2019. évi CXV. törvény — mi változott? 2020. június 17.

23. § (1) A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 2. § 1. pont 1.11. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Általános fogalmak:)

„1.11. vasút-villamos (tram-train): olyan vasúti jármű, amelyet a könnyű vasúti pályahálózaton és az országos vasúti pályahálózaton való kombinált használatra terveztek.”

(3) A Vtv. 2. § 6. pont 6.1. és 6.2. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A vasúti rendszer átjárhatóságával kapcsolatos fogalmak:)

„6.1. Átjárhatósági Műszaki Előírás (ÁME): a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő azon előírások összessége, amelyek az alrendszerek közötti szükséges kölcsönös kapcsolat létrehozására és az uniós vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságának megteremtésére vonatkozó alapvető követelményeknek való megfelelés és az uniós vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságának biztosítása érdekében az egyes alrendszerekre vagy azok részeire vonatkozó műszaki feltételeket és előírásokat szabályozza;

6.2. kölcsönös átjárhatóság: egy vasúti rendszer azon képessége, amely lehetővé teszi az ezen előírt teljesítményt elérő vonatok biztonságos és zavartalan haladását;”

(4) A Vtv. 2. § 6. pontja a következő 6.6. alponttal egészül ki:

(A vasúti rendszer átjárhatóságával kapcsolatos fogalmak:)

„6.6. Előrehaladott fejlesztési stádiumban lévő projekt: bármely olyan projekt, amelynek a tervezési vagy kivitelezési szakasza már elérte azt a pontot, hogy a műszaki előírások módosítása veszélyeztethetné a tervezett projekt életképességét.”

(5) A Vtv. 2. § 7. pont 7.3.–7.5. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő 7.6.–7.13. alponttal egészül ki:

(A vasúti közlekedés biztonságával kapcsolatos fogalmak:)

„7.3. közös biztonsági célok: azok a minimális biztonsági szintek, amelyeket az uniós vasúti rendszer egészén és – amennyiben lehetséges – annak különböző részein (így különösen a hagyományos vasúti rendszeren, a nagysebességű vasúti rendszeren, a hosszú vasúti alagutakban vagy a kizárólag árufuvarozásra használt vonalakon) meg kell valósítani. A közös biztonsági célokat az utasokkal, a személyzettel – beleértve az alvállalkozók személyzetét is – a vasúti átjárók használóival és más személyekkel, valamint a vasúti létesítményeken tartózkodó illetéktelen személyekkel kapcsolatos egyedi kockázatokra, továbbá a társadalmi kockázatokra vonatkozóan a kockázatelfogadási feltétel vagy a kitűzött biztonsági szint fejez ki;

7.4. közös biztonsági módszerek: a biztonsági szintek, a biztonsági célok megvalósítására és más, biztonsági követelmények teljesítésére vonatkozó értékelési eljárást meghatározó előírások összessége, amely a következőkre terjed ki:

a) a kockázatelemzési és -értékelési módszerek,

b) a biztonsági tanúsítványok és biztonsági engedélyek követelményeinek való megfelelés értékelésére szolgáló módszerek,

c) a közlekedési hatóság által alkalmazandó felügyeleti módszerek, valamint a vállalkozó vasúti társaságok, a pályahálózat-működtetők és a karbantartásért felelős szervezetek által alkalmazandó nyomonkövetési módszerek,

d) a vasúti üzemeltetők biztonsági szintjének és biztonsági teljesítményének nemzeti és uniós szintű értékelésére vonatkozó módszerek;

e) a biztonsági célok megvalósításának nemzeti és uniós szintű értékelésére vonatkozó módszerek; és

f) minden olyan módszer, amely a biztonságirányítási rendszereknek valamely, uniós szinten harmonizálásra szoruló folyamatára vonatkozik;

7.5. könnyű vasút: olyan városi vagy elővárosi vasúti közlekedési rendszer, amely (az EN 15227:2011 alapján) C-III vagy C-IV törésbiztonsággal rendelkezik, és járműveinek szilárdsága legfeljebb 800 kN (hosszirányú nyomóerő a kapcsolási ponton); a könnyű vasúti rendszerek rendelkezhetnek saját pályatesttel, vagy pályatestük lehet a közúttal közös, és járműveik általában nem vesznek részt a távolsági személyszállítási vagy árufuvarozási forgalomban;

7.6. berakodó: az a vállalkozás, amely a küldeménydarabos árut, a kiskonténert vagy a mobil tartányt a kocsira vagy a konténerbe rakja, valamint a konténert, ömlesztettáru-konténert, MEG-konténert, tankkonténert vagy mobil tartányt a kocsira rakja;

7.7. kirakodó: a konténert, ömlesztettáru-konténert, MEG-konténert, tankkonténert vagy mobil tartányt a kocsiról eltávolító vállalkozás, vagy a küldeménydarabos árut, a kiskonténert vagy a mobil tartányt a kocsiról vagy a konténerből kirakodó vállalkozás, vagy az árukat tartálykocsiból, leszerelhető tartányból, mobil tartányból vagy tankkonténerből, battériás kocsiból vagy MEG-konténerből, valamint ömlesztettáru szállításához való vasúti kocsiból, nagykonténerből vagy kiskonténerből, vagy pedig ömlesztettáru-konténerből kirakó vállalkozás;

7.8. töltő: az a vállalkozás, amely az árut tartányba – beleértve a tartálykocsit, vagy leszerelhető tartánnyal, mobil tartánnyal vagy tankkonténerrel rendelkező kocsit –, ömlesztettáru szállításához való vasúti kocsiba, nagykonténerbe vagy kiskonténerbe, vagy battériás kocsiba vagy MEG-konténerbe tölti;

7.9. lefejtő: az a vállalkozás, amely az árut tartányból – beleértve a tartálykocsit, leszerelhető tartánnyal rendelkező kocsit, mobil tartányt és tankkonténert –, ömlesztettáru szállításához való vasúti kocsiból, nagykonténerből vagy kiskonténerből, vagy battériás kocsiból vagy MEG-konténerből lefejti;

