Tbj. — mi változott? 2025. március 1.
A 2025. február 1. és 2025. március 1. között hatályba lépett módosítások. 7 sor került be, 7 sor került ki.
← Előző módosítás (2025. február 1.)Következő módosítás (2025. június 20.) →IdőállapotokHatályos szöveg
⋯ 63 változatlan sor ⋯
- 4.5. a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) számfejtési körében a helyi önkormányzatok nettó finanszírozásának hatálya alá tartozó munkáltatók esetében a járulék megállapításával, bevallásával, megfizetésével, a nyilvántartással és adatszolgáltatással, valamint a biztosítottak bejelentésével összefüggő, az e törvényben és az adóigazgatási rendtartásról szóló törvényben (a továbbiakban: Air.), az adózás rendjéről szóló törvényben (a továbbiakban: Art.), ezek végrehajtására szolgáló rendeletben, valamint az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló törvényben előírt kötelezettségek tekintetében a Kincstár,
- 4.6. a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) XVI. fejezete szerinti munkavégzés esetén, ha jogszabály másként nem rendelkezik, a kölcsönbeadó,
- 4.7. több munkáltatóval létesített munkaviszony (Mt. 195. §) esetén az Art.-ban meghatározott munkáltató,
- 4.8. a rendvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítésben vagy rendvédelmi egészségkárosodási járadékban részesülő személy esetében a rendvédelmi feladatokat ellátó szerv, valamint a honvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítésben vagy honvédelmi egészségkárosodási járadékban részesülő személy esetében az ellátást megállapító honvédségi szervezet vagy a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, továbbá a Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló törvény szerinti egészségkárosodási keresetkiegészítésben vagy egészségkárosodási járadékban részesülő személy esetében a Nemzeti Adó- és Vámhivatal,
- 4.8. a rendvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítésben vagy rendvédelmi egészségkárosodási járadékban részesülő személy esetében a rendvédelmi feladatokat ellátó szerv, valamint a honvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítésben vagy honvédelmi egészségkárosodási járadékban részesülő személy esetében az ellátást megállapító honvédségi szervezet vagy a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, a nemzetbiztonsági egészségkárosodási ellátásban részesülő személy esetében a polgári nemzetbiztonsági szolgálat, továbbá a Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló törvény szerinti egészségkárosodási keresetkiegészítésben vagy egészségkárosodási járadékban részesülő személy esetében a Nemzeti Adó- és Vámhivatal,
- 4.9. a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szoctv.) szerinti fejlesztési jogviszony keretében fejlesztési foglalkoztatási díjat folyósító fejlesztő foglalkoztatást nyújtó szolgáltató, intézmény.
- 4.10. a 4.1. ponttól eltérően az Mt. szerinti munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás keretében más munkáltatónál történő foglalkoztatás, vezénylés esetén – kivéve, ha a foglalkoztatott személy a tevékenységet egyidejűleg más biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony alapján látja el – az eredeti munkáltató (szerződő), akkor is, ha az érintettek úgy állapodnak meg, hogy a biztosított munkabérét, egyéb juttatásait az teljesíti, ahol a biztosított ideiglenesen foglalkoztatva van, azzal, hogy a felek egymás között olyan adatátadási, elszámolási módszert működtetnek, amely lehetővé teszi, hogy az eredeti munkáltató (szerződő) a járulékkal összefüggő adókötelezettségét teljesítse.
- 5. Foglalkoztatott: aki nem minősül egyéni, illetve társas vállalkozónak és foglalkoztatója biztosítással járó jogviszony keretében foglalkoztatja.
