2018. évi XLI. törvény — mi változott? 2018. július 27.

1. § (1) A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 3. § 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:)

„2. Belföldi illetőségű magánszemély:

a) a magyar állampolgár (kivéve, ha egyidejűleg más államnak is állampolgára, és belföldön nem rendelkezik a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvényben meghatározott lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel);

b) az a természetes személy, aki a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározottak szerint a szabad mozgáshoz és a három hónapot meghaladó tartózkodáshoz való jogát az adott naptári évben – a ki- és beutazás napját is egész napnak tekintve – legalább 183 napig Magyarország területén gyakorolja;

c) a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó letelepedett jogállású, illetve hontalan személy; továbbá

d) az a)–c) pontban nem említett természetes személy, akinek

da) kizárólag belföldön van állandó lakóhelye;

db) létérdekei központja belföld, ha egyáltalán nem vagy nem csak belföldön rendelkezik állandó lakóhellyel;

dc) szokásos tartózkodási helye belföldön található, ha egyáltalán nem vagy nem csak belföldön rendelkezik állandó lakóhellyel, és létérdekei központja sem állapítható meg;

azzal, hogy a létérdekek központja az az állam, amelyhez a magánszemélyt a legszorosabb személyes, családi és gazdasági kapcsolatok fűzik, továbbá az állandó lakóhely az olyan lakóhely, ahol a magánszemély tartós ottlakásra rendezkedett be és ténylegesen ott lakik. Nem változik az állandó lakóhely, ha a magánszemély ideiglenes jelleggel huzamosabb ideig külföldön tartózkodik.”

15. § Az Szja tv. a következő 95. §-sal egészül ki:

„95. § (1) E törvénynek az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló 2018. évi XLI. törvénnyel megállapított rendelkezéseit – a (2)–(3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – a hatálybalépés napjától megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

(2) Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló 2018. évi XLI. törvénnyel megállapított 65. § (2) bekezdés a) és b) pontja, 66. § (3) bekezdése, 67. § (5) bekezdése a hatálybalépését megelőzően megszerzett jövedelemre is alkalmazható.

(3) Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló 2018. évi XLI. törvénnyel megállapított 3. § 2. pontja, 1. számú melléklet 3. pont 3.5. alpontja, 9. pont 9.8. alpontja és 9. pont 9.8. alpont 9.8.1. alpontja a 2018. január 1-jétől keletkezett adókötelezettségre is alkalmazható.

(4) Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló 2018. évi XLI. törvénnyel megállapított 1. számú melléklet 7. pont 7.40. alpontja a 2018. július 1-jét követően teljesített kifizetésekre is alkalmazható.

(5) A 2019. január 1-jét megelőzően nyújtott lakáscélú munkáltatói támogatással összefüggésben az e törvény 2018. december 31-én hatályos szabályait alkalmazni kell.

(6) Az Szja tv. 70. § (1) bekezdés c) pontjának és 1. számú melléklet 6.pont 6.3. alpontjának 2018. december 31-én hatályos rendelkezését a 2018-ban kezdődő biztosítási évre – de legfeljebb 2019. december 31-éig – megfizetett biztosítási díjakra lehet alkalmazni.

(7) Az állami adó- és vámhatóság az egyéni vállalkozók számára első alkalommal a 2018. évre vonatkozóan készít bevallási tervezetet.”

- 6. 55. §-ában a „jogerőre emelkedésének” szövegrész helyébe a „véglegessé válásának” szöveg, a „jogerősen” szövegrész helyébe a „véglegesen” szöveg,

- 8. 78/A. § (2) bekezdésében a „2. pontjában” szövegrész helyébe a „III. fejezetében” szöveg,

- 10. 1. számú melléklet 1. pont 1.3. alpontjában az „a helyi önkormányzat által a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény alapján nyújtott átmeneti segély, temetési segély, önkormányzati segély, lakásfenntartási támogatás, adósságkezelési szolgáltatás, időskorúak járadéka, az aktív korúak ellátására való jogosultság keretében megállapított pénzbeli ellátás, települési támogatás” szövegrész helyébe az „a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény alapján nyújtott pénzbeli és természetbeni ellátások, ideértve a települési támogatást is” szöveg, az „a súlyosan mozgáskorlátozott magánszemély részére jogszabály alapján nyújtott közlekedési támogatás” szövegrész helyébe az „a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló jogszabály alapján adható támogatás” szöveg,

- 11. 1. számú melléklet 4. pont 4.9. alpontjában a „felajánlja, azzal, hogy ez nem minősül az adócsökkentésre jogosító közcélú adománynak” szövegrész helyébe a „felajánlja” szöveg,

- 13. 1. számú melléklet 6. pont 6.8. alpontjában az „a biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről szóló törvényben” szövegrész helyébe az „a biztosítási tevékenységről szóló törvényben” szöveg,

- 15. 1. számú melléklet 9. pont 9.8. alpont nyitó szövegrészében a „haszonbérbe adásából származó jövedelem” szövegrész helyébe a „haszonbérbe adásából, valamint az erdőnek minősülő termőföldön folytatott társult erdőgazdálkodásból származó jövedelem” szöveg, 9. pont 9.8. alpont 9.8.1. alpontjában az „a jogosult állami adó- és vámhatóság” szövegrész helyébe az „a jogosultnak az erdőnek minősülő föld fekvése szerint illetékes önkormányzati adóhatóság” szöveg,

- 2. 10. § (7) bekezdés c) és d) alpontjában az „állandó” szövegrész,

- 4. 49/A. § (1) bekezdésében az „és az adózás rendjéről szóló törvényben” szövegrész,

- 5. 65. § (2) bekezdés a) pont nyitó szövegrészében és b) pontjában az „az adóhatósági közreműködés nélkül elkészített” szövegrész,

- 6. 66. § (3) bekezdés záró szövegrészében az „az adóhatósági közreműködés nélkül elkészített” szövegrész,

- 7. 67. § (5) bekezdésében az „az adóhatósági közreműködés nélkül elkészített” szövegrész,

- 10. 1. számú melléklet 1. pont 1.1. alpontjában az „, a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai” szövegrész,

- 11. 1. számú melléklet 1. pont 1.8. alpontja,

- 16. 1. számú melléklet 8. pont 8.27. alpontjában a „természetbeni ellátás formájában nyújtott rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, továbbá a” szövegrész,

- 20. 3. számú melléklet I. Jellemzően előforduló költségek fejezet 5. pontjában a „nem megállapodás alapján” szövegrész,

- 21. 5. számú melléklet II. Részletező nyilvántartások fejezet 5. Értékpapírok, értékpapírra vonatkozó jogok nyilvántartása pont d) alpontjában az „állandó” szövegrész,

- 22. 11. számú melléklet I. Jellemzően előforduló költségek fejezet 6. pontjában a „nem megállapodás alapján” szövegrész.

(2) A Tao. törvény 4. § 11a. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„11a. energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás, felújítás: az energiahatékonyságról szóló törvény szerinti energiahatékonyság növekedését eredményező beruházás, felújítás, amely révén az energiahatékonyságról szóló törvény szerinti végsőenergia-fogyasztás csökkenését eredményező energiamegtakarításra kerül sor;”

(4) A Tao. törvény 4. § 33. pont d) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

(telephely:)

„d) a külföldi személyt (kivéve az olyan jogi személyiséggel rendelkező, EGT államban alapított ingatlanbefektetési alapot, nyugdíjalapot, amely az alapítása szerinti államban nem alanya a társasági adónak megfelelő nyereségadónak, vagy amely az alapítása szerinti államban alanya a társasági adónak megfelelő nyereségadónak, de adókötelezettség nem terheli) telephellyel rendelkezőnek kell tekinteni ingatlan és természeti erőforrás térítés ellenében történő hasznosítása, ingatlanhoz és természeti erőforráshoz kapcsolódó vagyoni értékű jog térítés ellenében történő átadása, értékesítése, apportálása (a továbbiakban együtt: ingatlan hasznosítása), továbbá ingatlan értékesítése esetén,”

20. § (1) A Tao. törvény 7. § (1) bekezdés dz) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az adózás előtti eredményt csökkenti:)

„dz) a bejelentett részesedés értékesítésének, nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként történő kivezetésének adóévi árfolyamnyeresége (csökkentve mindkét esetben az üzleti vagy cégérték kivezetése következtében elszámolt ráfordítással), feltéve, hogy a részesedést az adózó (ideértve jogelődjét is) az értékesítését megelőzően legalább egy éven át folyamatosan eszközei között tartotta nyilván (az átalakulás, egyesülés, szétválás miatti kivezetés nem minősül a folyamatos tartás megszakításának), továbbá a bejelentett részesedésre az adóévben visszaírt értékvesztés,”

(4) A Tao. törvény 7. §-a a következő (18a)–(18d) bekezdéssel egészül ki:

„(18a) Az (1) bekezdés t) pontjában foglaltaktól eltérően a belföldi illetőségű adózótól közvetlenül igénybe vett kutatási és kísérleti fejlesztési szolgáltatásra vonatkozóan az (1) bekezdés t) pontja szerinti csökkentést a megrendelő és a szolgáltatás nyújtója megosztottan érvényesítheti a megrendelő és a szolgáltatást nyújtó (18b) bekezdés szerinti közös írásbeli nyilatkozata alapján, összesen legfeljebb a szolgáltatás nyújtója által az (1) bekezdés t) pontja alapján érvényesíthető összegben.

(18b) A (18a) bekezdésben foglalt rendelkezés alkalmazásának feltétele, hogy a megrendelő és a szolgáltatást nyújtó az adóbevallás benyújtásáig írásbeli nyilatkozatban rögzítik a szolgáltatás kutatási és kísérleti fejlesztési szolgáltatási minőségét, a szolgáltatás nyújtója által az (1) bekezdés t) pontja alapján érvényesíthető összeget, valamint ebből a megrendelő és a szolgáltatást nyújtó által figyelembe vehető összeget.

(18c) A (18b) bekezdés szerinti nyilatkozatban foglaltak valóságtartalmáért és teljesüléséért a megrendelő és a szolgáltatás nyújtója egyetemlegesen felel.

(18d) A (18a) bekezdés szerinti csökkentésre sem a szolgáltatás nyújtója, sem a megrendelő nem alkalmazhatja az (1) bekezdés w) pontjában foglaltakat.”

23. § (1) A Tao. törvény 18/C. §-a a következő (4h) bekezdéssel egészül ki:

„(4h) Ha az 1. számú melléklet 5. pontja hatálya alá tartozó, az áttérés első napját megelőző napon nyilvántartott eszközök könyv szerinti értéke nullára csökkent, de a számított nyilvántartási értéke pozitív, akkor a 18/A. § (1) bekezdése hatálya alá tartozó adózó a különbözettel választása szerint csökkentheti az adózás előtti eredményét a könyv szerinti érték nullára csökkenését követő három adóévben, egyenlő részletekben. Az e rendelkezés alapján adóévenként levont összeget az adóalapnál érvényesített értékcsökkenési leírásnak kell tekinteni. Amennyiben a három adóév során az eszköz kivezetésre kerül, a kivezetés adóévében a kivezetésre vonatkozó rendelkezések szerint kell eljárni.”

