmizse | Lakitelek | Nyárlőrinc |

| Orgovány | Szentkirály | Tiszaalpár |

| Tiszakécske | Tiszaug | Városföld |

| | | |

| 3/2. Bajai Járásbíróság | | |

| | | |

| Baja | Bácsalmás | Bácsbokod |

| Bácsborsód | Bácsszentgyörgy | Bácsszőlős |

| Bátmonostor | Csatalja | Csávoly |

| Csikéria | Dávod | Dunafalva |

| Érsekcsanád | Érsekhalma | Felsőszentiván |

| Gara | Hercegszántó | Katymár |

| Kunbaja | Madaras | Mátételke |

| Nagybaracska | Nemesnádudvar | Sükösd |

| Szeremle | Tataháza | Vaskút |

| | | |

| 3/3. Kalocsai Járásbíróság | | |

| | | |

| Bátya | Drágszél | Dunapataj |

| Dunaszentbenedek | Dunatetétlen | Dusnok |

| Fajsz | Foktő | Géderlak |

| Hajós | Harta | Homokmégy |

| Kalocsa | Miske | Ordas |

| Öregcsertő | Solt | Szakmár |

| Újsolt | Újtelek | Uszód |

| | | |

| 3/4. Kiskőrösi Járásbíróság | | |

| | | |

| Akasztó | Bócsa | Császártöltés |

| Csengőd | Fülöpszállás | Imrehegy |

| Izsák | Kaskantyú | Kecel |

| Kiskőrös | Páhi | Soltszentimre |

| Soltvadkert | Tabdi | Tázlár |

| | | |

| 3/5. Kiskunfélegyházi Járásbíróság | | |

| | | |

| Bugac | Bugacpusztaháza | Gátér |

| Kiskunfélegyháza | Pálmonostora | Petőfiszállás |

| | | |

| 3/6. Kiskunhalasi Járásbíróság | | |

| | | |

| Balotaszállás | Borota | Csólyospálos |

| Harkakötöny | Jánoshalma | Jászszentlászló |

| Kelebia | Kéleshalom | Kiskunhalas |

| Kiskunmajsa | Kisszállás | Kömpöc |

| Kunfehértó | Mélykút | Móricgát |

| Pirtó | Rém | Szank |

| Tompa | Zsana | |

| | | |

| 3/7. Kunszentmiklósi Járásbíróság | | |

| Apostag | Dunaegyháza | Dunavecse |

| Kunadacs | Kunpeszér | Kunszentmiklós |

| Szabadszállás | Szalkszentmárton | Tass |

| | | |

| | | |

| 4. GYULAI TÖRVÉNYSZÉK (székhelye: Gyula) | | |

| | | |

| 4/1. Gyulai Járásbíróság | | |

| | | |

| Biharugra | Elek | Geszt |

| Gyula | Kétegyháza | Körösnagyharsány |

| Kötegyán | Lőkösháza | Mezőgyán |

| Méhkerék | Okány | Sarkad |

| Sarkadkeresztúr | Újszalonta | Zsadány |

| | | |

| 4/2. Battonyai Járásbíróság | | |

| | | |

| Almáskamarás | Battonya | Dombegyház |

| Dombiratos | Kaszaper | Kevermes |

| Kisdombegyház | Kunágota | Magyarbánhegyes |

| Magyardombegyház | Medgyesbodzás | Medgyesegyháza |

| Medgyesegyháza-Bánkút | Mezőhegyes | Mezőkovácsháza |

| Nagybánhegyes | Nagykamarás | Pusztaottlaka |

| Pusztaszőlős | Végegyháza | |

| | | |

| 4/3. Békési Járásbíróság | | |

| | | |

| Békés | Bélmegyer | Kamut |

| Köröstarcsa | Mezőberény | Murony |

| Tarhos | | |

| | | |

| 4/4. Békéscsabai Járásbíróság | | |

| | | |

| Békéscsaba | Csabaszabadi | Csorvás |

| Doboz | Gerendás | Kétsoprony |

| Szabadkígyós | Telekgerendás | Újkígyós |

| | | |

| 4/5. Orosházi Járásbíróság | | |

| | | |

| Békéssámson | Csanádapáca | Gádoros |

| Kardoskút | Nagyszénás | Orosháza |

| Pusztaföldvár | Tótkomlós | |

| | | |

| 4/6. Szarvasi Járásbíróság | | |

| | | |

| Békésszentandrás | Csabacsüd | Csárdaszállás |

| Dévaványa | Ecsegfalva | Gyomaendrőd |

| Hunya | Kardos | Kondoros |

| Örménykút | Szarvas | |

| | | |

| | | |

| 4/7. Szeghalmi Járásbíróság | | |

| | | |

| Bucsa | Füzesgyarmat | Kertészsziget |

| Körösladány | Körösújfalu | Szeghalom |

| Vésztő | | |

| | | |

| | | |

| 5. MISKOLCI TÖRVÉNYSZÉK (székhelye: Miskolc) | | |

| | | |

| 5/1. Miskolci Járásbíróság | | |

| | | |

| Alsózsolca | Arnót | Berzék |

| Bőcs | Bükkaranyos | Bükkszentkereszt |

| Ernőd | Felsőzsolca | Gesztely |

| Harsány | Hernádkak | Hernádnémeti |

| Kisgyőr | Kistokaj | Kondó |

| Köröm | Mályi | Miskolc |

| Nyékládháza | Onga | Ónod |

| Parasznya | Radostyán | Répáshuta |

| Sajóbábony | Sajóecseg | Sajóhidvég |

| Sajókápolna | Sajókeresztúr | Sajólád |

| Sajólászlófalva | Sajópálfala | Sajópetri |

| Sajósenye | Sajóvámos | Sóstófalva |

| Szirmabesenyő | Újcsanálos | Varbó |

| | | |

| 5/2. Encsi Járásbíróság | | |

| | | |

| Abaújalpár | Abaújkér | Abaújszántó |

| Abaújvár | Alsógagy | Arka |

| Baktakék | Baskó | Beret |

| Boldogkőújfalu | Boldogkőváralja | Büttös |

| Encs | Csenyéte | Csobád |

| Detek | Fancsal | Fáj |

| Felsődobsza | Felsőgagy | Fony |

| Forró | Fulókércs | Gagyapáti |

| Garadna | Gibárt | Gönc |

| Göncruszka | Hejce | Hernádbűd |

| Hernádcéce | Hernádpetri | Hernádszentandrás |

| Hernádszurdok | Hernádvécse | Hidasnémeti |

| Ináncs | Kány | Kéked |

| Keresztéte | Korlát | Krasznokvajda |

| Litka | Méra | Mogyoróska |

| Novajidrány | Pányok | Pere |

| Perecse | Pusztaradvány | Regéc |

| Sima | Szalaszend | Szemere |

| Telkibánya | Tornyosnémeti | Vilmány |

| Vizsoly | Zsujta | |

| | | |

| 5/3. Kazincbarcikai Járásbíróság | | |

| | | |

| Abod | Alacska | Alsótelekes |

| Balajt | Bánhorváti | Becskeháza |

| Berente | Boldva | Borsodszirák |

| Bódvalenke | Bódvarákó | Bódvaszilas |

| Damak | Debréte | Dédestapolcsány |

| Edelény | Égerszög | Felsőtelekes |

| Galvács | Hangács | Hegymeg |

| Hidvégardó | Irota | Izsófalva |

| Kazincbarcika | Komjáti | Kurityán |

| Lak | Ládbesenyő | Martonyi |

| Mályinka | Meszes | Múcsony |

| Nagybarca | Nyomár | Ormosbánya |

| Perkupa | Rakaca | Rakacaszend |

| Rudabánya | Rudolftelep | Sajógalgóc |

| Sajóivánka | Sajókaza | Sajószentpéter |

| Szakácsi | Szalonna | Szendrő |

| Szendrőlád | Szin | Szinpetri |

| Szögliget | Szőlősardó | Szuhakálló |

| Szuhogy | Tardona | Teresztenye |

| Tomor | Tornabarakony | Tornakápolna |

| Tornanádaska | Tornaszentandrás | Tornaszentjakab |

| Vadna | Varbóc | Viszló |

| Ziliz | | |

| | | |

| 5/4. Mezőkövesdi Járásbíróság | | |

| | | |

| Bogács | Borsodgeszt | Borsodivánka |

| Bükkábrány | Bükkzsérc | Cserépfalu |

| Cserépváralja | Csincse | Egerlövő |

| Kács | Mezőkeresztes | Mezőkövesd |

| Mezőnagymihály | Mezőnyárád | Négyes |

| Sály | Szentistván | Szomolya |

| Tard | Tibolddaróc | Tiszabábolna |

