2019. évi CXV. törvény — mi változott? 2020. január 2.

1. § A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 20. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A kiszabott bírság és a pénzkövetelés biztosítása összegének megfizetésével kapcsolatos jogszabályban meghatározott költséget az állam viseli. A kiszabott bírság és a pénzkövetelés biztosítása összegének megfizetése e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott számlaszámra történő befizetéssel történik. A megfizetett bírság és a pénzkövetelés biztosítása összegét – az azt megállapító döntés véglegessé válásáig – az eljáró hatóság elkülönítetten kezeli.”

2. § A Kkt. 21/K. § a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A közreműködő felelős azért, hogy az átadott adatok joghatással járó mérés eredményeként előállított, hatósági eljárás lefolytatását megalapozó, bizonyító erővel bíró adatok legyenek. A NÚSZ. Zrt. és a hatóság közötti, a Nemzeti Tengelysúlymérő rendszer keretében végmenő, zárt, közvetlen adatkapcsolaton keresztül történő adatátadás az e § szerinti eljárás tekintetében kötelező erejű okirati bizonyítéknak tekintendő.”

3. § A Kkt. 22. § (5) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

(Az engedélyezett járműtípusokkal, valamint a jóváhagyott alkatrészekkel, tartozékokkal és önálló műszaki egységekkel kapcsolatos ellenőrzésekre a közlekedési hatóság)

„c) a gépjárművek és pótkocsijaik, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkotóelemeinek és önálló műszaki egységeinek jóváhagyásáról és piacfelügyeletéről, a 715/2007/EK és az 595/2009/EK rendelet módosításáról, valamint a 2007/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. május 30-i (EU) 2018/858 európai parlamenti és tanácsi rendelet”

(szerinti műszaki szolgálatot jelöl ki.)

4. § A Kkt. 22/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„22/C. § A közlekedési hatóság látja el

a) a mezőgazdasági és erdészeti járművek jóváhagyásáról és piacfelügyeletéről szóló, 2013. február 5-i 167/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben,

b) a két- vagy háromkerekű járművek, valamint a négykerekű motorkerékpárok jóváhagyásáról és piacfelügyeletéről szóló, 2013. január 15-i 168/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben, valamint

c) a gépjárművek és pótkocsijaik, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkotóelemeinek és önálló műszaki egységeinek jóváhagyásáról és piacfelügyeletéről, a 715/2007/EK és az 595/2009/EK rendelet módosításáról, valamint a 2007/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. május 30-i (EU) 2018/858 európai parlamenti és tanácsi rendeletben

meghatározott piacfelügyeleti feladatokat.”

5. § A Kkt. 49. § (1) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:

(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusok végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg:)

„j) a gépjárművek és pótkocsijaik, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkotóelemeinek és önálló műszaki egységeinek jóváhagyásáról és piacfelügyeletéről, a 715/2007/EK és az 595/2009/EK rendelet módosításáról, valamint a 2007/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. május 30-i (EU) 2018/858 európai parlamenti és tanácsi rendelet.”

6. § A Kkt.

- a) 18. § (12) bekezdésében a „(10) bekezdés” szövegrész helyébe a „(11) bekezdés” szöveg,

- b) 45/B. § 2., 4., 6. pontjában és a 48. § (3) bekezdés a) pont 47. alpontjában az „elektromos meghajtású jármű” szövegrész helyébe az „elektromos meghajtású gépjármű” szöveg,

- c) 45/B. § 9. pontjában az „elektromos meghajtású járművek” szövegrész helyébe az „elektromos meghajtású gépjárművek” szöveg

lép.

7. § A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 36/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„36/A. § A helyi iparűzési adóból származó bevétel elsőként – a fővárosi önkormányzat esetén külön törvényben meghatározottak szerint – a helyi közösségi közlekedési feladat ellátására, a helyi közösségi közlekedési feladat ellátásához szükséges összegen felüli bevétel különösen a települési önkormányzat képviselő-testületének hatáskörébe tartozó szociális ellátások finanszírozására használható fel. A helyi iparűzési adóból származó bevétel az önkormányzati hivatal állományában foglalkoztatottak személyi juttatásai és az ahhoz kapcsolódó munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó finanszírozására nem fordítható azt meghaladó mértékben, mint amilyen mértékben a települési önkormányzatot az adóerő-képessége szerint a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott hivatali működési támogatáshoz kapcsolódó beszámítás terheli.”

