2019. évi CXIV. törvény — mi változott? 2020. január 2.

1. § A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Szjtv.) 3. §-a a következő (2c) bekezdéssel egészül ki:

„(2c) Az állami adóhatóság megkeresésre tájékoztatja a szerencsejáték-szervezés állami felügyeletéért felelős minisztert a (2) bekezdés szerinti hatásköréhez kapcsolódóan a megbízható szervezői minőség 37. § 30. pont a)–c) alpontja szerinti ellenőrzéséhez szükséges adó-, illetve vámtitkot képező adatról vagy információról.”

2. § Az Szjtv. a következő 13/C. §-sal egészül ki:

„13/C. § A szerencsejáték-szervezés állami felügyeletéért felelős miniszter évente – a tárgyévet követő március 31. napjáig – beszámol a Kormánynak a szerencsejáték-felügyeleti hatóság e törvényben meghatározott felügyeleti tevékenységéről.”

4. § (1) Az Szjtv. 36/F. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A szerencsejáték-felügyeleti hatóság az elkobzást akkor is elrendelheti, ha a dolog nem a jogsértő tulajdona. Ha az (1) bekezdés szerint elkobzás alá eső dolog tulajdonosa nem ismert, az elkobzást elrendelő döntést – a tulajdonos megjelölése nélkül – a szerencsejáték-felügyeleti hatóság hirdetményi úton közli. A hirdetményt 15 napig kell a szerencsejáték-felügyeleti hatóság honlapján közzétenni. Az elkobzás kivételesen mellőzhető, ha az a jogsértőre vagy a dolog tulajdonosára a jogsértés súlyával arányban nem álló, méltánytalan hátrányt jelentene. Az elkobzott dolog tulajdonjoga az államra száll.”

(2) Az Szjtv. 36/F. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) Az állami adóhatóság az elkobzott dolog értékesítését vagy megsemmisítését követően az értékesítés vagy megsemmisítés költségeiről végzést hoz. Az (1) bekezdés szerint elkobzás alá eső dolog tulajdonosa az állam javára elkobozni rendelt dolog értékesítéséért vagy megsemmisítéséért 20 000 forint összegű költségátalány fizetésére köteles. E személyt a költségátalányon túlmenően az állami adóhatóság végzésben kötelezi az értékesítéshez vagy megsemmisítéshez kapcsolódó számszerűsíthető és számlával igazolt költségek megfizetésére. Ha az elkobzás elrendelésére irányuló eljárásban az elkobzás alá eső dolog tulajdonosának személye nem volt megállapítható, az elkobzott dolog elkobzásának foganatosításával kapcsolatban felmerült költségeket az állam viseli.”

5. § Hatályát veszti az Szjtv.

- a) 8/B. §-a,

- b) 26. § (11) és (19) bekezdése,

- c) 36/K. §-a és

- d) 38. § (4) bekezdése.

6. § (1) A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 27/C. §-a a következő (2b) bekezdéssel egészül ki:

„(2b) A felszámolók névjegyzékéről szóló kormányrendelet szerinti, az új felszámolói névjegyzék létrehozására irányuló pályázati eljárásban a jogszabályi és pályázati feltételeknek megfelelt, azonban a pályázati keretszám miatt az új felszámolói névjegyzékbe felvételt nem nyert, de a korábbi névjegyzékben szereplő felszámoló szervezetet a felszámolók névjegyzékét vezető szerv a 27/A. § (6a) bekezdés szerinti hatósági nyilvántartásba hivatalból felveszi, kivéve, ha a felszámoló szervezet a pályázatában nyilatkozatot tesz arról, hogy a 27/A. § (6a) bekezdése szerinti hatósági nyilvántartásba való felvételét nem kéri. Ha a felszámoló szervezet a 27/A. § (6a) bekezdés szerinti hatósági nyilvántartásba való felvételét nem kéri, a felszámolók névjegyzékét vezető szerv értesítése alapján a felszámoló szervezetet az eljáró bíróság a folyamatban lévő eljárásokból haladéktalanul felmenti és egyidejűleg az új felszámolói névjegyzékben szereplő felszámoló szervezet kirendeléséről gondoskodik. A bíróság eljárása során a 27/A. § (9)–(11a) bekezdésében foglaltakat is alkalmazni kell.”

(2) A Cstv. 27/C. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Az új felszámolói névjegyzék létrehozására irányuló eljárásokat lezáró utolsó határozat véglegessé válásának napján a korábbi felszámolói névjegyzék e törvény erejénél fogva megszűnik. A megszűnés tényéről a felszámolók névjegyzékét vezető szerv az érintett felszámoló szervezetek részére haladéktalanul értesítést küld.”

7. § A Cstv.

- a) 27/C. § (8) bekezdésében a „névjegyzékből való törlésről, illetve a” szövegrész helyébe a „korábbi felszámolói névjegyzék megszűnéséről szóló értesítést, illetve az új” szöveg,

- b) 27/C. § (9) bekezdésében az „ide nem értve a (6) bekezdés f) és j) pontjában” szövegrész helyébe az „ide nem értve a (6) bekezdés j) pontjában” szöveg

lép.

8. § Hatályát veszti a Cstv. 27/C. § (6) bekezdés f) pontja.

