2019. évi CX. törvény — mi változott? 2020. január 1.

(2) A Kkt. 29. §-a a következő (16) bekezdéssel egészül ki:

„(16) Járda, gyalogút és azok két méter szabadnyílást meg nem haladó műtárgyai építését, korszerűsítését, forgalomba helyezését és megszüntetését (elbontását), valamint ezek nem közlekedési célú igénybevételét (ide nem értve a gyalog-, és kerékpárutakat, valamint a közút építésével összefüggő járdaépítést) a közlekedési hatóságnak kell bejelenteni. A bejelentésben meg kell jelölni a bejelentő

a) természetes személy természetes személyazonosító adatait, illetve

b) jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság cégadatait.”

- a) 2. § (1) bekezdés b) pontjában az „(a továbbiakban: jármű)” szövegrész helyébe az „(a továbbiakban: jármű),” szöveg,

- c) 23. § (6) bekezdésében, 25/B. § (4) bekezdés b) pontjában és (4a) bekezdésében a „30” szövegrész helyébe a „60” szöveg,

- d) 34. § (3) bekezdésében a „tartania” szövegrész helyébe a „tartania és erről a közlekedési hatóságnak adatot kell szolgáltatnia” szöveg,

- e) 47. § 22. pont 22.7. alpontjában a „külön jogszabályban” szövegrész helyébe a „miniszteri rendeletben” szöveg,

- f) 48. § (3) bekezdés a) pont 33. alpontjában a „végrehajtásának” szövegrész helyébe az „ellátásának” szöveg

4. § (1) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) 25. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdés d) pontjában előírt feltételek alkalmazásában a munkahely akkor megfelelő, ha]

„d) a munkahely és a lakóhely közötti naponta – tömegközlekedési eszközzel vagy munkáltatói személyszállítással – történő oda- és visszautazás ideje a három órát, illetve tíz éven aluli gyermeket nevelő nő és tíz éven aluli gyermeket egyedül nevelő férfi álláskereső esetében a két órát nem haladja meg,”

7. § A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 2. § (7a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7a) Szerencsejátékot népszerűsítő reklám kizárólag a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény 5. § (1) bekezdésének és 21. §-ának megfelelően tehető közzé Magyarországon. A külön jogszabályban meghatározott hatóság az e rendelkezések megsértésével közzétett szerencsejáték tárgyú reklám (a továbbiakban: tiltott reklám) esetén a reklámozót, a reklámszolgáltatót, a reklám közzétevőjét és a reklámban szereplő személyt egyetemlegesen a tiltott reklámmal elért vagyoni előny tízszeresének megfelelő, de legalább 10 millió forint összegű bírsággal sújthatja. Ha nem állapítható meg a reklámozó, a reklámszolgáltató vagy a reklámban szereplő személy, a külön jogszabályban meghatározott hatóság a bírságot a reklám közzétevőjével szemben állapítja meg.”

8. § A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 31. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet vezetője köteles:)

„c) a felszámolás kezdő időpontjától számított 15 napon belül a felszámolónak és a felszámoló útján a környezetvédelmi és természetvédelmi hatóságnak nyilatkozatot tenni arról, hogy maradtak-e fenn olyan környezeti károsodások, környezeti terhek, amelyekből bírságfizetési vagy egyéb fizetési kötelezettség, a károsodások, illetve terhek rendezéséhez szükséges kiadás származhat;”

9. § (1) A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Nytv.) 21. § f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény felhatalmazása alapján a 17. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti adatokat jogosultak igényelni:]

„f) a közúti közlekedési nyilvántartó szerv, valamint a közlekedési igazgatási hatóság a nyilvántartásban szereplő polgárok adatai változásának követéséhez;”

10. § A magzati élet védelméről szóló 1992. évi LXXIX. törvény

- a) 2. § (2) bekezdésében a „szerv által engedélyezett” szövegrész helyébe a „szervhez bejelentett” szöveg,

- b) 16/A. § (2) bekezdésében a „működésének engedélyezésére” szövegrész helyébe a „bejelentésére” szöveg

lép.

(3) A Szoc. tv. 50. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az alanyi és a normatív közgyógyellátásra való jogosultságról a járási hivatal dönt. Az alanyi közgyógyellátásra való jogosultságot négy évre, a normatív közgyógyellátásra való jogosultságot két évre állapítják meg. A közgyógyellátásra való jogosultság kezdő időpontja – az (5) bekezdésben meghatározott kivétellel – a jogosultságot megállapító határozat meghozatalát követő 15. nap.”

(4) A Szoc. tv. 92/H. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„92/H. § (1) A működést engedélyező szerv a működési nyilvántartáshoz való közvetlen hozzáféréssel jogosult lekérdezni a működési nyilvántartás adatait.

(2) A működési nyilvántartásból adatok a nyilvántartásba vett személy, a munkáltató, a továbbképzést, vezetőképzést szervező, továbbá – az adatvédelmi jogszabályok megtartásával – tudományos, statisztikai feldolgozást végzők részére továbbíthatók.”

- a) 50/E. § (4) bekezdésében a „Két” szövegrész helyébe a „Több” szöveg,

13. § (1) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) 5. §-a a következő (4b) bekezdéssel egészül ki:

„(4b) A kérelmező (4a) bekezdés szerinti kötelezettségének teljesítését a bányafelügyelet ellenőrzi.”

(2) A Bt. 27. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A műszaki üzemi tervet a bányafelügyelet a (2) bekezdésben meghatározott szempontokra és az ingatlan-igénybevételi ütemtervre figyelemmel hagyja jóvá.”

- a) 4. §-át megelőző alcím címében a „Bejelentés alapján végezhető felszíni előkutatás” szövegrész helyébe a „Felszíni előkutatás” szöveg,

- a) 4. § (1) bekezdésében az „és a kutatás megkezdése időpontjának a bányafelügyelethez történt előzetes bejelentése” szövegrész,

- b) 4. § (4) bekezdése,

- c) 41. § (1) bekezdés a) pontja,

- f) 43/D. §-a,

- h) 50/A. § (1) bekezdés 1. pontjában az „és a bejelentés alapján végezhető felszíni előkutatásra” szövegrész.

15. § (1) A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 64. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat

a) a munkabaleset és a fokozott expozíció esetén – eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában – a munkáltató,

b) a foglalkozási megbetegedés esetén a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszternek az egészségügyért felelős miniszterrel egyetértésben kiadott rendeletében meghatározott szerv vagy személy

teljesíti.”

(2) Az Mvt. 64. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A munkáltatónak a munkaképtelenséggel járó munkabalesetet és a fokozott expozíciós esetet haladéktalanul ki kell vizsgálnia, és a kivizsgálás eredményét munkabaleset esetén a munkabaleseti jegyzőkönyvben, fokozott expozíció esetén a vizsgálati lapon kell rögzítenie. A munkabaleset kivizsgálásának megkezdéséről a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást biztosító szolgálat orvosát tájékoztatni kell. A munkabaleset kivizsgálásában történő orvosi közreműködésről a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást biztosító szolgálat orvosa dönt. Súlyos munkabaleset és fokozott expozíció esetén a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást biztosító szolgálat orvosának részt kell venni a kivizsgálásban. A munkaképtelenséget nem eredményező munkabaleset körülményeit is tisztázni kell.”

(3) Az Mvt. 65. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A fokozott expozíciós eset kivizsgálása munkaegészségügyi és munkabiztonsági szaktevékenységnek minősül.”

(4) Az Mvt. 66. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A munkáltatónak lehetővé kell tennie a munkavédelmi képviselő részvételét a munkabaleset, a foglalkozási megbetegedés, valamint a fokozott expozíciós eset körülményeinek kivizsgálásában.”

