2019. évi CXVIII. törvény — mi változott? 2020. január 1.

14. § (1) A Tpt. 12/B. § (2) bekezdés h) és i) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek és a bekezdés a következő j) ponttal egészül ki:

(A kötvénynek tartalmaznia kell:)

„h) egyoldalú kezességvállalás esetén a kezességvállaló jognyilatkozatát és aláírását,

i) a kötvény kiállításának helyét és napját,

j) a kibocsátó aláírását.”

(2) A Tpt. 12/B. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) A kötvényben a kibocsátójáért vállalt kezesség egyoldalú jognyilatkozatként is érvényes, annak érvényesítésére a kötvény mindenkori jogosultja jogosult.”

31. § A Tpt. 212. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Az Alapot harmadik személyekkel szemben bíróság és hatóság előtt az igazgatóság elnöke vagy az ügyvezető igazgató képviseli.”

32. § (1) A Tpt. 223. § (2) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az igazgatóság tagja:)

„e) az Alap ügyvezető igazgatója.”

(2) A Tpt. 223. § (6) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Megszűnik az igazgatósági tagság:)

„b) a kijelölés visszavonásával, vagy az ügyvezető igazgató esetén az ügyvezető igazgatói beosztás megszűnésével;”

(3) A Tpt. 223. § (6) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Megszűnik az igazgatósági tagság:)

„d) – az ügyvezető igazgató kivételével – lemondással.”

(4) A Tpt. 223. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Az igazgatóság a tagjai közül évente elnököt választ. Az ügyvezető igazgató nem választható meg elnöknek.”

33. § (1) A Tpt. 224. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az igazgatóság)

„b) kinevezi és felmenti az Alap ügyvezető igazgatóját, meghatározza feladatait és díjazását;”

(2) A Tpt. 224. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az igazgatóság)

„c) dönt az Alap feladatainak végrehajtásával kapcsolatos intézkedésekről, valamint irányítja és ellenőrzi az e törvényben meghatározott feladatoknak az ügyvezető igazgató irányításával történő végrehajtását;”

(3) A Tpt. 224. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

„(2) Az Alap munkaszervezetét az ügyvezető igazgató irányítja. Az ügyvezető igazgató felett a munkáltatói jogokat – az (1) bekezdés b) pontjában írottak kivételével – az igazgatóság elnöke gyakorolja.”

- b) 12/B. § (3) bekezdésében az „i) pontjában” szövegrész helyébe a „h) és j) pontjában” szöveg,

- 12. 223. § (10)–(12) bekezdése,

50. § A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) 4. § (2) bekezdése a következő 93a. ponttal egészül ki:

(E törvényben és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban)

„93a. helyreállítási képesség>helyreállítási képesség: a befektetési vállalkozás azon képessége, hogy stabilizálja pénzügyi helyzetét, ha az jelentős mértékben romlik;”

51. § (1) A Bszt. 24/D. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A jelölő bizottság tagjai a felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testület olyan tagjai közül kerülhetnek ki, akik az érintett befektetési vállalkozásban nem látnak el ügyvezetői feladatokat.”

(2) A Bszt. 24/D. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(5) A befektetési vállalkozás közzéteszi a (3) bekezdés f) pontjában meghatározott nemek arányát, annak eléréséhez meghatározott stratégiáját és a stratégia végrehajtásának módját.

(6) A Felügyelet a (4) és (5) bekezdés szerinti politikát felhasználva elemzéseket és összehasonlításokat végez a befektetési vállalkozások gyakorlatáról, amelyeket megküld az Európai Bankhatóság (a továbbiakban: EBH) számára.”

54. § A Bszt. a következő 165. §-sal egészül ki:

„165. § (1) A Felügyelet – amennyiben a befektetési vállalkozás megsérti vagy pénzügyi helyzete rohamos romlása következtében nagy valószínűséggel meg fogja sérteni az e törvényben számára előírt engedélyezési, illetve működési feltételeket – a 164. § (1) bekezdés z) pontja szerinti intézkedés mellett a következő intézkedéseket is alkalmazhatja:

a) előírhatja a helyzet megvizsgálását, a feltárt problémák megoldására irányuló intézkedések azonosítását és a problémák megoldását célzó cselekvési program és végrehajtási időrend kidolgozását, az adósság átstrukturálásával kapcsolatos tárgyalásokra vonatkozó terv készítését;

b) kötelezheti az igazgatóságot a közgyűlés összehívására, továbbá meghatározott napirendi pontok megtárgyalására és meghatározott döntések meghozatalának szükségességére hívhatja fel e testületek figyelmét, illetve

c) visszavonhatja annak a vezető állású személynek a megválasztására vagy a kinevezésére adott engedélyét, akinek személyes felelősségét az eset kialakulásáért jogerős vagy végleges határozatban megállapította, és kezdeményezheti a befektetési vállalkozásnál más vezető állású személy megválasztását vagy kinevezését azzal, hogy ezen intézkedésnél a vezető állású személlyel szemben együttesen nem szabható ki bírság.