(2) A Tao. törvény 18/C. §-a a következő (9c) bekezdéssel egészül ki:

„(9c) A 18/A. § (1) bekezdése hatálya alá tartozó adózó az IFRS-ek szerinti beszámolóban egységesen kimutatott összetett eszközre vonatkozóan az 1. számú és a 2. számú mellékletet az összetett eszközt alkotó egyes komponensekre alkalmazza feltéve, hogy a komponensek a főbb gazdasági jellemzőik alapján egymástól eltérőek, továbbá az IFRS-ek szerint a komponensek bekerülési értékét, hasznos élettartamát, maradványértékét, leírási módszerét külön-külön meg kell határozni, valamint a komponensek az 1. számú és a 2. számú melléklet alapján besorolhatóak.”

24. § A Tao. törvény 22/E. §-a és a 22/E. §-át megelőző alcíme helyébe a következő rendelkezés lép:

„Energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás, felújítás adókedvezménye

22/E. § (1) Az adózó adókedvezményt vehet igénybe energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás, felújítás üzembe helyezése és üzemeltetése esetén a beruházás, felújítás üzembe helyezését követő adóévben – vagy döntése szerint a beruházás, felújítás üzembe helyezésének adóévében – és az azt követő öt adóévben.

(2) Az adózó által igénybe vehető adókedvezmény mértéke nem haladhatja meg adózónként, továbbá beruházásonként, felújításonként, a beruházáshoz, felújításhoz igényelt összes állami támogatással együttesen, jelenértéken a beruházás, felújítás elszámolható költsége

a) Közép-Magyarország régió kormányrendelet szerint nem támogatható településein 30 százalékának,

b) Közép-Magyarország régió kormányrendeletben meghatározott támogatható településein 35 százalékának,

c) Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld, Dél-Dunántúl, Közép-Dunántúl vagy Nyugat-Dunántúl régióban 45 százalékának

megfelelő mértéket, de legfeljebb a 15 millió eurónak megfelelő forintösszeget.

(3) Az adókedvezmény (2) bekezdés szerinti mértéke kisvállalkozásoknak nyújtott támogatás esetén 20 százalékponttal, középvállalkozásoknak nyújtott támogatás esetében 10 százalékponttal növelhető.

(4) E § alkalmazásában elszámolható költségnek minősül

a) az energiahatékonysági beruházás, felújítás célját szolgáló, a magasabb energiahatékonysági szint eléréséhez közvetlenül kapcsolódó tárgyi eszköz, immateriális jószág bekerülési értéke, értékének növekedése, amennyiben a beruházás, felújítás összköltségén belül az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás, felújítás költségei külön beruházásként, felújításként meghatározhatóak, vagy

b) az energiahatékonysági célokat közvetlenül szolgáló beruházás, felújítás részét képező tárgyi eszköz, immateriális jószág bekerülési értékének, értéknövekedésének az a része, amely egy hasonló, kevésbé energiahatékony beruházáshoz, felújításhoz viszonyítva többletköltségként merül fel, amely kevésbé energiahatékony beruházást, felújítást az adózó az e § szerinti adókedvezmény és a beruházáshoz, felújításhoz igénybe vett más állami támogatás hiányában hitelt érdemlően végrehajtott volna.

(5) Az elszámolható költséget szokásos piaci áron kell figyelembe venni, ha az az adózó és a vele kapcsolt vállalkozási viszonyban lévő személy között a szokásos piaci ártól eltérő áron kötött szerződés alapján merült fel.

(6) Az adókedvezmény igénybevételének feltétele, hogy az adózó az adókedvezmény igénybevételének első adóévében az adóévi társasági adóbevallása benyújtásáig rendelkezzen az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás adókedvezményének végrehajtási szabályairól szóló kormányrendelet szerinti igazolással, amely alátámasztja, hogy beruházása, felújítása energiahatékonysági célokat szolgáló beruházásnak, felújításnak minősül. Megújuló energiaforrásból nyert energia felhasználását célzó beruházás, felújítás vagy beruházásrész, felújításrész tekintetében adókedvezmény abban az esetben vehető igénybe, ha a beruházás, felújítás vagy beruházásrész, felújításrész energiahatékonyság növekedésével jár.

(7) Az adókedvezmény akkor vehető igénybe, ha az adózó a beruházás, felújítás részét képező valamennyi eszközt használatba veszi, és ezeket az eszközöket a beruházás, felújítás üzembe helyezését követő legalább öt évig (a továbbiakban: kötelező üzemeltetési időszak) a hatályos, jogerős engedélyben foglaltak szerint üzemelteti, illetve használja. Ha az adózó az üzembe helyezett, az elszámolható költség összegénél figyelembe vett eszközöket a kötelező üzemeltetési időszakon belül a befektetett eszközök közül pótlás nélkül kivezeti, vagy pótlás nélkül nem üzemelteti a hatályos, jogerős engedélyben foglaltak szerint, akkor az ilyen eszközök bekerülési értéke az adókedvezmény alapjául szolgáló elszámolható költséget csökkenti.

(8) Nem vehető igénybe adókedvezmény,

a) ha az adózó a fejlesztést azért hajtja végre, hogy a beruházás, felújítás megkezdésének időpontjában már elfogadott uniós szabványoknak feleljen meg, még akkor sem, ha az uniós szabványok még nem léptek hatályba;

b) ha az adózó nem teljesíti az e törvényben és az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás adókedvezményének végrehajtási szabályairól szóló kormányrendeletben foglalt feltételeket;

c) ha az adózó nehéz helyzetben lévő társaság, bíróság által jogerősen elrendelt felszámolás vagy kényszertörlési eljárás alatt áll, vagy végelszámolását bejelentette a bírósághoz;

d) a halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről, az 1184/2006/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 104/2000/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2013. december 11-i 1379/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott akvakultúra-termékek termelését, feldolgozását és értékesítését szolgáló beruházáshoz, felújításhoz;

e) ha az adózóval szemben teljesítetlen visszafizetési felszólítás van érvényben olyan európai bizottsági határozat eredményeként, amely valamely támogatást jogellenesnek és a belső piaccal összeegyeztethetetlennek nyilvánított.

(9) Az adózónak külön nyilvántartást kell vezetnie, amely tartalmazza a beruházás, felújítás keretében üzembe helyezett, nyilvántartásba vett, az elszámolható költség részét képező, továbbá a kötelező üzemeltetési időszak alatt az állományból kikerült, illetve a szinten tartást szolgáló valamennyi eszköz

a) üzembe helyezésének, nyilvántartásba vételének időpontját és helyét;

b) bekerülési értékét;

c) többletköltségét;

d) állományból történő kikerülésének időpontját, indokát.

(10) Az adókedvezmény feltételeinek teljesítését az állami adóhatóság az adókedvezmény első igénybevételét követő harmadik adóév végéig legalább egyszer ellenőrzi.

(11) Ugyanazon beruházás tekintetében az e § szerinti adókedvezmény együttesen nem alkalmazható a 22/B. § (1) bekezdése szerinti adókedvezménnyel.”

25. § (1) A Tao. törvény 29/A. §-a a következő (62)–(64) bekezdéssel egészül ki:

„(62) Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló 2018. évi XLI. törvénnyel megállapított 4. § 11a. pontját és 22/E. §-át első alkalommal ezen rendelkezések hatálybalépését követően megkezdett, energiahatékonysági célokat szolgáló beruházások, felújítások tekintetében lehet alkalmazni.

(63) A 2017. december 31-ét követően szerzett további részesedések adózói választás szerint az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló 2018. évi XLI. törvény hatálybalépésének napját követő napon hatályos szabályok figyelembevételével, a hatálybalépést követő 75 napon belül bejelenthetőek az adóhatóságnak.

(64) Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló 2018. évi XLI. törvénnyel megállapított 7. § (18a) bekezdése szerinti megosztás első alkalommal a 2018. adóévre alkalmazható feltéve, hogy az érintett adózók 2018. adóévre vonatkozóan társasági adóbevallást még nem nyújtottak be.”

- 4. 7. § (1) bekezdés r) pontjában és 8. § (1) bekezdés e) pontjában az „az adózás rendjéről” szövegrész helyébe „az adóigazgatási rendtartásról, az adózás rendjéről” szöveg,

- 5. 7. § (1) bekezdés t) pontjában az „a (17)–(18) bekezdésben” szövegrész helyébe az „a (17)–(18d) bekezdésben” szöveg,

- 7. 7. § (1) bekezdés w) pontjában az „a (21) bekezdésben” szövegrész helyébe az „a (18c) és a (21) bekezdésben” szöveg,

(2) Hatályát veszti a Tao. törvény

- 1. 4. § 8. és 10. pontja,

- 2. 18/D. § (6) bekezdése,

- 3. 24/A. § (10) bekezdése,

- 4. 29/D. § (11) bekezdése,

- 5. 29/D. § (16) bekezdése.

(3) Hatályát veszti a Tao. törvény 2. számú melléklet „II. Építmények” rész táblázatát követően

- 1. a „Hulladéktároló: a hulladékgazdálkodásról szóló törvény előírásának megfelelő tárolásra, ártalmatlanításra szolgáló épület, építmény; a hulladéktároló létesítése miatt igénybe vett földterületre értékcsökkenési leírást a hulladéktárolóval azonos leírási kulccsal kell számolni.”,

- 2. a „Hulladékhasznosító létesítmény: a hulladékgazdálkodásról szóló törvény előírásának megfelelő hasznosítás céljára szolgáló épület, építmény, ide nem értve a földterületet.”

szövegrész.

29. § Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Eva törvény) 18. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) A (7) bekezdésben említett forrásokat és a források változását az adózó elkülönítetten tartja nyilván. E nyilvántartásban az adóalany az adóalanyiság időszaka alatt az adózott eredményt, ha az veszteség, az adóalanyiság időszaka alatt keletkezett eredménytartalék terhére, ha az erre már nem nyújt fedezetet, akkor a korábban keletkezett eredménytartalék terhére számolja el. Ha az adóalany tagja, volt tagja (örököse) részére tagi jogviszonyára tekintettel juttat bevételt (ide nem értve a tag személyes közreműködésének és a tag által teljesített mellékszolgáltatásnak a díját), akkor az adózó választhat, hogy azt az adóalanyiság időszaka alatt keletkezett eredménytartalék terhére, vagy a korábban keletkezett eredménytartalék terhére számolja el.”