13. § A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény (a továbbiakban: MFB tv.) 2. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az MFB Zrt. feladata, hogy a 3. § (1)–(3) bekezdéseiben meghatározott tevékenységi körében – az átláthatóság, a célszerűség, a gazdaságosság, a hatékonyság és a prudencia követelményeinek megfelelően – a Kormány közép- és hosszú távú gazdaságstratégiája által meghatározott gazdaságfejlesztési célok megvalósításához szükséges fejlesztési források biztosítása érdekében, részben önállóan, részben más hazai és nemzetközi szervezetekkel közösen részt vegyen]

„c) a magyarországi székhelyű gazdálkodó szervezetek (ezen belül elsődlegesen a kis- és középvállalkozások), egyházi jogi személyek, valamint törvénnyel létrehozott – elkülönített állami pénzalapnak nem minősülő – vagyonkezelést is végző pénzalapok, továbbá a mezőgazdasági őstermelők és a családi gazdálkodók tevékenységének hitel- és tőkefinanszírozásában, továbbá az ezekben egyéb módon történő fejlesztési célú részesedésszerzésben;”

14. § (1) Az MFB tv. 4. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az MFB Zrt. csak)

„a) a (2) bekezdésben meghatározott célú hitelhez, kölcsönhöz, továbbá hitelviszonyt megtestesítő értékpapírhoz,”

(kapcsolódóan vállalhat kezességet, garanciát, továbbá egyéb bankári kötelezettséget.)

(2) Az MFB tv. 4. § (3) bekezdése a következő f) és g) ponttal egészül ki:

(Az MFB Zrt. csak)

„f) adásvételi szerződéshez,

g) pénzügyi lízinghez”

(kapcsolódóan vállalhat kezességet, garanciát, továbbá egyéb bankári kötelezettséget.)

15. § Az MFB tv. 8. § (3) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az MFB Zrt.)

„f) egyéb módon be nem hajtható követelés ellenértékeként átmenetileg, a szerzés időpontjától számított legfeljebb hatéves időtartamra, pénzügyi szolgáltatásból származó veszteség mérséklése, vagy a közvetlen vagy közvetett részesedésével működő gazdasági társaságok veszteségmérséklése céljából, hiteltulajdonrész csereügylet vagy felszámolás következtében, korlátolt felelősségű társaságban, részvénytársaságban”

(szerezhet vagy tarthat fenn közvetlenül vagy közvetve részesedést.)

16. § Az MFB tv. 18. §-a a következő (4a)–(4b) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) A munkáltatói jogkör gyakorlója a (2) és (4) bekezdés szerinti előzetes engedélyt kizárólag abban az esetben adja meg, ha az új jogviszony

a) a körülmények teljes körű mérlegelése alapján nem veszélyezteti az MFB Zrt. jogos érdekeit, továbbá

b) más módon nem akadályozza az alkalmazott MFB Zrt.-vel fennálló munkajogviszonyából eredő feladatai ellátását.

(4b) A munkáltatói jogkör gyakorlója belső szabályzatban a (2) és (4) bekezdés szerinti előzetes engedély feltételeként a (4a) bekezdésben foglaltakon túl egyéb követelményeket is meghatározhat.”

17. § (1) Az MFB tv. 21. § 1. pont d) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában fejlesztési tőkefinanszírozás: az MFB Zrt. közvetlen vagy közvetett részesedésszerzése korlátolt felelősségű társaságban vagy részvénytársaságban (a továbbiakban: céltársaság) azzal, hogy a fejlesztési tőkefinanszírozás jogcímén juttatott forrásból kizárólag]

„d) forgóeszközigény”

(finanszírozható, valamint)

(2) Az MFB tv. 21. § 1. pont f) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában fejlesztési tőkefinanszírozás: az MFB Zrt. közvetlen vagy közvetett részesedésszerzése korlátolt felelősségű társaságban vagy részvénytársaságban (a továbbiakban: céltársaság) azzal, hogy a fejlesztési tőkefinanszírozás jogcímén juttatott forrásból kizárólag]

„f) befektetett pénzügyi eszköz finanszírozható.”

18. § Az MFB tv.

- a) 18. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében a „nem létesíthetnek” szövegrész helyébe a „kizárólag a munkáltatói jogkör gyakorlójának előzetes engedélyével létesíthetnek” szöveg;

- b) 18. § (4) bekezdés nyitó szövegrészében a „nem lehet gazdasági társaságnál vezető tisztségviselő, illetve felügyelő bizottsági tag” szövegrész helyébe a „gazdasági társaságnál vezető tisztségviselői, illetve felügyelő bizottsági tagi jogviszonyt kizárólag a munkáltatói jogkör gyakorlójának előzetes engedélyével létesíthet” szöveg;

- c) 21. § 2. pontjában az „az egyéni vállalkozó, továbbá” szövegrész helyébe az „az egyéni vállalkozó, a befektetési alap, továbbá” szöveg

lép.

25. § Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 3. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Az (5) bekezdés szerinti megállapodás megkötéséhez nem szükséges a miniszter jóváhagyása, ha az érintett vagyonelem más tulajdonosi joggyakorló tulajdonosi joggyakorlása alá kerülésére törvény rendelkezése alapján kerül sor.”

