2018. évi XC. törvény — mi változott? 2019. január 1.

2. § A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény (a továbbiakban: elismerési törvény) 4. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A külföldi bizonyítványok és oklevelek által tanúsított végzettségi szintnek, szakképesítésnek, illetve szakképzettségnek a II. Fejezet, IV. Fejezet, valamint V. Fejezet szerinti elismerése, ha az oktatási intézményben történő továbbtanulás céljából történik, azon oktatási intézmény hatáskörébe tartozik, amelyben a kérelmező tanulmányait folytatni szándékozik.”

3. § Az elismerési törvény 4/A. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Harmadik részben foglalt rendelkezések végrehajtása érdekében segítségnyújtó központ működik, amelynek feladatai:)

„b) a magyar állampolgároknak, a velük azonos megítélés alá eső személyeknek, továbbá a tagállamok állampolgárainak, valamint az azzal azonos megítélés alá eső személyeknek a segítése a Harmadik részben foglalt jogok érvényesítésében, szükség szerint együttműködve a származási tagállam segítségnyújtó központjával, az eljáró hatóságokkal és a kormányablakkal,”

4. § Az elismerési törvény 9. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Az eljáró hatóság az (5) és a (6) bekezdésben foglalt határidőt két héttel meghosszabbíthatja, azzal, hogy a meghosszabbítás okát meg kell indokolnia. A közegészséget vagy a szolgáltatás igénybe vevőjének biztonságát érintő esetben az eljáró hatóság a határidőt további két héttel meghosszabbíthatja.”

5. § Az elismerési törvény 28. §-a a következő (27) bekezdéssel egészül ki:

„(27) A szakma gyakorlásától eltiltó döntésnek minősül a szakma gyakorlásától, foglalkoztatástól, tevékenységtől eltiltó és a szakma gyakorlását, foglalkoztatást, tevékenységet korlátozó döntés.”

6. § Az elismerési törvény 32. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) E fejezet rendelkezései nem alkalmazandók azokra a kérelmezőkre, akik jogosultak szakmai képesítésüknek a VIII., a IX. és a IX/A. Fejezet szerinti elismerésére.”

7. § Az elismerési törvény 55. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (7) bekezdéssel egészül ki.

„(6) Az ebben a szakaszban szabályozott riasztás ellen a 11. § szerinti hatósághoz fellebbezés nyújtható be. A határozatot a riasztási mechanizmusban közreműködő hatóság a (3) bekezdés szerinti tartalommal és a riasztásról szóló tájékoztatás megadásával megegyező időpontban írásban közli azzal a személlyel, akit a szakma gyakorlásától eltiltottak vagy akinek a szakmagyakorlási jogát felfüggesztették. A fellebbezés tényéről a riasztási mechanizmusban közreműködő hatóság a fellebbezés kézhezvételét követő három napon belül tájékoztatást ad a belső piaci információs rendszeren keresztül a többi tagállam illetékes hatóságának.

(7) A riasztási mechanizmusban közreműködő hatóság a szakma gyakorlásától eltiltó vagy a szakmagyakorlást felfüggesztő döntés visszavonásának hatálybalépését vagy az ilyen döntés időbeli hatályának leteltét követő három napon belül az (1) bekezdés szerint nyújtott tájékoztatást visszavonja.”

8. § Az elismerési törvény X/B. Fejezete a következő 56. §-sal egészül ki:

„56. § (1) A riasztási mechanizmusban közreműködő hatóság az 55. § szerinti feladatai ellátása céljából a riasztási mechanizmusban érintett személy alábbi adatait kezeli:

a) családi és utónevét,

b) születési családi és utónevét,

c) anyja születési családi és utónevét,

d) születési helyét és idejét,

e) a szakma gyakorlásától eltiltás, valamint a felfüggesztés tényét, megnevezését, leteltének várható napját,

f) a közokirat-hamisítással érintett okirat adatait, és

g) a döntést meghozó hatóság vagy bíróság adatait.

(2) Az (1) bekezdés szerinti adatokat a riasztási mechanizmusban közreműködő hatóság

a) a szakma gyakorlásától eltiltás, felfüggesztés leteltéig, de legfeljebb a riasztási mechanizmus szerinti bejelentésig,

b) a közokirat-hamisítás bejelentéséig

kezeli.

(3) A riasztási mechanizmusban közreműködő hatóság jogosult az általa az (1) bekezdés szerint kezelt, a büntetőeljárásban kiszabott foglalkozástól eltiltás várható leteltének napjára vonatkozó adat ellenőrzése céljából a bűnügyi nyilvántartási rendszerből való adatigénylésre.”

9. § Az elismerési törvény 64. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Nem kell a kérelmezőnek eljárási díjat fizetnie, ha a bizonyítványa vagy oklevele elismerését felsőoktatási intézményben történő továbbtanulási céllal kérelmezi.”

10. § Az elismerési törvény 32. § (1) bekezdésében a „hatóság a kérelmező részére” szövegrész helyébe a „hatóság eseti alapon történő mérlegelés alapján a kérelmező részére” szöveg lép.

