2019. évi CXVIII. törvény — mi változott? 2020. január 3.

42. § (1) A Tpt. 405. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Felügyelet a kibocsátót, az ajánlattevőt, a nyilvánosan működő részvénytársaságban történő befolyásszerzés szabályait megsértő személyt, a tőzsdét, a központi értéktárat, a központi szerződő felet, illetve ezek vezető állású személyét és alkalmazottját, a bennfentes kereskedelmet, a piacbefolyásolást és a bennfentes információ jogosulatlan közzétételét elkövető személyt, az 596/2014/EU rendelet szerinti vezetői feladatokat ellátó személyekre és az 596/2014/EU rendelet szerinti velük szoros kapcsolatban álló személyekre vonatkozó bejelentési kötelezettségre vonatkozó szabályokat megsértő személyt és a 61. §-ban foglalt kötelezettséget megsértő részvényest vagy a szavazati jog birtokosát az e törvényben és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban, a Pmt.-ben, valamint a Felügyelet határozatában foglalt kötelezettsége, továbbá a saját szabályzatában foglaltak megszegése, kijátszása, elmulasztása vagy késedelmes teljesítése esetén, továbbá ha azt külföldi felügyeleti hatóság a 399. § (2) bekezdése szerint kezdeményezi, bírság megfizetésére kötelezheti.”

(2) A Tpt. 405. §-a a következő (5)–(8) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A 909/2014/EU rendelet megsértése esetén a bírság mértéke

a) természetes személy esetében legfeljebb 1 536 150 000 forint,

b) jogi személy esetében legfeljebb 6 144 600 000 forint vagy a döntéshozó szerv által legutoljára jóváhagyott éves beszámoló szerinti árbevétel 10%-a azzal, hogy ha a jogi személy anyavállalat vagy anyavállalat olyan leányvállalata, amelyik a számviteli jogszabályok alapján konszolidált beszámoló készítésére kötelezett, akkor a figyelembe veendő éves árbevétel a legutolsó, az anyavállalat döntéshozó szerve által jóváhagyott konszolidált beszámoló szerinti éves árbevétel vagy a számviteli jogszabályok szerinti, annak megfelelő bevétel.

(6) A 909/2014/EU rendelet megsértése esetén a bírság mértéke a jogsértésből származó nyereség vagy az amiatt elkerült veszteség legfeljebb kétszerese, ha a veszteség összegszerűen meghatározható, tekintet nélkül a (5) bekezdésben meghatározott összeghatárokra.

(7) Az (EU) 2017/1129 rendelet 38. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott jogsértések esetén a bírság mértéke

a) természetes személy esetében legfeljebb 214 263 000 forint,

b) jogi személy esetében legfeljebb 1 530 450 000 forint vagy a döntéshozó szerv által legutoljára jóváhagyott éves beszámoló szerinti éves árbevétel 3%-a, azzal, hogy ha a jogi személy anyavállalat vagy anyavállalat olyan leányvállalata, amelyik a számviteli jogszabályok alapján konszolidált beszámoló készítésére kötelezett, akkor a figyelembe veendő éves árbevétel a legutolsó, az anyavállalat döntéshozó szerve által jóváhagyott konszolidált beszámoló szerinti éves árbevétel vagy a számviteli jogszabályok szerinti, annak megfelelő bevétel.

(8) A (7) bekezdésben meghatározott bírság esetén a bírság mértéke a jogsértésből származó nyereség vagy az amiatt elkerült veszteség legfeljebb kétszerese, ha a jogsértésből származó nyereség vagy az amiatt elkerült veszteség összegszerűen meghatározható.”