2019. évi CVII. törvény — mi változott? 2020. április 11.
A 2020. január 2. és 2020. április 11. között hatályba lépett módosítások. 40 sor került be, 9 sor került ki.
← Előző módosítás (2020. január 2.)Következő módosítás (2020. szeptember 1.) →IdőállapotokHatályos szöveg
⋯ 73 változatlan sor ⋯
(4) A (2) bekezdés b) pontja és (3) bekezdés b) pontja szerinti vezetői álláshely a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott szervezeti egység vezetésére tölthető be.
(4a) Ha az önálló szervezeti egység nem tagolódik nem önálló szervezeti egységekre vagy kizárólag az önálló szervezeti egység vezetője által közvetlenül vezetett nem önálló szervezeti egységekre tagolódik, – szabályzat eltérő rendelkezése hiányában – az önálló szervezeti egység vezetőjét az általa vagy a munkáltatói jogkör gyakorlója által írásban kijelölt köztisztviselő helyettesíti.
(5) A különleges jogállású szerv vezetője és annak helyettese vonatkozásában az álláshely besorolási kategóriáját a szervet létrehozó törvény, a különleges jogállású szerv alapító okirata vagy a különleges jogállású szerv szervezeti és működési szabályzata határozza meg.
#### 5. § [Az álláshely felhasználásának esetei]
⋯ 497 változatlan sor ⋯
(6) Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján kikötött részmunkaidőben a munkáltató a köztisztviselőt
- a) a kérelem szerinti időpontig, de
- b) legfeljebb a gyermek hároméves koráig, három vagy több gyermeket nevelő köztisztviselő esetén a gyermek ötéves koráig
- b) legfeljebb a gyermek négyéves koráig, három vagy több gyermeket nevelő köztisztviselő esetén a gyermek hatéves koráig
köteles foglalkoztatni. Ezt követően a köztisztviselő munkaidejét a kérelem benyújtása előtti mérték szerint kell megállapítani.
⋯ 249 változatlan sor ⋯
(5) A köztisztviselőt a felmentés időtartamának legalább a felére a munkavégzési kötelezettség alól mentesíteni kell, erre az időtartamra illetményre jogosult. A 51. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott összeférhetetlenségi szabály nem alkalmazható a munkavégzési kötelezettség alól mentesített köztisztviselővel szemben. A munkavégzés alól a köztisztviselőt a kívánságának megfelelően – legfeljebb két részletben – kell mentesíteni.
(5a) A köztisztviselő a felmentési idő egészére jogosult illetményre, ha a munkavégzési kötelezettség alól fizetés nélküli szabadság miatt mentesül.
(6) A köztisztviselő a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés idejére járó illetményre havonta egyenlő részletekben jogosult.
(7) A kifizetett illetményt visszakövetelni nem lehet, ha a köztisztviselőt a munkavégzés alól végleg mentesítették és az illetmény fizetését kizáró körülmény a köztisztviselőnek a munkavégzés alóli mentesítése után következett be.
⋯ 68 változatlan sor ⋯
- d) a beteg gyermek ápolása címén fennálló keresőképtelenség,
- e) a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés,
- f) a nő jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelésének, de legfeljebb ennek megkezdésétől számított hat hónap, és
- g) a hozzátartozó otthoni gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság
- g) a hozzátartozó otthoni gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság,
- h) az unoka gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság
időtartama alatt.
⋯ 541 változatlan sor ⋯
- a) a (9) és (10) bekezdés szerinti esetben a gyermek mindkét köztisztviselő szülője jogosult igénybe venni, ha a gyermekkel közös háztartásban él,
- b) a (13) bekezdés szerinti esetben minden köztisztviselő nagyszülő jogosult igénybe venni.
(16) Az a köztisztviselő, aki vezetői pótszabadságra és a (9) és (10) bekezdés szerinti pótszabadságra nem jogosult, az ötvenedik életévének betöltésétől évente 3 munkanap pótszabadságot is igénybe vehet.
#### 64. § [A szabadság kiadása]
(1) A szabadságot az esedékességének évében kell kiadni és kivenni.
⋯ 5 változatlan sor ⋯
ha az esedékesség éve eltelt.
(3) A (2) bekezdés szerinti határidőt követően a szabadság nem adható ki és nem vehető igénybe.
(2a) Ha a köztisztviselő táppénz, szülési szabadság, vagy a gyermek, illetve az unoka gondozása, a hozzátartozó ápolása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság miatt nem tudja az esedékesség évében a szabadságát igénybe venni, az akadályoztatás megszűnésétől számított harminc napon belül – az esedékesség évét követően is – igénybe veheti a szabadságot.