7.10. ajánlatkérő: olyan közjogi vagy magánjogi szervezet, amely alrendszerek tervezését, kivitelezését, korszerűsítését, vagy felújítását rendeli meg;

7.11. a tevékenység jellege: a tevékenységnek kizárólag a személyszállítással – a nagysebességű szolgáltatásokkal vagy azok nélkül –, az árufuvarozással – a veszélyes árukkal kapcsolatos szolgáltatásokkal vagy azok nélkül – vagy a tolatási szolgáltatásokkal jellemezhető típusa;

7.12. a tevékenység mértéke: a tevékenységnek az utasszámmal vagy árumennyiséggel és a vasúti társaság becsült, a vasúti ágazatban dolgozó munkavállalók számában kifejezett méretével jellemezhető mértéke;

7.13. szolgáltatási terület: az egységes biztonsági tanúsítvány szempontjából egy vagy több pályahálózat, amelyeken a vállalkozó vasúti társaság vállalkozó vasúti tevékenységet szándékozik folytatni.”

24. § (1) A Vtv. 4. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az (EU) 2016/798 európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti nemzeti biztonsági hatóság és az (EU) 2016/797 európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti bejelentő hatóság Magyarországon a közlekedési hatóság.”

(2) A Vtv. 4. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A vasúti közlekedés igazgatásának szervezete jogi, szervezeti és döntéshozatali szempontból a pályahálózat-működtetőktől, a VPSZ-től, a kapacitásfoglalásra jogosultaktól, továbbá a vállalkozó vasúti társaságoktól függetlenül működik és rendelkezik a tevékenységének ellátásához szükséges személyi és tárgyi feltételekkel.”

(3) A Vtv. 4. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Az (5) bekezdésben meghatározottakon túl a közlekedési hatóság a megfelelőségértékelő szervezetektől, az ajánlatkérőtől és bármely, közszolgáltatásra vonatkozó közbeszerzési eljárást lebonyolító szervezettől függetlenül működik.”

25. § A Vtv. 10. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alapján műszaki hatósági engedély (a továbbiakban: műszaki engedély) szükséges]

„b) jogszabály eltérő rendelkezése hiányában vasúti jármű típusának engedélyezéséhez és a vasúti jármű forgalomba hozatalához,”

27. § (1) A Vtv. 31. §-t megelőző alcím címe helyébe a következő alcím cím lép:

„A VASÚTI KÖZLEKEDÉS BIZTONSÁGÁVAL KAPCSOLATOS JOGOK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK”

(2) A Vtv. 31. §-a a következő (1a)–(1d) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A karbantartásért felelős szervezetek, a gyártók, a fejlesztési közreműködők, a karbantartási szolgáltatók, az üzembentartók, a szolgáltatók, az ajánlatkérők, a fuvarozók, a feladók, a címzettek, a berakodók, a kirakodók, a töltők és a lefejtők

a) egymással és más szereplőkkel együttműködve intézkedéseket tesznek a tevékenységük során feltárt kockázatok kezelésére,

b) biztosítják, hogy az általuk szállított alrendszerek, tartozékok és berendezések, valamint az általuk nyújtott szolgáltatások megfeleljenek az előírt követelményeknek és használati feltételeknek annak érdekében, hogy az érintett vállalkozó vasúti társaság és a pályahálózat-működtető biztonságosan tudja üzemeltetni azokat.

(1b) A vállalkozó vasúti társaságok és a pályahálózat-működtetők

a) egymással és más szereplőkkel együttműködve megteszik a szükséges kockázatkezelési intézkedéseket,

b) a biztonságirányítási rendszereikben figyelembe veszik a vasúti piaci szereplők és a harmadik felek tevékenységével összefüggő kockázatokat,

c) szerződésben állapodnak meg az (1a) bekezdésben megjelölt vasúti piaci szereplőkkel, hogy azok kockázatkezelési intézkedéseket hajtsanak végre, és

d) gondoskodnak arról, hogy az alvállalkozóik kockázatkezelési intézkedéseket hajtsanak végre a közös biztonsági módszerek alkalmazása révén.

(1c) Ha a vállalkozó vasúti társaság, a pályahálózat-működtető, vagy az (1a) bekezdésben említett valamely szereplő a műszaki berendezéseknek – beleértve azok szerkezeti alrendszereit is – a hiányosságával, nem megfelelő kivitelezésével vagy üzemzavarával összefüggésben biztonsági kockázatot észlel, vagy ilyen kockázatról kap tájékoztatást, a hatáskörén belül:

a) megteszi a szükséges korrekciós intézkedéseket az észlelt biztonsági kockázat kezelésére,

b) e kockázatokról értesíti a többi érintett felet annak érdekében, hogy azok megtehessenek minden olyan korrekciós intézkedést, amely a vasúti rendszer biztonsági teljesítményének folyamatos fenntartásához szükséges.

(1d) A vasúti járműveknek a vállalkozó vasúti társaságok közötti cseréje esetén minden érintett szereplő megosztja a többivel a működés biztonsága szempontjából lényeges információkat, így különösen az érintett jármű állapotára és üzemi előzményeire, a nyomon követhetőség céljából a karbantartási nyilvántartás egyes elemeire, a rakodási műveletek nyomon követhetőségére és a fuvarlevelekre vonatkozóan.”

(3) A Vtv. 31. §-a a következő (6)–(8) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A bejelentett szervezet részt vesz a Bizottság által létrehozott bejelentett szervezetek ágazati csoportjában. A pálya menti vagy a fedélzeti ellenőrző-irányító és jelző alrendszerek tekintetében bejelentett szervezet ezen kívül részt vesz az (EU) 2016/796 európai parlamenti és tanácsi rendelet 29. cikkében említett munkacsoport tevékenységében és követi a munkacsoport tevékenysége nyomán kidolgozott iránymutatásokat.

(7) A bejelentett szervezet az Ügynökség részre megküldi az alrendszerek EK-hitelesítési tanúsítványait, valamint a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek EK-megfelelőségi tanúsítványait és EK-alkalmazhatósági tanúsítványait.

