2019. évi CXVI. törvény — mi változott? 2021. február 1.

3. § (1) A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Nytv.) 6. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az állampolgársági ügyekben eljáró szerv, a hivatásos konzuli tisztviselő (a továbbiakban: konzuli tisztviselő), a büntetés-végrehajtási szervezetről szóló törvény szerinti büntetés-végrehajtási intézet (a továbbiakban: bv. szerv) közreműködik a nyilvántartás hatálya alá tartozó személyek adatainak, adatváltozásainak nyilvántartásba vételében.”

(2) Az Nytv. 6. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Az anyakönyvvezető közreműködik a nyilvántartás hatálya alá tartozó személyek adatainak, adatváltozásainak nyilvántartásba vételében, valamint a 7. § (3) és (4) bekezdésében meghatározott személyek állandó személyazonosító igazolványának kiadásában.”

(3) Az Nytv. 7. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az anyakönyvvezető a nyilvántartást kezelő szerv részére továbbítja az intézetben született, Magyarországon élő magyar állampolgár újszülött részére hivatalból kiadásra kerülő állandó személyazonosító igazolvány kiállításához szükséges adatokat. Nem kerül hivatalból kiállításra az állandó személyazonosító igazolvány titkolt terhesség, a szülőnek a születést megelőzően, vagy azt követően az újszülött örökbefogadásához adott hozzájárulása, valamint az újszülött egészségi állapotára tekintettel az anya hivatalbóli kiállítást megakadályozó nyilatkozata esetén.

(4) Az anyakönyvvezető – ha a házasuló érvényes állandó személyazonosító igazolvánnyal rendelkezik és hivatalbóli kiállítást megakadályozó nyilatkozatot nem tesz – végzi az egységes arcképmás- és aláírás-felvételezést, jogszabályban meghatározott esetben az ujjnyomat-felvételezést, valamint a nyilvántartást kezelő szerv részére továbbítja a Magyarországon házasságot kötött magyar állampolgár hivatalból kiadásra kerülő állandó személyazonosító igazolványa kiállításához szükséges adatokat.”

(4) Az Nytv. 9. § (2) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:

(A nyilvántartást kezelő szerv)

„k) ellátja a 7. § (3) bekezdésében meghatározott újszülött esetén az állandó személyazonosító igazolvány, valamint a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány kiadásával kapcsolatos hatósági feladatokat.”

(5) Az Nytv. 9. § (2) bekezdése a következő l) és m) ponttal egészül ki:

(A nyilvántartást kezelő szerv)

„l) ellátja a 28/C. §-ban meghatározott értesítési szolgáltatással kapcsolatos feladatokat,

m) ellátja a 7. § (4) bekezdésében meghatározott polgárok házasságkötés során választott házassági nevének felvétele esetén az állandó személyazonosító igazolvány, valamint a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány hivatalból történő kiadásával kapcsolatos hatósági feladatokat.”

(8) Az Nytv. 11. § (1) bekezdés l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A nyilvántartás tartalmazza a polgár)

„l) arcképmását és – ha 12. életévét betöltötte, valamint nem írásképtelen vagy írástudatlan – aláírását, ha a 29. § (12) bekezdésében meghatározott személyazonosításra alkalmas hatósági igazolványt igényelt, vagy az egységes elektronikuskártya-kibocsátási keretrendszerről szóló törvény szerint kártyafelhasználói regisztrációt kezdeményezett, illetve, ha videotechnológiával történt személyazonosítást követően egységes arcképmás- és aláírás-felvételezés iránti kérelmet terjesztett elő;”

(11) Az Nytv. 14. §-a a következő r) ponttal egészül ki:

(A nyilvántartás szervei az általuk kezelt adatokat az alábbi forrásból gyűjtik:)

„r) a születést anyakönyvező anyakönyvvezető által a 7. § (3) bekezdésében meghatározott újszülött hivatalból kiadásra kerülő állandó személyazonosító igazolványa kiadásához szükséges adatok.”

(12) Az Nytv. 14. §-a a következő s) ponttal egészül ki:

(A nyilvántartás szervei az általuk kezelt adatokat az alábbi forrásból gyűjtik:)

„s) az anyakönyvvezető által a 7. § (4) bekezdésében meghatározott polgároknak a hivatalból kiadásra kerülő állandó személyazonosító igazolványa kiadásához szükséges adatok.”

(13) Az Nytv. 16. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az elektronikus anyakönyv tájékoztatása alapján a nyilvántartást kezelő szerv az újszülött intézetben történt születése tényét továbbítja az állami adó- és vámhatóságnak, a kincstárnak jogszabályban meghatározott feladatai ellátása céljából.”

(14) Az Nytv. 17. § (2) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

(A nyilvántartásból adatok az alábbi csoportosítás szerint szolgáltathatók:)

„g) elhalálozás ténye, helye és ideje.”

(15) Az Nytv. a következő 19/F. §-sal egészül ki:

„19/F. § (1) A nyilvántartást kezelő szervtől a polgár elhalálozásának tényéről, helyéről és idejéről a felhasználás céljának és jogalapjának igazolása nélkül tájékoztatás kérhető.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kérelem benyújtására kizárólag elektronikus azonosítást követően, elektronikus kapcsolattartás útján, egyedi informatikai alkalmazás igénybevételével

a) közvetlen hozzáféréssel, vagy

b) elektronikus felületen keresztül

van lehetőség.

(3) Az adatigénylőnek a kérelemben az érintett polgár természetes személyazonosító adatait kell feltüntetnie.

(4) Az (1)–(3) bekezdés szerinti adatigénylés alapján a nyilvántartást kezelő szerv az adatigénylőnek a 17. § (2) bekezdés g) pontja szerinti adatokról ad tájékoztatást.”