(3) A (2) és (2a) bekezdés szerinti határidőt követően a szabadság nem adható ki és nem vehető igénybe.
(4) A (2) bekezdés a) pontjában meghatározott szolgálati érdeknek minősül különösen, ha az alapszabadság kiadása miatt
- a) a szervezet alapfeladatainak folyamatos ellátása, vagy
⋯ 33 változatlan sor ⋯
(20) Ha a szabadság mértékét érintő változásra év közben kerül sor, akkor a köztisztviselő számára az alapszabadság arányos része jár, illetve a pótszabadság arányos része vehető igénybe.
(21) A köztisztviselőnek a szabadság kivételére vonatkozó igényét a szabadság kezdete előtt legkésőbb tizenöt nappal be kell jelentenie. Ha a köztisztviselőt érintő olyan körülmény merül fel, amely miatt a munkavégzési kötelezettség teljesítése számára személyi, illetve családi körülményeire tekintettel aránytalan vagy jelentős sérelemmel járna, a köztisztviselő erről haladéktalanul értesíti a munkáltatót. Ebben az esetben a munkáltató a szabadságot a tizenöt napos bejelentési határidőre vonatkozó szabály mellőzésével köteles kiadni. A köztisztviselő a hivatali szervezet vezetőjének felszólítása esetén a körülmény fennállását a munkába állásakor haladéktalanul igazolni köteles.
(21) A köztisztviselőnek a szabadság kivételére vonatkozó igényét a szabadság kezdete előtt legkésőbb tizenöt nappal be kell jelentenie. Ha a köztisztviselőt érintő olyan körülmény merül fel, amely miatt a munkavégzési kötelezettség teljesítése számára személyi, illetve családi körülményeire tekintettel aránytalan vagy jelentős sérelemmel járna, a köztisztviselő erről haladéktalanul értesíti a munkáltatót. Ebben az esetben a munkáltató a szabadságot a tizenöt napos bejelentési határidőre vonatkozó szabály mellőzésével köteles kiadni. A köztisztviselő a munkáltatói jogkör gyakorlójának felszólítása esetén a körülmény fennállását a munkába állásakor haladéktalanul igazolni köteles.
(22) Ha a köztisztviselő a gyermek ápolása, gondozása miatt kapott fizetés nélküli szabadság első hat hónapjára járó szabadságot nem kapta meg, azt a felek megállapodása alapján pénzben is meg lehet váltani a gyermek ápolása, illetve gondozása céljára kapott fizetés nélküli szabadság megszűnését követően.
(22) Ha a köztisztviselő a gyermek vagy az unoka gondozása, a hozzátartozó ápolása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság első hat hónapjára járó szabadságot nem kapta meg, azt a felek megállapodása alapján pénzben is meg lehet váltani a gyermek vagy az unoka gondozása, a hozzátartozó ápolása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság megszűnését követően.
#### 65. § [A betegszabadság]
⋯ 35 változatlan sor ⋯
(11) A köztisztviselőnek gyermeke személyes gondozása érdekében – a (7) bekezdésben foglaltakon túl – fizetés nélküli szabadság jár a gyermek tizedik életéve betöltéséig a gyermekgondozási segély, gyermekgondozást segítő ellátás folyósításának időtartama alatt.
(11a) A köztisztviselőnek unokája személyes gondozása érdekében fizetés nélküli szabadság jár a gyermekgondozási díj folyósításának időtartama alatt.
(12) A köztisztviselőnek hozzátartozója tartós – előreláthatólag harminc napot meghaladó – személyes ápolása céljából, az ápolás idejére, de legfeljebb két évre fizetés nélküli szabadság jár. A tartós ápolást és annak indokoltságát az ápolásra szoruló személy kezelőorvosa igazolja.
(13) A köztisztviselőnek fizetés nélküli szabadság jár a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés időtartamára.
⋯ 824 változatlan sor ⋯
(1) A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a Gazdasági Versenyhivatal és a Közbeszerzési Hatóság köztisztviselőjének közszolgálati jogviszonya a különleges jogállású szerv mint munkáltató és a köztisztviselő mint foglalkoztatott között közszolgálati munkaszerződéssel jön létre.
(1a) Az (1) bekezdés szerinti különleges jogállású szerv vezetőjének és helyettesének közszolgálati jogviszonya a különleges jogállású szervet létrehozó törvényben meghatározottak szerint jön létre.
