2019. évi CXVII. törvény — mi változott? 2020. február 2.

26. § A Vht. 31/E. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

„(5a) A közjegyző által elrendelt végrehajtási eljárás során benyújtott végrehajtási lap visszavonása vagy végrehajtási záradék törlése iránti kérelem előterjesztéséért a közjegyző részére díjat kell fizetni, amelynek mértéke 15 000 forint. Ha a kérelem alapos, a közjegyző a végrehajtási lap visszavonása, vagy a végrehajtási záradék törlése tárgyában hozott döntésében hivatalból rendelkezik a megfizetett díjnak a kérelmet előterjesztő részére történő visszafizetéséről.”

27. § A Vht. a következő 304/F. §-sal egészül ki:

„304/F. § E törvénynek az egyes igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2019. évi CXVII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.10.) megállapított 31/E. § (5a) bekezdése szerinti, végrehajtási lap visszavonása vagy végrehajtási záradék törlése iránti kérelem előterjesztéséért fizetett díjat a 2020. február 1-je után előterjesztett kérelmek után kell megfizetni.”

43. § Hatályát veszti az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény II. Fejezet „A közgyűjteményben elhelyezett dologra vonatkozó valószínű öröklési jogcím igazolására irányuló eljárás” alcíme.

44. § A fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény (a továbbiakban: Fmhtv.) 55. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) A végrehajtási lap visszavonása iránti kérelem előterjesztéséért a MOKK részére – a MOKK rendszere üzemeltetési költségeinek, valamint a közjegyzők munkadíjának és költségeinek fedezése érdekében – 15.000 Ft díjat kell fizetni; a díj öthatodát a MOKK a végrehajtást elrendelő közjegyzők között az elvégzett munka arányában az igazságügyért felelős miniszter rendeletében meghatározottak szerint munkadíj és költségtérítés címén megosztja, a fennmaradó összeget a MOKK a működésére fordítja. Ha a kérelem alapos, a közjegyző a végrehajtási lap visszavonása tárgyában hozott döntésében hivatalból rendelkezik a megfizetett díjnak a kérelmet előterjesztő részére történő visszafizetéséről.”

45. § Az Fmhtv. 61. §-a a következő (13) bekezdéssel egészül ki:

„(13) E törvénynek az egyes igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2019. évi CXVII. törvénnyel megállapított 55. § (9) bekezdése szerinti, a végrehajtási lap visszavonása iránti kérelem előterjesztéséért fizetett díjat a 2020. február 1-je után előterjesztett kérelmek után kell megfizetni.”

48. § A Hetv. 24. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A gyámhatóság az (1) bekezdésben meghatározott esetekben haladéktalanul gyámot, gondnokot, illetve eseti gyámot vagy eseti gondnokot rendel ki, és erről a közjegyzőt haladéktalanul értesíti.”

49. § A Hetv. 26. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az adó- és értékbizonyítvány tartalmát a jegyző a hagyatéki leltár felvétele során közli az öröklésben érdekeltekkel, akik az adó- és értékbizonyítványban foglaltakkal szemben az Ákr.-ben foglaltak szerint fellebbezéssel élhetnek. A jegyző a hagyatéki leltárt csak a fellebbezési határidő lejárta után, ha pedig az adó- és értékbizonyítvány ellen fellebbezéssel éltek, akkor a fellebbezés elbírálása után küldi meg a közjegyzőnek.

(1b) Ha az öröklésben érdekelt a hagyatéki eljárás közjegyzői szakában szerzett tudomást az adó- és értékbizonyítvány tartalmáról és adó- és értékbizonyítványban foglaltakat vitatja, az (1a) bekezdés rendelkezései akként alkalmazandók, hogy

a) a közjegyző az adó- és értékbizonyítványt vitató öröklésben érdekelt részére az adó- és értékbizonyítványban foglaltak elleni fellebbezés előterjesztésére és a fellebbezés előterjesztésének igazolására határidőt szab, ennek eredménytelen eltelte esetén a hagyatéki eljárást folytatja, ha a fellebbezés előterjesztését az öröklésben érdekelt a megszabott határidő alatt a közjegyzőnél igazolta, a közjegyző a hagyatéki eljárást az adó- és értékbizonyítványban foglaltak elleni fellebbezés elbírálásáig (az erre vonatkozó közigazgatási döntésnek az iratokhoz csatolásáig) felfüggesztheti, továbbá

b) az adó- és értékbizonyítványt vitató öröklésben érdekelt fellebbezését a közjegyző jegyzőkönyvbe veheti, és az öröklésben érdekelt kérelmére azt megküldi az adó- és értékbizonyítványt kiállító hatóságnak, a hagyatéki eljárást pedig az adó- és értékbizonyítványban foglaltak elleni fellebbezés elbírálásáig (az erre vonatkozó közigazgatási döntésnek az iratokhoz csatolásáig) felfüggesztheti.”