(2) A helyreállítási terv 164. § (1) bekezdés z) pontja szerinti életbe léptetése, valamint az (1) bekezdés szerinti intézkedés alkalmazása esetén a Felügyelet

a) az intézkedésről haladéktalanul tájékoztatja a szanálási feladatkörében eljáró MNB-t,

b) az intézkedés végrehajtására megfelelő határidőt szab, továbbá

c) az adott intézkedés hatékonyságát ellenőrzi és értékeli.”

55. § A Bszt. „Átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 182/E. §-sal egészül ki:

„182/E. § A jelölő bizottság tagjaira vonatkozó, a pénzügyi közvetítőrendszert, valamint az államháztartást és a gazdasági stabilitást érintő egyes jogszabályok módosításáról szóló 2019. évi CXVIII. törvénnyel megállapított rendelkezéseket a befektetési vállalkozásnak legkésőbb 2020. május 31-től kell alkalmazni.”

56. § A Bszt. 4. melléklete a 3. melléklet szerint módosul.

57. § A Bszt.

- a) 24/C. § (1) bekezdésében az „Az irányítási jogkörrel rendelkező vezető” szövegrész helyébe az „A vezető” szöveg,

- b) 4. melléklet 18. pontjában a „következőkből” szövegrész helyébe a „következő elemekből, vagy azok egyensúlyban lévő kombinációjából” szöveg,

- c) 4. melléklet 21. pontjában a „visszafizetési” szövegrészek helyébe a „visszakövetelési” szöveg,

- d) 4. melléklet 25. pontjában a „visszafizetési” szövegrész helyébe a „visszakövetelési” szöveg

lép.

59. § A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (a továbbiakban: Gst.) 1. §-a a következő f) ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„f) államadósság: az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, a túlzott hiány esetén követendő eljárásról szóló jegyzőkönyv alkalmazásáról szóló, 2009. május 25-i 479/2009/EK tanácsi rendeletben meghatározott módon számított adósság.”

60. § A Gst. 1. alcímének címe helyébe a következő szöveg lép:

„1. Az államadósság mutató számítására vonatkozó rendelkezések”

61. § A Gst. 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„2. § Az Alaptörvény 36. cikk (4) és (5) bekezdésében, valamint 37. cikk (2) és (3) bekezdésében foglaltak végrehajtása során figyelembe veendő mindenkori államadósság mutatója (a továbbiakban: államadósság-mutató) olyan, százalékban kifejezett, egy tizedesig kerekített hányados, amely

a) számlálójában az államadósságnak,

b) nevezőjében a Közösségben a nemzeti és regionális számlák európai rendszeréről szóló tanácsi rendeletben meghatározottak szerint számított bruttó hazai terméknek

e törvény szerinti értéke szerepel.”

62. § A Gst. 4. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A központi költségvetésről szóló törvényben meg kell határozni a költségvetési év utolsó napjára tervezett államadósság-mutató értékét.”

63. § A Gst. 4. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2a) A központi költségvetésről szóló törvényben az (1) bekezdésben foglalt értéket oly módon kell meghatározni, hogy az államadósság-mutatónak a viszonyítási évhez viszonyított csökkenése, az államadósság csökkentésre vonatkozó európai uniós szabályok érvényesítése mellett legalább 0,1 százalékpontot érjen el.”

64. § A Gst. 4. § (3a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3a) A központi költségvetésről szóló törvény végrehajtása során az Alaptörvény 37. cikk (2)–(3) bekezdése szerinti kölcsön felvételekor, pénzügyi kötelezettség vállalásakor az államadósság-mutatónak az (1) bekezdés szerint meghatározott értékét, az 5. § (1) bekezdése szerinti féléves felülvizsgálat elkészítését követően az államadósság-mutatónak a felülvizsgálatkor számított várható értékét kell számításba venni.”