(5) Az Mvt. 82/D. § (1) bekezdés b)–c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A munkavédelmi hatóság közigazgatási bírsággal sújtja azt a természetes személyt, aki a szervezett munkavégzés során:)

„b) a munkabalesettel, fokozott expozíciós esettel kapcsolatos nyilvántartási, kivizsgálási, jegyzőkönyvkészítési és bejelentési kötelezettségét kellő időben nem teljesíti vagy valótlan adatot közöl, valamint a baleset, fokozott expozíciós eset valódi okát eltitkolja vagy feltárását akadályozza,

c) a foglalkozási megbetegedéssel kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettségét nem teljesíti, valótlan adatot közöl, a foglalkozási megbetegedés valódi okát eltitkolja vagy kivizsgálását akadályozza, vagy”

(6) Az Mvt.

- a) 68. § (2) bekezdésében a „64. § (2) bekezdésében” szövegrész helyébe a „64. § (2) bekezdés b) pontjában” szöveg,

- b) 72. § (2) bekezdés e) pontjában a „foglalkozási megbetegedés” szövegrész helyébe a „foglalkozási megbetegedés és a fokozott expozíciós eset” szöveg,

- c) 86. § (3) bekezdésében a „valalmint” szövegrész helyébe a „valamint” szöveg

lép.

- a) 84. § (2) bekezdésében az „ , a fokozott expozíciós esetet” szövegrész,

16. § (1) A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.)

- a) 7. § (1a) bekezdés f) pontjában a „gépjármű törzskönyv, egyéni vállalkozói igazolvány, hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállításával összefüggő” szövegrész helyébe a „gépjármű törzskönyv, hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállításával, valamint egyéni vállalkozói tevékenység nyilvántartásba vételével és törlésével összefüggő” szöveg,

- b) 28. § (2) bekezdésében a „tevékenységre egyéni vállalkozói igazolványt kiadni” szövegrész helyébe a „tevékenységet egyéni vállalkozók nyilvántartásába bejegyezni” szöveg

lép.

(2) Hatályát veszti az Rtv. 84. § (2) bekezdés s) pontjában a „vállalkozói igazolvánnyal rendelkező” szövegrész.

17. § (1) A hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény (a továbbiakban: Hdt.) 26. § (2b) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az elsőfokú hadigondozási hatóság határozatban dönt:)

„d) a pénzellátás szüneteltetéséről, – haláleset kivételével – a megszüntetéséről, valamint a jogalap nélkül felvett pénzellátás visszafizetéséről.”

19. § (1) A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kt.) 64. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A környezetvédelmi igazgatás körébe tartozik)

„c) anyagok, termékek és technológiák környezetvédelmi szempontból történő minősítési rendszerének meghatározása, forgalomba hozataluk, alkalmazásuk engedélyezése; illetve az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott esetekben ezen tevékenységek bejelentése;”

(2) A Kt. 64/A. § (2) bekezdés c) pont cb) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdésben meghatározott célra

egyéni vállalkozó esetében]

„cb) egyéni vállalkozói nyilvántartási szám, valamint az egyéni vállalkozó adószáma és statisztikai számjele,”

(tarthatók nyilván.)

20. § A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 23/B. § (3) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Gazdasági célú légiközlekedési tevékenység engedélyezése során a gazdálkodó szervezet vezetőjének vagy tényleges irányítójának személyes megbízhatóságát kizárja, ha)

„c) az egyéni vállalkozói tevékenység gyakorlásától eltiltották, a tiltásnak a nyilvántartásba történő bejegyzésétől számított egy évig,”

22. § (1) A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) 44. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az állategészségügyi hatóság engedélye szükséges állatgyűjtemények, állatkertek, illetve egyéb vadon élő védett állatok tartására, idomítására szolgáló létesítmények, telephelyek kialakításához, fenntartásához, üzemeltetéséhez.”

(2) A Tvt. 51. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A természetvédelemért felelős miniszter engedélye szükséges

a) barlang, barlangszakasz hasznosításához, illetve a hasznosítási mód megváltoztatásához;

b) barlang, barlangszakasz kiépítéséhez;

c) barlangi képződmények kimentéséhez, hasznosításához, értékesítéséhez, külföldre juttatásához;

d) műszaki beavatkozáshoz, így különösen bejárat vagy barlangszakasz lezárásához, műtárgy elhelyezéséhez, azok felújításához, helyreállításához.”

(3) A Tvt. 51. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az igazgatóság vagyonkezelői hozzájárulása szükséges

a) barlangban, barlangszakaszban végzendő kutatáshoz, kísérlethez, gyűjtéshez;

b) barlangi búvármerüléshez;

c) filmforgatáshoz;

d) jogszabályban meghatározott barlangok látogatásához.”

(4) A Tvt. 80. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Ha az (1) bekezdés szerinti tevékenység végzője nem ismert, vagy kiléte nem állapítható meg, a felelősség – az ellenkező bizonyításáig – annak az ingatlannak a tulajdonosát és birtokosát (használóját) egyetemlegesen terheli, akinek érdekében a jogsértő magatartást folytatták. A tulajdonos mentesül az egyetemleges felelősség alól, ha megnevezi a tevékenység tényleges végzőjét, és kétséget kizáróan bizonyítja, hogy a felelősség nem őt terheli.”

(5) A Tvt. 38. § (1) bekezdés j) pontjában a „kijelölt” szövegrész helyébe a „kijelölt mezőgazdasági és erdészeti használatú” szöveg lép.

- b) 51. § (3) bekezdése,

(2) A Vtv. 54. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A hivatásos vadász egyenruha viselésére, valamint – a külön jogszabályban meghatározott feltételekkel – szolgálati vadász- és maroklőfegyver használatára jogosult. A hivatásos vadász a szolgálati maroklőfegyverét – a jogos védelmen túl – csak a sebzett szarvas, dám, muflon, őz és a vaddisznó elejtésére használhatja. A hivatásos vadász nagyvad utánkeresése során a kegyelemlövéshez legalább 5 milliméter átmérőjű sörétet is használhat.”

(3) A Vtv. 100. § (1) bekezdés c) pont 3. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben szabályozza)

„3. a hivatásos vadász esküjének szövegét, a szolgálati jelvényének mintáját,”

(4) A Vtv. 83. § (6) bekezdésében a „hatósági engedély” szövegrész helyébe a „hatósághoz történő bejelentés” szöveg lép.

(5) Hatályát veszti a Vtv.

- a) 50. § (2) bekezdés d) pontja,

- b) 51. § (1) bekezdésében az „és részére hitelesített szolgálati naplót ad át” szövegrész,

- c) 53. § (1) bekezdés e) pontja,

- d) 53. § (2) bekezdésében az „egyúttal a hivatásos vadász szolgálati naplóját bevonja,” szövegrész,

- e) 83. § (4) bekezdés a) pontjában az „ , valamint a hivatásos vadász szolgálati naplóját” szövegrész,

- f) 83. § (4) bekezdés b) pontjában az „ , valamint a hivatásos vadász szolgálati naplója” szövegrész,

- g) 84. § (1) bekezdés i) pontjában az „ , a hivatásos vadász szolgálati naplója” szövegrész.

28. § (1) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) „Foglalkoztatási tilalom a gyermeki jogok védelme érdekében” alcíme a következő 10/B. §-sal egészül ki:

„10/B. § A működést engedélyező szerv a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok hatósági nyilvántartására (a továbbiakban: szolgáltatói nyilvántartás) és e szolgáltatók, intézmények és hálózatok hatósági ellenőrzése során a gyermekvédelmi rendszer keretében – miniszteri rendeletben meghatározott munkakörben, nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban vagy önkéntes jogviszonyban – foglalkoztatott vagy foglalkoztatni kívánt személlyel szemben a 10/A. § (1) bekezdés a)–d) pontja szerinti kizáró okok fennállásának szükség szerinti vizsgálata céljából elektronikus úton a bűnügyi nyilvántartó szervtől adatot igényel a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény 11. § (1) bekezdés c) és e) pontja, 16. § (1) bekezdés c) és f) pontja, valamint a 23. § c) pontja szerinti adatok tekintetében.”