| Tiszavalk | Vatta | |

| | | |

| 5/5. Ózdi Járásbíróság | | |

| | | |

| Aggtelek | Alsószuha | Arló |

| Bánréve | Borsodbóta | Borsodnádasd |

| Borsodszentgyörgy | Bükkmogyorósd | Csernely |

| Csokvaomány | Domaháza | Dövény |

| Dubicsány | Farkaslyuk | Felsőkelecsény |

| Felsőnyárád | Gömörszőlős | Hangony |

| Hét | Imola | Jákfalva |

| Járdánháza | Jósvafő | Kánó |

| Kelemér | Királd | Kissikátor |

| Lénárddaróc | Nekézseny | Ózd |

| Putnok | Ragály | Sajómercse |

| Sajónémeti | Sajópüspöki | Sajóvelezd |

| Sáta | Serényfalva | Szuhafő |

| Trizs | Uppony | Zádorfalva |

| Zubogy | | |

| | | |

| 5/6. Sátoraljaújhelyi Járásbíróság | | |

| | | |

| Alsóberecki | Alsóregmec | Bodroghalom |

| Bodrogolaszi | Bózsva | Cigánd |

| Dámóc | Erdőhorváti | Felsőberecki |

| Felsőregmec | Filkeháza | Füzér |

| Fűzérkajata | Füzérkomlós | Füzérradvány |

| Györgytarló | Háromhuta | Hercegkút |

| Hollóháza | Karcsa | Karos |

| Kenézlő | Kishuta | Kisrozvágy |

| Komlóska | Kovácsvágás | Lácacséke |

| Makkoshotyka | Mikóháza | Nagyhuta |

| Nagyrozvágy | Nyíri | Olaszliszka |

| Pácin | Pálháza | Pusztafalu |

| Révleányvár | Ricse | Sárazsadány |

| Sárospatak | Sátoraljaújhely | Semjén |

| Tiszacsermely | Tiszakarád | Tolcsva |

| Vajdácska | Vágáshuta | Vámosújfalu |

| Vilyvitány | Viss | Zalkod |

| Zemplénagárd | | |

| | | |

| 5/7. Szerencsi Járásbíróság | | |

| | | |

| Alsódobsza | Bekecs | Bodrogkeresztúr |

| Bodrogkisfalud | Csobaj | Erdőbénye |

| Golop | Legyesbénye | Mád |

| Megyaszó | Mezőzombor | Monok |

| Prügy | Rátka | Szegi |

| Szegilong | Szerencs | Taktabáj |

| Taktaharkány | Taktakenéz | Taktaszada |

| Tarcal | Tállya | Tiszaladány |

| Tiszalúc | Tiszatardos | Tokaj |

| | | |

| 5/8. Szikszói Járásbíróság | | |

| | | |

| Abaújlak | Abaújszolnok | Alsóvadász |

| Aszaló | Felsővadász | Gadna |

| Gagybátor | Gagyvendégi | Halmaj |

| Hernádkércs | Homrogd | Kázsmárk |

| Kiskinizs | Kupa | Léh |

| Monaj | Nagykinizs | Nyésta |

| Pamlény | Rásonysápberencs | Selyeb |

| Szászfa | Szentistvánbaksa | Szikszó |

| | | |

| 5/9. Tiszaújvárosi Járásbíróság | | |

| | | |

| Ároktő | Gelej | Girincs |

| Hejőbába | Hejőkeresztúr | Hejőkürt |

| Hejőpapi | Hejőszalonta | Igrici |

| Kesznyéten | Kiscsécs | Mezőcsát |

| Muhi | Nagycsécs | Nemesbikk |

| Oszlár | Sajóörös | Sajószöged |

| Szakáld | Tiszadorogma | Tiszakeszi |

| Tiszapalkonya | Tiszatarján | Tiszaújváros |

| | | |

| | | |

| 6. SZEGEDI TÖRVÉNYSZÉK (székhelye: Szeged) | | |

| | | |

| 6/1. Szegedi Járásbíróság | | |

| | | |

| Algyő | Ásotthalom | Baks |

| Balástya | Bordány | Csengele |

| Deszk | Domaszék | Dóc |

| Ferencszállás | Forráskút | Kistelek |

| Klárafalva | Kübekháza | Mórahalom |

| Ópusztaszer | Öttömös | Pusztamérges |

| Pusztaszer | Röszke | Ruzsa |

| Sándorfalva | Szatymaz | Szeged |

| Tiszasziget | Újszentiván | Üllés |

| Zákányszék | Zsombó | |

| | | |

| 6/2. Csongrádi Járásbíróság | | |

| | | |

| Csanytelek | Csongrád | Felgyő |

| Tömörkény | | |

| | | |

| 6/3. Hódmezővásárhelyi Járásbíróság | | |

| | | |

| Hódmezővásárhely | Mártély | Mindszent |

| Székkutas | | |

| | | |

| 6/4. Makói Járásbíróság | | |

| | | |

| Ambrózfalva | Apátfalva | Csanádalberti |

| Csanádpalota | Földeák | Királyhegyes |

| Kiszombor | Kövegy | Magyarcsanád |

| Makó | Maroslele | Nagyér |

| Nagylak | Óföldeák | Pitvaros |

| | | |

| 6/5. Szentesi Járásbíróság | | |

| | | |

| Árpádhalom | Derekegyház | Eperjes |

| Fábiánsebestyén | Nagymágocs | Nagytőke |

| Szegvár | Szentes | |

| | | |

| | | |

| 7. SZÉKESFEHÉRVÁRI TÖRVÉNYSZÉK (székhelye: Székesfehérvár) | | |

| | | |

| 7/1. Székesfehérvári Járásbíróság | | |

| | | |

| Aba | Bakonycsernye | Bakonykúti |

| Balinka | Baracska | Bodajk |

| Csákberény | Csókakő | Csór |

| Csősz | Dég | Enying |

| Ercsi | Fehérvárcsurgó | Füle |

| Gárdony | Gyúró | Igar |

| Iszkaszentgyörgy | Isztimér | Jenő |

| Kajászó | Káloz | Kápolnásnyék |

| Kincsesbánya | Kisláng | Kőszárhegy |

| Lajoskomárom | Lepsény | Magyaralmás |

| Martonvásár | Mátyásdomb | Mezőkomárom |

| Mezőszentgyörgy | Mezőszilas | Moha |

| Mór | Nadap | Nagyveleg |

| Nádasdladány | Pákozd | Pátka |

| Pázmánd | Polgárdi | Pusztavám |

| Ráckeresztúr | Sárkeresztes | Sárkeszi |

| Sárosd | Sárszentmihály | Seregélyes |

| Soponya | Sőréd | Sukoró |

| Szabadbattyán | Szabadegyháza | Szabadhídvég |

| Székesfehérvár | Tác | Tordas |

| Úrhida | Vál | Velence |

| Vereb | Zámoly | Zichyújfalu |

| | | |

| 7/2. Bicskei Járásbíróság | | |

| | | |

| Alcsútdoboz | Bicske | Bodmér |

| Csabdi | Csákvár | Etyek |

| Felcsút | Gánt | Lovasberény |

| Mány | Óbarok | Szár |

| Tabajd | Újbarok | Vértesacsa |

| Vértesboglár | | |

| | | |

| 7/3. Dunaújvárosi Járásbíróság | | |

| | | |

| Adony | Baracs | Beloiannisz |

| Besnyő | Daruszentmiklós | Dunaújváros |

| Előszállás | Iváncsa | Kisapostag |

| Kulcs | Mezőfalva | Nagykarácsony |

| Nagyvenyim | Perkáta | Pusztaszabolcs |

| Rácalmás | | |

| | | |

| 7/4. Sárbogárdi Járásbíróság | | |

| | | |

| Alap | Alsószentiván | Cece |

| Hantos | Nagylók | Sárbogárd |

| Sáregres | Sárkeresztúr | Sárszentágota |

| Vajta | | |

| | | |

| | | |

| 8. GYŐRI TÖRVÉNYSZÉK (székhelye: Győr) | | |

| | | |

| 8/1. Győri Járásbíróság | | |

| | | |

| Abda | Acsalag | Árpás |

| Bakonygyirót | Bakonypéterd | Bakonyszentlászló |

| Barbacs | Bágyogszovát | Bezi |

| Bodonhely | Bogyoszló | Bőny |

| Börcs | Bősárkány | Cakóháza |

| Csikvánd | Csorna | Dör |

| Dunaszeg | Dunaszentpál | Egyed |

| Enese | Écs | Farád |

| Fehértó | Felpéc | Fenyőfő |

| Gőnyű | Gyarmat | Gyömöre |

| Győr | Győrasszonyfa | Győrladamér |

| Győrság | Győrsövényház | Győrszemere |

| Győrújbarát | Győrújfalu | Győrzámoly |

| Ikrény | Jobaháza | Kajárpéc |

