2018. évi XCIX. törvény — mi változott? 2019. január 15.

#### 1. A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosítása

1. § A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) 5. § (4a) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A bányafelügyelet kutatási engedélyt nem ad, bányatelket nem állapít meg, valamint az (1) bekezdés szerinti engedély iránti kérelmet – a bányabezárási és tájrendezési műszaki üzemi terv jóváhagyási kérelem kivételével – elutasítja, ha]

„a) a kérelmezőnek

aa) koncessziós díj, bányajáradék, felügyeleti díj,

ab) véglegessé vált határozattal megállapított kiesett bányajáradék pótlására megállapított díj, térítési díj, bírság, jogosulatlanul kitermelt ásványinyersanyag-érték, vagy

ac) az aa) és ab) alpontok szerinti fizetési kötelezettséghez kapcsolódó késedelemi kamat

tartozása van, vagy”

2. § A Bt. 6. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A bányafelügyelet a bányászati jog átruházása iránti kérelmet elutasítja, ha)

„a) a bányászati jog átadójának vagy átvevőjének

aa) bányajáradék, felügyeleti díj,

ab) véglegessé vált határozattal megállapított kiesett bányajáradék pótlására megállapított díj, térítési díj, jogosulatlanul kitermelt ásványinyersanyag-érték, bírság, vagy

ac) az aa) és ab) alpontok szerinti fizetési kötelezettséghez kapcsolódó késedelemi kamat

tartozása van, vagy”

3. § A Bt. 20. § (3) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A bányajáradék mértéke a hatósági engedély alapján kitermelt ásványi nyersanyag mennyisége után keletkező értéknek:)

„i) a nem hagyományos eredetű és különleges eljárással kitermelhető szénhidrogén esetében, továbbá a termálvízzel kitermelt kísérőgázból kinyert szénhidrogén hasznosítása esetében 2%-a.”

4. § A Bt. 20. § (6) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nem kell bányajáradékot fizetni)

„f) a vízjogi engedély alapján gyógyászati (balneológiai) célra hasznosított termálvíz visszahűtéséből származó geotermikus energiának (hőenergiának), továbbá a kísérőgázból kinyert szénhidrogénnek az engedélyes saját céljára történő hasznosítása után.”

5. § A Bt. 25. § (3a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3a) Az adat keletkezésének idejétől függetlenül közérdekből nyilvános adatnak minősül:

a) az elvégzett kutatások, illetve földtani kutatások helyére és idejére,

b) a kutatási, illetve földtani kutatási adatok birtokosára,

c) a bányatelket megállapító vagy módosító határozatban szereplő vagy ahhoz csatolt, az ásványi nyersanyag elhelyezkedésére, a földtani és kitermelhető vagyon mennyiségére és minőségére,

d) az éves kitermelt ásványi nyersanyag mennyiségére, minőségére, a tárgyév végén a bányatelekben található ásványi nyersanyag elhelyezkedésére, a földtani és kitermelhető vagyon mennyiségére és minőségére, a kinyert geotermikus energia mennyiségére,

e) a kitermelés, kinyerés helyére, és

f) a bevallott bányajáradék összegére

vonatkozó információ.”

6. § A Bt. 26/B. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Ha a bányavállalkozó kérelmére vagy hivatalból a bányafelügyelet törli a bányatelket, a törlés tényét a nyilvántartásában átvezeti és erről az érintetteket értesíti. A véglegessé vált törlő határozattal megkeresi az ingatlanügyi hatóságot a bányatelek-bejegyzés ingatlan-nyilvántartásból történő törlése végett. A bányatelek volt jogosultjának kötelezettségei a bányakárok megtérítése, a tájrendezés és a biztonság, valamint a környezet- és természetvédelem tekintetében a bányatelek törlését követően is fennállnak.”

7. § A Bt. 27. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A műszaki üzemi tervet a műszaki-biztonsági, az egészségvédelmi, a tűzvédelmi szabályok és az ásványvagyon-gazdálkodási, a vízgazdálkodási, valamint a környezet-, természet- és tájvédelmi követelmények figyelembevételével úgy kell elkészíteni, hogy az biztosítsa az élet, az egészség, a felszíni és a föld alatti létesítmények, valamint a mező- és erdőgazdasági rendeltetésű földek megóvását, a bányakárok, a környezeti-természeti károk lehetséges megelőzését, illetve csökkentését, a településrendezési eszközökben foglaltaknak való megfelelést, továbbá a tájrendezés teljesítését.”

8. § A Bt. 38/A. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(10) Az (5d) és (5f) bekezdés rendelkezéseit az elosztóvezetékekhez tartozó gázfogadó és nyomásszabályozó állomásokra is alkalmazni kell, azzal, hogy a bányafelügyelet az (5d) bekezdés szerinti eljárásban használati jogot állapít meg.”

9. § A Bt. 43. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) A bányafelügyelet működését saját bevételeiből és központi költségvetési támogatásból fedezi. A bányafelügyelet részére felügyeleti tevékenységéért a bányatelek vagy kutatási terület jogosítottja, a földgáztárolói, -szállítói és -elosztói, PB-gáz forgalmazói engedélyes, a határon átnyúló szolgáltatásként PB-gáz forgalmazást végző, valamint a bányászati hulladék kezelője, a szén-dioxid-tárolóhely üzemeltetője és a szén-dioxid-szállítóhálózat üzemeltetője felügyeleti díjat köteles fizetni.”

10. § A Bt. 43. § (9a) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A felügyeleti díj éves mértéke)

„a) a bányatelekből, a kutatási területből a tárgyévet megelőző évben kitermelt ásványi nyersanyag bányajáradék-köteles része értékének 0,4%-a,”

11. § A Bt. 43/C. §-a a következő (6)–(9) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A bírság, bányajáradék és a jogosulatlanul kitermelt ásványinyersanyag-érték esetében a bányafelügyelet kérelemre részletekben történő teljesítést vagy halasztott fizetést is engedélyezhet.

(7) A kötelezett a teljesítési határidő lejárta előtt előterjesztett kérelmében annak igazolásával kérheti az elsőfokú hatóságtól a pénzfizetési kötelezettség teljesítésére halasztás vagy a részletekben történő teljesítés engedélyezését, hogy rajta kívül álló ok lehetetlenné teszi a határidőre való teljesítést, vagy az számára aránytalan nehézséget jelentene.

(8) Késedelmes fizetés esetén a bányafelügyelet a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamatot számít fel.

(9) A teljesítés halasztását vagy a részletekben történő teljesítés engedélyezését, vagy elutasítását elrendelő végzés ellen önálló fellebbezésnek van helye.”

12. § A Bt. 49. § 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

„1. Ásványi nyersanyag: olyan ásványi anyag, amely a fennálló tudományos-technikai fejlettségi szinten hasznosítható; nem minősül ásványi nyersanyagnak

a) a talajvédelmi terv készítésének részletes szabályairól szóló rendelet hatálya alá tartozó talaj talajvédelmi szempontból mentendő humuszos rétege, és

b) halmazállapotától függetlenül a víz.”

13. § A Bt. 50/A. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a miniszter)

„a) a műszaki-biztonsági szempontból jelentős munkakörök betöltéséhez szükséges szakmai képesítés és gyakorlat, valamint az ilyen munkakörben foglalkoztatottak alaptanfolyami és időszakos továbbképzésével kapcsolatos szabályok,”

(rendeletben történő megállapítására.)

14. § A Bt.

- a) 22/A. § (13) bekezdésében a „15 000 km2” szövegrész helyébe a „20 000 km2” szöveg,

- b) 38. § (6a) bekezdésében a „kisajátítási eljárás” szövegrész helyébe a „kisajátításról szóló törvény eljárási” szöveg,

- c) 49. § 36. pontjában a „gyorsforgalmi utak földművei” szövegrész helyébe a „gyorsforgalmi utak és a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánított közlekedésfejlesztési projektek földművei” szöveg,

- d) 51. § b) pontjában a „2003. június 26-i 2003/55/EK irányelve a földgáz belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 98/30/EK” szövegrész helyébe a „2009. július 13-i 2009/73/EK irányelve a földgáz belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2003/55/EK” szöveg

lép.

15. § Hatályát veszti a Bt.

- a) 22/A. § (11) bekezdés nyitó szövegrészében az „és (6)” szövegrész,

- b) 26/A. § (8) bekezdésében az „a 26/B. § (5) bekezdése szerint” szövegrész,

- c) 38/A. § (5e) bekezdése,

- d) 38/A. § (7)–(9) bekezdése,

- e) 43/B. § (4) bekezdése,

- f) 43/B. § (11) bekezdésében az „az eljárás megindításáról szóló értesítés, valamint” szövegrész.

18. § A Tszt. 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„5. § (1) A Hivatal részére felügyeleti tevékenységéért a hatáskörébe tartozó engedélyes felügyeleti díjat köteles fizetni, amelynek éves mértéke az engedélyes tevékenységéből származó előző évi nettó árbevételének 0,075%-a. Ha a tárgyévet megelőző évben az engedélyesnek nem volt vagy nem teljes évre vonatkozóan volt nettó árbevétele, akkor éves felügyeleti díj előleget fizet, amelynek mértéke a tárgyévre vonatkozó üzleti tervben az engedélyköteles tevékenységből elérni tervezett nettó árbevétel 0,075%-a. Ha a tárgyév tényleges nettó árbevétele nem azonos az üzleti tervben tervezettel, a különbözet 0,075%-ával a tárgyévet követő évben a fizetendő felügyeleti díj mértékét megfelelően módosítani kell.