(2) A Gyvt. 68/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha az oktatási intézmény a Cst. 15. § (1) bekezdés b) pontja szerinti eset fennállásáról értesíti a gyámhatóságot, a gyámhatóság elrendeli a 16. életévét be nem töltött, védelembe vétel hatálya alatt nem álló gyermek védelembe vételét.”

(4) A Gyvt. 98. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás, és a kizárólag területi gyermekvédelmi szakszolgáltatást nyújtó telephely adatait a szolgáltatói nyilvántartás nem tartalmazza.”

(5) A Gyvt. 128. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) A gyámhatóság döntése alapján az (1)–(3) bekezdés szerinti jognyilatkozatok felvétele érdekében megkeresheti az illetékességi területén belül működő, a jognyilatkozatot tevő személy lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti jegyzőt. A jegyző a jognyilatkozat felvételéről, illetve a gyámhatóság által előre meghatározott kérdésekre adott válaszokról jegyzőkönyvet készít és azt megküldi a gyámhatóságnak.”

(8) A Gyvt.

- a) 24. § (3) bekezdés c) pontjában a „két” szövegrész helyébe a „négy” szöveg,

- b) 24. § (9) bekezdésében a „gyámhatóság” szövegrész helyébe a „kincstár” szöveg,

- c) 69/C. § (3) bekezdésében az „évente” szövegrész helyébe a „kétévente” szöveg,

- d) 98. § (9) bekezdésében az „amelyet” szövegrész helyébe az „amelyet – a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás kivételével –” szöveg

lép.

- d) 140. § (1) bekezdés d) pontja.

- a) 2. § 2. pontjában az „illetőleg” szövegrész helyébe az „illetve” szöveg,

- c) 62. § (1) bekezdés 27. pontjában a „nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény” szövegrész helyébe „az Ngtv.” szöveg

31. § (1) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 64. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) Ha a nyugdíjas az egészségi állapottól függő nyugellátás felülvizsgálata során az egészségi állapot megállapításához szükséges egészségügyi iratokat a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv által megállapított határidőn belül nem küldi meg, a nyugellátást az erről szóló határozat keltét követő hónap első napjával meg kell szüntetni.”

(4) A Tny. 96/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„96/C. § (1) A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően három évvel köteles a 96/B. § (3) bekezdése szerinti értesítést hivatalból megküldeni a biztosítottnak, volt biztosítottnak.

(2) Nem kell az (1) bekezdés alapján hivatalból a 96/B. § (3) bekezdése szerinti értesítést megküldeni, ha

a) a biztosított, volt biztosított öregségi nyugdíjasnak minősül,

b) a biztosítottal, volt biztosítottal az egyeztetési eljárást öt éven belül már lefolytatták, vagy az egyeztetési eljárás folyamatban van, vagy

c) a biztosított, volt biztosított részére öregségi nyugdíj, korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság, átmeneti bányászjáradék, táncművészeti életjáradék, vagy más, szolgálati idő és az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset alapján kiszámított ellátás megállapítása vagy nyugdíjbiztosítási átutalás iránti eljárás van folyamatban.

(3) Ha az egyeztetési eljárás lezárását megelőzően a biztosított, volt biztosított öregségi nyugdíj, korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság, átmeneti bányászjáradék, táncművészeti életjáradék, vagy más, a szolgálati idő és az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset alapján kiszámított ellátás megállapítása vagy nyugdíjbiztosítási átutalás iránti kérelmet nyújt be, a kérelem az egyeztetési eljárás megindítása iránti kérelem visszavonásának minősül.”

- e) 102/A. § (6) bekezdése.

- a) 61. § (6) bekezdése,

(2) A Kultv. 92. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az e törvény hatálya alá tartozó, központi költségvetési szervként működő intézmény kiadási előirányzata terhére a tulajdonosi joggyakorlásában álló gazdasági társaság részére költségvetési támogatást nyújthat.”

(3) A Kultv.

- a) 92. § (4) bekezdésében a „lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény” szövegrész helyébe a „lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló törvény” szöveg,

- b) 92. § (4) bekezdésében az „az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény” szövegrész helyébe az „az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló törvény” szöveg

lép.

- h) 85–88. §-a,

- i) 94. § (1)–(10) bekezdése.

35. § (1) Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 108/A. § (2) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

[Az (1) bekezdés alapján egészségügyi szolgáltatóként az a személy vagy szervezet működhet, aki vagy amely]

„d) családvédelmi szolgálat keretében nyújt egészségügyi ellátást.”

(2) Az Eütv. 237/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„237/A. § Az egészségügyi szakértői tevékenység folytatására irányuló szándék bejelentésével egyidejűleg a külön jogszabályban meghatározott szerv részére – az egészségügyért felelős miniszternek az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben kiadott rendeletében meghatározott – igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.”

(3) Az Eütv.

- a) 247. § (2) bekezdés g) pont gg) alpontjában a „szakértői tevékenység végzésére jogosító engedély kiadásával, illetve bejelentés megtételével összefüggő eljárás részletes szabályait, az engedélyezési és bejelentési eljárás részletes szabályait,” szövegrész helyébe a „szakértői tevékenység bejelentésének megtételével összefüggő eljárás részletes szabályait, a bejelentési eljárás részletes szabályait,” szöveg,

- b) 247. § (5) bekezdés c) pont cf) alpontjában a „szakértők tevékenységének engedélyezéséért” szövegrész helyébe a „szakértői tevékenység folytatására irányuló szándék bejelentéséért” szöveg

lép.

(2) Az Ávt.

- a) 21. § (1) és (2) bekezdésében, 21. § (7) bekezdés nyitó szövegrészében, 21. § (8) bekezdésében, 23. § (1) bekezdésében, 40. § (5) bekezdésében a „természetvédelmi hatóság” szövegrész helyébe az „állategészségügyi hatóság” szöveg,

- b) 21. § (3) bekezdésében, 22. § (1) és (2) bekezdésében a „természetvédelmi hatóságnak” szövegrész helyébe az „állategészségügyi hatóságnak” szöveg,

- c) 23. § (2) bekezdésében a „természetvédelmi hatóság” szövegrészek helyébe az „állategészségügyi hatóság” szöveg

lép.

40. § (1) A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Cst.) 11. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermekre tekintettel vagy személy részére járó magasabb összegű családi pótlék annak a hónapnak a végéig jár, ameddig a betegség, súlyos fogyatékosság fennállását igazolták. Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeknél, ha állapota végleges, 18. éves koráig újabb igazolás benyújtására nincs szükség.”

(2) A Cst. 15. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1) Ha az óvodai nevelésben való részvételre kötelezett, a tanköteles, vagy a tankötelezettsége megszűnését követően nevelési-oktatási intézményben tanulmányokat folytató gyermek (személy) – a (2) bekezdés szerinti kivétellel – az óvodai nevelésben való részvételi kötelezettségét megszegi, vagy a kötelező tanórai foglalkozások tekintetében igazolatlanul mulaszt, a nevelési-oktatási intézmény vezetője

a) az adott nevelési évben igazolatlanul mulasztott ötödik óvodai nevelési nap vagy az adott tanítási évben igazolatlanul mulasztott tizedik kötelező tanórai foglalkozás után felhívja a családi pótlék jogosultját a b) pontban meghatározott jogkövetkezményre,

b) az adott nevelési évben igazolatlanul mulasztott huszadik óvodai nevelési nap vagy az adott tanítási évben igazolatlanul mulasztott ötvenedik kötelező tanórai foglalkozás után kezdeményezi a családtámogatási ügyben eljáró hatóságnál az ellátás szüneteltetését.