12. § A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Lt.) 29. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az (EU) 2018/1139 európai parlamenti és tanácsi rendelet hatálya alá nem tartozó légijármű, komponens és polgári légiközlekedéssel kapcsolatos eszköz gyártásának, javításának és karbantartásának általános szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg.”

13. § (1) Az Lt. 73. § (1) bekezdése a következő e)–f) pontokkal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)

„e) az (EU) 2018/1139 európai parlamenti és tanácsi rendelet hatálya alá nem tartozó légijármű, komponens és légiközlekedéssel kapcsolatos eszköz gyártásának, javításának és karbantartásának általános szabályait,

f) a polgári célú légiközlekedési szakszemélyzet tagjainak körét, akiknek képzéséhez a légiközlekedési hatóság engedélye szükséges, továbbá a képzési engedély tartalmára vonatkozó általános szabályokat.”

(2) Az Lt. 73. § (1) bekezdése a következő k) és l) pontokkal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)

„k) a polgári légijármű, valamint a légiközlekedéssel kapcsolatos eszköz típusalkalmassági tanúsítvány felfüggesztésének és visszavonásának részletes szabályait,

l) a légialkalmassági tanúsítvány kötelező tartalmi elemeit, valamint az üzemben tartónak a légialkalmasság fenntartásával és igazolásával összefüggő általános feladatait.”

14. § Az Lt.

- a) 19. § (6) bekezdésében az „eljárásjogi szabályait,” szövegrész helyébe az „eljárásjogi szabályait, az üzembentartási engedély kötelező tartalmi elemeit,” szöveg,

- b) 19. § (7) bekezdés g) pontjában az „érvényességi idejét” szövegrész helyébe az „időbeli hatályát” szöveg,

- c) 51. § (9) bekezdésében az „a repülőtér akadálykorlátozási felületeinek kijelöléséről, a légiközlekedési akadályok jelölésének főbb szabályairól valamint Magyarország légiközlekedési terep és akadály adatbázisának létrehozásáról és fenntartásáról rendelkező kormányrendeletben, meghatározott” szövegrész helyébe az „a légiközlekedésről szóló törvény végrehajtásáról szóló kormányrendeletben meghatározott” szöveg,

- d) 73/B. § a) pontjában a „részletes szabályait” szövegrész helyébe az „eljárásjogi szabályait, valamint az üzembentartási engedély kötelező tartalmi elemeit” szöveg

lép.

17. § A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Vkt.) 21. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A 20 tengeri mérföldnél hosszabb utakon közlekedő tengeri személyhajó és tengeri gyorsjáratú vízijármű, az államhatárt átlépő belvízi személyhajó, valamint a nyaralóhajó üzemben tartója köteles felkutatási és mentési, valamint hatósági feladatok végrehajtását biztosító célokra a hajón utazó személyek nevét, életkorát, nemét és állampolgárságát tartalmazó utasnyilvántartást vezetni, és azt szükség esetén a felkutató és mentőszolgálatok, valamint – a hatóság adatkérése esetén – a 48/A. § (1) bekezdésében megjelölt hatóságok rendelkezésére bocsátani.”

18. § A Vkt. 24. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„24. § (1) Belföldi forgalomban magyar lajstromban nyilvántartott személyhajó és áruszállító hajó, továbbá komp és gazdasági célú hajózási tevékenység végzése céljából üzemeltetett kishajó csak abban az esetben vehet részt, ha az üzembentartó érvényes hajó-felelősségbiztosítási szerződéssel rendelkezik.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott vízi jármű esetében a rendőrség ellenőrzi az (1) bekezdésben foglalt hajó-felelősségbiztosítási szerződés meglétét, és ha annak hiányát állapítja meg, a további közlekedést megtiltja.