(2) Az az engedélyes, amely az éves beszámolóját a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számvitelről szóló törvény) 9/A. §-a alapján az IFRS-ek szerint készíti el, a felügyeleti díj meghatározása során az engedélye alapján végzett tevékenységéből származó előző évi nettó árbevételét a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Helyi adó tv.) 40/B. § és 40/C. §-a alapján állapítja meg azzal, hogy:

a) a megállapított nettó árbevételből az engedélye alapján végzett tevékenységéből származó összeget nem csökkentheti a Helyi adó tv. 40/C. § (3) bekezdés a)–c) pontjában felsorolt tételekkel, és

b) a számviteli politika változása esetén a változás évét követő év felügyeleti díjalapját növeli azzal az összeggel, amellyel alacsonyabb, vagy csökkenti azzal az összeggel, amellyel nagyobb felügyeleti díjalap adódik a számviteli politika változás eredményeként ahhoz képest, mintha az engedélyes a számviteli politikáját nem változtatta volna meg.

(3) Az engedélyes az első olyan évet követő év felügyeleti díjalapját, amelyről éves beszámolóját a számvitelről szóló törvény 9/A. §-a alapján az IFRS-ek szerint készíti, az évet megelőzően folytatott ügyletekből fakadó tranzakciókhoz kapcsolódóan növeli azzal az összeggel, amellyel alacsonyabb, vagy csökkenti azzal az összeggel, amellyel nagyobb felügyeleti díjalap adódik ahhoz képest, mintha az engedélyes az IFRS-ek szerinti beszámoló készítésére nem tért volna át.”

22. § A Tszt. „Társaság átalakulása, alaptőke-változás, befolyásszerzés engedélyezése” című alcíme helyébe a következő alcím lép:

„Cégjogi események, befolyásszerzés engedélyezése

19. § (1) Az engedélyesnek a Ptk. rendelkezései szerinti szétválásához, más vállalkozással történő egyesüléséhez, átalakulásához, jogutód nélküli megszűnéséhez, valamint jegyzett tőkéjének legalább egynegyed résszel történő leszállításához (a továbbiakban együtt: cégjogi esemény) a Hivatal előzetes hozzájáruló határozata szükséges.

(2) A cégjogi eseménnyel összefüggésben a cégjegyzékbe való bejegyzésre vagy változásbejegyzésére irányuló kérelmet a cégbírósághoz a Hivatal határozatával együtt kell benyújtani.

(3) A Hivatal nem tagadhatja meg a jegyzett tőke leszállításához való hozzájárulást, ha azt az engedélyes számára jogszabály kötelezővé teszi.

(4) Bármely engedélyes vállalkozásban a szavazatok huszonöt, ötven vagy hetvenöt százalékát meghaladó, valamint száz százalékát elérő közvetlenül birtokolt szavazati jogot biztosító részvény, üzletrész vagy közvetlen szavazati jog szerzéséhez (a továbbiakban együtt: befolyásszerzés) és az ehhez fűződő jogok gyakorlásához a befolyásszerzőnek a Hivatal előzetes hozzájárulását kell kérnie.

(5) Nem kell a Hivatal előzetes hozzájárulása a (4) bekezdésben foglaltak szerint jóváhagyott mértékek elérését követően mindaddig, amíg az újabb befolyásszerzéssel a befolyásszerző el nem éri a Hivatal előzetes hozzájárulásához kötött (4) bekezdés szerinti következő mértéket.

(6) A (3) bekezdésben meghatározott kivétellel a Hivatal az (1) és (4) bekezdésben meghatározott ügyletekhez történő hozzájárulását megtagadhatja vagy feltételhez kötheti, ha azok végrehajtása a távhőellátás biztonságát, az e törvényben meghatározott ellátási kötelezettség teljesítését, a felhasználók érdekeit sérti, vagy a legkisebb költség elvének érvényesülését veszélyezteti.

(7) A (4) bekezdésben meghatározott hozzájáruló határozat hiányában a befolyásszerző a részesedései tekintetében a társasággal szemben – az osztalékra való jogosultságot kivéve – jogot nem gyakorolhat, továbbá a részvénykönyvbe nem jegyezhető be vagy a tagjegyzékben nem tüntethető fel. A részvénykönyvbe, tagjegyzékbe, valamint a cégjegyzékbe való bejegyzésre irányuló kérelmet a Hivatal hozzájáruló határozatával együtt kell benyújtani.

(8) Cégjogi esemény esetén az érintett engedélyes, továbbá befolyásszerzés esetén a befolyásszerző a cégjogi eseményt, valamint a befolyásszerzést bejegyző cégbírósági végzés jogerőre emelkedésétől számított 8 napon belül kezdeményezi a Hivatalnál az előzetes hozzájáruló határozatban foglaltaknak való megfelelés ellenőrzését.

(9) Cégjogi esemény esetén a (8) bekezdés szerinti megfelelés ellenőrzés kezdeményezésével egyidejűleg, továbbá befolyásszerzés esetén – ha a befolyásszerzés az engedélyes működési engedélyét érinti – az érintett engedélyes kezdeményezi a Hivatalnál az engedély módosítását vagy új engedély kiadását. Az engedély módosításáig vagy az új engedély kiadásáig az engedély vonatkozásában a jogutódlás szabályai alkalmazandóak. A Hivatal az engedély módosításáról vagy új engedély kiadásáról külön eljárás keretében dönt.

(10) Az e §-ban meghatározottak megszegése vagy az előírt kötelezettségek elmulasztása esetén a Hivatal bírságot szabhat ki az engedélyessel és a befolyásszerzővel szemben.”

25. § A Tszt. a következő 61/C. §-sal egészül ki:

„61/C. § E törvénynek az energetikai tárgyú törvények, valamint egyes klímapolitikai és adózási tárgyú törvények módosításáról szóló 2018. évi XCIX. törvénnyel megállapított 5. §-át első alkalommal a 2019. évi felügyeleti díjbevallás során – a 2018. évi árbevételre vonatkozóan – kell alkalmazni.”

48. § A Vet. 92. § (1)–(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) Az engedélyesnek a Ptk. rendelkezései szerinti szétválásához, más vállalkozással történő egyesüléséhez, átalakulásához, jogutód nélküli megszűnéséhez, jegyzett tőkéjének legalább egynegyed résszel történő leszállításához (a továbbiakban együtt: cégjogi esemény) a Hivatal előzetes hozzájáruló határozata szükséges.

(2) A cégjogi eseménnyel összefüggésben a cégjegyzékbe való bejegyzésre vagy változásbejegyzésére irányuló kérelmet a cégbírósághoz a Hivatal határozatával együtt kell benyújtani. A Hivatal nem tagadhatja meg a jegyzett tőke leszállításához való hozzájárulást, ha azt az engedélyes számára jogszabály kötelezővé teszi.

(3) A cégjogi esemény nem igényli a Hivatal (1) bekezdés szerinti hozzájáruló határozatát

a) a kiserőművi összevont engedélyes,

b) a magánvezeték engedélyese,

c) a közvetlen vezeték engedélyese,

d) a töltőállomás-üzemeltető és

e) a felhasználót el nem látó villamosenergia-kereskedő

esetében.”

49. § (1) A Vet. 93. § (1)–(2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A befolyásszerző – a (2) bekezdés szerinti esetek kivételével – köteles haladéktalanul a Hivatal tudomásulvételét kérni, ha bármely villamosenergia-ipari vállalkozásban a közvetlenül és közvetve birtokolt, szavazati jogot biztosító részvényének, üzletrészének vagy szavazati jogának aránya eléri vagy meghaladja az öt, tíz, tizenöt, húsz, huszonöt, harminc, harmincöt, negyven, negyvenöt, ötven, hetvenöt, nyolcvan, nyolcvanöt, kilencven, kilencvenegy, kilencvenkettő, kilencvenhárom, kilencvennégy, kilencvenöt, kilencvenhat, kilencvenhét, kilencvennyolc, kilencvenkilenc százalékot, vagy eléri a száz százalékot (a továbbiakban együtt: befolyásszerzés).

(2) Bármely villamosenergia-ipari vállalkozásban a szavazatok huszonöt, ötven vagy hetvenöt százalékát meghaladó, valamint száz százalékát elérő közvetlen befolyásszerzéshez és az ehhez fűződő jogok gyakorlásához a Hivatal előzetes hozzájárulása szükséges.

(2a) Nem kell a Hivatal előzetes hozzájárulása a (2) bekezdésben foglaltak szerint jóváhagyott mértékek elérését követően mindaddig, amíg az újabb befolyásszerzéssel a befolyásszerző el nem éri a Hivatal előzetes hozzájárulásához kötött (2) bekezdés szerinti következő mértéket, az (1) bekezdésben meghatározott tudomásulvétel kérése iránti kötelezettség alól azonban a befolyásszerző nem mentesül.”

(2) A Vet. 93. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Nem kell alkalmazni

a) a közvetlen vezeték engedélyesére, a magánvezeték engedélyesére és a töltőállomás-üzemeltetőre az (1) és (2) bekezdés,

b) a kiserőművi összevont engedélyesre, valamint a felhasználót el nem látó villamosenergia-kereskedelmi engedélyesre a (2) bekezdés

rendelkezéseit.”

50. § A Vet. 95. §-a a következő (4)–(6) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Cégjogi esemény esetén az érintett engedélyes, továbbá befolyásszerzés esetén a befolyásszerző a cégjogi eseményt, valamint a befolyásszerzést bejegyző cégbírósági végzés jogerőre emelkedésétől számított 8 napon belül kezdeményezi a Hivatalnál az előzetes hozzájáruló határozatban foglaltaknak való megfelelés ellenőrzését.

