2018. évi XLI. törvény — mi változott? 2019. január 2.

(2) Az Szja tv. 3. § 34. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:)

„34. Értékpapír: minden olyan okirat, elektronikus jelsorozat, amely a kibocsátás helyének joga szerint értékpapírnak minősül, továbbá a közkereseti társaságban és a betéti társaságban fennálló részesedés, a korlátolt felelősségű társaság üzletrésze és a szövetkezeti részesedés, ideértve más, törvényben meghatározott olyan vagyoni hozzájárulást is, amely tagsági jogviszonyt keletkeztet, különösen az ügyvédi iroda alapításakor szolgáltatott vagyont.”

(3) Az Szja tv. 3. § 42. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:)

„42. Költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatás: jogszabály vagy nemzetközi szerződés alapján költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított olyan támogatás, amelyet a magánszemély kizárólag a ténylegesen felmerült, igazolt kiadásainak a folyósítóval történő elszámolási kötelezettsége mellett, vagy a tevékenység megvalósulásának ellenőrzését követően kap, továbbá az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból társfinanszírozott, a fiatal mezőgazdasági termelők indulásához, gazdaságalapításához nyújtandó támogatások;”

(4) Az Szja tv. 3. §-a a következő 86. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:)

„86. Iskolarendszeren kívüli képzés: olyan képzés, amelynek résztvevői nem állnak a képző intézménnyel tanulói vagy hallgatói jogviszonyban.”

(5) Az Szja tv. 3. § 88. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:)

„88. Biztosító szolgáltatása: a biztosítási esemény bekövetkezése miatt a biztosítót a biztosítási szerződés alapján terhelő kötelezettség keretében a biztosító által juttatott vagyoni érték.”

#### 2. §

3. § Az Szja tv. 12/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„12/B. § A magánszemély részére az állami adó- és vámhatóság az adóévet követő év február hónapjának utolsó napjáig beérkezett kifizetői adatszolgáltatások alapján a nyilvántartásaiban szereplő adatokból összeállított adóbevallási tervezetet készít.”

4. § Az Szja tv. 12/C. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A (6) bekezdéstől eltérően az adóköteles bevételt szerzett mezőgazdasági őstermelő, az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett magánszemély és az egyéni vállalkozó adóbevallási kötelezettségét akkor teljesíti, ha az adóbevallási tervezet felhasználásával vagy adóhatósági közreműködés nélkül bevallást nyújt be.”

5. § Az Szja tv. 12/D. §-a a következő o) ponttal egészül ki:

[A magánszemély – ide nem értve a 13. § b) pont szerint esetet – az adóhatóság által elkészített adóbevallási tervezet javításával, kiegészítésével teljesítheti bevallási kötelezettségét, ha az adóévben]

- „o) egyéni vállalkozó volt, kivéve, ha vállalkozói tevékenységét az adóév egészében szüneteltette és ezért ezzel összefüggésben bevallási kötelezettség nem terheli.”

6. § Az Szja tv. 17. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) Ingatlan bérbeadása esetén nem minősül bevételnek az ingatlan használatához kapcsolódó, más személy által nyújtott, e személytől vásárolt szolgáltatásnak (így különösen a közüzemi szolgáltatásnak) a bérbeadó által a bérbevevőre – az igénybevétellel arányosan – áthárított díja.”

7. § Az Szja tv. 44/C. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(11) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően, ha a magánszemély külföldi biztosítóval megkötött nyugdíjbiztosítási szerződés alapján jogosult adóról való rendelkezésre, az adóbevallásában – a rendelkezési jogosultság alapja, összege megállapításához szükséges adatokon túlmenően – feltünteti a külföldi biztosító nevét (megnevezését), címét (székhelyét), továbbá azt az államot, amelyben a biztosító belföldi illetőségűnek minősül. A magánszemély, ha adó feletti rendelkezési jogosultságát külföldi biztosítóval megkötött nyugdíjbiztosítási szerződés alapján gyakorolta, az adóbevallásában vallja be a (8) bekezdés szerinti visszafizetési kötelezettség összegét és az adóbevallás benyújtására előírt határidőig fizeti azt meg.”

8. § Az Szja tv. 46. § (4) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

(A kifizetőnek nem kell adóelőleget megállapítania)

- „c) lakás bérbeadásából származó bevételből, ha a magánszemély nyilatkozik arról, hogy a 17. § (5) bekezdését alkalmazza.”

#### 9. §

10. § Az Szja tv. 49/B. § (8) bekezdés b) pont ba) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A vállalkozói adóalap b) ha az (1)–(5) bekezdés rendelkezései szerint megállapított bevételnek a 4. és 11. számú melléklet szerint elszámolt költséget nem haladja meg, vagy a meghaladó része nem éri el az adóévben a jövedelem-(nyereség-)minimumot, az egyéni vállalkozó választása szerint]

- „ba) adóbevallásában az állami adó- és vámhatóság által rendszeresített nyomtatványon – a jogkövetkezmények szempontjából bevallásnak minősülő – bevallást kiegészítő nyilatkozatot tesz, vagy”

11. § Az Szja tv. 62. § (2) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

(A megszerzésre fordított összeg)

- „h) az adófizetés alapjául szolgáló érték, ha az ingatlan megszerzésekor adóköteles jövedelemre tekintettel adófizetés történt.”

12. § Az Szja tv. 69. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdés hatálya alá tartozó juttatás esetében jövedelemnek minősül a juttatás értéke, ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott termék, szolgáltatás esetén annak szokásos piaci értéke vagy abból az a rész, amelyet a magánszemély nem köteles megfizetni. A kifizetőt terhelő adó alapja

- a) béren kívüli juttatás esetében az előzőek szerinti jövedelem,

- b) béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások esetében az előzőek szerinti jövedelem 1,18-szorosa.”

13. § Az Szja tv. 70. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„70. § (1) Egyes meghatározott juttatásnak minősül

- a) a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés vagy más szolgáltatás révén a magánszemélynek juttatott adóköteles jövedelem;

- b) a kifizető tevékenységének ellátása érdekében biztosított helyi és távolsági távbeszélő-szolgáltatás, mobiltelefon-szolgáltatás, továbbá az Internet-protokollt alkalmazó beszédcélú adatátvitel-szolgáltatás (az előbbi szolgáltatások együtt: telefonszolgáltatás) magáncélú használata címén meghatározott adóköteles jövedelem.

(2) Egyes meghatározott juttatásnak minősül az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló törvény előírásai szerint célzott szolgáltatásra – kivéve a kiegészítő önsegélyező szolgáltatásra – befizetett összeg.

(3) Egyes meghatározott juttatásnak minősül a munkáltató által szakképző iskolai tanuló, kötelező szakmai gyakorlaton lévő hallgató, duális képzésben hallgatói munkaszerződés alapján részt vevő hallgató részére azonos feltételekkel és módon ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel.

(4) Egyes meghatározott juttatásnak minősül az adóévben reprezentáció és üzleti ajándékok juttatása alapján meghatározott jövedelem azzal, hogy a jövedelem meghatározásánál figyelmen kívül kell hagyni az e törvény előírásai szerint adómentes juttatásokat.

(5) Ha a kifizető egyesület, köztestület, egyházi jogi személy, alapítvány (ideértve a közalapítványt is), a (4) bekezdéstől eltérően mentes az adó alól az adóévben reprezentáció és a minimálbér 25 százalékának megfelelő egyedi értéket meg nem haladó üzleti ajándékok juttatása alapján meghatározott jövedelem azon része, amely a közhasznú, illetve cél szerinti tevékenysége érdekében felmerült, az adóévre vonatkozó beszámolóban kimutatott összes ráfordítás 10 százalékát, de legfeljebb az adóévre elszámolt éves összes bevétele 10 százalékát nem haladja meg.

(6) Egyes meghatározott juttatásnak minősül

- a) az évi egy alkalommal – az erre vonatkozó nyilvántartás vezetése mellett – csekély értékű ajándék révén juttatott adóköteles jövedelem;

- b) az olyan ingyenes vagy kedvezményes termék, szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel, amelynek igénybevételére egyidejűleg több magánszemély jogosult, és a kifizető – jóhiszemű eljárása ellenére – nem képes megállapítani az egyes magánszemélyek által megszerzett jövedelmet, továbbá az egyidejűleg több magánszemély (ideértve az üzleti partnereket is) számára szervezett, ingyenes vagy kedvezményes rendezvénnyel, eseménnyel összefüggésben (ha a rendezvény, esemény a juttatás körülményeiből megítélhetően döntő részben vendéglátásra, szabadidőprogramra irányul) a kifizető által viselt költség (beleértve az ilyen rendezvényen, eseményen a résztvevőknek adott ajándéktárgyra fordított kiadást is, feltéve, hogy az ajándéktárgy egyedi értéke személyenként nem haladja meg a minimálbér 25 százalékát);

- c) a kifizető által törvény vagy törvény felhatalmazása alapján más jogszabály rendelkezése következtében a magánszemélynek ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles jövedelem;

- d) az olyan adómentesnek, üzleti ajándéknak nem tekinthető üzletpolitikai (reklám) célú juttatás, amely nem tartozik a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény hatálya alá,

azzal, hogy a kifizető rosszhiszemű vagy jogszerűtlen eljárása esetén a kiszabható mulasztási bírság az adóalap 50 százaléka.

(7) Egyes meghatározott juttatásnak minősül

- a) a 71. § (1) bekezdés szerinti juttatásnak az ott meghatározott értékhatárt meghaladó része;

- b) a 71. § (1) bekezdés szerint – az ott meghatározott értékhatárokat meg nem haladóan – az adóévben biztosított juttatások együttes értékének az éves rekreációs keretösszeget meghaladó része;

- c) a 71. § (2) bekezdés a) pont szerinti juttatásnak az ott meghatározott értékhatárt meghaladó része;

- d) a 71. § (2) bekezdés b) pont szerinti juttatásnak az ott meghatározott értékhatárt meghaladó része.

(8) A (7) bekezdés b) pont alkalmazásában az éves rekreációs keretösszeg

- a) – ha a munkáltató költségvetési szerv –

- aa) évi 200 ezer forint, ha a munkavállaló munkaviszonya egész évben fennáll;

- ab) a 200 ezer forintnak a munkavállaló által az adott munkáltatónál az adóévben a juttatás alapjául szolgáló jogviszonyban töltött napokkal arányos összege, ha a munkavállaló munkaviszonya csak az év egy részében áll fenn;

- ac) évi 200 ezer forint, ha a magánszemély munkaviszonya a magánszemély halála miatt szűnik meg;

- b) más munkáltató esetében

- ba) évi 450 ezer forint, ha a munkavállaló munkaviszonya egész évben fennáll;

- bb) a 450 ezer forintnak a munkavállaló által az adott munkáltatónál az adóévben a juttatás alapjául szolgáló jogviszonyban töltött napokkal arányos összege, ha a munkavállaló munkaviszonya csak az év egy részében áll fenn;

- bc) évi 450 ezer forint, ha a magánszemély munkaviszonya a magánszemély halála miatt szűnik meg.

(9) E § alkalmazásában

- a) csekély értékű ajándék: a minimálbér 10 százalékát meg nem haladó értékű termék, szolgáltatás;

- b) elszámolt éves összes bevétel: a kifizető által az adóévre vonatkozó beszámolóban kimutatott (ennek hiányában az adóév utolsó napjára vonatkozó könyvviteli zárlat alapján megállapított) összes bevétel;

- c) telefonszolgáltatás magáncélú használata címén adóköteles jövedelem: a kifizetőt a juttatás, szolgáltatás miatt terhelő kiadásokból

- ca) a forgalomarányos kiadások tételes elkülönítésével és a nem forgalomarányos kiadásoknak a forgalomarányos kiadások magáncélú hányada értékével meghatározott magáncélú használat értékének, vagy a kifizető választása szerint a kiadások 20 százalékának, illetve – ha magáncélú telefonhasználat elkülönítése nem lehetséges – a kiadások 20 százalékának,

- cb) ha a kifizető a szolgáltatás nyújtója, a magáncélú használat szokásos piaci értékének vagy az összes használat szokásos piaci értéke 20 százalékának

a magánszemély által meg nem térített része.”

14. § (1) Az Szja tv. 71. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Béren kívüli juttatásnak minősül – ha a juttató a munkáltató – a munkavállalónak az adóévben a Széchenyi Pihenő Kártya

- a) szálláshely alszámlájára utalt, kormányrendeletben meghatározott szálláshely-szolgáltatásra felhasználható – több juttatótól származóan együttvéve – legfeljebb évi 225 ezer forint támogatás;

- b) vendéglátás alszámlájára utalt, melegkonyhás vendéglátóhelyeken (ideértve a munkahelyi étkeztetést is) kormányrendeletben meghatározott étkezési szolgáltatásra felhasználható – több juttatótól származóan együttvéve – legfeljebb évi 150 ezer forint támogatás;

- c) szabadidő alszámlájára utalt, a szabadidő-eltöltést, a rekreációt, az egészségmegőrzést szolgáló, kormányrendeletben meghatározott szolgáltatásra felhasználható – több juttatótól származóan együttvéve – legfeljebb évi 75 ezer forint támogatás.”

(2) Az Szja tv. 71. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) E § és a 70. § (8) bekezdés alkalmazásában

- a) munkáltatónak minősül a társas vállalkozás is;

- b) munkavállalónak minősül a munka törvénykönyvéről szóló törvény előírásai szerint a munkáltatónál másik munkáltató utasítása alapján a munkaszerződésében rögzített munkahelytől eltérő helyen munkát végző munkavállaló és a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja is;

- c) üdülőnek minősül a nem üzleti célú közösségi szabadidős szálláshely-szolgáltatásról szóló kormányrendelet szerint üdülőként nyilvántartásba vett szálláshely;

- d) a Széchenyi Pihenő Kártya az arra jogosult intézmény által kibocsátott olyan fizetési eszköz, amellyel a munkavállalónak a munkáltató által utalt támogatás terhére – az arra felhatalmazott és a rendszerbe bevont szolgáltatóknál – szolgáltatások vásárolhatók.”

#### 15. §

16. § Az Szja tv.

- 1. 1. számú melléklete az 1. melléklet,

- 2. 6. számú melléklete a 2. melléklet,

- 3. 11. számú melléklete a 3. melléklet

szerint módosul.

17. § Az Szja tv.

- 1. 3. § 93. pontjának nyitó szövegrészében a „biztosító teljesítésére” szövegrész helyébe a „44/C. § (8) bekezdése szerinti visszafizetési kötelezettség összegével csökkentett biztosítói teljesítésre” szöveg, az „a biztosított jogosult” szövegrész helyébe az „az a biztosított jogosult, akire a nyugdíjbiztosítási szerződést megkötötték” szöveg, záró szövegrészében az „Amennyiben a járadékszolgáltatás” szövegrész helyébe az „Amennyiben a szerződés létrejöttétől számított 10. év végéig tartó időszakra kalkulált járadékszolgáltatás” szöveg,

- 2. 22. § (6) bekezdésében az „igazolt” szövegrész helyébe a „számlával (számlákkal), más bizonylattal (bizonylatokkal) igazolt” szöveg,

- 3. 44/B. § (7) bekezdés a) pont záró szövegrészében az „összegét, azzal” szövegrész helyébe az „összegét, külön is feltüntetve az adóévben teljesített befizetéseket, azzal” szöveg,

- 4. 44/C. § (7) bekezdés nyitó szövegrészében a „biztosító pénzforgalmi” szövegrész helyébe a „biztosító (vagy jogutódja) pénzforgalmi” szöveg,

- 5. 44/C. § (8) bekezdésében a „magánszemélynek húsz százalékkal” szövegrész helyébe a „magánszemélynek (a szerződőnek vagy – ha a szerződő és a biztosított személye eltér egymástól és a szerződő kifizető vagy külföldi illetőségű személy, akkor – a biztosítottnak) húsz százalékkal” szöveg, az „úgy módosul, hogy” szövegrész helyébe az „úgy módosul (ideértve a biztosított személyének cseréjére irányuló szerződésmódosítást is), hogy” szöveg,

- 6.

- 7. 62. § (2) bekezdés g) pont ga) és gb) alpontjában az „ingatlan esetében” szövegrész helyébe az „ingatlan, vagyoni értékű jog esetében” szöveg,

- 8.

- 9. 78/A. § (4) bekezdésében a „számlával (számlákkal)” szövegrész helyébe a „számlával (számlákkal), más bizonylattal (bizonylatokkal)” szöveg,

- 10.

- 11.

- 12. 1. számú melléklet 4. pont 4.24. alpont b) alpontjában a „családtagjának” szövegrészek helyébe a „közös háztartásban élő Polgári Törvénykönyv szerinti hozzátartozójának” szöveg,

- 13.

- 14.