(1a) A nevelési-oktatási intézmény vezetője az (1) bekezdésben foglalt felhívásokat tájékoztatásul megküldi a gyámhatóság részére is.”

41. § A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény 2. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) Az (5) bekezdés d) és e) pontja szerinti esetekben zárt légterű dohányzóhely az egészségügyi államigazgatási szerv előzetes engedélyével, illetve kormányrendeletben meghatározott esetekben bejelentést követően jelölhető ki. Az egészségügyi államigazgatási szerv a dohányzóhely kijelölését abban az esetben engedélyezi, ha az megfelel az (5) bekezdés d) és e) pontjában, valamint a (7) és (8) bekezdésben fogalt követelményeknek. Az egészségügyi államigazgatási szervnek a dohányzóhely kijelölésének engedélyezésére, bejelentésére irányuló eljárásáért az egészségügyért felelős miniszternek az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben kiadott rendeletében meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.”

(2) A Kknyt.

- a) 14. § (2) bekezdés c) pontjában a „h) pontjában” szövegrész helyébe az „a) pont ah) alpontjában” szöveg,

- b) 14. § (2) bekezdés f) pontjában a „biztosító” szövegrész helyébe a „biztosító elektronikus úton” szöveg,

- c) 14/A. § b) pontjában a „rendőrhatóság” szövegrész helyébe a „rendőrhatóság elektronikus úton” szöveg,

- d) 16. § (2) bekezdésében a „közlekedési igazgatási hatóságtól” szövegrész helyébe a „nyilvántartótól” szöveg,

- e) 19. § (1) bekezdés t) pontjában a „személyazonosság ellenőrzése és az elhunyt személy személyazonosság igazolására alkalmas okmányának bevonása” szövegrész helyébe a „személyazonosság ellenőrzése, az elhunyt személy személyazonosság igazolására alkalmas okmányának bevonása, vagy a névváltozási eljárással összefüggő feladatainak ellátása” szöveg

lép.

43. § A gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény 9. §-a a következő f) ponttal egészül ki:

(A gazdasági kamarák a gazdaság fejlesztésével összefüggésben)

„f) a munkaügyi előírások végrehajtásának elősegítését szolgáló tájékoztató, felvilágosító tevékenységet végeznek.”

44. § (1) A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény (a továbbiakban: Kbtv.) 33/A. § (1)–(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A szolgáltató köteles az egészségügyi kártevőirtó tevékenység folytatására irányuló szándékát az egészségügyi államigazgatási szervnek bejelenteni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti tevékenységet folytató szolgáltatónak meg kell felelnie az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletben meghatározott egyéb feltételeknek. Az egészségügyi államigazgatási szerv a bejelentés alapján nyilvántartásba veszi a szolgáltatót, és a nyilvántartásba vételtől számított 30 napon belül ellenőrzi a szolgáltatónál a folyatni kívánt tevékenység jogszabályoknak való megfelelőségét. A tevékenység gyakorlásának feltétele az egészségügyi államigazgatási szerv megfelelőségi nyilatkozata.”

(2) A Kbtv. 33/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az egészségügyi államigazgatási szerv az egészségügyi kártevőirtó tevékenységet folytató szolgáltatókról nyilvántartást vezet, amely – ha a szolgáltató egyéni vállalkozó – tartalmazza a szolgáltató természetes személyazonosító adatait, továbbá a tevékenység végzésére jogosult személy természetes személyazonosító adatait. A nyilvántartásból kizárólag az e tevékenység végzésére való jogosultság igazolása céljából szolgáltatható adat.”

(3) A Kbtv. 33/A. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Az egészségügyi államigazgatási szerv a szolgáltató adataiban történt változás bejelentését követő 15 napon belül a kártevőirtó tevékenység ellátását megtiltja, ha annak jogszabályban meghatározott feltételei már nem állnak fenn.”

(4) Hatályát veszti a Kbtv. 34. § (4) bekezdés a) pont ac) alpontjában az „az e tevékenységre jogosító engedély kiadásának rendjét,” szövegrész.

45. § (1) A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Vkt.) 7. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nem kell nyilvántartásba venni:)

„a) a csónakot,”

(2) A Vkt. 9. § (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

(Az úszólétesítményt a lajstromból törölni kell, ha)

„f) a hajózási hatóság megállapítja, hogy az a mérete alapján nem nyilvántartásra kötelezett.”

(3) A Vkt. 9. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Az (1) bekezdés f) pontja szerinti esetben a hajózási hatóság igazgatási szolgáltatási díj megfizetésének mellőzésével, hivatalból jár el.”

- a) 61/J. § (2) bekezdés a) pontjában a „vagy egyéni vállalkozói igazolvány számát” szövegrész,

48. § (1) A növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 2003. évi LII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 15. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) E törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott esetben szőlő-, gyümölcs- és erdészeti szaporítóanyag, valamint zöldségpalánta előállítására és forgalomba hozatalára irányuló tevékenységet az folytathat, aki megfelel az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott feltételeknek és rendelkezik a tevékenység végzéséhez szükséges, a növénytermesztési hatóság által kiadott engedéllyel. Dísznövény-szaporítóanyag előállítására és forgalomba hozatalára irányuló tevékenységet az folytathat, aki megfelel az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott feltételeknek és a tevékenység megkezdését a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerint bejelentette a növénytermesztési hatóságnak.”

(2) Az Nsztv. 23. § (2) bekezdése a következő a) ponttal egészül ki:

(A növénytermesztési hatóság)

„a) a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerint eljár a

aa) dísznövény-szaporítóanyagok előállításának és forgalomba hozatalának,

ab) dísznövény-szaporítóanyagot előállító faiskola és palántanevelő üzem létesítésének

bejelentése esetén.”

(3) Az Nsztv. 30. § (1) bekezdés d) pontjában a „15. § (9)” szövegrész helyébe a „15. § (7), (9)” szöveg lép.

- a) 23. § (2) bekezdés h) pont hg) alpontjában a „dísznövény-,” szövegrész,

51. § (1) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény (a továbbiakban: Mktv.) 35/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A tizenhatodik életévét be nem töltött személy filmipari tevékenység során történő foglalkoztatásának bejelentésekor a gyámhatóság vizsgálni köteles a filmalkotás tartalmát, jellegét és a fiatal munkavállalóra gyakorolt lehetséges hatásait. A tevékenységet nem lehet kizárólag azon az alapon határozatban megtiltani, hogy a foglalkoztatni kívánt fiatal munkavállaló életkora nem egyeztethető össze a készülő filmalkotás 21. § szerinti korhatár besorolásával.”

52. § A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény

- a) 11. § (1) bekezdésében a „fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalával (a továbbiakban: járási hivatal)” szövegrész helyébe a „bírósággal” szöveg,

- b) 28. § (2) bekezdésében az „az járási hivataltól” szövegrész helyébe az „a bíróságtól” szöveg,

- c) 28. § (3) bekezdésében az „az járási hivatal” szövegrész helyébe az „a bíróság” szöveg

lép.

54. § Hatályát veszti a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 102. § (3) bekezdés d) pontja.

57. § (1) A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény (a továbbiakban: Kstv.) 2. §-a a következő s) ponttal egészül ki:

(Ingatlant kisajátítani a 3. § szerinti feltételek fennállása esetén, a 4. és 5. § szerinti esetekben, az alábbi közérdekű célokra lehetséges:)

„s) kulturális infrastruktúra fejlesztése.”

