2018. évi XL. törvény — mi változott? 2018. július 27.

1. § A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 39. § (12) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

(A Nemzeti Foglalkoztatási Alap költségvetésében külön előirányzat tartalmazza:)

„h) a költségvetési befizetéseket,”

2. § (1) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 39/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Nemzeti Foglalkoztatási Alappal a miniszter rendelkezik. A miniszter rendelkezési jogát a 39. § (12) bekezdés d) pontjában meghatározott előirányzat tekintetében a (2) bekezdés szerint a közfoglalkoztatásért felelős miniszterrel, a képzési alaprész tekintetében a (3) bekezdés szerint a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszterrel megosztva gyakorolja.”

(2) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 39/A. §-a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A képzési alaprész feletti alapkezelési feladatokat a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter, a szakmai feladatokat a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter látja el.

(4) A Nemzeti Foglalkoztatási Alap alaprészei és külön előirányzatai terhére miniszteri döntés csak a pénzügyi fedezet rendelkezésre állásának igazolását követően hozható. A fedezet rendelkezésre állásának igazolására a Nemzeti Foglalkoztatási Alap kezeléséért felelős miniszter által vezetett minisztérium jogosult.”

(3) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 39/A. § (8) és (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) A miniszter a Nemzeti Foglalkoztatási Alap év végi egyenlegének megóvása érdekében – a hatáskörébe tartozó előirányzat tekintetében a 39/A. § (1) bekezdése szerinti rendelkezési joggal rendelkező miniszter véleményének kikérésével – dönthet

a) a keletkezett többletbevételek felhasználásának mértékéről,

b) a kiadások évközi ütemezésének módosításáról,

c) a Nemzeti Foglalkoztatási Alap alaprészei és a külön előirányzatai kiadásainak csökkentéséről.

(9) A Nemzeti Foglalkoztatási Alap pénzeszközeinek – a képzési alaprész kivételével – felhasználásáról e törvény, valamint e törvény végrehajtására kiadott rendelet szerint a miniszter és az állami foglalkoztatási szervek gondoskodnak. A képzési alaprész pénzeszközeinek felhasználásáról a szakképzési hozzájárulásról szóló törvény alapján a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter, valamint az állami szakképzési és felnőttképzési szerv gondoskodik.”

(4) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 39/A. § (13) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(13) Felhatalmazást kap a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter, hogy a Nemzeti Foglalkoztatási Alap kezelésének és felhasználásának részletes szabályait – a képzési alaprész felhasználási szabályai kivételével – rendeletben határozza meg.”

3. § Hatályát veszti a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 39. § (12) bekezdés c) pontja.

4. § A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 26. §-a a következő (3b) bekezdéssel egészül ki:

„(3b) A bíróság a 22. § (1) bekezdés b) pontja szerint, a hitelező kérelmére indult eljárásokban a hitelező hozzájárulása nélkül megszünteti az eljárást, ha az adós a felszámolás kezdő időpontjáig igazolja, hogy a felszámolást elrendelő jogerős végzés alapjául szolgáló teljes követelést (tőke, kamatok, a hitelező eljárással felmerült költségei) megfizette a hitelezőnek. Az eljárás megszüntetéséről az a bíróság intézkedik, amelynél az igazolás benyújtásakor az eljárás folyamatban van. Az eljárást megszüntető végzésben a (3a) bekezdés szerinti tartalmi elemekről is rendelkezni kell.”

5. § A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény a következő 83/U. §-sal egészül ki:

„83/U. § A Magyarország 2019. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2018. évi XL. törvénnyel megállapított 26. § (3b) bekezdést a Magyarország 2019. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2018. évi XL. törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő – ideértve a hatálybalépéskor már elrendelt azon felszámolási eljárásokat is, amelyek esetében a felszámolást elrendelő jogerős végzés még nem került közzétételre – ügyekben is alkalmazni kell, akkor is, ha a megszüntetés tárgyában az elsőfokú határozatot már meghozták.”

6. § A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 30. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A közalkalmazotti jogviszonyt felmentéssel meg kell szüntetni, ha a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 18. § (2a) bekezdésében foglalt feltételt legkésőbb a felmentési idő leteltekor teljesítő közalkalmazott kérelmezi.

(5) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 18. § (2a) bekezdésében foglalt feltétel megállapításához szükséges jogosultsági időt a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv határozatával kell igazolni.”

7. § A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 4. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A törvény hatálya alá tartoznak:)

„a) Magyarország területén élő magyar állampolgárok, a bevándorolt és – azon nem Magyarországon élő külföldi, valamint a házastársa és eltartott leszármazója, valamint eltartott szülője kivételével, aki számára az idegenrendészeti hatóság a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény alapján nemzetgazdasági érdekből adott ki nemzeti letelepedési engedélyt – a letelepedett jogállású, valamint a menekültként vagy oltalmazottként elismert személyek,”

8. § A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi LXXXIV. törvény 10. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Nyugdíjbiztosítási Alap működtetésével kapcsolatos költségeket a központi nyugdíjbiztosítási szerv költségvetésében kell biztosítani, amelynek forrása a központi költségvetés pénzeszközei.”

9. § (1) Hatályát veszti a társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi LXXXIV. törvény 11. § (5) bekezdése.

(2) Hatályát veszti a társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi LXXXIV. törvény 4. § (2) bekezdésben az „a jóváhagyott működési kiadások külső forrásból nem biztosított fedezetének biztosítására,” szövegrész.

10. § A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény

- 1. 36. § (5a) bekezdésében a „2019.” szövegrész helyébe a „2020.” szöveg, a „2031.” szövegrész helyébe a „2032.” szöveg, és

- 2. 49/B. § (1) bekezdés b) pontjában a „töltötte be,” szövegrész helyébe a „töltötte be, és” szöveg

lép.

11. § Hatályát veszti a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény

- 1. 49. § 46. és 48. pontja, és

- 2. 49/B. § (1) bekezdés c) pontja.

14. § A védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról szóló 1995. évi XCIII. törvény 4. § (1) bekezdésében és 5. § (2) bekezdésében a „2018” szövegrész helyébe a „2022” szöveg lép.

19. § A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek állami felügyeletéről szóló 1998. évi XXXIX. törvény 2. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A Nyugdíjbiztosítási Alap kezelésével kapcsolatos költségeket a központi nyugdíjbiztosítási szerv költségvetésében kell meghatározni.”

21. § Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1c) bekezdése a következő c) és d) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)

„c) a rendeltetésmódosítási eljárás részletes szabályait, az eljáró hatóság kijelölését és az eljárás során vizsgálandó szempontokat,

d) építmény rendeltetésének engedélyhez kötött, de engedély nélküli kereskedelmi rendeltetésre változtatása vagy átalakítása miatt alkalmazható bírság összegét, a bírság kiszabásának részletes szabályait, valamint a beszedett bírság felhasználását”

(rendeletben állapítsa meg.)

22. § (1) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 18. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Öregségi teljes nyugdíjra az jogosult, aki

a) a születési évének megfelelő – az (1) bekezdésben meghatározott – öregségi nyugdíjkorhatárt (a továbbiakban: öregségi nyugdíjkorhatár) betöltötte, és

b) legalább húsz év szolgálati idővel rendelkezik.”

(2) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 18. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2a) Öregségi teljes nyugdíjra életkorától függetlenül jogosult az a nő is, aki legalább negyven év jogosultsági idővel rendelkezik.”

(3) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 18. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Öregségi résznyugdíjra az jogosult, aki

a) az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és

b) legalább tizenöt év szolgálati idővel rendelkezik.”

(4) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 67. § b) pontjában az „európai uniós rendelet” szövegrész helyébe az „európai uniós rendeletek (a továbbiakban: uniós rendeletek)” szöveg lép.

(5) Hatályát veszti a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény

- a) 18. § (4) bekezdése, és

- b) 102/E. §-a.

27. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 35. § (6) és (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A nemzeti letelepedési engedély iránti kérelmet

a) az első fokon eljáró hatóság hetven,

b) a másodfokon eljáró hatóság harminc

napon belül bírálja el.

(7) A nemzeti letelepedési engedély kiadása iránti eljárásban a jogszabályban meghatározott hatóság azon szakkérdésben, hogy a harmadik országbeli állampolgár letelepedése veszélyezteti-e Magyarország nemzetbiztonságát vagy közbiztonságát, az állásfoglalását

a) az elsőfokú eljárásban harminc,

b) a másodfokú eljárásban húsz

napon belül adja meg az eljáró idegenrendészeti hatóságnak, amely időtartam az ügyintézési határidőbe beleszámít.”

28. § (1) A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 37. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A letelepedési, nemzeti letelepedési vagy a bevándorlási engedélyt az idegenrendészeti hatóság visszavonhatja, ha)

„c) a harmadik országbeli állampolgár Magyarország területét hat hónapnál hosszabb ideig elhagyta.”

(2) A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 37. § (2) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A letelepedési, nemzeti letelepedési vagy a bevándorlási engedélyt az idegenrendészeti hatóság visszavonja, ha)

„e) az engedélyezéshez szükséges állampapír lejegyzése a harmadik országbeli állampolgár nemzeti letelepedési engedélye kiadásától számított 45 napon belül nem történt meg, vagy azt az értékesítésre jóváhagyott vállalkozás nem jelzi vissza az idegenrendészeti hatóságnak.”

29. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 87/O. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A nemzetgazdasági érdekből nemzeti letelepedési engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárt vagy családtagját érintő idegenrendészeti eljárások kivételével kézbesítési meghatalmazott az idegenrendészeti eljárásban nem járhat el. Kézbesítési meghatalmazottként a jogi képviselő jár el.”

30. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 110. § (18) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(18) E törvénynek az egyes migrációs tárgyú és ezekkel összefüggésben más törvények módosításáról szóló 2016. évi XXXIX. törvénnyel megállapított rendelkezéseit a hatálybalépést követően megindult ügyekben kell alkalmazni.”

31. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény „Átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 110/B. §-sal egészül ki:

„110/B. § (1) E törvénynek a Magyarország 2019. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2018. évi XL. törvénnyel megállapított rendelkezései hatálybalépését megelőzően, nemzetgazdasági érdekre hivatkozással benyújtott nemzeti letelepedési engedély iránti kérelemmel kapcsolatos eljárásban, amennyiben a bíróság az idegenrendészeti hatóság döntésének felülvizsgálata iránti közigazgatási perben hozott ítéletében az idegenrendészeti hatóságot új eljárásra kötelezi, a megismételt eljárás során a nemzeti letelepedési engedély iránti kérelem előterjesztésekor hatályos jogszabályt kell alkalmazni.

(2) A 37. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott visszavonási ok nem alkalmazható a nemzetgazdasági érdekre hivatkozással kiadott nemzeti letelepedési engedélyekre és az ezen a jogcímen kiadott nemzeti letelepedési engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár családtagja részére kiadott nemzeti letelepedési engedélyekre.

(3) A tartózkodási, illetve letelepedési jogosultság ellenőrzése céljából az Országgyűlés gazdasági ügyekért felelős bizottsága által jóváhagyott vállalkozások által e törvénynek a Magyarország 2019. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2018. évi XL. törvénnyel megállapított rendelkezései hatálybalépését megelőzően teljesített összesített adatszolgáltatást az idegenrendészeti hatóság 6 évig kezeli. Az adatszolgáltatás tartalmazza a tárgyhónapban kibocsátott értékpapírok számát, az értékpapírok tulajdonosainak, valamint gazdasági társaság esetén annak többségi tulajdonosa természetes személyazonosító adatait, továbbá a vállalkozás által lejegyzett államkötvények számát, valamint azt, hogy a lejegyzés mely kérelmezők befizetéseiből történt.

(4) Az Országgyűlés gazdasági ügyekért felelős állandó bizottsága által jóváhagyott vállalkozás köteles az idegenrendészeti hatóság részére a 2018. szeptember 30-ig összesített adatszolgáltatást teljesíteni, amely tartalmazza a lejegyzett államkötvény darabszámát, sorozatszámát, az állampapír-vásárlás dátumát, azon harmadik országbeli állampolgár, valamint gazdasági társaság esetén annak többségi tulajdonosa természetes személyazonosító adatait, akinek részére az adott sorozatszámú értékpapír értékesítése megtörtént, a kibocsátott értékpapír darabszámát, sorozatszámát, az értékesítés dátumát.”

32. § Hatályát veszti a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény

- 1. 32. § (6) bekezdése,

- 2. 35/A.–35/C. §-a,

- 3. 110. § (11)–(17) bekezdése,

- 4. 111. § (9) bekezdése.

36. § Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény 43/A. § (1) bekezdés c) pontjában a „töltötte be,” szövegrész helyébe a „töltötte be, és” szöveg lép.

37. § Hatályát veszti az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény 43/A. § (1) bekezdés d) pontja.

38. § A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény 40. § (3) és (4) bekezdésében a „2019.” szövegrész helyébe a „2020.” szöveg lép.

39. § A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 7. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A (6) bekezdés nem alkalmazható, ha a miniszterelnök a miniszternek személyi illetményt állapít meg a 39/A. § szerint.”

40. § A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 17. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az ülésről készült összefoglaló eredeti példányát és mellékleteit a Miniszterelnöki Kormányiroda őrzi. Az ülésről készült dokumentáció anyaga nem selejtezhető, maradandó értékű iratnak minősül; kezelésére és megismerésére a köziratok védelméről, a minősített adat védelméről, továbbá a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló rendelkezéseket kell alkalmazni.

(6) Az összefoglaló készítésének, valamint belső kormányzati felhasználásának részletes szabályait, feltételeit a Kormány normatív határozatban határozza meg.”

41. § A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény az „A miniszter javadalmazása” című alcíme a következő 39/A. §-sal egészül ki:

„39/A. § (1) A miniszterelnök a miniszter részére az e törvényben meghatározott javadalmazásra vonatkozó szabályoktól eltérő személyi illetményt állapíthat meg.

(2) A személyi illetmény a tárgyév március 1-jétől a következő év február végéig terjedő időszakra állapítható meg.

(3) A személyi illetmény havi összege nem haladhatja meg a miniszter által irányított vagy felügyelt központi államigazgatási szerv, központi államigazgatási szervnek nem minősülő költségvetési szerv, illetve a miniszter tulajdonosi joggyakorlása alatt álló gazdasági társaság által ugyanazon személynek a tárgyévet megelőző évben kifizetett, a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint munkaviszonyból származó jövedelemnek minősülő, legnagyobb éves jövedelem egytizenkettedét.

(4) A miniszter részére személyi illetmény alkalmazása esetén illetménykiegészítés, pótlék nem fizethető.”

42. § A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény a következő 92. §-sal egészül ki:

„92. § A Magyarország 2019. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2018. évi XL. törvénnyel megállapított 39/A. § (2) bekezdését a 2018. évben azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a személyi illetmény 2018. augusztus 1-jétől 2019. február végéig terjedő időszakra állapítható meg.”

43. § Hatályát veszti a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 17. § (2) bekezdése

45. § A világörökségről szóló 2011. évi LXXVII. törvény a következő 4/B. §-sal egészül ki:

„4/B. § (1) Amennyiben a világörökségi helyszínen fennálló állami tulajdonban álló épület, műtárgy egyéb közterületi építmény (a továbbiakban együtt: építmény) nem illeszkedik a világörökségi helyszín egységes településképi megjelenéséhez, vagy ellehetetleníti a világörökségi helyszín, mint kiemelkedő egyetemes érték fenntartására és bemutatására irányuló fejlesztési tervek megvalósítását, a kulturális örökség védelméért felelős miniszter az építésügyi szabályozásért és építéshatósági ügyekért felelős miniszter egyetértésével kezdeményezheti az állam tulajdonosi jogait gyakorló szervnél az ingatlan átépítését, bontását.

(2) A kulturális örökség védelméért felelős miniszter kezdeményezése alapján az állam tulajdonosi jogait gyakorló szerv megteszi az állami tulajdonú építmény átépítése vagy bontása érdekében szükséges intézkedéseket.”

48. § (1) A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény 13. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az alaprész feletti rendelkezési jogot a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásról szóló 1991. évi IV. törvény 39/A. § (1) bekezdése határozza meg.”

(2) A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény 20. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az alaprészből nyújtott támogatások részletes feltételeiről támogatási szerződésben – az állami szakképzési és felnőttképzési szerv részére nyújtott támogatások esetében támogatói okiratban – kell rendelkezni. A szerződést az alaprész kezelésére vonatkozó eljárásrendben meghatározottak szerint az állami szakképzési és felnőttképzési szerv köti meg.”

49. § Hatályát veszti a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény

- 1. 7. § (1) bekezdés záró szövegrészében az „a korhatár előtti ellátás kezdő napján biztosítással járó jogviszonyban nem áll,” szövegrész, és

- 2. 9. § (1) bekezdés záró szövegrészében az „a szolgálati járandóság kezdő napján biztosítással járó jogviszonyban nem áll,” szövegrész.

50. § Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 64. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„64. § Az Alapot a miniszter által miniszteri rendeletben kijelölt szervezet (a továbbiakban: Alapkezelő) kezeli. Az Alapkezelő felel a kollégiumi döntések előkészítésének és végrehajtásának törvényességéért.”

55. § A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 9. §-a a következő (3)–(10) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően a kormányzati szektorba sorolt, a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti pénzügyi intézmény (a továbbiakban: kormányzati szektorba sorolt pénzügyi intézmény) adósságot keletkeztető ügyletet érvényesen a (4)–(10) bekezdésben foglaltak figyelembevételével köthet. E rendelkezést nem kell alkalmazni a naptári éven belül lejáró adósságot keletkeztető ügyletekre.

(4) A Kormány legkésőbb a költségvetési évre vonatkozó költségvetési törvényjavaslat Költségvetési Tanács számára, a 24. § (1) bekezdés a) pontja szerint történő benyújtásáig meghatározza azt az összeget (a továbbiakban: keretszám), amelyet a kormányzati szektorba sorolt pénzügyi intézmény költségvetési év utolsó napján fennálló, a 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti konszolidált adósságállománya nem haladhat meg. A Kormány a költségvetési év során – az államháztartásért felelős miniszter kezdeményezésére – az államadósság-mutató e törvény szerint meghatározott alakulásának veszélyeztetése nélkül módosíthatja az előző évben meghatározott értéket.

(5) A Kormány a (4) bekezdés szerinti keretszámot a kormányzati szektorba sorolt pénzügyi intézmény 3. § (1) bekezdés a)–e) pontjai szerinti adósságállománya, és a pénzügyi intézmény által elfogadott betétekből eredő adósságállománya együttes összegére határozza meg.

