2019. évi CXIII. törvény — mi változott? 2025. július 1.
A 2025. január 15. és 2025. július 1. között hatályba lépett módosítások. 41 sor került be, 4 sor került ki.
⋯ 63 változatlan sor ⋯
(2) A fenntartható vízgazdálkodási közösség az öntözési körzet területén
- a) szántóföldi növénytermesztés, ipari zöldségtermesztés esetén legalább 100 hektár – amelynek legfeljebb 10 százaléka állandó gyep (legeltetett, kaszált) terület is lehet –,
- b) kertészeti zöldség és ültetvények (gyümölcs, szőlő), illetve aromás-, gyógy- és fűszernövény termesztése esetén legalább 10 hektár
- a) szántóföldi növénytermesztés, illetve a termeléshez kötött közvetlen támogatások igénybevételének szabályairól szóló rendelet szerinti ipari zöldségnövény-termesztés esetén legalább 100 hektár – amelynek legfeljebb 10 százaléka állandó gyep (legeltetett, kaszált) terület is lehet –,
- b) a termeléshez kötött közvetlen támogatások igénybevételének szabályairól szóló rendeletben szereplő zöldségnövények és ültetvények (gyümölcs, szőlő), illetve aromás-, gyógy- és fűszernövény termesztése esetén legalább 10 hektár
öntözésének lehetőségét biztosítja.
⋯ 56 változatlan sor ⋯
(2) A fenntartható vízgazdálkodási közösség gondoskodhat a tagjai számára – meghatalmazás alapján – az öntözéshez szükséges engedélyek megszerzéséről.
11/A. § (1) Szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), továbbá kivett művelési ágban nyilvántartott külterületi földrészlet tulajdonosával vagy haszonélvezeti jog fennállása esetén haszonélvezőjével, vagyonkezelési jog fennállása esetén vagyonkezelőjével (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: tulajdonos) kötött szerződéssel a föld területe legalább fele részének öntözhetőségét biztosító és a földdel alkotórész kapcsolatba kerülő öntözési beruházást végrehajtó személy javára öntözési jog alapítható.
(2) Az öntözési jog alapján annak jogosultja a földön öntözési létesítmény, építmény vagy ahhoz kapcsolódó berendezés megvalósítására, elhelyezésére a tulajdonos további jognyilatkozata nélkül jogosult. E beruházást az öntözési jog fennállása alatt az öntözési jog jogosultjának könyveiben kell nyilvántartani. A beruházás aktiválását az öntözési igazgatási szervnek be kell jelenteni.
(3) Az öntözési jog alapján annak jogosultja, vagy ha az öntözési jog jogosultja fenntartható vízgazdálkodási közösség, akkor annak kijelölése alapján annak valamely tagja a jog fennállásának időtartama alatt a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Földforgalmi tv.) szerinti érvényes jogcímen a föld használati jogosultságára, és ennek keretében öntözéses gazdálkodás folytatására jogosult, ha megfelel a Földforgalmi tv. földhasználati jogosultság megszerzésére vonatkozó feltételeinek. A tulajdonos – a használati jogosultság átengedéséről szóló, az öntözési jog jogosultjával kötött korábbi szerződésnek a tulajdonos részéről rendkívüli felmondással történt megszüntetése kivételével – érvényesen nem tagadhatja meg a használati jogosultság átengedésére vonatkozó szerződés megkötését.
(4) Ha a (3) bekezdés alapján haszonbérleti szerződés megkötésére kerül sor és a szerződő felek között a haszonbérleti díj tekintetében nem jön létre megegyezés, a helyben szokásos piaci haszonbérleti díj mértékét igazságügyi szakértői vélemény alapján kell megállapítani. Ha az igazságügyi szakértői véleményben foglaltakkal bármelyik szerződő fél nem ért egyet, a szakértői véleményben foglaltak tudomására jutásától számított 30 napos jogvesztő határidőn belül a bíróságtól kérheti a piaci haszonbérleti díj meghatározását; ellenkező esetben a haszonbérleti díjnak az igazságügyi szakértői véleményben foglaltak szerinti mértékét elfogadottnak kell tekinteni. Egyebekben a Polgári Törvénykönyv 6:71. §-ában foglaltak szerint kell eljárni.
(5) A (3) bekezdés alapján megkötött földhasználati szerződésben a használat időtartama nem lehet rövidebb mint öt év.
(6) Az öntözési jog határozott időre, legalább öt, legfeljebb húsz évre alapítható.
(7) A (6) bekezdésben foglaltaktól eltérően a Nemzeti Földalapba tartozó föld esetében öntözési jog 20 évre alapítható, abban az esetben, ha az adott öntözési beruházás tervezett elismert értékének az öntözési joggal érintett területekre eső hektáronkénti összege az ötmillió forintot meghaladja.