(16) Az Nytv. 21. §-a a következő cs) ponttal egészül ki:

[E törvény felhatalmazása alapján a 17. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti adatokat jogosultak igényelni:]

„cs) a lakcím, az értesítési cím, a családi állapot, a házasságkötés vagy bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helye, a nem, valamint a nyilvántartásból való kikerülés okára, helyére és idejére vonatkozó adatok kivételével a vizsgára jelentkező adatainak ellenőrzése céljából a járművezetők vizsgáztatását és pályaalkalmassági vizsgálatát végző szervezet (vizsgaközpont);”

(17) Az Nytv. 21. §-a a következő gy) ponttal egészül ki:

[E törvény felhatalmazása alapján a 17. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti adatokat jogosultak igényelni:]

„gy) a lakcím, az értesítési cím, az állampolgárság, a családi állapot, a házasságkötés vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helye, valamint a nemre vonatkozó adatok kivételével a vizsgára jelentkező adatainak vagy a vizsgakötelezettség alóli mentesülés ellenőrzése céljából a Magyar Vöröskereszt;”

(19) Az Nytv. 21. §-a a következő x) és y) ponttal egészül ki:

[E törvény felhatalmazása alapján a 17. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti adatokat jogosultak igényelni:]

„x) a családi állapotra, valamint a házasságkötés helyére vonatkozó adatok kivételével a születést anyakönyvező anyakönyvvezető a 7. § (3) bekezdésében meghatározott újszülött részére hivatalból kiadott állandó személyazonosító igazolvánnyal kapcsolatos kötelezettségei teljesítéséhez;

y) a családi állapotra, valamint a házasságkötés helyére vonatkozó adatok kivételével az anyakönyvvezető a 7. § (4) bekezdésében meghatározott polgárok részére hivatalból kiadott állandó személyazonosító igazolvánnyal kapcsolatos kötelezettségei teljesítéséhez.”

(20) Az Nytv. 22. §-a a következő n) ponttal egészül ki:

[E törvény felhatalmazása alapján a 17. § (2) bekezdésének c) pontja szerinti adatok igénylésére jogosultak:]

„n) az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér útján az intézetben történt születést bejelentő intézet a születés bejelentéséhez, a halottvizsgálatról és a halottakkal kapcsolatos eljárásról szóló kormányrendeletben megjelölt személy vagy szerv a haláleset bejelentéséhez szükséges adatok továbbításával kapcsolatos kötelezettségeinek teljesítéséhez.”

(21) Az Nytv. 24. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A bíróság, az ügyészség és a nemzetbiztonsági szolgálatok a feladataik ellátása érdekében – a rájuk vonatkozó törvényekben meghatározott célok és feltételek teljesülése esetén – a nyomozó hatóság és az előkészítő eljárást folytató szerv büntetőeljárás lefolytatása céljából, a rendőrség bűnüldözési tevékenysége ellátásához, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv a katasztrófavédelmi tervezéshez, a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ az utasadatok kockázatelemzéséhez, az állampolgársági ügyekért felelős miniszter és az állampolgársági ügyekben eljáró szerv a kérelmező adatainak azonosításához, illetve az Országgyűlési Őrség, a rendőrség személyvédelmi és létesítménybiztosítási feladatokat ellátó szerve törvényben meghatározott személyvédelmi és létesítménybiztosítási feladatainak ellátásához, a büntetőeljárásban, a polgári peres és nemperes eljárásban, a közigazgatási perben és az egyéb közigazgatási bírósági eljárásban, valamint a hatósági eljárásban eljáró igazságügyi szakértő a tevékenységére vonatkozó törvény előírásai alapján végzett feladatai ellátásához, valamint a nyilvántartást kezelő szerv által megbízott megszemélyesítést végző szervezet az állandó személyazonosító igazolvány és a 7. § (3) és (4) bekezdésében meghatározott hivatalból kiadásra kerülő személyi azonosítóról és lakcímről szóló hatósági igazolvány megszemélyesítéséhez, kiállításához és a jogszabályban meghatározott adatok kezeléséhez e törvény felhatalmazása alapján a nyilvántartásba felvett adatok teljes körének [17. § (2) bekezdés d) pont], továbbá a szabálysértési hatóság a szabálysértési eljárás, a rendőrség a szabálysértési eljárásról szóló törvény szerinti előkészítő eljárás lefolytatásához, valamint a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága, a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő, a javítóintézet és a pártfogó felügyelői szolgálat a büntetés vagy intézkedés végrehajtásának biztosítása érdekében a nyilvántartásba felvett meghatározott adatok [11. § (1) bekezdés a)–h), l), m) és p) pont], a büntetés-végrehajtási intézet a befogadás során az elítélt személyazonosságának az ellenőrzése érdekében a nyilvántartásba felvett meghatározott adatok [11. § (1) bekezdés a)–h), l), m), n) és p) pont], valamint az elítélt kapcsolattartója személyazonosságának az ellenőrzése érdekében a nyilvántartásba felvett meghatározott adatok [11. § (1) bekezdés a), d), e) és h) pont] igénylésére jogosultak.”

(22) Az Nytv. 24/E. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„24/E. § (1) Az anyakönyvvezető az elhalálozott személyek személyazonosító igazolványának, valamint a személyi azonosítóját és lakcímét igazoló hatósági igazolványának bevonása céljából a 11. § (1) bekezdés m) pontja és a 18. § (5) bekezdése szerinti adatokat jogosult igényelni, az állandó személyazonosító igazolvány tároló elemén aláíró tanúsítvány elhelyezésének ténye, valamint az állandó személyazonosító igazolvány elektronikus egyedi azonosítója kivételével.

(2) Az anyakönyvvezető a 7. § (4) bekezdésében meghatározott polgárok részére hivatalból kiadásra kerülő állandó személyazonosító igazolvánnyal kapcsolatos kötelezettségei teljesítése céljából a 11. § (1) bekezdés n) pontjában meghatározott adatokat jogosult igényelni.”

(25) Az Nytv. IV. fejezete a következő 24/H. §-sal egészül ki:

„24/H. § A nyilvántartást kezelő szerv az útiokmány-nyilvántartás, a közúti közlekedési nyilvántartás, az egészségbiztosítási szerv, valamint az állami adó- és vámhatóság részére – amennyiben kiállítást megakadályozó nyilatkozatot nem tettek – továbbítja a 7. § (4) bekezdésében meghatározott személyek esetében a hivatalbóli okmánykiállításhoz szükséges adatokat, továbbá közli az állami adó- és vámhatósággal azt a tényt, hogy a névváltozásra házasságkötésre tekintettel került sor.”