| Kisbabot | Kisbajcs | Koroncó |

| Kóny | Kunsziget | Lázi |

| Maglóca | Magyarkeresztúr | Markotabödöge |

| Mezőőrs | Mérges | Mórichida |

| Mosonszentmiklós | Nagybajcs | Nagyszentjános |

| Nyalka | Nyúl | Öttevény |

| Pannonhalma | Páli | Pásztori |

| Pázmándfalu | Pér | Potyond |

| Ravazd | Rábacsanak | Rábacsécsény |

| Rábapatona | Rábapordány | Rábasebes |

| Rábaszentandrás | Rábaszentmihály | Rábaszentmiklós |

| Rábatamási | Rábcakapi | Rétalap |

| Románd | Sikátor | Sobor |

| Sokorópátka | Sopronnémeti | Szany |

| Szerecseny | Szil | Szilsárkány |

| Tarjánpuszta | Táp | Tápszentmiklós |

| Tárnokréti | Tényő | Tét |

| Töltéstava | Vág | Vámosszabadi |

| Veszprémvarsány | Vének | Zsebeháza |

| | | |

| 8/2. Mosonmagyaróvári Járásbíróság | | |

| | | |

| Ásványráró | Bezenye | Darnózseli |

| Dunakiliti | Dunaremete | Dunasziget |

| Feketeerdő | Halászi | Hegyeshalom |

| Hédervár | Jánossomorja | Károlyháza |

| Kimle | Kisbodak | Levél |

| Lébény | Lipót | Máriakálnok |

| Mecsér | Mosonmagyaróvár | Mosonszolnok |

| Mosonudvar | Püski | Rajka |

| Újrónafő | Várbalog | |

| | | |

| 8/3. Soproni Járásbíróság | | |

| | | |

| Agyagosszergény | Ágfalva | Babót |

| Beled | Cirák | Csapod |

| Csáfordjánosfa | Csér | Dénesfa |

| Ebergőc | Edve | Egyházasfalu |

| Fertőboz | Fertőd | Fertőendréd |

| Fertőhomok | Fertőrákos | Fertőszentmiklós |

| Fertőszéplak | Gyalóka | Gyóró |

| Harka | Hegykő | Hidegség |

| Himod | Hövej | Iván |

| Kapuvár | Kisfalud | Kópháza |

| Lövő | Mihályi | Nagycenk |

| Nagylózs | Nemeskér | Osli |

| Pereszteg | Petőháza | Pinnye |

| Pusztacsalád | Rábakecöl | Répceszemere |

| Répcevis | Röjtökmuzsaj | Sarród |

| Sopron | Sopronhorpács | Sopronkövesd |

| Szakony | Szárföld | Újkér |

| Und | Vadosfa | Vásárosfalu |

| Veszkény | Vitnyéd | Völcsej |

| Zsira | | |

| | | |

| | | |

| 9. DEBRECENI TÖRVÉNYSZÉK (székhelye: Debrecen) | | |

| | | |

| 9/1. Debreceni Járásbíróság | | |

| | | |

| Álmosd | Bagamér | Balmazújváros |

| Bocskaikert | Debrecen | Egyek |

| Fülöp | Hajdúbagos | Hajdúhadház |

| Hajdúsámson | Hortobágy | Hosszúpályi |

| Kokad | Létavértes | Mikepércs |

| Monostorpályi | Nyíracsád | Nyíradony |

| Nyírábrány | Nyírmártonfalva | Sáránd |

| Téglás | Tiszacsege | Újléta |

| Újszentmargita | Vámospércs | |

| | | |

| 9/2. Berettyóújfalui Járásbíróság | | |

| | | |

| Ártánd | Bakonszeg | Bedő |

| Berekböszörmény | Berettyóújfalu | Biharkeresztes |

| Bojt | Csökmő | Darvas |

| Derecske | Esztár | Furta |

| Gáborján | Hencida | Kismarja |

| Kornádi | Konyár | Körösszakál |

| Körösszegapáti | Magyarhomorog | Mezőpeterd |

| Mezősas | Nagykereki | Pocsaj |

| Szentpéterszeg | Tépe | Told |

| Újiráz | Váncsod | Vekerd |

| Zsáka | | |

| | | |

| 9/3. Hajdúböszörményi Járásbíróság | | |

| | | |

| Folyás | Görbeháza | Hajdúböszörmény |

| Hajdúdorog | Hajdúnánás | Polgár |

| Tiszagyulaháza | Újtikos | |

| | | |

| 9/4. Hajdúszoboszlói Járásbíróság | | |

| | | |

| Ebes | Hajdúszoboszló | Hajdúszovát |

| Nagyhegyes | Nádudvar | |

| | | |

| 9/5. Püspökladányi Járásbíróság | | |

| | | |

| Báránd | Bihardancsháza | Biharnagybajom |

| Bihartorda | Földes | Kaba |

| Nagyrábé | Püspökladány | Sáp |

| Sárrétudvari | Szerep | Tetétlen |

| | | |

| | | |

| 10. EGRI TÖRVÉNYSZÉK (székhelye: Eger) | | |

| | | |

| 10/1. Egri Járásbíróság | | |

| | | |

| Andornaktálya | Balaton | Bátor |

| Bekölce | Bélapátfalva | Bodony |

| Bükkszenterzsébet | Bükkszentmárton | Bükkszék |

| Demjén | Eger | Egerbakta |

| Egerbocs | Egercsehi | Egerszalók |

| Egerszólát | Erdőkövesd | Fedémes |

| Feldebrő | Felsőtárkány | Hevesaranyos |

| Istenmezeje | Ivád | Kerecsend |

| Kisfüzes | Maklár | Mátraballa |

| Mátraderecske | Mikófalva | Mónosbél |

| Nagytálya | Nagyvisnyó | Noszvaj |

| Novaj | Ostoros | Parád |

| Parádsasvár | Pétervására | Recsk |

| Sirok | Szajla | Szarvaskő |

| Szentdomonkos | Szilvásvárad | Szúcs |

| Tarnalelesz | Tarnaszentmária | Terpes |

| Váraszó | Verpelét | |

| | | |

| | | |

| 10/2. Füzesabonyi Járásbíróság | | |

| | | |

| Aldebrő | Besenyőtelek | Dormánd |

| Egerfarmos | Füzesabony | Kál |

| Kápolna | Kompolt | Mezőszemere |

| Mezőtárkány | Nagyút | Poroszló |

| Sarud | Szihalom | Tófalu |

| Újlőrincfalva | | |

| | | |

| 10/3. Gyöngyösi Járásbíróság | | |

| | | |

| Abasár | Adács | Atkár |

| Detk | Domoszló | Gyöngyös |

| Gyöngyöshalász | Gyöngyösoroszi | Gyöngyöspata |

| Gyöngyössolymos | Gyöngyöstarján | Halmajugra |

| Karácsond | Kisnána | Ludas |

| Markaz | Mátraszentimre | Nagyfüged |

| Nagyréde | Pálosvörösmart | Vámosgyörk |

| Vécs | Visonta | Visznek |

| | | |

| 10/4. Hatvani Járásbíróság | | |

| | | |

| Apc | Boldog | Csány |

| Ecséd | Hatvan | Heréd |

| Hort | Kerekharaszt | Lőrinci |

| Nagykökényes | Petőfibánya | Rózsaszentmárton |

| Szücsi | Zagyvaszántó | |

| | | |

| 10/5. Hevesi Járásbíróság | | |

| | | |

| Átány | Boconád | Erdőtelek |

| Erk | Heves | Hevesvezekény |

| Kisköre | Kömlő | Pély |

| Tarnabod | Tarnaméra | Tarnaörs |

| Tarnaszentmiklós | Tarnazsadány | Tenk |

| Tiszanána | Zaránk | |

| | | |

| | | |

| 11. SZOLNOKI TÖRVÉNYSZÉK (székhelye: Szolnok) | | |

| | | |

| 11/1. Szolnoki Járásbíróság | | |

| | | |

| Besenyszög | Csataszög | Fegyvernek |

| Hunyadfalva | Kengyel | Kőtelek |

| Kuncsorba | Martfű | Nagykörű |

| Örményes | Rákóczifalva | Rákócziújfalu |

| Szajol | Szászberek | Szolnok |

| Tiszabő | Tiszagyenda | Tiszajenő |

| Tiszapüspöki | Tiszaroff | Tiszasüly |

| Tiszatenyő | Tiszavárkony | Tószeg |

| Törökszentmiklós | Újszász | Vezseny |

| Zagyvarékas | | |

| | | |

| 11/2. Jászberényi Járásbíróság | | |

| | | |

| Alattyán | Jánoshida | Jászalsószentgyörgy |

| Jászapáti | Jászágó | Jászárokszállás |