(5) Cégjogi esemény esetén a (4) bekezdés szerinti megfelelés ellenőrzés kezdeményezésével egyidejűleg, továbbá befolyásszerzés esetén – ha a befolyásszerzés az engedélyes működési engedélyét érinti – az érintett engedélyes kezdeményezi a Hivatalnál az engedély módosítását vagy új engedély kiadását. Az engedély módosításáig vagy az új engedély kiadásáig az engedély vonatkozásában a jogutódlás szabályai alkalmazandóak. A Hivatal az engedély módosításáról vagy új engedély kiadásáról külön eljárás keretében dönt.

(6) A 92–95. §-ban meghatározottak megszegése, vagy az előírt kötelezettségek elmulasztása esetén a Hivatal az engedélyessel szemben az e törvényben meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazhatja, valamint a befolyásszerzővel szemben bírságot szabhat ki.”

52. § A Vet. XIII. fejezete helyébe a következő fejezet lép:

„XIII. FEJEZET

A VILLAMOSENERGIA-PIACI VERSENY ELŐSEGÍTÉSE

A villamosenergia-piacok nyomon követése

106. § (1) A Hivatal a hatékony és fenntartható verseny előmozdítása és fenntartása érdekében nyomon követi a villamosenergia-piacokat.

(2) A nyomon követés keretében a Hivatal elemzi a rendelkezésére álló adatokat, továbbá jogosult

a) adatot, információt, tájékoztatást kérni az engedélyestől, az engedélyes alkalmazásában álló személyektől;

b) betekinteni az engedélyes birtokában lévő iratokba, azokról másolatot, kivonatot készíteni;

c) helyszíni vizsgálatot folytatni az engedélyesnél;

d) olyan, engedélyesnek nem minősülő vállalkozástól adatot, tájékoztatást kérni, amelynél a piacok nyomon követéséhez szükséges adat megtalálható.

(3) Ha a (2) bekezdés alapján megkeresett engedélyes vagy engedélyesnek nem minősülő vállalkozás nem működik együtt a Hivatallal, a Hivatal a Vhr.-ben meghatározott mértékű bírságot szab ki. A bírság ismételten is kiszabható.

Jelentős piaci erő eljárás

107. § (1) A Hivatal jelentős piaci erő eljárást folytat le, ha olyan körülmény jut a tudomására, amely arra utal, hogy a verseny valamely piacon azért nem kellően hatékony, mert az adott piacon egy vagy több piaci szereplő olyan piaci erőfölénnyel bír, vagy a piaci folyamatok alapján a jövőben olyan piaci erőfölénnyel bírhat, amely alkalmas a versenyt akadályozó, korlátozó vagy torzító magatartás kifejtésére.

(2) A Hivatal a lefolytatott jelentős piaci erő eljárás alapján a jelentős piaci erővel rendelkező engedélyesre vagy az érintett piac valamennyi engedélyesére olyan indokolt és arányos mértékű kötelezettséget szab ki, amely előmozdítja a hatékony verseny kialakulását és fenntartását. Ilyen kötelezettség lehet különösen:

a) nyilvános és átlátható módon történő értékesítésnek;

b) árkorlát alkalmazásának;

c) költségalapú árképzésnek;

d) ajánlatadási kötelezettségnek;

e) megkülönböztetésmentes szerződési feltételek alkalmazásának

előírása.

(3) A Hivatal a jelentős piaci erő eljárásokban együttműködik a Gazdasági Versenyhivatallal.

(4) Az e fejezet alapján lefolytatott eljárások nem érintik a Gazdasági Versenyhivatal jogszabályban meghatározott hatásköreit.

108. § (1) Ha a Hivatal megállapítja a jelentős piaci erő eljárásban kiszabott kötelezettség megsértését, akkor a Vhr.-ben meghatározott mértékű bírságot szab ki és szükség esetén felszólítja az engedélyest a jogszerű állapot helyreállítására.

(2) Ha a kötelezett a kötelezettségét a bírság kiszabása ellenére továbbra sem teljesíti, a bírság ismételten kiszabható.

(3) Ha a bírság ismételt kiszabása ellenére sem teljesíti a kötelezett a kötelezettségét, akkor a Hivatal visszavonhatja az engedélyét.

(4) Nem indítható eljárás jelentős piaci erő eljárásban kiszabott kötelezettség megszegésének megállapítására, ha a kötelezettség megszegésétől számított öt év eltelt.”

60. § A Vet. 161. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„161. § (1) A Hivatal részére felügyeleti tevékenységéért az engedélyes felügyeleti díjat köteles fizetni, amelynek éves mértéke az engedélyes tevékenységéből származó előző évi nettó árbevételének 0,075%-a. Ha a tárgyévet megelőző évben az engedélyesnek nem volt vagy nem teljes évre vonatkozóan volt nettó árbevétele, akkor éves felügyeleti díj előleget fizet, amelynek mértéke a tárgyévre vonatkozó üzleti tervben az engedélyköteles tevékenységből elérni tervezett nettó árbevétel 0,075%-a. Amennyiben a tárgyév tényleges nettó árbevétele nem azonos az üzleti tervben tervezettel, a különbözet 0,075%-ával a tárgyévet követő évben a fizetendő felügyeleti díj mértékét megfelelően módosítani kell.

(2) A Hivatal felügyeleti tevékenységéért az 500 kW alatti névleges teljesítőképességű, kötelező átvételi vagy prémium típusú támogatással rendelkező termelő a jogosultságot megállapító határozat véglegessé válásának évében és ezt követően évente a Hivatal számára ötvenezer forint felügyeleti díjat fizet.

(3) Az az engedélyes, amely az éves beszámolóját az Szt. 9/A. §-a alapján az IFRS-ek szerint készíti el, a felügyeleti díj meghatározása során az engedélye alapján végzett tevékenységéből származó előző évi nettó árbevételét a Helyi adó tv. 40/B. § és 40/C. §-a alapján állapítja meg azzal, hogy:

a) a megállapított nettó árbevételből az engedélye alapján végzett tevékenységéből származó összeget nem csökkentheti a Helyi adó tv. 40/C. § (3) bekezdés a)–c) pontjában felsorolt tételekkel, és

b) a számviteli politika változása esetén a változás évét követő év felügyeleti díjalapját növeli azzal az összeggel, amellyel alacsonyabb, vagy csökkenti azzal az összeggel, amellyel nagyobb felügyeleti díjalap adódik a számviteli politika változás eredményeként ahhoz képest, mintha az engedélyes a számviteli politikáját nem változtatta volna meg.

(4) Az engedélyes az első olyan évet követő év felügyeleti díjalapját, amelyről éves beszámolóját a Szt. 9/A. §-a alapján az IFRS-ek szerint készíti, az évet megelőzően folytatott ügyletekből fakadó tranzakciókhoz kapcsolódóan növeli azzal az összeggel, amellyel alacsonyabb, vagy csökkenti azzal az összeggel, amellyel nagyobb felügyeleti díjalap adódik ahhoz képest, mintha az engedélyes az IFRS-ek szerinti beszámoló készítésére nem tért volna át.”

(2) A Vet. 178/O. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) E törvénynek a Mód. 4. törvénnyel megállapított 161. §-át első alkalommal a 2019. évi felügyeleti díjbevallás során – a 2018. évi árbevételre vonatkozóan – kell alkalmazni.”

70. § A Get. III. fejezete helyébe a következő fejezet lép:

„III. FEJEZET

A FÖLDGÁZPIACI VERSENY ELŐSEGÍTÉSE

A földgázpiacok nyomon követése

55. § (1) A Hivatal a hatékony és fenntartható verseny előmozdítása és fenntartása érdekében nyomon követi a földgázpiacokat.

(2) A nyomon követés keretében a Hivatal elemzi a rendelkezésére álló adatokat, továbbá jogosult

a) adatot, információt, tájékoztatást kérni az engedélyestől, az engedélyes alkalmazásában álló személyektől;

b) betekinteni az engedélyes birtokában lévő iratokba, azokról másolatot, kivonatot készíteni;

c) helyszíni vizsgálatot folytatni az engedélyesnél;

d) olyan, engedélyesnek nem minősülő vállalkozástól adatot, tájékoztatást kérni, amelynél a piacok nyomon követéséhez szükséges adat megtalálható.

(3) Ha a (2) bekezdés alapján megkeresett engedélyes vagy engedélyesnek nem minősülő vállalkozás nem működik együtt a Hivatallal, a Hivatal az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott mértékű bírságot szab ki. A bírság ismételten is kiszabható.

Jelentős piaci erő eljárás

56. § (1) A Hivatal jelentős piaci erő eljárást folytat le, ha olyan körülmény jut a tudomására, amely arra utal, hogy a verseny valamely piacon azért nem kellően hatékony, mert az adott piacon egy vagy több piaci szereplő olyan piaci erőfölénnyel bír, vagy a piaci folyamatok alapján a jövőben olyan piaci erőfölénnyel bírhat, amely alkalmas a versenyt akadályozó, korlátozó vagy torzító magatartás kifejtésére.

(2) A Hivatal a lefolytatott jelentős piaci erő eljárás alapján a jelentős piaci erővel rendelkező engedélyesre vagy az érintett piac valamennyi engedélyesére olyan indokolt és arányos mértékű kötelezettséget szab ki, amely előmozdítja a hatékony verseny kialakulását és fenntartását. Ilyen kötelezettség lehet különösen:

a) nyilvános és átlátható módon történő értékesítésnek;

b) árkorlát alkalmazásának;

c) költségalapú árképzésnek;

d) ajánlatadási kötelezettségnek;

e) megkülönböztetésmentes szerződési feltételek alkalmazásának

előírása.

(3) A Hivatal a jelentős piaci erő eljárásokban együttműködik a Gazdasági Versenyhivatallal.

(4) Az e fejezet alapján lefolytatott eljárások nem érintik a Gazdasági Versenyhivatal jogszabályban meghatározott hatásköreit.