30. § Az Eva törvény 23. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló 2018. évi XLI. törvénnyel megállapított 18. § (8) bekezdését az adózó a 2018-ban kezdődő adóévben választása szerint alkalmazza.”

41. § Az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény II. Fejezete a következő 12/G. §-sal egészül ki:

„12/G. § (1) Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló 2018. évi XLI. törvénnyel hatályon kívül helyezett 8–12. §-t nem kell alkalmazni a 2018. január 1-jétől megszerzett jövedelmekre.

(2) Amennyiben a magánszemély az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló 2018. évi XLI. törvénnyel hatályon kívül helyezett 8–12. § alapján szerzett olyan jövedelmet, amelynek adókötelezettsége az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló 2018. évi XLI. törvény hatálybalépését követő naptól megszűnt, az utóbb tartozatlanul megfizetettnek minősülő különadó elszámolása a (3) bekezdésben foglaltak szerint történik. Az eljárás a munkáltatót terhelő közterheket nem érinti.

(3) Amennyiben a munkáltató az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló 2018. évi XLI. törvény hatálybalépése előtt a korábbi szabályok szerint különadó alapjául szolgáló bevételből a különadót levonta, a korábbiakban a különadó-alapba tartozó jövedelmek után az általános szabályok szerinti közterheket megállapítja, és azok összegét visszatartja a magánszemély részére visszajáró különadó-előleg összegéből. A munkáltató az előbbieknek megfelelően módosítja a jövedelemszerzés bevallási időszakára vonatkozóan benyújtott bevallását és a magánszemély részére a jövedelemről kiadott igazolást. Az eljárással összefüggésben a munkáltatót pótlékfizetési kötelezettség nem terheli.”

42. § Hatályát veszti az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény 8–12/F. §-a.

- 3. 7. § (2) bekezdésében az „energiahatékonysági célokat szolgáló beruházások” szövegrészek helyébe az „energiahatékonysági célokat szolgáló beruházások, felújítások” szöveg

49. § A Katv. 19. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Nem jogszerű az (1) bekezdés szerinti bejelentés, ha a bejelentés napján az adózónak az állami adó- és vámhatóság által nyilvántartott, végrehajtható, nettó módon számított adótartozása meghaladja az 1 millió forintot.”

(2) A Katv. 19. § (5) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A kisvállalati adóalanyiság megszűnik)

„f) az adóalany adószámának alkalmazását törlő határozat véglegessé válásának hónapját megelőző hónap utolsó napjával;”

- 1. 1. § (3) és (6) bekezdésében az „állami adóhatóság” szövegrész helyébe az „állami adó- és vámhatóság” szöveg,

- 2. 5. § (1) bekezdés h) pontjában az „a mulasztási bírságot megállapító határozat” szövegrész helyébe az „az adóalanyiság megszűnéséről rendelkező határozat” szöveg,

- 3. 5. § (1) bekezdés i) pontjában a „felfüggesztő vagy törlő” szövegrész helyébe a „törlő” szöveg, a „jogerősen felfüggeszti vagy törli” szövegrész helyébe a „véglegessé vált döntéssel törli” szöveg,

- 4. 5. § (1) bekezdés j) pontjában a „megfizeti és a tartozás megfizetését igazolja” szövegrész helyébe a „megfizeti” szöveg,

- 5. 8. § (10) bekezdésében az „a)–c) pontjai” szövegrész helyébe az „a)–c) és e) pontjai” szöveg,

- 6. 16. § (2) bekezdés c) pontjában a „törölte vagy függesztette fel” szövegrész helyébe a „törölte” szöveg,

- 7. 19. § (1)–(3) bekezdésében az „állami adóhatósághoz” szövegrész helyébe az „állami adó- és vámhatósághoz” szöveg,

- 8. 19. § (6) bekezdésében az „adóhatóságnak” szövegrész helyébe az „állami adó- és vámhatóságnak” szöveg,

- 9. 19. § (9) bekezdésében az „állami adóhatósághoz” szövegrészek helyébe az „állami adó- és vámhatósághoz” szöveg,

55. § Hatályát veszti a Katv. 20. § (5) bekezdésében az „, és függetlenül attól, hogy az ügylet az adózó pénzeszközeinek változásával jár-e” szövegrész.

58. § Az Áfa tv. 45/A. §-a a következő (3)–(6) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az (1) bekezdés nem alkalmazandó a következő feltételek együttes teljesülése esetén:

a) a szolgáltatást nyújtó adóalany kizárólag a Közösség egy tagállamában telepedett le gazdasági céllal, gazdasági célú letelepedés hiányában kizárólag a Közösség egy tagállamában van lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye,

b) a szolgáltatásokat olyan nem adóalany részére nyújtja, aki (amely) a Közösségnek az a) pontban meghatározottaktól eltérő tagállamában telepedett le gazdasági céllal, gazdasági célú letelepedés hiányában rendelkezik ott lakóhellyel vagy szokásos tartózkodási hellyel,

c) az adott naptári évben, valamint – feltéve, hogy ilyen szolgáltatást nyújtott – az adott naptári évet megelőző naptári évben a b) pontban meghatározott szolgáltatások ellenértékének – adó nélkül számított és éves szinten göngyölített – összege nem haladja meg a 10 000 eurónak megfelelő pénzösszeget.

(4) A (3) bekezdés alkalmazhatósága megszűnik és nem alkalmazható az olyan szolgáltatásnyújtásra sem, amelynek – adó nélkül számított ellenértékével – a szolgáltatást nyújtó először meghaladja a (3) bekezdés c) pontjában említett felső értékhatárt.

(5) A (3) bekezdésben említett feltételeknek megfelelő azon adóalany, aki (amely) belföldön telepedett le gazdasági céllal, gazdasági célú letelepedés hiányában belföldön van lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye, az állami adó- és vámhatóságnak tett előzetes bejelentése alapján dönthet úgy is, hogy nem a (3) bekezdést, hanem az (1) bekezdést alkalmazza.

(6) Az az adóalany, aki (amely) élt az (5) bekezdésben említett választási jogával, attól a választása évét követő második naptári év végéig nem térhet el.”

71. § Az Áfa tv. 257/F. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„257/F. § Az adóalany az állami adó- és vámhatósághoz benyújtott kijavítási kérelem útján a bevallások utólagos adóellenőrzésének megkezdését megelőzően, az adó megállapításához való jog elévülési idején belül kezdeményezheti a 88. § (1) bekezdés, 192. § (1) bekezdés, 196/G. § (1) bekezdés, 197. § (1) bekezdés, 212/A. § (1) bekezdés, 218. § (1) bekezdés, 220. § (1) bekezdés, 224. § (1) bekezdés szerinti választásának vagy választása hiányának módosítását, feltéve, hogy a módosítás nem érinti az általa megállapított és bevallott adóalap, fizetendő adó és az előzetesen felszámított, levonható adó összegét.”

72. § Az Áfa tv. XX. Fejezete a következő alcímmel egészül ki:

„Ingatlan értékesítésére vonatkozó bejelentési szabály

257/H. § A 6. § (4) bekezdés b)–c) pontja alapján adóalanynak minősülő személy, szervezet a termékértékesítésről az e célra rendszeresített nyomtatványon az állami adó- és vámhatóságnak bejelentést tesz:

a) a 2018. naptári évben teljesített termékértékesítés esetén 2019. január 31-ig,

b) a 2018. december 31-ét követően teljesített termékértékesítés esetében a teljesítés időpontját követő 30 napon belül.”

77. § Az Áfa tv. 317. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„317. § (1) E törvénynek az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő törvények és egyes egyéb törvények módosításáról szóló 2017. évi CLIX. törvénnyel megállapított 2018. július 1-jétől hatályos 10. számú melléklete 5–8. pontjait a 2018. június 30-át követően nyomdai úton előállított nyomtatvány használatával kibocsátott vagy számlázási funkcióval rendelkező programmal kiállított számla, számlával egy tekintet alá eső okirat tekintetében kell először alkalmazni. Azon kibocsátott vagy kiállított számla, számlával egy tekintet alá eső okirat tekintetében, amelyről a terméket értékesítő, szolgáltatást nyújtó adóalanynak mind a 2018. június 30-ig hatályos, mind a 2018. július 1-jétől hatályos szabályok alapján adatot kell szolgáltatni, az adóalany dönthet úgy is, hogy csak a 2018. július 1-jétől hatályos szabályok szerint szolgáltat adatot.

(2) Azon, 2018. július 1-jét megelőzően nyomdai úton előállított nyomtatvány használatával kibocsátott vagy számlázási funkcióval rendelkező programmal kiállított számla, számlával egy tekintet alá eső okirat tekintetében, amelyben feltüntetett adót 2018. június 30-át követően kezdődő vagy 2018. július 1-jét magában foglaló adómegállapítási időszakban kell megállapítani és bevallani, a terméket értékesítő, szolgáltatást nyújtó adóalany a 10. számú melléklet 2018. június 30-án hatályos szabályait köteles alkalmazni.

(3) A 2018. július 1-jén vagy azt követően kezdődő adómegállapítási időszakokról teljesítendő bevallás tekintetében e törvénynek a bevallás benyújtására előírt határidő napján hatályos 10. számú melléklet 1–4. pontjait kell alkalmazni. Éves bevallásra kötelezett adóalany a 10. számú melléklet 2018. június 30-án hatályos szabályait köteles alkalmazni azon számlák tekintetében, amelyek alapján 2018. évben gyakorol levonási jogot.”

83. § Az Áfa tv. a következő 323. §-sal egészül ki:

„323. § E törvénynek a Mód9 törvénnyel megállapított 45/A. § (3)–(4) bekezdését azokban az esetekben kell először alkalmazni, amelyekben a teljesítés időpontja 2018. december 31-ét követi.”

- 4. 85. § (5) bekezdés a) pontjában a „Tpvt. 77. §-a (1) bekezdésének d) és h) pontja” szövegrész helyébe a „Tpvt. 76. § (1) bekezdés f) és j) pontjai”;

- 5. 85. § (5) bekezdés b) pontjában a „Tpvt. 77. §-a (1) bekezdésének e)–g) pontjai” szövegrész helyébe a „Tpvt. 76. § (1) bekezdés f)–i) pontjai”;

- 6. 85. § (5) bekezdés c) pontjában a „[Tpvt. 92. §-a]” szövegrész helyébe a „[Tpvt. 85/A. §]”;

- 11. 142. § (9) bekezdésében a „termékértékesítéséről” szövegrész helyébe a „termékértékesítéséről, illetve az (1) bekezdés i) és j) pontja alá tartozó termékértékesítésnek megfelelő termékbeszerzéséről”,

89. § Az Áfa tv. 4/A. számú melléklete a 11. melléklet szerint módosul.

- 11. 10. számú melléklet 2. pontja.