(26) Az Nytv. a 28/B. §-át követően a következő alcímmel egészül ki:

„Elhalálozásról történő értesítési szolgáltatás

28/C. § (1) A polgár elektronikus azonosítást követően elektronikus kapcsolattartás útján nyilatkozatot tehet, mely alapján a nyilvántartást kezelő szerv – a polgár elhalálozása esetén – elektronikus úton értesíti a nyilatkozatban megjelölt és az értesítési szolgáltatáshoz csatlakozott szervet az elhalálozott természetes személyazonosító adatairól, lakcíméről, elhalálozása tényéről, helyéről és idejéről.

(2) A polgár nyilatkozata tartalmazza:

a) a természetes személyazonosító adatait, lakcímét,

b) az értesítés küldésére vonatkozó kifejezett kérelmét és

c) az értesítési szolgáltatáshoz csatlakozott szerv megnevezését.

(3) A polgár a nyilvántartásban tárolt nyilatkozatát elektronikus azonosítást követően elektronikus kapcsolattartás útján visszavonhatja. A visszavonást követően a nyilatkozatot haladéktalanul törölni kell.

(4) A nyilvántartást kezelő szerv a nyilatkozatot a polgár elhalálozásának nyilvántartásba történő bejegyzését követő 5. évet követően törli.”

(27) Az Nytv. 29. § (13) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(13) A cselekvőképtelen kiskorú polgár részére a személyazonosító igazolványt – a (13a) bekezdésben meghatározott kivétellel – a törvényes képviselő kérelmére kell kiadni. A korlátozottan cselekvőképes kiskorú és a cselekvőképességében részlegesen korlátozott nagykorú jogosultat a személyazonosító igazolvány kiadása ügyében megilleti az eljárási képesség.”

(28) Az Nytv. 29. §-a a következő (13a) bekezdéssel egészül ki:

„(13a) A személyazonosító igazolványt a 7. § (3) és (4) bekezdésében meghatározott esetben hivatalból kell kiadni.”

(30) Az Nytv. 29/A. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A nyilvántartást kezelő szerv a magánútlevél kiállítása céljából továbbított ujjnyomatot az útiokmány-nyilvántartás részére történő átadást követően haladéktalanul törli.”

(36) Az Nytv. 36. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Az állandó személyazonosító igazolvány kiállításáról, valamint a 7. § (3) bekezdésében meghatározott újszülött és a 7. § (4) bekezdésében meghatározott polgárok részére hivatalból kiadásra kerülő személyi azonosítóról és lakcímről szóló hatósági igazolvány kiállításáról a nyilvántartást kezelő szerv a megszemélyesítést végző szervezet útján gondoskodik.”

- c) 21. § q) pontjában a „biztosításával összefüggésben” szövegrész helyébe a „biztosításával összefüggésben, valamint jogszabályban meghatározott feladatai ellátásához” szöveg,

5. § (1) A Magyar Vöröskeresztről szóló 1993. évi XL. törvény (a továbbiakban: 1993. évi XL. törvény) 2. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A Vöröskereszt az (1) bekezdés e) pontjában foglalt, elsősegélynyújtás oktatással kapcsolatos feladatai keretében végzi a közúti járművezetők, járművezető-jelöltek (a továbbiakban együtt: járművezetők) elsősegélynyújtás oktatását, kizárólagos vizsgáztatását, valamint megállapítja – a jogszabályi feltételek fennállása esetén – a vizsgakötelezettség alóli mentesülést.

(1b) A Vöröskereszt a járművezetők elsősegély-nyújtási ismereteinek megszerzéséről vagy a közúti elsősegély-nyújtási vizsgakötelezettség alóli mentesüléséről – igazolás kiállítása céljából – elektronikus nyilvántartást vezet, amely tartalmazza:

a) a járművezető

aa) családi és utónevét, születési családi és utónevét,

ab) születési helyét,

ac) születési idejét, valamint

ad) anyja születési családi és utónevét;

b) a Vöröskereszt vizsgabizottsága

ba) előtt tett sikeres vizsga időpontját,

bb) által kiállított, az elsősegély-nyújtási ismeretek megszerzését tanúsító vizsgaigazolás sorszámát (Vöröskereszt nyilvántartási száma); vagy

c) a járművezetők elsősegély-nyújtási vizsgakötelezettsége alóli mentesülés esetén

ca) a mentesülést megalapozó igazolást kiadó megnevezését,

cb) a mentesülési igazolás sorszámát és kiadási dátumát.”

(2) Az 1993. évi XL. törvény 2. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A Vöröskeresztet feladatai ellátása során az (1b) bekezdés szerinti nyilvántartás vezetésén kívül hatósági jogkör nem illeti meg.”

(3) Az 1993. évi XL. törvény a következő 2/A. §-sal egészül ki:

„2/A. § (1) A 2. § (1b) bekezdés b) és c) pontja szerinti adatok tekintetében a nyilvántartás közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

(2) A nyilvántartás alapján a járművezető-jelölt – kérésére – igazolást kap arról, hogy az előírt elsősegély nyújtási ismeretekkel rendelkezik.

(3) A Vöröskereszt elektronikus úton értesíti a közúti közlekedési nyilvántartó szervet a 2. § (1b) bekezdésében foglalt adatokról.”

14. § (1)

(2) Az 1996. évi XX. törvény 17. §-a a következő c) ponttal egészül ki:

(Az állami adóhatóság az adóigazolványt bevonja, ha)

„c) az abban szereplő adat megváltozott.”

(3) Az 1996. évi XX. törvény 21. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A TAJ számról szóló hatósági igazolványt – a (7b) bekezdés kivételével – az egészségbiztosítási szerv állítja ki és juttatja el az érintett részére.”