57. § (1) Ha a Hivatal megállapítja a jelentős piaci erő eljárásban kiszabott kötelezettség megsértését, akkor az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott mértékű bírságot szab ki, és szükség esetén felszólítja az engedélyest a jogszerű állapot helyreállítására.

(2) Ha a kötelezett a kötelezettségét a bírság kiszabása ellenére továbbra sem teljesíti, a bírság ismételten kiszabható.

(3) Ha a bírság ismételt kiszabása ellenére sem teljesíti a kötelezett a kötelezettségét, akkor a Hivatal visszavonhatja az engedélyét.

(4) Nem indítható eljárás jelentős piaci erő eljárásban kiszabott kötelezettség megszegésének megállapítására, ha a kötelezettség megszegésétől számított öt év eltelt.”

78. § A Get. 122. § (1)–(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) Az engedélyesnek a Ptk. rendelkezései szerinti szétválásához, más vállalkozással történő egyesüléséhez, átalakulásához, jogutód nélküli megszűnéséhez, jegyzett tőkéjének legalább egynegyed résszel történő leszállításához (a továbbiakban együtt: cégjogi esemény) a Hivatal előzetes hozzájáruló határozata szükséges.

(2) A cégjogi eseménnyel összefüggésben a cégjegyzékbe való bejegyzésre vagy változásbejegyzésére irányuló kérelmet a cégbírósághoz a Hivatal határozatával együtt kell benyújtani. A Hivatal nem tagadhatja meg a jegyzett tőke leszállításához való hozzájárulást, ha azt az engedélyes számára jogszabály kötelezővé teszi.

(3) A cégjogi esemény nem igényli a Hivatal hozzájárulását

a) az egyablakos kiszolgálású nemzetközi szállítóvezeték engedélyese,

b) a 28. § (4) bekezdése szerinti korlátozott földgázkereskedelmi engedélyes,

c) a 28. § (3) bekezdés b) pontja szerinti földgázkereskedő, valamint

d) a telephelyi szolgáltató

esetében.”

79. § (1) A Get. 123. § (1)–(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek, és a § a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(1) A befolyásszerző – a (2) bekezdés szerinti esetek kivételével – köteles haladéktalanul a Hivatal tudomásulvételét kérni, ha bármely földgázipari vállalkozásban a közvetlenül és közvetve birtokolt, szavazati jogot biztosító részvényének, üzletrészének, vagy szavazati jogának aránya eléri vagy meghaladja az öt, tíz, tizenöt, húsz, huszonöt, harminc, harmincöt, negyven, negyvenöt, ötven, hetvenöt, nyolcvan, nyolcvanöt, kilencven, kilencvenegy, kilencvenkettő, kilencvenhárom, kilencvennégy, kilencvenöt, kilencvenhat, kilencvenhét, kilencvennyolc, kilencvenkilenc százalékot, vagy eléri a száz százalékot (a továbbiakban együtt: befolyásszerzés).

(2) Bármely földgázipari vállalkozásban a szavazatok huszonöt, ötven vagy hetvenöt százalékát meghaladó, valamint száz százalékát elérő közvetlen befolyásszerzéshez és az ehhez fűződő jogok gyakorlásához a Hivatal előzetes hozzájárulása szükséges.

(3) Nem kell a Hivatal előzetes hozzájárulása a (2) bekezdésben foglaltak szerint jóváhagyott mértékek elérését követően mindaddig, amíg az újabb befolyásszerzéssel a befolyásszerző el nem éri a Hivatal előzetes hozzájárulásához kötött (2) bekezdés szerinti következő mértéket, az (1) bekezdésben meghatározott tudomásulvétel kérése iránti kötelezettség alól azonban a befolyásszerző nem mentesül.

(3a) A (2) bekezdés szerinti befolyásszerzés nem igényli a Hivatal hozzájárulását

a) az egyablakos kiszolgálású nemzetközi szállítóvezeték engedélyese,

b) a 28. § (4) bekezdése szerinti korlátozott földgázkereskedelmi engedélyes,

c) a 28. § (3) bekezdés b) pontja szerinti földgázkereskedő és

d) a telephelyi szolgáltató

esetében.”

(2) A Get. 123. §-a a következő (7a)–(7c) bekezdéssel egészül ki:

„(7a) Cégjogi esemény esetén az érintett engedélyes, továbbá befolyásszerzés esetén a befolyásszerző a cégjogi eseményt, valamint a befolyásszerzést bejegyző cégbírósági végzés jogerőre emelkedésétől számított 8 napon belül kezdeményezi a Hivatalnál az előzetes hozzájáruló határozatban foglaltaknak való megfelelés ellenőrzését.

(7b) Cégjogi esemény esetén a (7a) bekezdés szerinti megfelelés ellenőrzés kezdeményezésével egyidejűleg, továbbá befolyásszerzés esetén – ha a befolyásszerzés az engedélyes működési engedélyét érinti – az érintett engedélyes kezdeményezi a Hivatalnál az engedély módosítását vagy új engedély kiadását. Az engedély módosításáig vagy az új engedély kiadásáig az engedély vonatkozásában a jogutódlás szabályai alkalmazandóak. A Hivatal az engedély módosításáról vagy új engedély kiadásáról külön eljárás keretében dönt.

(7c) A 122–123.§-ban meghatározottak megszegése vagy az előírt kötelezettségek elmulasztása esetén a Hivatal az engedélyessel szemben az e törvényben meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazhatja, valamint a befolyásszerzővel szemben bírságot szabhat ki.”

82. § (1) A Get. 129. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:

„(1) A Hivatal részére felügyeleti tevékenységéért az engedélyes felügyeleti díjat köteles fizetni, amelynek éves mértéke az engedélyes tevékenységéből származó előző évi nettó árbevételének 0,075%-a. Ha a tárgyévet megelőző évben az engedélyesnek nem volt vagy nem teljes évre vonatkozóan volt nettó árbevétele, akkor éves felügyeleti díj előleget fizet, amelynek mértéke a tárgyévre vonatkozó üzleti tervben az engedélyköteles tevékenységből elérni tervezett nettó árbevétel 0,075%-a. Ha a tárgyév tényleges nettó árbevétele nem azonos az üzleti tervben tervezettel, a különbözet 0,075%-ával a tárgyévet követő évben a fizetendő felügyeleti díj mértékét megfelelően módosítani kell.

(1a) Az az engedélyes, amely az éves beszámolóját a Sztv. 9/A. §-a alapján az IFRS-ek szerint készíti el, a felügyeleti díj meghatározása során az engedélye alapján végzett tevékenységéből származó előző évi nettó árbevételét a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Helyi adó tv.) 40/B. § és 40/C. §-a alapján állapítja meg azzal, hogy:

a) a megállapított nettó árbevételből az engedélye alapján végzett tevékenységéből származó összeget nem csökkentheti a Helyi adó tv. 40/C. § (3) bekezdés a)–c) pontjában felsorolt tételekkel, és

b) a számviteli politika változása esetén a változás évét követő év felügyeleti díjalapját növeli azzal az összeggel, amellyel alacsonyabb, vagy csökkenti azzal az összeggel, amellyel nagyobb felügyeleti díjalap adódik a számviteli politika változás eredményeként ahhoz képest, mintha az engedélyes a számviteli politikáját nem változtatta volna meg.

(1b) Az engedélyes az első olyan évet követő év felügyeleti díjalapját, amelyről éves beszámolóját a Sztv. 9/A. §-a alapján az IFRS-ek szerint készíti, az évet megelőzően folytatott ügyletekből fakadó tranzakciókhoz kapcsolódóan növeli azzal az összeggel, amellyel alacsonyabb, vagy csökkenti azzal az összeggel, amellyel nagyobb felügyeleti díjalap adódik ahhoz képest, mintha az engedélyes az IFRS-ek szerinti beszámoló készítésére nem tért volna át.”

(2) A Get. 146/O. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) E törvénynek a Mód. 8. törvénnyel megállapított 129. § (1) és (1b) bekezdését első alkalommal a 2019. évi felügyeleti díjbevallás során – a 2018. évi árbevételre vonatkozóan – kell alkalmazni.”

#### 11. Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény módosítása

107. § Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Ehat.) 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„3. § (1) A jelentős korszerűsítéssel járó energiahatékonyság-javító intézkedést, továbbá a várható és elért energiamegtakarítást, beleértve az energiaellátás, -továbbítás és -elosztás, valamint az energia végfelhasználása terén elért azon megtakarítást is, amely hozzájárul a 2. § (1) bekezdésében meghatározott nemzeti energiahatékonysági célkitűzés teljesítéséhez, a Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Tervben kell ismertetni a 2012/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvvel, valamint a nemzeti energiahatékonysági cselekvési tervekre vonatkozó minta létrehozásáról szóló, 2013. május 22-i 2013/242/EU bizottsági határozattal összhangban.

(2) A Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Tervet az Európai Bizottság részére be kell nyújtani.”

108. § Az Ehat. 4. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A magán- és köztulajdonban lévő lakó- és kereskedelmi célú épületek felújítását szolgáló beruházások ösztönzésére hosszú távú stratégiaként Nemzeti Épületenergetikai Stratégiát kell kidolgozni. A Nemzeti Épületenergetikai Stratégia részét képezi a Nemzeti Épületenergetikai Cselekvési Terv.”