(3) A hajó-felelősségbiztosítási szerződés megkötését tanúsító bizonylatot (kötvény, igazolólap) a vízi jármű vezetője köteles a vízi járművön tartani, és azt jogszabályban meghatározott esetben felmutatni.

(4) Ha megállapítást nyer, hogy az (1) bekezdésben megjelölt vízi járműre nincs érvényes hajó-felelősségbiztosítási biztosítási szerződés, az üzembentartó lakhelye (székhelye) szerinti illetékes hajózási hatóság tizenöt napon belül felhívja az üzembentartót a biztosítási szerződés megkötésének igazolására. Amennyiben az üzembentartó a felhívás kézhezvételétől számított nyolc napon belül a biztosítási szerződés fennállását nem igazolja, a hajózási hatóság a hajózási engedélyt visszavonja.”

19. § A Vkt. 25. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„25. § (1) A biztosítási szerződés akkor felel meg a 24. § (1) bekezdésében írt követelményeknek, ha az fedezetet nyújt a 2017. évi CVII. törvénnyel kihirdetett a felelősségnek a belvízi hajózásban való korlátozásáról szóló 2012. évi strasbourgi egyezmény (CLNI 2012) 2. cikkében meghatározott korlátozás hatálya alá eső követelések kockázati körében bekövetkezett károkra – beleértve a sérelemdíjat – a CLNI 2012-ben meghatározott biztosítási összegek legalább 10%-os mértékéig.

(2) A biztosító a 2017. évi CVII. törvénnyel kihirdetett a felelősségnek a belvízi hajózásban való korlátozásáról szóló 2012. évi strasbourgi egyezményben (CLNI 2012) foglalt korlátozások esetein kívül is mentesülhet szolgáltatási kötelezettsége alól.

(3) Ha megállapítást nyer, hogy az (1) bekezdésben megjelölt vízi járműre nincs érvényes hajó-felelősségbiztosítási biztosítási szerződés, az üzembentartó lakhelye (székhelye) szerinti illetékes hajózási hatóság tizenöt napon belül felhívja az üzembentartót a biztosítási szerződés megkötésének igazolására. Amennyiben az üzembentartó a felhívás kézhezvételétől számított nyolc napon belül a biztosítási szerződés fennállását nem igazolja, a hajózási hatóság a hajózási engedélyt visszavonja.”

20. § (1) A Vkt. 87. §-a a következő 21a. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„21a. kisgéphajó: minden saját gépi berendezésével hajtott kishajó, kivéve azokat a kishajókat, amelyeknél a motort csak korlátozott mértékű helyváltoztatásra (kikötőben vagy be- és kirakodó helyen), illetve azok vontatásakor vagy tolásakor a műveletképesség növelésére használják;”

(2) A Vkt. 87. §-a a következő 29a. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„29a. nyaralóhajó: az a 12 főnél nem nagyobb befogadóképességű kedvtelési célú kisgéphajó, amelynek hajótesten mért hossza a 15 métert nem haladja meg, és legnagyobb holtvízi sebessége nem több 15 km/h-nál; és amelyre a hajózási hatóság nyaralóhajó bérbeadása hajózási tevékenységre engedélyt adott ki;”

(2) A Vtv. 2. § 5. pontja a következő 5.11. alponttal egészül ki:

(Vasúti szervezetek:)

„5.11. vagyonműködtető: legalább többségi állami tulajdonú pályahálózat-működtető gazdasági társaság, mellyel az állam az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 26. § (1) bekezdésében meghatározott vagyonműködtetési tevékenység érdekében vagyonműködtetési szerződést kötött;”

26. § A Vtv. 30. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Amennyiben új nemzeti szabály bevezetésére van szükség, a miniszter a nemzeti szabály tervezetét – a nem jogszabályban kihirdetett nemzeti szabályok esetén a közlekedési hatóság általi, 80. § (1) bekezdés g) pontja szerinti jóváhagyást követően – bejelenti a Bizottságnak és az Ügynökségnek, ismerteti bevezetésének indokait, valamint ellátja a bejelentéshez kapcsolódó az (EU) 2016/796 európai parlamenti és tanácsi rendeletben foglalt vizsgálat során a tagállamot terhelő feladatokat.”