(6) A Kormány (4) bekezdés szerinti döntéseit az államháztartásért felelős miniszter kezdeményezi, állami tulajdonú kormányzati szektorba sorolt pénzügyi intézmény esetén annak tulajdonosi joggyakorlását ellátó szerv véleményének kikérésével. A Kormány döntései a kormányzati szektorba sorolt pénzügyi intézmény legalább hároméves középtávú üzleti stratégiájának bemutatásával kezdeményezhetők.

(7) Állami tulajdonú kormányzati szektorba sorolt pénzügyi intézmény esetén annak tulajdonosi joggyakorlását ellátó szerv gondoskodik a középtávú üzleti stratégiának, az éves üzleti tervnek, valamint az éves forrásbevonási tervnek a Kormány (4) bekezdés szerinti döntésével való összhangjáról. Egyéb esetben az államháztartásért felelős miniszter gondoskodik a keretszám kormányzati szektorba sorolt pénzügyi intézménnyel történő megismertetéséről.

(8) A kormányzati szektorba sorolt pénzügyi intézmény a keretszám betartásának alakulásáról évente legalább négy alkalommal a Kormány rendeletében meghatározott tartalommal adatot szolgáltat az államháztartásért felelős miniszternek. Amennyiben az egyes adatszolgáltatások közötti időszakban a keretszám betartását befolyásoló esemény következik be, vagy kockázat merül fel, arról a kormányzati szektorba sorolt pénzügyi intézmény haladéktalanul értesíti az államháztartásért felelős minisztert és tulajdonosi joggyakorlóját.

(9) Amennyiben a (8) bekezdés szerinti adatok alapján az államháztartásért felelős miniszter az államadósság-mutató e törvény szerint meghatározott alakulásának veszélyeztetését jelzi előre, a Kormánynál az államadósságra vonatkozó követelmények betartásához szükséges intézkedést kezdeményezhet.

(10) Az államháztartásért felelős miniszter a kormányzati szektorba sorolt pénzügyi intézmény vagy a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának megőrzése érdekében a keretszámtól eltérő adósságot keletkeztető ügyletet is engedélyezhet. A döntés során a miniszter mérlegeli az államadósság-mutató alakulását, a mutatóra vonatkozó követelmény veszélyeztetéséből vagy be nem tartásából eredő hatás összevetését a pénzügyi intézmény vagy a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitása megőrzésének hatásával, a pénzügyi intézmény által a működőképessége tekintetében jelzett kockázatok mértékét.”

(2) A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 10. §-a a következő (9)–(10) bekezdéssel egészül ki:

„(9) Az önkormányzat az Áht. 96. § (1) bekezdésében és a 10/B.–10/D. §-ban foglaltaktól eltérően is vállalhat a Kormány előzetes hozzájárulásával kezességet és garanciát a többségi tulajdonában álló gazdasági társaság által vállalt kötelezettségek biztosítására, amennyiben e kötelezettségek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházás megvalósításához kapcsolódnak és nem minősülnek a 3. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti adósságot keletkeztető ügyletnek. A Kormány előzetes hozzájárulása során a beruházás nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánításának indokait és annak az önkormányzat gazdálkodási helyzetére gyakorolt várható hatásait vizsgálja.

(10) Az önkormányzatnak a (9) bekezdés szerinti kezesség-, illetve garanciavállalására vonatkozó kérelmét a helyi önkormányzatokért felelős miniszterhez és az államháztartásért felelős miniszterhez kell benyújtania.”

57. § A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 10/E. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A Kormány eltekinthet a (2) bekezdésben foglaltak alkalmazásától, amennyiben a szerződés-módosítás vagy az adósságmegújítás során keletkező ügylet az eredetivel megegyező, vagy kedvezőbb kondíciót tartalmaz az ügyletet keletkeztető, kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetnek nem minősülő, 100%-os önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaság vagy az ilyen gazdasági társaság 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság számára.”

58. § A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 23. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Tanács)

„a) az Alaptörvény 44. cikk (2) bekezdésében foglaltakkal összhangban véleményt nyilvánít a központi költségvetésről szóló törvény tervezetéről, ennek keretében külön is vizsgálja a költségvetési hiány mértékét, valamint a 3/A. § (2) bekezdésének való megfelelést,”

59. § A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 24. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Ha a Tanács a (2) bekezdésben meghatározott határidőig a tervezettel kapcsolatos egyet nem értését jelezte, a Kormány a tervezetet ismételten megtárgyalja, és azt követően nyújtja be az Országgyűlésnek. A Kormány a benyújtással egyidejűleg, a törvényjavaslat indokolásában tájékoztatja az Országgyűlést arról, hogy a Tanács észrevételei alapján milyen módosításokat hajtott végre a törvénytervezetben, illetve indokolja a Tanács észrevételeinek esetleges elutasítását. Ha a Tanács véleményében azt állapította meg, hogy a törvénytervezet szerinti kormányzati szektor egyenlege nem felel meg a 3/A. § (2) bekezdése szerinti követelményeknek, akkor a Kormány a törvényjavaslat indokolásában köteles értékelni a 3/A. § (2) bekezdése szerinti követelmények teljesítését.”

60. § A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 45. § (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg)

„f) a kormányzati szektorba sorolt pénzügyi intézmény részére megállapított keretszám betartásának alakulásáról szóló adatszolgáltatás részletes szabályait.”

61. § A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 14. alcíme a következő 48. §-sal egészül ki:

„48. § (1) 2018. december 31-ig a 9. §-ban meghatározottaktól eltérően a kormányzati szektorba sorolt pénzügyi intézmény háromszázhatvanöt napon túli futamidejű adósságot keletkeztető ügyletet érvényesen az államháztartásért felelős miniszter előzetes hozzájárulásával köthet. A döntés során a miniszter mérlegeli az államadósság-mutató alakulását, a pénzügyi intézmény működőképességéhez szükséges és az intézmény fennálló kötelezettségeiből eredő forrásigény mértékét és ütemezését.

(2) A 9. § (4) bekezdése alapján a 2019. évre meghatározandó értéket a Kormány legkésőbb 2018. október 31-ig hagyja jóvá.”

62. § A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény

- 1. 10. § (6) bekezdésében a „belül lejáró” szövegrész helyébe a „belül keletkeztetett és lejáró” szöveg,

- 2. 10/D. § (1) bekezdés b) pontjában az „az új futamidő” szövegrész helyébe az „a futamidő” szöveg

lép.