109. § (1) Az Ehat. 6. § d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Kormány)

„d) a tárgyév január 1-ei állapot szerint összeállítja és közzéteszi minden év február 28-ig a 8. §-ban meghatározott épületek listáját, amelyek az energiahatékonyságra vonatkozó nemzeti minimumkövetelményeknek nem felelnek meg, biztosítja, hogy a listában meghatározott épületek alapterületének 3%-át az energiahatékonysági minimumkövetelményeknek megfelelően a tárgyévben felújítsák, továbbá kijelöli a központi kormányzat energiahatékonysági felújítási kötelezettség alá eső épületeinek nyilvántartását vezető minisztert;”

(2) Az Ehat. 6. § l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő m) és n) ponttal egészül ki:

(A Kormány)

„l) kidolgozza a fogyasztók energia- és környezettudatos szemléletének formálására és fejlesztésére irányuló cselekvési tervet; gondoskodik a fenntartható fejlődéssel és az energiatudatossággal kapcsolatos ismeretek oktatásáról, illetve a médián keresztüli terjesztéséről; továbbá létrehozza a lakosság széles körét elérő energetikai tanácsadó rendszert, ennek részeként működteti a Nemzeti Energetikusi Hálózatot;

m) nyilvántartja és közzéteszi a végfelhasználási energiamegtakarítás összesítéséhez szükséges, az egyes szakpolitikai intézkedések révén elért energiamegtakarítási adatokat;

n) olyan felülvizsgálati, verifikációs, mérési, irányítási és ellenőrzési rendszert vezet be, amely keretében a szakpolitikai intézkedésekkel megvalósított energiamegtakarítási adatok hitelességét reprezentatív statisztikai mintával igazolja.”

110. § Az Ehat. 11/A. § f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A közintézmények tulajdonában és használatában álló, közfeladat ellátását szolgáló épület üzemeltetéséért és fenntartásáért felelős szervezet vezetője:)

„f) a Hivatal által üzemeltetett online felületre feltölti és folyamatosan frissíti az épületre vonatkozó energetikai adatokat.”

111. § Az Ehat. 14. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A végfelhasználási energiamegtakarítás eléréséhez igénybe vett egyes szakpolitikai intézkedések megvalósításáért és nyomon követéséért felelős közfeladatot ellátó szervezet (a továbbiakban: végrehajtó hatóság)]

„b) a szakpolitikai intézkedések által elért energiamegtakarítás nyilvántartásáért és az adatok hitelesítésért felelős minisztérium megkeresésére minden, az egyes szakpolitikai intézkedések és egyéni fellépések révén elért energiamegtakarítás számbavételéhez szükséges és rendelkezésre álló adatot átad, az adatok hitelesítési feladatainak teljesítésénél együttműködik és tájékoztatást megad.”

112. § Az Ehat. 20. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az energiahatékonysági tájékoztató honlapon aktuális és részletes tájékoztatást kell nyújtani a hőtermelő berendezések (kazánok) cseréjére, ideértve a hőtermelő berendezések hatékonyságának és a megfelelő méretének kiválasztására, valamint a fűtési rendszer korszerűsítésére vonatkozó információkról.”

113. § (1) Az Ehat. 21/B. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (3a) és (3b) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Energetikai szakreferens természetes személy vagy gazdálkodó szervezet lehet. Az energetikai szakreferens a Hivatal engedélye alapján láthat el energetikai szakreferensi tevékenységet. Az engedély határozatlan időre szól.

(3a) A kérelmezőt az energetikai szakreferensi tevékenység megkezdésének és folytatásának joga nem illeti meg, ha a Hivatal a kérelem elbírálására irányadó ügyintési határidőt túllépte.

(3b) Ha a Hivatal az engedély iránti kérelem alapján megállapítja, hogy a kérelmező eleget tesz az e törvényben, valamint a végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott követelményeknek, a kérelmező számára engedélyezi az energetikai szakreferensi tevékenység folytatását, és a kérelmezőt az engedélyező határozat véglegessé válásával egyidejűleg névjegyzékbe veszi.”

(2) Az Ehat. 21/B. § (4) bekezdése a következő d) és e) ponttal egészül ki:

(Energetikai szakreferens az a természetes személy lehet, aki)

„d) büntetlen előéletű; és

e) a regisztrációs díjat megfizette.”

(3) Az Ehat. 21/B. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (5a)–(5c) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A természetes személy energetikai szakreferensnek névjegyzékbe vételét követően évente a 39. § szerinti továbbképzésen kell részt vennie és ötévente szakmai megújító vizsgát kell tennie.

(5a) Ha az energetikai szakreferens az (5) bekezdésben meghatározott kötelezettségének nem tesz eleget, a Hivatal haladéktalanul törli a természetes személy energetikai szakreferensek névjegyzékéből.

(5b) Az (5) bekezdésben meghatározott továbbképzésben részt vevőkről és a szakmai megújító vizsgát teljesítőkről a közreműködő szervezet értesíti a Hivatalt.

(5c) Szakmai gyakorlati időként az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott szakirányú szakképzettség megszerzését igazoló oklevél kiállítását követően teljesített, energetikai területen végzett mérnöki szakmai gyakorlat fogadható el.”

(4) Az Ehat. 21/B. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (6a) és (6b) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Energetikai szakreferensi tevékenységet az a gazdálkodó szervezet folytathat, amely

a) az energetikai szakreferensek névjegyzékében szereplő természetes személyt munkaviszony keretében foglalkoztat, vagy ilyen személlyel munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban vagy társasági jogi jogviszonyban áll, és

b) a regisztrációs díjat megfizette.

(6a) Az energetikai szakreferensek névjegyzékében szereplő természetes személy energetikai szakreferens kizárólag egy energetikai szakreferens gazdálkodó szervezettel állhat a (6) bekezdés a) pontja szerinti jogviszonyban.

(6b) Energetikai szakreferensi tevékenységre irányuló szolgáltatást kizárólag névjegyzékben szereplő természetes személy vagy gazdálkodó szervezet energetikai szakreferens, illetve az igénybevételére köteles gazdálkodó szervezet között közvetlenül létrejött szerződés alapján lehet nyújtani vagy igénybe venni.”

(5) Az Ehat. 21/B. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (8)–(22) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A természetes személy energetikai szakreferensek névjegyzéke a természetes személy energetikai szakreferensre vonatkozó következő adatokat tartalmazza:

a) a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szolgtv.) 26. § (2) bekezdés a)–d) pontjában foglalt adatok,

b) anyja születési neve,

c) születési helye és ideje,

d) elérhetőségi adatok (postacím, telefonszám, elektronikus levélcím, az energetikai szakreferens által megadott egyéb elérhetőségi adat),

e) államilag elismert nyelvvizsga bizonyítvánnyal igazolt nyelvismeret (nyelv, nyelvtudás szintje),

f) szakirányú iskolai végzettség és szakmai képesítés megszerzését igazoló oklevél kiállításának időpontja,

g) igazolt szakmai gyakorlat jellege,

h) a tevékenység folytatása iránti kérelem benyújtásának időpontja,

i) a névjegyzékbe vétel és a névjegyzékből törlés időpontja,

j) névjegyzéki jelölés,

k) szakmai vizsga kelte és a teljesítéséről szóló igazolás kiállítója,

l) megújító szakmai vizsga kelte és a teljesítéséről szóló igazolás kiállítója,

m) továbbképzési kötelezettség teljesítés kelte és a teljesítéséről szóló igazolás kiállítója,

n) adatváltozás bejelentés időpontja,

o) a Hivatal által végleges döntéssel megállapított szankció típusa, és a szankcióról rendelkező határozat véglegessé válásának időpontja.

(8) A természetes személy energetikai szakreferensek névjegyzéke a (7) bekezdés a) pontjában meghatározott adatok közül az energetikai szakreferensi tevékenység megjelölésére vonatkozó adat, az engedély száma, a tevékenység megkezdése és folytatása területi és időbeli korlátjára vonatkozó adat, valamint a (7) bekezdés g)–o) pontjában meghatározott adatok tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartás.

(9) A természetes személy energetikai szakreferensek névjegyzéke a (7) bekezdés a) pontjában meghatározott adatok közül a név és az energetikai szakreferensi tevékenység megjelölésére vonatkozó adat, az engedély száma, a tevékenység megkezdésének és folytatásának területi és időbeli korlátjára vonatkozó adat, valamint a (7) bekezdés d)–o) pontjában meghatározott adatai nyilvánosak, azokat a Hivatal az energiahatékonysági tájékoztató honlapon közzéteszi.

(10) Az energetikai szakreferens – a változás bekövetkezésétől számított 8 napon belül – bejelenti a Hivatal számára a természetes személy energetikai szakreferensek névjegyzékében nyilvántartott adatai tekintetében bekövetkezett változást. A bejelentés azon adatok tekintetében, amelyeket más nyilvántartás közhitelesen tartalmaz, úgy is teljesíthető, hogy az adatváltozásról a közhiteles nyilvántartást vezető szerv – ha ezt tőle az energetikai szakreferens kéri – 8 napon belül értesíti a Hivatalt. Az energetikai auditori és energetikai szakreferensi névjegyzékbe egyaránt felvett személynek elegendő az egyik névjegyzék vonatkozásában bejelentést tennie, a Hivatal az adatváltozást az általa vezetett további névjegyzéken is átvezeti.

(11) Ha az energetikai szakreferens a (10) bekezdésben meghatározott kötelezettségét nem teljesíti, a Hivatal az adatváltozás bejelentésére kötelezi és 100 000 forintig terjedő bírsággal sújthatja. A kötelezés nem vagy részbeni teljesítése esetén a bírság ismételten kiszabható.

(12) Az energetikai szakreferenst törölni kell a természetes személy energetikai szakreferensek névjegyzékéből

a) ha a tevékenysége megszüntetését bejelentette,

b) ha az energetikai szakreferens meghalt,

c) ha valamely energetikai szakreferensre vonatkozó jogszabályi feltétel hiányzik vagy

d) a Szolgtv. 26. § (3) bekezdésében foglalt esetben.