(2) A közszolgálati munkaszerződésben a felek a köztisztviselő illetményéről, a juttatásokról, a pótszabadság mértékéről, a napi munkaidőről és az általános munkarendről állapodnak meg.
(2a) Ha az (1) bekezdés szerinti különleges jogállású szerv foglalkoztatottjának jogviszonya a különleges jogállású szervet létrehozó törvény alapján nem közszolgálati munkaszerződéssel jön létre, a foglalkoztatott a különleges jogállású szerv szabályzatában meghatározott mértékű vezetői pótszabadságot jogosult igénybe venni.
(3) Ahol e törvény kinevezési okmányról rendelkezik, azon az (1) bekezdés szerinti szervek esetében a közszolgálati munkaszerződést kell érteni.
(4) A közszolgálati munkaszerződésben nem szabályozott kérdésekben a közszolgálati jogviszonyra az e törvényben foglaltakat kell alkalmazni.
⋯ 10 változatlan sor ⋯
#### 100. § [A Köztársasági Elnöki Hivatalra vonatkozó eltérő szabályok]
(1) A Köztársasági Elnöki Hivatal vezetője és annak helyettese a különleges jogállású szervet létrehozó törvényben, vagy annak felhatalmazása alapján az alapító okiratban vagy a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott mértékű illetményre jogosult.
(1) A Köztársasági Elnöki Hivatal vezetője a különleges jogállású szervet létrehozó törvényben, vagy annak felhatalmazása alapján az alapító okiratban vagy a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott mértékű illetményre és pótszabadságra jogosult.
(2) A 22. § (1) bekezdése, a 24. § (10) bekezdése, a 39. § (1) bekezdés d) pontja szerinti jogkört a Köztársasági Elnöki Hivatal vonatkozásában a köztársasági elnök gyakorolja.
(2) A 22. § (1) bekezdése, a 24. § (10) bekezdése, a 39. § (1) bekezdés d) pontja szerinti jogkört a Köztársasági Elnöki Hivatal vezetője vonatkozásában a köztársasági elnök gyakorolja.
### XVI. Fejezet — A KÜLÖNLEGES JOGÁLLÁSÚ SZERVNÉL FOGLALKOZTATOTT MUNKAVÁLLALÓK
⋯ 79 változatlan sor ⋯
(5) A 38. § (1) bekezdés g) pontja és a 39. § (2) bekezdés d) pontja alkalmazása szempontjából a köztisztviselő öregségi nyugdíjra a (2) bekezdés a)–c) pontjában szabályozott esetben jogosult.
103/A. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg a nemzeti szakértőként az Európai Unió, valamint a nemzetközi szervezet intézményeiben alkalmazott köztisztviselők jogviszonyára, sajátos jogállására vonatkozó részletes szabályokat.
#### 104. § [Hatálybalépés]
Ez a törvény 2020. január 1. napján lép hatályba.
⋯ 32 változatlan sor ⋯
(16) A (15) bekezdés szerinti döntéshozatal során a munkáltatói jogkör gyakorlója figyelembe veszi a köztisztviselő 2019. második félévi teljesítményértékelését és éves minősítését, valamint a közszolgálati ügykezelő utolsó értékelését.
(17) Az érintett részére a 2020. április 30-án meglévő szabadságát 2020. április 30-át követően – a (20) bekezdésben meghatározott kivétellel – nem lehet kiadni.
(17) Az érintett részére a 2020. április 30-án meglévő szabadságát 2020. április 30-át követően – a (20) és (21) bekezdésben meghatározott kivétellel – nem lehet kiadni.
(18) Az érintett 2020. április 30-án meglévő, ki nem adott szabadságát 40 napon belül meg kell váltani.
(18) Az érintett 2020. április 30-án meglévő, ki nem adott szabadságát – a (21) bekezdés szerinti szabadság kivételével – 40 napon belül meg kell váltani.
(19) A (18) bekezdés szerinti megváltás során az érintettet 2020. április 1. napján megillető illetménnyel kell számolni.
⋯ 120 változatlan sor ⋯
6. társadalombiztosítási azonosító jele
I/C. unokája, unokái
1. családi és utóneve
2. születési helye, ideje
3. anyja születési családi és utóneve
4. lakóhelye, lakáscíme, tartózkodási helye
5. adóazonosító jele
6. társadalombiztosítási azonosító jele
II.
1. legmagasabb iskolai végzettsége (több végzettség esetén valamennyi)
⋯ 122 változatlan sor ⋯