Tbj. — mi változott? 2023. december 1.
A 2023. szeptember 1. és 2023. december 1. között hatályba lépett módosítások. 6 sor került be, 4 sor került ki.
← Előző módosítás (2023. szeptember 1.)Következő módosítás (2024. január 1.) →IdőállapotokHatályos szöveg
⋯ 76 változatlan sor ⋯
- 8.4. az 55. §, az 59. § (3) és (4) bekezdése, valamint a 60–62. § alkalmazásában a rehabilitációs hatóság.
- 9. Járulék: a társadalombiztosítási járulék, a nyugdíjjárulék, az egészségügyi szolgáltatási járulék, a megállapodás alapján fizetett nyugdíjjárulék és egészségbiztosítási járulék, valamint a táppénz-hozzájárulás.
- 10. Kezdő mezőgazdasági őstermelő: az a személy, aki a tárgyévet megelőző évben nem minősült mezőgazdasági őstermelőnek.
- 11. Kiegészítő tevékenységet folytató személy: a 6. § szerinti biztosítási kötelezettség alá eső jogviszonyban kereső tevékenységet folytató saját jogú nyugdíjas személy, továbbá az az özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte és egyéni vagy társas vállalkozónak minősül, akkor is, ha a saját jogú vagy a hozzátartozói nyugellátás folyósítása szünetel.
- 11. Kiegészítő tevékenységet folytató személy: a 6. § szerinti biztosítási kötelezettség alá eső jogviszonyban kereső tevékenységet folytató saját jogú nyugdíjas személy, továbbá az az özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte és egyéni vagy társas vállalkozónak vagy mezőgazdasági őstermelőnek minősül, akkor is, ha a saját jogú vagy a hozzátartozói nyugellátás folyósítása szünetel.
- 12. Külföldi: az a természetes személy, aki nem minősül belföldinek.
- 13. Megbízási jogviszony, munkaviszony: a magyar jog hatálya alá tartozó megbízási jogviszony és munkaviszony, továbbá a külföldi jog hatálya alá tartozó olyan megbízási jogviszony és munkaviszony, amely alapján a munkát Magyarország vagy a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló közösségi rendelet hatálya alá tartozó másik tagállam, vagy Magyarország által kötött kétoldalú szociális biztonságról szóló egyezményben részes másik állam területén végzik.
- 14. Minimálbér:
⋯ 82 változatlan sor ⋯
- h) mezőgazdasági őstermelő, kivéve
- ha) az őstermelők családi gazdaságának kiskorú tagját,
- hb) az egyéb jogcímen – ide nem értve a f) pont és a (2) bekezdés szerint – biztosítottat,
- hc) a saját jogú nyugdíjast és az özvegyi nyugdíjban részesülő személyt, aki az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte,
- hc)
- i) a kisadózó vállalkozók tételes adójáról szóló törvényben meghatározottak szerint bejelentett személy;
- j) állami projektértékelői jogviszonyban, illetve az Európai Unió Tanácsa 2024. második félévi magyar elnökségével kapcsolatos feladatok ellátására irányuló jogviszonyban álló személy, ha az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, vagy naptári napokra annak harmincad részét,
- k) a köztársasági elnök saját jogú nyugdíjasnak nem minősülő házastársa arra az időre, amelyre a fennálló biztosítással járó jogviszonyában a biztosítása szünetel, vagy nem rendelkezik más biztosítással járó jogviszonnyal.
⋯ 271 változatlan sor ⋯
(5) A családi járulékkedvezmény (3) bekezdés szerinti összegét a biztosított az éves bevallásában feltünteti.
(6) A családi járulékkedvezmény nem csökkenti azt a járulékkötelezettséget, amelyet az Szja tv. szerint adómentes vagy bevételnek nem minősülő járulékalap után kell megfizetni (ide nem értve a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére az adóévben levont, befizetett tagdíj összegét). Egyéni és társas vállalkozó esetén a családi járulékkedvezményt a kivétet, a Tbj. 40. § (2) bekezdése szerint megállapított járulékalapot vagy a személyes közreműködői díjat terhelő társadalombiztosítási járulék erejéig lehet érvényesíteni, azzal, hogy járulékkedvezmény az átalányadózást alkalmazó, a 42. § (2) bekezdés a)–b) pontjában nem említett egyéni vállalkozó e tevékenységéből származó jövedelme adómentes részével egyező nagyságú járulékalap után fizetendő járulék terhére is érvényesíthető. Ha az átalányadózást alkalmazó, a 42. § (2) bekezdés a)–b) pontjában nem említett egyéni vállalkozó járulékalapjaként a minimálbért köteles figyelembe venni, a járulékkedvezmény az e járulékalapnak az átalányban megállapított adómentes jövedelmet meg nem haladó nagyságú része után fizetendő járulék terhére is érvényesíthető.