| Jászberény | Jászboldogháza | Jászdózsa |

| Jászfelsőszentgyörgy | Jászfényszaru | Jászivány |

| Jászjákóhalma | Jászkisér | Jászladány |

| Jászszentandrás | Jásztelek | Pusztamonostor |

| | | |

| 11/3. Karcagi Járásbíróság | | |

| | | |

| Berekfürdő | Karcag | Kenderes |

| Kisújszállás | Kunhegyes | Kunmadaras |

| | | |

| 11/4. Kunszentmártoni Járásbíróság | | |

| | | |

| Cibakháza | Cserkeszőlő | Csépa |

| Kunszentmarton | Nagyrév | Öcsöd |

| Szelevény | Tiszaföldvár | Tiszainoka |

| Tiszakürt | Tiszasas | |

| | | |

| 11/5. Mezőtúri Járásbíróság | | |

| | | |

| Kétpó | Mesterszállás | Mezőhék |

| Mezőtúr | Túrkeve | |

| | | |

| 11/6. Tiszafüredi Járásbíróság | | |

| Abádszalók | Nagyiván | Tiszabura |

| Tiszaderzs | Tiszafüred | Tiszaigar |

| Tiszaörs | Tiszaszentimre | Tiszaszőlős |

| Tomajmonostora | | |

| | | |

| | | |

| 12. TATABÁNYAI TÖRVÉNYSZÉK (székhelye: Tatabánya) | | |

| | | |

| 12/1. Tatabányai Járásbíróság | | |

| | | |

| Bokod | Dad | Gyermely |

| Héreg | Kecskéd | Kömlőd |

| Környe | Oroszlány | Szákszend |

| Szárliget | Szomor | Tarján |

| Tatabánya | Várgesztes | Vértessomló |

| Vértesszőlős | | |

| | | |

| 12/2. Esztergomi Járásbíróság | | |

| | | |

| Annavölgy | Bajna | Bajót |

| Csolnok | Dág | Dorog |

| Dömös | Epöl | Esztergom |

| Kesztölc | Lábatlan | Leányvár |

| Máriahalom | Mogyorósbánya | Nagysáp |

| Nyergesújfalu | Piliscsév | Pilismarót |

| Sárisáp | Süttő | Tát |

| Tokod | Tokodaltáró | Úny |

| | | |

| 12/3. Komáromi Járásbíróság | | |

| | | |

| Aka | Almásfüzitő | Ács |

| Ácsteszér | Ászár | Bakonybánk |

| Bakonysárkány | Bakonyszombathely | Bana |

| Bábolna | Bársonyos | Csatka |

| Császár | Csém | Csép |

| Ete | Kerékteleki | Kisbér |

| Kisigmánd | Komárom | Mocsa |

| Nagyigmánd | Réde | Súr |

| Tárkány | Vérteskethely | |

| | | |

| 12/4. Tatai Járásbíróság | | |

| | | |

| Baj | Dunaalmás | Dunaszentmiklós |

| Kocs | Naszály | Neszmély |

| Szomód | Tardos | Tata |

| Vértestolna | | |

| | | |

| | | |

| 13. BALASSAGYARMATI TÖRVÉNYSZÉK (székhelye: Balassagyarmat) | | |

| | | |

| 13/1. Balassagyarmati Járásbíróság | | |

| | | |

| Alsópetény | Balassagyarmat | Bánk |

| Becske | Bercei | Berkenye |

| Borsosberény | Cserháthaláp | Cserhátsurány |

| Csesztve | Csitár | Debercsény |

| Dejtár | Diósjenő | Drégelypalánk |

| Endrefalva | Érsekvadkert | Felsőpetény |

| Galgaguta | Herencsény | Hollókő |

| Hont | Horpács | Hugyag |

| Iliny | Ipolyszög | Ipolyvece |

| Keszeg | Kétbodony | Kisecset |

| Legénd | Ludányhalászi | Magyargéc |

| Magyarnándor | Mohora | Nagylóc |

| Nagyoroszi | Nézsa | Nógrád |

| Nógrádkövesd | Nógrádmarcal | Nógrádmegyer |

| Nógrádsáp | Nógrádsipek | Nógrádszakál |

| Nőtincs | Őrhalom | Ősagárd |

| Patak | Patvarc | Piliny |

| Pusztaberki | Rétság | Rimóc |

| Romhány | Szalmatercs | Szanda |

| Szátok | Szendehely | Szente |

| Szécsénke | Szécsény | Szécsényfelfalu |

| Szügy | Tereske | Terény |

| Tolmács | Varsány | |

| | | |

| 13/2. Pásztói Járásbíróság | | |

| | | |

| Alsótold | Bér | Bokor |

| Buják | Cserhátszentiván | Csécse |

| Ecseg | Egyházasdengeleg | Erdőkürt |

| Erdőtarcsa | Felsőtold | Garáb |

| Héhalom | Jobbágyi | Kálló |

| Kisbágyon | Kozárd | Kutasó |

| Mátraszőlős | Palotás | Pásztó |

| Szarvasgede | Szirák | Szurdokpüspöki |

| Tar | Vanyarc | |

| | | |

| 13/3. Salgótarjáni Járásbíróság | | |

| | | |

| Bárna | Bátonyterenye | Cered |

| Dorogháza | Egyházasgerge | Etes |

| Ipolytarnóc | Karancsalja | Karancsberény |

| Karancskeszi | Karancslapujtő | Karancsság |

| Kazár | Kisbárkány | Kishartyán |

| Litke | Lucfalva | Márkháza |

| Mátramindszent | Mátranovák | Mátraszele |

| Mátraterenye | Mátraverebély | Mihálygerge |

| Nagybárkány | Nagykeresztúr | Nemti |

| Rákóczibánya | Ságújfalu | Salgótarján |

| Sámsonháza | Somoskőújfalu | Sóshartyán |

| Szilaspogony | Szuha | Vizslás |

| Zabar | | |

| | | |

| | | |

| 14. BUDAPEST KÖRNYÉKI TÖRVÉNYSZÉK (székhelye: Budapest) | | |

| | | |

| 14/1. Budakörnyéki Járásbíróság (székhelye: Budapest) | | |

| | | |

| Pilisborosjenő | Piliscsaba | Pilisjászfalu |

| Pilisszántó | Pilisszentiván | Pilisvörösvár |

| Solymár | Tinnye | Üröm |

| | | |

| 14/2. Ceglédi Járásbíróság | | |

| | | |

| Abony | Albertirsa | Cegléd |

| Ceglédbercel | Csemő | Dánszentmiklós |

| Jászkarajenő | Kőröstetétlen | Mikebuda |

| Tápiószőlős | Törtel | Újszilvás |

| | | |

| 14/3. Dabasi Járásbíróság | | |

| | | |

| Alsónémedi | Bugyi | Dabas |

| Felsőpakony | Gyál | Hernád |

| Inárcs | Kakucs | Ócsa |

| Örkény | Pusztavacs | Tatárszentgyörgy |

| Táborfalva | Újhartyán | Újlengyel |

| | | |

| 14/4. Dunakeszi Járásbíróság | | |

| | | |

| Csomád | Dunakeszi | Fót |

| Göd | | |

| | | |

| 14/5. Gödöllői Járásbíróság | | |

| | | |

| Aszód | Bag | Csömör |

| Dány | Domony | Erdőkertes |

| Galgahévíz | Galgamácsa | Gödöllő |

| Hévízgyörk | Iklad | Isaszeg |

| Kartal | Kerepes | Kistarcsa |

| Mogyoród | Nagytarcsa | Pécel |

| Szada | Tura | Valkó |

| Vácegres | Vácszentlászló | Veresegyház |

| Verseg | Zsámbok | |

| | | |

| 14/6. Monori Járásbíróság | | |

| | | |

| Bénye | Csévharaszt | Ecser |

| Gomba | Gyömrő | Káva |

| Maglód | Mende | Monor |

| Monorierdő | Nyáregyháza | Péteri |

| Pilis | Sülysáp | Úri |

| Üllő | Vasad | Vecsés |

| | | |

| 14/7. Nagykátai Járásbíróság | | |

| | | |

| Farmos | Kóka | Nagykáta |

| Pánd | Szentlőrinckáta | Szentmártonkáta |

| Tápióbicske | Tápiógyörgye | Tápióság |

| Tápiószecső | Tápiószele | Tápiószentmárton |

| Tóalmás | | |

| | | |

| 14/8. Nagykőrösi Járásbíróság | | |

| | | |

| Kocsér | Nagykőrös | Nyársapát |

| | | |

| 14/9. Ráckevei Járásbíróság | | |

| | | |

| Apaj | Áporka | Dömsöd |

| Kiskunlacháza | Lórév | Makád |