63. § Hatályát veszti a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény

- 1. 10/C. § (2) bekezdés a) pontjában a „hitelt folyósító” szövegrész, és

- 2. 10/C. § (2) bekezdés b) pontjában az „ , illetve az egyes törvényeknek a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvénnyel összefüggő, valamint egyéb célú módosításáról szóló 2013. évi CXLIII. törvény hatálybalépése előtt a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete” szövegrész.

64. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 11/A. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Kormány tagja, a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv, vagy más személy vagy szervezet tulajdonosi joggyakorlása alatt álló, az állam 100%-os tulajdonában lévő gazdasági társaság, vagy ezen gazdasági társaság 100%-os tulajdonában lévő gazdasági társaság, továbbá a helyi önkormányzat 100%-os tulajdonában lévő gazdasági társaság, vagy ezen gazdasági társaság 100%-os tulajdonában lévő gazdasági társaság (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: társaság) által ellátott állami vagy önkormányzati feladat, illetve végzett egyéb tevékenység (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: feladat) költségvetési szerv által történő átvételére, a társaság megszüntetésére, a megszüntetéssel összefüggő eljárások lefolytatására, a társaság jogainak és kötelezettségeinek rendezésére, a társaság tagjának helytállási kötelezettségére az ebben az alcímben foglaltakat kell alkalmazni.

(2) A Kormány az állami feladat központi költségvetési szerv általi átvételéről és a társaság e törvény alapján történő megszüntetéséről kormányrendelettel, a helyi önkormányzat képviselő-testülete az önkormányzati feladat költségvetési szerv általi átvételéről és a társaság e törvény alapján történő megszüntetéséről önkormányzati rendelettel dönt. Az átvétel időpontjának, a kormányrendelet, illetve az önkormányzati rendelet kihirdetésének és hatálybalépésének megállapításakor figyelemmel kell lenni az állami, illetve az önkormányzati feladat átvételéhez, valamint az ebben az alcímben és törvényben meghatározottak teljesítéséhez szükséges időigényre.”

65. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 11/A. §-a a következő (8a) bekezdéssel egészül ki:

„(8a) A (8) bekezdésben foglaltakon túl azon önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság ezen alcím alapján történő megszüntetése kizárt, amely a Gst. 3. § (1) bekezdése szerinti adósságot keletkeztető ügylettel rendelkezik.”

66. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 11/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A feladat átvételének időpontjában a társaság tulajdonában álló vagyon e törvény erejénél fogva ingyenesen az államra, illetve az önkormányzatra száll. Az állam tulajdonába került vagyon tekintetében a vagyonkezelői jog e törvény erejénél fogva ingyenesen az átvevő költségvetési szervet illeti meg. Az önkormányzat tulajdonába került vagyon tekintetében az önkormányzati feladat átvételének időpontjával vagyonkezelési szerződést kell kötni.”

67. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 11/C. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A társaságnak a 41. § (1) bekezdése szerinti tagsági, részesedési jogviszonyaiból, a 41. § (4) bekezdés szerinti ügyleteiből és – az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok kivételével – a Gst. 3. § (1) bekezdése szerinti adósságot keletkeztető ügyleteiből származó valamennyi joga és kötelezettsége a feladat átvételének időpontjában e törvény erejénél fogva az államra száll. A 41. § (1) bekezdése szerinti tagsági, részesedési jogviszonyokat a 11/A. § (2) bekezdése szerinti kormányrendeletben, illetve önkormányzati rendeletben meghatározottak szerint a feladat átvételének időpontját követő kilencven napon belül felül kell vizsgálni.”

68. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 51. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A Kormány rendeletben előírhatja, hogy a helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat, társulás, valamint a kincstári körön kívüli számlatulajdonosnak nem minősülő, az állam – közvetlen vagy közvetett – többségi tulajdonában álló gazdasági társaság kedvezményezett esetén az európai uniós forrásból, valamint a Kormány rendeletében meghatározott fejlesztési célú, nem európai uniós forrásból nyújtott költségvetési támogatások kizárólag a kincstárnál vezetett fizetési számlára folyósíthatók. A kedvezményezett a költségvetési támogatás célja szerinti kiadásokat kizárólag a kincstárnál vezetett fizetési számláról teljesíthet, azokat más célra – így különösen értékpapír-vásárlásra, kamatbevétel realizálására – még átmenetileg sem veheti igénybe.”

69. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 60/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„60/B. § A helyi önkormányzat kérelme alapján a kincstár által e törvény alapján benyújtott beszedési megbízás benyújtását a kincstár legfeljebb egy alkalommal, legfeljebb négy hónapra elhalasztja, vagy a már benyújtott beszedési megbízást visszavonja és legfeljebb négy hónappal később nyújtja csak be ismételten, ha a kérelmező igazolja, hogy az általa fizetendő munkabérek, illetmények és ellátások kifizetését a beszedési megbízás érvényesítése veszélyeztetné.”

70. § (1) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 79. § (2) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

(A kincstárban fizetési számlát kötelesek vezetni)

„g) a NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő zártkörűen működő Részvénytársaság,”

([az a)–k) pont a továbbiakban együtt: kincstári körön kívüli számlatulajdonosok].)

72. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 106/A. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A kincstár a törzskönyvi nyilvántartás vezetése során jogosult a törzskönyvi jogi személy vezetőjének elektronikus azonosítása és képviseleti jogosultságának igazolása céljából a Korm. rendeletben meghatározott adatokon túl az adóazonosító jelének nyilvántartására és kezelésére. A kincstár a törzskönyvi jogi személy vezetőjének adóazonosító jelét harmadik személy részére, jogszabályi felhatalmazás kivételével, nem teszi megismerhetővé.”

74. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV törvény 109. § (1) bekezdése a következő 6. ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg)

„6. az 51. § (4) bekezdése szerinti költségvetési támogatásokat, valamint e költségvetési támogatásoknak a kincstárnál vezetett fizetési számlára történő folyósításával és felhasználásával kapcsolatos részletes szabályokat,”

75. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV törvény 109. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:

„(6a) Felhatalmazást kap a helyi önkormányzat arra, hogy rendeletben állapítsa meg az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok feladatellátásának önkormányzati fenntartású költségvetési szerv által történő átvételének és a társaság e törvény alapján történő megszüntetésének részletes szabályait.”