(13) Az energetikai szakreferens szervezetek névjegyzéke az energetikai szakreferens szervezet következő adatait tartalmazza:

a) a Szolgtv. 26. § (2) bekezdés a)–d) pontjában foglalt adatok,

b) cégjegyzékszám vagy cégjegyzékszám hiányában a nyilvántartást vezető hatóság neve és nyilvántartási szám,

c) a vezető tisztségviselő neve,

d) elérhetőségi adatok (postacím, telefonszám, elektronikus levélcím, az energetikai szakreferens szervezet által megadott egyéb elérhetőségi adat),

e) az energetikai szakreferens szervezettel munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban vagy társasági jogi jogviszonyban álló természetes személy energetikai szakreferens neve,

f) a tevékenység folytatása iránti kérelem benyújtásának időpontja,

g) a névjegyzékbe vétel és a névjegyzékből törlés időpontja,

h) névjegyzéki jelölés,

i) adatváltozás bejelentés időpontja,

j) a Hivatal által végleges döntéssel megállapított szankció típusa, a szankcióról rendelkező határozat véglegessé válásának időpontja.

(14) Az energetikai szakreferens szervezetek névjegyzéke a (13) bekezdés a) pontjában meghatározott adatok közül az energetikai szakreferensi tevékenység megjelölésére vonatkozó adat, az engedély száma, a tevékenység megkezdésének és folytatásának területi és időbeli korlátjára vonatkozó adat, valamint a (13) bekezdés f)–j) pontjában meghatározott adatok tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartás.

(15) Az energetikai szakreferens szervezet (13) bekezdésben foglalt adatai nyilvánosak, azokat a Hivatal az energiahatékonysági tájékoztató honlapon közzéteszi.

(16) Az energetikai szakreferens szervezet – a változás bekövetkezésétől számított 8 napon belül – bejelenti a Hivatalnak az energetikai szakreferens szervezetek névjegyzékében nyilvántartott adataiban bekövetkezett változást. A bejelentés azon adatok tekintetében, amelyeket más nyilvántartás közhitelesen tartalmaz, úgy is teljesíthető, hogy az adatváltozásról a közhiteles nyilvántartást vezető szerv – ha ezt tőle az energetikai szakreferens szervezet kéri – 8 napon belül értesíti a Hivatalt. Az energetikai auditáló szervezetek és energetikai szakreferens szervezetek névjegyzékében egyaránt szereplő gazdálkodó szervezetnek elegendő az egyik névjegyzék vonatkozásában bejelentést tennie, a Hivatal az adatváltozást az általa vezetett további névjegyzéken is átvezeti.

(17) Ha az energetikai szakreferens szervezet a (16) bekezdésben meghatározott kötelezettségét nem teljesíti, a Hivatal az adatváltozás bejelentésére kötelezi és 100 000 forintig terjedő bírsággal sújthatja. A kötelezés nem vagy részbeni teljesítése esetén a bírság ismételten kiszabható.

(18) Az energetikai szakreferens szervezetet az energetikai szakreferens szervezetek névjegyzékéből törölni kell

a) ha a tevékenysége megszüntetését bejelentette,

b) ha az energetikai szakreferens szervezet megszűnt,

c) ha valamely energetikai szakreferensre vonatkozó jogszabályi feltétel hiányzik vagy

d) a Szolgtv. 26. § (3) bekezdésében meghatározott esetben.

(19) Névjegyzékbe vételt követően a természetes személy energetikai szakreferens és az energetikai szakreferens szervezet éves nyilvántartási díjat fizet a Hivatal számára. A regisztrációs díj, az éves nyilvántartási díj és az e törvény szerinti bírság adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül. A regisztrációs díjból és az éves nyilvántartási díjból befolyó bevétel a Hivatal bevételét képezi.

(20) Az éves nyilvántartási díj megfizetésének elmulasztása esetén a Hivatal 8 napos határidő tűzésével felhívja a nyilvántartási díj fizetésére kötelezettet a kötelezettség teljesítésére, a határidő eredménytelen elteltét követően a Hivatal a kötelezettet törli a névjegyzékből.

(21) Az energetikai auditorok, vagy energetikai auditáló szervezetek névjegyzékében szereplő energetikai auditor vagy energetikai auditáló szervezet e törvény erejénél fogva kerül bejegyzésre a természetes személy energetikai szakreferensek vagy az energetikai szakreferens szervezetek névjegyzékébe.

(22) Az energetikai auditorok vagy energetikai auditáló szervezetek névjegyzékében, valamint a természetes személy energetikai szakreferensek vagy az energetikai szakreferens szervezetek névjegyzékében egyidejűleg szereplő személy vagy szervezet kizárólag az energetikai auditorokra vagy energetikai auditáló szervezetekre vonatkozó nyilvántartási díjat köteles megfizetni. A névjegyzékből történő törlés esetén azonban a törlés feltételeinek fennállását külön-külön kell vizsgálni az energetikai auditorokra, az energetikai auditáló szervezetekre, a természetes személy energetikai szakreferensekre és az energetikai szakreferens szervezetekre vonatkozó szabályok figyelembevételével.”

114. § (1) Az Ehat. 21/C. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) Az energetikai szakreferens a 21/B. § (1) bekezdés a) pontja szerinti energetikai szakreferensi szolgáltatás létrejöttéről, valamint e szolgáltatást érintő változás bekövetkezésétől számított 30 napon belül a bekövetkezett változásról az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 14. §-a szerinti követelményeknek megfelelő hivatalos elérhetőségen keresztül (a továbbiakban: elektronikus úton) tájékoztatja a Hivatalt.

(2) Az energetikai szakreferens a 21/B. § (1) bekezdés a) pontja szerint nyújtott szolgáltatás vonatkozásában a következő adatokat szolgáltatja a Hivatal számára:

a) az energetikai szakreferens neve,

b) az energetikai szakreferens névjegyzéki jelölése,

c) a szolgáltatást megrendelő gazdálkodó szervezet neve, székhelye, adószáma,

d) a jogviszony kezdő időpontja, jogviszony megszűnése esetén a megszűnés időpontja.”

(2) Az Ehat. 21/C. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A Hivatal az (1) bekezdés szerinti kötelezettség nem teljesítése vagy nem megfelelő teljesítése esetén

a) írásban kötelezi az energetikai szakreferenst az adatszolgáltatás teljesítésére vagy megfelelő teljesítésére és

b) 100 000 forintig terjedő bírságot szabhat ki, amely bírság ismételten kiszabható.

(6a) Az (1) bekezdés szerinti kötelezettség késedelmes teljesítése esetén a Hivatal 100 000 forintig terjedő bírságot szabhat ki.”

(3) Az Ehat. 21/C. §-a a következő (9)–(15) bekezdéssel egészül ki:

„(9) A Hivatal megkeresésére

a) a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Vet.) 152. § (1) bekezdésében meghatározott kötelezett,

b) a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény (a továbbiakban: Get.) 3. § 15. pontja szerinti engedélyes,

c) a Get. 125. § (17) bekezdése szerinti kötelezett,

d) a Get. 127. § s) pontjában meghatározott személy,

e) a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Tszt.) 3. § c) pontja szerinti engedélyes

köteles a megkeresésben meghatározott tartalommal és formában, a Hivatal (4) bekezdés szerinti feladatának ellátásához szükséges adatot szolgáltatni.

(10) Az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes valamely államban (a továbbiakban: EGT-tagállam) letelepedett és ott jogszerűen szolgáltatási tevékenységet folytató természetes személy és szervezet a Hivatal engedélye alapján láthat el Magyarországon – határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében – energetikai szakreferensi tevékenységet. Az engedély határozatlan időre szól.

(11) EGT-tagállamban letelepedett és ott jogszerűen szolgáltatási tevékenységet folytató természetes személy Magyarország területén letelepedés nélkül, szabad szolgáltatásnyújtás keretében történő energetikai szakreferensi tevékenységet akkor folytathat, ha megfelel a 21/B. § (4) bekezdésében meghatározott követelményeknek azzal, hogy mentesül a 21/B. § (4) bekezdés c) pontja szerinti szakmai vizsga, valamint a 21/B. § (5) bekezdése szerinti továbbképzés és megújító szakmai vizsga letétele alól.

(12) EGT-tagállamban letelepedett és ott jogszerűen szolgáltatási tevékenységet folytató szervezet Magyarország területén történő letelepedés nélkül, szabad szolgáltatásnyújtás keretében energetikai szakreferensi tevékenységet a természetes személy energetikai szakreferensek névjegyzékében szereplő természetes személy vagy a (11) bekezdés szerint jogosult természetes személy igénybe vételével folytathat, ha vele munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban vagy társasági jogi jogviszonyban áll.

(13) A határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében Magyarország területén energetikai szakreferensi tevékenységet végző természetes személy és szervezet a működése során köteles betartani az energetikai szakreferensi tevékenység folytatására e törvényben és a végrehajtására kiadott rendeletekben meghatározott szabályokat.

(14) A határon átnyúló szolgáltatás keretében energetikai szakreferensi tevékenység folytatására jogosult természetes személyekre és szervezetekre az e törvényben és e törvény végrehajtására kiadott rendeletekben a természetes személy energetikai szakreferensekre és energetikai szakreferens szervezetekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(15) A Hivatal a névjegyzéki jelöléssel rendelkező, határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében energetikai szakreferensi tevékenység végzésére jogosult természetes személyt és gazdálkodó szervezetet a 21/B. § (3b) bekezdése szerinti névjegyzékbe felveszi.”

115. § Az Ehat. 17/C. alcíme a következő 21/E. §-sal egészül ki:

„21/E. § (1) A Nemzeti Energetikusi Hálózat területileg illetékes irodája ellenőrzi a közintézményi tulajdonban és használatban álló, közfeladat ellátását szolgáló épületek üzemeltetéséért és fenntartásáért felelős szervezetek e törvényben meghatározott energiahatékonysági feladatainak ellátását és mulasztás esetén haladéktalanul felhívja a szervezetet a kötelezettség teljesítésére.