(8) A pályahálózat-működtető, valamint a fejlesztési közreműködő NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő zártkörűen működő Részvénytársaság (a továbbiakban: NIF Zrt.) valamint a GSM-R fejlesztő az ÁME hatálybalépését követő 30 napon belül írásban tájékoztatja a közlekedési hatóságot az ÁME-vel érintetten megvalósuló és előrehaladott fejlesztési stádiumban lévő projektekről.”

28. § (1) A Vtv. 33. §-át megelőző alcím címe helyébe a következő alcím cím lép:

„EGYSÉGES BIZTONSÁGI TANÚSÍTVÁNY ÉS VASÚTBIZTONSÁGI ENGEDÉLY”

(2) A Vtv. 33. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„33. § (1) A belföldön bejegyzett vállalkozó vasúti társaság a vasúti pályahálózatot kizárólag az Ügynökség vagy a közlekedési hatóság által – jogszabályban meghatározottak szerint – kiállított egységes biztonsági tanúsítvány birtokában használhatja. Az egységes biztonsági tanúsítvány igazolja, hogy a vállalkozó vasúti társaság létrehozta a biztonsági rendszerét, és a rendeltetés szerinti szolgáltatási területén képes biztosítani a biztonságos működést.

(2) A vállalkozó vasúti társaság az egységes biztonsági tanúsítvány iránti kérelmében feltünteti a vasúti tevékenysége jellegét és mértékét, amelyekre az egységes biztonsági tanúsítvány vonatkozik, valamint a rendeltetés szerinti szolgáltatási területet.

(3) Ha az egységes biztonsági tanúsítványt az Ügynökség állítja ki, a kérelmet, valamint a kérelemre, a vonatkozó eljárások állására és kimenetelére, a fellebbezési tanács kéréseire és határozataira vonatkozó információt az (EU) 2016/796 európai parlamenti és tanácsi rendelet 12. cikke szerinti egyablakos információs és kommunikációs rendszeren keresztül kell benyújtani.

(4) Ha a szolgáltatási terület Magyarország területére korlátozódik, a vállalkozó vasúti társaság kérelmére az egységes biztonsági tanúsítványt kiadása iránti eljárást a közlekedési hatóság folytatja le.

(5) A közlekedési hatóság az egységes biztonsági tanúsítványon feltünteti, hogy milyen jellegű és mértékű vasúti tevékenységekre, valamint mely szolgáltatási területre vonatkozik. Az egységes biztonsági tanúsítvány a vasúti társaság tulajdonában lévő mellékvágányokra is kiterjedhet, amennyiben azok a biztonságirányítási rendszer hatálya alá tartoznak.

(6) Ha a vállalkozó vasúti társaság már rendelkezik az Ügynökség által kiállított egységes biztonsági tanúsítvánnyal, és ki kívánja terjeszteni az abban foglalt szolgáltatási területet, vagy ha már rendelkezik a közlekedési hatóság által kiállított egységes biztonsági tanúsítvánnyal, és az abban foglalt szolgáltatási területet ki kívánja terjeszteni egy másik Európai Uniós tagállamra, a további szolgáltatási területre vonatkozó dokumentációt az (EU) 2016/796 európai parlamenti és tanácsi rendelet 12. cikke szerinti egyablakos információs és kommunikációs rendszeren keresztül nyújtja be az Ügynökségnek.

(7) Ha a vállalkozó vasúti társaság már rendelkezik a közlekedési hatóság által kiállított egységes biztonsági tanúsítvánnyal, és Magyarországon belül ki kívánja terjeszteni a szolgáltatási területét, a további szolgáltatási területre vonatkozó, (3) bekezdés szerinti dokumentációt az (EU) 2016/796 európai parlamenti és tanácsi rendelet 12. cikke szerinti egyablakos információs és kommunikációs rendszeren keresztül nyújtja be a közlekedési hatóságnak.”

29. § (1) A Vtv. 35. § (1)–(2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A jogosultnak a vasútbiztonsági engedély megszerzéséhez teljesítenie kell a vasútbiztonsági tanúsítványra, a biztonsági engedélyre, a biztonságirányítási rendszerekre, a biztonsági jelentésre, valamint az egyes hatósági engedélyezési eljárásokra vonatkozó részletes szabályokról szóló miniszteri rendeletben meghatározott műszaki, működési követelményeket, valamint a személyzetre és a pályahálózat-működtető belső szervezetére vonatkozó biztonsági követelményeket.

(2) Az egységes biztonsági tanúsítvány, valamint a vasútbiztonsági engedély öt évig hatályos. Az egységes biztonsági tanúsítvány, valamint a vasútbiztonsági engedély időbeli hatályának újabb öt évre történő meghosszabbítását a jogosultnak kell kérelmeznie legalább fél évvel az időbeli hatály lejárta előtt. A tevékenység jellegének vagy mértékének lényeges megváltozása esetén az egységes biztonsági tanúsítvány, a pályahálózat lényeges elemei – a vasúti pálya, a jelző- és biztosítórendszer, az energiaellátás, valamint a működési vagy karbantartási szabályok – változása esetén a vasútbiztonsági engedély módosítását a jogosult köteles kérelmezni.

(2a) A (2) bekezdés alkalmazásában a tevékenység jellege tekintetében lényeges megváltozásnak minősül, ha a vállalkozó vasúti társaság által végzett vállalkozó vasúti tevékenységek köre megváltozik.”

(2) A Vtv. 35. § (3)–(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Ha az (1) bekezdésben felsorolt engedélyezési feltételek megváltoznak, a jogosultnak új egységes biztonsági tanúsítványt és vasútbiztonsági engedélyt kell kérelmeznie.

(4) A jogosult haladéktalanul tájékoztatja a közlekedési hatóságot az – a közlekedési hatóság által kiállított – egységes biztonsági tanúsítvánnyal és a vasútbiztonsági engedéllyel kapcsolatos feltételekben bekövetkezett minden változásról, valamint minden olyan esetben, amikor új személyi állományi kategóriák vagy új típusú vasúti járművek bevezetésére kerül sor.