97. § Hatályát veszti a fordított adózás mezőgazdasági szektorra történő kiterjesztésével kapcsolatban egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi XLIX. törvény 8. § (2) bekezdése.

98. § Hatályát veszti az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XXXIII. törvény 43. § (4) bekezdése.

99. § Hatályát veszti az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő törvények és egyes egyéb törvények módosításáról szóló 2017. évi CLIX. törvény 255. § (4) bekezdése.

114. § A Jöt. 134. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Az egyszerűsített adóraktári engedélyesre nem alkalmazandó a 17. § (1) bekezdés a) pontja szerinti rendelkezés.”

- 8. 51. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében és (2) bekezdésében a „csendes bor” szövegrész helyébe a „csendes és habzóbor” szöveg,

127. § A Htv. 41. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) A társasági adóelőleg-kiegészítésre kötelezett iparűzési adóalany köteles az adóévre megfizetett iparűzési adóelőleget a várható éves fizetendő adó összegére kiegészíteni.”

130. § A Htv. VI. Fejezete a következő 51/D. §-sal egészül ki:

„51/D. § A naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózónak a 41. § (9) bekezdésének az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló 2018. évi XLI. törvénnyel (a továbbiakban: Adómód. törvény) megállapított rendelkezését a hatályba lépését magában foglaló – 2018. január 1-jét követően kezdődő – adóévben fennálló iparűzési adóelőleg-kiegészítési kötelezettsége kapcsán is alkalmaznia kell.”

138. § A Neta tv. II. fejezet 5. alcíme a következő 11/K. §-sal egészül ki:

„11/K. § (1) A II. fejezet 2018. december 31-én hatályos rendelkezéseit alkalmazni kell a Kgfb. tv. szerinti azon biztosítás teljes Kgfb. tv. szerinti biztosítási időszakában vagy tartamában, melynek esetében a biztosítási időszak vagy tartam kezdő napja 2019. január 1-jét megelőzi, utolsó napja pedig a 2018. december 31-ét követő időszakra, de legkésőbb 2019. december 30-ára esik.

(2) Azon Kgfb. tv. szerinti határozott tartamú biztosítás esetén, amelynek kezdő napja 2019. január 1-jét megelőzi és utolsó napja a 2019. december 31-ét követő időszakra esik, a Kgfb. tv. szerinti biztosítási kötelezettség

a) 2020. január 1-jét megelőző időszakára a II. fejezet 2018. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni,

b) 2019. december 31-ét követő időszakára jutó baleseti adót a biztosítónak nem kell megállapítania és beszednie, az adó alanyának pedig nem kell megfizetnie.

(3) Ha az adó alanya a (2) bekezdés b) pontja szerinti időszakra jutó baleseti adót

a) beszedés esetén a biztosítónak már megfizette, akkor a biztosító köteles azt számára az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló 2018. évi XLI. törvény hatálybalépését követő 60 napon belül visszafizetni,

b) önadózás esetén az állami adóhatóság számára már megfizette, akkor azt kérelmére az állami adóhatóság az adózás rendjéről szóló törvény adó-visszatérítésre vonatkozó szabályai szerint visszatéríti.

(4) A biztosító az általa az állami adóhatóságnak megfizetett, a (3) bekezdés a) pontja szerint az adóalanynak visszafizetett adót – a visszafizetés hónapját követő hónap első napjától kezdődően – jogosult az állami adóhatóságtól visszaigényelni. Az állami adóhatóság az adózás rendjéről szóló törvény adó-visszatérítésre vonatkozó szabályai szerint téríti vissza a befizetett adót.”

142. § A Btv. a következő 8/A. §-sal egészül ki:

„8/A. § Az 1. § 2. pontjának és az 5. §-nak az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló 2018. évi XLI. törvénnyel megállapított rendelkezését

a) azon kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás esetén, melynek Kgfb. tv. szerinti biztosítási időszaka vagy tartama 2018. december 31-ét követően kezdődik,

b) az a) pont hatálya alá nem eső kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás esetén 2020. január 1-jétől

kell alkalmazni.”

143. § A reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény 7/E. § (2) bekezdésében a „jogerős” szövegrész helyébe a „véglegessé válik” szöveg lép.

144. § Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény

- 1. 5. § (1) bekezdés j) pontjában az „a Magyar Rádió Nonprofit Zrt., a Magyar Televízió Nonprofit Zrt., a Duna Televízió Nonprofit Zrt., a Magyar Távirati Iroda Nonprofit Zrt.,” szövegrész helyébe az „a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt.,” szöveg;

- 2. 16. § (1) bekezdés g) pontjában, 16. § (6) bekezdésében, 17. § (1) bekezdés b) pontjában, 17/C. § (1) bekezdés b) pontjában, 23/A. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében, (3), (4) bekezdésében, 23/B. § (1) bekezdésében, 23/D. § (1), (2), (4), (5) bekezdésében, 26. § (1) bekezdés a), i), r) pontjában, 26. § (5), (9), (13) bekezdésében, 26/A. § (3) bekezdésében a „jogerőre emelkedéséig” szövegrész helyébe a „véglegessé válásáig” szöveg;

- 3. 26. § (7) bekezdésében a „jogerőre emelkedéséig” szövegrészek helyébe a „véglegessé válásáig” szöveg;

- 4. 17/B. § (1) bekezdés b) pontjában, 17/C. § (1) bekezdés b) pontjában a „jogerőre emelkedése” szövegrész helyébe a „véglegessé válása” szöveg;

- 5. 74. § (1a) bekezdésében, 78. § (3) bekezdésében a „jogerőre emelkedését” szövegrész helyébe a „véglegessé válását” szöveg;

- 6. 80. § (1) bekezdés a) pontjában a „jogerős” szövegrész helyébe a „végleges” szöveg

lép.

(2) A Tbj. 5. § (1) bekezdés k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alapján biztosított)

„k) az állami projektértékelői jogviszonyban álló személy, amennyiben az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét.”

150. § A Tbj. a következő 5/A. §-sal egészül ki:

„5/A. § A munkaviszony jogellenes megszűnésétől annak helyreállításáig terjedő időszakot biztosítási jogviszonyban töltött időszaknak kell tekinteni a helyreállítást követően keletkezett társadalombiztosítási ellátások iránti igények elbírálásakor.”

151. § A Tbj. 8. § d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Szünetel a biztosítás:)

„d) a letartóztatás tartama alatt, kivéve, ha a letartóztatottat jogerősen felmentették, vagy a bíróság jogerős vagy végleges határozatában, valamint az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság további jogorvoslattal nem támadható határozatában a büntetőeljárást megszüntette; továbbá a szabadságvesztés tartama alatt, kivéve, ha az elítéltet utóbb a bíróság jogerősen felmentette, (ide nem értve a fogvatartott által a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló törvény szabályai szerint létesített, a Tbj. 5. §-a szerint biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyt),”

153. § (1) A Tbj. 21. §-a a következő b) ponttal egészül ki:

(Nem képezi a nyugdíjjárulék és az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapját:)

„b) a rendvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítés, a rendvédelmi egészségkárosodási járadék, a honvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítés, honvédelmi egészségkárosodási járadék (ide nem értve a 26. § (1) bekezdése szerinti nyugdíj járulékfizetési kötelezettséget),”

(2) A Tbj. 21. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„c) a jövedelmet pótló kártérítés, keresetpótló járadék – ide nem értve a munkavégzés ellenértékeként (különösen elmaradt munkabér, végkielégítés címén) kapott, juttatott járulékalapot képező jövedelmet –,”

155. § A Tbj. 25/A. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Nem fizet a 19. § (3) bekezdésében meghatározott mértékű munkaerő-piaci járulékot]

„b) az az egyéni és társas vállalkozó, aki a nemzeti köznevelésről szóló törvény, valamint a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerinti közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben, az Európai Gazdasági Térség tagállamában vagy Svájcban közép- vagy felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat, vagy a vállalkozói tevékenysége mellett munkaviszonnyal is rendelkezik – ide nem értve azt a munkavállalót, aki fizetés nélküli szabadságon van –,”

159. § A Tbj. 50. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A foglalkoztató a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó tagjának a tárgyhónapban kifizetett (juttatott), járulékalapot képező jövedelem alapján köteles a nyugdíjjárulékot megállapítani és levonni. A megállapított tárgyhavi nyugdíjjárulékot és a foglalkoztatót terhelő egészségügyi szolgáltatási járulékot az Art.-ban meghatározottak szerint kell a tárgyhónapot követő hónap 12-éig bevallani, illetőleg megfizetni az állami adó- és vámhatóságnak.”

160. § A Tbj. „A járulékkülönbözet elszámolása” című alcíme a következő 52/B. §-sal egészül ki:

„52/B. § Az 52/A. § rendelkezéseitől eltérően, ha a természetes személy a munkáltató jogutód nélküli megszűnését követően tárja fel, hogy a munkáltató a járulékot nem a törvényben meghatározottak szerint állapította meg és vonta le, és a hiba a törvényben meghatározottnál magasabb összegű járulék levonását eredményezte, erről a tényről az adóazonosító szám feltüntetésével bejelentést tehet az állami adó- és vámhatósághoz. A bejelentés alapján a járulékkülönbözetet az állami adó- és vámhatóság határozattal írja elő a természetes személy javára, amennyiben az állami adó- és vámhatóság nyilvántartása szerint a munkáltató a természetes személytől a törvényben meghatározottnál magasabb összegű járulékot vont le, vallott be és fizetett meg.”

163. § A Tbj. a következő 65/I. §-sal egészül ki:

„65/I. § A fizetési kötelezettség mértékét befolyásoló rendelkezést (így különösen a járulékmérték, hozzájárulás-mérték változását, új, változó vagy megszűnő kedvezményt, mentességet), továbbá fizetési kötelezettséget előíró vagy azt megszüntető rendelkezést arra a hónapra, adóévre kell először alkalmazni, amely hónapban, adóévben hatályba lép.”

164. § A Tbj. a következő 65/J. §-sal egészül ki:

„65/J. § Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló 2018. évi XLI. törvénnyel módosított 21. § c) pont hatálybalépéséig a 2012. július 1-jét követően az Mt. 83. §-a alapján megítélt elmaradt munkabér után fennálló társadalombiztosítási kötelezettségeket – amennyiben a társadalombiztosítás alapjait megillető teljesítés történt – teljesítettnek kell tekinteni.”

165. § A Tbj. a következő 65/K. §-sal egészül ki:

„65/K. § A posztdoktorként való foglalkoztatásról és a Bolyai János Kutatási Ösztöndíjról szóló 156/1997. (IX. 19.) Kormányrendelet szerint Bolyai János kutatási ösztöndíjban részesülő személyeket 2017. június 19-éig az ösztöndíj folyósításának időtartamára biztosítottnak kell tekinteni, és az ösztöndíjból levont egyéni járulékokat nyugdíjjáruléknak és egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járuléknak kell tekinteni.”