30. § A Vtv. 36. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Az alapvizsga és az időszakos vizsga lebonyolítását a Kormány által a vasúti vizsgaközpont kijelöléséről szóló kormányrendeletben kijelölt vasúti vizsgaközpont, az alapképzés és az időszakos oktatás szakmai irányítását, valamint a vasútszakmai oktatók és a vasútüzemvezetők továbbképzését, továbbá a vasúti közlekedés területén hatósági vizsgabiztosi tevékenységet ellátók képzését és továbbképzését a Kormány által a vasúti képzési módszertani központ kijelöléséről szóló kormányrendeletben kijelölt vasúti képzési módszertani központ végzi.”

33. § A Vtv. 44/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A magyar állam tulajdonába és ingyenesen a NIF Zrt. vagyonkezelésébe kerül a 44. § (3) bekezdés szerinti közérdekű és közcélú tevékenység folytatása érdekében a NIF Zrt. által megvásárolt, kisajátított vagy egyéb jogcímen megszerzett földrészlet, ezeken a földterületeken létrehozott vagy megszerzett vasúti pályahálózat működéséhez szükséges eszközök, a vasútvonalak megállóhelyei megközelítésének fejlesztése és a ráhordás feltételeinek javítása érdekében létrehozott parkolók és kapcsolódó létesítmények. A vagyonkezelői jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséről a NIF Zrt. gondoskodik. A NIF Zrt. a vagyonkezelői jog bejegyzésére vonatkozó ingatlanügyi hatósági határozatot annak kézhezvételét követően haladéktalanul megküldi a tulajdonosi joggyakorló részére.”

34. § (1) A Vtv. 46. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A NIF Zrt. és a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (a továbbiakban: NISZ Zrt.), mint GSM-R fejlesztők a magyar állam és a GYSEV Zrt. tulajdonában álló vasúti pályahálózat részét képező GSM-R rendszerhálózat tekintetében központi költségvetési és európai uniós támogatásból építtetői, létesítési feladatokat láthat el – a fejlesztési közreműködő mellett – a magyar állam javára eljárva. A GSM-R rendszerhálózat megvalósítása fontos közérdekű és közcélú tevékenység.”

(2) A Vtv. 46. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A létesített – a magyar állam vagy a GYSEV Zrt. tulajdonában álló vasúti pályahálózat tartozékát képező – GSM-R rendszerhálózat és annak tartozékai e törvény erejénél fogva a magyar állam tulajdonába kerülnek. A vasúti pályahálózat tartozékaként a GSM-R rendszerhálózat és tartozékai a beruházásnak a – számvitelről szóló törvény szerinti – megvalósulásakor a vasúti pályahálózat tulajdonosának, vagyonkezelőjének, vagy vagyonműködtetőjének nyilvántartásában kerülnek aktiválásra, a beruházásnak a GSM-R fejlesztő nyilvántartásaiból – az elszámolásra kapott forrásokkal szemben – történő kivezetésével egyidejűleg.”

35. § A Vtv. 79/B. § (1) bekezdése a következő j)–l) ponttal egészül ki:

(A kapacitásfoglalásra jogosult, a hozzáférésre jogosult vagy a nem független pályahálózat-működtető a vasúti igazgatási szervnél jogvitás eljárás megindítását kérelmezheti, ha álláspontja szerint:)

„j) a pályahálózat-működtetőnek a forgalomirányítással kapcsolatos valamely döntése ellentétes a megkülönböztetéstől mentes eljárás követelményével,

k) a pályahálózat-működtetőnek a vasúti pályahálózat karbantartási, felújítási vagy fejlesztési munkáinak tervezésével kapcsolatos valamely döntése ellentétes a megkülönböztetéstől mentes eljárás követelményével, e törvényben, a vasúti pályahálózathoz történő nyílt hozzáférés részletes szabályairól szóló rendeletben vagy a Hálózati Üzletszabályzatban foglaltakkal, vagy

l) a pályahálózat-működtető vagy a VPSZ esetében a 11. § (8)–(9) bekezdésben, a 11/A.–11/C. §-okban, vagy a pályahálózat-működtető függetlenségi feltételeiről szóló miniszteri rendeletben foglalt valamely kötelezettség nem teljesül.”