(5) A közlekedési hatóság évente ellenőrzi, hogy – a közlekedési hatóság által kiállított – egységes biztonsági tanúsítvány, valamint a vasútbiztonsági engedély kiadásának alapjául szolgáló feltételek fennállnak-e. Az ellenőrzésért felügyeleti díjat kell fizetni.”

(3) A Vtv. 35. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Ha az egységes biztonsági tanúsítványt a közlekedési hatóság állította ki, és a közlekedési hatóság megállapítja, hogy a jogosult nem felel meg az egységes biztonsági tanúsítványban vagy a vasútbiztonsági engedélyben megfogalmazott feltételeknek, visszavonja az egységes biztonsági tanúsítványt vagy a vasútbiztonsági engedélyt. A közlekedési hatóság az egységes biztonsági tanúsítvány visszavonásáról értesíti a vasúti pályahálózat működtetőjét.

(6a) Ha az egységes biztonsági tanúsítványt az Ügynökség állította ki és a közlekedési hatóság megállapítja, hogy a jogosult nem felel meg az egységes biztonsági tanúsítványban vagy a vasútbiztonsági engedélyben megfogalmazott feltételeknek, a vasútbiztonsági tanúsítványra, a biztonsági engedélyre, a biztonságirányítási rendszerekre, a biztonsági jelentésre, valamint az egyes hatósági engedélyezési eljárásokra vonatkozó részletes szabályokról miniszteri rendeletben meghatározottak szerint az egységes biztonsági tanúsítvány és a vasútbiztonsági engedély korlátozására, visszavonására, vagy felfüggesztésére kerül sor.”

(4) A Vtv. 35. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A közlekedési hatóság a miniszter útján a határozat véglegessé válásától számított két héten belül tájékoztatja az Ügynökséget az általa kiállított egységes biztonsági tanúsítvány és vasútbiztonsági engedély kiadásáról, meghosszabbításáról, módosításáról vagy visszavonásáról. A közlekedési hatóság tájékoztatása kiterjed az érintett vasúti társaság nevére, székhelyére, az egységes biztonsági tanúsítvány és vasútbiztonsági engedély kiállításának időpontjára, az egységes biztonsági tanúsítvány szolgáltatási területére és érvényességére, a vasútbiztonsági engedély hatályára, valamint az egységes biztonsági tanúsítvány és vasútbiztonsági engedély visszavonása esetén a döntése indokolására.”

31. § (1) A Vtv. 36/I. §-t megelőző alcím címe helyébe a következő alcím cím lép:

„A VASÚTI JÁRMŰVEK FORGALOMBA HOZATALA, JAVÍTÁSA, IDŐSZAKOS VIZSGÁLATA ÉS A KARBANTARTÁSÉRT FELELŐS SZERVEZET”

(2) A Vtv. 36/I. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (1a)–(1g) bekezdéssel egészül ki:

„(1) A vasúti jármű csak azt követően hozható forgalomba, hogy az Ügynökség vagy a közlekedési hatóság a forgalombahozatali járműengedélyt megadta.

(1a) A kérelmező a forgalombahozatali járműengedélyre vonatkozó kérelmében meghatározza a jármű alkalmazási területét. A kérelem tartalmazza annak igazolását, hogy sor került a jármű és az alkalmazási terület hálózata közötti műszaki összeegyeztethetőség ellenőrzésére. Ha a műszaki összeegyeztethetőséget igazoló dokumentumok megszerzéséhez próbaüzemre van szükség, a közlekedési hatóság ideiglenes engedélyt állít ki a kérelmező részére a járműnek a hálózaton gyakorlati ellenőrzés céljából való használata tekintetében. A közlekedési hatóság intézkedéseket hoz a próbaüzemek végrehajtásának biztosítására.

(1b) A kérelmet, valamint az összes, a kérelemre, a vonatkozó eljárások állására és kimenetelére, a fellebbezési tanács kéréseire és határozataira vonatkozó információt az (EU) 2016/796 európai parlamenti és tanácsi rendelet 12. cikkében említett egyablakos információs és kommunikációs rendszeren keresztül kell benyújtani.

(1c) Ha a vasúti jármű alkalmazási területe Magyarország területére korlátozódik, a forgalombahozatali járműengedély megadása iránti eljárást a kérelmező kérelmére a közlekedési hatóság folytatja le.

(1d) Azon meglévő járművek felújítása vagy korszerűsítése esetén, amelyek már rendelkeznek forgalombahozatali járműengedéllyel, új forgalombahozatali járműengedélyre van szükség, ha:

a) olyan mértékű változás következik be az ÁME-kben és a nemzeti szabályokban a vasúti jármű és az alkalmazási terület közötti műszaki összeegyeztethetőség ellenőrzésére meghatározott paraméterek értékeiben, hogy kívül esnek az ÁME-kben vagy a nemzeti szabályokban meghatározott elfogadható tartományon;

b) a tervezett munkálatok negatív hatással lehetnek az érintett jármű általános biztonsági szintjére; vagy

c) a vonatkozó ÁME-k megkövetelik azt.

(1e) Ha a kérelmező egy már engedélyezett jármű alkalmazási területét ki kívánja terjeszteni, a további alkalmazási területtel kapcsolatban ki kell egészítenie a dokumentációt. A kérelmezőnek a dokumentációt be kell nyújtania az Ügynökségnek, amely az eljárási szabályokat követve kiállítja az aktualizált engedélyt, amely már a kiterjesztett alkalmazási területre vonatkozik.

(1f) Ha a kérelmező részére a (8) bekezdésnek megfelelően már kiállítottak járműengedélyt, és az adott tagállamon belül ki kívánja terjeszteni az alkalmazási területet, a további alkalmazási területtel kapcsolatban ki kell egészítenie a dokumentációt. A kérelmezőnek a dokumentációt be kell nyújtania a közlekedési hatóságnak, amely az eljárásokat követve kiállítja az aktualizált engedélyt, amely már a kiterjesztett alkalmazási területre vonatkozik.

(1g) Ha a kérelmező a vasúti járműre vonatkozó forgalombahozatali engedélyt kapott, a vasúti jármű első használatát megelőzően a közlekedési hatóság az üzembentartó kérésére a forgalombahozatali engedélyre vonatkozó adatokat a nemzeti vasúti járműnyilvántartásba bejegyzi.”