(2) A Hivatal

a) gondoskodik a Nemzeti Energetikusi Hálózatnál szakmai tanácsadást végző természetes személyek szakmai képzéséről;

b) a Nemzeti Energetikusi Hálózat e törvényben meghatározott feladatainak ellátásához szakmai jellegű útmutatót és iránymutatást dolgoz ki;

c) a Nemzeti Energetikusi Hálózat számára elérhető online felületet hoz létre a legjobb gyakorlatok, szakmai útmutatók, iránymutatások megosztása céljából;

d) a c) pont szerinti online felületen közzétett információval támogatja a Nemzeti Energetikus Hálózat ellenőrzési tevékenységét.”

116. § (1) Az Ehat. 22. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) Ha a nagyvállalat a (4) bekezdés szerinti mentesség igénybevételekor nem rendelkezik 3 teljes évre vonatkozó energiafogyasztási adatokkal, akkor a törtidőszakra vonatkozó fogyasztási adatait kell éves szintre vetíteni és ez alapján az éves fogyasztási átlagot megállapítani.”

(2) Az Ehat. 22. §-a a következő (7) és (8) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Energetikai auditálás lefolytatása esetén a kötelező energetikai auditálás akkor minősül teljesítettnek, amikor a 23. § (1) bekezdése szerinti adatszolgáltatás a jogszabályoknak megfelelő módon megtörtént.

(8) A (4) bekezdés szerinti mentesség igénybevételét a Hivatal számára be kell jelenteni.”

117. § Az Ehat. 22/B. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Az (1) bekezdés szerinti kötelezettség késedelmes teljesítése esetén a Hivatal 100 000 forintig terjedő bírságot szabhat ki.”

118. § (1) Az Ehat. 22/C. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A nagyvállalat és – ha az energetikai szakreferens igénybevételére köteles gazdálkodó szervezet nem minősül nagyvállalatnak – az energetikai szakreferens igénybevételére köteles gazdálkodó szervezet a Hivatal részére adatszolgáltatást teljesít az adatszolgáltatás teljesítését közvetlenül megelőző naptári évre vonatkozó éves energiafelhasználás mértékéről, valamint a vizsgált évben megvalósult energiahatékonysági intézkedésekkel, fejlesztésekkel, a bevezetett üzemeltetési megoldásokkal kapcsolatos energiamegtakarítási adatokról.”

(2) Az Ehat. 22/C. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) Az (1) bekezdés szerinti kötelezettség késedelmes teljesítése esetén a Hivatal 100 000 forintig terjedő bírságot szabhat ki.”

119. § Az Ehat. 23. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az (1) és (2) bekezdés szerinti kötelezettség késedelmes teljesítése esetén a Hivatal 100 000 forintig terjedő bírságot szabhat ki.”

120. § (1) Az Ehat. 24. §-a a következő (4a) és (4b) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) A Hivatal megkeresésére 21/C. § (9) bekezdés a)–e) pontjában meghatározott személy köteles a megkeresésben meghatározott tartalommal és formában, az (1) bekezdés szerinti feladat ellátása céljából adatot szolgáltatni.

(4b) A Hivatal ellenőrzési tevékenységében nem vehet részt

a) az energetikai auditorok névjegyzékében szereplő személy, továbbá a vele munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy,

b) az energetikai auditáló szervezetek névjegyzékében szereplő szervezet, továbbá az azzal társasági jogi kapcsolatban, munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy.”

(2) Az Ehat. 24. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A Hivatal az energetikai auditálási kötelezettség teljesítésének ellenőrzése során a nagyvállalattól bekérhet a kötelezettség teljesítésével kapcsolatos bármely iratot, kapcsolódó dokumentációt, ideértve valamely mentesülési lehetőség igénybevételét igazoló iratot.”

121. § Az Ehat. 28. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (1a)–(1c) bekezdéssel egészül ki:

„(1) Energetikai auditálást mint energetikai auditor természetes személy vagy mint energetikai auditáló szervezet gazdálkodó szervezet folytathat. Az energetikai auditor és az energetikai auditáló szervezet a Hivatal engedélye alapján láthat el energetikai auditálási tevékenységet. Az engedély határozatlan időre szól.

(1a) Ha a Hivatal az engedély iránti kérelem alapján megállapítja, hogy a kérelmező eleget tesz az e törvényben, valamint a végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott követelményeknek, a kérelmező számára engedélyezi az energetikai auditálási tevékenység folytatását, valamint az engedélyező határozat véglegessé válásával egyidejűleg névjegyzékbe veszi.

(1b) Energetikai auditor az a természetes személy lehet, aki

a) büntetlen előéletű,

b) rendelkezik a jogszabályban meghatározott szakirányú végzettséggel,

c) rendelkezik az (5) bekezdés szerinti szakmai gyakorlattal,

d) valamely, a 24. alcím szerinti közreműködő szervezet által szervezett energetikai auditori szakmai vizsgát teljesítette,

e) a regisztrációs díjat megfizette és

f) nem áll a (2) bekezdés szerinti tilalom alatt.

(1c) A kérelmezőt az energetikai auditálási tevékenység megkezdésének és folytatásának joga nem illeti meg, ha a Hivatal a kérelem elbírálására irányadó ügyintési határidőt túllépte.”

122. § Az Ehat. 29. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Energetikai auditálási tevékenységet az a gazdálkodó szervezet folytathat)

„a) amely az energetikai auditori névjegyzékben szereplő energetikai auditorral munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban vagy társasági jogi jogviszonyban áll,”

123. § Az Ehat. 30. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az energetikai auditálási tevékenység folytatására irányuló kérelem benyújtásával egyidejűleg a regisztrációs díj megfizetését is igazolni kell a Hivatal felé.”

124. § (1) Az Ehat. 32. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A névjegyzék az energetikai auditorra vonatkozó következő adatokat tartalmazza:)

„a) a Szolgtv. 26. § (2) bekezdés a)–d) pontjában meghatározott adatok,”

(2) Az Ehat. 32. § (1) bekezdés e) és f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A névjegyzék az energetikai auditorra vonatkozó következő adatokat tartalmazza:)

„e) államilag elismert nyelvvizsga bizonyítvánnyal igazolt nyelvismeret (nyelv, nyelvtudás szintje),

f) szakirányú iskolai végzettség, és szakmai képesítés megszerzését igazoló oklevél kiállításának időpontja,”

(3) Az Ehat. 32. § (1) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A névjegyzék az energetikai auditorra vonatkozó következő adatokat tartalmazza:)

„h) a tevékenység folytatása iránti kérelem benyújtásának időpontja,”

(4) Az Ehat. 32. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) A névjegyzék az (1) bekezdés a) pontjában szereplő adatok közül az energetikai auditálási tevékenység megjelölésére vonatkozó adat, az engedély száma, a tevékenység megkezdésének és folytatásának területi és időbeli korlátjára vonatkozó adat, és az (1) bekezdés g)–o) pontjában foglalt adatok tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartás.

(3) A névjegyzék az (1) bekezdés a) pontjában szereplő adatok közül a név és az energetikai auditálási tevékenység megjelölésére vonatkozó adat, az engedély száma, a tevékenység megkezdésének és folytatásának területi és időbeli korlátjára vonatkozó adat, valamint az (1) bekezdés d)–o) pontjában foglalt adat nyilvános. A nyilvános adatokat a Hivatal az energiahatékonysági tájékoztató honlapon közzéteszi.”

(5) Az Ehat. 32. § (6) és (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(6) Az energetikai auditort törölni kell a névjegyzékből

a) ha a Hivatal az energetikai auditálási tevékenység folytatását megtiltotta,

b) ha a tevékenysége megszüntetését bejelentette,

c) ha az energetikai auditor meghalt, vagy

d) a Szolgtv. 26. § (3) bekezdésében foglalt esetben.

(7) A Hivatal az energetikai auditor auditálási tevékenységét megtiltja, ha

a) megállapítja, hogy a tevékenység folytatásának valamely feltétele a tevékenység folytatására irányuló kérelem benyújtásának időpontjában sem állt fenn, vagy

b) az energetikai auditor e törvény szerinti valamely kötelezettségét bírságolás vagy ismételt bírságolás ellenére sem teljesítette.”

125. § (1) Az Ehat. 33. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A névjegyzék az energetikai auditáló szervezet következő adatait tartalmazza:)

„a) a Szolgtv. 26. § (2) bekezdés a)–d) pontjában meghatározott adatok,”

(2) Az Ehat. 33. § (1) bekezdés e) és f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A névjegyzék az energetikai auditáló szervezet következő adatait tartalmazza:)

„e) az energetikai auditáló szervezettel munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban vagy társasági jogi jogviszonyban álló energetikai auditor neve,

f) a tevékenység folytatása iránti kérelem benyújtásának időpontja,”

(3) Az Ehat. 33. § (6) és (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(6) Az energetikai auditáló szervezetet a névjegyzékből törölni kell

a) ha a Hivatal az energetikai auditálási tevékenység folytatását megtiltotta,

b) ha a tevékenysége megszüntetését bejelentette,

c) ha az energetikai auditáló szervezet megszűnt, vagy

d) a Szolgtv. 26. § (3) bekezdésében meghatározott esetben.

(7) A Hivatal az energetikai auditáló szervezet auditálási tevékenységét megtiltja, ha

a) megállapítja, hogy a tevékenység folytatásának valamely feltétele a tevékenység folytatása iránti kérelem benyújtásának időpontjában sem állt fenn, vagy

b) az energetikai auditáló szervezet e törvény szerinti valamely kötelezettségét bírságolás vagy ismételt bírságolás ellenére sem teljesítette.”