(4) Az 1996. évi XX. törvény 21. § (7) és (7a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő szerv az újszülött családi és utónevét, születési helyét és idejét, anyja nevét, állampolgárságát és nemét, lakcímét, valamint ha a Magyarországon élő magyar állampolgár újszülött intézetben született, ennek tényét közli a kincstárral a TAJ szám képzésével és nyilvántartásával kapcsolatos, valamint az anyasági támogatás és a családi pótlék hivatalból történő megállapításával, a kérelmek elbírálásával összefüggő feladatok ellátása céljából.

(7a) A Magyarországon élő magyar állampolgár újszülött részére az egészségbiztosítási szerv a kincstár adatátadása alapján a TAJ számot tartalmazó hatósági igazolványt hivatalból állítja ki.”

(5) Az 1996. évi XX. törvény 21. §-a a következő (7b) és (7c) bekezdéssel egészül ki:

„(7b) Amennyiben az újszülött – a titkolt terhesség, valamint a szülőnek az újszülött örökbefogadásához adott hozzájárulás esete kivételével – intézetben született, Magyarországon élő magyar állampolgár, a kincstár a (7) bekezdésben meghatározott adatainak átadását követően haladéktalanul TAJ számot képez, és erről adatot szolgáltat az egészségbiztosítási nyilvántartásokat vezető szerv részére. Az egészségbiztosítási nyilvántartásokat vezető szerv az adatok átadását követő 8 órán belül gondoskodik az intézetben született, Magyarországon élő magyar állampolgár újszülött részére hivatalból kiadásra kerülő állandó személyazonosító igazolvány tároló elemén a TAJ szám elhelyezése céljából a TAJ számnak, valamint a hivatalból kiállításra kerülő TAJ számot tartalmazó hatósági igazolvány adatainak az állandó személyazonosító igazolvány megszemélyesítését végző szervezet részére történő megküldéséről.

(7c) Az egészségbiztosítási szerv a TAJ számot tartalmazó hatósági igazolványt hivatalból állítja ki a Magyarországon házasságot kötött magyar állampolgár részére, amennyiben a polgár a házasságkötést követően a korábban viselt nevétől eltérő házassági nevet visel. Az egészségbiztosítási nyilvántartásokat vezető szerv a házasságkötésből eredő névváltozásra vonatkozó, a személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerve általi adatszolgáltatást követően gondoskodik a hivatalból kiállításra kerülő TAJ számot tartalmazó hatósági igazolvány adatainak az állandó személyazonosító igazolvány megszemélyesítését végző szervezet részére történő megküldésről.”

(6) Az 1996. évi XX. törvény 37. § (1) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:

(A személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerve – kapcsolati kód alkalmazásával – köteles rendszeres adatszolgáltatást teljesíteni:)

„k) a kincstárnak és az egészségbiztosítási nyilvántartásokat vezető szervnek jogszabályban meghatározott feladatai ellátásához a polgár elhalálozásának tényéről, helyéről és idejéről.”

15. § Az 1996. évi XX. törvény

- a) 37. § (1) bekezdés c) pontjában az „elhalálozásáról” szövegrész helyébe az „elhalálozása tényéről, helyéről, idejéről” szöveg,

- b)

lép.

16. § (1) Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: 1997. évi XLVII. törvény) a következő 24/A. §-sal egészül ki:

„24/A. § A közúti járművezetők egészségi alkalmassági adatairól a vizsgálatot végző szerv az EESZT útján haladéktalanul értesíti a közúti közlekedési nyilvántartó szervet.”

(2) Az 1997. évi XLVII. törvény 35/B. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) Törvényben meghatározott esetben az EESZT útján, a 4. § szerinti célból az egészségügyi ellátó hálózaton kívüli, az EESZT-hez nem csatlakozott szerv részére is továbbítható adat.”

(3)

17. § A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 97. § (5) bekezdésében az „A 83. § (2) bekezdésében” szövegrész helyébe a „Külföldön élő vagy tartózkodó jogosult esetén a 83. § (2) bekezdésében” szöveg lép.

18. § (1) A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény (a továbbiakban: Utv.) a következő 21/D. §-sal egészül ki:

„21/D. § (1) Hivatalból történik az 5 vagy 10 éves érvényességi idővel kiállított, érvényes magánútlevéllel rendelkező polgár részére a magánútlevél kiállítása, ha házasságkötésére irányuló szándéka bejelentésekor a házasságkötést követően viselni kívánt, a korábbitól eltérő házassági név viselésére vonatkozó szándékáról nyilatkozik, és a hivatalbóli okmánykiállítást megakadályozó nyilatkozatot nem tesz.

(2) A magánútlevél kiállítására csak abban az esetben kerülhet sor az (1) bekezdés szerinti hivatalbóli eljárás keretében, ha a magánútlevél lejárat szerinti érvényessége a házasságkötésre irányuló szándék bejelentésekor és a házasság megkötésének napján is fennáll.

(3) Ha a házasságkötési szándék bejelentését követően a magánútlevél érvénytelenítésre kerül, akkor az (1) bekezdés szerinti eljárásban magánútlevél nem állítható ki.

(4) A magánútlevél kiállításához szükséges arcképmás, aláírás és ujjnyomat adatokat az anyakönyvvezető veszi fel, a személyiadat- és lakcímnyilvántartást kezelő szerv továbbítja az okmány előállításához szükséges adatokat.

(5) Az (1) bekezdés szerint hivatalból kiállításra kerülő okmány érvényességi ideje megegyezik a korábbi okmány érvényességi idejével, de legalább 5 év.”

19. § (1) A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: 1998. évi LXXXIV. törvény) 4. §-a a következő b) ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„b) intézetben született újszülött: az az újszülött, akinek születését az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 61. § (3) bekezdése szerint jelentik be az illetékes anyakönyvvezetőnek;”

(2) Az 1998. évi LXXXIV. törvény 34. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az anyasági támogatás és a családi pótlék megállapítása intézetben született, Magyarországon élő, magyar állampolgár újszülött esetén – feltéve, hogy a szülő ezt vissza nem utasítja – az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér útján elektronikusan megkapott adatok alapján hivatalból induló eljárás keretében történik. Egyéb esetekben a családtámogatási ellátásokat írásban benyújtott kérelem alapján lehet megállapítani.”