- 15.

- 16. 2. számú melléklet I. Jellemzően előforduló bevételek fejezet 7. pont nyitó szövegrészében az „a 100 ezer – 2006. január 1-je előtti beszerzés esetén 50 ezer – forintnál” szövegrész helyébe az „a 200 ezer forintnál” szöveg,

- 17. 2. számú melléklet II. a mezőgazdasági őstermelő tevékenységének megszüntetése fejezet 1. pontjában az „a 100 ezer – 1991. december 31-ét követően és 2001. január 1-jét megelőzően történő beszerzés esetén 30 ezer, 2000. december 31-ét követően és 2006. január 1-jét megelőzően történő beszerzés esetén 50 ezer – forintot meg nem haladó” szövegrész helyébe az „a 200 ezer forintot meg nem haladó” szöveg,

- 18. 3. számú melléklet I. Jellemzően előforduló költségek fejezet 2. pontjában a „100 ezer forintot” szövegrész helyébe a „200 ezer forintot” szöveg, I. Jellemzően előforduló költségek fejezet 24. pont a) és b) alpontjában a „100 ezer forintot” szövegrész helyébe a „200 ezer forintot” szöveg,

- 19. 3. számú melléklet V. fejezet 8. pontjában a „nyugdíjjárulék és egészségbiztosítási járulék” szövegrész helyébe a „nyugdíjjárulék, egészségbiztosítási járulék és munkaerőpiaci járulék” szöveg,

- 20. 5. számú melléklet II. Részletező nyilvántartások fejezet 13. Leltár pontjában a „100 ezer forintnál alacsonyabb értékű (1991. december 31-ét követően és 2001. január 1-jét megelőzően történő beszerzés esetén 30 ezer, 2000. december 31-ét követően és 2006. január 1-jét megelőzően történő beszerzés esetén 50 ezer forintnál alacsonyabb értékű)” szövegrészek helyébe a „200 ezer forintnál alacsonyabb értékű” szöveg, a „100 ezer forintnál nem magasabb értékű (1991. december 31-ét követően és 2001. január 1-jét megelőzően történő beszerzés esetén 30 ezer, 2000. december 31-ét követően és 2006. január 1-jét megelőzően történő beszerzés esetén 50 ezer forintnál alacsonyabb értékű)” szövegrészek helyébe a „200 ezer forintnál nem magasabb értékű” szöveg,

- 21. 10. számú melléklet I. Jellemzően előforduló bevételek fejezet 7. pont nyitó szövegrészében az „a 100 ezer – 2006. január 1-je előtti beszerzés esetén 50 ezer – forintnál” szövegrész helyébe az „a 200 ezer forintnál” szöveg,

- 22. 10. számú melléklet II. Az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésével összefüggő bevételek fejezet 1. pontjában az „a 100 ezer – 1991. december 31-ét követően és 2001. január 1-jét megelőzően történő beszerzés esetén 30 ezer, 2000. december 31-ét követően és 2006. január 1-jét megelőzően történő beszerzés esetén 50 ezer – forintot meg nem haladó” szövegrész helyébe az „a 200 ezer forintot meg nem haladó” szöveg,

- 23. 11. számú melléklet I. Jellemzőn előforduló költségek fejezet 2. pontjában a „100 ezer forintot” szövegrész helyébe a „200 ezer forintot” szöveg

lép.

18. § Hatályát veszti az Szja tv.

- 1. 3. § 64. pontja,

- 2.

- 3. 13. § a) pontja,

- 4.

- 5.

- 6.

- 7.

- 8. 71. § (6) bekezdés,

- 9. 89. § (6) bekezdés,

- 10.

- 11.

- 12. 1. számú melléklet 2. pont 2.7. alpontja,

- 13. 1. számú melléklet 2. pont 2.11. alpontja,

- 14. 1. számú melléklet 6. pont 6.3. alpontja,

- 15. 1. számú melléklet 7. pont 7.38. alpont b) pontja,

- 16.

- 17.

- 18. 1. számú melléklet 9. pont 9.3. alpontja,

- 19. 1. számú melléklet 9. pont 9.7. alpontja,

- 20.

- 21.

- 22.

(3) A Tao. törvény 4. §-a a következő 24/a. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„24/a. munkahelyi óvoda: olyan óvodai nevelési ellátást nyújtó intézmény, amely az éves átlagos gyermeklétszámot figyelembe véve legalább 80 százalékban az adózó által foglalkoztatottak gyermekeinek az óvodai nevelését biztosítja;”

(2) A Tao. törvény 7. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az adózás előtti eredményt csökkenti:)

- „f) az eredménytartaléknak az adóévben lekötött tartalékba átvezetett és az adóév utolsó napján lekötött tartalékként kimutatott összege, de legfeljebb az adóévi adózás előtti nyereség 50 százaléka és legfeljebb adóévenként 10 milliárd forint (a továbbiakban: fejlesztési tartalék), figyelemmel a (15) bekezdésben foglaltakra,”

(3) A Tao. törvény 7. §-a a következő (8e) bekezdéssel egészül ki:

„(8e) A korai fázisú vállalkozásban szerzett részesedés részbeni kivezetése, továbbá a korai fázisú vállalkozásban szerzett részesedésre vonatkozó értékvesztés elszámolása esetén, a részbeni kivezetés, az értékvesztés elszámolása adóévében és az azt követő, az (1) bekezdés m) pontja szerinti csökkentés érvényesítésére rendelkezésre álló adóévben, adóévekben az (1) bekezdés m) pontja szerinti összeget a részbeni kivezetésre, értékvesztésre tekintettel megállapított értékkel arányosan kell megállapítani.”

21. § (1) A Tao. törvény 8. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az adózás előtti eredményt növeli:)

- „g) az adózás előtti eredmény csökkentéseként a 7. § (1) bekezdés m) pontja alapján elszámolt összeg kétszerese a kivezetés adóévében, ha a részesedésszerzés adóévét követő harmadik adóév végéig a szerzett részesedést bármilyen jogcímen – az átalakulás, egyesülés, szétválás, kedvezményezett eszközátruházás, kedvezményezett részesedéscsere miatti kivezetést kivéve – az adózó kivezeti, részben kivezeti,”

(2) A Tao. törvény 8. § (1) bekezdés r) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az adózás előtti eredményt növeli:)

- „r) a 7. § (1) bekezdés gy) pontja alapján az adózás előtti eredmény csökkentéseként elszámolt összegből a kedvezményezett átalakulás alapján megszerzett részesedés (kivéve, ha a kedvezményezett átalakulás alapján kivezetett részesedés bejelentett részesedésnek minősült) bekerülési értéke csökkentéseként, könyv szerinti értéke kivezetéseként az adóévben bármely jogcímen elszámolt (de összesen legfeljebb a részesedésre az említett rendelkezés alapján az adózás előtti eredmény csökkentéseként figyelembe vett) összeg, figyelemmel a (7) bekezdésben foglaltakra,”

(3) A Tao. törvény 8. § (1) bekezdés t) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az adózás előtti eredményt növeli:)

- „t) a 7. § (1) bekezdés h) pontja alapján az adózás előtti eredmény csökkentéseként elszámolt összegből a kedvezményezett részesedéscsere alapján megszerzett részesedés (kivéve, ha a kedvezményezett részesedéscsere alapján kivezetett részesedés bejelentett részesedésnek minősült) bekerülési értéke csökkentéseként, könyv szerinti értéke kivezetéseként az adóévben bármely jogcímen elszámolt (de összesen legfeljebb az említett rendelkezés alapján az adózás előtti eredmény csökkentéseként figyelembe vett) összeg, figyelemmel a (7) bekezdésben foglaltakra,”

26. § A Tao. törvény

- 1. 2. § (2) bekezdés h) pontjában a „továbbá a diákotthon” szövegrész helyébe az „a diákotthon” szöveg,

- 2. 6. § (6) bekezdés b) pontjában az „adóalany, illetve, ha” szövegrész helyébe az „adóalany, továbbá ha” szöveg,

- 3. 7. § (1) bekezdés m) pontjában az „adóévenként legfeljebb” szövegrész helyébe az „adóévenként és korai fázisú vállalkozásonként legfeljebb” szöveg, a „(8d)” szövegrész helyébe a „(8e)” szöveg,

- 4.

- 5.

- 6. 7. § (1) bekezdés u) pontjában és a 8. § (1) bekezdés p) pontjában az „adóellenőrzés, önellenőrzés” szövegrész helyébe az „adóellenőrzés, az adóigazgatási rendtartásról, az adózás rendjéről szóló törvény szerinti önellenőrzés” szöveg,

- 7.

- 8. 22/C. § (3c) bekezdésében a „támogatás, illetve a kiegészítő sportfejlesztési támogatás” szövegrész helyébe a „támogatás és a kiegészítő sportfejlesztési támogatás” szöveg,

- 9. 3. számú melléklet B) rész 20. pontjában az „a gyermekek” szövegrész helyébe az „a munkahelyi óvoda, továbbá a gyermekek” szöveg

lép.

27. § (1) A Tao. törvény 1. számú melléklete a 4. melléklet szerint módosul.

(2) A Tao törvény 2. számú melléklete az 5. melléklet szerint módosul.

(3) A Tao. törvény 3. számú melléklete a 6. melléklet szerint módosul.

28. § (1) Hatályát veszti a Tao. törvény

- 1. 29/B. § (1) bekezdésében a „vagy a fizetendő hitelintézeti különadót,” szövegrész,

- 2. 29/B. § (4) bekezdésében a „hitelintézeti különadó,” szövegrész,

- 3. 29/B. § (5b) bekezdésében a „vagy a fizetendő hitelintézeti különadója” szövegrész,

- 4. 29/C. § (1), (6), (8), (10) bekezdésében a „hitelintézeti különadót,” szövegrész,

- 5. 29/C. § (2) bekezdésében a „hitelintézeti különadó,” szövegrész.

33. § Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény (a továbbiakban Ekho tv.) A magánszemélyt megillető társadalombiztosítási ellátások alcíme a következő 12/A. §-sal egészül ki:

„12/A. § Az a bevétel, ellenérték, amely az ekho szabályai szerint adózik, a pénzbeli egészségbiztosítási ellátások [Tbj. 14. § (2) bekezdés b) pont] számítása során nem vehető figyelembe.”

34. § Az Ekho tv. 7. §-ában az „a Tbj.” szövegrész helyébe az „a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) rendelkezései” szöveg lép.

35. § Hatályát veszti az Ekho tv. 13. § (5) bekezdése.

36. § Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX. törvény (a továbbiakban: Különadó törvény) 1. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A 4/A. §-ban és a 4/D. §-ban meghatározott személy különadó fizetésére kötelezett.”

37. § (1) A Különadó törvény 4/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A különadó alapja

1. hitelintézetnél a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló kormányrendelet szerint készített adóévet megelőző második adóévi éves beszámoló adataiból számított módosított mérlegfőösszeg vagy az éves beszámolóját a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) 3. § (10) bekezdés 2. pontjában meghatározott IFRS-ek (a továbbiakban: IFRS-ek) szerint összeállító hitelintézetnél az IFRS-ek szerint készített, az adóévet megelőző második adóévi éves beszámoló adatai alapján meghatározott módosított mérlegfőösszeg;

2. egyéb pénzügyi szervezetnél:

a) pénzügyi vállalkozásnál a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló kormányrendelet szerint készített adóévet megelőző második adóévi éves beszámoló adataiból előjelhelyesen számított

aa) kamateredmény, valamint

ab) díj- és jutalékeredmény

összevont összege, vagy az éves beszámolóját az IFRS-ek szerint összeállító pénzügyi vállalkozásnál az IFRS-ek szerint meghatározott, ennek megfelelő összeg;

b) tőzsdénél a tőzsdék és az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetek éves beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló kormányrendelet szerint készített adóévet megelőző második adóévi éves beszámoló adataiból számított korrigált nettó árbevétel vagy az éves beszámolóját az IFRS-ek szerint összeállító tőzsdénél az IFRS-ek szerint meghatározott, ennek megfelelő összeg;

c) árutőzsdei szolgáltatónál, kockázati tőkealap-kezelőnél az adóévet megelőző második adóévi éves beszámoló adataiból számított korrigált nettó árbevétel vagy az éves beszámolóját az IFRS-ek szerint összeállító árutőzsdei szolgáltatónál, kockázati tőkealap-kezelőnél az IFRS-ek szerint meghatározott, ennek megfelelő összeg.”

(2) A Különadó törvény 4/A. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(10) A különadó bevallásban szerepelteti:

- a) a hitelintézet az adóalap meghatározásakor számításba vett, a beszámoló, illetve az IFRS-ek szerint vezetett nyilvántartásai adataiból számított módosított mérlegfőösszeget tartalmazó kimutatást,

- b) a pénzügyi vállalkozás az adóalap meghatározásakor számításba vett, a beszámoló, illetve az IFRS-ek szerint vezetett nyilvántartásai adataiból számított kamateredményt, valamint díj- és jutalékeredményt tartalmazó kimutatást,

- c) az árutőzsdei szolgáltatást nem kizárólagosan végző árutőzsdei szolgáltató az éves beszámolóban szereplő értékesítés nettó árbevételéből az árutőzsdei szolgáltatásból származó árbevételt tartalmazó kimutatást.”

38. § (1) A Különadó törvény 5. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A 4/A. § alapján megállapított és bevallott különadót a számviteli törvény III. Fejezete szerinti beszámolót készítő pénzügyi szervezetnek az adózás előtti eredmény terhére kell elszámolni.”

(2) A Különadó törvény 5. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A felügyeleti adatszolgáltatás céljából évközi főkönyvi zárásra és főkönyvi kivonat készítésére kötelezett, az éves beszámolóját a számviteli törvény III. Fejezete szerint összeállító pénzügyi szervezetnek a 4/A. § alapján megállapított és bevallott éves különadót időarányosan kell az évközi eredményben bemutatnia.”

39. § A Különadó törvény 7. § 15. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„15. mérlegfőösszeg: az éves beszámoló mérlegében szereplő eszközök értékének együttes összege, illetve az IFRS-ek alapján meghatározott, ennek megfeleltethető összeg;”

40. § Hatályát veszti a Különadó törvény

- 1. 4/A. § (6) bekezdés c) pont cb) alpontja, (7) bekezdése, (12)–(13) bekezdése,

- 2. 4/B. §-a,

- 3. 7. § 7. pontjában a „befektetési vállalkozás,” szövegrész,

- 4. 7. § 9. pontja, 19. pont a) alpontja és

- 5. 14. § (3) bekezdése.

43. § A távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény

- 1. 5. § (2) bekezdésében a „törvény rendelkezései szerint” szövegrész helyébe a „törvény szerint” szöveg,

- 2. 6. § (1) bekezdésében a „nem tartalmazó pozitív összege” szövegrész helyébe a „nem tartalmazó, pozitív összege” szöveg,

- 3.

lép.

44. § (1) A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (a továbbiakban: Katv.) 2. § 12. pontja a következő g) alponttal egészül ki:

(2) A Katv. 2. § 22. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„22. költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatás: jogszabály vagy nemzetközi szerződés alapján költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított olyan támogatás, amelyet az adózó kizárólag a ténylegesen felmerült, igazolt kiadásainak a folyósítóval történő elszámolási kötelezettsége mellett, vagy a tevékenység megvalósulásának ellenőrzését követően kap, továbbá az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból társfinanszírozott, a fiatal mezőgazdasági termelők indulásához, gazdaságalapításához nyújtandó támogatások;”

(3) A Katv. 2. §-a a következő 24. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„24. kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközök és nem anyagi javak: olyan tárgyi eszközök és nem anyagi javak, amelyeket a kisadózó egyéni vállalkozó a kisadózó vállalkozás tevékenységével (tevékenységeivel) kapcsolatban használ, azokat más célra részben sem használja és üzleti nyilvántartásai ezt egyértelműen alátámasztják azzal, hogy nem minősül kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköznek a személygépkocsi.”