126. § Az Ehat. 35. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az EGT-tagállamban letelepedett és ott jogszerűen energetikai auditálási tevékenység végzésére jogosult energetikai auditor vagy energetikai auditáló szervezet a Hivatal engedélye alapján láthat el Magyarországon határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében energetikai auditálási tevékenységet. Az engedély határozatlan időre szól.”

127. § Az Ehat. 35. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A Hivatal a névjegyzéki jelöléssel rendelkező, határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében energetikai auditálási tevékenység végzésére jogosult természetes személyt és gazdálkodó szervezetet a 28. § (1a) bekezdése szerinti névjegyzékbe felveszi.”

128. § Az Ehat. 39. §-a a következő (12) és (13) bekezdéssel egészül ki:

„(12) A szakmai vizsga, a megújító szakmai vizsga és a továbbképzés díjának mértékét a Hivatal elnöke rendeletben határozza meg.

(13) Ha a közreműködő szervezet a (12) bekezdés szerinti díjtól eltérő díjat alkalmaz, a Hivatal a 37. § (4) bekezdés b) pontja szerint jár el.”

129. § Az Ehat. 44. § k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)

„k) az energetikai auditálási és az energetikai szakreferensi tevékenység engedélyezésére irányuló kérelem, valamint a névjegyzékbe vétel részletes szabályait,”

(rendeletben állapítsa meg.)

130. § Az Ehat. 46. § f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Hivatal elnöke, hogy)

„f) a közreműködő szervezetek éves jelentésének tartalmi követelményeit, benyújtásának idejét és módját, a szakmai vizsga, a megújító szakmai vizsga és a továbbképzés díjának mértékét,”

(rendeletben állapítsa meg.)

131. § Az Ehat. 48. §-a a következő (13) és (14) bekezdéssel egészül ki:

„(13) A Hivatal 2019. december 31-ig nem kezdeményezi bírság kiszabását a 21/B. § (1) bekezdés b) pontja szerinti almérő felszerelésére vonatkozó kötelezettség elmulasztása esetén.

(14) Energetikai szakreferens tevékenységét névjegyzékbe vétel nélkül legkésőbb 2019. június 30-ig végezheti.”

132. § Az Ehat.

- 1. 7. § j) pontjában a „székhelyét a” szövegrész helyébe a „székhelyét, továbbá a regisztrált nagyvállalattal szemben hozott, kötelező energetikai auditálás elmulasztását megállapító határozat véglegessé válása dátumát a” szöveg,

- 2. 9/A. alcímének címében, 11/A. § nyitó szövegrészében, 44. § s) pontjában a „közintézmények tulajdonában és használatában” szövegrész helyébe a „közintézményi tulajdonban és használatban” szöveg,

- 3. 11/A. § c) pontjában a „Nemzeti Energetikusi Hálózat” szövegrész helyébe a „Hivatal” szöveg,

- 4. 21/B. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében az „energiafogyasztású” szövegrész helyébe a „végsőenergia-fogyasztású” szöveg,

- 5. 21/C. § (4) bekezdésében a „megyei, fővárosi kormányhivatal a Hivatal kezdeményezésére” szövegrész helyébe a „Hivatal” szöveg,

- 6. 21/C. § (8) bekezdésében és 43. § (1) bekezdésében az „elektronikus úton” szövegrész helyébe az „elektronikusan” szöveg,

- 7. 22/B. § (1) bekezdésében a „Hivatal honlapján erre a célra kialakított felületen” szövegrész helyébe a „Hivatalnál” szöveg,

- 8. 22/B. § (2) bekezdés a) pontjában, a 22/C. § (3) bekezdés a) pontjában és a 23. § (3) bekezdés a) pontjában a „teljesítésére” szövegrész helyébe a „teljesítésére vagy megfelelő teljesítésére” szöveg,

- 9. 22/B. § (4) bekezdésében a „nagyvállalat” szövegrész helyébe a „nagyvállalat a regisztrációval egyidejűleg” szöveg,

- 10. 23. § (1) bekezdésében a „tartalommal” szövegrész helyébe a „tartalommal, elektronikus úton” szöveg,

- 11. 23. § (2) bekezdésében az „évente a tárgyévet megelőző évi auditálási tevékenységéről a Hivatal elnökének rendeletében foglalt módon és tartalommal” szövegrész helyébe az „az éves auditálási tevékenységéről a Hivatal elnökének rendeletében meghatározott határidőben, módon és tartalommal, elektronikus úton” szöveg,

- 12. 24. § (1) bekezdésében a „törvény végrehajtására” szövegrész helyébe a „törvényben és végrehajtására” szöveg, és az „auditálás teljesítését és az energetikai audit” szövegrész helyébe az „auditálás teljesítését – ideértve a mentesülési lehetőségek jogszerű igénybevételét – és energetikai audit” szöveg,

- 13. 24. § (5) bekezdésében az „a tárgyévet” szövegrész helyébe az „az adott évet” szöveg, a „auditok statisztikailag jelentős hányadát, amely vonatkozásában ellenőrzést” szövegrész helyébe a „auditálások statisztikailag jelentős hányadát, amely vonatkozásában megfelelőségi ellenőrzést” szöveg,

- 14. 26. § (5) bekezdésében az „alkalmazásával egyidejűleg” szövegrész helyébe az „alkalmazása helyett vagy mellett” szöveg,

- 15. 26. § (7) bekezdésében a „bírsággal sújthatja” szövegrész helyébe a „bírsággal, vagy ismételt bírsággal sújthatja és a teljesítésre 30 napos határidőt szab” szöveg,

- 16. 28. § (5) bekezdésében a „megszerzését követően teljesített” szövegrész helyébe a „megszerzését igazoló oklevél kiállítását követően teljesített” szöveg,

- 17. 29. § (1a) bekezdésében a „szervezetnek lehet az (1) bekezdés a) pont szerinti tagja vagy alkalmazottja” szövegrész helyébe a „szervezettel állhat az (1) bekezdés a) pont szerinti jogviszonyban” szöveg,

- 18. 30. § (2) bekezdésében a „bejelentéshez” szövegrész helyébe a „kérelemhez” szöveg,

- 19. 32. § (4a) bekezdésében, valamint a 33. § (4a) bekezdésében a „regisztráló szervezetet” szövegrész helyébe a „Hivatalt” szöveg,

- 20. 35. § (2) bekezdésében a „28. § (3) bekezdése szerinti éves továbbképzést és 39. § szerinti megújító szakmai vizsgát” szövegrész helyébe a „28. § (1) bekezdés d) pontja szerinti szakmai vizsgát, valamint a 28. § (3) bekezdése szerinti továbbképzést és megújító szakmai vizsgát” szöveg,

- 21. 35. § (3) bekezdésében a „jogosult tagja vagy alkalmazottja útján” szövegrész helyébe a „jogosult, a vele munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban vagy társasági jogi jogviszonyban álló energetikai auditor útján” szöveg,

- 22. 37. § (4) bekezdés b) pontjában a „törvény szerinti” szövegrész helyébe a „törvény és a végrehajtására kiadott jogszabályok” szöveg,

- 23. 38. § (1) bekezdés e) pontjában az „auditorokkal kapcsolatos” szövegrész helyébe az „auditorokkal és energetikai szakreferensekkel kapcsolatos” szöveg,

- 24. 39. § (1) bekezdésében az „auditálási tevékenység” szövegrész helyébe az „auditálási és energetikai szakreferensi tevékenység” szöveg,

- 25. 39. § (2) bekezdésében az „auditorok által” szövegrész helyébe az „auditorok és energetikai szakreferensek által” szöveg,

- 26. 40. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a „bejelentéseinek intézése” szövegrész helyébe a „, valamint a természetes személy energetikai szakreferensek és az energetikai szakreferens szervezetek engedélyezése” szöveg,

- 27. 40. § (1) bekezdés a) pontjában a „bejelentéseikben” szövegrész helyébe a „tevékenység engedélyezésére irányuló kérelemben” szöveg,

- 28. 41. § (1) bekezdésében az „auditorok képzésével, továbbképzésével, valamint az energetikai auditori szakmai” szövegrész helyébe az „auditorok és energetikai szakreferensek képzésével, valamint szakmai” szöveg,

- 29. 44. § q) pontjában a „nagyvállalat” szövegrész helyébe a „gazdálkodó szervezet” szöveg,

- 30. 46. § c) pontjában a „szervezetek által” szövegrész helyébe a „szervezetek, valamint a természetes személy energetikai szakreferensek és energetikai szakreferens szervezetek által” szöveg

lép.

133. § Hatályát veszti az Ehat.

- a) 7. § a) pontja,

- b) 10. § (3) bekezdése,

- c) 15. §-a,

- d) 20. § (1) bekezdésében az „elektronikus úton,” szövegrész,

- e) 21/C. § (3) bekezdése,

- f) 21/C. § (4) bekezdésében az „az (1) bekezdésben és” szövegrész,

- g) 22/B. § (2) bekezdés a) pontjában, a 22/C. § (3) bekezdés a) pontjában, a 23. § (3) bekezdés a) pontjában és 25. § (1) bekezdés a) pontjában az „és” szövegrész,

- h) 26. § (4) bekezdésében az „ , ismételten kiszabható” szövegrész,

- i) 29. § (1) bekezdés b) pontjában az „az energetikai auditálási tevékenység folytatásának szándékát a Hivatalnak bejelentette,” szövegrész,

- j) 29. § (1a) bekezdésében a „Ha a gazdálkodó szervezet e szabály megsértésével kéri névjegyzékbe vételét, a névjegyzékbe vételi kérelmet határozattal el kell utasítani.” szövegrész,

- k) 35. § (6) bekezdése.