| Ráckeve | Szigetbecse | Szigetcsép |

| Szigetszentmárton | Szigetújfalu | |

| | | |

| 14/10. Szentendrei Járásbíróság | | |

| | | |

| Budakalász | Csobánka | Dunabogdány |

| Kisoroszi | Leányfalu | Pilisszentkereszt |

| Pilisszentlászló | Pomáz | Pócsmegyer |

| Szentendre | Szigetmonostor | Tahitótfalu |

| Visegrád | | |

| | | |

| 14/11. Váci Járásbíróság | | |

| | | |

| Acsa | Bernecebaráti | Csörög |

| Csővár | Galgagyörk | Ipolydamásd |

| Ipolytölgyes | Kemence | Kismaros |

| Kisnémedi | Kosd | Kóspallag |

| Letkés | Márianosztra | Nagybörzsöny |

| Nagymaros | Őrbottyán | Penc |

| Perőcsény | Püspökhatvan | Püspökszilágy |

| Rád | Szob | Szokolya |

| Sződ | Sződliget | Tésa |

| Vác | Vácduka | Váchartyán |

| Váckisújfalu | Vácrátót | Vámosmikola |

| Verőce | Zebegény | |

| | | |

| 14/12. Budaörsi Járásbíróság | | |

| | | |

| Biatorbágy | Budajenő | Budakeszi |

| Budaörs | Herceghalom | Nagykovácsi |

| Páty | Perbál | Remeteszőlős |

| Telki | Tök | Zsámbék |

| | | |

| 14/13. Érdi Járásbíróság | | |

| | | |

| Diósd | Érd | Pusztazámor |

| Sóskút | Százhalombatta | Tárnok |

| Törökbálint | | |

| 14/14. Szigetszentmiklósi Járásbíróság | | |

| | | |

| Délegyháza | Dunaharaszti | Dunavarsány |

| Halásztelek | Majosháza | Szigethalom |

| Szigetszentmiklós | Taksony | Tököl |

| | | |

| | | |

| 15. KAPOSVÁRI TÖRVÉNYSZÉK (székhelye: Kaposvár) | | |

| | | |

| 15/1. Kaposvári Járásbíróság | | |

| | | |

| Alsóbogát | Baté | Bárdudvarnok |

| Bodrog | Bőszénfa | Büssü |

| Cserénfa | Csoma | Csombárd |

| Csököly | Ecseny | Edde |

| Felsőmocsolád | Fonó | Gadács |

| Gálosfa | Gige | Gölle |

| Hajmás | Hedrehely | Hencse |

| Hetes | Igal | Jákó |

| Juta | Kadarkút | Kaposfő |

| Kaposgyarmat | Kaposhomok | Kaposkeresztúr |

| Kaposmérő | Kaposszerdahely | Kaposújlak |

| Kaposvár | Kazsok | Kercseliget |

| Kisasszond | Kisgyalán | Kiskorpád |

| Kőkút | Magyaratád | Magyaregres |

| Mernye | Mezőcsokonya | Mike |

| Mosdós | Nagybajom | Nagyberki |

| Orci | Osztopán | Patalom |

| Patca | Pálmajor | Polány |

| Ráksi | Rinyakovácsi | Sántos |

| Simonfa | Somodor | Somogyaszaló |

| Somogyfajsz | Somogygeszti | Somogyjád |

| Somogysárd | Somogyszil | Szabadi |

| Szenna | Szentbalázs | Szentgáloskér |

| Szilvásszentmárton | Taszár | Újvárfalva |

| Várda | Visnye | Zimány |

| Zselickisfalud | Zselickislak | Zselicszentpál |

| | | |

| 15/2. Barcsi Járásbíróság | | |

| | | |

| Babócsa | Barcs | Bélavár |

| Bolhó | Csokonyavisonta | Darány |

| Drávagárdony | Drávatamási | Heresznye |

| Homokszentgyörgy | Istvándi | Kastélyosdombó |

| Kálmáncsa | Komlósd | Lad |

| Lakócsa | Patosfa | Péterhida |

| Potony | Rinyaújlak | Rinyaújnép |

| Somogyaracs | Szentborbás | Szulok |

| Tótújfalu | Vízvár | |

| | | |

| 15/3. Fonyódi Járásbíróság | | |

| | | |

| Balatonboglár | Balatonfenyves | Balatonlelle |

| Buzsák | Fonyód | Gamás |

| Gyugy | Hács | Karád |

| Kisberény | Látrány | Lengyeltóti |

| Ordacsehi | Öreglak | Pamuk |

| Somogybabod | Somogytúr | Somogyvámos |

| Somogyvár | Szőlősgyörök | Visz |

| | | |

| 15/4. Marcali Járásbíróság | | |

| | | |

| Balatonberény | Balatonkeresztúr | Balatonmáriafürdő |

| Balatonszentgyörgy | Balatonújlak | Böhönye |

| Csákány | Csömend | Főnyed |

| Gadány | Hollád | Hosszúvíz |

| Keleviz | Kéthely | Libickozma |

| Marcali | Mesztegnyő | Nagyszakácsi |

| Nemesdéd | Nemeskisfalud | Nemesvid |

| Nikla | Pusztakovácsi | Sávoly |

| Somogysámson | Somogysimonyi | Somogyszentpál |

| Somogyzsitfa | Szegerdő | Szenyér |

| Szőkedencs | Tapsony | Táska |

| Tikos | Varázsló | Vése |

| Vörs | | |

| | | |

| 15/5. Nagyatádi Járásbíróság | | |

| | | |

| Bakháza | Beleg | Berzence |

| Bolhás | Csurgó | Csurgónagymarton |

| Görgeteg | Gyékényes | Háromfa |

| Iharos | Iharosberény | Inke |

| Kaszó | Kisbajom | Kutas |

| Lábod | Nagyatád | Nagykorpád |

| Őrtilos | Ötvöskónyi | Pogányszentpéter |

| Porrog | Porrogszentkirály | Porrogszentpál |

| Rinyabesenyő | Rinyaszentkirály | Segesd |

| Somogybükkösd | Somogycsicsó | Somogyszob |

| Somogyudvarhely | Szabás | Szenta |

| Tarany | Zákány | Zsákányfalu |

| | | |

| 15/6. Siófoki Járásbíróság | | |

| | | |

| Andocs | Ádánd | Balatonendréd |

| Balatonföldvár | Balatonőszöd | Balatonszabadi |

| Balatonszárszó | Balatonszemes | Balatonvilágos |

| Bábonymegyer | Bálványos | Bedegkér |

| Bonnya | Fiad | Kapoly |

| Kánya | Kára | Kereki |

| Kisbárapáti | Kőröshegy | Kötcse |

| Lulla | Miklósi | Nagyberény |

| Nagycsepely | Nágocs | Nyim |

| Pusztaszemes | Ságvár | Sérsekszőlős |

| Siófok | Siójut | Som |

| Somogyacsa | Somogydöröcske | Somogyegres |

| Somogymeggyes | Szántód | Szorosad |

| Szólád | Tab | Teleki |

| Tengőd | Torvaj | Törökkoppány |

| Zala | Zamárdi | Zics |

| | | |

| | | |

| | | |

| 16. NYÍREGYHÁZI TÖRVÉNYSZÉK (székhelye: Nyíregyháza) | | |

| | | |

| 16/1. Nyíregyházi Járásbíróság | | |

| | | |

| Apagy | Baktalórántháza | Balkány |

| Balsa | Berkesz | Besenyőd |

| Beszterec | Biri | Bököny |

| Buj | Demecser | Érpatak |

| Gávavencsellő | Gégény | Geszteréd |

| Ibrány | Kállósemjén | Kálmánháza |

| Kemecse | Kék | Kótaj |

| Laskod | Levelek | Magy |

| Nagycserkesz | Nagyhalász | Nagykálló |

| Napkor | Nyírbogdány | Nyíregyháza |

| Nyíribrony | Nyírjákó | Nyírkércs |

| Nyírpazony | Nyírtelek | Nyírtét |

| Nyírtura | Ófehértó | Paszab |

| Petneháza | Rakamaz | Ramocsaháza |

| Rohod | Sényő | Szabolcs |

| Szakoly | Székely | Szorgalmatos |

| Timár | Tiszabercel | Tiszadada |

| Tiszadob | Tiszaeszlár | Tiszalök |

| Tiszanagyfalu | Tiszarád | Tiszatelek |

| Tiszavasvári | Újfehértó | Vasmegyer |

| | | |

| 16/2. Fehérgyarmati Járásbíróság | | |

| | | |

| Botpalád | Cégénydányád | Csaholc |

| Császló | Csegöld | Darnó |