(E törvény alkalmazásában

12. kisadózó vállalkozás bevétele: a kisadózó vállalkozás által a vállalkozási tevékenységével összefüggésben bármely jogcímen és bármely formában mástól megszerzett vagyoni érték, ideértve a tevékenység végzéséhez kapott támogatást és a külföldön is adóköteles bevételt, valamint az az összeg, amelyet az adóalany az általa kibocsátott bizonylat alapján az adóalanyisága megszűnése napjáig még nem szerzett meg azzal, hogy nem bevétel)

„g) a kisadózó egyéni vállalkozó esetében a nem kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközök, nem anyagi javak értékesítésekor kapott ellenérték; ha a kisadózó egyéni vállalkozó olyan ingó vagyontárgyat, ingatlant, vagyoni értékű jogot idegenít el, amelyet nem kizárólag üzemi célból használt, akkor az ebből származó jövedelem adózására egészében az Szja tv. XI. Fejezetében foglalt rendelkezéseket kell alkalmaznia;”

[azzal, hogy a külföldi pénznemben keletkezett bevételét a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) a bevétel megszerzésének időpontjában irányadó hivatalos devizaárfolyamának, olyan külföldi pénznem esetén, amely nem szerepel az MNB hivatalos devizaárfolyam-lapján, az MNB által közzétett, euróban megadott árfolyam alapulvételével kell forintra átszámítani;]

45. § (1) A Katv. 4. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) A tevékenységét év közben kezdő vállalkozás bejelentését az állami adóhatósághoz való bejelentkezéssel egyidejűleg teljesítheti. Ebben az esetben az adóalanyiság a vállalkozás nyilvántartásba vételének napjával vagy – ha az korábbi időpont – a létesítő okirat ellenjegyzésének napjával jön létre. E rendelkezés alkalmazásában tevékenységét év közben kezdő vállalkozásnak minősül az átalakulással, egyesüléssel, szétválással létrejövő, az e törvény szerinti adóalanyiságot választó gazdasági társaság is.

(3) Nem választhatja az adóalanyiságot az a vállalkozás, amelynek adószámát az adóhatóság a bejelentés évében vagy az azt megelőző 12 hónapban törölte.”

(2) A Katv. 4. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) Nem választhatja az adóalanyiságot az a vállalkozás, amely a bejelentés megtételekor végelszámolási, felszámolási, kényszertörlési eljárás hatálya alatt áll.”

46. § A Katv. 10. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1a) Szünetel a főállású kisadózó biztosítása abban a hónapban, amelyben a főállású kisadózó után az adót a 8. § (9) bekezdés d) pontja alapján nem kell megfizetni, kivéve, ha a főállású kisadózó az adott hónapban a kisadózóként folytatott tevékenységébe tartozó tevékenységet végez, és erre tekintettel megfizeti a 8. § (1) vagy (4a) bekezdés szerinti tételes adót.”

48. § A Katv. 12. alcíme a következő 18/A. §-sal egészül ki:

„18/A. § A fiókteleppel nem rendelkező külföldi vállalkozó és a belföldi üzletvezetési hellyel rendelkező külföldi személy az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény és az Art. bizonylatokra, könyvvezetésre és nyilvántartásra előírt kötelezettségeit az Szt. előírásai szerint, a kettős könyvvitelt vezető vállalkozókra vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával teljesíti.”

50. § (1) A Katv. 19. § (5) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A kisvállalati adóalanyiság megszűnik)

„a) a 3 milliárd forintos bevételi értékhatár negyedév első napján történő meghaladása esetén, a túllépést megelőző nappal;”

(3) A Katv. 19. § (5) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:

(A kisvállalati adóalanyiság megszűnik)

„i) a Tao. tv. szerinti kedvezményezett eszközátruházás vagy kedvezményezett részesedéscsere esetén az eszközátruházás vagy részesedéscsere napját megelőző napon;”

(4) A Katv. 19. § (5) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:

(A kisvállalati adóalanyiság megszűnik)

„j) az üzleti év mérlegfordulónapjának megváltoztatása esetén a választott mérlegfordulónappal.”

51. § A Katv. 20. § (4) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az adóalap megállapításakor csökkentő tételként kell figyelembe venni:)

„b) a kapott (járó) osztalék címén az adóévben elszámolt, a külföldön megfizetett (fizetendő) adó összegével csökkentett bevétel összegét,”

52. § A Katv. 24. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„24. § (1) Az adóalapot csökkenti a külföldön adóztatható, 20. § (4) bekezdés b) pontja szerinti osztaléknak nem minősülő jövedelem külföldön megfizetett (fizetendő) adóval csökkentett része, amennyiben nemzetközi szerződés a jövedelem belföldi adózás alóli mentesítéséről rendelkezik.

(2) Külföldön adóztatható, a 20. § (4) bekezdés b) pontja szerinti osztaléknak nem minősülő jövedelem esetén az adóalapot csökkenti a külföldön megfizetett (fizetendő) adó és a kisvállalati adó 21. §-ban meghatározott mértékének hányadosával számított jövedelem, de legfeljebb a külföldön adóztatható jövedelem külföldön megfizetett adóval csökkenthető része, amennyiben e jövedelem nem tartozik nemzetközi szerződés hatálya alá vagy a nemzetközi szerződés az adó beszámításáról rendelkezik.

(3) Az (1)–(2) bekezdés alkalmazásakor a külföldön adóztatható jövedelem megállapításánál figyelembe kell venni az e bevétel megszerzéséhez közvetlenül hozzárendelhető költségeket, ráfordításokat, a 20. § (2)–(7) bekezdései szerinti módosító tételeket. A külföldről származó árbevétel és bevétel összegének az összes árbevétel és bevétel összegéhez viszonyított arányában kell megosztani a külföldről származó jövedelem megszerzéséhez közvetlenül hozzá nem rendelhető – de nem a kizárólag belföldről származó jövedelemhez felmerült – költségeket, ráfordításokat, a 20. § (2)–(7) bekezdése szerinti módosító tételeket.

(4) Nem minősül a 20. § (2)–(2b) bekezdése szerinti személyi jellegű kifizetésnek a nemzetközi szerződés alapján külföldön adóztatható kifizetés.”

56. § A tudományos kutatásról, fejlesztésről és az innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény 15. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Mentes a járulék fizetésének kötelezettsége alól:)

„a) a Kkv. tv. szerint mikro- vagy kisvállalkozásnak minősülő gazdasági társaság,”

59. § Az Áfa tv. 58. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Ha e § szerinti teljesítést megelőzően a terméket értékesítő vagy szolgáltatást nyújtó adóalany jogutód nélkül szűnik meg, az (1) és (1a) bekezdéstől eltérően teljesítés a jogutód nélküli megszűnést megelőző nap.”

60. § Az Áfa tv. a következő 66/A. §-sal egészül ki:

„66/A. § (1) A 65. § sérelme nélkül, többcélú utalvány ellenében teljesített termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás adóalapja az utalványért fizetett ellenérték, csökkentve az értékesített terméket vagy nyújtott szolgáltatást terhelő adó összegével.

(2) Az utalványért fizetett ellenérték ismeretének hiányában adóalapnak a többcélú utalványon vagy a kapcsolódó dokumentációban feltüntetett pénzbeli értéket kell tekinteni, csökkentve az értékesített terméket vagy nyújtott szolgáltatást terhelő adó összegével.”

61. § Az Áfa tv. 77. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A (4) bekezdés nem alkalmazható, ha az adóalap-csökkentésre jogosító ügylet és a pénzvisszatérítésre jogosító ügylet esetében az adót a 142. § alapján a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője fizeti.”

62. § Az Áfa tv. 102. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az (1) bekezdés szerinti mentesség alkalmazásának feltétele, hogy a szolgáltatást közvetlenül azon személy, szervezet részére nyújtsák, aki (amely) a termékkel az ott leírt tényállást megvalósítja.”

65. § Az Áfa tv. 153/A. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az adóalany a belföldi nyilvántartásba vételét megelőzően keletkezett, az Art. szerint el nem évült, a XVIII. Fejezet szerint vissza nem téríttetett, levonható előzetesen felszámított adó összegét az előzetesen felszámított adó összegét növelő tételként a nyilvántartásba vétel napját magában foglaló adómegállapítási időszakban jogosult figyelembe venni.”

66. § Az Áfa tv. 153/D. §-a a következő e) ponttal egészül ki:

(Nem minősül az eredetileg levonható előzetesen felszámított adó összegét meghatározó tényezők utólagos változásának:)

- „e) ha az egycélú utalvány ellenében nem teljesítenek termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást.”

67. § Az Áfa tv. 158/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„158/A. § (1) A számlára vonatkozó kötelezettségekre – a (2) és (4) bekezdésben foglalt eltéréssel – annak a tagállamnak a szabályait kell alkalmazni, ahol azt a termékértékesítést vagy szolgáltatásnyújtást, amelyre a számla vonatkozik, teljesítik.

(2) A számlára vonatkozó kötelezettségekre – a (3) bekezdésben foglalt eltéréssel – annak a tagállamnak a szabályait kell alkalmazni, amelyben a terméket értékesítő vagy a szolgáltatást nyújtó gazdasági tevékenységének székhelye vagy a teljesítéssel legközvetlenebbül érintett állandó telephelye van, vagy ezek hiányában, amelyben állandó lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van, ha

- a) a terméket értékesítő vagy a szolgáltatást nyújtó nem telepedett le gazdasági céllal a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás teljesítési helye szerinti tagállamban, vagy az ezen tagállamban lévő állandó telephelye a 137/A. § szerint nem érintett a termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás teljesülésében, és az adó fizetésére a terméket beszerző vagy a szolgáltatást igénybevevő kötelezett, vagy

- b) a termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás teljesítési helye a Közösség területén kívül van.

(3) A (2) bekezdés a) pontjában foglalt esetben a számlázási kötelezettségekre a termékértékesítés vagy a szolgáltatásnyújtás teljesítési helye szerinti tagállam rendelkezéseit kell alkalmazni, ha a számlát a terméket beszerző vagy szolgáltatást igénybevevő bocsátja ki.

(4) A számlára vonatkozó kötelezettségekre annak a tagállamnak a szabályait kell alkalmazni, amelyben a Héa-irányelv XII. cím 6. fejezetének tartalmában megfelelő különös szabályozást alkalmazó adóalanyt nyilvántartásba vették azon termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás vonatkozásában, amely után az adófizetési kötelezettségének az adóalany ezen különös szabályozás alkalmazásával tesz eleget.

(5) A e §-ban foglalt rendelkezések nem terjednek ki a számla megőrzésére vonatkozó kötelezettségekre.”

68. § Az Áfa tv. 196/D. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„196/D. § Az adóalany belföldi nyilvántartásba vételével, valamint az alanyi adómentesség választására jogosító felső értékhatár átlépésével egyidejűleg is választhatja a tárgy naptári évre a pénzforgalmi elszámolást. Ilyen esetben elegendő a 196/C. § (1) bekezdés b) pontjában említett feltételt időarányosan teljesíteni.”

69. § Az Áfa tv. 252. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az az adóalany, aki (amely) nem telepedett le gazdasági céllal a Közösség területén, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig nem rendelkezik lakóhellyel vagy szokásos tartózkodási hellyel a Közösség területén, a 45/A. § szerinti szolgáltatásnyújtás Közösség területén történő megkezdését megelőzően kérelmezheti, hogy őt az állami adó- és vámhatóság ilyen minőségében nyilvántartásba vegye.”

70. § Az Áfa tv. 256. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az (1) bekezdés egyéb rendelkezéseinek sérelme nélkül a 45/A. § (3) bekezdésének c) pontjában meghatározott összeg forintban történő megállapításához az Európai Központi Bank által a 2017/2455/EU tanácsi irányelv elfogadásának (2017. december 5.) napján közzétett forint/euró árfolyamot (313,96 forint/euró) kell alkalmazni.”

73. § Az Áfa tv. XX. Fejezete a következő alcímmel egészül ki:

### „Állapotrögzítő

257/I. § A hivatkozással meghatározott termékek és szolgáltatások vonatkozásában

- a) a vtsz. tekintetében a Kereskedelmi Vámtarifa 2002. év július hó 31. napján hatályos,

- b) az SZJ 2002. év szeptember hó 30. napján érvényes

besorolási rendjét kell irányadónak tekinteni. A besorolási rend ezt követő (időközi) változása az adókötelezettséget nem változtatja meg.”

75. § Az Áfa tv. 259. §-a a következő 24/A. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„24/A. a) utalvány: olyan eszköz, amelyet termékértékesítés, illetve szolgáltatásnyújtás ellenértékeként, illetve részellenértékeként kell elfogadni, és amely esetében magán az eszközön vagy a kapcsolódó dokumentációban – ideértve az eszköz általános szerződési feltételeit is – fel van tüntetve a beszerezhető termékeknek, igénybe vehető szolgáltatásoknak vagy azok lehetséges értékesítőinek, szolgáltatóinak a megnevezése;

b) egycélú utalvány: olyan utalvány, amelynek kibocsátásakor ismert az utalvány tárgyát képező termék értékesítésének, szolgáltatás nyújtásának teljesítési helye, valamint az adott termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás után fizetendő adó összege;

c) többcélú utalvány: az egycélú utalványtól eltérő utalvány;

d) utalvány beváltása: utalvány termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértékeként, illetve részellenértékeként történő elfogadása;

e) utalvány beváltója: aki az utalványt termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértékeként, illetve részellenértékeként saját név alatt elfogadja;”

76. § Az Áfa tv. 268. § g) pontja a következő gl)–gn) alponttal egészül ki:

[Ez a törvény – az Art.-vel együtt – a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

a Tanács 2006/112/EK irányelve (2006. november 28.) a közös hozzáadottértékadó-rendszerről, valamint annak a következő irányelvekkel történt módosításai:]

„gl) a Tanács 2016/1065/EU irányelve (2016. június 27.) a 2006/112/EK irányelvnek az utalványok megítélése tekintetében történő módosításáról;

- gm) a Tanács (EU) 2017/2455 irányelve (2017. december 5.) a 2006/112/EK irányelvnek és a 2009/132/EK irányelvnek a szolgáltatásnyújtásra és a termékek távértékesítésére vonatkozó bizonyos hozzáadottértékadó-kötelezettségek tekintetében történő módosításáról;

- gn) a Tanács (EU) 2018/912 irányelve (2018. június 22.) a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelvnek a minimális általános adómérték tiszteletben tartására vonatkozó kötelezettség tekintetében történő módosításáról.”

78. § Az Áfa tv. a következő 318. §-sal egészül ki:

„318. § E törvénynek az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló 2018. évi XLI. törvénnyel (a továbbiakban: Mód9 törvény) megállapított 18/A–18/B. §-át, 66/A. §-át, 153/D. § e) pontját, 259. § 24/A. pontját, valamint a Mód9 törvénnyel módosított 66. § (1) bekezdését és 259. § 15. pontját a 2018. december 31-ét követően kibocsátott utalványok esetében kell először alkalmazni.”

79. § Az Áfa tv. a következő 319. §-sal egészül ki:

„319. § A 3. számú melléklet I. részének a Mód9 törvénnyel módosított 54. pontját azokban az esetekben kell alkalmazni először, amelyekben a 84. § szerint megállapított időpont 2019. január 1-jére vagy azt követő időpontra esik.”

80. § Az Áfa tv. a következő 320. §-sal egészül ki:

„320. § E törvény 142. § (9) bekezdését utoljára a 2022. június 30. napját magában foglaló adómegállapítási időszak tekintetében kell alkalmazni.”

- 1. 66. § (1) bekezdésében a „pénzzel, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel vagy pénzhelyettesítő eszközzel” szövegrész helyébe a „pénzzel, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel, utalvánnyal vagy pénzhelyettesítő eszközzel”,

- 2. 78. § (3) bekezdés a) pontjában a „, valamint” szövegrész helyébe az „és”;

- 3. 85. § (1) bekezdés d) pontjában a „valamint az előzőekben felsoroltakkal és az emberi szerv adományozásával kapcsolatos szolgáltatásnyújtás;” szövegrész helyébe a „valamint az előzőekben felsorolt termékértékesítésekhez és az emberi szerv adományozásához szorosan kapcsolódó szolgáltatásnyújtás;”;

- 7. 103. § (1) bekezdés c) pontjában a „a Közös Vámtarifáról szóló 2658/87/EGK tanácsi rendeletben meghatározott 8906 10 00 vámtarifaszám (a továbbiakban: vtsz.)” szövegrész helyébe a „8906 10 00 vámtarifaszám (a továbbiakban: vtsz.)”;

- 13. 259. § 15. pontjában az „utalvány, egyéb fizetési megbízás vagy ígérvény” szövegrész helyébe a „fizetési megbízás vagy ígérvény”

85. § Az Áfa tv. 3. számú melléklet I. része a 7. melléklet szerint módosul.

- a) 1. pontja szerinti 4. ponttal,

103. § A Jöt. 9. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) Az állami adó- és vámhatóság kérelemre és hivatalból előírhatja a (4) bekezdés b) pontjában meghatározott mértéktől eltérő mértékű elismert mennyiségű hiány alkalmazását, amennyiben azt a műszaki-technológiai feltételek indokolják, a helyszíni mérés adatai, az állami adó- és vámhatóság által szükségesnek tartott esetben az állami adó- és vámhatóság jelenlétében elvégzett próbagyártás, valamint szakértői vélemény alátámasztja.”