26. § A Vtv. I. Fejezete a következő 5/C. §-sal egészül ki:

„5/C. § (1) Az állami tulajdonban álló a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény, valamint a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény hatálya alá nem tartozó egyéb gyűjtemény (a továbbiakban e § alkalmazásában: közgyűjteménynek nem minősülő egyéb gyűjtemény) olyan különálló dolgok összessége, amelyeket valamely tulajdonságuk vagy rendeltetésük összekapcsol és amelyek a forgalomban egységként szerepelnek.

(2) A tulajdonosi joggyakorló dönthet valamely állami vagyonelem közgyűjteménynek nem minősülő egyéb gyűjtemény körébe történő bevonásáról, vagy a közgyűjteménynek nem minősülő egyéb gyűjteményt alkotó állami vagyonelem gyűjteményi körből történő kivonásáról.”

27. § A Vtv. 17. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az MNV Zrt.:)

„d) a tulajdonosi ellenőrzési szabályzatában meghatározott rendszerességgel ellenőrzi a vele szerződéses jogviszonyban lévő személyek, szervezetek vagy más használók állami vagyonnal való gazdálkodását, megállapításairól az MNV Zrt. Felügyelő Bizottságát, az ellenőrzött szervet, szükség esetén a minisztert és az Állami Számvevőszéket tájékoztatja,”

28. § A Vtv. 20. § (4) bekezdése a következő r) ponttal egészül ki:

(A Ptk.-ban foglalt feladatokon kívül az Igazgatóság hatáskörébe tartozik)

„r) döntés ingatlan és ingóság ingyenes tulajdonba adásáról a 36. § szerinti esetekben.”

29. § A Vtv. 27. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

„(10) Amennyiben a vagyonkezelői jog törvényi kijelölés útján, vagyonkezelési szerződés megkötése nélkül jön létre, úgy a vagyonkezelőre nézve a tulajdonosi joggyakorló mindenkor hatályos tulajdonosi ellenőrzési szabályzata külön elfogadás nélkül is kötelező. A vagyonkezelő köteles a vagyonkezelésébe került állami vagyont – a törvényi kijelölés alapján történő vagyonkezelésbe adás jogcímén – nyilvántartásba venni, és arról e törvény végrehajtási rendelete szerint adatot szolgáltatni a tulajdonosi joggyakorló részére.”

30. § A Vtv. „A vagyonkezelés szabályai” alcíme a következő 27/A. §-sal egészül ki:

„27/A. § (1) Amennyiben a Kormány valamely központi költségvetési szerv állami feladatainak 100%-os állami tulajdonú gazdasági társaság (a továbbiakban e paragrafus alkalmazásában: gazdasági társaság) általi átvételéről kormányrendelettel dönt akként, hogy a gazdasági társaság jogutódja a központi költségvetési szervnek az általa ellátott közfeladat és a közfeladat ellátásához kapcsolódó vagyon – ideértve a vagyoni jogokat és kötelezettségeket is – vonatkozásában, úgy a vagyonnal kapcsolatos vagyonkezelői jogviszonyra vonatkozóan a (2)–(4) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.

(2) A központi költségvetési szerv vagyonkezelésében lévő állami tulajdonú vagyon vonatkozásában a központi költségvetési szerv vagyonkezelői joga a jogutódlás időpontját megelőző napon megszűnik, és az (1) bekezdésben meghatározott vagyon a jogutódlás napján e törvény erejénél fogva ingyenesen, a 27. § (7) bekezdésében előírt visszapótlási kötelezettség teljesítése nélkül a jogutód gazdasági társaság vagyonkezelésébe kerül. A központi költségvetési szerv által az (1) bekezdés szerinti vagyonra vonatkozóan megkötött szerződésekbe a jogutódlás napjával a költségvetési szerv helyébe a gazdasági társaság lép.

(3) Az (1) bekezdés szerinti vagyont a központi költségvetési szerv a jogutódlást megelőző napon köteles mennyiségi és értékbeli leltár felvétele mellett a jogutód gazdasági társaság részére átadni.

(4) A jogutód gazdasági társaság a tényleges birtokbavételt jelentő (3) bekezdés szerinti leltár szerinti átvételt követően 30 napon belül kontroll-leltárt vesz fel. A kontroll-leltár megküldésével egyidejűleg köteles vagyonkezelési szerződés megkötését kezdeményezni a vagyon feletti tulajdonosi jogokat gyakorló szervnél. A vagyonkezelési szerződés megkötéséig a jogutód gazdasági társaság a vagyont birtokolhatja, használhatja és az átvett közfeladat ellátásához szükséges mértékben hasznosíthatja, és köteles viselni a vagyonnal kapcsolatos terheket.

(5) A (3) bekezdés szerinti leltárban szereplő, de a kontroll-leltár szerint részére ténylegesen át nem adott vagyontárgyakról, illetve azok hiányáról a jogutód gazdasági társaság tájékoztatja a jogelőd központi költségvetési szervet, valamint a jogelőd központi költségvetési szerv irányító (felügyeleti) szervét és a vagyon feletti tulajdonosi jogokat gyakorló szervet. A hiánynak megfelelően a jogelőd központi költségvetési szerv irányító (felügyeleti) szerve – az államháztartási számvitelről szóló kormányrendelet figyelembevételével – köteles korrigálni a jogelőd költségvetési szerv analitikus és főkönyvi elszámolásait és az éves költségvetési beszámolóját, annak jóváhagyását megelőzően.”