76. § (1) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 111. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat, társulás, valamint a kincstári körön kívüli számlatulajdonosnak nem minősülő, az állam – közvetlen vagy közvetett – többségi tulajdonában álló gazdasági társaság, amennyiben a részére megítélt európai uniós forrásból nyújtott támogatás összege meghaladja az ötvenmillió forintot, az európai uniós forrásból származó költségvetési támogatások kincstáron kívüli fizetési számlán kezelt, még fel nem használt összegét a kincstárnál vezetett fizetési számlájára 2018. szeptember 30-ig átutalja. Ezt követően a kedvezményezett a költségvetési támogatás célja szerinti kiadásokat kizárólag a kincstárnál vezetett fizetési számláról teljesítheti. A támogató ellenőrzi az átutalási kötelezettség teljesítését, annak felszólítás ellenére történő elmaradása esetén a jogosulatlanul igénybe vett támogatás jogkövetkezményeit alkalmazza. E rendelkezést a 2018. október 31. napjáig lezáruló európai uniós projektek esetében nem kell alkalmazni”

(2) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 111. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Az állami adó- és vámhatóság 2018. október 1-jével a közhiteles törzskönyvi nyilvántartás részére egy egyszeri adatátadás keretében elektronikusan átadja a törzskönyvi jogi személy adószámát, valamint – a nyilvántartást vezető szerv adatszolgáltatása alapján azonosított – vezetője vagy a vezetői jogok gyakorlására ideiglenesen jogosult személy nevét és adóazonosító jelét nyilvántartásba vétel céljából. Az átadást követő naptól a törzskönyvi nyilvántartásba bejegyzett törzskönyvi jogi személy által bejelentett vezető adóazonosító jele, átadásra kerül az „Egyablakos rendszer” keretében az állami adó – és vámhatóság részére.

(6) Az (5) bekezdésben meghatározott azonosítás sikertelensége esetén a hiányzó személyes adatok feltöltését a kincstár hibakezelési eljárás keretében egyedileg hajtja végre a rendelkezésre álló adatok, illetve iratok alapján.”

- 1. 9. § a) pontjában a „hatáskör” szövegrész helyébe a „hatáskör (a továbbiakban együtt: alapítói jogok)” szöveg,

- 2. 9/A. alcím címében az „állami” szövegrész helyébe az „állami, valamint önkormányzati” szöveg,

- 3. 11/A. § (3) bekezdésében a „kormányrendeletben” szövegrész helyébe a „kormányrendeletben, illetve önkormányzati rendeletben” szöveg,

- 4. 11/A. § (3) bekezdés b) pontjában a „kormányrendelet” szövegrész helyébe a „kormányrendelet, illetve önkormányzati rendelet” szöveg,

- 5. 11/A. § (3) bekezdés c) pontjában az „államot” szövegrész helyébe az „államot, illetve az önkormányzatot” szöveg,

- 6. 11/A. § (3) bekezdés d) pontjában a „vagy” szövegrész helyébe a „vagy állami feladat átvétele esetén” szöveg,

- 7. 11/A. § (3) bekezdés e) pontjában, (4) bekezdés c) pontjában az „az állami feladat” szövegrész helyébe az „a feladat” szöveg,

- 8. 11/A. § (4) bekezdésében az „Az állami feladat” szövegrész helyébe az „A feladat” szöveg,

- 9. 11/A. § (4) bekezdés c) pontjában az „államnak” szövegrész helyébe az „államnak, illetve az önkormányzatnak” szöveg,

- 10. 11/A. § (4) bekezdés e) pontjában az „állammal” szövegrész helyébe az „állammal, illetve az önkormányzattal” szöveg,

- 11. 11/A. § (5) bekezdésében az „állam” szövegrészek helyébe az „állam, illetve az önkormányzat” szöveg,

- 12. 11/A. § (6) bekezdés d) pontjában az „állam” szövegrész helyébe az „állam, illetve az önkormányzat” szöveg,

- 13. 11/A. § (9) bekezdésében az „állami tulajdonban lévő” szövegrész helyébe az „állami, illetve önkormányzati tulajdonban” szöveg,

- 14. 11/A. § (9) bekezdésében az „állam” szövegrészek helyébe az „állam, illetve önkormányzat” szöveg,

- 15. 11/B. § (1) bekezdésében az „az állami feladat” szövegrész helyébe az „a feladat” szöveg,

- 16. 11/B. § (4) bekezdésében az „állami” szövegrész helyébe az „állami, illetve önkormányzati” szöveg,

- 17. 11/B. § (6) bekezdésében az „az állami feladat” szövegrészek helyébe az „a feladat” szöveg,

- 18. 11/C. § (1) bekezdésében az „Az állami feladat” szövegrész helyébe az „A feladat” szöveg,

- 19. 11/C. § (3) bekezdésében az „az állam” szövegrész helyébe az „az állam, illetve az önkormányzat” szöveg,

- 20. 11/C. § (5) bekezdésében az „Az állami feladat” szövegrész helyébe az „A feladat” szöveg,

- 21. 11/C. § (5) bekezdésében az „az állam” szövegrész helyébe az „az állam, illetve önkormányzat” szöveg,

- 22. 11/C. § (5) bekezdésében az „az államot” szövegrész helyébe az „az államot, illetve önkormányzatot” szöveg,

- 23. 11/C. § (5), (7) és (8) bekezdésében az „az állami feladat” szövegrész helyébe az „a feladat” szöveg,

- 24. 11/C. § (6) és (9) bekezdésében az „az állami feladat” szövegrész helyébe az „a feladat” szöveg, az „Az állami feladat” szövegrész helyébe az „A feladat” szöveg,

- 25. 11/D. § (2) és (3) bekezdésében a „kormányrendelet” szövegrész helyébe a „kormányrendelet, illetve önkormányzati rendelet” szöveg,

- 26. 11/D. § (2) bekezdésében a „kormányrendeletre” szövegrész helyébe a „kormányrendeletre, illetve az önkormányzati rendeletre” szöveg,

- 27. 11/D. § (2) bekezdésében az „az állami feladatot” szövegrész helyébe az „a feladatot” szöveg,

- 28. 11/D. § (3) bekezdésében az „az állami feladat” szövegrészek helyébe az „a feladat” szöveg,

- 29. 11/D. § (3) bekezdésében a „11/A. § (8) bekezdése” szövegrész helyébe a „11/A. § (8) és (8a) bekezdése” szöveg,

- 30. 11/D. § (5) bekezdésében a „11/A. § (8) bekezdésében” szövegrész helyébe a „11/A. § (8) és (8a) bekezdésében” szöveg,

- 31. 11/E. § (1) bekezdésében az „az állami feladatot” szövegrész helyébe az „a feladatot” szöveg,