- 5. 47. § (1) bekezdésében az „Art.-ban” szövegrész helyébe az „az Art-ban” szöveg

167. § Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Eho tv.) 3. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) Az (1) és (3) bekezdésben meghatározott jövedelem után az egészségügyi hozzájárulást nem pénzbeli juttatás esetén is meg kell fizetni.”

168. § Az Eho tv. 5. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A Tbj. 13. §-ában említett közösségi rendelet hatálya alá tartozó, másik tagállamban vagy az Európai Unió intézményei által biztosított személy jövedelme után nem kell egészségügyi hozzájárulást fizetni. Az egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség alóli mentességet a természetes személy az illetékes külföldi hatóság által kiállított, a másik tagállamban vagy az Európai Unió intézményénél fennálló biztosítást tanúsító igazolással igazolja.”

169. § Hatályát veszti az Eho tv. 3. § (2) bekezdése.

170. § Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény (a továbbiakban: Szocho tv.) 455. § (4) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:

(A kifizetőt terhelő adónak nem alapja:)

„k) a jövedelmet pótló kártérítés, keresetpótló járadék, ide nem értve a munkavégzés ellenértékeként (különösen elmaradt munkabér, végkielégítés címén) kapott, juttatott adóalapot képező jövedelmet.”

171. § A Szocho tv. 462/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A szociális hozzájárulási adóból részkedvezmény illeti meg

a) az egyéni vállalkozót a saját maga után fizetendő adóból,

b) a közkereseti társaságot, a betéti társaságot, a korlátolt felelősségű társaságot, a közös vállalatot, az egyesülést, az európai gazdasági egyesülést, a szabadalmi ügyvivői irodát, a szabadalmi ügyvivői társaságot, az ügyvédi irodát, a közjegyzői irodát, a végrehajtói irodát, az egyéni céget a tagjával fennálló adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyára tekintettel terhelő adóból,

ha az egyéni vállalkozó, illetve a tag 2011. december 31-én – a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény alapján megállapított – I., II., vagy III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult és a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 32–33. §-a alapján rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesül, vagy ha az egyéni vállalkozó, illetve a tag komplex minősítése alapján egészségi állapota 60 százalékos, vagy ennél kisebb mértékű.”

172. § (1) A Szocho tv. 464. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az adót az adóalany az adózás rendjéről szóló törvény (a továbbiakban: Art.) rendelkezései szerint havonta megállapítja, és a tárgyhónapot követő hónap 12-éig bevallja és megfizeti. Az adó összegét természetes személy részére kiállított igazoláson nem tünteti fel. Amennyiben az adóalany természetes személy foglalkoztatására tekintettel kedvezményt vagy támogatást vesz igénybe, akkor az Art. rendelkezései szerinti bevallási kötelezettségét úgy kell teljesítenie, hogy a bevallás adataiból a kedvezmény vagy támogatás jogcíme, alapja és a kedvezmény vagy támogatás összege személyenként megállapítható legyen.”

(2) A Szocho tv. 464. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A külföldi kifizető az adóval összefüggő adókötelezettséget az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény (a továbbiakban: Air.) szerinti pénzügyi képviselő, valamint adózási ügyvivő útján, ennek hiányában közvetlenül személyesen teljesíti. A külföldi kifizető az adókötelezettségeit személyesen csak akkor teljesítheti, ha bejelentkezése alapján az állami adóhatóság adózóként nyilvántartásba vette.”

173. § A Szocho tv. „Más jogszabályok alkalmazása” alcímét megelőző, az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXV. törvény 154. §-ával beiktatott 464/E. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„464/F. § A 462/D. §-ban meghatározott kedvezmény esetében a kedvezményre jogosító feltételeknek a kedvezményezett foglalkoztatás kezdetének időpontjában kell fennállniuk. Amennyiben a 462/D. § (3) bekezdés szerinti kedvezmény igénybevételére való jogosultság már a 462/D. § (2) bekezdés szerinti kedvezmény érvényesítése során keletkezik, a 462/D. § (3) bekezdés szerinti kedvezmény teljes egészében érvényesíthető.”

174. § A Szocho tv. a következő 464/G. §-sal egészül ki:

„464/G. § A külföldi pénznemben megszerzett jövedelem utáni adó megállapítására az Szja tv. külföldi pénznemről forintra történő átszámításra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.”

175. § A Szocho tv.

- 1. 459. § (1) bekezdésében az „az adóalap után” szövegrész helyébe az „az adóalap után a kifizetéskor érvényes adómértékkel” szöveg,

- 2. 464/E. §-ban a „454. § (4) bekezdés d) pontjában” szövegrész helyébe a „455. § (4) bekezdés d) pontjában” szöveg

lép.

177. § A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 36. §-a a következő (4b) bekezdéssel egészül ki:

„(4b) Az állami adó- és vámhatóság a céginformációs szolgálat, továbbá a cégbíróság megkeresésére átadja a cégnyilvántartásban kezelt adóazonosító jelhez tartozó titkosított összerendelési kapcsolati kódot a (4a) bekezdés, a 23. § (4) bekezdés és a 38. § szerinti feladatellátás céljából.”

178. § Hatályát veszti a Ctv.

- a) 116. § (1) bekezdés c) pontja,

- b) 1. számú melléklet V.1. pont e) alpontja,

- c) 1. számú melléklet V.2. pontja,

- d) 2. számú melléklet IV. pont b) alpontjában az „elfogadott zárójelentés,” szövegrész.

180. § Az Art. 65. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Ha az adóhatóság döntése jogszabálysértő, melynek következtében az adózónak visszatérítési igénye keletkezik, az adóhatóság a visszatérítendő összeg után a késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot fizet, kivéve, ha a téves adómegállapítás az adózó vagy az adatszolgáltatásra kötelezett érdekkörében felmerült okra vezethető vissza.”

182. § Az Art. 255. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:

„(6a) A nyilvántartásba vett adótanácsadó, adószakértő vagy okleveles adószakértő továbbképzésének szervezését és lebonyolítását végző szervezet a megvalósult továbbképzésekről köteles nyilvántartást vezetni és a továbbképzéssel összefüggő dokumentumokat 6 évig megőrizni. A nyilvántartás tartalmazza a továbbképzésben részt vevő adótanácsadó, adószakértő vagy okleveles adószakértő

a) nyilvántartási számát,

b) természetes személyazonosító adatait,

c) teljesített továbbképzéseinek azonosító adatait és kreditpontértékét,

d) teljesített továbbképzéseiről kiállított igazolás sorszámát.”

184. § (1) Az Art. a következő 274/A. §-sal egészül ki:

„274/A. § [Átmeneti rendelkezés az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló 2018. évi XLI. törvénnyel megállapított rendelkezésekhez]

(1) E törvénynek az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló 2018. évi XLI. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.1.) megállapított 49. § (2) bekezdése, 58. § (2) bekezdése és 3. melléklet I/3.2.1. pontja a 2018-ban kezdődő üzleti évek tekintetében alkalmazandó.

(2) E törvénynek a Módtv.1.-gyel megállapított 65. § (1a) bekezdését a 2018. január 1-jét követően indult jogorvoslati eljárásokban kell alkalmazni.”

186. § Az Art. 1. melléklete a 19. melléklet szerint módosul.

- 1. 66. § (2) bekezdésében a „megfelelő, a Magyar Államkincstár által létrehozott központosított beszedési számlára” szövegrész helyébe a „megfelelő államháztartási számlára” szöveg,

- 3. 131. § (2) bekezdésének c) pontjában a „megállapításához és ellenőrzéséhez szükséges” szövegrész helyébe a „megállapításához, ellenőrzéséhez és hatásvizsgálatához” szükséges szöveg,

- 6. 255. § (3) bekezdésében a „nyilvántartás az (1) bekezdés a) és c) pontjában” szövegrész helyébe a „nyilvántartás – a Szolg. törvényben meghatározott adatokon túl – az (1) bekezdés a) és c) pontjában” szöveg,

- 8. 1. melléklet 21. pontjában az „1.1.–1.3., 1.11. és 1.12.” szövegrész helyébe az „1.1.–1.3., 1.8. és 1.12.” szöveg,

- 11. 3. melléklet I/3.2.1. pontjában az „év május harmincegyedikéig fizeti” szövegrész helyébe az „év ötödik hónap utolsó napjáig fizeti” szöveg

- 1. 49. § (2) bekezdésében és 58. § (2) bekezdésében a „, kivéve a naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózók tekintetében” szövegrész,

189. § Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Air.) 122. § (3) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki:

(Önálló fellebbezésnek van helye az első fokon hozott)

„l) a visszatartási jog gyakorlásáról rendelkező”

(végzés ellen.)

190. § Az Air 136. §-a a következő e)–f) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)

„e) az adóigazgatási eljárásban kirendelt ügygondok tevékenységének részletes szabályait,

f) az adóigazgatási eljárásban az eljárási költségek, az iratbetekintéssel összefüggő költségtérítés, a költségek megfizetése, valamint a költségmentesség részletes szabályait.”

191. § Az Air. 56. alcíme a következő 139/A. §-sal egészül ki:

„139/A. § [Átmeneti rendelkezés az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló 2018. évi XLI. törvénnyel megállapított rendelkezésekhez]

E törvénynek az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló 2018. évi XLI. törvénnyel megállapított 122. § (3) bekezdés l) pontját a hatálybalépését követően meghozott, visszatartás gyakorlásáról rendelkező végzésekre kell alkalmazni.”

192. § Az Air. 122. § (3) bekezdés k) pontjában az „elrendelő” szövegrész helyébe az „elrendelő, valamint” szöveg lép.

193. § Hatályát veszti az Air. 122. § (3) bekezdés j) pontjában a „valamint” szövegrész.

206. § Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény (a továbbiakban: Avt.) 7. § (1) bekezdés 12. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„12. jövedelem: munkabér, illetmény, munkadíj, a munkaviszonyon, közfoglalkoztatási jogviszonyon, munkaviszony jellegű szövetkezeti jogviszonyon, közszolgálati, kormányzati szolgálati, állami szolgálati és közalkalmazotti jogviszonyon, szolgálati viszonyon, társadalombiztosítási jogviszonyon alapuló járandóság, valamint a munkából eredő egyéb rendszeres, időszakonként visszatérően kapott díjazás, juttatás, valamint az egyéb járandóság;”

207. § Az Avt. 19. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) A meghatározott cselekmény végrehajtásához való jog elévülését bármely végrehajtási cselekmény megszakítja.”