50. § A Hetv. „A hagyaték leltározása” című alcíme a következő 31/A. és 31/B. §-sal egészül ki:

„31/A. § (1) A jegyző tájékoztatja a feleket az eljárás során az általa beszerzett adatokról, a hagyaték tárgyához tartozó ismertté vált vagyontárgyakról, a 32. § (1) és (2) bekezdése szerinti biztosítási intézkedések kérelmezésének lehetőségéről, valamint iratbetekintési jogukról, az eljárás menetéről, jogaikról, kötelezettségeikről, az eljárás várható költségeiről.

(2) A jegyző felhívja a feleket, hogy a felhívás kézhezvételétől számított 8 napon belül jelentsék be, ha az (1) bekezdés szerinti tájékoztatásban foglaltakon felül további, a hagyaték tárgyához tartozó vagyontárgy rögzítése szükséges a leltárban.

(3) A jegyző kötelesrész iránti igény bejelentése esetén felhívja a feleket a kötelesrész alapjának számításához szükséges vagyontárgy 8 napon belül történő bejelentésére a 83. § és 85. §-ban foglaltakra történő figyelmeztetéssel.

(4) A jegyző az eljárása során a jogkövetkezményekre is kiterjedően tájékoztatja az örökösként érdekelteket arról, hogy az eljárás leltározási szakaszában lehetőségük van egymással, valamint a hagyatéki hitelezőkkel egyezségi tárgyalásokat folytatni. A jegyző tájékoztatja a feleket a közvetítői eljárás igénybevételének lehetőségéről is. Ha a felek között megállapodás jön létre, az erről készült teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt írásbeli nyilatkozatukat, a megállapodást kötő felek közös kérelmére mint egyezségi tervezetet a feleknek az egyezségtervezet egyezségkénti jóváhagyása iránti kérelmével együtt a jegyző a hagyatéki leltár mellékleteként a közjegyzőhöz továbbítja jóváhagyás céljából. A jegyző tájékoztatja a feleket arról is, hogy egyezségkötésre a közjegyző előtti eljárásban is lehetőségük van.

(5) Az (1) és (4) bekezdés szerinti tájékoztatást, valamint a (2) és (3) bekezdés szerinti felhívást úgy kell kiadni, hogy a feleknek adott 8 napos határidőt is figyelembe véve a leltár a 23. § (1) bekezdés szerinti időben elkészülhessen.

31/B. § Ha leltár felvételére nem kerül sor, mivel az örökhagyó hagyatéka tekintetében nem állnak fenn a 20. § (1)–(6) bekezdése szerinti feltételek, az eljárást a jegyző megszünteti.”

51. § A Hetv. III. Fejezetének címe helyébe a következő fejezetcím lép:

„A HAGYATÉK ÁTADÁSA TÁRGYALÁS NÉLKÜL ÉS A HAGYATÉKI TÁRGYALÁS”

52. § A Hetv. III. Fejezete a 44. §-t megelőzően a következő alcímmel egészül ki:

„A hagyaték átadása tárgyalás nélkül

43/C. § (1) A közjegyző a hagyatékot – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – tárgyalás nélkül adja át a hagyatéki leltár hiánytalan és szabályszerű beérkezését követő 45 napon belül, feltéve, ha a hagyaték átadásához szükséges adatok és nyilatkozatok rendelkezésre állnak és további intézkedés megtételére nincs szükség.

(2) Ha a hagyatéki leltár mellékleteként szereplő teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt egyezségi tervezetben foglaltak – kizárólag a rendelkezésre álló adatok és iratok, valamint az egyezségi tervezet szövege alapján vizsgálva – a jogszabályoknak megfelelnek, a közjegyző

a) a hagyatéki leltár beérkezését követő 30 napon belül tárgyalás nélkül dönt az egyezség jóváhagyásáról és e végzés jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül a hagyatékot tárgyalás nélkül adja át, vagy

b) a hagyatéki leltár beérkezését követő 45 napon belül tárgyalás nélkül hozott hagyatékátadó végzésben dönt az egyezség jóváhagyásáról is,

feltéve, hogy a hagyatéki leltár a hagyaték átadásához szükséges valamennyi adatot tartalmazza és az egyezségi tervezet jogszerűségének a megítéléséhez sincs szükség további eljárási cselekményre.

