2019. évi CXIV. törvény — mi változott? 2020. január 17.

3. §

9. § Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 2. §-a a következő 44. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

„44. vasúti telekalakítás: a vasúti közlekedésről szóló törvényben meghatározott eljárás.”

10. § Az Étv. 24. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(A telekalakítás lehet:)

„e) vasúti telekalakítás (2. § 44. pont)”

11. § Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) 7. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Állami tulajdonban álló, nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánító törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott beruházással érintett ingatlan tekintetében a vagyonkezelői jog bejegyzése, módosítása vagy törlése tárgyában hozott határozatot a széljegyzett beadványok rangsorára való tekintet nélkül kell az ingatlan-nyilvántartásban átvezetni.”

12. § Az Inytv. a következő 93/A. §-sal egészül ki:

„93/A. § E törvénynek az egyes vagyongazdálkodási tárgyú törvények módosításáról, valamint egyes vagyongazdálkodást érintő rendelkezésekről szóló 2019. évi CXIV. törvénnyel (a továbbiakban: 4. sz. Módtv.) megállapított 7. § (3) bekezdésben foglalt rendelkezéseket a 4. sz. Módtv. 11. §-ának hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.”

19. § A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény (a továbbiakban: Vasút tv.) 1. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(A törvény hatálya)

„e) a vasúti telekalakítás tekintetében – a 4. mellékletben szereplő vasúti pályák kivételével – a Magyarország területén található országos jelentőségű vasútvonalak vasúti pályáit és azok tartozékait hordozó és azzal szomszédos ingatlanokra”

(terjed ki.)

20. § (1) A Vasút tv. 2. § 2. pont 2.22. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában

Vasúti pályákkal, vasúti létesítményekkel, vasúti pályahálózatokkal és azok létesítésével kapcsolatos fogalmak:)

„2.22. vasúti pálya tartozéka: az 1. melléklet 7–9. pontjában felsorolt azon vasúti pályahálózat-elem, valamint a vasúti biztosítóberendezések kültéri elemei, a váltóállító készülékek, jelzőberendezések, szigetelt sínillesztések, tengelyszámlálók, az elektronikus biztosítóberendezések hardverei és szoftverei, valamint a védelmi berendezések (siklasztó saruk, vágányzáró sorompók, váltózárak), forgalomirányító és jelzőberendezések, beleértve a nemzeti és a kölcsönös átjárhatóságot biztosító alrendszereket, valamint a működésükhöz szükséges rádiókommunikációs berendezéseket; a telematikai, utastájékoztató és távközlési rendszerek, rádióátviteli rendszerek és berendezéseik, a vontatási energiaellátás rendszerei, különösen vasúti felsővezeték, áramvezető sín, energiaelosztást végző berendezések, tartóoszlopok, áramátalakító berendezések, vasúti térvilágítási rendszerek, beleértve a munkahelyi, az utasforgalmi, és rakodási célú területek térvilágítási berendezéseit, a perontető, a biztosítóberendezések, hírközlési és telematikai rendszerek, térvilágítási berendezések, vasúti felsővezetéki rendszerek és berendezéseik, ezek jelátviteléhez, működtetéséhez, áramellátásához szükséges kábelek, vezetékek, berendezések, tisztító- és mosóberendezések, és a mindezek elhelyezésére szolgáló földterületek, melyek a vasúti pálya jogszabályban meghatározott védősávval megnövelt területén belül helyezkednek el;”

(2) A Vasút tv. 2. § 2. pont 2.24. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában

Vasúti pályákkal, vasúti létesítményekkel, vasúti pályahálózatokkal és azok létesítésével kapcsolatos fogalmak:)