105. § (1) A Jöt. 21. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az adóraktár engedélyese által nyújtandó jövedéki biztosíték összege]

„a) ha egy hónapra vetítve átlagosan az adófelfüggesztési eljárás keretében általa feladott, a szabadforgalomba bocsátott és az adófizetési kötelezettség alóli mentesülést eredményező célra kiszolgált jövedéki termékek mennyiségének legalább 75%-át az adóraktár engedélyese állította elő, vagy ha egy hónapra vetítve átlagosan az általa adófelfüggesztési eljárás keretében átvett jövedéki termékek mennyiségének legalább 75%-át adófizetési kötelezettség alóli mentesülést eredményező célra használta fel, az adóraktári engedéllyel 2 éve folytatott tevékenység esetén 10%-kal, majd évente további 10%-kal, de legfeljebb 80%-kal,”

[csökken.]

(2) A Jöt. 21. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Ha a (2) bekezdés a) pontjában foglalt esetben különböző adómértékű jövedéki termékek mennyiségét kell figyelembe venni a százalékos arány megállapításánál, a mennyiségeket az érintett termékekre vetített adótartalomban kell számítani.”

(3) A Jöt. 21. § (4) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdéstől eltérően az adóraktár engedélyesének nem kell jövedéki biztosítékot nyújtani]

„c) a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló törvény szerinti dohány-kiskereskedelmi ellátónál tárolt dohánygyártmány készletre.”

106. § A Jöt. 65. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„65. § Jövedéki engedélyes kereskedő és jövedéki kiskereskedő közúti járművek üzemanyagaként kereskedelmi forgalomban a végrehajtási rendeletben meghatározott minőségű üzemanyagot forgalmazhat.”

107. § A Jöt. 67. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A jövedéki engedélyes kereskedő az állami adó- és vámhatóság előzetes engedélye alapján a (2) bekezdésben meghatározott személyeken kívül mástól is beszerezhet jövedéki terméket.”

108. § A Jöt. 68. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A jövedéki kiskereskedő az állami adó- és vámhatóság előzetes engedélye alapján az (1) bekezdésben meghatározott személyeken kívül mástól is beszerezhet jövedéki terméket.”

109. § A Jöt. 90. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„90. § (1) Az üzemszünet ideje alatt alkalmazott papíralapú okmány, az EKO, a szabadforgalomba bocsátott termékek szállítása során alkalmazott szállítólevél, a borkísérő okmány, valamint az e törvény szerinti engedélyes által e törvény szerint vezetendő nyilvántartás alapbizonylataként használt egyéb bizonylat szigorú számadású bizonylat, amellyel kapcsolatban elkövetett jogsértésre a számlára, a nyugtára vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(2) Az állami adó- és vámhatóság a végrehajtási rendeletben meghatározott szigorú számadású bizonylatok esetében kérelemre, elszámolási kötelezettség mellett sorszámtartományt adhat ki.”

110. § A Jöt. 102. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A lefoglalást meg kell szüntetni

a) arra a dologra, amire a jövedéki eljárás eredményes lefolytatása érdekében már nincs szükség,

b) a jogsértés elkövetéséhez használt, nem a jövedéki jogsértés elkövetőjének tulajdonában lévő eszközre, ha a tulajdonos írásban nyilatkozik arról – és nem bizonyított annak ellenkezője –, hogy a jövedéki jogsértés időpontjában nem volt tudomása az eszköz jövedéki jogsértés céljából történő felhasználásáról, és ezt követően a tényállás a lefoglalás fenntartása nélkül is tisztázható, vagy ha a jövedéki ügyben hozott véglegessé vált határozatban kiszabott adót, jövedéki bírságot, illetve egyéb költséget megfizették.

(3a) A lefoglalt dolgot meg kell semmisíteni, ha a dolog birtoklása jogszabályba ütközik.”

#### 111. §

112. § (1) A Jöt. 107. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A jövedéki termékkel kereskedelmi tevékenységet folytató, a 64–73. §-ban, a 74. § (1) bekezdésben és a 97. §-ban meghatározott kötelezettségeket megszegő személlyel szemben az Art. szerinti üzletzárás intézkedés alkalmazható.”

(2) A Jöt. 107. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Nem alkalmazható az (1) bekezdés szerinti intézkedés, ha a jogsértéssel érintett sör, csendes és habzóbor, egyéb csendes és habzó erjesztett ital, köztes alkoholtermék vagy alkoholtermék mennyisége – e törvényben meghatározott termékenként – nem haladja meg a 10 litert.”

113. § A Jöt. 111. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Abban az esetben, ha az (5) bekezdés szerinti ügyleteknél az adóalany által korábban fizetendő adóként megállapított és bevallott adó csökken, az adóalany a különbözetet – a fizetendő adót csökkentő tételként – legkorábban abban az adómegállapítási időszakban jogosult figyelembe venni, amelyben az eredeti számlát érvénytelenítő vagy az azt módosító okirat a jogosult személyes rendelkezésére áll.”

#### 114. §

#### 115. §

116. § A Jöt.

- 1. 3. § (1) bekezdés 27. pontjában a „67. § (1) bekezdés a) pontja szerinti termékkel” szövegrész helyébe a „67. § (1) bekezdés a) pontja szerinti termékkel és üzemanyag célú földgázzal” szöveg,

- 2. 3. § (2) bekezdés 20. pontjában a „2011. szeptember 16-i 2011/544/EU” szövegrész helyébe a „2016. november 25-i 2017/74/EU” szöveg,

- 3. 3. § (3) bekezdés 16. pont c) alpontjában a „10 000” szövegrészek helyébe az „50 000” szöveg,

- 4. 7. § (1) bekezdés g) és h) pontjában a „felhasználói engedély nélkül” szövegrész helyébe a „felhasználói engedély nélkül vagy nem nyilvántartásba vett felhasználóként” szöveg,

- 5. 8. § (1) bekezdés d) pontjában az „a termék birtokosát” szövegrész helyébe az „az energiatermék üzemanyagkénti, üzemanyagok adalékakénti, hígítóanyagakénti vagy fűtőanyagkénti kínálóját, értékesítőjét vagy felhasználóját” szöveg,

- 6. 22. § (2) bekezdés b) pontjában a „vagy” szövegrész helyébe az „és” szöveg,

- 7. 29. § (6) bekezdésében a „67. § (2) és (5) bekezdését” szövegrész helyébe a „67. § (2) vagy (5) bekezdését” szöveg,

- 8.

- 9. 77. § (4) bekezdésében a „cigaretta, szivar, szivarka” szövegrész helyébe a „cigaretta, szivar, szivarka, fogyasztási dohány” szöveg,

- 10. 79. § (2) bekezdés c) pontjában a „d)–e)” szövegrész helyébe a „d)” szöveg,

- 11.

- 12. 102. § (2) bekezdésében a „A kifogást az állami adó- és vámhatóság” szövegrész helyébe a „A kifogást az állami adó- és vámhatóság felettes szerve” szöveg,

- 13. 134. § (3) bekezdésében a „10 000” szövegrészek helyébe az „50 000” szöveg

lép.

117. § Hatályát veszti a Jöt.

- 1. 28. § (3) bekezdés g) pontjában a „, megfigyelt termékkel” szövegrész,

- 2. 29. § (1) bekezdésének c)–d) pontja, (2) bekezdése és (4) bekezdésében az „és összesítve” szövegrész,

- 3. 34. § (3) bekezdésében a „, a csomagküldő kereskedő adóügyi képviselőjének” szövegrész,

- 4. 70. § (1) bekezdésében a „2 liter alatti kiszerelésű” szövegrész,

- 5. 79. § (4) bekezdése,

- 6. 89. § (2) bekezdésében az „a végrehajtási rendeletben meghatározott adattartalommal” szövegrész.

118. § A regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény (a továbbiakban: Rega tv.) 2. § 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában]

„3. személygépkocsi: a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló 1987. július 23-i 2658/87/EGK tanácsi rendelet 1. melléklete szerinti Kombinált Nómenklatúrában meghatározott, az adózás rendjéről szóló törvényben (a továbbiakban: Art.) szereplő időpont szerinti állapot alapján a 8703 vámtarifaszám alá tartozó jármű, ide nem értve a mentőautót, a halottszállító kocsit és az e törvény szerinti motorkerékpárt;”

119. § A Rega tv. mellékletének I. rész 1. pontjában foglalt táblázat 9. sorának „A személygépkocsi műszaki tulajdonságai” megnevezésű oszlopában az „egyéb” szövegrész helyébe a „más” szöveg lép.

120. § A Rega tv. melléklete a 18. melléklet szerint módosul.

121. § A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 7. §-a a következő j) ponttal egészül ki:

[Az önkormányzat adómegállapítási jogát korlátozza az, hogy:]

„j) ha a 39/C. § (4) bekezdése alapján adómentességet vagy adókedvezményt állapít meg, akkor azt legalább három egymást követő naptári éven át nem helyezheti hatályon kívül, az adóalany hátrányára nem változtathatja meg.”

122. § A Htv. 39/B. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A (3) bekezdés szerinti adóalap-megállapítást alkalmazó kisadózó vállalkozás a naptári év egészére (mint adóévre) egy adóbevallást nyújt be az adóévet követő év január 15-ig, ha

a) az adóévre fizetendő adó az adóévre ténylegesen megfizetett adóösszegnél azért kevesebb, mert a kisadózó vállalkozások tételes adójában az adófizetési kötelezettség – egy vagy több alkalommal – szünetelt,

b) az önkormányzat rendelete alapján az adóévben adóalap-mentességre, adókedvezményre, a 40/A. § alapján az adó csökkentésére jogosult és a fizetendő adót csökkenteni kívánja.”

123. § A Htv. 39/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„39/C. § (1) Az önkormányzat rendeletében a (2)–(4) bekezdésben foglaltak alapján jogosult adómentességet, adókedvezményt megállapítani a vállalkozó számára.

(2) Az önkormányzat rendeletében adómentességet, adókedvezményt állapíthat meg annak a vállalkozónak, akinek/amelynek a 39. § (1) bekezdés, illetőleg a 39/A. § vagy 39/B. § alapján számított (vállalkozási szintű) adóalapja nem haladja meg a 2,5 millió Ft-ot. Az önkormányzat az adómentességre, adókedvezményre való jogosultság szempontjából 2,5 millió Ft-nál alacsonyabb adóalapösszeget is meghatározhat. Az adómentesség, adókedvezmény terjedelmének, mértékének valamennyi mentességre jogosult vállalkozó számára azonosnak kell lennie.

(3) Az önkormányzat rendeletében jogosult a háziorvos, védőnő vállalkozó számára adómentességet, adókedvezményt megállapítani, feltéve, ha annak vállalkozási szintű iparűzési adóalapja az adóévben a 20 millió forintot nem haladja meg. Az adómentességnek, adókedvezménynek valamennyi háziorvos, védőnő vállalkozó számára azonosnak kell lennie.

(4) Az önkormányzat jogosult arra, hogy rendeletében adómentességet vagy adókedvezményt állapítson meg a vállalkozó azon beruházásának értéke vagy annak egy része után, melyet a vállalkozó az adóévben helyezett üzembe. Az önkormányzat – ha az adómentességként vagy adókedvezményként igénybe vehető beruházás értéke meghaladja az adóévben a településre megállapított adóalap vagy adó összegét – rendeletében meghatározhatja azt is, hogy a vállalkozó a beruházás értéke adómentességként vagy adókedvezményként igénybe nem vett része után az adóévet követő adóévben, adóévekben vehesse igénybe az adómentességet, adókedvezményt. Az önkormányzat az adómentesség mértékét a településre kimutatott adóalap, az adókedvezmény mértékét a településre kimutatott adó%-ában korlátozhatja. Az adómentesség, adókedvezmény terjedelmének, mértékének valamennyi vállalkozó számára azonosnak kell lennie.”

124. § (1) A Htv. 40/C. § (2) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(2) Az (1) bekezdés szerinti bevételt növelni kell:]

„j) az IFRS 16 Lízingek című standard szerinti operatív lízingnek megfelelő szerződés esetén a lízingbe (visszlízingbe) adónál az IFRS 16 Lízingek című standard 81. bekezdése szerinti összeggel,”

[feltéve, ha azt a vállalkozó az (1) bekezdés szerinti bevételként nem vette figyelembe.]

(2) A Htv. 40/C. § (2) bekezdés m) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(2) Az (1) bekezdés szerinti bevételt növelni kell:]

„m) azzal a származékos leszállítási ügyletnek nem minősülő, a szokásos tevékenység keretében végzett áruértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról vagy az a), e) és g)–l) pont szerinti ügyletről kiállított bizonylaton (számlán) feltüntetett – általános forgalmi adó nélküli – összeggel (vevőtől várt ellenszolgáltatással), amelyet a vállalkozó az IFRS-ek szerint bevételként (árbevételként) vagy az a)–l) pontok szerinti bevételnövelő tételként nem számolt vagy nem számolhat el,”

[feltéve, ha azt a vállalkozó az (1) bekezdés szerinti bevételként nem vette figyelembe.]

125. § A Htv. 40/D. § (2) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(2) Az (1) bekezdés szerinti bevételt növelni kell:]

„e) az IFRS 16 Lízingek című standard szerinti operatív lízingnek megfelelő szerződés esetén a lízingbe (visszlízingbe) adónál az (1) bekezdésben foglaltak alapján figyelembe nem vett, az IFRS 16 Lízingek című standard 81. bekezdése szerinti összeggel,”

[feltéve, ha az az IFRS-ek alkalmazásával az (1) bekezdés szerint bevételnek vagy a (2) bekezdés szerint bevételt növelő tételnek minősül.]

126. § A Htv. 40/F. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(2) Az (1) bekezdés szerinti könyv szerinti értéket növelni kell:]

„c) az IFRS 16 Lízingek című standard alapján pénzügyi lízingnek minősülő szerződés alapján a lízingbeadónál kereskedelmi áruként nyilvántartásba nem vett eszköz IAS 2 Készletek című standard alapján megállapított, a pénzügyi lízingbe adáskor meglévő könyv szerinti értékével, ide nem értve azt az összeget, mellyel a vállalkozó a 40/D. § (3) bekezdés b) pontja szerint a bevételt csökkentette,”

128. § A Htv. a következő 41/B. §-sal egészül ki:

„41/B. § (1) Ha az egyéni vállalkozó mezőgazdasági őstermelői tevékenysége révén is vállalkozónak minősül, akkor az egyéni vállalkozói tevékenység és a mezőgazdasági őstermelői tevékenység utáni adót együttesen állapítja meg és vallja be.

(2) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti egyéni vállalkozó a 39/B. § (3) bekezdése szerinti egyszerűsített adóalap megállapítási módot választja és a 39/B. § (6) bekezdése alapján

a) bevallást nyújt be, akkor azt – az (1) bekezdésnek megfelelően – a 39/B. § (6) bekezdése szerinti időpontig teljesíti,

b) bevallást nem nyújt be, akkor – az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően – kizárólag az őstermelői tevékenysége utáni adóról szóló bevallást az adóévet követő év május 31. napjáig nyújtja be.”

131. § A Htv. VI. Fejezete a következő 51/E. §-sal egészül ki:

„51/E. § (1) Ha a 2019. évben kezdődő adóévben (a továbbiakban e bekezdés alkalmazásában: adóév) a vállalkozó átlagos statisztikai állományi létszáma az előző adóév átlagos statisztikai állományi létszámához képest 5%-ot meghaladó mértékben csökkent, akkor az adóévet megelőző adóévre – a 39/D. § (1) bekezdése 2018. december 31-ig hatályos szövege alapján – igénybe vett adóalap-mentesség összegével az adóévi, 39. § (1) bekezdése szerinti iparűzési adóalapot meg kell növelni.

(2) A 41/B. §-nak az Adómód. törvénnyel megállapított rendelkezését a 2018. évben kezdődő adóévi helyi iparűzési adókötelezettség teljesítése során is alkalmazni lehet.”