65. § A Gst. 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„6. § (1) A 4. § (3a) bekezdése alkalmazásakor az alábbi tényezők hatását nem kell figyelembe venni, amennyiben az államadósság-mutató kizárólag e tényezők együttes hatása miatt növekedne:

a) az európai uniós források utólagos visszatérítésének időigényéből, az Európai Unió költségvetésének esetleges likviditáshiányából vagy bármely egyéb olyan okból keletkező államadósság többlet, amely miatt a felmerült kiadásra jutó európai uniós támogatás nem kerül elszámolásra a központi költségvetésben,

b) a 44. § (1) bekezdés b) pontja szerinti kölcsönnyújtás, illetve annak visszafizetése miatt kialakuló többletfinanszírozási igényből, illetve finanszírozási igény csökkenésből következő államadósság többlet,

c) a 2. § szerinti államadósság-mutató számlálójának vagy nevezőjének számítási módszertanában bekövetkező, a központi költségvetési törvény elfogadása utáni változásából eredő államadósság többlet,

d) a külföldi pénznemben fennálló adósságot keletkeztető ügyleteknél az árfolyam változásából eredő államadósság többlet.

(2) A 4. § (1) bekezdése alkalmazásakor az (1) bekezdés szerinti tényezőket nem lehet figyelmen kívül hagyni.”

66. § A Gst. 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„8. § (1) Az állam nevében kötött (2) bekezdésben felsorolt adósságot keletkeztető ügylet érvényesen csak törvény felhatalmazása alapján köthető.

(2) Adósságot keletkeztető ügylet és annak értéke:

a) hitel, kölcsön felvétele, átvállalása a folyósítás, átvállalás napjától a végtörlesztés napjáig, és annak aktuális tőketartozása,

b) a számvitelről szóló törvény (a továbbiakban: Szt.) szerinti hitelviszonyt megtestesítő értékpapír forgalomba hozatala a forgalomba hozatal napjától a beváltás napjáig, kamatozó értékpapír esetén annak névértéke, egyéb értékpapír esetén annak vételára,

c) váltó kibocsátása a kibocsátás napjától a beváltás napjáig, és annak a váltóval kiváltott kötelezettséggel megegyező, kamatot nem tartalmazó értéke,

d) az Szt. szerint pénzügyi lízing lízingbevevői félként történő megkötése a lízing futamideje alatt, és a lízingszerződésben kikötött tőkerész hátralévő összege,

e) a visszavásárlási kötelezettség kikötésével megkötött adásvételi szerződés eladói félként történő megkötése – ideértve az Szt. szerinti valódi penziós és óvadéki repóügyleteket is – a visszavásárlásig, és a kikötött visszavásárlási ár,

f) a szerződésben kapott, legalább háromszázhatvanöt nap időtartamú halasztott fizetés, részletfizetés, és a még ki nem fizetett ellenérték,

g) hitelintézetek által, származékos műveletek különbözeteként az Államadósság Kezelő Központ Zrt.-nél (a továbbiakban: ÁKK Zrt.) elhelyezett fedezeti betétek, és azok összege.”

67. § A Gst. 9. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A Kormány legkésőbb a költségvetési évre vonatkozó költségvetési törvényjavaslat Költségvetési Tanács számára, a 24. § (1) bekezdés a) pontja szerint történő benyújtásáig meghatározza azt az összeget (a továbbiakban: keretszám), amelyet a kormányzati szektorba sorolt pénzügyi intézmény költségvetési év utolsó napján fennálló, az államháztartás központi alrendszerével, az államháztartás önkormányzati alrendszerével, és a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetekkel szemben fennálló követelései és kötelezettségei kiszűrésével konszolidált adósságállománya nem haladhat meg. A Kormány a költségvetési év során – az államháztartásért felelős miniszter kezdeményezésére – az államadósság-mutató e törvény szerint meghatározott alakulásának veszélyeztetése nélkül módosíthatja az előző évben meghatározott értéket.”

68. § A Gst.

- a) 9. § (1) bekezdésében az „adósságot keletkeztető ügyletet” szövegrész helyébe az „a 8. § (2) bekezdése szerinti adósságot keletkeztető ügyletet” szöveg,

- b) 9. § (5) bekezdésében a „3. § (1) bekezdés” szövegrész helyébe az „a 8. § (2) bekezdés” szöveg,

- c) 10. § (9) bekezdésében a „3. § (1) bekezdés” szövegrész helyébe a „8. § (2) bekezdés” szöveg,

- d) 11. § (1) bekezdésében a „3. § (1) bekezdés” szövegrész helyébe a „8. § (2) bekezdés” szöveg,

- e) 12. § (2) bekezdés a) pontjában a „3. § (1) bekezdés” szövegrész helyébe a „8. § (2) bekezdés” szöveg,

- f) 13. § (1) bekezdés a) pontjában a „3. § (1) bekezdés” szövegrész helyébe a „8. § (2) bekezdés” szöveg,

- g) 13. § (1) bekezdés c) pontjában a „3. § (1) bekezdés” szövegrész helyébe a „8. § (2) bekezdés” szöveg,

- h) 13. § (1) bekezdés h) pontjában a „3. § (1) bekezdés” szövegrész helyébe a „8. § (2) bekezdés” szöveg

lép.