⋯ 82 változatlan sor ⋯
6. § (1) E törvény alapján biztosított a kiegészítő tevékenységet folytató személynek nem minősülő
- a) munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban, köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban, szerződéses határvadász jogviszonyban, közszolgálati jogviszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban, adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyban, tisztjelölti szolgálati jogviszonyban, rendvédelmi tisztjelölti szolgálati jogviszonyban, politikai szolgálati jogviszonyban, biztosi jogviszonyban, ügyészségi szolgálati jogviszonyban, bírói szolgálati jogviszonyban, egészségügyi szolgálati jogviszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban, ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban, vendégoktatói ösztöndíjas jogviszonyban, közfoglalkoztatási jogviszonyban álló személy, a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, az Országgyűlési Őrség, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja, a Magyar Honvédség szerződéses állományú tagja, a katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona, a honvédelmi alkalmazott, az országgyűlési képviselő, a nemzetiségi szószóló (a továbbiakban együtt: munkaviszony), tekintet nélkül arra, hogy foglalkoztatása teljes vagy részmunkaidőben történik,
- a) munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban, köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban, nemzetbiztonsági alkalmazotti jogviszonyban, szerződéses határvadász jogviszonyban, közszolgálati jogviszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban, adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyban, tisztjelölti szolgálati jogviszonyban, rendvédelmi tisztjelölti szolgálati jogviszonyban, politikai szolgálati jogviszonyban, biztosi jogviszonyban, ügyészségi szolgálati jogviszonyban, bírói szolgálati jogviszonyban, egészségügyi szolgálati jogviszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban, ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban, vendégoktatói ösztöndíjas jogviszonyban, közfoglalkoztatási jogviszonyban álló személy, a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, az Országgyűlési Őrség, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja, a Magyar Honvédség szerződéses állományú tagja, a katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona, a honvédelmi alkalmazott, az országgyűlési képviselő, a nemzetiségi szószóló (a továbbiakban együtt: munkaviszony), tekintet nélkül arra, hogy foglalkoztatása teljes vagy részmunkaidőben történik,
- b) szövetkezet tagja, aki a szövetkezet tevékenységében munkaviszony, vállalkozási vagy megbízási jogviszony keretében személyesen közreműködik (a személyes közreműködést megalapozó jogviszonyra irányadó szabályok szerint), kivéve
- ba) az iskolaszövetkezet nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, képzésben részt vevő személy, hallgató tagját – 25. életévének betöltéséig a tanulói, hallgatói jogviszonya szünetelésének időtartama alatt is –,
- bb) a közérdekű nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő tagját, és
⋯ 144 változatlan sor ⋯
- o) a Szoctv. 54. §-a alapján szociálisan rászorult,
- p) táncművészeti életjáradékban részesül,
- q) a szociális szövetkezetben tagi munkavégzési jogviszonyban áll, kivéve e jogviszony szünetelésének időtartamát,
- r) rendvédelmi egészségkárosodási járadékban, honvédelmi egészségkárosodási járadékban vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló törvény szerinti egészségkárosodási járadékban részesül,
- r) rendvédelmi egészségkárosodási járadékban, honvédelmi egészségkárosodási járadékban, nemzetbiztonsági egészségkárosodási ellátásban vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló törvény szerinti egészségkárosodási járadékban részesül,
- s) hajléktalan,
- t) korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesül,
- u) egészségügyi szolgáltatás megszerzése érdekében kötött megállapodás alapján jogosult,
⋯ 108 változatlan sor ⋯
- c) a szerzői jogi védelem alatt álló mű felhasználására, a szabadalom és kiegészítő oltalmi tanúsítvány tárgyát képező találmány, a növényfajta-oltalom alatt álló növényfajta, a használati- és formatervezési mintaoltalom alatt álló minta, valamint az azonosításra alkalmas módon rögzített vagyoni értéket képviselő műszaki vagy szervezési ismeret, tapasztalat mint védett ismeret hasznosítására irányuló felhasználási vagy hasznosítási szerződés (licenciaszerződés) alapján a felhasználás vagy hasznosítás jogának ellenértékeként kifizetett díj, valamint a találmányi díj, az alkalmazotti találmány hasznosítására való jog ellenében járó díj, a szolgálati és alkalmazotti növényfajta, a szolgálati és alkalmazotti használati- és formatervezési minta tekintetében a nemesítőt, a feltalálót és a szerzőt megillető díj,
- d) a késedelmes teljesítéshez kapcsolódó kamat,
- e) az a jövedelem, amelynek kifizetése (juttatása) olyan időszakra tekintettel történik, amely időszakban a 3. §, és a 17–19. § alapján nem állt fenn biztosítási jogviszony, függetlenül a kifizetés (juttatás) időpontjától,
- f) a rendvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítés, a rendvédelmi egészségkárosodási járadék, a honvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítés, honvédelmi egészségkárosodási járadék, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló törvény szerinti egészségkárosodási keresetkiegészítés és egészségkárosodási járadék.