(2) A Kstv. 4. § (1) bekezdése a következő p) ponttal egészül ki:

(A 2. § szerinti közérdekű célokra az alábbi esetekben lehetséges kisajátítás:)

„p) kulturális infrastruktúra fejlesztése keretében a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény szerinti muzeális intézmény, könyvtár, közművelődési intézmény vagy közösségi színtér létesítése céljából.”

58. § (1) A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Tfvt.) 49. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„49. § (1) A talajvédelmi hatóság engedélye szükséges:

a) szennyvíz, szennyvíziszap és szennyvíziszap komposzt mezőgazdasági felhasználásához,

b) nem mezőgazdasági eredetű nem veszélyes hulladék termőföldön történő felhasználásához,

c) mezőgazdasági termelés során keletkező nem veszélyes hulladék termőföldön történő felhasználásához, kivéve a mezőgazdasági táblán keletkező növényi maradványokat.

(2) A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerint a talajvédelmi hatóságnak történő bejelentéssel történhet:

a) talajjavítás,

b) mezőgazdasági célú tereprendezés,

c) a 36. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott talajvédelmi műszaki beavatkozások, létesítmények megvalósítása, amennyiben az nem tartozik más hatóság hatáskörébe.

(3) Az (1) bekezdés a)–c) pontja esetén, ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, az engedély legfeljebb öt évre adható meg, amelynek letelte után a tevékenység ismételten ötévi időtartamra engedélyezhető a külön jogszabály szerinti ellenőrző vizsgálatok alapján.

(4) Az (1) bekezdés a)–b) pontjában írt tevékenységek engedélyezéséhez a földügyért felelős miniszter rendeletében meghatározott talajvédelmi terv is szükséges. Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott tevékenység engedélyezése a földügyért felelős miniszter rendelete szerinti talajvizsgálat, továbbá a felhasználni kívánt, az (1) bekezdés c) pontja szerinti hulladék beltartalmára vonatkozó vizsgálat alapján történik.

(5) A (2) bekezdés szerinti bejelentéshez csatolni szükséges a földügyért felelős miniszter rendeletében meghatározott talajvédelmi tervet, továbbá a (2) bekezdés b)–c) pontjában írt tevékenységhez kiviteli terv is szükséges.

(6) A (2) bekezdés a) pontjában írt tevékenység esetén, amennyiben az ügyfél az érintett termőföldnek nem földhasználója, úgy a tevékenység engedélyezéséhez a földhasználó hozzájárulása szükséges.

(7) Az (1) bekezdés a)–b) és a (2) bekezdés b)–c) pontjában írt tevékenység esetén, amennyiben az ügyfél az érintett termőföldnek

a) nem tulajdonosa, de földhasználója, úgy a tulajdonos,

b) nem tulajdonosa és nem földhasználója, úgy mindkettő,

c) tulajdonosa, de nem földhasználója, úgy a földhasználó

hozzájáruló nyilatkozata is szükséges a tevékenység engedélyezéséhez.

(8) A használatban nem megosztott közös tulajdonban álló ingatlan esetén tulajdonosi hozzájárulásnak minősül a többségi tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonostársak hozzájárulása.”

59. § A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény

- a) 88. § (2) bekezdésében a „területi műszaki biztonsági hatósághoz” szövegrész helyébe a „Magyar Mérnöki Kamarához (a továbbiakban: MMK)” szöveg,

- b) 88. § (2) bekezdésében a „műszaki biztonsági hatóság” szövegrész helyébe az „az MMK” szöveg,

- c) 88. § (3) bekezdésében az „a műszaki biztonsági hatóság” szövegrész helyébe az „az MMK” szöveg,

- d) 88. § (3a) bekezdésében az „A műszaki biztonsági hatóság” szövegrész helyébe az „Az MMK” szöveg,

- e) 88. § (3a) bekezdésében az „a műszaki-biztonsági hatóság” szövegrész helyébe az „az MMK” szöveg,

- f) 133. § (2) bekezdés 6. pontjában az „a kérelemre indult eljárásokért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak és a gázszerelők bejelentése esetén fizetendő díj” szövegrész helyébe az „a kérelemre indult eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj” szöveg

lép.

(2) Az Éltv. 38/A. §-a a következő (3c) bekezdéssel egészül ki:

„(3c) A FELIR működtetője jogosult a működésével és szolgáltatási tevékenységével kapcsolatos adatokat is a FELIR-ben kezelni.”

(3) Az Éltv. 38/A. §-a a következő (4b) bekezdéssel egészül ki:

„(4b) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az egyéni vállalkozók nyilvántartásából az (1) bekezdésben meghatározott feladata ellátása céljából a FELIR-ben nyilvántartott egyéni vállalkozó ügyfél az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény 11. § b)–k) pontjában meghatározott adatok igénylésére jogosult.”

(4) Az Éltv. 38/A. §-a a következő (14) bekezdéssel egészül ki.

„(14) A Földmegfigyelési Operatív Központ folyamatos és térítésmentes, elektronikus hozzáférést biztosít a Földmegfigyelési Információs Rendszer adatbázisához az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv számára a FELIR működtetésével összefüggő feladatainak ellátása érdekében.”

(5) Az Éltv. 38/B. §-a a következő (2b) bekezdéssel egészül ki:

„(2b) Az e törvény, illetve a 38/A. § (3a) bekezdésében megjelölt törvények hatálya alá tartozó tevékenység végzéséhez szükséges, e törvényben vagy külön jogszabályban meghatározott, nyilvántartásba vételi vagy engedélyezési eljárást csak FELIR azonosítóval rendelkező ügyfél kezdeményezhet.”

(6) Az Éltv. 38/B. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Amennyiben az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az (1) és a (3) bekezdés szerinti adatokban bekövetkezett változásról tudomást szerez – és az ügyfél a (4) bekezdés szerinti kötelezettségének nem tett eleget – a megváltozott adatokat hivatalból vezeti át a FELIR-ben.”

- a) 33. § b) pont bb) alpontjában az „állati” szövegrész helyébe az „e törvény hatálya alá tartozó” szöveg,

- b) 34. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében az „engedélyezi vagy nyilvántartásba veszi” szövegrész helyébe az „engedélyezi vagy bejelentés alapján nyilvántartásba veszi” szöveg,

61. § A gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény 24. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

„(2) Az 5. § (1) bekezdésében és a 21. §-ban foglalt rendelkezések megsértése esetén fogyasztóvédelmi hatóságként a Szerencsejáték Felügyelet jár el.”

63. § (1) Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Evt.) 15. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az engedélyköteles erdészeti létesítmények, valamint az erdei legeltetés céljából létesített villanypásztor kivételével, az erdészeti létesítmény létesítését, bővítését, korszerűsítését, megszüntetését vagy rendeltetésének megváltoztatását annak megkezdése előtt legkésőbb 21 nappal előzetesen be kell jelenteni az erdészeti hatóság részére.”

(3) Az Evt. 63. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az erdőből erdei avar vagy a talaj humuszos termőrétegének összegyűjtése és elszállítása tilos. Akácmag gyűjtése az erdészeti hatósághoz a gyűjtést megelőző legalább 30 nappal korábban történő bejelentéssel lehetséges.”

- a) 18/A. §-a,

- b) 43. § (1)–(3) bekezdés

64. § (1) A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Bnytv.) 12. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A 11. § (2) bekezdés e) pontja szerinti járművezetéstől eltiltás leteltének napját, a végrehajtását befolyásoló tényeket és ezek fennállásának időtartamát a közlekedési hatóság közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel, ha a vezetői engedély visszavonásáról a közlekedési igazgatási hatóság intézkedett.”