69. § Hatályát veszti a Gst. 3. §-a és 4. § (2) bekezdése.

71. § Az Áht.

- a) 6. § (7) bekezdés a) pont aa) alpontjában a „3. § (1) bekezdés” szövegrész helyébe a „8. § (2) bekezdés” szöveg,

- b) 11/A. § (8a) bekezdésében a „3. § (1) bekezdése” szövegrész helyébe a „8. § (2) bekezdése” szöveg,

- c) 11/C. § (2) bekezdésében a „3. § (1) bekezdése” szövegrész helyébe a „8. § (2) bekezdése” szöveg,

- d) 23. § (2) bekezdés f) pontjában a „3. § (1) bekezdése” szövegrész helyébe a „8. § (2) bekezdése” szöveg,

- e) 23. § (2) bekezdés g) pontjában a „3. § (1) bekezdése” szövegrész helyébe a „8. § (2) bekezdése” szöveg,

- f) 29/A. § b) pontjában a „3. § (1) bekezdése” szövegrész helyébe a „8. § (2) bekezdése” szöveg,

- g) 41. § (4) bekezdésében a „3. § (1) bekezdése” szövegrész helyébe a „8. § (2) bekezdése” szöveg,

- h) 90. § (3) bekezdés c) pontjában az „a Gst. 2. § (2)–(4) bekezdése szerinti bontásban az államadósságot” szövegrész helyébe az „az államadósságot” szöveg, az „összegzést, valamint az államadósság kapcsolatát a 479/2009/EK rendelet szerinti kormányzati szektor adósságával” szövegrész helyébe az „összegzést” szöveg,

- i) 91. § (2) bekezdés b) pontjában a „3. §-a” szövegrész helyébe a „8. § (2) bekezdése” szöveg

lép.

82. § (1) Az MNBtv. 140. § (4) bekezdés b) pont bn) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az MNB tájékoztatja

az Európai Bankhatóságot)

„bn) a Hpt. 145. § (4) bekezdése, 174. § (5) bekezdése, 185. §-a, 199. § (5) bekezdése, valamint a Bszt. 26/A. § (4) bekezdése és 164. §-a alapján hozott határozatokról,”

91. § (1) A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 6. § (1) bekezdése a következő 38a. ponttal egészül ki:

(E törvényben, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok vonatkozásában)

„38a. helyreállítási képesség: a hitelintézet azon képessége, hogy stabilizálja pénzügyi helyzetét, ha az jelentős mértékben romlik;”

92. § A Hpt. 12. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„12. § (1) A (2) bekezdésben meghatározott kivétellel

a) bank legalább négymilliárd forint,

b) szövetkezeti hitelintézet – kizárólag szövetkezeti formában – legalább háromszázmillió forint

induló tőkével alapítható.

(2) Az induló tőkére vonatkozó – e törvényben meghatározott – követelmények nem alkalmazandóak a központi szervhez tartósan kapcsolt hitelintézetre.

(3) Szakosított hitelintézet a rá vonatkozó törvényi szabályozással meghatározott induló tőkével alapítható.

(4) Pénzügyi vállalkozás – kivéve a hitel- és pénzkölcsönt nyújtó pénzügyi vállalkozást, a pénzügyi holding társaságot és a fizetési rendszert működtető pénzügyi vállalkozást – legalább százmillió forint induló tőkével alapítható.

(5) Harmadik országbeli hitelintézet fióktelepe – ha törvény másként nem rendelkezik – legalább négymilliárd forint dotációs tőkével alapítható.

(6) Hitel- és pénzkölcsönt nyújtó pénzügyi vállalkozás legalább százötven millió forint induló tőkével alapítható.

(7) Pénzügyi holding társaság legalább négymilliárd forint induló tőkével alapítható.

(8) A fizetési rendszert működtető pénzügyi vállalkozás – a (9) bekezdésben meghatározott kivétellel – legalább ötszázmillió forint induló tőkével alapítható.