208. § Az Avt. 47. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A vállalkozási tevékenységet végző adós üzemi, illetve üzleti tevékenységéhez szükséges járművére folytatott végrehajtást, a végrehajtó a jármű lefoglalás foglalási jegyzőkönyvben történő feltüntetésével foganatosítja. Ha ez lehetséges, a jármű törzskönyvét is le kell foglalni. Ha a jármű lefoglalását követő 6 hónapon belül az adós a tartozását nem fizeti meg, a végrehajtó a jármű forgalmi engedélyét is lefoglalja.”

209. § Az Avt. 118. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A hallgatói hitelszerződés alapján fennálló tartozás végrehajtásához való jog a végrehajtandó követeléssel együtt évül el, a végrehajtáshoz való jog elévülését bármely végrehajtási cselekmény megszakítja.”

210. § Az Avt. 122. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az általános közigazgatási rendtartás alapján hozott döntésen alapuló meghatározott cselekmény végrehajtása során az I–V. Fejezet rendelkezéseit a jelen alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.”

211. § Az Avt.

- 1. 19. § (1) bekezdésében a „A tartozás végrehajtásához” szövegrész helyébe „A tartozás és a meghatározott cselekmény végrehajtásához” szöveg,

- 2. 47. § (3) bekezdésben a „lévő gépjármű feltalálási” szövegrész helyébe a „lévő jármű feltalálási” szöveg,

- 3. 48. § (4) bekezdésében a „nyilatkozattételt elmulasztja, az adóhatóság az adó” szövegrész helyébe a „nyilatkozattételt elmulasztja, az állami adó- és vámhatóság az adó” szöveg,

- 4. 57. § (3) bekezdés a) pontjában „azt a vagyontárgyat, amely” szövegrész helyébe „azt az ingóságot, amely” szöveg,

- 5. 101. §-ban az „adóhatóság viseli” szövegrész helyébe az „adóhatóság, illetve megkeresésre folytatott végrehajtás esetében – a 121. §-ban foglalt kivétellel – a behajtást kérő, illetve a behajtást kérő hatóság viseli” szöveg,

- 6. 113. § (3) bekezdésében az „ennek eredménytelensége esetén – a behajtást kérőt terhelő, 2 ezer forintot elérő költségtartozás esetén – végzéssel kötelezi” szövegrész helyébe az „ennek eredménytelensége esetén – a behajtást kérőt terhelő, 2 ezer forintot elérő költségtartozás esetén – határozattal kötelezi” szöveg, és „A végzés a végrehajtási eljárásban” szövegrész helyébe „A határozat a végrehajtási eljárásban” szöveg,

lép.

212. § (1) Az Avt. 128. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) E törvénynek az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló 2018. évi XLI. törvénnyel megállapított 19. § (1) bekezdését és (9) bekezdését a 2018. január 1-jén folyamatban lévő végrehajtási eljárásokra is alkalmazni kell.”

(2) Az Avt. 128. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) E törvénynek az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló 2018. évi XLI. törvénnyel megállapított 118. § (4) bekezdését a folyamatban lévő végrehajtási eljárásokra is alkalmazni kell.”

213. § A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) 10. § (6) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (5) bekezdés szerinti gazdálkodó a 151. § (1) bekezdésének alkalmazása során köteles gondoskodni arról, hogy a könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok irányítását, vezetését, az éves beszámoló, az összevont (konszolidált) éves beszámoló elkészítését olyan személy végezze, aki]

„b) a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló törvény szerinti IFRS minősítéssel, IFRS minősítéshez kapcsolódó szakmai minősítő vizsga követelményeinek való megfelelésre vonatkozó igazolással, vagy IFRS mérlegképes könyvelői szakképesítés-ráépüléssel rendelkező kamarai tag könyvvizsgáló.”

225. § Az Szt. 139. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (4a) és (4b) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az átalakulással létrejövő gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezetének „különbözetek” oszlopában kell kimutatni – a (4a) és a (4b) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – egyesülés esetén a jogutód gazdasági társaság jegyzett tőkéjének meghatározása során figyelembe nem vehető részesedések (részvények, törzsbetétek) jogelőd gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezete szerinti értékét az eszközök, illetve a saját tőke csökkenéseként (a névértéknek megfelelő összeget a jegyzett tőke csökkenéseként, a névérték és a vagyonmérleg-tervezet szerinti eszközérték különbözetét az eredménytartalék változásaként). A „különbözetek” oszlop szolgál a törvényben külön nem nevesített egyéb tételek rendezésére is.

(4a) Beolvadás esetén az átalakulással létrejövő gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezetében az átvevő (beolvasztó) gazdasági társaság beolvadó (megszűnő) gazdasági társaságban lévő részesedése könyv szerinti értékének a beolvadó (megszűnő) gazdasági társaság 137. § (3) bekezdés szerinti vagyonmérleg-tervezete szerinti saját tőke összegét meghaladó része üzleti vagy cégértékként is kimutatható (a beolvadó gazdasági társaságban lévő részesedés ugyanilyen értékben történő kivezetésével szemben), feltéve, hogy

a) a beolvadó (megszűnő) gazdasági társaságban lévő részesedés bekerülési értékét a megszerzéskor az üzleti értékelés, a jövedelemtermelő képesség módszerével határozták meg,

b) a beolvadó (megszűnő) gazdasági társaság élt a vagyonátértékelés 137. § szerinti lehetőségével és

c) az üzleti vagy cégérték a jövőben a bevételekben várhatóan megtérül.

Az átalakulással létrejövő gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezetében így kimutatásra kerülő üzleti vagy cégérték összege nem haladhatja meg a beolvadó (megszűnő) gazdasági társaságban lévő részesedés megszerzésekor a bekerülési értékben érvényesített üzleti vagy cégértéket.

(4b) Összeolvadás esetén az átalakulással létrejövő gazdasági társaság vagyommérleg-tervezetében a megszűnő gazdasági társaság(ok)ban lévő részesedések kiszűrése során is kimutatható üzleti vagy cégérték a (4a) bekezdésben foglaltak megfelelő alkalmazásával.”

226. § (1) Az Szt. 152. §-a a következő (2c) és (2d) bekezdéssel egészül ki:

„(2c) A (2) bekezdés szerinti akkreditált szervezetet a nyilvántartásba vételt végző szervezet a könyvviteli szolgáltatást végzők továbbképzésében közreműködő szervezetként nyilvántartásba veszi. Az akkreditált továbbképző szervezetek nyilvántartása tartalmazza a szervezet:

a) nevét, adószámát,

b) cégnyilvántartási vagy bírósági nyilvántartási számát,

c) képviselőjének nevét,

d) székhelyét, levelezési címét,

e) telefonszámát, elektronikus elérhetőségét,

f) nyilvántartásba vételi sorszámát (akkreditációs sorszámát),

g) nyilvántartásba vételének (akkreditációjának) időpontját,

h) továbbképzési tevékenységével összefüggésben a nyilvántartásba vételt végző szervezet által lefolytatott ellenőrzések eredményét,

i) nyilvántartásból való törlésének (akkreditáció visszavonásának) időpontját és indokát.

(2d) A nyilvántartásba vételt végző szervezet az akkreditált továbbképző szervezetek nyilvántartásában szereplő adatokat a továbbképzésen résztvevők ellenőrzése, valamint egyéb hatósági és bírósági eljárásban történő felhasználás céljából az akkreditált továbbképző szervezet nyilvántartásból való törlését követően 6 évig megőrzi.”

(2) Az Szt. 152. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A megvalósított továbbképzésekről és a továbbképzésen résztvevőkről a (2) bekezdés szerinti akkreditált szervezet köteles nyilvántartást vezetni és a továbbképzéssel összefüggő dokumentumokat 6 évig megőrizni. A nyilvántartás tartalmazza:

a) az akkreditált szervezet sorszámát, nevét, címét,

b) a résztvevők adatait:

ba) regisztrálási számát,

bb) családi és utónevét,

bc) születési családi és utónevét,

bd) születési helyét, idejét,

be) anyja születési családi és utónevét,

bf) lakcímét (irányítószám, helység, utca, házszám),

c) a továbbképzés azonosító adatait és kreditpontértékét,

d) a teljesítésről kiállított igazolás sorszámát.

(5) A (2) bekezdés szerinti akkreditált szervezet a résztvevők továbbképzési kötelezettsége teljesítésének igazolásához szükséges adatokat, a (4) bekezdés b) és c) pontja szerinti adattartalommal, megküldi a nyilvántartásba vételt végző szervezetnek a 151. § (4) bekezdése szerinti kormányrendeletben meghatározott módon.”

227. § Az Szt. 177. §-a a következő (70)–(72) bekezdéssel egészül ki:

„(70) E törvénynek az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló 2018. évi XLI. törvénnyel megállapított 139. § (4), (4a) és (4b) bekezdését, 141. § (9) bekezdését az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló 2018. évi XLI. törvény hatálybalépését követően indult beolvadásokra, összeolvadásokra lehet alkalmazni.

(71) E törvénynek az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló 2018. évi XLI. törvénnyel megállapított 2/A. § (1)–(5) bekezdését, 3. § (3) bekezdés 3. és 4. pontját, 11. § (3) bekezdését, 16. § (4) bekezdését, 20. § (4) és (5b) bekezdését, 33. § (7) bekezdését, 77. § (3) bekezdés d) és k) pontját, 78. § (4) bekezdését, 81. § (2) bekezdés k) pontját, 81. § (3) bekezdés f) pontját, 84. § (1) bekezdését, 84. § (3) bekezdés g) pontját, 84. § (7) bekezdés m) pontját, 85. § (1a) bekezdés e) pontját, 85. § (3) bekezdés n) pontját, 88. § (7) bekezdését, 95/B. § (3) bekezdését, 96. § (4) bekezdését, 114. § (1) bekezdését, 114/A. § 9. és 17. pontját, 114/B. § (4) bekezdés e) és f) pontját, 114/I. §-át, 116. § (1)–(2) bekezdését, 130. § (5) bekezdés b) és c) pontját, 134. § (2) és (5) bekezdését, 134/B. § (6a) bekezdését, 136. § (3) bekezdését, 153. § (1) és (5) bekezdését, 154. § (8) bekezdését, 178. § (1) bekezdés f) pontját, 6. mellékletét és 7. mellékletét először a 2019. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.

(72) E törvénynek az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló 2018. évi XLI. törvénnyel megállapított 2/A. § (1)–(5) bekezdését, 3. § (3) bekezdés 3. és 4. pontját, 11. § (3) bekezdését, 16. § (4) bekezdését, 20. § (4) és (5b) bekezdését, 33. § (7) bekezdését, 77. § (3) bekezdés d) és k) pontját, 78. § (4) bekezdését, 81. § (2) bekezdés k) pontját, 81. § (3) bekezdés f) pontját, 84. § (1) bekezdését, 84. § (3) bekezdés g) pontját, 84. § (7) bekezdés m) pontját, 85. § (1a) bekezdés e) pontját, 85. § (3) bekezdés n) pontját, 88. § (7) bekezdését, 95/B. § (3) bekezdését, 96. § (4) bekezdését, 114. § (1) bekezdését, 114/A. § 9. és 17. pontját, 114/B. § (4) bekezdés e) és f) pontját, 114/I. §-át, 116. § (1)–(2) bekezdését, 130. § (5) bekezdés b) és c) pontját, 134. § (2) és (5) bekezdését, 134/B. § (6a) bekezdését, 136. § (3) bekezdését, 153. § (1) és (5) bekezdését, 154. § (8) bekezdését, 178. § (1) bekezdés f) pontját, 6. mellékletét és 7. mellékletét a 2018. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is alkalmazni lehet.”