- 32. 11/E. § (1) bekezdésében az „az állami feladat” szövegrészek helyébe az „a feladat” szöveg,

- 33. 11/F. § (1) bekezdésében az „Az állami feladat” szövegrész helyébe az „a feladat” szöveg,

- 34. 11/F. § (1), (12) és (13) bekezdésében az „az állami feladat” szövegrész helyébe az „a feladat” szöveg,

- 35. 11/F. § (1) és (8) bekezdésében a „közalkalmazotti, kormányzati szolgálati” szövegrész helyébe a „közalkalmazotti, közszolgálati tisztségviselői, kormányzati szolgálati” szöveg,

- 36. 11/F. § (7) bekezdésében a „közalkalmazotti, kormányzati szolgálati” szövegrészek helyébe a „közalkalmazotti, közszolgálati tisztségviselői, kormányzati szolgálati” szöveg,

- 38. 58. § (2) bekezdésében a „hónaptól a Kormány” szövegrész helyébe a „hónaptól a hatodik hónapig a Kormány” szöveg,

- 39. 105/B. § (1) bekezdésében a „bejelentési, adatszolgáltatási vagy nyilatkozattételi” szövegrész helyébe a „bejelentési vagy adatszolgáltatási” szöveg, és

- 40. 109. § (1) bekezdés 39. pontjában a „bejelentési, adatszolgáltatási vagy nyilatkozattételi” szövegrész helyébe a „bejelentési vagy adatszolgáltatási” szöveg

- 3. 111. § (12) és (32) bekezdése.

- 1. 9/A. alcím címében a „központi” szövegrész,

- 2. 11/A. § (3) bekezdés b) pontjában a „központi” szövegrész,

- 3. 11/E. § (1) bekezdésében a „központi” szövegrészek,

- 4. 11/E. § (2) bekezdésében a „központi” szövegrész,

79. § A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 7. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A nemzeti vagyongazdálkodás feladata a nemzeti vagyon megőrzése, értékének és állagának védelme, rendeltetésének megfelelő, az állam, az önkormányzat mindenkori teherbíró képességéhez igazodó, elsődlegesen a közfeladatok ellátásához és a mindenkori társadalmi szükségletek kielégítéséhez szükséges, egységes elveken alapuló, átlátható, hatékony és költségtakarékos működtetése, értéknövelő használata, hasznosítása, gyarapítása, továbbá az állam vagy a helyi önkormányzat feladatának ellátása szempontjából feleslegessé váló vagyontárgyak elidegenítése. A kiemelt kulturális örökségvédelmi és természetvédelmi szempontok – kulturális és természeti értékek jövő nemzedékek számára való megőrzése érdekében történő – érvényesítésének nem akadálya a vagyon értékváltozása.”

80. § A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény „A megszűnés” című alcíme a következő 62/A. §-sal egészül ki:

„62/A. § Ha a kormánytisztviselő a kormányzati szolgálati jogviszonya megszűnését vagy megszüntetését követő 30 napon belül újabb kormányzati szolgálati jogviszonyt létesít, kormányzati szolgálati jogviszonyát folyamatosnak kell tekinteni.”

81. § (1) A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 63. § (2) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A kormányzati szolgálati jogviszonyt felmentéssel meg kell szüntetni, ha)

„f) a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 18. § (2a) bekezdésében foglalt feltételt a felmentési idő leteltekor teljesítő kormánytisztviselő kérelmezi;”

(2) A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 63. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 18. § (2a) bekezdésében foglalt feltétel megállapításához szükséges jogosultsági időt a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv külön jogszabály szerinti határozatával kell igazolni.”

82. § (1) A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 69. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) A végkielégítést a felmentési idő utolsó napján kell kifizetni.”

(2) A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 69. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:

„(11) Ha a kormánytisztviselő a 62/A. § szerint új kormányzati szolgálati jogviszonyt létesít,

a) amennyiben végkielégítés illeti meg, egyhavi végkielégítésre jogosult, és a részére kifizetett végkielégítés összegének az egyhavi mértéken felüli részét az új jogviszony létesítésétől számított 30 napon belül a korábbi munkáltató részére köteles visszafizetni,

b) új jogviszonyában a végkielégítés alapjául szolgáló időszak számítása során a korábbi jogviszony alapján végkielégítésre jogosító idejét három év jogviszonyban töltött idővel csökkentett mértékben figyelembe kell venni.”

83. § A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 107. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A kormányzati szolgálati jogviszony megszűnése esetén, ha a munkáltató az arányos szabadságot nem adta ki, az arányos szabadságot (ha a kormánytisztviselőnek van fennmaradó szabadsága) úgy kell megváltani, hogy ha a kormánytisztviselő

a) a 62/A. § szerint új kormányzati szolgálati jogviszonyt létesít, a megváltással érintett arányos szabadságból a korábbi kormányzati szolgálati jogviszony megszűnése és az új kormányzati szolgálati jogviszony létesítése közötti időtartamra eső szabadságot – a közszolgálati tisztviselők és az állami tisztviselők jogviszonyának megszűnésével és megszüntetésével összefüggő egyes eljárási részletkérdésekről szóló kormányrendelet szerinti munkáltatói értesítés kézhezvételét követő 15 napon belül – meg kell váltani, és a fennmaradó szabadságot a létrejövő kormányzati szolgálati jogviszony alapján a kormánytisztviselőt megillető szabadsághoz hozzá kell számítani,

b) a 62/A. § szerint új kormányzati szolgálati jogviszonyt nem létesít, az arányos szabadságot a jogviszony megszűnését követő 40. napon kell megváltani.”

84. § A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 133. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) Ha a kormánytisztviselő a 62/A. § szerint év közben létesít új jogviszonyt, a korábbi munkáltató által tárgyévre megállapított eltérítés mértékére az új munkáltatónál a tárgyévben akkor jogosult, ha az új munkáltató a kormánytisztviselő jogviszony létesítését követő legalább 45, legfeljebb 60 napon belüli, soron kívüli teljesítményértékelése alapján azt részére megállapítja.”

85. § (1) A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 150. § (3) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A jubileumi jutalomra jogosító idő megállapításánál)

„g) a 62/A. § szerinti jogviszony-létesítés esetén a két jogviszony közötti időtartamot, és”

(töltött időt kell figyelembe venni.)