(9) Ha a fizetési rendszert működtető pénzügyi vállalkozás a kiegészítő pénzügyi szolgáltatást kizárólag készpénz-helyettesítő fizetési eszközökkel végzett fizetési műveletek tekintetében végzi, akkor legalább százötven millió forint induló tőkével alapítható.

(10) A többes kiemelt közvetítő legalább ötvenmillió forint induló tőkével rendelkezik.”

95. § (1) A Hpt. 112. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A jelölő bizottság tagjai a felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testület olyan tagjai közül kerülhetnek ki, akik az érintett hitelintézetben nem látnak el ügyvezetői feladatokat.”

(2) A Hpt. 112. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(5) A hitelintézet közzéteszi a (3) bekezdés f) pontjában meghatározott nemek arányát, annak eléréséhez meghatározott stratégiáját és a stratégia végrehajtásának módját.

(6) A Felügyelet a (4) és (5) bekezdés szerinti politikát felhasználva elemzéseket és összehasonlításokat végez a hitelintézetek gyakorlatáról, amelyeket megküld az Európai Bankhatóság (a továbbiakban: EBH) számára.”

96. § (1) A Hpt. 118. § (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(12) A teljesítményjavadalmazás legalább 40 százalékát – a belső szabályzatban meghatározott küszöbértéknél magasabb összegű teljesítményjavadalmazás esetén legalább hatvan százalékát – halasztva, az üzleti tevékenység természetétől, kockázataitól és az adott vezető állású személy, munkavállaló tevékenységeitől függően legalább három-ötéves időszak alatt elosztva kell kifizetni. A halasztási időszak hosszát az üzleti ciklusnak, az üzlet jellegének, kockázatainak és az érintett munkavállaló tevékenységeinek megfelelően kell megállapítani.”

(2) A Hpt. 118. §-a a következő (12a) bekezdéssel egészül ki:

„(12a) A teljesítményjavadalmazást csökkenteni kell, ha a hitelintézet pénzügyi teljesítménye jelentősen visszaesik vagy negatív, figyelembe véve az aktuális javadalmazást és a csökkentési vagy visszakövetelési szabályokat.”

97. § A Hpt. 119. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Ha a hitelintézet a nyugdíjpolitikára vonatkozó szabályzattal rendelkezik, az összhangban áll a hitelintézet üzleti stratégiájával, célkitűzéseivel, értékeivel és hosszú távú érdekeivel. Ha a nyugdíjpolitikára vonatkozó szabályzat alapján a vezető állású személy, munkavállaló részére teljesítményjavadalmazása részeként nem kötelező nyugdíjjuttatás jár és a vezető állású személy, munkavállaló

a) a nyugdíjazása előtt távozik a hitelintézettől, akkor a hitelintézetnek a 118. § (11) bekezdésében meghatározott eszközök formájában öt évig vissza kell tartania a nem kötelező nyugdíjjuttatásokat,

b) eléri a nyugdíjazását, akkor a hitelintézet a munkaviszony megszűnése után ötéves visszatartási időszak figyelembevételével fizetheti ki ezen juttatásokat a 118. § (11) bekezdésében meghatározott eszközök formájában.”

99. § A Hpt. 154. § (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(12) A belső ellenőrzési szervezeti egység feladatait, a belső ellenőrrel szemben támasztott szakmai követelményeket, a rendelkezésére bocsátandó informatikai és egyéb technikai feltételeket, valamint az ellenőrzés lefolytatásának eljárási szabályait – ideértve az ellenőrzött szervezeti egység és annak munkatársai részéről tanúsítandó együttműködést is – az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület belső ellenőrzési szabályzatban rögzíti azzal, hogy legalább évente felülvizsgálja annak tartalmát. A belső ellenőrzési szabályzatra nem terjed ki a (2) bekezdés f) pontja szerinti ellenőrzés.”

105. § A Hpt. 226. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az OBA tevékenységének operatív irányítását az ügyvezető látja el. A belső ellenőr felett a munkáltatói jogokat az ügyvezető a munkaviszony létesítése, megszüntetése, a javadalmazás és az ellenőrzési tárgykörök meghatározása tekintetében az igazgatótanács előzetes jóváhagyása mellett gyakorolja. Az ügyvezető gyakorolja az OBA alkalmazottai felett a munkáltatói jogokat.”