- 18. 116. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében az „a Tanács 1983. június 13-i 83/349/EGK irányelve” szövegrész helyébe az „az Európai Parlament és a Tanács 2013. június 26-i 2013/34/EU irányelve” szöveg,

- 19. 116. § (2) bekezdésében az „a Tanács 1983. június 13-i 83/349/EGK irányelvével” szövegrész helyébe az „az Európai Parlament és a Tanács 2013. június 26-i 2013/34/EU irányelvével” szöveg,

- 22. 136. § (3) bekezdésében a „137–143. §-ban” szövegrész helyébe a „137–141. §-ban” szöveg,

- 23. 141. § (9) bekezdésében a „részesedések értékét” szövegrész helyébe a „részesedések 139. § (4a)–(4b) bekezdés szerinti üzleti vagy cégértékkel csökkentett értékét” szöveg,

- 24. 152. § (2a) bekezdés c) pontjában a „2007. évi CXXXVI. törvény 3. § r) pontja” szövegrész helyébe a „2017. évi LIII. törvény 3. § 38. pontja” szöveg,

- 26. 178. § (1) bekezdés f) pontjában a „végelszámolás” szövegrész helyébe a „végelszámolás, valamint a felszámolás” szöveg

230. § Hatályát veszti az Szt.

- 1. 3. § (6) bekezdés 3. pontjában az „a kockázati tőkejegy,” szövegrész,

- 2. 177. § (67) bekezdésében az „a Diákhitel Központ Zrt. és” szövegrész.

231. § A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 9/F. § (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(Nem kell igazgatási szolgáltatási díjat fizetni)

„e) az 50. § (2c) bekezdés szerinti igazolás kiadásáért.”

232. § A Kkt. 33. § (1) bekezdése a következő p) és q) ponttal egészül ki:

(A kamarai tag könyvvizsgálók nyilvántartása – az egyes kamarai tagokra vonatkozóan – a következő adatokat tartalmazza:)

„p) az 50. § (2c) bekezdése szerinti igazolás megszerzésének időpontja, illetve érvényességének időtartama,

q) az IFRS minősítéshez kapcsolódó szakmai minősítő vizsga követelményeinek való megfelelésre vonatkozó igazolás, valamint a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 10. § (6) bekezdés b) pontja szerinti IFRS mérlegképes könyvelői szakképesítés-ráépülést igazoló bizonyítvány száma, kelte és a kiállító intézmény neve.”

233. § A Kkt. 41. § (3) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(A kamara a könyvvizsgáló céget törli a nyilvántartásból)

„d) a könyvvizsgáló cég nyilvántartásból való törlése fegyelmi eljárás során kiszabott fegyelmi büntetés alkalmazása esetén.”

234. § A Kkt. 44. § (1) bekezdése a következő q) ponttal egészül ki:

(A könyvvizsgáló cégek nyilvántartása – az egyes könyvvizsgáló cégekre vonatkozóan – a következő adatokat tartalmazza:)

„q) az 50. § (2c) bekezdése szerinti igazolás megszerzésének időpontja, illetve érvényességének időtartama.”

235. § (1) A Kkt. 50. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2a) A kamarai tag könyvvizsgáló a Hpt. 8. § (4) bekezdése szerinti hitelintézetnél (a továbbiakban: bank) pénzügyi intézményi minősítés birtokában is csak akkor végezhet a 3. § (1) bekezdés a) pontja szerinti jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet, ha rendelkezik a közfelügyeleti hatóság által elismert, a feltételek teljesülésének igazolása iránti kérelem benyújtását megelőző 5 éven belüli:

a) a (2) bekezdés a) pontja szerinti banknál végzett számviteli, ellenőrzési gyakorlattal, vagy

b) legalább egy üzleti évre kiterjedően banknál végzett 3. § (1) bekezdés a) pontja szerinti jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói gyakorlattal, vagy

c) a (2) bekezdés b) pontja szerint a pénzügyi intézményi minősítésű kamarai tag könyvvizsgáló mellett banknál végzett jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátásában való közreműködéssel.”

(2) A Kkt. 50. § (2c) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2c) A (2a) és (2b) bekezdés szerinti feltételek teljesülésének elismeréséről a közfelügyeleti hatóság igazolást állít ki, és az igazolásról szóló döntés véglegessé válásával egyidejűleg értesíti a kamarát. A feltételek teljesülésének elismerését a kamara rögzíti a kamarai nyilvántartásokban, és közzéteszi a honlapján.”

(3) A Kkt. 50. §-a a következő (2d) bekezdéssel egészül ki:

„(2d) A (2c) bekezdés szerinti igazolás, a kiállításának naptári évét követő naptári év utolsó napjáig jogosít banknál a 3. § (1) bekezdés a) pontja szerinti jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálatra vonatkozó megbízás elfogadására.”

236. § A Kkt. 89. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az okleveles könyvvizsgálói képzést az okleveles könyvvizsgálói képzési programba való felvételtől számított 3 éven belül meg kell kezdeni.”

237. § A Kkt. 90. § f) és g) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

[Az okleveles könyvvizsgálói képzés főbb tanulmányi területei (a továbbiakban: modulok):]

„f) könyvvizsgálat és ellenőrzés,

g) pénzügyi és számviteli információs rendszerek.”

238. § A Kkt. 97. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) A gyakorlati időbe kérelemre beszámítható a könyvvizsgáló jelölt által az okleveles könyvvizsgálói képzés számvitel és elemzés moduljának teljesítése és a könyvvizsgáló jelölti névjegyzékbe vétele közötti időben a (3) bekezdés szerinti, a kamara alapszabályában és mentori szabályzatában meghatározott módon szerzett, legalább 1 éves gyakorlat.”

239. § A Kkt. a következő alcímmel és 146/A. §-sal egészül ki:

„Pártoló személy, pártoló szervezet és szenior könyvvizsgáló

146/A. § (1) A kamara az alapszabályában és egyéb önkormányzati szabályzatában meghatározott feltételekkel pártoló személyi, pártoló szervezeti és szenior könyvvizsgálói jogviszonyt létesíthet.

(2) A pártoló személy, a pártoló szervezet és a szenior könyvvizsgáló kamarai nyilvántartásba vétele és a nyilvántartásból való törlése tekintetében a kamara felvételi bizottsága jár el, amely a pártoló személyi, a pártoló szervezeti és a szenior könyvvizsgálói jogviszony fennállásáról igazolást ad.

(3) A pártoló személyt, a pártoló szervezetet és a szenior könyvvizsgálót az (5) és (6) bekezdésben foglaltak kivételével nem illetik meg a kamarai tagságból eredő jogok és nem terhelik az abból fakadó kötelezettségek.

(4) A pártoló személyi, a pártoló szervezeti és a szenior könyvvizsgálói jogviszony Magyarország területén jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység végzésére és a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységen kívüli egyéb szakmai szolgáltatás nyújtására nem jogosít.

(5) A pártoló személy, a pártoló szervezet és a szenior könyvvizsgáló jogosult:

a) tanácskozási joggal részt venni a lakóhelye szerint illetékes területi szervezet és meghívás alapján a kamara egyéb szerveinek tevékenységében,

b) igénybe venni a kamara által nyújtott – a kamara alapszabálya és egyéb önkormányzati szabályzata által meghatározott körű – szolgáltatásokat.

(6) A pártoló személy, a pártoló szervezet és a szenior könyvvizsgáló köteles:

a) megtartani a kamara alapszabálya és egyéb önkormányzati szabályzatai rá vonatkozó előírásait,

b) a kamara alapszabálya által megállapított éves díjat megfizetni.”

240. § A Kkt. 160. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A minőségellenőrnek az érintett gazdálkodó tevékenységéhez igazodó, legalább hároméves szakmai gyakorlattal kell rendelkeznie, ha a (2) bekezdés hatálya alá nem tartozó egyéb, sajátos tevékenységet végző gazdálkodó tekintetében ellátott, jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységre vonatkozó kamarai minőségellenőrzésben vesz részt.”

241. § A Kkt. 163. §-ának d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő e) ponttal egészül ki:

(A bizottság a minőségellenőrt törli a nyilvántartásból, ha)

„d) a 161. § (4) bekezdése szerinti igazolás 5 éves időtartama lejár,

e) a minőségellenőr elhalálozott.”

242. § A Kkt. 164. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A bizottság felmenti a minőségellenőrt e feladatköréből, ha megbízatásának tartósan nem, vagy nem megfelelően tesz eleget.”

243. § A Kkt. 170. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Minőségellenőrzés során a határozat meghozatalára nyitva álló határidő az ellenőrzés megindításától számított 90 nap.”

244. § A Kkt. 173/A. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A vizsgálat során a határozat meghozatalára nyitva álló határidő a vizsgálat megindításától számított 90 nap.”

245. § A Kkt. „Átmeneti rendelkezések” című alcíme a következő 208/N. §-sal egészül ki:

„208/N. § (1) Azoknak a 159. § (1) bekezdése szerinti minőségellenőröknek, akiket a kamara az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló 2018. évi XLI. törvénnyel megállapított 161. § (4) bekezdése hatálybalépését megelőzően nyilvántartásba vett, a nyilvántartásba vételről kiállított igazolásuk a 161. § (4) bekezdése hatálybalépését követő 5 évig érvényes.

(2) E törvénynek az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló 2018. évi XLI. törvénnyel megállapított 170. § (4) és (6) bekezdését, 173/A. § (5) bekezdését, valamint a 173/B. § (15) bekezdését az azok hatálybalépését követően indult eljárásokra kell először alkalmazni.”

246. § A Kkt.