(3) Tárgyalást kell tartani, ha

a) az örökhagyó után végintézkedés maradt,

b) több örökösként érdekelt közül valamelyik örökösként érdekelt öröklési érdeke a rendelkezésre álló adatok alapján megállapíthatóan veszélyeztetve van és ez a személy

ba) méhmagzat,

bb) kiskorú,

bc) cselekvőképességet érintő gondnokság alatt álló nagykorú,

bd) törvényes képviselővel vagy meghatalmazottal nem rendelkező, ismeretlen helyen tartózkodó vagy az ügyeinek vitelében más okból akadályozott természetes személy,

c) a megkötni kívánt egyezség jogszerűsége a rendelkezésre álló adatok alapján nem ítélhető meg, vagy a megkötni kívánt egyezség jogszabályba ütközőnek tűnik,

d) az örökösként érdekeltek egyezségükbe – a hagyatéki hitelezőn kívül – más személyt is be akarnak vonni,

e) a közjegyző a tárgyalás tartását vitás körülmény felmerülése miatt vagy egyéb okból indokoltnak tartja,

f) – a (4) bekezdésben foglaltak kivételével – a tárgyalás tartását valamelyik öröklésben érdekelt fél kéri vagy

g) az özvegyi jog megváltása iránti igényt a hagyatéki eljárásban terjesztik elő.

(4) Nem kérheti az öröklésben érdekelt a tárgyalás tartását:

a) ha csak egy törvényes örökös van, és a hagyatékra, vagy a hagyatékkal szemben más nem lépett fel igénnyel,

b) ha a hagyatékra, vagy a hagyatékkal szemben más nem lépett fel igénnyel és az örökösként érdekeltek egyezően, teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglaltan nyilatkoznak arról, hogy az örökhagyónak kizárólagos törvényes örökösei és a hagyaték átadását a törvényes öröklés rendje szerint kérik, vagy csatolják az iratokhoz az öröklésben érdekeltek között a hagyatékra vonatkozóan létrejött teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt olyan egyezséget, amelynek alapján a hagyaték átadható,

c) a póthagyatéki eljárásban, ha a póthagyatéki eljárásban az örökösként érdekelteken kívül más öröklésben érdekelt nem lépett fel,

d) ha az örökhagyó után csak olyan (vagy csak olyan értékű) ingóság maradt, amelynek átadása az öröklési illeték alól mentes vagy

e) ha az örökhagyó után kizárólag ingóság maradt és az örökös teljes személyes illetékmentességben részesül.

(5) A törvényes örökös a tárgyalás nélkül meghozott hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedése előtt kérheti hagyatéki tárgyalás kitűzését, ha az örökséget visszautasítja, más öröklésben érdekelttel egyezséget kíván kötni, vagy a hagyaték tárgyalás nélküli átadása alapjául szolgált, az iratokhoz csatolt egyezségtől el kíván térni, illetve örökségét vagy annak egy részét hagyatéki hitelező követelésének kielégítése fejében a hagyatéki hitelezőre vagy a hagyatéki eljárásban kieséses örökösre kívánja átruházni, vagy igénylővel kíván egyezséget kötni. A törvényes örököst erre a jogára a tárgyalás nélkül meghozott hagyatékátadó végzésben figyelmeztetni kell.

(6) Tárgyalás tartása esetében, valamint tárgyaláson történő hagyatékátadásra való áttérést követően, ha az eljárás folyamán bekövetkezett változás következtében tárgyalás nélküli hagyatékátadásnak lenne helye, a közjegyző áttérhet a tárgyalás nélküli hagyatékátadásra.

(7) A tárgyalás tartása iránti kérelem visszautasítására a fellebbezés visszautasítására irányadó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.”

53. § A Hetv. 75. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„75. § (1) A hagyatéki eljárás költségeinek megfizetésére megfelelő határidőt kell tűzni, amely az eljárást befejező végzés jogerőre emelkedésétől számított 15 napnál későbbi nem lehet.

(2) A meg nem fizetett közjegyzői díjazás erejéig a hagyatékon a közjegyzőt törvényes zálogjog illeti meg.

(3) A törvényes zálogjog létrejöttét a közjegyző – a zálogjoggal biztosított követelés meghatározását is magában foglaló – végzéssel állapítja meg.

