2019. évi CXVI. törvény — mi változott? 2020. július 1.

(6) Az Nytv. 9. § (2) bekezdése a következő n) ponttal egészül ki:

(A nyilvántartást kezelő szerv)

„n) vezeti a 33/B. § (1) bekezdése szerinti nyilvántartást.”

(9) Az Nytv. 11. § (1) bekezdése következő r) ponttal egészül ki:

(A nyilvántartás tartalmazza a polgár)

„r) személyazonosító igazolvány kérelem és adatlap ügyszámát.”

(10) Az Nytv. 11. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A nyilvántartás – a polgár írásbeli hozzájárulása esetén – tartalmazza a polgár ujjnyomatát az állandó személyazonosító igazolvány pótlása céljából.

(5) A polgár hozzájárulásának írásbeli visszavonása és a (4) bekezdésben meghatározott cél megszűnése esetén – a tároló elemet tartalmazó személyazonosító igazolvány érvényességi idejének lejárta vagy érvénytelensége esetén – az ujjnyomatot haladéktalanul törölni kell.”

(18) Az Nytv. 21. § m) és n) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

[E törvény felhatalmazása alapján a 17. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti adatokat jogosultak igényelni:]

„m) a közjegyző

ma) az állampolgárságra, a családi állapotra, a házasságkötés vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helyére vonatkozó adatok, a nemre, és a nyilvántartásból való, az elhalálozáson kívüli kikerülés okára, helyére és idejére vonatkozó adatok kivételével – a lakcímadatok vonatkozásában azonban a történeti adatokat is beleértve – a fizetési meghagyásos eljáráshoz, az európai fizetési meghagyásos eljáráshoz, a végrehajtási eljáráshoz, az európai uniós jogforráson alapuló tanúsítvány, igazolás, kivonat kiállítása iránti eljáráshoz,

mb) a nyilvántartásból való, az elhalálozáson kívüli kikerülés okára, helyére és idejére vonatkozó adatok kivételével a hagyatéki eljáráshoz, az európai öröklési bizonyítvány kiállítása iránti eljáráshoz,

mc) a bejegyzett élettársi kapcsolat megszüntetésére irányuló, valamint az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásának vezetésére irányuló polgári nemperes eljáráshoz, továbbá az állampolgárságra, a családi állapotra, a házasságkötés vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helyére vonatkozó adatok, a nemre, és a nyilvántartásból való, az elhalálozáson kívüli kikerülés okára, helyére és idejére vonatkozó adatok kivételével az egyéb közjegyzői nemperes eljárásokhoz;

n) az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában szereplő személy házasságkötésének, bejegyzett élettársi kapcsolata létesítésének és halálának az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában való feltüntetése érdekében a Magyar Országos Közjegyzői Kamara;”

(29) Az Nytv. 29. §-a a következő (16a) bekezdéssel egészül ki:

„(16a) A polgár elektronikus azonosítást követően elektronikus kapcsolattartás útján kezdeményezheti az elvesztett, eltulajdonított vagy megsemmisült állandó személyazonosító igazolványának pótlását annak érvényességi idején belül azzal – az okmányazonosító, a kiállításának ideje, a 29. § (3) bekezdés szerinti gépi olvasásra alkalmas adatsor, a 29. § (5) bekezdés szerinti kódszám, a 29. § (6) bekezdés szerinti adattároló kód, a személyazonosító igazolvány elektronikus egyedi azonosítója és a vészhelyzet esetén értesítendő telefonszám kivételével – megegyező adattartalommal.”

(31) Az Nytv. VI. fejezete a következő 33/B. §-sal egészül ki:

„33/B. § (1) A nyilvántartást kezelő szerv a nyilvántartásban kezelt adatokhoz való jogosulatlan hozzáférés, azok jogosulatlan megváltoztatása, nyilvánosságra hozatala, törlése, sérülése vagy megsemmisülése elleni védelem, illetve az adatkezelés jogszerűségének ellenőrzése céljából az elektronikus úton, egyedi informatikai alkalmazás igénybevételével a nyilvántartás számára adatközlésre kötelezett szervekről, a nyilvántartásban adatkezelést végző szervekről, illetve közvetlen adatátvételre vagy adatigénylésre jogosult szervekről és a közvetlen adatátvételre vagy adatigénylésre jogosult szervek nevében hozzáférésre felhatalmazott felhasználókról jogosultsági nyilvántartást vezet.

(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás tartalmazza az ott meghatározott szervek

a) megnevezését

b) székhelyét, levelezési címét,

c) elektronikus levélcímét, telefonszámát,

d) nevében hozzáférésre felhatalmazott személy

da) családi és utónevét,

db) születési családi nevét és utónevét,

dc) anyja nevét,

dd) születési helyét, idejét,

de) szervezeti egységét,

df) hozzáférési jogosultságának típusát, terjedelmét és jogalapját,

dg) hozzáférési jogosultsága keletkezésének és törlésének tényét, időpontját,

dh) felhasználónevét,

di) hivatali kapcsolattartásra használható elektronikus levélcímét.

(3) Az adatközlésre kötelezett, a nyilvántartásban adatkezelést végző, illetve abból közvetlen adatátvételre vagy adatigénylésre jogosult személy hozzáférési jogosultsága határozott idejű, amelynek időtartama két év. A hozzáférési jogosultság – a meghatározott időtartam lejártával – a jogosultságot kérő szerv kérelme alapján kerül megújításra.

(4) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásban kezelt személyes adatokat a felhasználó utolsó jogosultságának törlésétől számított tíz évig kell megőrizni.

(5) A közvetlen hozzáférési jogosultsággal rendelkező szervek a felhasználóiknak az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásba történő felvételét a nyilvántartást kezelő szervnél közvetlen hozzáférési jogosultság iránti kérelem benyújtásával kezdeményezik. A közvetlen hozzáférési jogosultság iránti kérelem tartalmazza a (2) bekezdés a)–c) pontjában, valamint d) pont da)–df) és di) alpontjában meghatározott adatokat, valamint a szerv nevében hozzáférésre felhatalmazott személyi azonosítóját. A nyilvántartást kezelő szerv a kérelem alapján a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban történő azonosítás céljából az adatszolgáltatás igénybevételéhez, e cél megvalósulásához szükséges ideig kezeli az érintett kérelemben megadott személyi azonosítóját. A (2) bekezdésben meghatározott adatokban bekövetkezett változásokról a közvetlen hozzáférési jogosultsággal rendelkező szervek az adatváltozást követő három munkanapon belül elektronikus úton értesítik a nyilvántartást kezelő szervet.

(6) Az adatkezelés jogszerűségének ellenőrzése céljából az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásban kezelt adatok teljes körét a nyilvántartást kezelő szervtől a szakmai felügyeletet ellátó miniszter, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, valamint a hozzáférési jogosultságot kérő szerv jogosult igényelni.”

(32) Az Nytv. 34. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Törvényes képviselő a cselekvőképtelen kiskorú kérelmező személyazonosító igazolványa kiadásához szükséges hozzájáruló nyilatkozatot elektronikus azonosítást követően, elektronikus kapcsolattartás útján is tehet.”