31. § (1) A Vtv. 36. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(3) A (2) bekezdés szerinti ingyenes átruházásról – a (6)–(8) bekezdésben foglalt kivétellel – a Kormány nyilvános határozattal dönt.

(4) A (2) bekezdés c), e) és g) pontja, valamint a (7) bekezdés alapján ingyenesen átruházható vagyontárgyak összesített értéke évente nem haladhatja meg az adott évi költségvetési törvényben meghatározott keretösszeget.”

(2) A Vtv. 36. § (6) és (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek és a § a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Az MNV Zrt. Igazgatósága jogosult dönteni a (2) bekezdés c), e) és g) pontjában meghatározott személyek, szervezetek javára az ott meghatározott célokra évente kedvezményezettenként 10 millió forint nyilvántartási értéket meg nem haladó értékű ingóságok ingyenes tulajdonba adásáról. Az MNV Zrt. Igazgatósága köteles az ingyenes tulajdonba adásáról szóló döntését az MNV Zrt. honlapján nyilvánosságra hozni.

(7) Az MNV Zrt. Igazgatósága jogosult dönteni helyi önkormányzat javára, a (2) bekezdés c) pontjában meghatározott célokra, legfeljebb bruttó 1 millió forint forgalmi értékű ingatlan ingyenes tulajdonba adásáról. Az MNV Zrt. Igazgatósága köteles az ingyenes tulajdonba adásról szóló döntését az MNV Zrt. honlapján nyilvánosságra hozni.

(8) Az Nvtv. 13. § (3) bekezdése szerinti, az állami feladat ellátásához nem szükséges és leselejtezett tárgyi eszközt az MNV Zrt. a legalább két éve folyamatosan, igazoltan közhasznú, karitatív tevékenységet folytató civil szervezet kezdeményezésére ingyenesen a civil szervezet tulajdonába adhatja. Az MNV Zrt. Igazgatósága köteles az ingyenes tulajdonba adásról szóló döntését az MNV Zrt. honlapján nyilvánosságra hozni.”

32. § A Vtv. a következő 36/A. §-sal egészül ki:

„36/A. § A 36. § (2) és (5)–(8) bekezdése szerinti vagyonátadás kizárólag olyan kedvezményezett részére történhet, amely

a) az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 7. § 34. pontja szerinti, lejárt esedékességű köztartozással nem rendelkezik és

b) a tulajdonosi joggyakorlóval szemben fennálló, lejárt tartozással nem rendelkezik.”

33. § A Vtv. 69/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az MNV Zrt. és a gazdasági társaság az (1) bekezdés szerinti szerződésben rendelkeznek az elszámolásról. Az elszámolás történhet olyan módon, hogy a gazdasági társaság az állami tulajdonba kerülő eszközöket a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 36. § (2) bekezdés e) pontja alapján a tőketartalék terhére, a gazdasági társaság tulajdonába kerülő vagyonelemeket pedig az Sztv. 36. § (1) bekezdés f) pontja szerint a tőketartalék javára számolja el. Ebben az esetben az MNV Zrt.-nél az eszközök nyilvántartásba történő kivezetése vagy bevezetése a nemzeti vagyon változásaként is elszámolható. Az elszámolás során az eszközöket, vagyonelemeket nyilvántartási értéken kell figyelembe venni.”

34. § Hatályát veszti a Vtv. 3. § (2) bekezdés a) pontjában az „, az NKM Nemzeti Közművek Zártkörűen Működő Részvénytársaság” szövegrész.

35. § (1) A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) 3. § (1) bekezdés 19. pont a) alpont ag) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában

vagyonkezelő:

az állam tulajdonában álló nemzeti vagyon tekintetében:)

„ag) országos törzshálózati vasúti pályát működtető többségi állami tulajdonú gazdasági társaság,”

(2) Az Nvtv. 3. § (1) bekezdés 19. pont a) alpontja a következő ah) alponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában

vagyonkezelő:

az állam tulajdonában álló nemzeti vagyon tekintetében:)

„ah) a törvény által kijelölt egyedileg meghatározott jogi személy.”

(3) Az Nvtv. 3. § (1) bekezdése a következő 20. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„20. összetett vízilétesítmény: olyan vízilétesítmény, mely más létesítményeket, vizeket is magába foglal; az összetett vízilétesítmény része a létesítmények, vizek között lévő földterület is.”