(2) A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 150. § (3) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

(A jubileumi jutalomra jogosító idő megállapításánál)

„h) az állami vezetői szolgálati jogviszonyban”

(töltött időt kell figyelembe venni.)

86. § A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 151. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Nem jogosult cafetéria-juttatásra a kormánytisztviselő a 62/A. § szerinti jogviszony-létesítés esetén a két jogviszony közötti időtartamra.”

87. § A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 152. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az (1) bekezdés szerinti juttatás nem illeti meg a kormánytisztviselőt a 62/A. § szerinti jogviszony-létesítés esetén a két jogviszony közötti időtartamra.”

88. § A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 260/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„260/C. § E törvénynek a Magyarország 2019. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2018. évi XL. törvénnyel megállapított 8. § (5) bekezdését, 46. § (1) bekezdését, 62/A. §-át, 69. § (8) és (11) bekezdését, 74. § (2) bekezdését, 107. § (2) bekezdését, 133. § (8) bekezdését, 150. § (3) bekezdés g) pontját, 151. § (2a) bekezdését és 152. § (1a) bekezdését a Magyarország 2019. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2018. évi XL. törvény hatálybalépését követő jogviszony-megszüntetésekre, illetve megszűnésekre kell alkalmazni.”

89. § A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény

- 1. 8. § (5) bekezdésében a „töltött időt” szövegrész helyébe a „töltött időt, valamint a 62/A. § szerinti jogviszony-létesítés esetén a két jogviszony közötti időtartamot” szöveg,

- 2. 46. § (1) bekezdésében az „59. §-ban” szövegrész helyébe az „59. §-ban és a 62/A. §-ban” szöveg, és

- 3. 74. § (2) bekezdésében a „107. § (2)–(2a)” szövegrész helyébe a „107. § (2)” szöveg

lép.

90. § Hatályát veszti a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 107. § (2a) bekezdése.

91. § A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 48/S. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„48/S. § A 48/A. § c) és d) pontja alapján teljesített befizetés a miniszter által vezetett minisztérium fejezetének bevételét képezi, amely bevételt a miniszter a felsőoktatás fejlesztésére fordítja.”

126. § Az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény 10. § (3) bekezdésében az „öt” szövegrész helyébe a „hat” szöveg lép.

127. § (1) A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 35. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Felszámolási, vagy önkormányzati adósságrendezési eljárás esetében, ha a mezőgazdasági igazgatási szerv megtagadja az árverési vevő javára a tulajdonszerzés jóváhagyását, vagy az árverés sikertelen, a föld az állam tulajdonába és a Nemzeti Földalapba kerül. A mezőgazdasági igazgatási szerv a jóváhagyás megtagadásáról szóló döntését, illetve az árverés sikertelenségéről felvett jegyzőkönyvet közli a földalapkezelő szervvel is. A földalapkezelő szerv a jogerős döntés, illetve az árverés sikertelenségéről felvett jegyzőkönyv közlését követő 60 napon belül köteles a becsértéket a végrehajtó, illetve a felszámoló részére átutalni.”

(2) A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 35. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Végrehajtási eljárás esetében, ha a mezőgazdasági igazgatási szerv megtagadja az árverési vevő javára a tulajdonszerzés jóváhagyását, vagy az árverés sikertelen, az árverést lefolytató mezőgazdasági igazgatási szerv megkeresi a végrehajtót a bírósági végrehajtásról szóló törvény szerinti folyamatos árverezési hirdetmény közzététele érdekében. Ha a föld tulajdonjogára vételi ajánlat érkezik, a végrehajtó árverés lefolytatása érdekében ismételten megkeresi a mezőgazdasági igazgatási szervet.”

128. § A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény a következő 70/B. §-sal egészül ki:

„70/B. § (1) E törvénynek a Magyarország 2019. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2018. évi XL. törvénnyel megállapított rendelkezéseit a Magyarország 2019. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2018. évi XL. törvény hatálybalépése napján folyamatban lévő azon végrehajtási eljárásokban is alkalmazni kell, amelyekben a földárverések kitűzésére még nem került sor.

(2) Ha a mezőgazdasági igazgatási szerv a Magyarország 2019. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2018. évi XL. törvény hatálybalépése napjáig már kitűzte árverésre a földet, a mezőgazdasági igazgatási szerv a Magyarország 2019. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2018. évi XL. törvénnyel megállapított 35. § (6) és (7) bekezdésének megfelelően folytatja le a földek árverését.”

130. § A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény módosításáról szóló 2013. évi CXXXVIII. törvény 26. § (2) bekezdésében a „2019.” szövegrész helyébe a „2021.” szöveg lép.

131. § Az egyes törvényeknek az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CCLII. törvény 191. § (1) és (10) bekezdésében a „2019.” szövegrész helyébe a „2021.” szöveg lép.

132. § A településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény:

- 1. 8. § (2) bekezdés c) pontjában a „folytathat le” szövegrész helyébe a „folytathat le az Étv. 57/F. § hatálya alá nem tartozó,” szöveg, az „a rendeltetésmódosítások” szövegrész helyébe az „az Étv. 57/F. § hatálya alá nem tartozó rendeltetésmódosítások” szöveg, és

- 2. 10. § (1) bekezdés a) pontjában a „hatósági engedélyhez” szövegrész helyébe az „az Étv. 57/F. § hatálya alá nem tartozó, hatósági engedélyhez” szöveg, az „a rendeltetésmódosítások” szövegrész helyébe az „az Étv. 57/F. § hatálya alá nem tartozó rendeltetésmódosítások” szöveg

lép.

133. § A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 152. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha a közigazgatási szerv a teljesítés elmaradására nem ad magyarázatot vagy az nem alapos, a bíróság a közigazgatási szervet – a kérelmező költségeinek megtérítésére kötelezése mellett – teljesítési bírsággal sújtja. Nem alapozza meg a teljesítési bírság alkalmazását, ha a közigazgatási szerv a bíróság által előírt eljárási cselekmények hiánytalan foganatosítását követően – ha ezek hatására a bíróságétól eltérő jogi értékelésre jut – nem az új eljárás lefolytatására kötelező jogerős határozatban kifejtett jogi álláspontot foglalja el, illetve nem az ott meghatározott jogkövetkezményt alkalmazza.”

134. § Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény 36. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) A kirendelt ügyvéd óradíját a központi költségvetésről szóló törvényben az Országgyűlés állapítja meg úgy, hogy annak összege az előző évi összegnél nem lehet alacsonyabb.”