20. § (1) A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: 1999. évi XLIII. törvény) 24. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Halottat csak jogszabályban előírt orvosi vizsgálat és az erről szóló halottvizsgálati bizonyítvány alapján szabad eltemetni vagy elhamvasztani. A halottvizsgálati bizonyítványt a temetés előtt kell az üzemeltető részére átadni, vagy elektronikus dokumentumként megküldeni. Az elhunyt elhamvasztásához a halottvizsgálati bizonyítványra minden esetben fel kell jegyezni az elhamvaszthatóságot. A halottvizsgálati bizonyítvány egy papíralapú vagy elektronikus példányának megőrzéséről a temető tulajdonosa gondoskodik.”

(2) Az 1999. évi XLIII. törvény 38. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha a halottvizsgálati bizonyítvány szerint a holttest hamvasztható, a hamvasztást az ország területén működő bármely hamvasztóüzemben el lehet végezni. A hamvaszthatóságot tanúsító halottvizsgálati bizonyítványról az üzem másolatot készítve vagy a halottvizsgálati bizonyítvány elektronikus példányát az üzem a nyilvántartáshoz csatolva megőrzi.”

(2) Az 1999. évi LXXXIV. törvény 5. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A közlekedési igazgatási hatóság:]

„a) vezetői engedély kiállítása kapcsán

aa) ellenőrzi a külföldi vezetői engedély cseréjére, honosítására, visszahonosítására irányuló kérelem teljesítésének feltételeit,

ab) eljár a magyar vezetői engedély kiállítása, érvényesítése, cseréje, pótlása ügyében azokban az esetekben, amikor a vezetői engedély automatikus kiállításának nincs helye, vagy az bármely okból akadályozott,

ac) az aa) és ab) alpontban meghatározott esetekben gondoskodik a vezetői engedély kiállításáról,

ad) jogszabályban meghatározott esetekben gondoskodik a vezetői engedély ügyfél részére történő kiadásáról;”

(3) Az 1999. évi LXXXIV. törvény 5. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A személyiadat- és lakcímnyilvántartást kezelő szerv a Magyarországon házasságot kötött magyar állampolgár esetén továbbítja a nyilvántartó részére a vezetői engedély, törzskönyv, forgalmi engedély házasságkötésből eredő névváltozás miatti, hivatalbóli cseréjéhez szükséges adatokat.”

(4) Az 1999. évi LXXXIV. törvény 6. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az ügyfélnek személyesen kell eljárnia

a) a külföldi vezetői engedély cseréje, honosítása vagy visszahonosítása iránti kérelem benyújtása ügyében, vagy

b) ha a vezetői engedély automatikus kiállítása visszautasításra került,

c) ha a vezetői engedély automatikus kiállításának ügyfél által elhárítható akadálya van.”

(7) Az 1999. évi LXXXIV. törvény 8. § (1) bekezdés a) pontja a következő al) és am) alponttal egészül ki:

(Az engedély-nyilvántartás tartalmazza

a járművezető,)

„al) az elsősegély-nyújtási ismeretek megszerzésére (sikeres vizsga időpontja, vizsgaigazolás sorszáma) vagy az elsősegély-nyújtási vizsgakötelezettség alóli mentesülés tényére (mentesülés megállapításának időpontja és a mentesülési igazolás sorszáma) vonatkozó adatokat,

am) vezetői engedély automatikus kiállításához szükséges nyilatkozatait; továbbá”

(8) Az 1999. évi LXXXIV. törvény 14. § (2) bekezdés h) pontja a következő hd) alponttal egészül ki:

(A nyilvántartót értesíti:

a vizsgaközpont elektronikusan)

„hd) a járművezető 8. § (1) bekezdés a) pont am) alpontjában meghatározott, járművezetői képzés és vizsgáztatás folyamatában tett nyilatkozatairól.”

(9) Az 1999. évi LXXXIV. törvény 14. § (2) bekezdése a következő k)–m) ponttal egészül ki:

(A nyilvántartót értesíti:)

„k) a vizsgálatot végző szerv elektronikus úton a 8. § (1) bekezdés a) pont ae) alpontjában meghatározott egészségi alkalmassági adatokról és azok változásáról az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Téren keresztül,

l) a Magyar Vöröskereszt fővárosi, megyei szervezete elektronikus úton a 8. § (1) bekezdés a) pont al) alpontjában foglalt adatokról,

m) a személyiadat- és lakcímnyilvántartást kezelő szerv a járművezető 8. § (1) bekezdés a) pont am) alpontjában meghatározott, az anyakönyvvezetőnél a házasságkötési szándék bejelentésekor tett nyilatkozatairól.”

(10) Az 1999. évi LXXXIV. törvény 19. § (2) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A nyilvántartásból adatot igényelhetnek:)

„g) a vizsgaközpont a pályaalkalmassági, képzési, utánképzési és vizsgáztatási, valamint a vezetői engedély automatikus kiállításával összefüggő feladatainak ellátásához a 8. §-ban meghatározott adatokat ingyenesen;”

(11) Az 1999. évi LXXXIV. törvény 19. § (2) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki:

(A nyilvántartásból adatot igényelhetnek:)

„l) a nyilvántartó által megbízott megszemélyesítést végző szervezet a vezetői engedély, törzskönyv és hivatalból kiállításra kerülő forgalmi engedély megszemélyesítéséhez, kiállításához és jogszabályban meghatározott adatok kezeléséhez a nyilvántartásból az okmányra kerülő adatokat ingyenesen.”