- 1. 5. § nyitó szövegrészében az „A közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól” szövegrész helyébe az „Az általános közigazgatási rendtartásról” szöveg,

- 2. 44. § (3) bekezdésében az „l) és m) pontjában” szövegrész helyébe az „l), m) és q) pontjában” szöveg,

- 3. 50. § (2b) bekezdésében a „megfelel a (2a) bekezdésben foglalt feltételeknek” szövegrész helyébe a „rendelkezik a (2a) bekezdés szerinti feltételek teljesülésének elismeréséről szóló igazolással” szöveg,

- 4. 67/A. § (3) bekezdésében az „igazgató tanácsa és felügyelő testülete részére” szövegrész helyébe az „igazgató tanácsa, felügyelő testülete részére, valamint a közfelügyeleti hatóság elektronikus elérhetőségére” szöveg,

- 5. 89. § (1) bekezdésében az „5 naptári év” szövegrész helyébe „a képzési idő kezdő napjától számított 5. év utolsó napjáig tart” szöveg,

- 6. 98. § (1) bekezdés a) pontjában a „megfelel a 11. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott feltételeknek” szövegrész helyébe a „rendelkezik okleveles könyvvizsgálói szakképesítéssel” szöveg,

- 7. 149. § (2) bekezdésében az „a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól” szövegrész helyébe az „az általános közigazgatási rendtartásról” szöveg,

- 8. 161. § (4) bekezdésében az „igazolást” szövegrész helyébe az „5 évre szóló igazolást” szöveg,

- 9. 170. § (4) bekezdésében a „tizenöt napon” szövegrész helyébe a „8 napon” szöveg,

- 10. 173/B. § (15) bekezdésében a „60 nap” szövegrész helyébe a „90 nap” szöveg,

- 11. 193. § (4) bekezdésében a „március 31-éig” szövegrész helyébe az „április 30-áig” szöveg

lép.

247. § Hatályát veszti a Kkt.

- 1. 41. § (1) bekezdés b) pontja,

- 2. 52. § (3) bekezdésében az „egyidejűleg vissza kell vonni az 50. § (6) bekezdése szerinti igazolást is” szövegrész,

- 3. 82. § nyitó szövegrészében a „felnőttképzésről szóló törvényben előírtak figyelembevételével” szövegrész,

- 4. 83. § (1) bekezdésben az „– a felnőttképzésről szóló törvény szerinti –” szövegrész,

- 5. 83. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében a „– felnőttképzésről szóló törvényben előírtak figyelembevételével –” szövegrész,

- 6. 91. § (2) bekezdés c) pontja,

- 7. 112. § b) pontjában az „a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység gazdálkodó szervezetek (szervezetek) számára történő engedélyezéséről és az engedély megszűnéséről,” szövegrész.

248. § (1) A szabályozott ingatlanbefektetési társaságokról szóló 2011. évi CII. törvény (a továbbiakban: Szit. tv.) 3. § (3) bekezdés a) pontja az alábbi ae) alponttal egészül ki:

(Szabályozott ingatlanbefektetési társaság az a nyilvánosan működő részvénytársaság lehet, amely

kizárólag)

„ae) épületépítési projekt szervezése (TEÁOR 4110);”

(tevékenységet végez;)

(2) A Szit. tv. 3. § (3) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Szabályozott ingatlanbefektetési társaság az a nyilvánosan működő részvénytársaság lehet, amely)

„c) a létesítő okirata alapján, az ügyvezetés előterjesztésében, az éves rendes közgyűlésen legalább az elvárt osztaléknak megfelelő mértékű osztalék jóváhagyására tesz javaslatot, amelynek elfogadása esetén az osztalékot a számviteli beszámoló jóváhagyását követő 30 kereskedési napon belül ki kell fizetni, azzal, hogy abban az esetben, ha a szabályozott ingatlanbefektetési társaság szabad pénzeszközeinek összege nem éri el az elvárt osztalék összegét, akkor az ügyvezetés a szabad pénzeszközök összegének legalább 90%-át javasolja osztalékként kifizetni;”

(3) A Szit. tv. 3. § (3) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Szabályozott ingatlanbefektetési társaság az a nyilvánosan működő részvénytársaság lehet, amely)

„g) kizárólag törzsrészvényt, elsőbbségi részvényt (kivéve a Ptk. 3:232. § (2) bekezdése szerinti jogot biztosító elsőbbségi részvényt) és dolgozói részvényt bocsát ki azzal, hogy osztalékelsőbbségi jog egyik részvényfajtához sem fűződhet. E rendelkezés alkalmazása során a h) pont hb) alpontja szerinti korlátozással kibocsátott részvénysorozat azonos tekintet alá esik a szabályozott ingatlanbefektetési társaság más törzsrészvény sorozatával;”

(4) A Szit. tv. 3. § (3) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Szabályozott ingatlanbefektetési társaság az a nyilvánosan működő részvénytársaság lehet, amely)

„i) a h) pont hb) alpontjának történő megfelelés esetén legalább a közkéz-hányad mértékének megfelelő névértékben törzsrészvények önálló sorozatát bevezeti a szabályozott piacra.”

(5) A Szit. tv. 3. §-a a következő (3b) bekezdéssel egészül ki:

„(3b) A (3) bekezdés h) pontjának alkalmazásában a részvényesek közvetett részesedésének mértékét a Ptk. 8:2. § (4) és (5) bekezdésének megfelelő alkalmazásával kell kiszámítani.”

249. § A Szit. tv. 3. § (7) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Szabályozott ingatlanbefektetési társaság projekttársasága csak olyan vállalkozás lehet,)

„a) amely a létesítő okirata alapján, az ügyvezetés előterjesztésében, az elvárt osztaléknak megfelelő mértékű osztalék kifizetésére tesz javaslatot, amelynek elfogadása esetén az osztalékot a számviteli beszámoló jóváhagyását követő 30 kereskedési napon belül ki kell fizetni, azzal, hogy abban az esetben, ha a szabályozott ingatlanbefektetési társaság projekttársasága szabad pénzeszközeinek összege nem éri el az elvárt osztalék összegét, akkor az ügyvezetés a szabad pénzeszközök összegének 100%-át javasolja osztalékként kifizetni, és”

250. § A Szit. tv. 8. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A szabályozott ingatlanbefektetési társaság eszközportfóliója az ingatlanokon kívül kizárólag a 3. § (3) bekezdés a) pontjában nevesített tevékenységek végzéséhez indokolt eszközöket, látra szóló és lekötött bankbetétet, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államok vagy a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet tagállama által kibocsátott állampapírt, nemzetközi pénzügyi intézmény által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt, elismert tőkepiacra bevezetett értékpapírt, valamint a projekttársaságai, más szabályozott ingatlanbefektetési társaság, főtevékenységként épületépítési projekt szervezésével (TEÁOR 4110) vagy lakó- és nem lakó épület építésével (TEÁOR 4120) foglalkozó gazdasági társaság tulajdoni részesedését tartalmazhatja, továbbá devizaárfolyamhoz kötött ingatlanügyletekből befolyó bevételek és az ingatlanügyletekhez kapcsolódó kiadások árfolyamkockázatának, valamint hitelfinanszírozás deviza- és kamatkockázatainak fedezése céljából kötött származtatott ügyleteket tartalmazhat. A mérlegfőösszeg 10%-át meghaladó értékű eszköz beszerzése kizárólag a szabályozott ingatlanbefektetési társaság felügyelőbizottságának előzetes jóváhagyása után lehetséges. Amennyiben a szabályozott ingatlanbefektetési társaság a Ptk. 3:285. §-a szerint egységes irányítási rendszerben működik, úgy a mérlegfőösszeg 10%-át meghaladó értékű eszköz beszerzéséhez kizárólag akkor tekinthető megadottnak az igazgatótanács előzetes hozzájárulása, ha a Ptk. 3:287. §-a szerinti független tagok többsége is a beszerzés jóváhagyása mellett szavazott.”

251. § A Szit. tv.

- 1. 2. § 4. pont a) alpontjában a „tisztségviselő, az igazgatótanács tagja” szövegrész helyébe a „tisztségviselő” szöveg,

- 2. 3. § (3) bekezdés d) pontjában a „foglalkozó” szövegrész helyébe a „vagy lakó- és nem lakó épület építésével (TEÁOR 4120) foglalkozó” szöveg,

- 3. 3. § (3) bekezdés h) pont ha) alpontjában a „dolgozói részvények” szövegrész helyébe a „dolgozói vagy elsőbbségi részvények” szöveg,

- 4. 3. § (3a) bekezdésében az „igazgatósága” szövegrészek helyébe az „ügyvezetése” szöveg,

- 5. 3. § (9) bekezdésében a „h) pontja” szövegrész helyébe a „h) pontjának hb) alpontja” szöveg

lép.

- 1. Az Szja tv. 1. számú melléklet 3. pont 3.5. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A közcélú juttatások körében adómentes:)

„3.5. a köztársasági elnök, a volt köztársasági elnök, az Országgyűlés elnöke által a számára biztosított előirányzat terhére közcélú felajánlás, adomány, vállalás címén közvetlenül magánszemélynek juttatott vagyoni érték;”

- 2. Az Szja tv. 1. számú melléklet 4. pont 4.7. alpont e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Egyes tevékenységekhez kapcsolódóan adómentes:)

„e) az Európai Unió bővítési és partnerségi politikájának intézményfejlesztési eszközei keretében, így különösen az ikerintézményi (Twinning) program keretében a magánszemély számára adott olyan, az Európai Unió által finanszírozott juttatás, amelynek mértékét az Európai Unió rendelkezése szerint állapítják meg, és amely a magánszemély külföldre történő kiutazásának és külföldi tartózkodásának költségei fedezetére szolgál (ideértve különösen az utazási költségtérítést és a napidíjat, de ide nem értve a szakértői díjat) azzal, hogy az adómentesség alkalmazása esetén a magánszemély a külföldre történő kiutazással és a külföldi tartózkodással kapcsolatban felmerülő költségeit semmilyen tevékenységéből származó bevételével szemben nem számolhatja el,”

- 3. Az Szja tv. 1. számú melléklet 7. pontja a következő 7.40–7.41. alponttal egészül ki:

(Egyéb indokkal adómentes:)

„7.40. a közlekedési alapismeretek tanfolyam és vizsga díjából jogszabály alapján visszatérített összeg;

7.41. a Kormány egyedi döntésével a központi költségvetés által biztosított forrás terhére, a lakosság széles köre részére a helyi önkormányzat közreműködésével természetben biztosított juttatás vagy ennek pénzbeli térítése révén megszerzett bevétel.”

- 1. Az Áfa tv. 4/A. számú melléklet I. alcím 5. pontjában a „255. §” szövegrész helyébe a „257. §” szöveg lép.

- 2. Az Áfa tv. 4/A. számú melléklet II. alcím címének helyébe az alábbi cím lép:

„II. Adatszolgáltatás személygépkocsi Közösségen belüli beszerzéséről, importjáról”

- 1. Az Art. 1. mellékletének 1.24. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(1. Az állami adó- és vámhatósághoz be kell jelenteni az adózó)

„1.24. a 17.2. pont szerint bejelentkező gazdasági társaság adózó külföldi pénzintézetnél vezetett valamennyi érvényes pénzforgalmi számlaszámát, a pénzforgalmi számlát vezető külföldi pénzintézet nevét, valamint a pénzforgalmi számla megnyitásának és lezárásának napját.”