(2) A Bnytv. 17. § (7a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7a) A 16. § (2) bekezdés k) pontja szerinti járművezetéstől eltiltás leteltének napját, a végrehajtást befolyásoló tényeket és ezek fennállásának időtartamát a közlekedési hatóság közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel, ha a vezetői engedély visszavonásáról a közlekedési igazgatási hatóság intézkedett.”

(4) A Bnytv. 72. § (1) bekezdésében az „ügyfélszolgálaton személyesen” szövegrész helyébe az „ügyfélszolgálaton, valamint a kormányablakban személyesen” szöveg lép.

(2) A Kgfbtv.

- a) 45. § (1) bekezdésében a „forgalmi engedélybe történő üzembentartói adat bejegyzése” szövegrész helyébe a „44. §-ban meghatározott közlekedési igazgatási eljárásokban” szöveg,

- b) 49. § (1) bekezdésében a „15 napon belül” szövegrész helyébe a „3 napon belül” szöveg

lép.

66. § (1) A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szolgtv.)

- a) 23. § (1) bekezdésében a „haladéktalanul” szövegrész helyébe az „indokolt esetben (hivatali eljárás során történt tudomásszerzés vagy a hatóság általános ismeretei szerinti szükségesség alapján)” szöveg,

- b) 27. § (1) bekezdésében az „a bejelentés alapján folytatott ellenőrzési” szövegrész helyébe az „az ellenőrzési” szöveg

lép.

67. § Hatályát veszti a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény 18. § (1) bekezdés c) pontjában a „vagy az egyéni vállalkozói igazolvány,” szövegrész.

- d) 17. § (1) és (2) bekezdésében a „személyesen” szövegrész helyébe a „személyesen, postai úton vagy elektronikus azonosítást követően elektronikus kapcsolattartás útján” szöveg,

- a) 3/A. § (2) bekezdés d) pontja,

- b) 4. § (2) bekezdésében a „ , továbbá az egyéni vállalkozói igazolvány igénylése” szövegrész,

- c) 10. §-a,

- d) 11. § (1) bekezdés h) pontja,

- f) 14. § (2) bekezdése,

- h) 18. § (5) bekezdése,

- i) 19/A. § (2) bekezdésében az „a nyilvántartásba vételt követő 30 napon belül, továbbá” szövegrész,

- j) 37. § (3) bekezdése,

- k) 39. § c) pontja.

(2) Az At. 62. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az anyakönyvvezető az elhalt személy átadott személyazonosító igazolványát és a személyi azonosítóját és lakcímét igazoló hatósági igazolványát átlyukasztással – könyv formátumú személyazonosító igazolvány esetén az adatoldalakon elhelyezett érvénytelenségre utaló bélyegzőlenyomattal – érvényteleníti. Az anyakönyvvezető az általa érvénytelenített okmányokat erre irányuló kérelem esetén visszaadja az elhalt személy hozzátartozójának. Hamis vagy meghamisított okmányt visszaadni nem lehet. Az anyakönyvvezető gondoskodik a hatósági igazolvány érvénytelenítése tényének a hatósági igazolvány nyilvántartásba való bejegyzéséről. Az anyakönyvvezető a vissza nem igényelt érvénytelenített okmányokat, valamint a további, személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványt soron kívül, de legkésőbb három napon belül továbbítja a haláleset helye szerint illetékes járási hivatalnak.”

(3) Az At. 69/G. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha az elhalt személyazonossága ismertté válik, a halálesetnek az elektronikus anyakönyvbe való bejegyzését követően az (1) bekezdés b)–f) pontjában foglalt adatokat az illetékes anyakönyvvezető törli, és az elektronikus anyakönyvbe az ismeretlen személyazonosságú holttestre vonatkozó adatok törlésére utaló bejegyzést tesz, az adatot bejegyző személy nevének és felhasználói azonosítójának, valamint a bejegyzés idejének feltüntetésével.”

(6) Az At. 89. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az anyakönyvvezető a nem magyar állampolgár anyakönyvi eseményéről – nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján – az anyakönyvi kivonat és az értesítésben szereplő adatok megküldésével értesíti az érintett állampolgársága szerinti állam Magyarországra akkreditált külképviseletét, annak hiányában a külpolitikáért felelős minisztert. Az értesítés tartalmazza a nem magyar állampolgár – gyermek születésének anyakönyvezése esetén a szülők – természetes személyazonosító adatait, menekült vagy oltalmazott jogállását, valamint – ha rendelkezésre áll – az állampolgárságát igazoló okmányának megnevezését, okmányazonosítóját és érvényességi idejét.”

(7) Hatályát veszti az At.

- a) 4. § (5) bekezdés d) pontja,

- b) 4. § (5) bekezdés g) pontja,

- c) 7. § (1) bekezdésében, 8. § (1) és (2) bekezdésében, az „– az ismeretlen személyazonosságú holttest kivételével –” szövegrész.

71. § A környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény

- a) 2. § 5. pontjában a „50%-os” szövegrész helyébe az „ötven százalékos” szöveg,

- b) 2. § 6. pont d) pont dc) alpontjában a „rádiótelefon” szövegrész helyébe a „mobiltelefon” szöveg,

- c) 2. § 6. pont d) pont di) alpontjában a „rádiótelefon” szövegrész helyébe a „mobiltelefon” szöveg,

- d) 2. § 27. pontjában a „70%-ban” szövegrész helyébe a „hetven százalékban” szöveg,

- e) 3. § (9) bekezdés f) pont fa) pontjában az „50%-ában” szövegrész helyébe az „ötven százalékában” szöveg,

- f) 3/B. § a) pontjában a „70%-át” szövegrész helyébe a „hetven százalékát” szöveg,

- g) 3/B. § b) pontjában az „50%-át” szövegrész helyébe az „ötven százalékát” szöveg,

- h) 12/A. § (3) bekezdésében a „80%-a” szövegrész helyébe a „nyolcvan százaléka” szöveg,

- i) 12/A. § (4) bekezdésében a „95%-a” szövegrész helyébe a „kilencvenöt százaléka” szöveg,

- j) 14. § (5) bekezdésében a „60%-át” szövegrész helyébe a „hatvan százalékát” szöveg,

- k) 14. § (8) bekezdésében a „60%-ának” szövegrész helyébe a „hatvan százalékának” szöveg,

- l) 16. § (2) bekezdésében az „55%-ot” szövegrész helyébe az „ötvenöt százalékot” szöveg,

- m) 16. § (3) bekezdésében a „45%-os” szövegrész helyébe a „negyvenöt százalékos” szöveg,

- n) 20. § (2) bekezdésében a „7%-át” szövegrész helyébe a „hét százalékát” szöveg,

- o) 27. § (1) bekezdés b) pontjában a „90%-ban” szövegrész helyébe a „kilencven százalékban” szöveg,

- p) 27. § (1) bekezdés c) pontjában a „90%-át” szövegrész helyébe a „kilencven százalékát” szöveg,

- q) 31. § (2) bekezdés a) pontjában a „100%-a” szövegrész helyébe a „száz százaléka” szöveg,

lép.

(2) A Kftv. 3. § (1) bekezdés c) pontjában az „amennyiben az a) és b) pontokban” szövegrész helyébe az „amennyiben a b) pontban” szöveg lép.

(3) Hatályát veszti a Kftv. 3. § (1) bekezdés a) pontja és (2) bekezdése.

73. § A központi hitelinformációs rendszerről szóló 2011. évi CXXII. törvény Mellékletében a „II. A központi hitelinformációs rendszerben az ügyfelekről nyilvántartható adatok” alcím 2.1 pont c) alpontjában a „vállalkozói igazolvány szám” szövegrész helyébe a „vállalkozói nyilvántartási szám” szöveg lép.