- f) a rendvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítés, a rendvédelmi egészségkárosodási járadék, a honvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítés, honvédelmi egészségkárosodási járadék, a nemzetbiztonsági egészségkárosodási ellátás, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló törvény szerinti egészségkárosodási keresetkiegészítés és egészségkárosodási járadék.
#### 11. Járulékfizetési szabályok
⋯ 28 változatlan sor ⋯
#### 13. Járulékfizetésre vonatkozó különös szabályok
37. § (1) A gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban, gyermekek otthongondozási díjában, ápolási díjban, fejlesztési foglalkoztatási díjban, a 2012. január 1-jét követően hatósági határozattal megállapított rehabilitációs ellátásban, rendvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítésben, rendvédelmi egészségkárosodási járadékban, honvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítésben, honvédelmi egészségkárosodási járadékban, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló törvény szerinti egészségkárosodási keresetkiegészítésben vagy egészségkárosodási járadékban részesülő személy az ellátás összege után nyugdíjjárulékot fizet. A saját jogú nyugdíjban, valamint az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött, özvegyi nyugdíjban részesülő személy a gyermekgondozást segítő ellátás, gyermekgondozási segély, a gyermekek otthongondozási díja, az ápolási díj, valamint a fejlesztési foglalkoztatási díj után nyugdíjjárulékot nem fizet. Az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött, özvegyi nyugdíjban részesülő személy a folyósító szervhez benyújtott nyilatkozatával azonban vállalhatja a nyugdíjjárulék fizetését.
37. § (1) A gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban, gyermekek otthongondozási díjában, ápolási díjban, fejlesztési foglalkoztatási díjban, a 2012. január 1-jét követően hatósági határozattal megállapított rehabilitációs ellátásban, rendvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítésben, rendvédelmi egészségkárosodási járadékban, honvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítésben, honvédelmi egészségkárosodási járadékban, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló törvény szerinti egészségkárosodási keresetkiegészítésben vagy egészségkárosodási járadékban, nemzetbiztonsági egészségkárosodási ellátásban részesülő személy az ellátás összege után nyugdíjjárulékot fizet. A saját jogú nyugdíjban, valamint az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött, özvegyi nyugdíjban részesülő személy a gyermekgondozást segítő ellátás, gyermekgondozási segély, a gyermekek otthongondozási díja, az ápolási díj, valamint a fejlesztési foglalkoztatási díj után nyugdíjjárulékot nem fizet. Az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött, özvegyi nyugdíjban részesülő személy a folyósító szervhez benyújtott nyilatkozatával azonban vállalhatja a nyugdíjjárulék fizetését.
(2) Az álláskeresési támogatásban részesülő személy az ellátás után nyugdíjjárulékot fizet.
⋯ 1162 változatlan sor ⋯
- 4. Az egészségbiztosítási szerv a végleges határozatok adatait határozatonként, a foglalkoztató azonosító számát és a követelés összegét, valamint esedékességét tartalmazó adatszolgáltatást teljesít az állami adóhatóság részére. Az adatszolgáltatást elektronikusan, a NAV és a Kincstár közötti megállapodásban rögzített adattartalommal és rendszerességgel, de legkésőbb a tárgyhónapot követő hónap 15-éig kell teljesíteni. Az adatszolgáltatás szerint fennálló követelést az adóhatóság a foglalkoztató adószámláján táppénz-hozzájárulás adónem kötelezettségként írja elő. Az adatszolgáltatás alapját képező végleges határozatok közül az egészségbiztosítási szerv csak azt a határozatot küldi meg kinyomtatva és cégszerűen aláírva az illetékes állami adóhatóság részére, amelyet a végrehajtási kifogás benyújtása esetén az adóhatóság megküldeni kér. Az állami adóhatóság kérésére az egészségbiztosítási szerv a végleges határozatot 8 napon belül papír alapon is megküldi.