„2.24. vasúti üzemi létesítmény: az 1. melléklet 7–9. pontjában felsorolt azon vasúti pályahálózat-elem, valamint a vasúti biztosítóberendezések kültéri elemei, a váltóállító készülékek, jelzőberendezések, szigetelt sínillesztések, tengelyszámlálók, az elektronikus biztosítóberendezések hardverei és szoftverei, valamint a védelmi berendezések (siklasztó saruk, vágányzáró sorompók, váltózárak), forgalomirányító és jelzőberendezések, beleértve a nemzeti és a kölcsönös átjárhatóságot biztosító alrendszereket, valamint a működésükhöz szükséges rádiókommunikációs berendezéseket; a telematikai, utastájékoztató és távközlési rendszerek, rádióátviteli rendszerek és berendezéseik, a vontatási energiaellátás rendszerei, különösen vasúti felsővezeték, áramvezető sín, energiaelosztást végző berendezések, tartóoszlopok, áramátalakító berendezések, vasúti térvilágítási rendszerek, beleértve a munkahelyi, az utasforgalmi, és rakodási célú területek térvilágítási berendezéseit, a perontető, a biztosítóberendezések, hírközlési és telematikai rendszerek, térvilágítási berendezések, vasúti felsővezetéki rendszerek és berendezéseik, ezek jelátviteléhez, működtetéséhez, áramellátásához szükséges kábelek, vezetékek, berendezések, tisztító- és mosóberendezések, és a mindezek elhelyezésére szolgáló földterületek, melyek a vasúti pálya jogszabályban meghatározott védősávval megnövelt területén kívül helyezkednek el, valamint az 1. melléklet 10. pontjában meghatározott vasúti pályahálózat-elem, valamint a vasúti pályahálózat működtetéséhez, (ide értve a pályakapacitás-elosztás, díjbeszedés szükségleteit is) a vasúti üzem lebonyolításához, az utas- és áruforgalom biztosításához, a vasúti berendezések elhelyezéséhez szükséges épületek, építmények, mérnöki berendezések;”

(3) A Vasút tv. 2. § 2. pontja a következő 2.28. alponttal egészül ki:

(Vasúti pályákkal, vasúti létesítményekkel, vasúti pályahálózatokkal és azok létesítésével kapcsolatos fogalmak:)

„2.28. vasúti telekalakítás: az érintett ingatlannak, illetve amennyiben indokolt a szomszédos ingatlannak vasúti pályaüzemeltetési és pályahálózat működtetési feladatok ellátásához igazodó mértékű területkialakítása és az ingatlan-nyilvántartásban önálló ingatlanként való feltüntetése érdekében történő bármely telekalakításra (telekmegosztás, telekegyesítés, telekcsoport újrafelosztás, telekhatár rendezés stb.) irányuló, e törvény szerint lefolytatandó eljárás;

2.28.1. érintett ingatlan: Magyarország területén található, országos jelentőségű vasútvonalak vasúti pályáit és azok tartozékait hordozó, az ingatlan-nyilvántartás szerint részben vagy egészben az állam tulajdonában álló ingatlan;

2.28.2. szomszédos ingatlan: közvetlenül az érintett ingatlan telekhatára mellett fekvő ingatlan;

2.28.3. visszamaradó ingatlan: a vasúti telekalakítási eljárás következtében kialakuló – nem az országos jelentőségű vasútvonalak vasúti pályáit és azok tartozékait hordozó –, az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetésre kerülő önálló ingatlan;”

21. § A Vasút tv. 3. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A vasúti telekalakítási eljárás és az ahhoz kapcsolódó feladatok ellátása közérdekű és közcélú tevékenység.”

22. § A Vasút tv. a 41. §-t követően a következő alcímmel egészül ki:

„A vasúti telekalakítás szabályai

42. § A vasúti telekalakítási eljárás

a) a vasúti telekalakítás engedélyezésére, és

b) a vasúti telekalakítási engedély véglegessé válását követően a földrészlet adataiban, továbbá a bejegyzett jogok és feljegyzett tények vonatkozásában a vasúti telekalakítással bekövetkező változásnak az ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetésére

irányul.

42/A. § A földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvényben foglalt keretek között a vasúti telekalakítási eljárást kezdeményező kérelmére a vasúti telekalakítás érdekében az ingatlan-nyilvántartási adatbázisból adatleválogatást végezhet, amelynek eredményét elektronikus dokumentumként adja át a kérelmezőnek.