(6) A családi járulékkedvezmény nem csökkenti azt a járulékkötelezettséget, amelyet az Szja tv. szerint adómentes vagy bevételnek nem minősülő járulékalap után kell megfizetni (ide nem értve a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére az adóévben levont, befizetett tagdíj összegét). Egyéni és társas vállalkozó esetén a családi járulékkedvezményt a kivétet, a Tbj. 40. § (2) bekezdése szerint megállapított járulékalapot vagy a személyes közreműködői díjat terhelő társadalombiztosítási járulék erejéig lehet érvényesíteni, azzal, hogy járulékkedvezmény az átalányadózást alkalmazó, a 42. § (2) bekezdés a)–b) pontjában nem említett egyéni vállalkozó e tevékenységéből származó jövedelme adómentes részével egyező nagyságú járulékalap után fizetendő járulék terhére is érvényesíthető. Ha az átalányadózást alkalmazó, a 42. § (2) bekezdés a)–b) pontjában nem említett egyéni vállalkozó járulékalapjaként a minimálbért köteles figyelembe venni, a járulékkedvezmény az e járulékalapnak az átalányban megállapított jövedelmet (akkor is, ha az adómentes) meg nem haladó nagyságú része után fizetendő járulék terhére is érvényesíthető.
35. § A családi járulékkedvezmény érvényesítése nem érinti a biztosított társadalombiztosítási és munkaerő-piaci ellátásokra való jogosultságát és az ellátások összegét.
⋯ 639 változatlan sor ⋯
80. § (1) A biztosított egyéni vállalkozó és mezőgazdasági őstermelő a családi járulékkedvezmény havi, illetve negyedéves összegét saját maga állapítja meg.
(2) A biztosított egyéni vállalkozó által érvényesíthető családi járulékkedvezmény havi összege a családi kedvezmény havi összege (közös igénybevétel esetén a biztosított egyéni vállalkozóra jutó összege) és a vállalkozói kivét vagy az átalányban megállapított jövedelem havi összege után megállapított személyi jövedelemadó adóelőleg-alap különbözetének – ha az pozitív – 15 százaléka, de legfeljebb a kivétre vagy a Tbj. 40. § (2) bekezdése szerint megállapított járulékalap után fizetendő járulék. Ha az átalányadózást alkalmazó, a 42. § (2) bekezdés a)–b) pontjában nem említett egyéni vállalkozó az adott havi járulékalapjaként a minimálbért köteles figyelembe venni, a járulékkedvezmény az e járulékalapnak az átalányban megállapított adómentes havi jövedelmet meg nem haladó nagyságú része után fizetendő járulék terhére érvényesíthető.
(2) A biztosított egyéni vállalkozó által érvényesíthető családi járulékkedvezmény havi összege a családi kedvezmény havi összege (közös igénybevétel esetén a biztosított egyéni vállalkozóra jutó összege) és a vállalkozói kivét vagy az átalányban megállapított jövedelem havi összege után megállapított személyi jövedelemadó adóelőleg-alap különbözetének – ha az pozitív – 15 százaléka, de legfeljebb a kivétre vagy a Tbj. 40. § (2) bekezdése szerint megállapított járulékalap után fizetendő járulék. Ha az átalányadózást alkalmazó, a 42. § (2) bekezdés a)–b) pontjában nem említett egyéni vállalkozó az adott havi járulékalapjaként a minimálbért köteles figyelembe venni, a járulékkedvezmény az e járulékalapnak az átalányban megállapított havi jövedelmet (akkor is, ha az adómentes) meg nem haladó nagyságú része után fizetendő járulék terhére érvényesíthető.
(3) A biztosított őstermelő által érvényesíthető családi járulékkedvezmény negyedéves összege a családi kedvezmény negyedévre eső összege (közös igénybevétel esetén a biztosított mezőgazdasági őstermelőre jutó összege) és a mezőgazdasági őstermelésből származó jövedelem vagy az átalányban megállapított jövedelem negyedéves összege után megállapított személyi jövedelemadó adóelőleg-alap különbözetének – ha az pozitív – 15 százaléka, de legfeljebb a biztosítottat a tárgyhónapban terhelő társadalombiztosítási járulék összege.
⋯ 253 változatlan sor ⋯
(3) Ha a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj vagy az örökbefogadói díj iránt 2021. évben benyújtott kérelmet jogosultság hiányára tekintettel utasították el, az igénylő 2022. március 31-éig kezdeményezheti az egyes büntetőjogi tárgyú és ehhez kapcsolódóan egyéb törvények módosításáról szóló 2021. évi CXXXIV. törvénnyel megállapított anyasági pénzbeli ellátás biztosítására irányuló megállapodás megkötését a 2022. január 1-jét megelőző időszakra. A csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj, illetve az örökbefogadói díj igénylése iránt az anyasági pénzbeli ellátás biztosítására irányuló megállapodás megkötését követően ismételten benyújtott kérelmet úgy kell tekinteni, mintha az eredeti igénybejelentés időpontjában nyújtották volna be.
105/D. § Az egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LXXXIII. törvénnyel megállapított 34. § (6) bekezdését és 80. § (2) bekezdését az átalányadózást alkalmazó, a 42. § (2) bekezdés a)–b) pontjában nem említett egyéni vállalkozó már a 2023. január havi, illetve az azt követő hónapok járulékkötelezettségének a megállapítása során alkalmazhatja.
#### 34. Az Európai Unió jogának való megfelelés
106. § (1) Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
⋯ 333 változatlan sor ⋯