132. § (1) A Htv. 52. § 26. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában:]

„26. vállalkozó: a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján kezelt vagyon, valamint a gazdasági tevékenységet saját nevében és kockázatára haszonszerzés céljából, üzletszerűen végző

a) a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott egyéni vállalkozó,

b) a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott mezőgazdasági őstermelő, feltéve, hogy őstermelői tevékenységéből származó bevétele az adóévben a 600 000 forintot meghaladja,

c) jogi személy, ideértve azt is, ha az felszámolás, kényszertörlés vagy végelszámolás alatt áll,

d) egyéni cég, egyéb szervezet, ideértve azt is, ha azok felszámolás, kényszertörlés vagy végelszámolás alatt állnak;”

(2) A Htv. 52. § 33. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában:]

„33. szociális intézmény: a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvényben meghatározott nappali, illetve bentlakásos ellátást vagy támogatott lakhatást biztosító szervezet;”

(3) A Htv. 52. §-a a következő 53–54. pontokkal egészül ki:

[E törvény alkalmazásában:]

„53. közszolgálati kötelezettség:

a) a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény szerinti közalkalmazotti jogviszony,

b) az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény szerinti szolgálati jogviszony,

c) a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény szerinti állami vezetői jogviszony,

d) az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény szerinti szolgálati jogviszony,

e) a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény szerinti ügyész szolgálati jogviszony,

f) a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény szerinti jogviszony,

g) a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény szerinti szolgálati jogviszony,

h) a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény szerinti szolgálati viszony,

i) az állami tisztviselőkről szóló 2016. évi LII. törvény szerinti állami szolgálati jogviszony,

j) a külön jogszabály által mentelmi jogot biztosító jogállás

keretében végzett kötelezettség;

54. beruházás: az adómentességet, adókedvezményt rendeletében biztosító önkormányzat illetékességi területén üzembe helyezett, a számvitelről szóló törvény szerinti olyan beruházás, amelyet a vállalkozó vesz első ízben használatba;”

133. § (1) A Htv.

- 1. 3. § (3) bekezdésében az „adóbevallásnak” szövegrész helyébe az „adóbevallásnak, adatbejelentésnek” szöveg;

- 2. 7. § e) pontjában az „épülete, épületrésze” szövegrész helyébe az „épülete, épületrésze, reklámhordozója” szöveg;

- 3. 31. § c) pontjában a „szolgálati kötelezettség” szövegrész helyébe a „közszolgálati kötelezettség” szöveg;

- 4. 40/C. § (2) bekezdés g) pontjában, 40/D. § (2) bekezdés d) pontjában, 40/D. § (3) bekezdés b) pontjában az „IAS 17” szövegrész helyébe az „IFRS 16” szöveg;

- 5. 42/A. §-ában a „jogerőre emelkedését” szövegrész helyébe a „jogerőre emelkedését vagy véglegessé válását” szöveg;

- 6. 42/B. § (1) bekezdés d) pontjában az „elektronikus levélcímről,” szövegrész helyébe az „elektronikus levélcímről, hivatali kapu azonosítóról,” szöveg;

- 7. 52. § 35. pontjában az „a Magyar Rádió Zrt., a Magyar Televízió Zrt., a Duna Televízió Zrt., a Magyar Távirati Iroda Zrt.,” szövegrész helyébe az „a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt.,” szöveg

lép.

(2) Hatályát veszti a Htv.

- 1. 35. § (2) bekezdésében a „, továbbá a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján kezelt vagyon” szövegrész,

- 2. 39/D. §-a,

- 3. 40/F. § (1) bekezdésében az „és az IAS 18 Bevételek című standard” szövegrész,

- 4. 43. § (2) bekezdésben az „– ideértve a 42. § (3) bekezdésében meghatározott esetet is –” szövegrész,

- 5. 51. § (2) bekezdése.

134. § (1) A népegészségügyi termékadóról szóló 2011. évi CIII. törvény (a továbbiakban: Neta tv.) 1. § 7. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában]

„7. VTSZ szám: a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló 1987. július 23-i 2658/87/EGK tanácsi rendelet I. mellékletében meghatározott Kombinált Nómenklatúra 2018. január 1-jén hatályos szövege szerinti vámtarifaszám;”

(2) A Neta tv. 1. § 19. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában]

„19. egészségmegőrző program: az egészségügyi államigazgatási szerv egészséges étkezésre, életmódra, a sportolás elősegítésére, ösztönzésére irányuló minden olyan tevékenysége, akciója, programja, amely bármely magánszemély által ingyenesen vagy legfeljebb 500 forint ellenében érhető el;”

135. § A Neta tv. 2. § i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Adóköteles terméknek minősül az előrecsomagolt termékként forgalomba hozott,]

„i) a jövedéki adóról szóló törvény (a továbbiakban: Jöt.) szerinti alkoholterméknek minősülő ital, ide nem értve az alkoholos frissítőt és a Jöt. 133. § (1) bekezdés e)–i) pontja hatálya alá tartozó alkoholterméket (a továbbiakban: alkoholos ital).”

136. § A Neta tv. 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„6. § Az adó mértéke

a) a 2. § a) pont aa) alpontja szerinti üdítőital esetében 15 forint/liter, ab) alpontja szerinti üdítőital esetében 240 forint/liter,

b) a 2. § b) pontjának ba) alpontja szerinti energiaital esetében 300 forint/liter, bb) alpontja szerinti energiaital esetében 50 forint/liter,

c) cukrozott kakaópor esetében 85 forint/kilogramm, más előrecsomagolt cukrozott készítmény esetében 160 forint/kilogramm,

d) sós snack esetében 300 forint/kilogramm,

e) ételízesítő esetében 300 forint/kilogramm,

f) ízesített sör és alkoholos frissítő esetében 25 forint/liter,

g) gyümölcsíz esetén 600 forint/kilogramm,

h) alkoholos ital esetében, ha annak alkoholtartalma

ha) 1,2 térfogatszázaléknál nagyobb, de az 5 térfogatszázalékot nem éri el, 25 forint/liter,

hb) 5 térfogatszázalék vagy annál nagyobb, de a 15 térfogatszázalékot nem éri el, 120 forint/liter,

hc) 15 térfogatszázalék vagy annál nagyobb, de a 25 térfogatszázalékot nem éri el, 360 forint/liter,

hd) 25 térfogatszázalék vagy annál nagyobb, de a 35 térfogatszázalékot nem éri el, 600 forint/liter,

he) 35 térfogatszázalék vagy annál nagyobb, de a 45 térfogatszázalékot nem éri el, 850 forint/liter,

hf) 45 térfogatszázalék vagy annál nagyobb, 1100 forint/liter.”

137. § A Neta tv. 8. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az adó alanya a fizetendő adóját felajánlhatja egészségmegőrző program finanszírozására az adóbevallásában tett rendelkező nyilatkozatával, azzal, hogy az adófelajánlás összege legfeljebb az egyébként fizetendő adó összegének 10%-áig terjedhet.”

139. § Hatályát veszti a Neta tv.

- 1. 1. § 15. pontjában az „és az 1334/2008/EK rendelet 3. cikk (2) bekezdés d) pont ii. alpontja szerinti gyógynövénykivonatot” szövegrész;

- 2. 1. § 16., 18. és 22. pontja;

- 3. 11/A–11/J. §-a.

140. § A biztosítási adóról szóló 2012. évi CII. törvény (a továbbiakban: Btv.) 1. § 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában:]

„2. biztosítási szolgáltatás: a casco biztosítás, a vagyon- és balesetbiztosítás, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás;”

141. § A Btv. 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„5. § (1) Az adó mértéke

a) casco biztosítási szolgáltatás nyújtása esetén az adóalap 15%-a,

b) vagyon- és balesetbiztosítási szolgáltatás nyújtása esetén az adóalap 10%-a,

c) kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szolgáltatás nyújtása esetén az adóalap 23%-a, de a biztosító kockázatviselésével érintett időtartam naptári napjaira naponta legfeljebb 83 forint/gépjármű.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően azon adóalany esetében, amelynek az adóelszámolás hónapját közvetlenül megelőző naptári évben az (1) bekezdés a) és b) pontjában említett adóköteles biztosítási szolgáltatás utáni összesített adóalapja a 8 milliárd forintot nem érte el, az adó mértéke az adóelszámolás hónapja – (1) bekezdés a) és b) pontjában említett adóköteles biztosítási szolgáltatás utáni – adóalapjának

– 100 millió forintot meg nem haladó része után az (1) bekezdés szerinti – az adóköteles biztosítási szolgáltatásra irányadó – adómérték 25%-a,

– 100 millió forintot meghaladó, de 700 millió forintot meg nem haladó része után az (1) bekezdés szerinti – az adóköteles biztosítási szolgáltatásra irányadó – adómérték 50%-a,

– 700 millió forintot meghaladó része után az (1) bekezdés szerinti – az adóköteles biztosítási szolgáltatásra irányadó – adómérték.”

146. § A Pti. törvény 6. § (1) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:

(A pénzügyi tranzakciós illeték alapja)

„i) magánszemély fizetési számlájáról (kivéve a magánszemély egyéni vállalkozói számlájáról) történő átutalás esetén átutalásonként a 20 ezer forintot meghaladó összeg.”

148. § A Pti. törvény

- 1. 3. § (4) bekezdés nyitó szövegrészében a „nem keletkeztet pénzügyi tranzakciós illetékfizetési kötelezettséget” szövegrész helyébe a „nem keletkeztet pénzügyi tranzakciós illetékfizetési kötelezettséget:” szöveg,

- 2. 6. § (1) bekezdés a) pontjában az „a b)–h) pont” szövegrész helyébe az „a b)–j) pont” szöveg,

- 3.

lép.

149. § (1) A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 5. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alapján biztosított)

„a) a munkaviszonyban (ide nem értve a saját jogú nyugdíjasnak minősülő személy által létesített Mt. szerinti munkaviszonyt), közalkalmazotti, közszolgálati jogviszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban, állami szolgálati jogviszonyban, ügyészségi szolgálati jogviszonyban, bírói szolgálati jogviszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban, ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban, közfoglalkoztatási jogviszonyban álló személy, a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, az Országgyűlési Őrség, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagja, a Független Rendészeti Panasztestület tagja, a Magyar Honvédség szerződéses állományú tagja, a katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona, az országgyűlési képviselő, a nemzetiségi szószóló (a továbbiakban: munkaviszony), tekintet nélkül arra, hogy foglalkoztatása teljes vagy részmunkaidőben történik,”

152. § A Tbj. 15. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Baleseti ellátásra, baleseti hozzátartozói nyugellátásra jogosult a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvényben (a továbbiakban: Tny. tv.) és a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvényben (a továbbiakban: Eb. tv.) meghatározottak szerint – a biztosítottakon túl – az, aki saját jogú nyugdíjasként az 5. § (1) bekezdés a), b), g) pontjában (ide nem értve az Mt. szerint munkaviszonyban álló saját jogú nyugdíjasnak minősülő személyt), valamint a (2) bekezdésében meghatározott jogviszonyban áll.”

154. § A Tbj. 25. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„25. § A saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott (ide nem értve az Mt. szerint munkaviszonyban álló saját jogú nyugdíjasnak minősülő személyt) a járulékalapot képező jövedelme után természetbeni egészségbiztosítási járulékot és nyugdíjjárulékot fizet. Ha a nyugdíj folyósítása szünetel, a saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott pénzbeli egészségbiztosítási járulékot is köteles fizetni.”

156. § A Tbj. 37/A. § f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nem kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni arra az időtartamra, amely alatt a kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó)

„f) foglalkoztatása a munkaviszonyában vagy egyidejűleg fennálló több munkaviszonyában (ide nem értve a saját jogú nyugdíjasnak minősülő személy által létesített Mt. szerinti munkaviszonyt) együttesen eléri a heti 36 órát.”

157. § A Tbj. 44/B. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az egészségbiztosítási szerv, a munkaügyi hatóság, az állami adó- és vámhatóság a bejelentési kötelezettség ellenőrzése során az Art. szerinti be nem jelentett foglalkoztatás feltárása esetén a jogsértésről szóló határozatának véglegessé válását követően – az adózó bejelentési kötelezettségének önkéntes teljesítése hiányában – az Art. 1. mellékletében foglaltak szerinti bejelentést hivatalból teljesíti.

(1b) Az egészségbiztosítási szerv az egészségügyi szolgáltatásra jogosultak nyilvántartásában nem szereplő, de biztosítotti státuszát okirattal hitelesen igazoló természetes személyre vonatkozóan – a biztosítotti jogviszony fennállásának az egészségbiztosítási szerv eljárása során történő tisztázását követően – az Art. 1. mellékletében foglaltak szerinti bejelentést hivatalból teljesíti az állami adó- és vámhatóság felé.”

158. § A Tbj. 45/A. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Az egészségbiztosítási szerv által vezetett egészségügyi szolgáltatásra jogosultak, biztosítottak nyilvántartásában biztosítottként vagy egyéb jogcímen jogosultként nem szereplő személyek a 44/B. § vagy a 44/C. § alapján adóhatóságnak átadott adatait az adóhatóság összeveti

a) az Art. szerinti havi bevallások biztosítottankénti adataival,

b) a 39. § (2) bekezdése alapján egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetőkről vezetett nyilvántartása adataival, és

c) az Art. alapján a foglalkoztatókról és az általuk foglalkoztatott biztosított személyekről vezetett nyilvántartás adataival.

Ha az adóhatóság azt állapítja meg, hogy a természetes személy egészségbiztosítási szerv által a 44/B. § vagy a 44/C. § alapján átadott adatai az a)–c) pontok szerinti egyik nyilvántartásban sem szerepelnek, felszólítja a természetes személyt egészségügyi szolgáltatásra jogosultságának igazolására. Amennyiben a személy a felszólítás kézhezvételétől számított 15 napon belül az adóhatóság előtt hitelt érdemlő módon nem bizonyítja egészségügyi szolgáltatásra jogosultságát, az adóhatóság a természetes személynek a 16. § alapján legutóbb fennállt egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsága megszűnését követő első naptól az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettségét határozattal előírja, a befizetéseket nyilvántartja.

Az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság igazolására rendelkezésre álló 15 nap a természetes személy kérelmére – indokolt esetben – egy alkalommal további 15 nappal meghosszabbítható.”

161. § A Tbj. 54. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezése lép:

[Az (1) bekezdés szerinti ellenőrzés során a biztosítás vagy az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság utólagos megállapítása, törlése tárgyában a határozat meghozatalára]

„a) a járulék utólagos megállapítása nélkül az egészségbiztosítási szerv és az állami adóhatóság jogosult,”

162. § A Tbj. „Ellenőrzés” című alcíme a következő 55. §-sal egészül ki:

„55. § Járulék utólagos megállapítása nélkül az állami adó- és vámhatóság a biztosítási jogviszonyt akkor törli, ha:

a) ellenőrzési eljárás keretében bizonyított a természetes személy valós foglalkoztatójának kiléte, amely adózónál a biztosítás fennállásának időtartama jogerős határozatban rögzítésre került, és

b) a valótlan bejelentést tevő foglalkoztató az állami adó- és vámhatóság által folytatott ellenőrzés időpontjában a cégnyilvántartásból törlésre került, illetve a törlése folyamatban van.”

166. § A Tbj.

- 1. 6. § (2) bekezdésében a „az 5. § (1) bekezdés a), b), g) pontjában” szövegrész helyébe a „az 5. § (1) bekezdés a), b), g) pontjában (ide nem értve az Mt. szerint munkaviszonyban álló saját jogú nyugdíjasnak minősülő személyt)” szöveg;

- 2. 19. § (4) bekezdésében az „egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 7320 forint (napi összege 244 forint)” szövegrész helyébe az „egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 7500 forint (napi összege 250 forint)” szöveg;

- 3. 34. § (1) bekezdésében a „34 százalék” szövegrész helyébe a „24 százalék” szöveg;

- 4. 34. § (5) bekezdésében a „34 százalék” szövegrész helyébe a „24 százalék” szöveg;

- 5.

lép.

176. § Hatályát veszti a Szocho tv. X. Fejezete és 18. melléklete.

179. § Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) 45. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„45. § [Besorolási rendek alkalmazása]

A termékek közúti fuvarozásával kapcsolatos bejelentési kötelezettség, az Áfa tv. és a Jöt. kivételével az adótörvények alkalmazásában,

a) a Kereskedelmi Vámtarifa (Vtsz.) 2018. év január 1. napján hatályos,

b) a Központi Statisztikai Hivatal Termékek és Szolgáltatások Osztályozási Rendszere (TESZOR) esetében a Központi Statisztikai Hivatal 2018. év január 1. napján érvényes

besorolási rendjét kell irányadónak tekinteni. A besorolási rend ezt követő (időközi) változása az adókötelezettséget nem változtatja meg.”

#### 180. §

181. § (1) Az Art. 212. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az önellenőrzési pótlék mértéke minden naptári nap után a késedelem, illetve az esedékesség előtti igénybevétel (felszámítás) időpontjában érvényes jegybanki alapkamat háromszázhatvanötöd része.”

(2) Az Art. 212. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Ugyanazon bevallás ismételt önellenőrzése esetén az önellenőrzési pótlék mértéke az (1) bekezdésben foglaltak szerint számított összeg másfélszerese.”