| Fehérgyarmat | Fülesd | Gacsály |

| Garbolc | Gyügye | Hermánszeg |

| Jánkmajtis | Kérsemjén | Kisar |

| Kishódos | Kisnamény | Kispalád |

| Kisszekeres | Kölcse | Kömörő |

| Magosliget | Mánd | Méhtelek |

| Milota | Nagyar | Nagyhódos |

| Nagyszekeres | Nábrád | Nemesborzova |

| Olcsvaapáti | Panyola | Penyige |

| Rozsály | Sonkád | Szamossályi |

| Szamosújlak | Szatmárcseke | Tiszabecs |

| Tiszacsécse | Tiszakóród | Tisztaberek |

| Tivadar | Tunyogmatolcs | Túristvándi |

| Túrricse | Uszka | Vámosoroszi |

| Zajta | Zsarolyán | |

| | | |

| 16/3. Kisvárdai Járásbíróság | | |

| | | |

| Ajak | Anarcs | Benk |

| Dombrád | Döge | Eperjeske |

| Fényeslitke | Győröcske | Gyulaháza |

| Jéke | Kékcse | Kisvárda |

| Komoró | Lövőpetri | Mándok |

| Mezőladány | Nyírkarász | Nyírlövő |

| Nyírtass | Pap | Pátroha |

| Rétközberencs | Szabolcsbáka | Szabolcsveresmart |

| Tiszabezdéd | Tiszakanyár | Tiszamogyorós |

| Tiszaszentmárton | Tornyospálca | Tuzsér |

| Újdombrád | Újkenéz | Záhony |

| Zsurk | | |

| | | |

| 16/4. Mátészalkai Járásbíróság | | |

| | | |

| Csenger | Csengersima | Csengerújfalu |

| Fábiánháza | Fülpösdaróc | Géberjén |

| Győrtelek | Hodász | Jármi |

| Kántorjánosi | Kocsord | Komlódtótfalu |

| Mátészalka | Mérk | Nagydobos |

| Nagyecsed | Nyírcsaholy | Nyírkáta |

| Nyírmeggyes | Nyírparasznya | Ópályi |

| Ököritófülpös | Őr | Papos |

| Pátyod | Porcsalma | Rápolt |

| Szamosangyalos | Szamosbecs | Szamoskér |

| Szamosszeg | Szamostatárfalva | Tiborszállás |

| Tyukod | Ura | Vaja |

| Vállaj | | |

| | | |

| 16/5. Nyírbátori Járásbíróság | | |

| | | |

| Bátorliget | Encsencs | Kisléta |

| Máriapócs | Nyírbátor | Nyírbéltek |

| Nyírbogát | Nyírcsászári | Nyírderzs |

| Nyírgelse | Nyírgyulaj | Nyírlugos |

| Nyírmihálydi | Nyírpilis | Nyírvasvári |

| Ömböly | Penészlek | Piricse |

| Pócspetri | Terem | |

| | | |

| 16/6. Vásárosnaményi Járásbíróság | | |

| | | |

| Aranyosapáti | Barabás | Beregdaróc |

| Beregsurány | Csaroda | Gelénes |

| Gemzse | Gulács | Gyüre |

| Hetefejércse | Ilk | Jánd |

| Kisvarsány | Lónya | Márokpapi |

| Mátyus | Nagyvarsány | Nyírmada |

| Olcsva | Pusztadobos | Tarpa |

| Tákos | Tiszaadony | Tiszakerecseny |

| Tiszaszalka | Tiszavid | Vámosatya |

| Vásárosnamény | | |

| | | |

| | | |

| 17. SZEKSZÁRDI TÖRVÉNYSZÉK (székhelye: Szekszárd) | | |

| | | |

| 17/1. Szekszárdi Járásbíróság | | |

| | | |

| Alsónána | Alsónyék | Báta |

| Bátaszék | Bogyiszló | Decs |

| Fadd | Fácánkert | Harc |

| Kistormás | Kölesd | Medina |

| Őcsény | Pörböly | Sárpilis |

| Sióagárd | Szálka | Szedres |

| Szekszárd | Tolna | Várdomb |

| | | |

| | | |

| 17/2. Bonyhádi Járásbíróság | | |

| | | |

| Aparhant | Bátaapáti | Bonyhád |

| Bonyhádvarasd | Cikó | Felsőnána |

| Grábóc | Györe | Izmény |

| Kakasd | Kéty | Kisdorog |

| Kismányok | Kisvejke | Lengyel |

| Mórágy | Mőcsény | Mucsfa |

| Murga | Nagymányok | Nagyvejke |

| Tevel | Váralja | Závod |

| Zomba | | |

| | | |

| 17/3. Dombóvári Járásbíróság | | |

| | | |

| Attala | Csibrák | Csikóstőttős |

| Dalmand | Dombóvár | Döbrököz |

| Gyulaj | Jágónak | Kapospula |

| Kaposszekcső | Kocsola | Kurd |

| Lápafő | Nak | Szakcs |

| Várong | | |

| | | |

| 17/4. Paksi Járásbíróság | | |

| | | |

| Bikács | Bölcske | Dunaföldvár |

| Dunaszentgyörgy | Gerjen | Györköny |

| Kajdacs | Madocsa | Nagydorog |

| Németkér | Paks | Pálfa |

| Pusztahencse | Sárszentlőrinc | Tengelic |

| | | |

| 17/5. Tamási Járásbíróság | | |

| | | |

| Belecska | Diósberény | Dúzs |

| Értény | Felsőnyék | Fürged |

| Gyönk | Hőgyész | Iregszemcse |

| Kalaznó | Keszőhidegkút | Kisszékely |

| Koppányszántó | Magyarkeszi | Miszla |

| Mucsi | Nagykónyi | Nagyszékely |

| Nagyszokoly | Ozora | Pari |

| Pincehely | Regöly | Simontornya |

| Szakadát | Szakály | Szárazd |

| Tamási | Tolnanémedi | Udvari |

| Újireg | Varsád | |

| | | |

| | | |

| 18. SZOMBATHELYI TÖRVÉNYSZÉK (székhelye: Szombathely) | | |

| | | |

| 18/1. Szombathelyi Járásbíróság | | |

| | | |

| Acsád | Alsóújlak | Andrásfa |

| Balogunyom | Bérbaltavár | Bozzai |

| Bucsu | Csehi | Csehimindszent |

| Csempeszkopács | Csipkerek | Dozmat |

| Egervölgy | Felsőcsatár | Gencsapáti |

| Gersekarát | Gyanógeregye | Győrvár |

| Hegyhátszentpéter | Horvátlövő | Ják |

| Kám | Kisunyom | Meszlen |

| Mikosszéplak | Nagytilaj | Narda |

| Nárai | Nemesbőd | Nemeskolta |

| Olaszfa | Oszkó | Pácsony |

| Perenye | Petőmihályfa | Pornóapáti |

| Püspökmolnári | Rábahidvég | Rábatöttös |

| Rum | Salköveskút | Sárfimizdó |

| Sé | Sorkifalud | Sorkikápolna |

| Sorokpolány | Söpte | Szemenye |

| Szentpéterfa | Szombathely | Tanakajd |

| Táplánszentkereszt | Telekes | Torony |

| Vasasszonyfa | Vaskeresztes | Vassurány |

| Vasszécseny | Vasszilvágy | Vasvár |

| Vát | Vép | Zsennye |

| | | |

| 18/2. Körmendi Járásbíróság | | |

| | | |

| Alsószölnök | Apátistvánfalva | Bajánsenye |

| Csákánydoroszló | Csörötnek | Daraboshegy |

| Döbörhegy | Döröske | Egyházashollós |

| Egyházasrádóc | Felsőjánosfa | Felsőmarác |

| Felsőszölnök | Gasztony | Halastó |

| Halogy | Harasztifalu | Hegyháthodász |

| Hegyhátsál | Hegyhátszentjakab | Hegyhátszentmárton |

| Ispánk | Ivánc | Katafa |

| Kemestaródfa | Kercaszomor | Kerkáskápolna |

| Kétvölgy | Kisrákos | Kondorfa |

| Körmend | Magyarlak | Magyarnádalja |

| Magyarszecsőd | Magyarszombatfa | Molnaszecsőd |

| Nádasd | Nagykölked | Nagymizdó |

| Nagyrákos | Nemesmedves | Nemesrempehollós |

| Orfalu | Őrimagyarósd | Őriszentpéter |

| Pankasz | Pinkamindszent | Rábagyarmat |

| Rádóckölked | Rátót | Rönök |

| Szaknyér | Szakonyfalu | Szalafő |

| Szarvaskend | Szatta | Szentgotthárd |

| Szőce | Vasalja | Vasszentmihály |

| Velemér | Viszák | |

| | | |

| 18/3. Kőszegi Járásbíróság | | |

| | | |