106. § A Hpt. 292. §-a a következő (4)–(7) bekezdéssel egészül ki:

„(4) 2019. december 31-én már működő, vagy alapítási engedély alatt álló

a) bank és pénzügyi holding társaság induló tőkéjének legkésőbb 2023. december 31-ig el kell érnie a hárommilliárd forintot és 2026. december 31-ig el kell érnie a négymilliárd forintot,

b) pénzügyi vállalkozás induló tőkéjének – ide nem értve a hitel- és pénzkölcsönt nyújtó pénzügyi vállalkozást, a pénzügyi holding társaságot és a fizetési rendszert működtető pénzügyi vállalkozást – induló tőkéjének 2023. december 31-ig el kell érnie a hetvenöt millió forintot és 2026. december 31-ig el kell érnie a százmillió forintot,

c) hitel- és pénzkölcsönt nyújtó pénzügyi vállalkozás induló tőkéjének 2023. december 31-ig el kell érnie az százmillió forintot és 2026. december 31-ig el kell érnie a százötven millió forintot.

(5) 2019. december 31-én már működő, vagy létesítési engedély alatt álló harmadik országbeli fióktelep dotációs tőkéjének legkésőbb 2023. december 31-ig el kell érnie a hárommilliárd forintot és 2026. december 31-ig el kell érnie a négymilliárd forintot.

(6) A jelölő bizottság tagjaira vonatkozó, a pénzügyi közvetítőrendszert, valamint az államháztartást és a gazdasági stabilitást érintő egyes jogszabályok módosításáról szóló 2019. évi CXVIII. törvénnyel megállapított rendelkezéseket a hitelintézetnek legkésőbb 2020. május 31-től kell alkalmazni.

(7) A 275. § (6) bekezdése szerinti kivonaton az OBA tagintézet felhívja a betétes figyelmét a 6. § (2) bekezdés 6. pontjának 2021. január 1-jén hatályba lépő módosítására.”

- e) 113. § (1) bekezdésében az „Az irányítási jogkörrel rendelkező vezető” szövegrész helyébe az „A vezető” szöveg,

- f) 118. § (11) bekezdésének nyitó szövegrészében a „következőkből” szövegrész helyébe a „következő elemekből, vagy azok egyensúlyban lévő kombinációjából” szöveg,

- a) 223. § (6) bekezdése,

- b) 224. § (1) bekezdés a) pontjában az „az ügyvezető igazgató-helyettes által irányított, illetve” szövegrész,

- c) 224. § (1) bekezdés o) pontja,

110. § A kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény (a továbbiakban: Kbftv.) 1. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Ha nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik, e törvény hatálya kiterjed)

„a) a Magyarország területén székhellyel rendelkező, e törvény szerinti kollektív befektetési forma és befektetési alapkezelő létrehozatalára, működésére és felügyeletére, kivéve a 2. § (2) bekezdése szerinti kockázati tőkealap-kezelő (és az általa kezelt kockázati tőkealap és magántőkealap) felügyeletét, valamint az olyan egy vagy több, de kizárólag zártkörű ABA-t kezelő ABAK-ok (és az általuk kezelt zártkörű ABA-k) felügyeletét, amelyeknek ugyanezen ABAK-ok vagy azok anyavállalatai vagy leányvállalatai, vagy ezen anyavállalatok egyéb leányvállalatai az egyedüli befektetői, feltéve, hogy e befektetők maguk nem ABA-k,”

116. § A pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló 2014. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Szantv.) 3. §-a a következő 63a. ponttal egészül ki:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában)

„63a. válságmegelőzési intézkedés: az intézmény által nem megfelelően átdolgozott helyreállítási terv esetében az újbóli átdolgozás módjának, eszközeinek, elemeinek és részleteinek felügyeleti hatóság általi meghatározása, kivételes intézkedés alkalmazása, felügyeleti biztos kirendelése, szanálhatóság akadályainak kezelésére vagy megszüntetésére vonatkozó jogosultság gyakorlása, tőkeelemek leírására vagy átalakítására vonatkozó jogosultság gyakorlása;”

117. § A Szantv. 7. § (8) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A csoportszintű szanálási terv)

„b) kitér a szanálási intézkedések és hatáskörök összehangolt módon történő alkalmazhatóságának és gyakorolhatóságának a mértékére a csoportnak az EGT-államban székhellyel rendelkező vállalkozásai tekintetében, ideértve a csoport egészének vagy a csoporton belüli több vállalkozás által végzett tevékenységnek vagy üzletágnak, illetve a csoporton belüli egyes vállalkozásoknak harmadik fél felé történő értékesítés elősegítését célzó intézkedéseket is, valamint azonosítja az összehangolt szanálás akadályait,”