#### 182. §

183. § Az Art. 268. § (1) bekezdése a következő 17. ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)

„17. az adótanácsadói, adószakértői és okleveles adószakértői tevékenység végzéséhez szükséges bejelentési eljárás, a bejelentés alapján történő nyilvántartásba vétel és a nyilvántartásból való törlés feltételeit, valamint a nyilvántartásba vett személyek kötelező szakmai továbbképzésének, a szakmai továbbképzés ellenőrzésének, a továbbképzés szervezésére és lebonyolítására jelentkező szervezetek kreditpont-minősítési eljárásának, továbbá a határon átnyúló adótanácsadói, adószakértői és okleveles adószakértői tevékenység végzéséhez szükséges bejelentési eljárás, a bejelentés alapján történő nyilvántartásba vétel és a nyilvántartásból való törlés feltételeit, részletes szabályait, valamint a nyilvántartás vezetésének szabályait”

(rendeletben állapítsa meg.)

184. § (1)

(2) Az Art. 274/A. §-a a következő (3)–(4) bekezdéssel egészül ki:

„(3) E törvénynek a Módtv.1.-gyel megállapított 160. § (1) bekezdését és 209. § (1) bekezdését a hatálybalépést követően esedékessé váló kötelezettségekre kell alkalmazni.

(4) E törvénynek a Módtv.1.-gyel megállapított 2. melléklet I/B/2.2. pontját és 3. melléklet I/1.2.4. pontját első alkalommal a 2018-as adóévre benyújtott személyi jövedelemadó bevallás tekintetében kell alkalmazni.”

185. § Az Art. 275. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) E törvénynek a Módtv.1.-gyel megállapított 117. § (1) bekezdés h) pontja a 2006/112/EK irányelvnek és a 2009/132/EK irányelvnek a szolgáltatásnyújtásra és a termékek távértékesítésére vonatkozó bizonyos hozzáadottértékadó-kötelezettségek tekintetében történő módosításáról szóló, 2017. december 5-i (EU) 2017/2455 tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.”

#### 186. §

187. § Az Art.

- 1.

- 2. 117. § (1) bekezdés h) pontjában az „Unió más tagállamának HÉA-nyilvántartásában nem szerepel,” szövegrész helyébe az „Unió területén nem telepedett le,” szöveg,

- 3.

- 4. 160. § (1) bekezdésében az „után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat ötszörösének háromszázhatvanötöd” szövegrész helyébe az „után az általános szabályok alapján számított késedelmi pótlék százötven százalékának háromszázhatvanötöd” szöveg,

- 5. 209. § (1) bekezdésében az „alapkamat kétszeresének háromszázhatvanötöd” szövegrész helyébe az „alapkamat 5 százalékponttal növelt mértékének háromszázhatvanötöd” szöveg,

- 6.

- 7. 268. § (1) bekezdés 16. pontjában a „szabályait” szövegrész helyébe a „szabályait, valamint” szöveg,

- 8.

- 9. 2. melléklet I/B/2.2. pontjában a „személynek, a mezőgazdasági” szövegrész helyébe a „személynek, a vállalkozási tevékenységet folytató természetes személynek, a mezőgazdasági” szöveg,

- 10. 3. melléklet I/1.2.4. pontjában az „év február huszonötödikéig” szövegrész helyébe az „év május huszadikáig” szöveg,

- 11.

lép.

188. § Hatályát veszti az Art.

- 1.

- 2. 268. § (1) bekezdés 15. pontjában a „valamint” szövegrész,

- 3. 269. § (3) bekezdése.

214. § Az Szt. 16. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Lényegesnek minősül a beszámoló szempontjából minden olyan információ, amelynek elhagyása vagy téves bemutatása – az észszerűség határain belül – befolyásolja a beszámoló adatait felhasználók döntéseit (a lényegesség elve). Egy-egy tétel lényegessé minősítését más hasonló tételekkel összefüggésben kell megítélni.”

215. § Az Szt. 20. §-a a következő (5b) bekezdéssel egészül ki:

„(5b) A beszámoló készítés és a könyvvezetés pénznemének a létesítő okiratban rögzített pénznemmel kell megegyeznie.”

216. § Az Szt. 33. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Aktív időbeli elhatárolásként lehet kimutatni a 77. § (2) bekezdés d) pontja és (3) bekezdés b) pontja szerinti, jogszabályi előíráson, szerződésen, megállapodáson alapuló támogatások várható, még el nem számolt összegét az egyéb bevételekkel szemben, amennyiben a vállalkozó bizonyítani tudja, hogy teljesíteni fogja a támogatáshoz kapcsolódó feltételeket és valószínű, hogy a támogatást meg fogja kapni. Az aktív időbeli elhatárolást a kapott támogatás 77. § (2) bekezdés d) pontja és (3) bekezdés b) pontja szerinti elszámolásakor, illetve a támogatás meghiúsulásakor kell megszüntetni.”

217. § Az Szt. 77. § (3) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az egyéb bevételek között kell kimutatni:)

„d) az eredeti követelést engedményezőnél (eladónál) az átruházott (engedményezett) – forgóeszközök között kimutatott – követelésnek az engedményes által elismert értékét a követelés átruházásakor;”

218. § Az Szt. 81. § (3) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az egyéb ráfordítások között kell kimutatni:)

„f) az eredeti követelést engedményezőnél (eladónál) az átruházott (engedményezett) – forgóeszközök között kimutatott – követelésnek a könyv szerinti értékét a követelés átruházásakor.”

219. § Az Szt. 84. § (3) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

[Befektetett pénzügyi eszközökből (értékpapírokból, kölcsönökből) származó bevételként, árfolyamnyereségként kell kimutatni:]

„g) a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott átruházott (engedményezett) követelés eladási ára (az engedményes által elismert értéke) és a könyv szerinti értéke közötti – nyereségjellegű – különbözetet a követelés átruházásakor.”

220. § Az Szt. 85. § (1a) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

[Befektetett pénzügyi eszközök (értékpapírok, kölcsönök) ráfordításaként, árfolyamveszteségeként kell kimutatni:]

„e) a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott átruházott (engedményezett) követelés eladási ára (az engedményes által elismert értéke) és a könyv szerinti értéke közötti – veszteségjellegű – különbözetet a követelés átruházásakor.”

221. § Az Szt. 114/A. §-a a következő 17. ponttal egészül ki:

(E fejezet alkalmazásában:)

„17. osztalékfizetésre rendelkezésre álló forrás: a 39. § (3) és (3a) bekezdése szerint meghatározott összeg azzal, hogy az adózott eredmény, a lekötött tartalék és a pozitív értékelési tartalék a 114/B. § (4) bekezdés f)–h) pontjaiban meghatározott összeg, a rendelkezésre álló szabad eredménytartalék a 114/B. § (5) bekezdés b) pontja szerinti összeg, továbbá a 39. § (3a) bekezdésében meghatározott növelő tételként a közzétételre történő engedélyezés időpontjáig elszámolt kapott (járó) osztalék összegét lehet figyelembe venni.”

222. § Az Szt. 114/B. § (4) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A saját tőke megfeleltetési tábla tartalmazza az IFRS-ek szerinti saját tőke egyes elemeinek nyitó és záró adatait, valamint ezekből levezetve az alábbi saját tőke elemek nyitó és záró adatait:)

„e) eredménytartalék: az IFRS-ek szerinti éves beszámolóban kimutatott, korábbi évek halmozott – és a tulajdonosok részére még ki nem osztott – adózott eredmény (ideértve az IFRS-ekre való áttérés éve előtti üzleti év mérlegfordulónapján az e törvény szerint keletkezett eredménytartalék és adózott eredmény együttes összegének az IFRS-ekre való áttérés felhalmozott eredményre gyakorolt hatásával korrigált összegét), továbbá az IFRS-ek szerint közvetlenül a felhalmozott eredmény javára vagy terhére elszámolt összegek, a jegyzett tőkéből vagy a tőketartalékból a veszteségek fedezetére átvezetett összeg, az egyéb tartalékokból átvezetett bármely olyan összeg, amelynek átvezetését az IFRS-ek előírják vagy megengedik. Az így meghatározott összeget csökkenteni kell a fizetett pótbefizetés IFRS-ek szerint eszközként kimutatott összegével, és a fel nem használt fejlesztési tartaléknak a kapcsolódó, az IAS 12 Nyereségadók című standard alapján számított halasztott adóval csökkentett összegével. Az eredménytartalék összege az IAS 1 Pénzügyi kimutatások prezentálása című standard szerinti egyéb átfogó jövedelmet – az átsorolási módosítások kivételével – nem tartalmazhat;”

223. § Az Szt. V/A. Fejezete a következő 114/I. §-sal egészül ki:

„114/I. § (1) Az éves beszámolóját, továbbá az összevont (konszolidált) éves beszámolóját az IFRS-ek szerint összeállító gazdálkodó, beszámolójának kiegészítő megjegyzését az egyes IFRS-ekben meghatározott rendelkezések alapján állítja össze azzal, hogy abban – tekintettel a 9/A. § (4) bekezdésére – legalább a 88. § (7)–(9) bekezdése, a 89. § (2)–(3) bekezdése, a 89. § (4) bekezdés d) pontja, a 89. § (5) bekezdése, valamint a 154. § (3) bekezdése szerinti adatokat is be kell mutatnia.

(2) Az éves beszámolóját, továbbá az összevont (konszolidált) éves beszámolóját az IFRS-ek szerint összeállító gazdálkodó a 95–95/C. §-ban, valamint a 134. §-ban meghatározott tartalommal üzleti jelentést is köteles készíteni.”

224. § Az Szt. 134/B. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:

„(6a) A (4) és (5) bekezdésben említett összegekkel kapcsolatban közölt információknak a tevékenység lényegét és nem formáját kell tükrözniük. A fizetett összegek és tevékenységek mesterségesen nem választhatók szét, illetve nem összesíthetők.”

#### 225. §

#### 226. §

#### 227. §

228. § Az Szt.

- 1. 6. számú melléklete a 20. melléklet szerint módosul,

- 2. 7. számú melléklete helyébe a 21. melléklet lép.

229. § Az Szt.

- 1. 2/A. § (1) bekezdésében a „betéti társaságra és egyéni cégre” szövegrész helyébe a „betéti társaságra, egyéni cégre és ügyvédi irodára” szöveg,

- 2. 2/A. § (2) és (5) bekezdésében a „betéti társaság, valamint egyéni cég” szövegrész helyébe a „betéti társaság, egyéni cég, valamint ügyvédi iroda” szöveg,

- 3. 2/A. § (3) bekezdésében a „betéti társaságra, valamint egyéni cégre” szövegrész helyébe a „betéti társaságra, egyéni cégre, valamint ügyvédi irodára” szöveg,

- 4. 2/A. § (4) bekezdésében a „betéti társaságnak, valamint egyéni cégnek” szövegrész helyébe a „betéti társaságnak, egyéni cégnek, valamint ügyvédi irodának” szöveg,

- 5. 3. § (3) bekezdés 3. pontjában a „növelő-csökkentő – értékének együttes (előjeltől független) összege” szövegrész helyébe a „növelő-csökkentő – (előjeltől független) abszolút értékének együttes összege” szöveg, valamint a „növelő-csökkentő értékének együttes (előjeltől független) összege” szövegrész helyébe a „növelő-csökkentő, (előjeltől független) abszolút értékének együttes összege” szöveg,

- 6. 3. § (3) bekezdés 4. pontjában a „növelő-csökkentő – értékének együttes (előjeltől független) összege” szövegrész helyébe a „növelő-csökkentő – (előjeltől független) abszolút értékének együttes összege” szöveg,

- 7. 11. § (3) bekezdésében a „vagy az anyavállalat” szövegrész helyébe a „vagy a konszolidálásba történő bevonáskor, vagy az anyavállalat” szöveg,

- 8. 20. § (4) bekezdésében a „döntést követő ötödik” szövegrész helyébe a „döntést követő harmadik” szöveg,

- 9. 77. § (3) bekezdés k) pontjában, 81. § (2) bekezdés k) pontjában a „vagyontárgyak” szövegrész helyébe a „vagyontárgyak, vagyoni értékű jogok” szöveg,

- 10. 78. § (4) bekezdésében a „bankköltséget (a kamat kivételével)” szövegrész helyébe a „bankköltséget (a fizetett, fizetendő kamat kivételével) és a negatív hozamként felszámított összeget (negatív kamatot)” szöveg,

- 11. 84. § (1) bekezdésében, 114. § (1) bekezdésében, 130. § (5) bekezdés b) és c) pontjában, az „adózott eredmény felosztásáról” szövegrész helyébe az „adózott eredmény felhasználásáról (az osztalék jóváhagyásáról)” szöveg,

- 12. 84. § (7) bekezdés m) pontjában, 85. § (3) bekezdés n) pontjában a „vásárolt” szövegrész helyébe a „forgóeszközök között kimutatott vásárolt” szöveg,

- 13. 88. § (7) bekezdésében, 153. § (1) és (5) bekezdésében az „adózott eredmény felhasználására” szövegrész helyébe az „adózott eredmény felhasználására (az osztalék jóváhagyására)” szöveg,

- 14. 95/B. § (3) bekezdésében a „de más módon is hozzáférhetővé tehető a nyilvánosság számára” szövegrész helyébe a „vagy a vállalkozó holnapján egy dokumentumban, amelyre az üzleti jelentés hivatkozást tartalmaz” szöveg,

- 15. 96. § (4) bekezdésében a „90. § (3) bekezdés a) pontja” szövegrész helyébe a „90. § (3) bekezdés a)–c) pontja” szöveg,

- 16. 114/A. § 9. pontjában az „együttes összege;” szövegrész helyébe az „együttes összege, továbbá az e törvény szerint eredménnyel szemben, de az IFRS-ek szerint saját tőkével szemben elszámolt tételek, különösen a támogatások, a véglegesen átadott vagy kapott pénzeszközök;” szöveg,

- 17. 114/B. § (4) bekezdés f) pontjában a „tartalmazó összege;” szövegrész helyébe a „tartalmazó összege, továbbá az IFRS-ekre történő áttérés előtt keletkezett értékelési tartalék összege;” szöveg,

- 18.

- 19.

- 20. 134. § (2) bekezdésében a „95/A. §-ban” szövegrész helyébe a „95/A–95/B. §-ban” szöveg,

- 21. 134. § (5) bekezdés a) pontjában az „az adott üzleti év” szövegrész helyébe az „az üzleti évet megelőző két – egymást követő – üzleti évben a” szöveg,

- 22.

- 23.

- 24.

- 25. 154. § (8) bekezdésében az „A 10. § (2) bekezdése szerinti vállalkozó” szövegrész helyébe az „Az a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónak minősülő vállalkozó, amely éves beszámolóját, összevont (konszolidált) éves beszámolóját az IFRS-ek szerint állítja össze” szöveg,

- 26.

lép.