32. § A Vtv. a 36/I. §-t követően a következő alcímmel egészül ki:

„TÍPUSENGEDÉLY

36/J. § (1) A járművek típusengedélye iránti kérelmet, valamint az összes, a kérelemre, a vonatkozó eljárások állására és kimenetelére, a fellebbezési tanács kéréseire és határozataira vonatkozó információt az (EU) 2016/796 európai parlamenti és tanácsi rendelet 12. cikkében említett egyablakos információs és kommunikációs rendszeren keresztül kell benyújtani.

(2) Ha a vasúti járműtípus alkalmazási területe Magyarország területére korlátozódik, a kérelmező kérelmére a típusengedély megadása iránti eljárást a közlekedési hatóság folytatja le.

(3) Ha az Ügynökség vagy a közlekedési hatóság forgalombahozatali járműengedélyt állít ki, ezzel egyidejűleg – a kérelmező kérésére – járműtípus-engedélyt is kiállít, amely a járműnek ugyanarra az alkalmazási területére vonatkozik.

(4) Ha változás következik be az ÁME-k vagy a nemzeti szabályok azon rendelkezéseiben, amelyek alapján a járműtípus-engedélyt kiállították, az adott ÁME vagy nemzeti szabály határozza meg, hogy a már kiállított járműtípus-engedély hatályban marad, vagy azt meg kell újítani. Ha az engedélyt meg kell újítani, az Ügynökség vagy a közlekedési hatóság által végzett ellenőrzés a módosított szabályokra korlátozódik.

(5) A közlekedési hatóság gondoskodik az általa kiállított járműtípus-engedélyeknek az (EU) 2016/797 európai parlamenti és tanácsi irányelv 48. cikkében említett engedélyezett járműtípusok európai nyilvántartásában történő nyilvántartásba vételéről.

(6) A valamely engedélyezett járműtípusnak megfelelő jármű vagy járműsorozat számára az adott típusnak való megfelelőséget igazoló, a kérelmező által benyújtott nyilatkozat alapján az Ügynökség vagy a közlekedési hatóság további ellenőrzések nélkül kiállítja a forgalombahozatali járműengedélyt.”

36. § (1) A Vtv. 80. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A közlekedési hatóság feladat- és hatáskörébe tartozik:)

„b) – ha a vállalkozó vasúti társaság szolgáltatási területe Magyarország területére korlátozódik, és a vállalkozó vasúti társaság a közlekedési hatóság eljárását kérelmezte – az egységes biztonsági tanúsítvány, valamint a vasútbiztonsági engedély kiállítása, meghosszabbítása, módosítása, visszavonása, valamint az abban foglalt feltételek teljesítésének ellenőrzése,”

(3) A Vtv. 80. § (1) bekezdés i) és j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A közlekedési hatóság feladat- és hatáskörébe tartozik:)

„i) az egységes biztonsági tanúsítvány megszerzéséhez szükséges tudnivalókról ingyenesen hozzáférhető útmutató készítése,

j) együttműködés és információcsere a más EGT-államokban működő vasútbiztonsági hatóságokkal döntéshozatali kritériumaik uniós szintű harmonizálása érdekében, elsősorban az Ügynökség által létrehozott hálózaton belül,”

(4) A Vtv. 80. § (1) bekezdés p) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A közlekedési hatóság feladat- és hatáskörébe tartozik:)

„p) a vasúti járművek – e törvényben foglaltak szerinti – forgalomba hozatalának engedélyezése, típusengedélyek kiadása,”

(5) A Vtv. 80. § (1) bekezdés t) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő u) és v) ponttal egészül ki:

(A közlekedési hatóság feladat- és hatáskörébe tartozik:)

„t) együttműködés az Ügynökséggel a forgalombahozatali járműengedélyeknek az (EU) 2016/797 európai parlamenti és tanácsi irányelv 21. cikke (5) bekezdésének megfelelően, vagy jármű-típusengedélyeknek az (EU) 2016/797 európai parlamenti és tanácsi irányelv 24. cikkének megfelelően történő kiállításában, megújításában, módosításában és visszavonásában, valamint az (EU) 2016/798 európai parlamenti és tanácsi irányelv 10. cikk (5) bekezdése szerinti egységes biztonsági tanúsítványok kiállításában, megújításában, módosításában és visszavonásában, valamint az ÁME-k kidolgozásában és felülvizsgálatában,

u) a vasúti járművezetők munkaidejére, vezetési idejére és pihenőidejére vonatkozó szabályok betartásának vasúti közlekedésbiztonsági szempontból történő ellenőrzése,

v) mindazon feladatok ellátása, amelyeket törvény vagy kormányrendelet feladatkörébe utal.”

(6) A Vtv. 80/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A közlekedési hatóság ügyintézési határideje a kérelemre indult, a 80. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott engedélyezési eljárásokban, és az ellenőrzési eljárásokban két hónap. A vasúti pálya létesítésével, korszerűsítésével, átalakításával, használatbavételével, az egységes biztonsági tanúsítvánnyal, a vasútbiztonsági engedéllyel, valamint a vasúti járművek forgalomba hozatalának engedélyezésével, típusengedélyezésével összefüggő hatósági eljárások ügyintézési határideje négy hónap. A vasúti szakhatósági eljárás ügyintézési határideje huszonegy nap.”

(7) A Vtv. 80/A. §-a a következő (3b) és (3c) bekezdéssel egészül ki:

„(3b) A vasúti pálya létesítésével, korszerűsítésével, átalakításával, használatbavételével, az egységes biztonsági tanúsítvánnyal, a vasútbiztonsági engedéllyel, valamint a vasúti járművek forgalomba hozatalának engedélyezésével, típusengedélyezésével összefüggő hatósági eljárások tekintetében a közlekedési hatóság a kérelem beérkezését követő egy hónapon belül tájékoztatja a kérelmezőt arról, hogy a dokumentáció hiánytalan vagy hiánypótlás keretében – határidő tűzésével – felhívja a kérelmezőt a megfelelő kiegészítő információk benyújtására.