75. § (1) A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 30. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Ha rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás vagy más elháríthatatlan ok miatt a nevelési-oktatási intézmény működtetése nem lehetséges,

a) az intézményre kiterjedő veszélyhelyzet esetében az intézményvezető,

b) a településre kiterjedő veszélyhelyzet esetében a jegyző a fenntartó egyidejű értesítése mellett,

c) a megyére, fővárosra kiterjedő veszélyhelyzet esetében a hivatal

rendkívüli szünetet rendel el.”

(2) Az Nkt. 47. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A gyermek, tanuló érdekében az illetékes tankerületi központ kötelezheti a szülőt, hogy gyermekével jelenjen meg szakértői vizsgálaton, továbbá a szakértői vélemény alapján gyermekét a megfelelő nevelési-oktatási intézménybe írassa be. Az illetékes tankerületi központ dönt a sajátos nevelési igény, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség megállapításával, a logopédiai ellátással, illetve a szakértői véleményben foglaltakkal összefüggésben. A szakértői bizottság nem jelölhet ki olyan intézményt, amely helyhiány miatt nem tudná felvenni a gyermeket, tanulót. A szakértői vizsgálaton való részvétel érdekében szükséges utazás költségeit a társadalombiztosítás a szülőnek megtéríti.”

(3) Az Nkt. 50. § (7)–(9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Az iskolába a tanköteles tanulókat az első évfolyamra jogszabályban meghatározott időszakban kell beíratni. A beiratkozásra meghatározott időt a helyben szokásos módon közzé kell tenni.

(8) A területileg illetékes tankerületi központ meghatározza és közzéteszi az iskolák felvételi körzetét, továbbá a pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézmény működési körzetét. A felvételi körzetek megállapításához a területileg illetékes tankerületi központnak be kell szereznie az érdekelt települési önkormányzatok véleményét.

(9) A sajátos nevelési igényű tanulók nevelés-oktatását több megyére, országrészre kiterjedően ellátó nevelési-oktatási intézmény működési, felvételi körzetének meghatározása előtt az intézmény székhelye szerint illetékes tankerületi központnak be kell szereznie az érdekelt köznevelési feladatokat ellátó hatóságok véleményét.”

(4) Az Nkt. 91. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A tanköteles tanuló tanulmányainak külföldön történő folytatását – a tanköteles gyermek nyilvántartása céljából – be kell jelenteni a hivatalnak, vagy, ha a tanuló már hazai iskolába beiratkozott, az iskola igazgatójának és a hivatalnak.”

(5) Az Nkt. 23. § (3) bekezdésében az „évente” szövegrész helyébe a „kétévente” szöveg lép.

76. § (1) A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (a továbbiakban: Mmtv.) 6. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A rehabilitációs ellátásban részesülő személy a rehabilitációs hatósággal történő együttműködésre köteles.”

(2) Az Mmtv. 6. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A (2) bekezdés szerinti együttműködési kötelezettség keretében a rehabilitációs ellátásban részesülő személy köteles]

„a) a rehabilitációs hatóságnál meghatározott időpontban megjelenni,”

(3) Az Mmtv. 7. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Ha a rehabilitációs ellátásban részesülő a 6. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott együttműködési kötelezettségét neki felróható okból nem teljesíti, a rehabilitációs pénzbeli ellátás folyósítását a kötelezettségszegésről való tudomásszerzés hónapját követő második hónap első napjától 3 hónap időtartamra – de legfeljebb a rehabilitációs ellátás megszűnéséig hátralevő időtartamra – fel kell függeszteni.”

(4) Az Mmtv. 10. § (2) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A rehabilitációs ellátást meg kell szüntetni, ha a rehabilitációs ellátásban részesülő)

„f) az együttműködési, értesítési kötelezettségét neki felróható okból ismételten nem teljesíti,”

(5) Az Mmtv. 19. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1a) Rokkantsági ellátásban részesülő személy esetén az (1) bekezdés a) pontja szerinti felülvizsgálatot nem kell elvégezni, ha

a) a felülvizsgálatra az ellátás megállapításáról szóló vagy a felülvizsgálati eljárás során hozott döntésben meghatározott időpontban, vagy

b) a felülvizsgálati eljárás megindításának időpontjában

az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralevő időtartam a 10 évet nem haladja meg.”

(6) Az Mmtv. 19. §-a a következő (1b) bekezdéssel egészül ki:

„(1b) Rokkantsági ellátásban részesülő személy esetén az (1) bekezdés a) pontja szerinti felülvizsgálatot nem kell elvégezni, ha a 3. § (2) bekezdés b) pont bd) alpontja alapján a megváltozott munkaképességű személy rehabilitációja nem javasolt, mert egészségkárosodása jelentős és önellátásra nem vagy csak segítséggel képes.”

77. § (1) Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (a továbbiakban: Gst.) „3. Az államadósság keletkezését és növekedését korlátozó szabályok” alcíme a következő 10/F. §-sal egészül ki:

„10/F. § (1) A kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetnek nem minősülő, 100%-nál kisebb önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaság és a 100%-os önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaság 100%-nál kisebb tulajdonában álló gazdasági társaság (a továbbiakban együtt: részben önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaság) esetében a tulajdonos önkormányzatot – a Kormány (2) bekezdés szerinti előzetes hozzájárulása hiányában – a gazdasági társaság által kötött adósságot keletkeztető ügylettel összefüggésben nem terhelik fizetési kötelezettségek és ilyen kötelezettséget az önkormányzat önként sem vállalhat.

(2) A részben önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaság adósságot keletkeztető ügylete kapcsán a tulajdonos önkormányzat a Kormány előzetes hozzájárulását kérheti. A hozzájárulás kérelmezésére és elbírálására a 10/E. §-ban foglaltak alkalmazandóak.

(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti szabályozás nem vonatkozik az olyan részben önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságok adósságot keletkezető ügyleteire, amelyek cégformája nyilvánosan működő részvénytársaság.”

(2) A Gst. „14. Átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 49. §-sal egészül ki:

„49. § E törvény 10/F. §-át a 2020. január 1-jét követően megkötendő adósságot keletkeztető ügyletekre kell alkalmazni.”

79. § A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 34. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A gyámhatósághoz a foglalkoztatást megelőző legalább 15 nappal történő előzetes bejelentés alapján a jogszabályban meghatározott kulturális, művészeti, sport-, hirdetési tevékenység keretében a tizenhatodik életévét be nem töltött személy is foglalkoztatható.”

83. § (1) A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: NAKtv.) 1. alcíme a következő 15/C. §-sal egészül ki:

„15/C. § (1) Az agrárkamara mezőgazdasági igazgatási szervként ellátja

a) a fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény 17. § (1) bekezdésében, 21. §-ában, 22. § (2) bekezdésében foglalt feladatokat, valamint

b) a települési önkormányzat által létesített mezei őrszolgálat és a hegyközség által létrehozott hegyőrség megalakításához, fenntartásához és működéséhez nyújtandó állami hozzájárulás iránti kérelem elbírálásával összefüggő feladatokat.

(2) Az agrárkamara ellátja a családi gazdaságok nyilvántartásba vételével összefüggő feladatokat és a családi gazdaságokról szóló nyilvántartásban rögzíti az adatokat.

(3) Az agrárkamara a (2) bekezdésben meghatározott feladata ellátása során biztosítja, hogy a nyilvántartásba vétel során a nyilvántartásba veendő személytől vagy szervtől független és pártatlan személy járjon el.”

(2) A NAKtv.