(2) A Vtv. 80. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A közlekedési hatóság feladat- és hatáskörébe tartozik:)

„g) a biztonsági keretszabályok érvényesítése és fejlesztése, a nemzeti szabályok érvényesítése és érvényesülésének figyelemmel kísérése, azok módosítására vonatkozó javaslat kidolgozása, a nem jogszabályban kihirdetett nemzeti szabályok jóváhagyása,”

(2) A Vtv. 80/E. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A közlekedési hatóságon belül a megfelelőségértékelő szervezet kijelölési és bejelentési eljárása során nem dönthet a kijelölésről és a bejelentésről az, aki a megfelelőségértékelő szervezet értékelését végezte.”

(4) A Vtv. 88. § (2) bekezdése a következő 40. ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy)

„40. a kockázatértékelő szervezetekkel szembeni – ideértve a felelősségbiztosítás mértékét, továbbá a szakmai képzettségi és szakmai gyakorlati – követelményeket”

(rendeletben állapítsa meg.)

- 16. 78. § (3) bekezdésében a „18” szövegrész helyébe a „19” szöveg,

- 18. 79/B. § (2) bekezdésében a „d)–i)” szövegrész helyébe a „d)–l)” szöveg,

- 26. 88. § (1) bekezdésének 5. pontjában a „nem független pályahálózat-működtető között fennálló jogviszony feltételeit, ideértve az e szolgáltatások ellenértékeként a nem független pályahálózat-működtető” szövegrész helyébe a „pályahálózat-működtető között fennálló jogviszony feltételeit, ideértve az e szolgáltatások ellenértékeként a pályahálózat-működtető” szöveg,

- 27. 88. § (1) bekezdésének 6. pontjában a „vizsgaközpont” szövegrész helyébe a „vizsgaközpont, valamint vasúti képzési módszertani központ” szöveg,

- c) 79/B. § (1) bekezdés h) pontjában a „vagy” szövegrész,

- e) 87/D. § (2) bekezdése,

52. § A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Ngt.) 2. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Közlekedési infrastruktúra-beruházás megvalósítása során az építtető kérelmére a hatóság köteles lefolytatni azt az Étv. szerinti, valamint a környezet védelmének általános szabályairól szóló törvény szerinti előzetes vizsgálati eljárást és környezeti hatásvizsgálati engedélyezési, valamint a már kiadott engedély módosítására irányuló eljárást is, ha az adott tevékenységre vonatkozóan jogszabály már nem ír elő engedélyt. Ilyen esetben az engedélyezésre vonatkozó korábbi – a hatályvesztésüket megelőző napon hatályos – jogszabályi rendelkezéseket kell alkalmazni.”

53. § Az Ngt. 3. § (5) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az ügyintézési határidő:)

„a) a környezet védelmének általános szabályairól szóló törvény szerinti előzetes vizsgálati eljárás esetén az ott meghatározott határidő, környezeti hatásvizsgálati eljárás esetén hatvan nap,”

54. § Az Ngt. 6/G. § (1)–(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A közlekedési infrastruktúra-beruházás során

a) az építési engedélyezés és a vízjogi létesítési engedélyezés iránti kérelem nem utasítható el,

b) a megindult építési engedélyezési eljárás és a vízjogi létesítési engedélyezési eljárás nem szüntethető meg, továbbá

c) az építési engedélyezési eljárás és a vízjogi létesítési engedélyezési eljárás nem függeszthető fel

arra tekintettel, hogy a környezetvédelmi engedéllyel szemben közigazgatási per van folyamatban.