- 4. Az Szja tv. 1. számú melléklet 8. pont 8.6. alpont c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A nem pénzben kapott juttatások közül adómentes: az ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott)

„c) bölcsődei, óvodai szolgáltatás, bölcsődei, óvodai ellátás, ideértve azt is, ha a kifizető a bölcsődei, óvodai szolgáltatás térítési díját a magánszemély nevére kiállított számla alapján téríti meg;”

Az Szja tv. 6. számú melléklet II. Mezőgazdasági őstermelői termékek és tevékenységek fejezet A) és B) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(Mezőgazdasági őstermelői termékek és tevékenységek:)

„A) Állat, állati termék

| Sorszám | Megnevezés | Vámtarifaszám |

| --- | --- | --- |

| 1. | Élő állat (ideértve a méhcsaládot, a méhanyát, a méhbábot, a méhrajt is) kivéve: a sportló, a versenyló, a kutya, a macska, a laboratóriumi állat, a vírus- és szérum-állat, a dísz- és állatkerti állat, a vadon élő, a vadasparkban és a vadaskertben élő fajok, a természetvédelmi oltalom alatt álló, gyűjtési tilalom alá eső állatfajok | 0101-0106-ból, 0301-ből, 0306-ból, 0307-ből |

| 2. | Tej és tejipari termék | 0401-0406 |

| 3. | Madártojás héjában kivéve a gyógyászati tenyésztojás, a vadon élő madár tojása | 0407 |

| 4. | Természetes méz (ideértve a lépes-, a termelői és más természetes mézet is) | 0409 |

| 5. | Állati eredetű termék: nyers állati szőr nem textilipari célra, nyers toll legfeljebb tisztítva, nyers gyapjú, nyers finom vagy durva állati szőr | 0502, 0511 99 85-ből, a 0505-ből, az 5101-ből, 5102 |

| 6. | Nyers méhviasz és feldolgozási maradék termék | 152190 91-ből 152200 99-ből |

| 7. | Propolisz (méhszurok), továbbá Méhpempő nyers virágpor Méhméreg máshova nem sorolt méhészeti termék | 130190-ből 0410-ből 121299 95-ből 300190 98-ból 210690 98-ból |

B) Növény, növényi termék

| 8. | Élő növény kivéve: a hínár, az alga | 0601-ből, a 0602-ből |

| --- | --- | --- |

| 9. | Díszítés vagy csokorkészítés céljára szolgáló vágott virág, bimbó, lombozat, ág és más növényi rész kivéve: a moha, a zuzmó, a tűlevelű ág | 0603, a 0604-ből |

| 10. | Zöldségfélék, étkezésre alkalmas gyökerek és gumók frissen, hűtve, fagyasztva, ideiglenesen tartósítva vagy szárítva, továbbá tisztított, koptatott, hámozott, darabolt, csumázott zöldség, burgonya | 0701-0714 |

| 11. | Gyümölcs és dió, valamint citrus- és dinnyefélék héja étkezésre alkalmas állapotban, frissen, hűtve, fagyasztva, ideiglenesen tartósítva vagy szárítva, továbbá tisztított, hámozott, negyedelt, felezett gyümölcs | 0801-0814 |

| 12. | Fűszernövények és fűszerek: | |

| Fűszerpaprika | 0904 21-ből 0904 22-ből |

| Borókabogyó | 0909 61-ből 0909 62-ből |

| Sáfrány | 0910 20 |

| Kakukkfű | 0910 99 31, 0910 99 33, 0910 99 39 |

| Ánizsmag | 0909 61-ből 0909 62-ből |

| Köménymag | 0909 31, 0909 32 |

| Kapormag | 0910 99 91-ből és 0910 99 99-ből |

| Más hazai fűszernövények | 0709 99-ből 1211 90-ből |

| 13. | Gabonafélék szemtermése, búza, kétszeres rozs, árpa, zab, kukorica, rizs, cirokmag, hajdina, köles, kanárimag, triticale és más hibrid kivéve: a malomiparban megmunkáltakat | 1001-1005, 100610, 1007-1008 |

| 14. | Olajos magvak és olajtartalmú gyümölcsök: szójabab, földimogyoró, lenmag, repce, napraforgó, ricinus, mustármag, sáfránymag, mákszem, kendermag | 1201-1207 |

| 15. | Mag, gyümölcs vagy spóra vetési célra | 1209 |

| 16. | Ipari növények: – Komlótoboz frissen vagy szárítva, őrölve, porítva vagy labdacs (pellet) alakban is; lupulin, – növény és növényrész, ha az illatszer-, gyógyszer-, növényvédőszer- és hasonló iparban alapanyaga (angelikagyökér és -mag, anyarozs, bazsalikom, birsmag, bojtorján, borágófű, csillagvirág-hagyma, diólevél, fehér és fekete üröm, fekete bodza, fenyőrügy, galangagyökér, gyermekláncfű, gyűszűvirág, hársfavirág és -levél, hunyor, imola, izsóp, kamillavirág, kökörcsin, macskagyökér, mákgubó, maszlag, menta, morzsika, nadragulya, nőszirom, orvosi pemetefű, ökörfark-kóró, papsajt, rozmaring, rózsaszirom, rutalevél, sártök, szagos müge, szárcsagyökér, tárnics, útifű, vadmajoranna, vasfű, veronikafű, vidrafű, zsálya stb.), hazai gyógynövények | 1210 1211-ből |

| – szentjánoskenyér, cukorrépa, cukornád, barack- és szilvamag, pörköletlen cikóriagyökér | 1212-ből 1213 |

| – gabonaszalma és -pelyva nyersen, vágva, őrölve, sajtolva vagy labdacs (pellet) alakban is – takarmánynövény: karórépa, marharépa, takarmányrépa, takarmánygyökér, széna, lucerna (alfalfa), lóhere, baltacim, takarmánykáposzta, csillagfürt, bükköny és hasonló takarmánynövény labdacs (pellet) alakban is | 1214-ből |

| 17. | Növényi eredetű nyersanyag fonásra, illetve seprű vagy ecset készítésére: nád, sás, fűzfavessző | 1401-ből, 1404 90-ből |

| 18. | Feldolgozott (véglegesen tartósított vagy konzervált, illetve közvetlenül fogyasztható) zöldség, gyümölcs és dió hazai termékből | 2001-2009-ből |

| 19. | Szőlőbor (tényleges alkoholtartalma legfeljebb 22 térfogatszázalék) | 220421-ből, 2204 22-97-ből, 2204-22-98-ból 2204 29-ből, |

| 20. | Más szőlőmust | 2204 30 |

| 21. | Állatok etetésére szolgáló növényi eredetű termék: makk, vadgesztenye, kukoricacsutka, -szár, -csuhé, -levél, répafej, zöldségfélék héja, gyümölcshulladék stb | 2308 00 40-ből, 2308 00 90-ből |

| 22. | Nyers dohány, szárítva is, de nem pácolva vagy fermentálva, dohányhulladék | 2401-ből |

| 23. | Szerves trágya | 3101 |

| 24. | Szőlővenyige, fás szárú energetikai ültetvényről lekerülő tűzifa, faforgács, fűrészpor és fahulladék | 4401-ből |

| 25. | Fából kizárólag hasítással készített karó, cölöp, cövek, pózna, bot stb. | 4404-ből |

| 26. | Len és valódi kender (Cannabis sativa L), nyersen | 5301-ből 5302-ből |

| 27. | Karácsonyfa | 0604-ből |

| 28. | Borseprő, nyers borkő | 2307 |

| 29. | Szőlőtörköly | 2308 00 11 2308 00 19” |

- 1. Az Szja tv. 11. számú melléklet I. fejezet 19. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„19. a hivatali, üzleti utazás esetén az utazásra, a szállás díjára, külföldi kiküldetés esetén az utazásra, a szállás díjára fordított kiadás, a külföldi kiküldetéshez kapcsolódó elismert költségekről szóló kormányrendelet és a belföldi hivatalos kiküldetést teljesítő munkavállaló költségtérítéséről szóló kormányrendelet szerint naponta számított igazolás nélkül elismert költség azzal, hogy e rendelkezés alkalmazásában az engedélyhez kötött belföldi, nemzetközi közúti közlekedési szolgáltatással esik egy tekintet alá az a saját célra folytatott (saját számlás) áruszállítási, személyszállítási tevékenység is, amely más személy részére jogszerűen csak engedélyhez kötött belföldi közúti közlekedési szolgáltatásként vagy engedélyhez kötött nemzetközi közúti szolgáltatásként lenne nyújtható; e pont rendelkezése nem alkalmazható abban az esetben, ha az utazásra vonatkozó dokumentumok és körülmények (szervezés, reklám, hirdetés, útvonal, úti cél, tartózkodási idő, a tényleges szakmai és szabadidőprogram aránya stb.) valós tartalma alapján, akár közvetve is megállapítható, hogy az utazás csak látszólagosan hivatali, üzleti;”

- 2. Az Szja tv. 11. számú melléklet II. Az értékcsökkenési leírás szabályai fejezet 2. pont h) és i) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„h) Az 1995. december 31-e után üzembe helyezett, korábban még használatba nem vett, a Harmonizált Rendszer szerint (a továbbiakban: HR) 8401 vámtarifaszám (a továbbiakban: vtsz.), a HR 8405-8408, 8410-8430, 8432-8447, 8449-8465, 8467, 8468, 8474-8484, 8487, 8508, 8515, 8701, 8709, 8716 vtsz.-ok alá tartozó gépek, gépi berendezések, a HR 8501, 8502, 8504-8507, 8511-8513, 8530, 8531, 8535-8537, 8539, 8543-8548, 9006, 9405 vtsz.-ok alá tartozó elektromos berendezések, a HR 8403 vtsz. alá tartozó kazán és a HR 8402 vtsz. alá tartozó gőzfejlesztő berendezés esetében évi 30 százalék értékcsökkenési leírás érvényesíthető, kivéve, ha az adózó az e fejezet alapján érvényesíthető magasabb kulcs alkalmazását választja.

i) A vállalkozási övezetben telephellyel rendelkező egyéni vállalkozó a vállalkozási övezetté minősítést követően, de legkésőbb 2002. december 31-én ott üzembe helyezett és korábban még használatba nem vett tárgyi eszközök – kivéve a közúti gépjárművet (HR 8701-8705, 8710, 8711 vtsz.-ok), az épületet és az építményt – esetében egyösszegű, valamint a vállalkozási övezetté minősítést követően, de legkésőbb 2002. december 31-én ott üzembe helyezett és korábban még használatba nem vett épület, építmény esetében évi 10 százalék mértékű értékcsökkenési leírást érvényesíthet. E rendelkezés alkalmazásában vállalkozási övezetnek minősül a jogszabályban ilyenként meghatározott közigazgatási egység.”

- 3. Az Szja tv. 11. számú melléklet II. Az értékcsökkenési leírás szabályai fejezet 2. pont l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„l) A HR 8443 31, 8443 32, 8471 8528 42; 8528 52, vtsz. alá tartozó általános rendeltetésű számítástechnikai gép, berendezés esetében az egyéni vállalkozó 50 százalék értékcsökkenési leírást érvényesíthet.”

- 4. Az Szja tv. 11. számú melléklet II. Az értékcsökkenési leírás szabályai fejezet 3. pont d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„d) Gépek, berendezések, felszerelések, járművek

da) 33 százalékos kulcs alá tartozó tárgyi eszközök:

1. a HR 8456-8465, 8479 vtsz.-okból a programvezérlésű, számvezérlésű gépek, berendezések;

2. a HR 8443 31, 8443 32, 8471 8528 42; 8528 52, 8530, 8537 vtsz.-okból az irányítástechnikai és általános rendeltetésű számítástechnikai gépek, berendezések;

3. a HR 84. és 85. Árucsoportból az ipari robotok;

4. a HR 9012, 9014-9017, 9024-9032 vtsz.-okból az átviteltechnikai, az ipari különleges vizsgálóműszerek és a komplex elven működő különleges mérő és vizsgáló berendezések;

5. a HR, 8470, 8472, vtsz.-ok, valamint a HR 8443 39 vtsz.-alszám alól a nyomtatók;

6. a HR 8419 11 00, 8541 40 90 vtsz.-alszámok;

7. a HR 8402, 8403, 8416, 8417 vtsz.-okból a fluidágyas szénportüzelésű berendezések, valamint a mezőgazdasági és erdőgazdasági nedves melléktermékek elégetésével üzemelő hőfejlesztő berendezések;

8. a HR 8417 80 70 vtsz.-ből, valamint a 8514 vtsz.-ból a hulladékmegsemmisítő, -feldolgozó, -hatástalanító és -hasznosító berendezések;

9. a HR 8421 21 vtsz.-alszámok;

10. a HR 8419, 8421 vtsz.-okból a szennyező anyag leválasztását, szűrését szolgáló berendezések;

11. a HR 8421 31 és a 8421 39 vtsz.-alszámok;

12. a HR 8419 20 00 vtsz.-alszám, továbbá a HR 9018-9022 vtsz.-okból az orvosi gyógyászati laboratóriumi eszközök.

db) 20 százalékos kulcs alá tartozó tárgyi eszközök:

a HR 8701 vtsz.-ból a járművek, valamint a HR 8702-8705, valamint a HR 8710, 8711 vtsz.-ok.

dc) 14,5 százalékos kulcs alá tartozó tárgyi eszközök:

Minden más – a da)–db) pontban fel nem sorolt – tárgyi eszköz.”

- 1. A Tao. törvény 1. számú melléklet 6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„6. Az 1995. december 31-e után az adózó vagy jogelődje által üzembe helyezett, más által korábban még használatba nem vett, a Harmonizált Rendszer szerint (a továbbiakban: HR) 8401 vámtarifaszám (a továbbiakban: vtsz.), a HR 8405-8408, 8410-8430, 8432-8447, 8449-8465, 8467, 8468, 8474-8484, 8487, 8508, 8515, 8701, 8709, 8716 vtsz.-ok alá tartozó gépek, gépi berendezések, a HR 8501, 8502, 8504-8507, 8511-8513, 8530, 8531, 8535-8537, 8539, 8543-8548, 9006, 9405 vtsz.-ok alá tartozó elektromos berendezések, a HR 8403 vtsz. alá tartozó kazán és a HR 8402 vtsz. alá tartozó gőzfejlesztő berendezés esetében évi 30 százalék értékcsökkenési leírás érvényesíthető.”

- 2. A Tao. törvény 1. számú melléklet 8. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„8. A HR 8443 31, 8443 32, 8471 8528 42; 8528 52 vtsz. alá tartozó általános rendeltetésű számítástechnikai gép, berendezés esetében az adózó 50 százalék értékcsökkenési leírást érvényesíthet.”

- 1. A Tao. törvény 2. számú melléklet IV. rész a) és b) alpontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„a) 33 százalékos kulcs alá tartozó tárgyi eszközök

1. A HR 8456-8465, 8479 vtsz.-okból a programvezérlésű, számvezérlésű gépek, berendezések.

2. A HR 8443 31, 8443 32, 8471 8528 42; 8528 52, 8530, 8537 vtsz.-okból az irányítástechnikai és általános rendeltetésű számítástechnikai gépek, berendezések.

3. A HR 84. és 85. Árucsoportból az ipari robotok.

4. A HR 9012, 9014-9017, 9024-9032 vtsz.-okból az átviteltechnikai, az ipari különleges vizsgálóműszerek és a komplex elven működő különleges mérő- és vizsgáló berendezések.

5. A HR 8470, 8472 vtsz.-ok.

6. A HR 8419 11, 8541 40 vtsz.-alszámok.

7. A HR 8402, 8403, 8416, 8417 vtsz.-okból a fluidágyas szénportüzelésű berendezések, valamint a mezőgazdasági és erdőgazdasági nedves melléktermékek elégetésével üzemelő hőfejlesztő berendezések.

8. A HR 8417 80 70 vtsz.-ból, valamint a 8514 vtsz.-ból a hulladékmegsemmisítő, -feldolgozó, -hatástalanító és -hasznosító berendezések.

9. A HR 8421 21 vtsz.-alszámok.

10. A HR 8419, 8421 vtsz.-okból a szennyezőanyag leválasztását, szűrését szolgáló berendezések.

11. A HR 8421 31, 8421 39 vtsz.-alszámok.

12. A HR 8419 20 vtsz.-alszám, továbbá a HR 9018-9022 vtsz.-okból az orvosi gyógyászati laboratóriumi eszközök.

b) 20 százalékos kulcs alá tartozó tárgyi eszközök

A HR 8701 vtsz.-ból a járművek, valamint a HR 8702-8705, 8710, 8711 vtsz.-ok.”

- 2. A Tao. törvény 2. számú melléklet IV. rész d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„d) 10%-os kulcs alá tartozó tárgyi eszközök

Hulladék ágazat tevékenységét közvetlenül szolgáló gépek, műszaki berendezések, járművek.”