36. § Az Nvtv. 4. § (1) bekezdése g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az állam kizárólagos tulajdonába tartozik)

„g) állami tulajdonban álló terek, parkok, közkertek,”

37. § Az Nvtv. 5. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonát képező nemzeti vagyonba tartoznak)

„b) a helyi önkormányzat tulajdonában álló terek, parkok, közkertek,”

38. § Az Nvtv. 7. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A nemzeti vagyongazdálkodás feladata a nemzeti vagyon megőrzése, értékének és állagának védelme, rendeltetésének megfelelő, az állam, az önkormányzat mindenkori teherbíró képességéhez igazodó, elsődlegesen a közfeladatok ellátásához és a mindenkori társadalmi szükségletek kielégítéséhez szükséges, egységes elveken alapuló, átlátható, hatékony és költségtakarékos működtetése, értéknövelő használata, hasznosítása, gyarapítása, továbbá az állam vagy a helyi önkormányzat feladatának ellátása szempontjából feleslegessé váló vagyontárgyak elidegenítése, azzal, hogy a nemzeti vagyon megőrzése érdekében végzett bontás vagy átalakítás nem minősül az állag védelmi kötelezettség megszegésének. A kiemelt kulturális örökségvédelmi és természetvédelmi szempontok – kulturális és természeti értékek jövő nemzedékek számára való megőrzése érdekében történő – érvényesítésének nem akadálya a vagyon értékváltozása.”

39. § (1) Az Nvtv. 11. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Központi költségvetési szerv a működéséhez szükséges, az államháztartási számvitelről szóló kormányrendelet szerinti immateriális jószág, tárgyi eszköz (különösen műszaki berendezés, gép, felszerelés, készlet) valamint egyéb ingóság megvásárlására – ingatlan kivételével – adásvételi szerződést köthet. Ezen vagyonelem e törvény erejénél fogva az állam tulajdonába és vagyonkezelési szerződés megkötése nélkül a központi költségvetési szerv vagyonkezelésébe és a fennálló vagyonkezelési szerződése hatálya alá kerül azzal, hogy a központi költségvetési szerv köteles – a vagyon-nyilvántartási szabályoknak megfelelő – írásbeli nyilatkozattal bejelenteni a tulajdonosi joggyakorló felé a fennálló vagyonkezelési szerződése hatálya alá került új vagyonelemet.”

(2) Az Nvtv. 11. §-a a következő (10a) bekezdéssel egészül ki:

„(10a) A Kormány kiemelt nemzetgazdasági érdekből nyilvános határozatban dönthet az állami vagyon hasznosítására irányuló szerződés legfeljebb 30 éves határozott időre történő megkötéséről, amennyiben az állami vagyont érintő beruházás megtérülési ideje ezt kifejezetten indokolja.”

(3) Az Nvtv. 11. § (17) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(Mellőzhető a versenyeztetés abban az esetben, ha a hasznosítás)

„d) a közfeladatot ellátó, az állam közvetlen vagy közvetett tulajdonában álló gazdasági társaság vagyonkezelésében lévő, az állam tulajdonában álló lakások tekintetében a vagyonkezelővel vagy a vagyonkezelő tulajdonában álló gazdasági társasággal foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban álló személyek”

(javára történik.)

40. § Az Nvtv. 13. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A nemzeti vagyon tulajdonjogát ingyenesen átruházni csak törvényben meghatározott esetekben és feltételekkel lehet. A nemzeti vagyonba tartozó leselejtezett tárgyi eszközt – amennyiben az a közfeladat ellátásához nem szükséges – a tulajdonosi joggyakorló ingyenesen átruházhatja, ebben az esetben a (4) bekezdés b) pontját nem kell alkalmazni.”

41. § Az Nvtv. 17. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az e törvény hatálybalépése előtt létrejött vagyonkezelési szerződések – amennyiben a szerződés szerinti vagyonkezelő nem a 3. § (1) bekezdés 19. pontjában meghatározott jogi személy – a felek közös megegyezésével, új vagyonelemmel való bővítés nélkül – ide nem értve a 11. § (6a) bekezdésében foglalt eseteket – a hatályos jogszabályoknak megfelelő tartalommal módosíthatóak.”

42. § Az Nvtv. 19. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény)

„c) 14. §-a, 15. §-a és 17. § (1)–(1a) bekezdése az Alaptörvény 38. cikk (1) és (2) bekezdése, valamint az Alaptörvény 31. cikk (3) bekezdése alapján”

(sarkalatosnak minősül.)

43. § Az Nvtv. 1. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

44. § Az Nvtv.

- a) 4. § (4) bekezdésében az „a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény XIV. fejezetében” szövegrész helyébe az „a közbeszerzésekről szóló törvényben” szöveg;

- b) 7/A. § (3) bekezdés a) pontjában a „törvényben kijelölt miniszter” szövegrész helyébe a „miniszter” szöveg;

- c) 11. § (1), (2) és (5) bekezdésében a „19. pont a) alpont aa)–af) alpontjában,” szövegrész helyébe a „19. pont a) alpont aa)–ag) alpontjában,” szöveg;

- d) 1. melléklet A) II. pont 8. alpontjában a „létesítmények (vizek), amelyek más létesítményeket (vizeket) tartozékként magukban foglalnak” szövegrész helyébe a „vízilétesítmények” szöveg

lép.

45. § Hatályát veszti az Nvtv. 2. melléklet I. pontjában foglalt táblázat „Tiszavíz Vízerőmű Energetikai Kft. 100%” sora.

46. § Hatályát veszti az Nvtv. 2. melléklet III. pont 5. alpontjában foglalt táblázat 5.11. sora.