- 5. Az egészségbiztosítási szerv és az állami adóhatóság – a közöttük létrejött megállapodásnak megfelelően – a nyilvántartásában 2011. január 1-jei állapot szerint foglalkoztatónak minősülő szervek tekintetében a foglalkoztató adóazonosító számára, nevére (megnevezésére), címére (székhelyére) vonatkozó adatok tekintetében kölcsönös adategyeztetést valósít meg.
- 6. A Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, az Országgyűlési Őrség, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a Független Rendészeti Panasztestület, a Magyar Honvédség a hivatásos, szerződéses állományú tagjaik, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal a pénzügyőri munkakört betöltő foglalkoztatottja részére a társadalombiztosítási ellátás helyett kifizetett pénzbeli juttatásokat a társadalombiztosítási ellátásoknak megfelelő mértékben elszámolhatják.
- 7. A Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, az Országgyűlési Őrség a hivatásos és szerződéses állományú tagjai, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal a pénzügyőri munkakört betöltő foglalkoztatottja, valamint a katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katonák részére táppénz, gyermekápolási táppénz, baleseti táppénz helyett, az egészségügyi szabadság idejére kifizetett illetményt az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások igénybevételére vonatkozó előző évi országos statisztikai átlag, az ellátások átlagos mértéke és az elszámolással érintett állományra vonatkozó havi pénzbeli egészségbiztosítási járulékalap szorzatával képzett összegben számolja el a Kincstárral, a közöttük létrejött megállapodás alapján. A Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, a NAV és az Országgyűlési Őrség a megállapodásnak megfelelően elszámolt összeg és a szociális hozzájárulási adó mértékének szorzatával kapott összeggel csökkentheti az általa fizetendő szociális hozzájárulási adót, amelyet az állami adóhatóság által rendszeresített bevallásban számolhat el.
- 8. A 7. pontban meghatározott szervek hivatásos és szerződéses állományú, illetve a Nemzeti Adó- és Vámhivatal pénzügyőri munkakört betöltő, más szervhez vezényelt vagy a rendvédelmi feladatokat ellátó szerven, illetve a Nemzeti Adó- és Vámhivatalon kívüli szervnél szolgálatot teljesítő tagjai részére járó pénzbeli ellátás elszámolásáról a Kincstár azzal a szervvel köt megállapodást, amely a pénzbeli ellátás megállapítására köteles.
- 7. A Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, az Országgyűlési Őrség a hivatásos és szerződéses állományú tagjai, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal a pénzügyőri munkakört betöltő foglalkoztatottja, valamint a katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katonák részére táppénz, gyermekápolási táppénz, baleseti táppénz helyett, az egészségügyi szabadság idejére kifizetett illetményt az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások igénybevételére vonatkozó előző évi országos statisztikai átlag, az ellátások átlagos mértéke és az elszámolással érintett állományra vonatkozó havi pénzbeli egészségbiztosítási járulékalap szorzatával képzett összegben számolja el a Kincstárral, a közöttük létrejött megállapodás alapján. A Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a NAV és az Országgyűlési Őrség a megállapodásnak megfelelően elszámolt összeg és a szociális hozzájárulási adó mértékének szorzatával kapott összeggel csökkentheti az általa fizetendő szociális hozzájárulási adót, amelyet az állami adóhatóság által rendszeresített bevallásban számolhat el.
- 8. A 7. pontban meghatározott szervek hivatásos és szerződéses állományú, illetve a Nemzeti Adó- és Vámhivatal pénzügyőri munkakört betöltő, más szervhez vezényelt vagy a rendvédelmi feladatokat ellátó szerven, a polgári nemzetbiztonsági szolgálaton, illetve a Nemzeti Adó- és Vámhivatalon kívüli szervnél szolgálatot teljesítő tagjai részére járó pénzbeli ellátás elszámolásáról a Kincstár azzal a szervvel köt megállapodást, amely a pénzbeli ellátás megállapítására köteles.
### 3. melléklet a 2019. évi CXXII. törvényhez
⋯ 71 változatlan sor ⋯