(4) A közjegyzőt megillető törvényes zálogjogot a megfelelő nyilvántartásba a közjegyző (3) bekezdés szerinti jogerős végzése alapján a megkeresésben megjelölt hagyatéki vagyontárgyra vonatkozóan a közjegyző megkeresésére jelzálogjogként kell bejegyezni, ehhez a zálogkötelezett bejegyzési engedélye, illetve a bejegyzéshez hozzájáruló zálogjogi nyilatkozata nem szükséges.

(5) Arra alkalmas hagyatéki vagyontárgyon a törvényes zálogjog a közjegyző (3) bekezdés szerinti végzése és megkeresése alapján a zálogkötelezett hozzájárulása nélkül óvadékként is létrejöhet.”

54. § A Hetv. 110. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Fellebbezésnek van helye a hagyatéki eljárás során

1. a hagyatéki eljárás megindítása iránti kérelmet visszautasító és elutasító,

2. a helyszíni leltár felvétele iránti kérelmet visszautasító és elutasító,

3. a biztosítási intézkedés tárgyában hozott,

4. végrendeleti végrehajtó megbízatásának létrejöttét, létre nem jöttét, megszűnését megállapító vagy a megszűnés megállapítására irányuló kérelmet visszautasító és elutasító,

5. a végrendeleti végrehajtót az örökhagyó egyes rendelkezéseinek teljesítése alól felmentő, vagy a felmentésre irányuló kérelmet visszautasító és elutasító,

6. a hagyatéki eljárás felfüggesztése tárgyában hozott,

7. az egyezség jóváhagyása tárgyában hozott,

8. a hagyatéki eljárást megszüntető,

9. a hagyatéki eljárás megismétlése tárgyában hozott,

10. a tárgyalás tartása iránti kérelmet visszautasító,

11. az özvegyi jog megváltása tárgyában hozott,

12. a hagyatékátadási terhek és az öröklési illeték kifizetése céljából a hagyatéki vagyontárgy értékesítése, bírósági letétbe helyezett vagy közjegyzői letétbe vett készpénz és vagyontárgy birtokba vételének az ideiglenes hatályú hagyatékátadás esetén a hagyatékból való kifizetése engedélyezése tárgyában hozott,

13. a megismételt hagyatéki eljárás ingatlan-nyilvántartásba való feljegyzése tárgyában hozott,

14. a leltárba felvett vagyonra, vagyonrészre vagy vagyontárgyra az örökhagyó túlélő házastársa (volt házastársa) által házastársi vagyonközösség jogcímén, vagy az örökhagyót túlélő élettársa (volt élettársa) által az együttélés alatt keletkezett vagyonközösségből őt megillető részesedés jogcímén bejelentett igény tárgyában hozott,

15. a végintézkedéssel alapított bizalmi vagyonkezelési jogviszony létrejötte tárgyában hozott,

16. a 75. § szerinti törvényes zálogjog létrejötte tárgyában hozott, valamint

17. a fellebbezést visszautasító

végzés ellen.”

55. § A Hetv. 118. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Ha az eljárás során adat merül fel arra, hogy az örökhagyó haláleseti kedvezményezettet nevezett meg, a pénzügyi intézmény a közjegyző erre vonatkozó megkeresésében foglalt – a kötelesrész alapjának számításához szükséges – adatszolgáltatásra köteles.”

56. § A Hetv. „Átmeneti rendelkezés” című alcíme a következő 126. §-sal egészül ki:

„126. § E törvénynek az egyes igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2019. évi CXVII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított rendelkezéseit a Módtv. hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.”

57. § A Hetv.

- a) 19. § (3) bekezdésében a „nyolc” szövegrész helyébe a „8” szöveg,

- b) 53. § (1) és (2) bekezdésében a „hagyaték tárgyalására” szövegrész helyébe a „hagyatéki tárgyalásra” szöveg,

- c) 88. § (1) bekezdés b) pontjában az „elutasította” szövegrész helyébe a „visszautasította” szöveg,

- d) 81. § (3) bekezdés b) pontjában, 96. § (1) bekezdésében, valamint 97. § (1) és (2) bekezdésében a „berekesztéséig” szövegrész helyébe a „berekesztéséig, illetve tárgyalás nélküli hagyatékátadás esetén a hagyatékátadó végzés meghozataláig” szöveg

lép.

58. § Hatályát veszti a Hetv. „A hagyaték átadása tárgyalás nélkül” alcíme.

93. § Hatályát veszti az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény

- a) 2. § (2) bekezdés a) pontjában, 27. § (1) bekezdés c) pontjában, 66. § (1) bekezdésében, valamint 70. § (1) bekezdésében az „állami szolgálati,”,

- b) 23. § (1) bekezdés a) pontjában az „az állami szolgálati,”

szövegrész.