27. § (1) A fiatalok életkezdési támogatásáról szóló 2005. évi CLXXIV. törvény (a továbbiakban: 2005. évi CLXXIV. törvény) 5. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az állami adó- és vámhatóság a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 14. §-a szerinti adatszolgáltatást követően az újszülött belföldi gyermek adóazonosító jelét 8 órán belül elektronikus úton átadja a kiutaló részére. Az állami adó- és vámhatóság a kiutaló részére elektronikus úton továbbítja az e törvény szerinti kötelezettségei teljesítéséhez szükséges adatokat a fiatal felnőtt 23. életévének betöltése napjáig.”

(2) A 2005. évi CLXXIV. törvény 5. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A 2017. június 30. napja után született külföldi gyermekekre vonatkozóan az életkezdési letéti számla megnyitása a (3) bekezdés szerinti eljáráson kívül is kezdeményezhető a külképviselet hivatásos konzuli tisztviselőjénél vagy a kiutalónál benyújtott kérelem útján. A kérelemhez csatolni kell a külföldi gyermek és a külföldi szülő személyazonosító igazolványának a másolatát. A 2. § 3a. pont b) alpontjában meghatározott személy esetén a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény alapján a nevére kiadott „Magyar igazolvány”-t, a magyar nyelvre fordított külföldi anyakönyvi kivonat másolatát is csatolni kell.”

(3) A 2005. évi CLXXIV. törvény 5. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A (4) bekezdés szerint kezdeményezett eljárás során az életkezdési támogatásra való jogosultság érvényesítéséhez a 2017. június 30. napja után született külföldi gyermek esetében a kiutaló a szükséges adatok továbbításával haladéktalanul a külföldi gyermek adóazonosító jelének megállapítása céljából elektronikus úton adatot szolgáltat az állami adó- és vámhatóság részére a gyermek természetes személyazonosító adatairól, lakcíméről, állampolgárságáról, adóigazolvány kiállítására vonatkozó kérelemről, valamint – amennyiben rendelkezésre áll – az adóigazolvány postázási címéről.”

(4) A 2005. évi CLXXIV. törvény 5. § (13) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A kiutaló)

„a) az (1) és a (7) bekezdés szerint kapott adatok alapján a beérkezést követő 8 munkanapon belül életkezdési letéti számlát nyit, amelyen az első utalási összeget a gyermek születésének napjától, valamint a belföldi gyermek jogosultsága esetén – ha Start-számlával nem rendelkezik – a második utalási összeget a hetedik életéve betöltésének napjától, és a harmadik utalási összeget a tizennegyedik életéve betöltésének napjától – a 9/B. § szerinti adatszolgáltatás alapján, visszamenőlegesen – nyilvántartja mindaddig, amíg a szülő, vagy a szülő egyetértő nyilatkozata alapján – 16. életévének betöltését követően – a gyermek azt Start-számlára nem helyezi, vagy ameddig a (18) bekezdés szerinti jogosultsággal a jogosult nem él,

b) amennyiben a gyermek nem születéskor kerül e törvény hatálya alá, az első utalási összeget a gyermek születési évének megfelelő összeggel és az adott évi kamatokkal növelve utólag veszi nyilvántartásba azzal, hogy második és harmadik utalási összegre a gyermek visszamenőlegesen nem jogosult,”

28. § Hatályát veszti a 2005. évi CLXXIV. törvény 5. § (2) bekezdése.

31. § (1) Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény (a továbbiakban: At.) 17. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A hivatásos konzuli tisztviselőnél tett szándékbejelentés esetén a 20. § (2) bekezdésében meghatározott adatok felvételezésére nem kerül sor, hivatalból nem kerülnek kiállításra személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványok.”

(2) Az At. „A házasulók bejelentése a névviselésről” alcím címe helyébe a következő alcím cím lép:

„A házasulók bejelentése a névviselésről és a hivatalból kiállításra kerülő okmányokhoz szükséges adatok felvételezése”

(3)

(4) Az At. 61. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1a) A halálesetet anyakönyvezés céljából a halottvizsgálatról és a halottakkal kapcsolatos eljárásról szóló kormányrendeletben megjelölt személy vagy szerv az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér útján – az eljárás megindításához szükséges, kormányrendeletben meghatározott adatok megküldésével – haladéktalanul bejelenti az illetékes anyakönyvvezetőnek.”

(5)

(6) Az At. 61. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Ha az anyakönyvvezető tudomására jut, be kell jegyeznie az anyakönyvbe

a) a Magyarországon történt születést, abban az esetben is, ha bejelentésre kötelezett nincs vagy e kötelezettségét elmulasztotta,

b) a Magyarországon történt halálesetet, abban az esetben is, ha az eltemettetésre kötelezettnek, illetve az ügyben eljáró temetkezési szolgáltatónak a 62. § (1)–(2a) és (4) bekezdése szerinti eljárása elmarad.

Ilyen esetben az anyakönyvvezető gondoskodik az anyakönyvezéshez szükséges adatok beszerzéséről.”

(7) Az At. 62. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A haláleset anyakönyvezésére irányuló eljárásban az (1)–(2a) és (4) bekezdés szerinti időpontban az 1. melléklet szerinti adattartalommal jegyzőkönyvet kell felvenni.”

(8) Az At. 82. §-a a következő (1a)–(1d) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A nyilvántartó szerv az (1) bekezdés szerinti értesítéssel egyidejűleg továbbítja az intézetben született, Magyarországon élő magyar állampolgár újszülött részére hivatalból kiadásra kerülő állandó személyazonosító igazolvány kiállításához szükséges adatokat a személyiadat- és lakcímnyilvántartásnak.

(1b) A nyilvántartó szerv a házasságkötés bejegyzését követően – ha hivatalbóli okmánykiállítást megakadályozó nyilatkozatot nem tett a házasuló – a hivatalból kiállításra kerülő személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványok kiállításához szükséges arcképmást, aláírást, valamint – jogszabályban meghatározott esetben – az ujjnyomatot haladéktalanul továbbítja a személyiadat- és lakcímnyilvántartásnak.

(1c) A nyilvántartó szerv az arcképmás, az aláírás, illetve az ujjnyomat adatot annak továbbításáig vagy az (1d) bekezdésben meghatározott törlés időpontjáig kezeli. Adattovábbítás kizárólag a személyiadat- és lakcímnyilvántartás részére teljesíthető.