- 1. A Tao. törvény 3. számú melléklet A) rész 13. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„13. az adózó által (a közhasznú szervezet kivételével) az adóévben nem adomány céljából, visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, véglegesen átadott pénzeszköz, a térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke (ide nem értve az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti árumintát), az adózó által ellenérték nélkül átvállalt kötelezettségnek az adóévi adózás előtti eredmény terhére elszámolt összege, az adóévben térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke, valamint e juttatásokkal kapcsolatban ráfordításként elszámolt általános forgalmi adó, ha a juttatás külföldi személy vagy az üzletvezetés helye alapján külföldi illetőségű részére történik, vagy az adózó nem rendelkezik a juttatásban részesülő nyilatkozatával, amely szerint a juttatás adóévében a juttatást az eredményében bevételként elszámolta és az adózás előtti eredménye, adóalapja e juttatás következtében elszámolt bevétel nélkül számítva nem lesz negatív, továbbá az e bevételre jutó társasági adót megfizeti, amelyet a társasági adóbevallás elkészítését követően nyilatkozat útján igazol; amennyiben a juttatásban részesülő vállalkozási tevékenységet nem végez, a nyilatkozatra vonatkozó feltételt teljesítettnek kell tekinteni, amennyiben a juttatásban részesülő arról nyilatkozik, hogy a juttatás adóévében vállalkozási tevékenységet nem végzett, vagy, hogy a támogatást nem a vállalkozási tevékenységéhez kapta, vagy a vállalkozási tevékenysége után adófizetési kötelezettsége nem keletkezik;”

- 2. A Tao. törvény 3. számú melléklet A) rész 14. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„14. az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény szabályai szerint létesített munkaviszonyban foglalkoztatott részére az adózó által az egy napi munkáért kifizetett munkabérből a minimálbér a külön jogszabály szerinti kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) napibérként meghatározott összegének kétszeresét meghaladó mértékű kifizetés;”

Az Áfa tv. 3. számú melléklet I. részében foglalt táblázat 54. pontja az alábbiak szerint módosul:

| (Sorszám | Megnevezés | vtsz.) |

| --- | --- | --- |

| „54. | Tej (kivéve az anyatejet) | 0401 10-ből 0401 20-ból” |

- 1. Az Áfa tv. 8/A. számú melléklete a következő 4. ponttal egészül ki:

„4. Szerbia Köztársaság”

A Rega tv. mellékletének I. rész 2. pontjában foglalt táblázat helyébe a következő táblázat lép:

„2. Az adó összege motorkerékpárok esetén

| Adókategória | A motorkerékpár műszaki tulajdonságai | Adótétel |

| --- | --- | --- |

| 1. | 80 cm3-ig | 15 000 Ft/db |

| 2. | 81–125 cm3-ig | 50 000 Ft/db |

| 3. | 126–500 cm3-ig | 85 000 Ft/db |

| 4. | 501–900 cm3-ig | 180 000 Ft/db |

| 5. | 901 cm3-től | 230 000 Ft/db |

| 6. | Elektromos és hibrid meghajtású motorkerékpárok | 0 Ft/db |

„

- 2. Az Art. 1. melléklet 3. pont nyitó szövegrészének helyébe a következő rendelkezés lép:

„3. A munkáltató és a kifizető (ideértve a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő, a Tbj. 4. § b) pontja szerinti egyéni vállalkozót és a biztosított mezőgazdasági őstermelőt, és a Tbj. 56/A. §-a szerinti kötelezettet is), valamint a Tbj. 44/B. § (1a) és (1b) bekezdései alapján eljáró szerv – a munkáltató, kifizető adóazonosító számának, nevének, elnevezésének, székhelyének, telephelyének, lakóhelyének, továbbá jogelődje nevének és adószámának közlésével – az illetékes elsőfokú állami adó- és vámhatóságnak elektronikus úton vagy az erre a célra rendszeresített nyomtatványon bejelenti az általa foglalkoztatott biztosított családi és utónevét, adóazonosító jelét, születési idejét, biztosítási jogviszonyának kezdetét, kódját, megszűnését, a biztosítás szünetelésének időtartamát, a heti munkaidejét, a FEOR-számát, a TAJ számát, a végzettségét, szakképzettségét, szakképesítését, továbbá az ezt igazoló okiratot kibocsátó intézmény nevét és az okirat számát. Ha a biztosított nem rendelkezik adóazonosító jellel, a születési családi és utónevét, születési helyét, anyja születési családi és utónevét és a biztosított állampolgárságát is kötelező bejelenteni. A bejelentést”

- 3. Az Art. 1. mellékletének 6. pontját követően a következő 6/A. ponttal egészül ki:

„6/A. A Nemzeti Egészségbiztosítási Alap Kezelője az állami adó- és vámhatóság részére folyamatosan, elektronikus dokumentum formájában megküldi az egészségbiztosítás biztosítotti nyilvántartás azon adatait, melyek nem az állami adó- és vámhatóság 6. pont szerinti adatszolgáltatása során kerültek bejegyzésre.”

Az Szt. 6. számú melléklete a „II. Az összevont (konszolidált) eredménykimutatás előírt tagolása a következő kiegészítésekkel tér el a 2. számú melléklet szerinti eredménykimutatás tagolásától” címének 5. alpontját követően a következő mondattal egészül ki:

„A tagolás értelemszerűen alkalmazandó a 3. számú melléklet szerinti eredménykimutatásnál is.”

„7. számú melléklet a 2000. évi C. törvényhez

Cash flow-kimutatás

A cash flow-kimutatás tagolása

I. Működési cash flow

(1–13. sorok)

1a. Adózás előtti eredmény +

ebből: működésre kapott, pénzügyileg rendezett támogatás,

1b. Korrekciók az adózás előtti eredményben +

1. Korrigált adózás előtti eredmény (1a+1b) +

2. Elszámolt amortizáció +

3. Elszámolt értékvesztés és visszaírás +

4. Céltartalék képzés és felhasználás különbözete +

5. Befektetett eszközök értékesítésének eredménye +

6. Szállítói kötelezettség változása +

7. Egyéb rövid lejáratú kötelezettség változása +

8. Passzív időbeli elhatárolások változása +

9. Vevőkövetelés változása +

10. Forgóeszközök (vevőkövetelés és pénzeszköz nélkül) változása +

11. Aktív időbeli elhatárolások változása +

12. Fizetett adó (nyereség után) –

13. Fizetett osztalék, részesedés –

II. Befektetési cash flow

(14–18. sorok)

14. Befektetett eszközök beszerzése –

15. Befektetett eszközök eladása +

16. Hosszú lejáratra nyújtott kölcsönök és elhelyezett bankbetétek törlesztése, megszüntetése, beváltása +

17. Hosszú lejáratra nyújtott kölcsönök és elhelyezett bankbetétek –

18. Kapott osztalék, részesedés +

III. Finanszírozási cash flow

(19–26. sorok)

19. Részvénykibocsátás, tőkebevonás (tőkeemelés) bevétele +

20. Kötvény és hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátásának bevétele +

21. Hitel és kölcsön felvétele +

22. Véglegesen kapott pénzeszköz +

23. Részvénybevonás, tőkekivonás (tőkeleszállítás) –

24. Kötvény és hitelviszonyt megtestesítő értékpapír visszafizetése –

25. Hitel és kölcsön törlesztése, visszafizetése –

26. Véglegesen átadott pénzeszköz –

IV. Pénzeszközök változása (I+II+III. sorok) +

27. Devizás pénzeszközök átértékelése +

V. Pénzeszközök mérleg szerinti változása (IV+27. sorok) +

A cash flow-kimutatás sorainak tartalma

A cash flow-kimutatásban a vállalkozó az előző év és a tárgyév adatait köteles feltüntetni.

A cash flow-kimutatás elkészítéséhez nem elegendőek a mérleg és az eredménykimutatás adatai. Elkészítésénél abból kell kiindulni, hogy a cash flow-kimutatás fő sorai az elnevezéseknek megfelelő pénzeszköz-változásokat tartalmazzák. Ehhez olyan korrekciós tételeket kell alkalmazni, amelyek segítségével – a levezetés alapján mutatkozó – halmozódások kiszűrésre kerülnek.

A pénzmozgással nem járó befektetési és finanszírozási tételek korrekciót idéznek elő a működési cash flow-ban. A korrekciókat az érintett mérlegsoroknál korrekciós sor beiktatásával kell végrehajtani. Ha valamely tétel a befektetési cash flow-ba tartozik (mint a kapott osztalék, a tárgyi eszközök eladásának bevétele), akkor azt a tételt a működési cash flow nem tartalmazhatja, annak eredményhatását ki kell szűrni. A véglegesen kapott pénzeszköz a finanszírozási cash flow-ba tartozik, így annak időbelileg elhatárolt összegét a működési cash flow passzív időbeli elhatárolások változása nem tartalmazhatja.

A cash flow-kimutatáshoz kapcsolódóan a kiegészítő mellékletben részletezni kell az 1b. sorban szereplő korrekciókat jogcímenként, továbbá be kell mutatni az eltérések okát azokban az esetekben, ahol a mérlegsorok állományváltozásától eltérő összeg szerepel a 6–11. sorokban.

A korrekciós sorokra történő kiemelés akkor szükséges, ha annak összege a számviteli politika szerint jelentős.

Korrekciós tételek, amelyeket figyelembe kell venni (a felsorolás nem teljes körű):

1. Az „1b. Korrekciók az adózás előtti eredményben” sorban többek között a tulajdoni részesedések után kapott osztalékkal, részesedéssel, az apportba átadott eszközökön elért eredménnyel, a fejlesztési céllal véglegesen kapott, illetve véglegesen átadott pénzeszközökkel, az eszközhöz kapcsolódó elengedett kötelezettségekkel kell az adózás előtti eredményt korrigálni.

2. A „3. Elszámolt értékvesztés és visszaírás” sorban az adott időszakban elszámolt értékvesztéseket, terven felüli értékcsökkenéseket pozitív előjellel, azok visszaírását negatív előjellel kell figyelembe venni. Itt kell szerepeltetni azokat a ráfordításokat is (készletek hiánya, többlete, káreseménye, behajthatatlan követelések elszámolása, stb.), amelyek nem minősülnek értékvesztésnek, de jelentősen eltérítik a számviteli eredményt a pénzmozgástól.

3. A „4. Céltartalék képzés és felhasználás különbözete” soron az adott időszaki céltartalék képzés többletét pozitív előjellel, a céltartalék felhasználás többletét negatív előjellel kell figyelembe venni.

4. Az „5. Befektetett eszközök értékesítésének eredménye” sorban a befektetett eszközök eladási ára (kamatozó értékpapír esetén a felhalmozott kamattal csökkentett eladási ára) és könyv szerinti értéke közötti nyereséget negatív előjellel, a veszteséget pedig pozitív előjellel kell figyelembe venni.

5. A „7. Egyéb rövid lejáratú kötelezettség változása” sorban a váltótartozások és az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek állománynövekedését pozitív előjellel, állománycsökkenését negatív előjellel kell figyelembe venni. A megfizetett eredményt terhelő adó és az eredménykimutatás szerinti adókötelezettség különbözetét is ezen a soron kell ellenkező előjellel korrigálni.

6. A „9. Vevőkövetelés változása” sorban a Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevők) állománynövekedését negatív előjellel, állománycsökkenését pozitív előjellel, illetve a Vevőktől kapott előlegek állománynövekedését pozitív előjellel, állománycsökkenését negatív előjellel kell figyelembe venni. A „3. Elszámolt értékvesztés és visszaírás” sorban szereplő állományváltozásokat itt nem szabad figyelembe venni.

7. Az egyéb sorokon kimutatott eszköz állományváltozásokat (a befektetési cash flow-val, a finanszírozási cash flow-val kapcsolatos tételek kivételével) növekedés esetén negatív előjellel, csökkenés esetén pozitív előjellel kell figyelembe venni, a forrás állományváltozásokat (a befektetési cash flow-val, a finanszírozási cash flow-val kapcsolatos tételek kivételével) pedig növekedés esetén pozitív előjellel, csökkenés esetén negatív előjellel kell beállítani.

8. A „13. Fizetett osztalék, részesedés” sorban az adott időszakban fizetett osztalék, részesedés és a kamatozó részvények után fizetett kamat összegét kell kimutatni. Az osztalékfizetési kötelezettség állományváltozásával azt a cash flow-kimutatás sort kell korrigálni (növekedés esetén negatív előjellel, csökkenés esetén pozitív előjellel), amely az ilyen jellegű kötelezettséget tartalmazza.

9. A „14. Befektetett eszközök beszerzése” sorban az adott időszakban beszerzett befektetett eszközök pénzügyileg rendezett beszerzési értékét kell kimutatni. Az ezzel kapcsolatos kötelezettségeket a szállítók korrekciójával kell kiszűrni.

10. A „15. Befektetett eszközök eladása” sorban az adott időszakban eladott befektetett eszközök eladási árának pénzügyileg is rendezett értékét kell kimutatni, a kamatozó értékpapírok esetében az eladási árban lévő – felhalmozott – kamattal csökkentett összegben. Itt kell továbbá kimutatni a befektetett eszközök közé tartozó, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok beváltása miatt kapott, ténylegesen befolyt névérték összegét. Az ezzel kapcsolatos követeléseket a vevők, illetve az egyéb követelések korrekciójával kell kiszűrni.

11. A „16. Hosszú lejáratra nyújtott kölcsönök és elhelyezett bankbetétek törlesztése, megszüntetése, beváltása” soron a hosszú lejáratra nyújtott kölcsönök, illetve elhelyezett bankbetétek adott időszakban való törlesztéséből, illetve beváltásából, megszüntetéséből befolyt pénzösszeget kell kimutatni.

12. A „17. Hosszú lejáratra nyújtott kölcsönök és elhelyezett bankbetétek” soron az adott időszakban hosszú lejáratra nyújtott kölcsönök és elhelyezett bankbetétek összegét kell kimutatni.

13. A „19. Részvénykibocsátás, tőkebevonás (tőkeemelés) bevétele” soron az adott időszakban jegyzett tőkeemelésből ténylegesen befolyt pénzösszeget kell kimutatni.

14. A „20. Kötvény és hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátásának bevétele” soron az adott időszakban rövid és hosszú lejáratú kötvények és más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok kibocsátásából származó, befolyt pénzösszeget kell kimutatni.

15. A „21. Hitel és kölcsön felvétele” soron az adott időszakban felvett hitelből és igénybe vett kölcsönből befolyt pénzösszeget kell kimutatni.

16. A „22. Véglegesen kapott pénzeszköz” soron az adott időszakban jogszabály alapján, a tőke-, illetve eredménytartalék javára véglegesen vagy az eredmény javára fejlesztési célból kapott (befolyt) pénzösszeget kell kimutatni.

17. A „23. Részvénybevonás, tőkekivonás (tőkeleszállítás)” soron az adott időszakban jegyzett tőke leszállítás miatt a tulajdonosok részére kifizetett pénzösszeget kell kimutatni, valamint a bevont saját részvény, üzletrész visszavásárlási (nyilvántartás szerinti) értékét a visszavásárlás üzleti évében. A korábbi üzleti években visszavásárolt és a tárgyévben bevont saját részvény, üzletrész könyv szerinti értékével a „10. Forgóeszközök (vevőkövetelés és pénzeszköz nélkül) változása” sort kell negatív irányban korrigálni.

18. A „24. Kötvény és hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok visszafizetése” soron a kibocsátott kötvények és más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok adott időszakban beváltott, törlesztett összegét kell kimutatni.

19. A „25. Hitel és kölcsön törlesztése, visszafizetése” soron az igénybe vett hitel, kölcsön adott időszakban törlesztett összegét kell kimutatni.

20. A „26. Véglegesen átadott pénzeszközök” soron az adott időszakban, jogszabály alapján, a tőke-, illetve eredménytartalék vagy az eredmény terhére véglegesen átadott pénzeszközöket kell kimutatni.

21. További korrekciós tételeket keletkeztető gazdasági események:

a) A forgóeszközök között elszámolt és a „3. Elszámolt értékvesztés és visszaírás” sorban kiemelt értékvesztések, illetve azok visszaírása korrekciót idéznek elő a kapcsolódó forgóeszköz sorokon ellenkező előjellel. Azok a pénzmozgással nem járó további jelentős ráfordítások, amelyek kiemelésre kerültek ezen a soron, ugyancsak korrekciót idéznek elő a kapcsolódó cash flow sorokon.

b) Apportba adáskor a kivezetett forgóeszköz könyv szerinti értéke és a kapott részesedés értéke negatív előjellel a megfelelő mérlegsorok tartalmából kiszűrendő.

c) Apport behozatalkor kiszűrendő a forgóeszköz állományba vételi értéke, valamint a jegyzett tőke, tőketartalék növekedése negatív előjellel.

d) Befektetett eszközök átsorolása a forgóeszközök közé, illetve a forgóeszközök átsorolása a befektetett eszközök közé nem jár pénzmozgással, ezért ellenkező előjellel korrigálni kell a kapcsolódó cash flow sorokat a működés területén.

e) A saját előállítású befektetett eszközöket a befektetési cash flow-ban kell kimutatni olyan mértékben, amilyen mértékben a pénzügyi rendezettség megvalósult.

f) A pénzeszközök év végi devizás átértékelése nem minősül pénzmozgásnak, ezért annak hatását a cash flow-kimutatásban külön tételként, a „27. Devizás pénzeszközök átértékelése” sorban indokolt bemutatni.

g) A fordulónapi eredményhatású devizás tételek átértékelését a befektetett eszközöknél és a hosszú lejáratú kötelezettségeknél ki kell szűrni. (Nem realizált árfolyamkülönbözetek a befektetési és a finanszírozási cash flow-ban nem mutathatók ki.)

h) A mérlegben bekerülési értékként figyelembe vett időarányos (ki nem fizetett) kamatok, biztosítási díjak a befektetési cash flow-ban nem szerepelhetnek, azt az egyéb rövid lejáratú kötelezettségekkel szemben ki kell szűrni.

Az összevont (konszolidált) éves beszámoló kiegészítő mellékletének részét képező cash flow-kimutatást a jelen melléklet szerinti szerkezetben is el lehet készíteni a konszolidált éves beszámoló mérlege és eredménykimutatása adatainak felhasználásával. A konszolidációs különbözeteket, illetve azok állományváltozását a cash flow-kimutatás azon sorainál kell figyelembe venni, amelyekben szereplő tételhez az összevont (konszolidált) beszámolóba tartoznak.

A 14–26. sorokban kizárólag azokkal a vállalkozásokkal szembeni gazdasági eseményekből eredő adatokat kell feltüntetni, amely vállalkozások nem tartoznak a konszolidálásba bevont vállalkozások közé.

Valós értéken történő értékelés alkalmazása esetén további korrekciós tételeket kell figyelembe venni a valós értéken történő értékelés eredményt érintő hatásainak kiszűrésére.”