(8) Az öntözési jog alapításáról szóló szerződés hatályosságához annak az öntözési igazgatási szerv által történő jóváhagyása szükséges. Az öntözési jog érvényességéhez annak ingatlan-nyilvántartási bejegyzése szükséges.
(9) Az öntözési igazgatási szerv az öntözési jog alapításának jóváhagyását megtagadja, ha
- a) az öntözési jog jogosultja a Földforgalmi tv. földhasználati jogosultság megszerzésére vonatkozó feltételeinek nem felel meg, ide nem értve azt az esetet, ha az öntözési jog jogosultja fenntartható vízgazdálkodási közösség,
- b) az öntözési jog alapján az öntözési jog jogosultját megillető használati jogosultság a Földforgalmi tv. 13. § (1) és (2) bekezdése szerint a használat átengedésének tilalmába ütközne, vagy
- c) az (1) bekezdés szerinti földrészletet a közhiteles földhasználati nyilvántartás adatai alapján az öntözési jog tervezett fennállásának időtartamát érintően a tulajdonostól és az öntözési jog jogosultjától eltérő harmadik személy használja, ide nem értve azt az esetet, ha az öntözési jog jogosultja fenntartható vízgazdálkodási közösség.
(10) Ha az öntözési jog alapítását követő második naptári év végéig a (2) bekezdés szerinti beruházás aktiválását az öntözési igazgatási szervnek nem jelentették be, az öntözési jog ezen időponttal megszűnik.
(11) Az öntözéses gazdálkodás folytatását az adott gazdasági év július 31. napjáig az öntözési igazgatási szerv részére igazolni kell. Ha a (2) bekezdés szerinti beruházás aktiválását követően öt egymást követő gazdasági évben a földön nem folytattak öntözéses gazdálkodást, az öntözési jog az ötödik gazdasági év végével megszűnik.
(12) Az öntözési jog (9) vagy (10) bekezdés szerinti megszűnése esetén a (3) bekezdés szerint létrejött használati jogosultság az öntözési jog megszűnésével egyidejűleg megszűnik.
(13) Az öntözési jog bármely okból történő megszűnése esetén a feleknek egymással el kell számolni.
(14) Az öntözési igazgatási szerv a jóváhagyott öntözési jogokról a (9) és (10) bekezdés szerinti kötelezettségek ellenőrzése céljából nyilvántartást vezet. A nyilvántartás az öntözési jog jogosultja adatait az alábbiak szerint tartalmazza:
- a) természetes személy természetes személyazonosító adatai és lakcíme,
- b) nem természetes személy megnevezése, adószáma, statisztikai azonosítója, székhelye, és a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény hatálya alá tartozó cég cégjegyzékszáma.
(15) Az öntözési jog jogosultjának a (13) bekezdés szerinti személyes adatait az öntözési igazgatási szerv az öntözési jog megszűnését követő ötödik naptári év végéig tartja nyilván.
12. § (1) A helyi önkormányzat a tulajdonában álló harmadlagos mű tulajdonosi jogainak gyakorlását átadhatja az államnak. Az állam képviseletében az öntözési igazgatási szerv jár el.
(2) Az öntözési igazgatási szerv szakmailag ellenőrzi a helyi önkormányzattól érkező átadó nyilatkozatot abból a szempontból, hogy az átadandó harmadlagos mű öntözési célokat szolgál-e fenntartható vízgazdálkodási közösség számára.
⋯ 55 változatlan sor ⋯
- a) az öntözésfejlesztési területre és az öntözésfejlesztési tervre, valamint a környezeti körzeti tervre és azok hatósági jóváhagyására vonatkozó részletes szabályokat,
- b) a fenntartható vízgazdálkodási közösség elismerésére, az elismerés felfüggesztésére, visszavonására, működésének ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokat,
- c) az öntözési szolgalom alapítására és az azzal kapcsolatos kártalanításra, valamint az öntözési szolgalom megszűnésére vonatkozó részletes szabályokat.
- c) az öntözési szolgalom alapítására és az azzal kapcsolatos kártalanításra, valamint az öntözési szolgalom megszűnésére, továbbá az öntözési jog alapítására, jóváhagyására és gyakorlására vonatkozó részletes szabályokat.
16. § Ez a törvény 2020. január 1-jén lép hatályba.
⋯ 15 változatlan sor ⋯
#### 22. §
23. § E törvény 12–12/B. §-a az Alaptörvény 38. cikk (1) bekezdése alapján, 21. §-a az Alaptörvény P) cikk (2) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
23. § E törvény 12–12/B. §-a az Alaptörvény 38. cikk (1) bekezdése alapján, 11/A. §-a az Alaptörvény P) cikk (2) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.