118. § A Szantv. 36. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha a Felügyelet arról tájékoztatja a szanálási feladatkörében eljáró MNB-t, hogy az általa alkalmazott intézkedés és kivételes intézkedés ellenére az intézmény esetében továbbra is megalapozottan fennállnak a Hpt. vagy Bszt. szerinti felügyeleti intézkedések vagy kivételes intézkedések alkalmazásának feltételei, akkor a szanálási feladatkörében eljáró MNB a Felügyelet útján kötelezheti az intézmény vezetését a 42. § (2) bekezdésében meghatározott követelmények és a titoktartási előírások betartása mellett vevő felkutatására, illetve már a szanálást elrendelő határozata meghozatala előtt maga is megkezdheti felkutatni a lehetséges vevőt. A vagyonértékesítési eszköz alkalmazásának kereskedelmi feltételek mellett kell történnie, az adott eset körülményeire is tekintettel. A szanálási feladatkörében eljáró MNB-nek a vagyonértékesítési eszköz alkalmazásakor minden észszerű lépést meg kell tennie annak érdekében, hogy az átruházásra a 22–26. §-ban meghatározottaknak megfelelő független vagy utólagos, végleges értékeléssel összhangban levő kereskedelmi feltételek mellett kerüljön sor az adott eset körülményeit is figyelembe véve.”

119. § A Szantv. 67. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha egy leányvállalat szanálási hatósága a szanálási feladatkörében eljáró MNB, akkor eltekinthet a minimumkövetelményeknek a leányvállalatra való alkalmazásától, ha

a) az EU-szintű anyavállalat szanálási hatósága is a szanálási feladatkörében eljáró MNB, vagy

b) a leányvállalat az EU-szintű anyavállalat összevont alapú felügyelete alá tartozik és az összevont alapú felügyeleti feladatokat a Felügyelet látja el, vagy

c) a leányvállalat összevont alapon a tagállami anyavállalatra vonatkozó felügyelete alá tartozik és mind a tagállami anyavállalatra, mind a leányvállalatra vonatkozó felügyeleti feladatokat a Felügyelet látja el és a tagállami anyavállalat – amennyiben eltér az EU-szintű anyavállalattól – szubkonszolidált szinten teljesíti a 64. § (2) bekezdésében foglaltakat,

d) nincs akadálya az anyavállalatnak a leányvállalat részére történő azonnali

da) szavatoló tőke elem átadásának, vagy

db) kötelezettség visszafizetésének,

e) az anyavállalat összevont alapon megvalósuló vállalatirányítási rendszere és az anyavállalatnak a leányvállalat kötelezettségeiért való garanciavállalása a Felügyelet számára jóváhagyott vagy ha nem áll fenn az anyavállalat garanciavállalása, akkor a leányvállalat kockázatai nem jelentősek,

f) a leányvállalat kockázatértékelési, kockázatmérési és kockázat-ellenőrzési rendszere az anyavállalatéval azonos,

g) az anyavállalat a leányvállalat tulajdonosaként a szavazati jogok több mint felével rendelkezik, vagy jogosult arra, hogy a leányvállalat vezető testülete tagjainak többségét megválassza vagy visszahívja, valamint

h) a leányvállalatot a Felügyelet az 575/2013/EU rendelet 7. cikk (1) bekezdése alapján az egyedi tőkekövetelményeknek való megfelelés alól mentesítette.”

122. § A Szantv. 80. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A szavatoló tőke követelmények egyéni és összevont alapon történő teljesítéseként elismert kiegészítő alapvető és járulékos tőkeelemeket kibocsátó leányvállalatra vonatkozó, a 74. § (3) bekezdés a)–c) pontja szerinti megállapítás megtétele előtt a szanálási feladatkörében eljáró MNB-nek haladéktalanul értesítenie kell

a) az összevont felügyeletet ellátó hatóságot és – ha az eltérő – az összevont alapú felügyeletet ellátó hatóság székhelye szerinti EGT-állam 74. § (3) bekezdése szerinti megállapítások megtételére jogosult hatóságát, ha a 74. § (3) bekezdése szerinti megállapítás megtételét mérlegeli,

b) minden olyan intézmény, 1. § (1) bekezdése szerinti pénzügyi vállalkozás felügyeleti hatóságát, valamint a felügyeleti hatóságok vagy az összevont felügyeletet ellátó hatóság székhelye szerinti EGT-állam 74. § (3) bekezdése szerinti megállapítások megtételére jogosult hatóságát, amely intézmény, 1. § (1) bekezdése szerinti pénzügyi vállalkozás által kibocsátott kiegészítő alapvető és járulékos tőkeelem tekintetében a 74. § (3) bekezdés c) pontja szerinti megállapítás megtételét mérlegeli.”