- a) 5. § (4) bekezdésében a „vált ki egyéni vállalkozói igazolványt,” szövegrész helyébe a „egyéni vállalkozói tevékenység végzését jelenti be,” szöveg,

- b) 6. § (4) bekezdésében az „és egyéni vállalkozói igazolvánnyal is rendelkező” szövegrész helyébe a „rendelkező, egyéni vállalkozói tevékenységet folytató” szöveg

lép.

85. § (1) A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Földforgalmi tv.) 30. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A mezőgazdasági igazgatási szerv az (1)–(3) bekezdésben meghatározott döntését közli az eladóval, az adásvételi szerződés szerinti vevővel, valamint azokkal az elővásárlásra jogosultakkal, akik az adásvételi szerződésre elfogadó jognyilatkozatot tettek, továbbá a helyi földbizottsággal. Ha az eladó az adásvételi szerződésben megadta a vevő javára szóló bejegyzési engedélyt, a mezőgazdasági igazgatási szerv a (2) bekezdésben meghatározott döntését közli az ingatlanügyi hatósággal is.”

86. § (1) A panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló 2013. évi CLXV. törvény 3. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) Ha az eljárásra jogosult szerv számára nyilvánvalóvá válik, hogy a panaszos vagy a közérdekű bejelentő rosszhiszeműen, döntő jelentőségű valótlan információt közölt, a panasz vagy a közérdekű bejelentés elbírálását megalapozó vizsgálatot intézkedés mellőzésével befejezheti.”

(2) A panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló 2013. évi CLXV. törvény

- a) 2. § (2) bekezdésében az „az eljárás” szövegrész helyébe az „a vizsgálat” szöveg,

- b) 2. § (4) bekezdésében a „vizsgálat befejezésekor” szövegrész helyébe a „panasz vagy a közérdekű bejelentés elintézésekor” szöveg,

- c) 9. §-ában az „az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 15. § (1) bekezdése alapján e természetes személyt” szövegrész helyébe az „az e természetes személyt” szöveg

lép.

88. § A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„6. § A gyámhatóságnak a – cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezésről szóló, felülvizsgálati kötelezettséget nem tartalmazó – határozatok felülvizsgálata iránt a bíróságon pert kell indítania.”

89. § (1) A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény (a továbbiakban: Fétv.) 37. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A mezőgazdasági igazgatási szerv a hatósági jóváhagyásról szóló határozat véglegessé válását követően az adásvételi szerződés (3) bekezdés szerint záradékolt két példányát az ingatlanügyi hatóság részére küldi meg, amennyiben az adásvételi szerződésre az elővásárlási jog gyakorlására nyitva álló 60 napos határidő alatt egyetlen elfogadó jognyilatkozat sem került benyújtásra, az eladó az adásvételi szerződésben megadta a vevő javára szóló bejegyzési engedélyt, továbbá amennyiben az adásvételi szerződés hatályosságához a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyásán kívül más hatóság jóváhagyása, vagy engedélye nem szükséges. Az ingatlanügyi hatóság a mezőgazdasági igazgatási szerv által megküldött iratok alapján lefolytatja a tulajdonjog bejegyzésére irányuló eljárást.”

90. § (1) Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Ehat.) 21. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A Magyar Mérnöki Kamara

a) a vállalkozások számára ingyenes energetikai tanácsadást biztosít, valamint nyomon követi a tanácsadás következtében elért energiamegtakarítás mértékét,

b) ösztönzi a kis- és középvállalkozásokat energetikai auditálás lefolytatására és az auditokban foglalt ajánlások végrehajtására,

c) a lakosság számára ingyenes energetikai tanácsadást biztosít, valamint nyomon követi a tanácsadás következtében elért energiamegtakarítás mértékét,

d) tájékoztatást nyújt az elérhető energiahatékonysági pályázatokról.”

(2) Az Ehat. 21/D. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A Nemzeti Energetikusi Hálózat szakmai feladatait olyan természetes személy láthatja el közvetlenül, aki rendelkezik az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott szakmai végzettséggel, a 39. § szerinti szakmai vizsgát teljesítette és nem áll a szakterületének megfelelő tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt.”

(3) Az Ehat. 21/D. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A Nemzeti Energetikusi Hálózat feladatait a Hivatal látja el.”

(4) Az Ehat. 44. § r) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)

„r) a Nemzeti Energetikusi Hálózat szakmai feladatait közvetlenül ellátó természetes személy szakmai végzettségére vonatkozó követelményeket, a közintézményi tulajdonban és használatban álló, közfeladat ellátását szolgáló épületekre vonatkozó energiafogyasztási adatok bejelentésére vonatkozó részletes szabályokat,”

(rendeletben állapítsa meg.)

(5) Az Ehat.

- a) 11/A. § a) pontjában a „megküldeni a Nemzeti Energetikusi Hálózat területileg illetékes irodája felé” szövegrész helyébe a „feltölteni a Nemzeti Energetikusi Hálózat által üzemeltetett online felületre” szöveg,

- b) 11/A. § b) pontjában a „megküld a Nemzeti Energetikusi Hálózat területileg illetékes irodája felé” szövegrész helyébe a „köteles feltölteni a Nemzeti Energetikusi Hálózat által üzemeltetett online felületre” szöveg,

- c) 11/A. § c) pontjában a „Hivatal által működtetett” szövegrész helyébe a „Nemzeti Energetikusi Hálózat által üzemeltetett” szöveg,

- d) 11/A. § f) pontjában a „Hivatal” szövegrész helyébe a „Nemzeti Energetikusi Hálózat” szöveg,

- e) 17. alcím címében a „vállalatok” szövegrész helyébe a „vállalatok és a Magyar Mérnöki Kamara” szöveg,

- f) 21/D. § (1) bekezdésében a „valamint a vállalkozások energiahatékony működésének, valamint a lakosság energiafogyasztás-csökkentésének szakmai tanácsadással történő” szövegrész helyébe az „energiahatékony működésének” szöveg

lép.

(6) Hatályát veszti az Ehat.

- a) 6. § l) pontjában a „továbbá létrehozza a lakosság széles körét elérő energetikai tanácsadó rendszert, ennek részeként működteti a Nemzeti Energetikusi Hálózatot;” szövegrész,

- b) 21/E. § (1) bekezdésében a „területileg illetékes irodája” szövegrész,

- c) 21/E. § (2) bekezdése.

91. § A természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény 7. alcíme a következő 16/A. §-sal egészül ki:

„16/A. § A Családi Csődvédelmi Szolgálat a természetes személyek adósságrendezési eljárásában a pénzbüntetés tartozás vizsgálata céljából elektronikus úton a bűnügyi nyilvántartó szervtől adatot igényel a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény 16. § (2) bekezdés i) pontja szerinti adatok tekintetében.”

94. § Hatályát veszti a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény 7. § (3) bekezdés b) pont ba) alpontjában az „az egyéni vállalkozói igazolvány kiadása vagy” szövegrész.

95. § (1) Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) 131. §-a a következő (9b) bekezdéssel egészül ki:

„(9b) Az állami adó- és vámhatóság megkeresésre elektronikus úton tájékoztatja a lakáscélú állami támogatásokkal kapcsolatos feladatok ellátására kijelölt szervet a lakáscélú állami támogatást igénylő személy köztartozásmentességéről, illetve adótartozásának fennállásáról.”

(2) A Kit. 281. §-a a következő (15) bekezdéssel egészül ki:

„(15) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg a hatóság egészeként kizárt járási (fővárosi kerületi) hivatal helyett eljáró másik járási (fővárosi kerületi) hivatalt, illetve a hatóság egészeként kizárt fővárosi és megyei kormányhivatal helyett eljáró másik fővárosi és megyei kormányhivatalt.”