(3c) Az ügyintézési határidő azt a napot követő napon kezdődik, amikor a kérelmező a döntés meghozatalához szükséges valamennyi lényeges információt a közlekedési hatóság rendelkezésre bocsátja. A közlekedési hatóság a kérelem beérkezésétől számított tizenöt napon belül értesíti az ügyfeleket és az érdekelteket az eljárás megindításáról.”

37. § (1) A Vtv. 80/E. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) Az ügyfél a vasúti közlekedési hatóság egységes biztonsági tanúsítvánnyal, jármű forgalomba hozatali engedélyezési eljárásai esetén, a döntés közlésétől számított egy hónapon belül kérheti annak felülvizsgálatát. A közlekedési hatóság két hónapon belül dönt a kérelemről, amelynek keretében megerősítheti vagy megváltoztathatja döntését. Ha a közlekedési hatóság az ügyfél kérelme alapján az elutasító döntését megerősítette, az ügyfél a döntés ellen fellebbezéssel élhet.”

38. § A Vtv. a 80/F. §-át követően a következő alcímmel egészül ki:

„A KÖZLEKEDÉSI HATÓSÁG EGYÜTTMŰKÖDÉSE AZ EURÓPAI UNIÓ VASÚTI ÜGYNÖKSÉGÉVEL

80/G. § (1) A közlekedési hatóság az Ügynökséggel az (EU) 2016/796 európai parlamenti és tanácsi rendelet 76. cikke szerinti együttműködési megállapodást köt.

(2) Az együttműködési megállapodás lehet egyedi vagy keretmegállapodás.

(3) Az együttműködési megállapodás tartalmazza a célok teljesítéséhez szükséges feladatok és feltételek részletes leírását, az alkalmazandó határidőket, valamint a kérelmezők által fizetendő díjak felosztásának módját.

(4) A kérelmezőre háruló adminisztratív terhek és költségek csökkentése érdekében az együttműködési megállapodás egyedi együttműködési rendelkezéseket is tartalmazhat azokra a pályahálózatokra, amelyeknél földrajzi vagy történelmi okokból speciális szakértelemre van szükség.

(5) Ha a (4) bekezdés szerinti pályahálózatok el vannak zárva az országos vasúti pályahálózattól, az együttműködési megállapodás lehetővé teheti az Ügynökség feladatainak a közlekedési hatóságra való átruházását, amennyiben ez a források hatékony és arányos kiosztásához szükséges.”

39. § A Vtv. a következő 87/I. §-sal egészül ki:

„87/I. § (1) A 2020. június 16. napjáig kiadott vasútbiztonsági tanúsítványok az időbeni hatályuk lejártáig hatályban maradnak.

(2) A járműveknek 2020. június 16. napjáig kibocsátott üzembehelyezési engedélyei, valamint minden egyéb olyan engedély, amelyet 2016. június 15. napja előtt adtak meg – a nemzetközi megállapodások, és ezen belül is különösen a RIC (Regolamento Internazionale Carrozze) és a RIV (Regolamento Internazionale Veicoli) alapján megadott engedélyeket is ideértve – továbbra is érvényben maradnak a kibocsátásuk feltételeinek megfelelően.

(3) A (2) bekezdés szerinti üzembehelyezési engedéllyel rendelkező járművek számára új forgalombahozatali járműengedélyt kell kiállítani annak céljából, hogy üzemelhessenek egy vagy több olyan hálózaton, amelyre még nem vonatkozik az engedélyük. Az említett további hálózatokon történő forgalomba hozatalra az (EU) 2016/797 európai parlamenti és tanácsi irányelv 21. cikke vonatkozik.

(4) 2031. június 16. napjáig az Ügynökség általi, az (EU) 2016/797 európai parlamenti és tanácsi irányelv 19. cikkben említett előzetes engedélyezésre vonatkozó kötelezettség nem vonatkozik a 2016. június 15. napját megelőzően aláírt szerződésekben foglalt opciókra, még abban az esetben sem, ha azokkal 2016. június 15. napját követően élnek.”

40. § (1) A Vtv. 88. § (1) bekezdése a következő 19–21. ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)

„19. a vasút-villamosra alkalmazandó engedélyezési eljárások eljárásjogi szabályait,

20. a vasúti járművek forgalomba hozatalának engedélyezésével, típus engedélyezésével kapcsolatos eljárások eljárásjogi szabályait,

21. az egységes biztonsági tanúsítvánnyal és a vasútbiztonsági engedéllyel összefüggő eljárások eljárásjogi szabályait”

(rendeletben állapítsa meg.)

(2) A Vtv. 88. § (2) bekezdés 8. és 9. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy)

„8. a vasúti igazgatási szerv, valamint a közlekedési hatóság eljárásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak körét és mértékét, valamint az azok megfizetésére vonatkozó anyagi jogi, továbbá a közlekedési hatóság és az egyes eljárásokban közreműködők közötti megosztására vonatkozó részletes szabályokat, valamint az Ügynökség eljárásába bevont közlekedési hatóság nemzeti óradíját az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben,

9. a vasúti járművek forgalomba hozatalának engedélyezésével, típus engedélyezésével kapcsolatos eljárások anyagi jogi szabályait,”

(rendeletben állapítsa meg.)

(3) A Vtv. 88. § (2) bekezdés 32. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy)

„32. a vasút-villamosra vonatkozó műszaki előírásokat, a vasút-villamos üzemeltetésére, a vasút-villamosokra alkalmazandó engedélyezési eljárásokra, továbbá a vasút-villamos közlekedése esetén követendő forgalmi szabályokra és azok hatósági jóváhagyására vonatkozó anyagi jogi szabályokat, valamint a vasút-villamos pályahálózat üzemeltetésére és forgalomirányítására vonatkozó anyagi jogi szabályokat,”

(rendeletben állapítsa meg.)