(2) A közlekedési infrastruktúra-beruházás során

a) az építési engedélyezés és a vízjogi létesítési engedélyezés iránti kérelem nem utasítható el,

b) a megindult építési engedélyezési eljárás és a vízjogi létesítési engedélyezési eljárás nem szüntethető meg

arra tekintettel, hogy az építési vagy a vízjogi létesítési engedély alapját képező környezetvédelmi engedélyezés iránti eljárás van folyamatban. Az építési engedélyezési eljárást és a vízjogi létesítési engedélyezési eljárást a határozathozatal előtt a környezetvédelmi engedély kiadását követő nyolcadik napig a hatóság felfüggeszti.”

55. § Az Ngt. 6/L. § (9)–(10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) A (3) és (4) bekezdés szerinti használati korlátozással bekövetkező akadályoztatás (az ingatlannak közút céljára történő rendelkezésre tartása) miatt a tulajdonos (haszonélvező) javára az akadályoztatás időtartamára, jellegére, az akadályoztatást megelőző, tulajdonos (haszonélvező) általi tényleges használat mértékére figyelemmel egyszeri kártalanítást kell fizetni. Ha az ingatlan közút céljára történő megszerzése adásvétellel történik, a kártalanítás az építtető és a tulajdonos (haszonélvező) közötti megállapodás tárgya, azt a kisajátítás esetén pedig a kisajátítási kártalanítás összegének megállapítása során, a kisajátítással kapcsolatos esetleges értékveszteség körében kell figyelembe venni.

(10) A (9) bekezdés szerinti kártalanítást adásvételi szerződés vagy kisajátítási eljárás hiányában a tulajdonos kérelmére a fővárosi vagy a megyei kormányhivatal állapítja meg. A kártalanítás megállapítására vonatkozó eljárásra a kisajátítási eljárás szabályait kell alkalmazni. Amennyiben az ingatlan megvásárlására, kisajátítására az egyszeri kártalanítás megállapítását és kifizetését követően sor kerül, úgy a vételár, kártalanítási összeg meghatározása során az ingatlan – (3) bekezdés szerinti tilalom és (4) bekezdés szerinti használati korlátozás figyelmen kívül hagyásával megállapított – forgalmi értékéből az egyszeri kártalanítás összegét le kell vonni.”

56. § A fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok közötti forrásmegosztásról szóló 2006. évi CXXXIII. törvény 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„3. § A fővárosi önkormányzatot és a kerületi önkormányzatokat a 2. § alapján osztottan megillető bevételekből a fővárosi önkormányzatot 54%, a kerületi önkormányzatokat együttesen 46% részesedés illeti meg. A fővárosi önkormányzat az őt megillető 54%-ból a helyi iparűzési adó részesedésének összegét elsőként a helyi közösségi közlekedési feladat ellátására köteles fordítani.”

58. § Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az (1) bekezdés 18. pontja szerinti helyi közösségi közlekedési feladatellátás forrása helyi önkormányzatnál a helyi iparűzési adóból származó bevétel, a fővárosi önkormányzat esetében elsőként a külön törvény alapján a fővárosi önkormányzatot osztottan megillető adóbevétel.”

59. § Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 112. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A helyi önkormányzatok helyi közösségi közlekedési feladatellátásának forrása a fővárosi önkormányzat esetében elsőként a külön törvény alapján fővárosi önkormányzatot osztottan megillető adóbevétel, más önkormányzatnál pedig a helyi iparűzési adóból származó bevétel. A helyi iparűzési adóbevételből a közösségi közlekedési feladat ellátási összegén felüli bevétel különösen a települési önkormányzat képviselő-testületének hatáskörébe tartozó szociális ellátások finanszírozására használható fel.”

60. § A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 2. §-a a következő 42–45. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

„42. autóbusz-állomás: a 181/2011/EU rendelet 3. cikk m) pontjában meghatározott autóbusz-állomás;

43. autóbusz-megállóhely: a 181/2011/EU rendelet 3. cikk n) pontjában meghatározott autóbusz-megálló;

44. autóbusz-állomás üzemeltető szerv: az autóbusz-állomás ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett tulajdonosa, vagy a tulajdonos többségi befolyása alatt álló gazdasági társaság, vagy az autóbusz-állomás üzemeltetésre alapított költségvetési szerv, vagy a tulajdonossal az üzemeltetésre vonatkozóan megállapodást kötő személyszállítási közszolgáltatást nyújtó szolgáltató vagy más gazdasági társaság;

45. autóbusz-megállóhely üzemeltető szerv: az út közúti közlekedésről szóló törvény szerinti kezelője, a közút területén kívül elhelyezkedő autóbusz-megállóhelyek kivételével, ahol az autóbusz-megállóhely üzemeltetője az autóbusz-megállóhely ingatlannyilvántartásban feltüntetett tulajdonosa vagy az üzemeltetésre vonatkozóan megállapodást kötő személyszállítási közszolgáltatást nyújtó szolgáltató vagy más gazdasági társaság.”