17. § Az Nftv. 48/A. § c) és d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A magyar állami (rész)ösztöndíjas hallgató – a 48/B. §-ban meghatározottakra figyelemmel – köteles:]

„c) az általa magyar állami (rész)ösztöndíjjal folytatott tanulmányok idejével megegyező időtartamban hazai munkaviszonyt fenntartani az adott képzés megszűnésének napjától számítva a magyar állami (rész)ösztöndíjjal folytatott tanulmányi idővel megegyező időtartamot követő két éven belül, ha az a) pontban meghatározott határidőn belül nem szerzi meg a magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzésben az oklevelet, vagy

d) visszafizetni az adott képzésére tekintettel a magyar állam által folyósított 48/C. § (1) bekezdés a) pontja szerinti magyar állami (rész)ösztöndíjnak – évente a Központi Statisztikai Hivatal által megállapított éves átlagos fogyasztóiár-növekedés mértékével növelt – összegét (e pont tekintetében a továbbiakban együtt: tartozás) a magyar államnak, ha az oklevél megszerzését követően nem tart fenn a b) pont szerint hazai munkaviszonyt, illetve visszafizetni a tartozás ötven százalékának megfelelő összeget a magyar államnak, ha nem tart fenn a c) pont szerint hazai munkaviszonyt.”

18. § Az Nftv. 48/B. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) A 48/A. § a) pontjában meghatározott kötelezettség a szakváltást nem korlátozza. A szakváltás a képzés munkarendjének, nyelvének, helyének megváltoztatásával vagy átvétellel valósul meg. Szakváltás esetén a feltételek teljesítése szempontjából az újabb szak képzési ideje, képzési költsége az irányadó.”

22. § (1) Az Nftv. 67. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az oktatási hivatal jár el)

„a) a felsőoktatási intézmény működésének engedélyezésével és a felsőoktatási intézmény működési engedélyének ötévenkénti felülvizsgálatával,”

(kapcsolatos ügyekben.)

(2) Az Nftv. 67. § (3) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:

(Az oktatási hivatal jár el)

„j) a közösségi felsőoktatási képzési központ működésének engedélyezésével és működési engedélyének ötévenkénti felülvizsgálatával”

(kapcsolatos ügyekben.)

23. § Az Nftv. 69. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A felsőoktatási intézmény rektora, továbbá a 64. § (7) bekezdése szerinti esetben a Magyar Tudományos Akadémia, a Magyar Művészeti Akadémia, illetve a Magyar Olimpiai Bizottság az egyetemi tanári munkaköri cím adományozásával kapcsolatos javaslatának elkészítése előtt beszerzi a MAB szakértői véleményét.”

24. § Az Nftv. 76. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) Ha az e §-ban meghatározott követelmények bizonyítása érdekében nemzetközi jogsegély igénybevétele szükséges, akkor az oktatási hivatal közvetlenül a származási állam oktatását irányító szervet keresi meg. Ha azonban olyan államról van szó, amely a 2001. évi XCIX. törvénnyel kihirdetett, a felsőoktatási képesítéseknek az európai régióban történő elismeréséről szóló, 1997. április 11-én, Lisszabonban aláírt Egyezményt (a továbbiakban: Lisszaboni Egyezmény) magára nézve kötelezőnek ismerte el, akkor az oktatási hivatal a nemzetközi jogsegélykérelmet közvetlenül a Lisszaboni Egyezmény IX.2. Cikke szerinti külföldi információs központhoz intézi.”

27. § Az Nftv. 69. alcíme a következő 114/J. §-sal egészül ki:

„114/J. § (1) E törvénynek a felsőoktatás szabályozására vonatkozó és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2018. évi XC. törvénnyel (a továbbiakban: 2018. évi XC. törvény) módosított 48/B. § (8) bekezdését első alkalommal a 2020/2021. tanévben beiratkozással megvalósuló szakváltás esetén kell alkalmazni, ideértve azon (volt) hallgatókat is, akik a 2018. évi XC. törvény hatálybalépését megelőzően hallgatói jogviszonnyal rendelkeztek.

(2) E törvénynek – a 2018. évi XC. törvénnyel módosított – 48/A. § c) és d) pontja, 48/B. § (1) és (4) bekezdése, 48/N. §-a és 48/S. §-a szerinti rendelkezéseket 2020. január 1-jétől kell alkalmazni, ideértve azon (volt) hallgatókat is, akiknek ezen időpontig a 48/A. § c) pontja alapján kötelezettség még nem került megállapításra. Azon (volt) hallgatók esetében, akik részére 2020. január 1-je előtt kötelezettség került megállapításra, a 2018. december 31-én hatályos szabályozás alkalmazandó.”

- 17. 48/B. § (1) bekezdésében a „b) pontjában” szövegrész helyébe a „b) és c) pontjában”,

- 18. 48/B. § (4) bekezdésében a „48/A. § b) és d) pontjában” szövegrész helyébe a „48/A. §-ban”,

- b) 48/B. § (4) bekezdésében az „és a 48/A. § c) pontjában foglaltak a hitéleti képzés sajátos követelményeinek figyelembe vételével érvényesíthetők” szövegrész,

- c) 48/K. §-ában a „ , másodfokon az oktatásért felelős miniszter” szövegrész,

- d) 48/N. § (3) bekezdése,

- e) 48/S. §-ában a „c) és” szövegrész,

33. § A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 297. §-a a következő (1b) bekezdéssel egészül ki:

„(1b) Ha a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény 55. §-a alapján a foglalkozástól eltiltásról más tagállam hatóságát tájékoztatni kell, és nincs olyan nyilvántartást vezető szerv, amelyet az (1) bekezdés alapján a büntetés-végrehajtási bíró felhívott, a tájékoztatási kötelezettséget a büntetés-végrehajtási bíró felhívása alapján a jogszabályban erre kijelölt szerv teljesíti.”