41. § (1) A Vtv. 89. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)

„a) a vasútbiztonságról szóló, 2016. május 11-i (EU) 2016/798 európai parlamenti és tanácsi irányelv, az irányelv 3. cikk 10–14. pontjai, 20–26. cikkei valamint I. melléklete kivételével;”

(2) A Vtv. 89. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)

„d) a vasúti rendszer Európai Unión belüli kölcsönös átjárhatóságáról szóló, 2016. május 11-i (EU) 2016/797 európai parlamenti és tanácsi irányelv;”

(3) A Vtv. 89. § (2) bekezdése a következő i)–j) ponttal egészül ki:

(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusok végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg:)

„i) az Európai Unió Vasúti Ügynökségéről és a 881/2004/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. május 11-i (EU) 2016/796 európai parlamenti és tanácsi rendelet,

j) a 2012/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 11. cikke szerinti gazdasági egyensúlyra irányuló vizsgálat alkalmazására vonatkozó eljárás és kritériumok megállapításáról szóló, 2018. november 20-i (EU) 2018/1795 bizottsági végrehajtási rendelet 11. cikkének (3) bekezdése.”

42. § A Vtv.

- 1. 2. § 1. pont 1.10. alpontjában az „A transzeurópai hagyományos és nagy sebességű vasúti rendszerben a vasúti jármű az Átjárhatósági Műszaki Előírások szerinti egy vagy több alrendszerből vagy ezen alrendszerek egy vagy több részéből áll” szövegrész helyébe az „Az uniós vasúti rendszerben a vasúti jármű egy vagy több strukturális és funkcionális alrendszerből áll” szöveg,

- 2. 2. § 2. pont 2.19. alpontjában és a 88. § (2) bekezdés 28. pontjában az „üzembehelyezési engedéllyel” szövegrész helyébe a „forgalombahozatali járműengedéllyel” szöveg,

- 3. 9/C. § (3) bekezdésében a „vasútbiztonsági tanúsítvánnyal” szövegrész helyébe az „egységes biztonsági tanúsítvánnyal” szöveg,

- 4. 9/D. §-ában az „Európai Vasúti Ügynökséget” szövegrész helyébe az „Európai Unió Vasúti Ügynökségét (a továbbiakban: Ügynökség)” szöveg,

- 5. 10. § (1) bekezdés c) pontjában az „üzembe helyezéséhez” szövegrész helyébe a „forgalomba hozatalához” szöveg,

- 6. 32/A. § (3) bekezdésében a „Vasútbiztonsági tanúsítvány” szövegrész helyébe az „Egységes biztonsági tanúsítvány” szöveg,

- 7. 32/A. § (4) bekezdés b) pontjában az „a vasútbiztonsági tanúsítványban” szövegrész helyébe a „az egységes biztonsági tanúsítványban” szöveg,

- 8. 32/A. § (6) bekezdésében a „vasútbiztonsági tanúsítványokról” szövegrész helyébe az „egységes biztonsági tanúsítványokról” szöveg,

- 9. 35. § (5a) bekezdés c) és f) pontjában a „vasútbiztonsági tanúsítványa” szövegrész helyébe az „egységes biztonsági tanúsítványa” szöveg,

- 10. 35. § (8) bekezdésben az „A vasútbiztonsági tanúsítvánnyal, kiegészítő vasútbiztonsági tanúsítvánnyal” szövegrész helyébe az „Az egységes biztonsági tanúsítvánnyal” szöveg,

- 11. 35. § (8) bekezdés a) pontjában a „vasútbiztonsági tanúsítvánnyal” szövegrész helyébe az „egységes biztonsági tanúsítvánnyal” szöveg,

- 12. 36/I. § (3) bekezdésében az „az üzembe helyezés” szövegrész helyébe az „a forgalomba hozatal” szöveg,

- 13. 36/I. § (4) bekezdésében az „Az üzembe helyezés” szövegrész helyébe az „A forgalomba hozatal” szöveg,

- 14. 36/I. § (5) bekezdés a) pontjában a „típus- vagy üzembehelyezési engedéllyel” szövegrész helyébe a „típusengedéllyel vagy forgalombahozatali járműengedéllyel” szöveg,

- 15. 44. § (3) bekezdésében a „NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő zártkörűen működő Részvénytársaság (a továbbiakban: NIF Zrt.)” szövegrész helyébe a „NIF Zrt.” szöveg,

- 17. 79/A. § (1) bekezdésében az „Európai Unió Vasúti Ügynökségével” szövegrész helyébe az „Ügynökséggel” szöveg,

- 19. 80. § (1) bekezdés r) pontjában az „üzembe helyezésére” szövegrész helyébe a „forgalomba hozatalára” szöveg,

- 20. 80. § (2) bekezdésében az „Európai Vasúti Ügynökségnek” szövegrész helyébe az „Ügynökségnek” szöveg,

- 21. 80. § (3) bekezdésében az „a vasúti járművek üzembehelyezése” szövegrész helyébe az „a vasúti járművek forgalomba hozatali” szöveg,

- 22. 81. § (9) bekezdésében az „a vasútbiztonsági tanúsítvánnyal (kiegészítő tanúsítvánnyal)” szövegrész helyébe az „az egységes biztonsági tanúsítvánnyal” szöveg,

- 23. 81. § (9) bekezdés a) pontjában az „a vasútbiztonsági tanúsítvánnyal (kiegészítő vasútbiztonsági tanúsítvány)” szövegrész helyébe az „az egységes biztonsági tanúsítvánnyal” szöveg,

- 24. 81. § (16a) bekezdés c) pontjában a „vasútbiztonsági tanúsítvány” szövegrész helyébe az „egységes biztonsági tanúsítvány” szöveg,

- 25. 84/A. § (2) bekezdésében, a 85. § (1) bekezdésében, a 85/C. § (1) bekezdésében, a 85/F. § (1) bekezdésében és a 85/O. §-ában az „a vasútbiztonsági tanúsítványra és engedélyre” szövegrész helyébe az „az egységes biztonsági tanúsítványra és vasútbiztonsági engedélyre” szöveg,

- 28. 88. § (2) bekezdés 3. pontjában az „a vasútbiztonsági tanúsítványra” szövegrész helyébe az „az egységes biztonsági tanúsítványra” szöveg

lép.