123. § A Szantv. 93. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Ha egy csoportba tartozó több intézményhez szükséges szanálási biztost kirendelni, a szanálási feladatkörében eljáró MNB mérlegeli, hogy az érintett intézmények pénzügyi biztonságát támogató megoldások elősegítése érdekében nem célszerűbb-e ugyanazt a szanálási biztost kirendelni.”

124. § A Szantv. 115. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Az (1) bekezdésben meghatározott személyek által az e törvénnyel összefüggésben nyilvánosságra hozott információ nem tartalmazhat bizalmas információt, valamint a nyilvánosságra hozó előzetesen értékeli, hogy az információ nyilvánosságra hozatala milyen hatást gyakorolhat a közérdekre pénzügyi, monetáris vagy gazdaságpolitikai szempontból, a természetes és jogi személyek üzleti érdekeire, illetve az ellenőrzések céljára, valamint a vizsgálatokra és könyvvizsgálatokra. Az információ nyilvánosságra hozása hatásának vizsgálata során külön értékelni kell a helyreállítási és szanálási tervek tartalmának és részleteinek, valamint az életképesség és a szanálhatóság értékelése eredményeinek nyilvánosságra hozásával járó hatásokat.”

125. § A Szantv. 132. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A Beva ügyvezető igazgatója meghívottként, tanácskozási joggal részt vesz az igazgatótanácsi üléseken.”

127. § Hatályát veszti a Szantv. 132. § (5) bekezdés g) pontja.

131. § (1) A tőkepiac stabilitásának erősítése érdekében tett egyes kárrendezési intézkedésekről szóló 2015. évi CCXIV. törvény (a továbbiakban: Kárrendezési törvény) 7. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az Alapot harmadik személyekkel szemben, bíróság és hatóság előtt az igazgatóság elnöke vagy a BEVA ügyvezető igazgatója önállóan képviseli.”

(2) A Kárrendezési törvény 7. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az Alap önálló munkaszervezettel nem rendelkezik, az operatív feladatokat a BEVA munkaszervezete látja el a BEVA ügyvezető igazgatójának irányításával.”

132. § A Kárrendezési törvény 8. § g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az igazgatóság)

„g) dönt az Alap feladatainak végrehajtásával kapcsolatos intézkedésekről, valamint irányítja és ellenőrzi az e törvényben meghatározott feladatoknak a BEVA ügyvezető igazgatója irányításával történő végrehajtását, valamint”

1. A Bszt. 4. melléklet 20. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„20. A teljesítményjavadalmazás legalább 40 százalékát – a belső szabályzatban meghatározott küszöbértéknél magasabb összegű teljesítményjavadalmazás esetén legalább 60 százalékát – halasztva, az üzleti tevékenység természetétől, kockázataitól és az adott vezető állású személy, munkavállaló tevékenységeitől függően legalább 3-5 éves időszak alatt elosztva kell kifizetni. A halasztási időszak hosszát az üzleti ciklusnak, az üzlet jellegének, kockázatainak és az érintett munkavállaló tevékenységeinek megfelelően kell megállapítani.”

2. A Bszt. 4. melléklete a következő 20a. ponttal egészül ki:

„20a. A teljesítményjavadalmazást csökkenteni kell, ha a befektetési vállalkozás pénzügyi teljesítménye jelentősen visszaesik vagy negatív, figyelembe véve az aktuális javadalmazást és a csökkentési vagy visszakövetelési szabályokat.”

3. A Bszt. 4. melléklet 26. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„26. Ha a befektetési vállalkozás a nyugdíjpolitikára vonatkozó szabályzattal rendelkezik, annak összhangban kell állnia a befektetési vállalkozás üzleti stratégiájával, célkitűzéseivel, értékeivel és hosszú távú érdekeivel. Ha a nyugdíjpolitikára vonatkozó szabályzat alapján a vezető állású személy, munkavállaló részére teljesítményjavadalmazása részeként nem kötelező nyugdíjjuttatás jár és a vezető állású személy, munkavállaló

a) a nyugdíjazása előtt távozik a befektetési vállalkozástól, akkor a befektetési vállalkozásnak a 18. pontban meghatározott eszközök formájában öt évig vissza kell tartania a nem kötelező nyugdíjjuttatásokat,

b) eléri a nyugdíjazását, akkor a befektetési vállalkozásnak a munkaviszony megszűnése után ötéves visszatartási időszak figyelembevételével kell kifizetnie ezen juttatásokat a 18. pontban meghatározott eszközök formájában.”