| Bozsok | Bük | Cák |

| Csepreg | Gyöngyösfalu | Horvátzsidány |

| Iklanberény | Kiszsidány | Kőszeg |

| Kőszegdoroszló | Kőszegpaty | Kőszegszerdahely |

| Lukácsháza | Lócs | Nemescsó |

| Ólmod | Peresznye | Pusztacsó |

| Tormásliget | Tömörd | Velem |

| | | |

| 18/4. Sárvári Járásbíróság | | |

| | | |

| Bejcgyertyános | Boba | Borgáta |

| Bő | Bögöt | Bögöte |

| Celldömölk | Chernelházadamonya | Csánig |

| Csénye | Csönge | Duka |

| Egyházashetye | Gérce | Gór |

| Hegyfalu | Hosszúpereszteg | Ikervár |

| Jákfa | Jánosháza | Karakó |

| Káld | Keléd | Kemeneskápolna |

| Kemenesmagasi | Kemenesmihályfa | Kemenespálfa |

| Kemenessömjén | Kemenesszentmárton | Kenéz |

| Kenyeri | Kissomlyó | Köcsk |

| Meggyeskovácsi | Megyehid | Mersevát |

| Mesterháza | Mesteri | Nagygeresd |

| Nagysimonyi | Nemeskeresztúr | Nemeskocs |

| Nemesládony | Nick | Nyőgér |

| Ostffyasszonyfa | Ölbő | Pápoc |

| Pecöl | Porpác | Pósfa |

| Rábapaty | Répcelak | Répceszentgyörgy |

| Sajtoskál | Sárvár | Simaság |

| Sitke | Sótony | Szeleste |

| Szergény | Tokorcs | Tompaládony |

| Uraiújfalu | Vasegerszeg | Vashosszúfalu |

| Vámoscsalád | Vásárosmiske | Vönöck |

| Zsédeny | | |

| | | |

| | | |

| 19. VESZPRÉMI TÖRVÉNYSZÉK (székhelye: Veszprém) | | |

| | | |

| 19/1. Veszprémi Járásbíróság | | |

| | | |

| Alsóörs | Aszófő | Balatonakali |

| Balatonakarattya | Balatonalmádi | Balatoncsicsó |

| Balatonfőkajár | Balatonfüred | Balatonfűzfő |

| Balatonkenese | Balatonszepezd | Balatonszőlős |

| Balatonudvari | Barnag | Bánd |

| Berhida | Csajág | Csopak |

| Dörgicse | Eplény | Felsőörs |

| Hajmáskér | Hárskút | Herend |

| Hidegkút | Jásd | Királyszentistván |

| Küngös | Litér | Lovas |

| Márkó | Mencshely | Monoszló |

| Nagyvázsony | Nemesvámos | Óbudavár |

| Örvényes | Ősi | Öskü |

| Paloznak | Papkeszi | Pécsely |

| Pétfürdő | Pula | Sóly |

| Szentantalfa | Szentgál | Szentjakabfa |

| Szentkirályszabadja | Tagyon | Tés |

| Tihany | Tótvázsony | Várpalota |

| Vászoly | Veszprém | Veszprémfajsz |

| Vilonya | Vöröstó | Zánka |

| | | |

| 19/2. Ajkai Járásbíróság | | |

| | | |

| Adorjánháza | Ajka | Apácatorna |

| Borszörcsök | Csehbánya | Csögle |

| Dabrony | Devecser | Doba |

| Egeralja | Farkasgyepű | Halimba |

| Iszkáz | Kamond | Karakószörcsök |

| Kerta | Kisberzseny | Kiscsősz |

| Kislőd | Kispirit | Kisszőlős |

| Kolontár | Magyarpolány | Nagyalásony |

| Nagypirit | Noszlop | Nyirád |

| Oroszi | Öcs | Pusztamiske |

| Somlójenő | Somlószőlős | Somlóvásárhely |

| Somlóvecse | Szőc | Tüskevár |

| Úrkút | Városlőd | Vid |

| | | |

| 19/3. Pápai Járásbíróság | | |

| | | |

| Adásztevel | Bakonyjákó | Bakonykoppány |

| Bakonypölöske | Bakonyság | Bakonyszentiván |

| Bakonyszücs | Bakonytamási | Béb |

| Békás | Csót | Dáka |

| Döbrönte | Egyházaskesző | Ganna |

| Gecse | Gic | Homokbödöge |

| Kemeneshőgyész | Kemenesszentpéter | Kup |

| Külsővat | Lovászpatona | Magyargencs |

| Malomsok | Marcalgergelyi | Marcaltő |

| Mezőlak | Mihályháza | Nagyacsád |

| Nagydém | Nagygyimót | Nagytevel |

| Nemesgörzsöny | Nemesszalók | Németbánya |

| Nóráp | Nyárád | Pápa |

| Pápadereske | Pápakovácsi | Pápasalamon |

| Pápateszér | Takácsi | Ugod |

| Vanyola | Vaszar | Várkesző |

| Vinár | | |

| | | |

| 19/4. Tapolcai Járásbíróság | | |

| | | |

| Ábrahámhegy | Badacsonytomaj | Badacsonytördemic |

| Balatonederics | Balatonhenye | Balatonrendes |

| Bazsi | Bodorfa | Csabrendek |

| Dabronc | Gógánfa | Gyepükaján |

| Gyulakeszi | Hegyesd | Hegymagas |

| Hetyefő | Hosztót | Kapolcs |

| Káptalanfa | Káptalantóti | Kékkút |

| Kisapáti | Kővágóörs | Köveskál |

| Lesencefalu | Lesenceistvánd | Lesencetomaj |

| Megyer | Mindszentkálla | Monostorapáti |

| Nemesgulács | Nemeshany | Nemesvita |

| Raposka | Révfülöp | Rigács |

| Salföld | Sáska | Sümeg |

| Sümegprága | Szentbékkálla | Szentimrefalva |

| Szigliget | Taliándörögd | Tapolca |

| Ukk | Uzsa | Veszprémgalsa |

| Vigántpetend | Zalaerdőd | Zalagyömörő |

| Zalahaláp | Zalameggyes | Zalaszegvár |

| | | |

| 19/5. Zirci Járásbíróság | | |

| | | |

| Bakonybél | Bakonynána | Bakonyoszlop |

| Bakonyszentkirály | Borzavár | Csesznek |

| Csetény | Dudar | Lókút |

| Nagyesztergár | Olaszfalu | Pénzesgyőr |

| Porva | Szápár | Zirc |

| | | |

| | | |

| | | |

| 20. ZALAEGERSZEGI TÖRVÉNYSZÉK (székhelye: Zalaegerszeg) | | |

| | | |

| 20/1. Zalaegerszegi Járásbíróság | | |

| | | |

| Alibánfa | Almásháza | Alsónemesapáti |

| Babosdöbréte | Bagod | Bak |

| Baktüttös | Becsvölgye | Bezeréd |

| Bocfölde | Boncodfölde | Böde |

| Bucsuszentlászló | Csatár | Csertalakos |

| Csonkahegyhát | Csöde | Dobronhegy |

| Egervár | Gellénháza | Gombosszeg |

| Gősfa | Gutorfölde | Gyűrűs |

| Hagyárosbörönd | Hottó | Iborfia |

| Kávás | Kemendollár | Keménfa |

| Kisbucsa | Kiskutas | Kispáli |

| Kustánszeg | Lakhegy | Lickóvadamos |

| Milejszeg | Misefa | Nagykapornak |

| Nagykutas | Nagylengyel | Nagypáli |

| Nemesapáti | Nemeshetés | Nemesrádó |

| Nemessándorháza | Nemesszentandrás | Németfalu |

| Orbányosfa | Ormándlak | Ozmánbűk |

| Pacsa | Padár | Pálfíszeg |

| Pethőhenye | Petrikeresztúr | Pókaszepetk |

| Pölöske | Pusztaederics | Pusztaszentlászló |

| Salomvár | Sárhida | Söjtör |

| Szentkozmadombja | Szentpéterfölde | Szentpéterúr |

| Teskánd | Tilaj | Tófej |

| Vasboldogasszony | Vaspör | Vöckönd |

| Zalaboldogfa | Zalacséb | Zalaegerszeg |

| Zalaháshágy | Zalaigrice | Zalaistvánd |

| Zalalövő | Zalaszentgyörgy | Zalaszentiván |

| Zalaszentlőrinc | Zalaszentmihály | Zalatárnok |

| | | |

| 20/2. Keszthelyi Járásbíróság | | |

| | | |

| Alsópáhok | Balatongyörök | Batyk |

| Bókaháza | Cserszegtomaj | Dióskál |

| Döbröce | Dötk | Egeraracsa |

| Esztergályhorváti | Felsőpáhok | Gétye |