63. § Az Sztv. 15. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az autóbuszos hatóság az autóbuszos közúti személyszállítási szolgáltatást végző közlekedési szolgáltatókat, autóbusz-állomás és autóbusz-megállóhely üzemeltető szervet, valamint a közlekedésszervezőt az autóbusszal végzett közúti személyszállítási szolgáltatási piac felügyeletével kapcsolatos tevékenység ellátásához szükséges információk, adatok szolgáltatására kötelezheti.”

64. § Az Sztv. 17. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az autóbuszos hatóság felügyeli az autóbuszos személyszállítást igénybe vevő utasok jogaira vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek az autóbuszos személyszállító szolgáltatók, az autóbusz-állomást és az autóbusz-megállóhelyet üzemeltető szervek, valamint a közlekedésszervezők általi megtartását. E tevékenysége körében hivatalból ellenőrzi és elemzi a 181/2011/EU rendeletben, az e törvényben és az autóbuszos személyszállítási szolgáltatásnak a 181/2011/EU rendeletben nem szabályozott részletes feltételeire, valamint a 181/2011/EU rendeletben foglaltak alóli mentességekre, a közúti személyszállítási üzletszabályzatra, továbbá annak jóváhagyására vonatkozó szabályokat meghatározó kormányrendeletben, az autóbuszos személyszállító szolgáltatók személyszállítási üzletszabályzatában és a közlekedésszervezők személyszállítási üzletszabályzatában foglaltak megtartását.”

65. § Az Sztv. 47. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A közszolgáltatási szerződés gazdasági egyensúlya veszélybe kerülésének megállapítása során a vasúti igazgatási szerv a 2012/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 11. cikke szerinti gazdasági egyensúlyra irányuló vizsgálat alkalmazására vonatkozó eljárás és kritériumok megállapításáról szóló, 2018. november 20-i (EU) 2018/1795 bizottsági végrehajtási rendelet alapján jár el.”

66. § Az Sztv. 51. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

„(10) A 47. § (6) bekezdésében foglaltaktól eltérően a közszolgáltatási szerződés gazdasági egyensúlya veszélybe kerülésének megállapítása során a vasúti igazgatási szerv az új vasúti személyszállítási szolgáltatásokról szóló, 2014. augusztus 11-i 869/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet alapján jár el, ha a 2019. január 1. után beérkezett, a 2012/34/EU irányelv 38. cikk (4) bekezdésében említett, a kérelmezni szándékozott személyszállítási szolgáltatásról szóló tájékoztatás alapján az új személyszállítási szolgáltatást 2020. december 12. előtt megkezdik.”

67. § Az Sztv. 52. § (2) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

(Ez a törvény a következő rendeletek végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg:)

„g) a 2012/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 11. cikke szerinti gazdasági egyensúlyra irányuló vizsgálat alkalmazására vonatkozó eljárás és kritériumok megállapításáról szóló, 2018. november 20-i (EU) 2018/1795 bizottsági végrehajtási rendelet.”

68. § Az Sztv.

- a) 15. § (3) bekezdésében az „a közlekedési hatóság” szövegrész helyébe az „az autóbuszos hatóság” szöveg,

- b) 18. § (3) bekezdésében az „az autóbuszos közlekedési hatóság” szövegrész helyébe az „az autóbuszos hatóság” szöveg

lép.

69. § Az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló 2013. évi LXVII. törvény 26. § (3) bekezdés d) pontjában a „3 napig” szövegrész helyébe a „70 napig” szöveg lép.