47. § (1) A szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló 2013. évi CXXXV. törvény (a továbbiakban: Szhitv.) 6. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A közgyűlés – a (7)–(10) bekezdésben meghatározottak figyelembevételével – a határozatait a jelen lévő tagok szavazatainak többségével hozza meg. A közgyűlésen az Integrációs Szervezet minden tagjának egy szavazata van.”

(2) Az Szhitv. 6. §-a a következő (7)–(10) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Az 1/A. § g) pontjában meghatározott integrációs célok megvalósulása és a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Alapja által az Integrációs Szervezet rendelkezésére bocsátott vagyon felhasználásának folyamatos figyelemmel kísérése érdekében az Integrációs Szervezet közgyűlésen tanácskozási joggal részt vesz a nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért felelős miniszter vagy az általa kijelölt személy.

(8) Az Integrációs Szervezet közgyűléséről a meghívó tagoknak történő megküldésével egyidejűleg értesíteni kell a (7) bekezdésben meghatározott minisztert a napirend és a kapcsolódó dokumentumok egyidejű megküldésével. Az értesítésben nem szereplő új napirendi pont megtárgyalásához a (7) bekezdésben meghatározott miniszter vagy az általa kijelölt személy egyetértése szükséges.

(9) A (7) bekezdésben meghatározott miniszter – a kérdés megtárgyalása és a szükséges határozatok meghozatala érdekében – jogosult kezdeményezni a közgyűlés összehívását, továbbá a közgyűlésre új napirendi pont felvételét, ha az igazgatóság tevékenysége sértheti a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Alapja által az Integrációs Szervezet rendelkezésére bocsátott vagyon integrációs célokhoz igazodó felhasználását.

(10) Az Integrációs Szervezet közgyűlésének 7. § (1) bekezdésében meghatározott döntéséhez, továbbá a (9) bekezdésben meghatározott kérdésben hozott döntéséhez a (7) bekezdésben meghatározott miniszter vagy az általa kijelölt személy jóváhagyása szükséges.”

48. § Az Szhitv. 10. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Az Integrációs Szervezet felügyelőbizottságának ülésén a 6. § (7) bekezdésében meghatározott miniszter vagy az általa kijelölt személy tanácskozási joggal részt vesz. Az Integrációs Szervezet felügyelőbizottságának üléséről a meghívó tagoknak történő megküldésével egyidejűleg értesíteni kell a 6. § (7) bekezdésében meghatározott minisztert a napirend és a kapcsolódó dokumentumok egyidejű megküldésével.”

49. § Az Szhitv. 11/F. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) Az Integrációs Szervezet nem egyetemleges felelősség mellett működő tagja Integrációs Szervezetből való kilépésére az (1)–(7) bekezdést nem kell alkalmazni. E tag Integrációs Szervezeti jogviszonya a kilépési szándékának az Integrációs Szervezet igazgatósága részére történő bejelentése közlésében meghatározott nappal szűnik meg. Az Integrációs Szervezet a tagsági jogviszony megszüntetésére vonatkozó szándék bejelentését követően, de legkésőbb a tagsági jogviszony megszűnésétől számított 30 napon belül visszafizeti a tag részére a 4. § (2) bekezdése szerinti a tag által – közvetlenül az Integrációs Szervezet részére – rendelkezésre bocsátott vagyoni hozzájárulás összegét; a tag a vagyoni hozzájárulás visszafizetéséről lemondhat.”

50. § (1) A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 13. § (3) bekezdése és az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 36. § (1) bekezdése alapján az állam tulajdonában lévő, az ingatlan-nyilvántartás szerint Mád belterület, 878/3 helyrajzi számú, természetben a Mád, Rákóczi utca 75. és a Mád belterület, 878/5 helyrajzi számú, természetben a Mád, Táncsics utca 38. szám alatt található ingatlanok – hitéleti és kulturális feladatainak elősegítése érdekében – ingyenesen az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (a továbbiakban: EMIH) tulajdonába kerülnek.

(2) Az (1) bekezdés szerinti tulajdon átruházás feltétele, hogy az EMIH az érintett ingatlanokat terhelő kötelezettségeket a (3) bekezdés szerinti szerződés alapján teljeskörűen átvállalja.

(3) Az (1) bekezdése szerinti tulajdon átruházásnak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére alkalmas szerződést az állam nevében a tulajdonosi joggyakorló készíti el és köti meg. A szerződésekben az ingatlanok forgalmi értékeként a tulajdonosi joggyakorló által megállapított értéket kell megjelölni.

(4) Az (1) bekezdés alapján ingyenesen tulajdonba adott inatlanokon e törvény erejénél fogva elidegenítési és terhelési tilalom áll fenn. Az elidegenítési és terhelési tilalomnak az átruházó javára szóló ingatlan-nyilvántartásba történő feljegyzését a tulajdonjog bejegyzése iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a tulajdonosi joggyakorló kérelmezi.

51. § (1) Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 36. § (1) bekezdése és a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 13. § (3) bekezdése alapján az állam tulajdonában lévő, az ingatlan-nyilvántartás szerint Érd belterület, 18093/36 helyrajzi számú, természetben az Érd, Fácán köz 1. szám alatt található ingatlan ingyenesen Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata tulajdonába kerül lakásgazdálkodási és településfejlesztési, településrendezési feladatok elősegítése érdekében, azzal a feltétellel, hogy Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata az ingatlant terhelő kötelezettségeket az (5) bekezdés szerinti szerződés alapján teljeskörűen átvállalja.