42/B. § (1) A vasúti telekalakítási eljárás során e törvény és a felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet szabályait kell alkalmazni.

(2) A vasúti telekalakítási eljárás lefolytatása során nem kell alkalmazni

a) az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény és annak felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok előírásait,

b) törvény szerint vagy annak alapján hozott valamely településszerkezeti terv vagy helyi építési szabályzat, illetve településrendezési eszköz rendelkezéseit,

c) a településkép védelméről szóló törvény vagy annak felhatalmazása alapján hozott önkormányzati rendelet előírásait.

42/C. § (1) A vasúti telekalakítás következtében önálló helyrajzi számon létrejövő, a magyar állam tulajdonába kerülő országos jelentőségű vasútvonal vasúti pályáit és azok tartozékait hordozó ingatlant az ingatlan-nyilvántartásban kivett vasúti pálya megnevezéssel kell nyilvántartani.

(2) Az (1) bekezdés szerint létrejövő ingatlan tekintetében az érintett ingatlanra bejegyzett azon jogok és feljegyzett tények, amelyek az országos jelentőségű vasútvonal természetbeni területe tekintetében kerültek bejegyzésre vagy feljegyzésre az ingatlan-nyilvántartásba, változatlan tartalommal fennmaradnak.

(3) Azok a jogok vagy tények, amelyek az érintett ingatlan vonatkozásában az országos jelentőségű vasútvonal természetbeni területe tekintetében kerültek bejegyzésre vagy feljegyzésre az ingatlan-nyilvántartásban a vasúti telekalakítási eljárás következtében kialakult visszamaradó ingatlan tulajdoni lapjáról törlésre kerülnek, míg az egyéb jogok és tények változatlan tartalommal fennmaradnak a visszamaradó ingatlan tulajdoni lapján.

42/D. § (1) Amennyiben az érintett ingatlan az állam és más személy osztatlan közös tulajdonában áll, a vasúti telekalakításról – közös tulajdon megszüntetése útján, illetve, amennyiben indokolt a szomszédos ingatlan bevonásával – az ingatlanok tulajdonosai megállapodhatnak. A megállapodásban rendezni kell a vasúti közlekedéshez szükséges, a visszamaradó ingatlant, illetve az újonnan kialakuló további ingatlant érintő vezetékjogi, szolgalmi jogi, használati jogi kérdéseket, valamint rendezni kell az ingatlan-nyilvántartás szerint az érintett ingatlanon fennálló egyéb jogok és tények kérdését.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott megállapodás alapján lefolytatásra kerülő vasúti telekalakítási eljárás során e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.”

23. § A Vasút tv. „Idegen ingatlan használata” alcíme a következő 43/A. §-sal egészül ki:

„43/A. § (1) A pályahálózat-működtető, illetve a fejlesztési közreműködő vasúti üzemi létesítmény idegen ingatlanon történő létesítésére használati jog birtokában jogosult.

(2) A használati jog az idegen ingatlan tulajdonosával kötött megállapodás alapján keletkezik. A használati jog alapítására egyebekben a Ptk. rendelkezései az irányadók.

(3) Abban az esetben, ha megállapodás hiányában használati jogot alapítani nem lehet, a pályahálózat-működtető, illetve a fejlesztési közreműködő az ingatlan használatára vonatkozó használati jog megállapítását kérheti a vasúti közlekedési hatóságtól. A közlekedési hatóság használati jogot engedélyezhet, ha az a vasúti közlekedés fejlesztése, üzemeltetése érdekében szükséges és az megállapodás hiányában más módon nem biztosítható.

(4) A használati joggal érintett területként a vasúti üzemi létesítmény által ténylegesen elfoglalt területének jogszabály szerinti védősávval, biztonsági övezettel megnövelt területét kell kijelölni.

(5) A pályahálózat-működtető, illetve a fejlesztési közreműködő a használati jog alapján a vasúti üzemi létesítményeket üzemeltetheti, karbantarthatja, kijavíthatja és átalakíthatja, felújíthatja, továbbá a biztonsági övezetet sértő növényzetet eltávolíthatja, a felsorolt tevékenységek elvégzése céljából a használati joggal érintett ingatlanra beléphet.