| Gyenesdiás | Hévíz | Kallósd |

| Karmacs | Kehidakustány | Keszthely |

| Kisgörbő | Kisvásárhely | Ligetfalva |

| Mihályfa | Nagygörbő | Nemesbük |

| Óhid | Pakod | Rezi |

| Sármellék | Sénye | Sümegcsehi |

| Szalapa | Szentgyörgyvár | Tekenye |

| Türje | Vállus | Várvölgy |

| Vindornyafok | Vindornyalak | Vindornyaszőlős |

| Vonyarcvashegy | Zalaapáti | Zalabér |

| Zalacsány | Zalaköveskút | Zalaszántó |

| Zalaszentgrót | Zalaszentlászló | Zalaszentmárton |

| Zalavár | Zalavég | |

| | | |

| | | |

| 20/3. Lenti Járásbíróság | | |

| | | |

| Alsószenterzsébet | Baglad | Barlahida |

| Belsősárd | Bödeháza | Csesztreg |

| Csőmödér | Dobri | Felsőszenterzsébet |

| Gáborjánháza | Gosztola | Hernyék |

| Iklódbördőce | Kálócfa | Kányavár |

| Kerkabarabás | Kerkafalva | Kerkakutas |

| Kerkateskánd | Kissziget | Kozmadombja |

| Külsősárd | Lendvadedes | Lendvajakabfa |

| Lenti | Lovászi. | Magyarföld |

| Márokföld | Mikekarácsonyfa | Nemesnép |

| Nova | Ortaháza | Páka |

| Pórszombat | Pördefölde | Pusztaapáti |

| Ramocsa | Resznek | Rédics |

| Szentgyörgyvölgy | Szécsisziget | Szijártóháza |

| Szilvágy | Tormafölde | Tornyiszentmiklós |

| Zalabaksa | Zalaszombatfa | Zebecke |

| | | |

| 20/4. Nagykanizsai Járásbíróság | | |

| | | |

| Alsórajk | Balatonmagyaród | Bánokszentgyörgy |

| Bázakerettye | Becsehely | Belezna |

| Bocska | Borsfa | Börzönce |

| Bucsuta | Csapi | Csörnyeföld |

| Eszteregnye | Felsőrajk | Fityeház |

| Füzvölgy | Galambok | Garabonc |

| Gelse | Gelsesziget | Hahót |

| Homokkomárom | Hosszúvölgy | Kacorlak |

| Kerecseny | Kerkaszentkirály | Kilimán |

| Kiscsehi | Kisrécse | Kistolmács |

| Lasztonya | Letenye | Lispeszentadorján |

| Liszó | Magyarszentmiklós | Magyarszerdahely |

| Maróc | Miháld | Molnári |

| Murakeresztúr | Murarátka | Muraszemenye |

| Nagybakónak | Nagykanizsa | Nagyrada |

| Nagyrécse | Nemespátró | Oltárc |

| Orosztony | Pat | Petrivente |

| Pölöskefő | Pötréte | Pusztamagyaród |

| Rigyác | Sand | Semjénháza |

| Sormás | Surd | Szentliszló |

| Szentmargitfalva | Szepetnek | Tótszentmárton |

| Tótszerdahely | Újudvar | Valkonya |

| Várfölde | Zajk | Zalakaros |

| Zalakomár | Zalamerenye | Zalasárszeg |

| Zalaszabar | Zalaszentbalázs | Zalaszentjakab |

| Zalaújlak | | |

”

„2. melléklet a 2011. évi CLXII. törvényhez

A bírák fizetési fokozatai és az alapilletmény megállapításához szükséges szorzószámok

| | A | B |

| --- | --- | --- |

| 1. | Fizetési fokozatok | Szorzószámok |

| 2. | 1. | 1,25 |

| 3. | 2. | 1,35 |

| 4. | 3. | 1,45 |

| 5. | 4. | 1,55 |

| 6. | 5. | 1,65 |

| 7. | 6. | 1,70 |

| 8. | 7. | 1,75 |

| 9. | 8. | 1,80 |

| 10. | 9. | 1,85 |

| 11. | 10. | 1,90 |

| 12. | 11. | 1,95 |

| 13. | 12. | 2,00 |

| 14. | 13. | 2,05 |

| 15. | 14. | 2,10 |

”

„3. melléklet a 2011. évi CLXII. törvényhez

A vezetői munkakörök és az ahhoz tartozó pótlék a bírói illetményalap százalékában

| | A | B |

| --- | --- | --- |

| 1. | A vezetői munkakörök | Százalék |

| 2. | A Kúria kollégiumvezetője és főtitkára | 200 |

| 3. | A Kúria kollégiumvezető-helyettese és főtitkár-helyettese Az ítélőtábla elnöke A Fővárosi Törvényszék elnöke | 150 |

| 4. | A Kúria tanácselnöke Az ítélőtábla elnökhelyettese A törvényszék elnöke | 120 |

| 5. | Az ítélőtábla kollégiumvezetője A Fővárosi Törvényszék elnökhelyettese | 100 |

| 6. | Az ítélőtábla kollégiumvezető-helyettese | 80 |

| 7. | A Fővárosi Törvényszék kollégiumvezetője A törvényszék elnökhelyettese | 70 |

| 8. | A nagyobb járásbíróság elnöke | 60 |

| 9. | Az ítélőtábla tanácselnöke | 50 |

| 10. | A Fővárosi Törvényszék kollégiumvezető-helyettese A törvényszék kollégiumvezetője | 45 |

| 11. | A törvényszék kollégiumvezető-helyettese A törvényszék csoportvezetője A nagyobb járásbíróság elnökhelyettese A kisebb járásbíróság elnöke | 40 |

| 12. | A törvényszék csoportvezető-helyettese A törvényszék tanácselnöke A nagyobb járásbíróság csoportvezetője | 30 |

| 13. | A nagyobb járásbíróság csoportvezető-helyettese A kisebb járásbíróság elnökhelyettese | 25 |

”

„1. melléklet a 2011. évi CLXIV. törvényhez

Az ügyész alapilletmény táblázata

| Az illetményalap = 1 | |

| --- | --- |

| Fizetési fokozatok | Szorzószámok |

| 1. | 1,25 |

| 2. | 1,35 |

| 3. | 1,45 |

| 4. | 1,55 |

| 5. | 1,65 |

| 6. | 1,70 |

| 7. | 1,75 |

| 8. | 1,80 |

| 9. | 1,85 |

| 10. | 1,90 |

| 11. | 1,95 |

| 12. | 2,00 |

| 13. | 2,05 |

| 14. | 2,10 |

”

„2. melléklet a 2011. évi CLXIV. törvényhez

Az ügyész vezetői pótléka

A vezetői pótlék az illetményalap százalékában

A vezetői munkakörök %

| 1. | A főosztályvezető ügyész A fővárosi főügyész Országos illetékességű főügyészség főügyésze | 200 |

| --- | --- | --- |

| 2. | A főosztályvezető-helyettes ügyész | 150 |

| 3. | A legfőbb ügyészségi főosztályi szervezetbe nem tartozó osztályvezető ügyész A fellebbviteli főügyész A főügyész | 120 |

| 4. | A legfőbb ügyészségi osztályvezető ügyész A fellebbviteli főügyészhelyettes A fővárosi főügyészhelyettes Országos illetékességű főügyészség főügyészhelyettese | 100 |

| 5. | A fellebbviteli főügyészségi osztályvezető ügyész | 80 |

| 6. | A főügyészhelyettes | 70 |

| 7. | A legfőbb ügyészségi főosztályi szervezetbe nem tartozó osztályvezető helyettes ügyész A Fővárosi Főügyészség osztályvezető ügyésze Országos illetékességű főügyészség osztályvezető ügyésze A kiemelt és nagyobb járási ügyészségi vezető ügyész | 60 |

| 8. | A legfőbb ügyészségi csoportvezető ügyész | 50 |

| 9. | A főügyészségi osztályvezető ügyész | 45 |

| 10. | A főügyészségi csoportvezető ügyész A kiemelt és nagyobb járási ügyészségi vezetőhelyettes ügyész A kisebb járási ügyészségi vezető ügyész | 40 |

| 11. | A kiemelt és a nagyobb járási ügyészségi csoportvezető ügyész | 30 |

| 12. | A kisebb járási ügyészségi vezetőhelyettes ügyész | 25 |

”