(2) Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata a tulajdonába adott ingatlant az (5) bekezdés szerinti tulajdonátruházási szerződésben meghatározott lakásgazdálkodási és településfejlesztési, településrendezési célokra használhatja fel. Ha Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata az ingatlant ellenérték fejében idegeníti el, az elidegenítésből származó bevételt az Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata tulajdonában álló lakáscélú ingatlanok fejlesztésére, korszerűsítésére vagy az ingyenesen tulajdonba adott ingatlan vonatkozásában felmerült településfejlesztési feladatok megvalósítására köteles fordítani.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott célhoz kötött hasznosításra vonatkozó előírások teljesüléséről, az ingatlan fejlesztéséről, valamint az ingatlan értékesítéséből származó bevételek felhasználásáról Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata évente beszámol a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MNV Zrt.) felé, az ingatlan átruházását követő 15 évig, de legfeljebb az ingatlanból telekalakítást követően létrejövő ingatlanok elidegenítéséig.

(4) Ha az MNV Zrt. megállapítja, hogy Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata a célhoz kötött hasznosításra, illetve a bevételek célhoz kötött felhasználására vonatkozó előírásoknak nem tesz eleget, Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata köteles az MNV Zrt. felszólítására, az abban meghatározott határidőig a jogsértő állapotot megszüntetni. A jogsértő állapot határidőre történő megszüntetésének elmulasztása esetén Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata tulajdonában álló ingatlan – ideértve az abból kialakított új ingatlant is – tulajdonjoga visszaszáll az államra. Ha az ingatlan vagy az abból kialakításra kerülő új ingatlan Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata részéről időközben értékesítésre került, úgy Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata az értékesítésből származó – az adásvétel napjától számított mindenkori jegybanki alapkamattal növelt – bevételt köteles az MNV Zrt. részére átadni. Az állam tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartásba az MNV Zrt. kérelme alapján be kell jegyezni.

(5) Az (1) bekezdés szerinti ingatlan tekintetében a tulajdonváltozás ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére alkalmas szerződést az állam nevében az MNV Zrt. készíti el és köti meg.

52. § (1) Az 51. § (1) bekezdése alapján ingyenesen tulajdonba adott ingatlan tekintetében nem kell alkalmazni a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 13. § (4)–(5) és (7) bekezdését.

(2) Az Érd belterület 18093/36 helyrajzi számú ingatlanból a telekalakítást követően létrejövő egyes ingatlanok tulajdonjogát Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata ingyenesen átruházhatja az azt jelenleg sajátjukként használó ingatlantulajdonosok részére.

1. Az Nvtv. 1. melléklet A) II. pontjának 3. a) táblázata a következő sorokkal egészül ki:

| | [A folyó (árvízvédelmi mű) neve | Az ártéri öblözet neve | Hossza (km)] |

| --- | --- | --- | --- |

| | „Ipoly balpart | Ipolydamásdi | 1,505 km |

| | Ipoly balpart | Letkési | 8,198 km |

| | Ipoly balpart | Ipolytölgyesi | 3,397 km |

| | Ipoly balpart | Ipolyvecei | 9,182 km |

| | Ipoly balpart | Dejtári | 7,825 km |

| | Ipoly balpart | Szécsényi | 8,053 km” |

2. Az Nvtv. 1. melléklet A) II. pontjának 4. táblázata helyébe a következő rendelkezés lép:

„4. A folyók, valamint az előző pontokban meghatározott csatornák szabályozó művei, hajó- vagy egyéb zsilipei, árvízkapui, folyók duzzasztott terei