(1d) A nyilvántartó szerv a 27. § (3) bekezdésében meghatározott esetben, valamint ha a hivatalból kiadásra kerülő állandó személyazonosító igazolvány kiadásának akadálya van, haladéktalanul törli a hivatalból kiállításra kerülő személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványok kiállításához felvételezett arcképmást, aláírást, valamint – jogszabályban meghatározott esetben – az ujjnyomatot.”

(9)

(10) Az At. 1. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

32. § Az At.

- a) 14. § (1a) bekezdésében a „tisztviselő” szövegrész helyébe a „tisztviselő, valamint az egészségügyi szolgáltató” szöveg,

- b) 61. § (1) bekezdésében a „születést anyakönyvezés” szövegrész helyébe a „születést – a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – anyakönyvezés” szöveg

lép.

- b) 62. § (1) bekezdésében, (2) bekezdés b) pontjában és a (2a) bekezdésében a „,valamint a halottvizsgálati bizonyítvány eltemettetői példányát bemutatja” szövegrész;

- c) 62. § (4) bekezdésében a „ , továbbá a halottvizsgálati bizonyítványt” szövegrész;

- d) 1. melléklet a) pont 3.4. alpontja és 14–15. pontja.

(2) Az E-ügyintézési tv. 35. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(Az ügyfél a következő, a Kormány által kötelezően biztosított elektronikus azonosítási szolgáltatásokat veheti igénybe:)

„d) videotechnológiával történő azonosítás.”

(3) Az E-ügyintézési tv. 35. §-a a következő (4a) és (4b) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) Az (1) bekezdés d) pontjában megjelölt elektronikus azonosítási szolgáltatást kizárólag az veheti igénybe, aki a 31. § (2) bekezdés a) pontjában megjelölt nyilvántartásban szerepel.

(4b) Az (1) bekezdés d) pontjában megjelölt elektronikus azonosítási szolgáltatás regisztrációja és a 31. § (7) bekezdése szerinti eljárás a 35/A. §-ban meghatározott módon történik a szolgáltatás első használatakor.”

(4) Az E-ügyintézési tv. 35. § (10) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

[A Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartás a 32. § (2) bekezdésében foglaltakon és a kapcsolati kódon túl az érintett következő adatait tartalmazza:]

„d) videotechnológiával történő azonosítás esetén az okmányszám, az okmány típusa, az okmány érvényességére vonatkozó adatok és – ha az érintett azt megadta – az érintett elektronikus levelezési címe.”

(5) Az E-ügyintézési tv. 21. alcíme a következő 35/A. §-sal egészül ki:

„35/A. § (1) Az ügyfél a 35. § (1) bekezdés d) pontjában megjelölt elektronikus azonosítási szolgáltatás igénybevételéhez szükséges regisztrációt elektronikus úton teheti meg a szolgáltatás első használatakor. A regisztrációhoz az ügyfélnek be kell mutatnia a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványát.

(2) Az (1) bekezdés szerinti regisztráció során az elektronikus azonosítási szolgáltató a videojel segítségével az okmányból kiolvasott természetes személyazonosító adatokat, az állampolgárságot és az okmányszámot összeveti az okmányt nyilvántartó központi nyilvántartásban szereplő természetes személyazonosító adatokkal, ellenőrzi a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány érvényességét, valamint az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény 9/B. alcíme szerinti automatizált összehasonlítás igénybevételével az ügyfélről videojel útján készült arckép és a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban szereplő, a személyazonosság ellenőrzésével érintett személy utolsó alkalommal nyilvántartásba vett arcképmásának az egymással történő megfeleltethetőségét. A nyilvántartásban szereplő adatok egyezősége, a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány érvényessége, valamint az egyezőség feltételeként meghatározott értékszám elérése esetén az azonosítás sikeresen megtörténik.

(3) Az elektronikus azonosítási szolgáltató a közölt okmányazonosító adat alapján az okmányt nyilvántartó központi nyilvántartásból átveheti az érintett családi és utónevét, születési családi és utónevét, születési helyét és idejét, anyja születési családi és utónevét az ügyfél személyazonosságának ellenőrzése céljából.

(4) A (2) bekezdés szerinti azonosítás sikerességét az elektronikus azonosítási szolgáltató jelzi a személyiadat- és lakcímnyilvántartást kezelő szerv és a Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartást vezető szerv felé a 35. § (5) bekezdése szerinti eljárás lefolytatása céljából.

(5) A 35. § (1) bekezdés d) pontjában megjelölt elektronikus azonosítási szolgáltatással regisztrált ügyfél esetén a Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartást vezető szervet értesíti

a) a személyiadat- és lakcímnyilvántartást kezelő szerv a személyazonosító igazolvány okmányszámáról, a személyazonosító igazolvány érvénytelenné válása tényéről és időpontjáról,

b) az útiokmány-nyilvántartás adatkezelő szerve az útiokmány okmányszámáról, az útiokmány érvénytelenné válása tényéről és időpontjáról,

c) a közúti közlekedési nyilvántartást kezelő szerv a vezetői engedély okmányszámáról, a vezetői engedély érvénytelenné válása tényéről és időpontjáról.”

- a) 35. § (1) bekezdés c) pontjában az „azonosítás” szövegrész helyébe az „azonosítás, valamint” szöveg,

- b) 35. § (3) bekezdésében az „(1) bekezdés a) és b) pontjában” szövegrész helyébe az „(1) bekezdésben” szöveg,

- c) 35. § (4) bekezdésében az „az (5)–(18) bekezdésben” szövegrész helyébe az „a (4a)–(18) bekezdésben és a 35/A. §-ban” szöveg,

- d) 35. § (13) bekezdésében az „(1) bekezdés b) és c) pontja” szövegrész helyébe az „(1) bekezdés b)–d) pontja” szöveg,

41. § Hatályát veszti az E-ügyintézési tv. 35. § (1) bekezdés b) pontjában a „valamint” szövegrész.