(6) A használati jog gyakorlása során a pályahálózat működtető, illetve a fejlesztési közreműködő a létesítmények elhelyezésével, vagy azok megközelítésével, azokon való munkavégzéssel, az ingatlan használatának akadályozásával vagy korlátozásával okozott kárt az ingatlan tulajdonosának vagy használójának köteles megtéríteni. Az okozott kár megtérítésére a 85/J. § (2)–(5) bekezdését kell alkalmazni, azzal, hogy a felszín alatti vasút-létesítési joggal terhelt ingatlanon a használati joggal terhelt ingatlant, a felszín alatti vasúti pálya létesítőjén pedig a használati jog jogosultját kell érteni.

(7) A megállapodáson alapuló használati jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzését a megállapodás alapján a pályahálózat-működtető, illetve a fejlesztési közreműködő köteles kérni. Határozaton alapuló használati jog esetén a vasúti közlekedési hatóság a véglegessé vált határozattal megkeresi az ingatlanügyi hatóságot a használati jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése iránt. Amennyiben a használati jog nem az egész földrészletet érinti, akkor a határozathoz mellékelni kell az ingatlan érintett részét ábrázoló, az ingatlanügyi hatóság által záradékolt vázrajzot is. A használati jog a véglegessé vált határozat alapján a bejegyzés előtt is gyakorolható.

(8) A hatósági határozaton alapuló használati jog a mindenkori pályahálózat-működtetőt illeti meg, a pályahálózat-működtető névváltozása, jogutódlás vagy a pályahálózat-működtető személyében bekövetkezett változás esetén a pályahálózat-működtető a közlekedési hatóságot a változás bekövetkezésétől számított 30 napon belül értesíti.

(9) A használati jog – a (10) bekezdés szerinti eltéréssel – megszűnik, ha a pályahálózat-működtető, illetve a fejlesztési közreműködő a használati joggal terhelt ingatlanon a vasúti üzemi létesítményt a jog keletkezésétől számított két éven belül nem építi meg, vagy azt véglegesen eltávolítja. Megszűnik a használati jog a felek megállapodásával is. A megállapodáson alapuló használati jog kivételével a használati jog megszűnését a pályahálózat-működtető, illetve a fejlesztési közreműködő az azt követő 30 napon belül köteles a vasúti közlekedési hatóságnak bejelenteni, ennek hiányában azt a tulajdonos kérelmére vagy egyéb módon történő tudomásszerzése esetén hivatalból a vasúti közlekedési hatóság határozatban állapítja meg.

(10) A vasúti közlekedési hatóság az építési engedély hatályát a pályahálózat-működtető, illetve a fejlesztési közreműködő által a hatály lejárta előtt legalább 60 nappal benyújtott kérelem alapján, jogszabályban meghatározott esetben, legfeljebb két évvel meghosszabbíthatja, amennyiben az engedély a meghosszabbítás idején hatályban lévő jogszabályi előírásoknak megfelel.

(11) A megállapodáson alapuló használati jog ingatlan-nyilvántartásból való törlését a pályahálózat-működtető, illetve a fejlesztési közreműködő a megállapodás benyújtásával egyidejűleg köteles kérni. A határozaton alapuló használati jog esetén a vasúti közlekedési hatóság a használati jog megszűnését megállapító véglegessé vált határozattal keresi meg az ingatlanügyi hatóságot a használati jog törlése iránt.

(12) Amennyiben már meglévő vasúti üzemi létesítmény vasúti telekalakítással kialakuló visszamaradó ingatlanon, illetve vasúti telekalakítással újonnan kialakuló ingatlanon helyezkedik el, a használati jog alapítására, gyakorlására, valamint megszüntetésére az (1)–(11) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.”

24. § A Vasút tv. 88. § (1) bekezdése a következő 18. ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)

„18. a vasúti telekalakítás szabályait, továbbá a vasúti telekalakítási eljárást lefolytató hatóság vagy hatóságok kijelölését, eljárásuk részletes szabályait”

(rendeletben állapítsa meg.)