| | Folyó megnevezése | A műtárgy neve |

| --- | --- | --- |

| | Által-ér | Tatai Öreg-tó Vecserei zsilip |

| | Duna | Dunakiliti fenékküszöb |

| | Duna | Dunakiliti duzzasztómű és hajózsilip |

| | Dunacsúny-Rajkai-szivárgócsatorna | Homokparti (II. sz.) zsilip |

| | Rajka-Dunakiliti-szivárgócsatorna | Záperdei (III. sz.) zsilip |

| | Rajka-Dunakiliti-szivárgócsatorna | Diós (IV. sz.) zsilip |

| | Rajka-Dunakiliti-szivárgócsatorna | Csölösztői (V. sz.) zsilip |

| | Fehér-Körös | Gyulai duzzasztó |

| | Hármas-Körös | Békésszentandrási vízlépcső |

| | Hármas-Körös | Bökényi vízlépcső |

| | Hernád | Hernádszurdoki duzzasztó |

| | Hortobágy-Berettyó | Ágotai vészelzárómű |

| | Hortobágy-Berettyó | Mezőtúri torkolati árvízkapu |

| | Hortobágy-Berettyó | Mezőtúri torkolati hármaszsilip |

| | Kettős-Körös | Békési duzzasztó |

| | Lajta | Lajta duzzasztó (Mosonmagyaróvár) |

| | Lónyay-főcsatorna | Lónyay-főcsatorna torkolati műtárgy (árvízkapu) |

| | Marcal | Marcal duzzasztó |

| | Mosoni-Duna | Rajkai (I. sz.) vízkivételi zsilip |

| | Mosoni-Duna | Vigh (VI. sz.) zsilip |

| | Mosoni-Duna | Mosonmagyaróvári duzzasztó |

| | Mosoni-Duna | Iparcsatorna árvízkapu |

| | Rába | Szentgotthárdi duzzasztó |

| | Rába | Nicki duzzasztó |

| | Ráckevei-Duna | Kvassay vízlépcső |

| | Ráckevei-Duna | Tassi duzzasztómű és hajózsilip |

| | Sebes-Körös | Biharugrai duzzasztó |

| | Sebes-Körös | Körösladányi duzzasztó |

| | Sió | Siófoki leeresztő zsilip és hajózsilip |

| | Sió | Balatonkiliti mederduzzasztó |

| | Sió | Sió Torkolati Mű |

| | Tisza | Tisza tó |

| | Tisza | Tiszalöki vízlépcső |

| | Tisza | Kiskörei vízlépcső |

| | Túr | Sorkádi duzzasztó |

| | Túr | Túr torkolati műtárgy |

| | Duna-Tisza-csatorna | Dunaharaszti tűsgát |

| | Duna-Tisza-csatorna | Sári-zsilip |

| | Ferenc-tápcsatorna | Deák Ferenc zsilip |

| | Hanság-főcsatorna | Mekszikópusztai zsilip |

| | Jászsági-főcsatorna | Beeresztő zsilip |

| | Jászsági-főcsatorna | Hanyi vízleadó |

| | Jászsági-főcsatorna | Sajfoki vízleadó |

| | Jászsági-főcsatorna | 28-as vízleadó |

| | K-III. főcsatorna | K-III. fővízkivétel |

| | K-III. főcsatorna | I. sz. vízszintszabályzó |

| | K-III. főcsatorna | II. sz. vízszintszabályzó |

| | K-III. főcsatorna | III. sz. vízszintszabályzó |

| | K-III. főcsatorna | IV. sz. vízszintszabályzó |

| | K-III. főcsatorna | V. sz. vízszintszabályzó |

| | K-IV. főcsatorna | K-IV. fővízkivétel |

| | K-IV. főcsatorna | 6T. automatikus vízszintszabályzó |

| | K-IV. főcsatorna | 9T. automatikus vízszintszabályzó |

| | K-IV. főcsatorna | 14T. automatikus vízszintszabályzó |

| | K-IV. főcsatorna | 16T. automatikus vízszintszabályzó |

| | K-IV. főcsatorna | 20T. automatikus vízszintszabályzó |

| | K-IV. főcsatorna | 24T. automatikus vízszintszabályzó |

| | Keleti-főcsatorna | Tiszavasvári-keleti vízbeeresztő- és hajózsilip |

| | Keleti-főcsatorna | Balmazújvárosi bukó |

| | Keleti-főcsatorna | Hajdúszoboszlói bukó |

| | Keleti-főcsatorna | Bakonszegi zsilip |

| | Kiskunsági-főcsatorna | Tassi zsilip |

| | Kiskunsági-főcsatorna | Homoki zsilip |

| | Kiskunsági-főcsatorna | Halas-tói zsilip |

| | Kiskunsági-főcsatorna | KFCS-DVCS összekötő zsilip |

| | Kiskunsági-főcsatorna | Akasztói zsilip |

| | Nagykunsági-főcsatorna | Beeresztő zsilip |

| | Nagykunsági-főcsatorna | 14. sz. alvízszint-szabályzó |

| | Nagykunsági-főcsatorna | 31. sz. alvízszint-szabályzó |

| | Nagykunsági-főcsatorna | 34. sz. alvízszint-szabályzó |

| | Nagykunsági-főcsatorna | Leürítő zsilip |

| | Nagykunsági-főcsatorna (Keleti ág) | 18. sz. alvízszint-szabályzó |

| | Nagykunsági-főcsatorna (Keleti ág) | Fenékleürítő |

| | NK-III-2. öntözőcsatorna | 1. sz. alvízszint-szabályzó |

| | NK-III-2. öntözőcsatorna | 7. sz. zsilip |

| | NK-III-2. öntözőcsatorna | 14. sz. alvízszint-szabályzó |

| | NK-III-2. öntözőcsatoma | 20. sz. alvízszint-szabályzó |

| | NK-III-2. öntözőcsatorna | 21. sz. alvízszint-szabályzó |

| | NK-III-2. öntözőcsatorna | 22. sz. alvízszint-szabályzó |

| | Nyugati-főcsatorna | Tiszavasvári-nyugati vízbeeresztő zsilip |

| | Nyugati-főcsatorna | I. vízszintszabályzó |

| | Nyugati-főcsatorna | II. vízszintszabályzó |

| | Nyugati-főcsatorna | III. vízszintszabályzó |

| | Nyugati-főcsatorna | Hármas elosztó zsilip |

| | Rábca árapasztó csatorna | Rábca árvízkapu |

| | Takta-övcsatorna | Kesznyéteni árvízkapu” |