42. § (1) Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) 33. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„33. § [Adóazonosító jel megállapítása hivatalból]

Az állami adó- és vámhatóság hivatalból állapítja meg az adóazonosító jelét annak a természetes személynek,

a) akire vonatkozóan a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő szerv a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló törvény alapján adatot szolgáltatott,

b) aki bejelentési kötelezettségét elmulasztotta, vagy

c) akinek az adóhatóság jogszabályban meghatározott feladatainak végrehajtásához adóhatósági nyilvántartása szükséges.”

(2)

1. Az At. 1. melléklet a) Jegyzőkönyv a születés bejelentéséről cím 4. pont 4.6. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az apa és az anya)

„4.6. magyar állampolgársága vagy a 69/B. § (1) bekezdés b) pont bh) alpontja szerinti adata, az azt igazoló okmányának típusa, okmányazonosítója, érvényességi ideje, kiállító hatósága.”

2. Az At. 1. melléklet a) Jegyzőkönyv a születés bejelentéséről cím 6–13. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„6. Az anya 5. pont szerinti adatának igazolása

6.1. A szülők 69/D. § (1) bekezdés a) pontja szerinti adata,

6.2. Ha az anya özvegy, a volt férj

6.2.1. 69/F. § (1) bekezdés a) pontja és

6.2.2. 69/B. § (1) bekezdés a) pontja

szerinti adata.

6.3. Ha az anya elvált, a jogerős határozat 69/H. § szerinti adatai.

7. Születéssel kapcsolatos egyéb adatok

7.1. Az anya nyilatkozata arról, hogy

7.1.1. a gyermekre tettek-e apai elismerő nyilatkozatot, ha igen, a nyilatkozatot felvevő anyakönyvvezető, gyámhatóság, hivatásos konzuli tisztviselő, közjegyző vagy bíróság megnevezése a település megjelölésével,

7.1.2. a gyermek emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárásból származik-e,

7.1.3. a hivatalból kiállításra kerülő születési anyakönyvi kivonatot, állandó személyazonosító igazolványt, személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványt, TAJ számról szóló hatósági igazolványt és adóigazolványt hova kéri kézbesíteni,

7.1.4. a gyermek egészségügyi állapotára tekintettel az állandó személyazonosító igazolvány hivatalból történő kiállítását nem kéri.

7.2. Az egyes vagy ikerszülés ténye, ha ikerszülés, a gyermek hányadikként született.

7.3 Megjegyzés a titkolt terhesség tényéről.

7.4. Megjegyzés az örökbefogadáshoz adott hozzájárulásról.

7.5. A kiállított anyakönyvi kivonathoz többnyelvű formanyomtatványt kér-e, ha igen hány példányban, milyen nyelven (angol, bolgár, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, holland, horvát, ír, lengyel, lett, litván, máltai, német, olasz, portugál, román, spanyol, svéd, szlovák, szlovén).

8. Az anya aláírása.

9. Az anya elérhetősége (telefonszám, e-mail cím).

10. A bejelentés időpontja.

11. Az egészségügyi szolgáltató neve és címe, az egészségügyi szolgáltató vezetője által kijelölt személy neve, elektronikus aláírása, elektronikus bélyegzője.

12. Magánszemély bejelentő neve, aláírása, lakcíme, személyazonosító okmányának típusa, okmányazonosítója, érvényességi ideje, kiállító hatósága.

13. Az anyakönyvvezető aláírása.”

3. Az At. 1. melléklet b) Jegyzőkönyv a házasságkötési szándék bejelentéséről cím 6. pontja a következő 6.3. és 6.4. alponttal egészül ki:

(Megjegyzés)

„6.3. a nemzetiségi nyelven történő házasságkötésről,

6.4. a hivatalból kiállítandó személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány kiállításához szükséges adatok felvételezésének tényéről.”

4. Az At. 1. melléklet b) Jegyzőkönyv a házasságkötési szándék bejelentéséről cím 8. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„8. Nyilatkozatok

8.1. A menyasszony és a vőlegény nyilatkozata a házasságkötést követően viselni kívánt nevéről,

8.2. A menyasszony és a vőlegény nyilatkozata a születendő közös gyermek családi nevéről.”

5. Az At. 1. melléklet b) Jegyzőkönyv a házasságkötési szándék bejelentéséről cím 18. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„18. A kiállított anyakönyvi kivonathoz többnyelvű formanyomtatványt kér-e, ha igen hány példányban, milyen nyelven (angol, bolgár, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, holland, horvát, ír, lengyel, lett, litván, máltai, német, olasz, portugál, román, spanyol, svéd, szlovák, szlovén).”

6. Az At. 1. melléklet c) Jegyzőkönyv bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére irányuló szándék bejelentéséről cím 6. pontja a következő 6.3. alponttal egészül ki:

(Megjegyzés)

„6.3. a nemzetiségi nyelven történő bejegyzett élettársi kapcsolat létesítéséről.”

7. Az At. 1. melléklet c) Jegyzőkönyv bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére irányuló szándék bejelentéséről cím 15. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„15. A kiállított anyakönyvi kivonathoz többnyelvű formanyomtatványt kér-e, ha igen hány példányban, milyen nyelven (angol, bolgár, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, holland, horvát, ír, lengyel, lett, litván, máltai, német, olasz, portugál, román, spanyol, svéd, szlovák, szlovén).”

8. Az At. 1. melléklet d) Jegyzőkönyv a haláleset bejelentéséről cím 1. és 2. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„1. A szervet megjelölő azonosító, a haláleset eseményazonosítója.

2. A halottvizsgálati bizonyítvány azonosítója.”

9. Az At. 1. melléklet d) Jegyzőkönyv a haláleset bejelentéséről cím 13. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„13. A kiállított anyakönyvi kivonathoz többnyelvű formanyomtatványt kér-e, ha igen hány példányban, milyen nyelven (angol, bolgár, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, holland, horvát, ír, lengyel, lett, litván, máltai, német, olasz, portugál, román, spanyol, svéd, szlovák, szlovén).”