43. § Hatályát veszti a Vtv.

- a) 2. § 6. pont 6.3. alpontja,

- b) 35. § (5a) bekezdés d) pontja,

- d) 80/E. § (1) és (2) bekezdése, valamint (5) bekezdése,

- f) 89. § (1) bekezdés e) pontja.

44. § A légi-, a vasúti és a víziközlekedési balesetek és egyéb közlekedési események szakmai vizsgálatáról szóló 2005. évi CLXXXIV. törvény (a továbbiakban: Kbvt.) 3. § (7) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:

(A közlekedésbiztonsági szerv független minden olyan személytől és szervezettől, akinek vagy amelynek érdekei a kivizsgáló szervezet feladataival ütköznek, így különösen:)

„j) az Európai Unió Vasúti Ügynökségétől.”

45. § (1) A Kbvt. 7. § (1) bekezdés f) pontja a következő fe) alponttal egészül ki:

(A közlekedésbiztonsági szerv:

a közlekedési balesetek és az egyéb közlekedési események megelőzése érdekében biztonsági ajánlást tesz)

„fe) súlyos vasúti baleset, vasúti baleset és váratlan vasúti esemény esetén – amennyiben az ajánlás jellege miatt ez szükséges – az Ügynökségének;”

(2) A Kbvt. 7. § (1) bekezdése a következő o) ponttal egészül ki:

(A közlekedésbiztonsági szerv:)

„o) az Európai Unió más tagállamainak vasúti kivizsgáló szervezeteivel együttműködve részt vesz egy vasúti szakértői értékelő program kialakításában, és bekapcsolódik abba saját hatékonyságának és függetlenségének nyomon követése érdekében.”

46. § A Kbvt. 10/C. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Súlyos vasúti baleset esetén – valamint, ha a közlekedésbiztonsági szerv úgy dönt, hogy vasúti balesettel vagy váratlan vasúti eseménnyel kapcsolatban szakmai vizsgálatot indít – a közlekedésbiztonsági szerv vezetője a szakmai vizsgálat megindításáról szóló döntés meghozatalát követő egy héten belül tájékoztatja az Európai Unió Vasúti Ügynökségét. A tájékoztatás tartalmazza a baleset dátumát, idejét és helyét, valamint annak jellegét és következményeit a halálos áldozatok, személyi sérülések és anyagi károk tekintetében.”

47. § A Kbvt. 14/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„14/A. § Vasúti baleset vagy esemény bekövetkezése esetén a biztonsági ajánlások címzettjeit, a vasúti közlekedési hatóságot, az Európai Unió Vasúti Ügynökségét, a balesetben vagy eseményben érintett mentőszolgálatokat, a megsérült vagyontárgyak tulajdonosait, a gyártókat, az érintett szolgáltatások igénybevevőinek képviselőit és a munkavállalók képviselőit igény esetén tájékoztatni kell a vizsgálat folyamatáról, és lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a tájékoztatás kézhezvételétől számított 30 napon belül írásban ismertessék álláspontjukat és véleményüket a vizsgálattal kapcsolatban, valamint megjegyzést tegyenek a zárójelentés-tervezetben szereplő információkra.”

48. § A Kbvt. 15. § (2a) bekezdése a következő c)–e) ponttal egészül ki:

[A (2) bekezdésben foglaltakon kívül meghatalmazott képviselőt delegálhat továbbá]

„c) annak az EU tagállamnak a kivizsgáló szerve, amely a súlyos vasúti balesetben, a vasúti balesetben és a váratlan vasúti eseményben érintett vállalkozó vasúti társaság letelepedési helyének minősül és működését ott engedélyezték,

d) annak az EU tagállamnak a kivizsgáló szerve, amelyben a súlyos vasúti balesetben, a vasúti balesetben és a váratlan vasúti eseményben érintett vasúti járművet nyilvántartásba vették, vagy

e) annak az EU tagállamnak a kivizsgáló szerve, amelynek a területén a súlyos vasúti balesetben, a vasúti balesetben és a váratlan vasúti eseményben érintett vasúti jármű karbantartására sor került.”

49. § A Kbvt. 23. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Ez a törvény a következő uniós aktusoknak való megfelelést szolgálja:)

„c) a 22. § (1) bekezdés a) pontjában adott felhatalmazások alapján kiadott rendeletekkel együtt a vasútbiztonságról szóló, 2016. május 11-i (EU) 2016/798 európai parlamenti és tanácsi irányelv 3. cikk 10–14. pontjai, 20–26. cikkei valamint I. melléklete;”

50. § A Kbvt.

- a) 2. § l) pontjában az „a vonatok üzemeltetését és az üzemeltetés” szövegrész helyébe az „a vasúti tevékenységek” szöveg,

- b) 3. § (4) bekezdésében az „Európai Vasúti Ügynökség” szövegrész helyébe az „Európai Unió Vasúti Ügynöksége (a továbbiakban: az Ügynökség)” szöveg,

- c) 5. § (1) bekezdésben az „a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényt” szövegrész helyébe az „az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényt” szöveg,

- d) 9. § (1) bekezdésben az „akadályozva” szövegrész helyébe az „akadályozva, az esemény vizsgálatára jogosult más hatóságokkal egyidejűleg is” szöveg,

- e) 14. §-ában a „folyamatáról” szövegrész helyébe a „folyamatáról kérésükre” szöveg,

- f) 15. § (2b) bekezdés a) pontjában a „roncsokat” szövegrész helyébe a „roncsokat, és részt venni a bizonyítékok összegyűjtésében” szöveg,

- g) 16. § (6) bekezdésében az „Európai Vasúti Ügynökségnek” szövegrész helyébe az „Európai Unió Vasúti Ügynökségének” szöveg,

- h) 19. § (2) bekezdésében az „Európai Vasúti Ügynökséget” szövegrész helyébe az „Európai Unió Vasúti Ügynökségét” szöveg

lép.

51. § Hatályát veszti a Kbvt. 9. § (1) bekezdés a) pontjában a „– az esemény vizsgálatára külön jogszabály alapján jogosult más hatóságokkal egyidejűleg is –” szövegrész.