# 2018. évi LXXXII. törvény az egyes adótörvények uniós kötelezettségekhez kapcsolódó, valamint egyes törvények adóigazgatási tárgyú módosításáról ### I. Fejezet — A JÖVEDELEMADÓZÁST ÉRINTŐ TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA #### 1. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása 1. § 2. § 3. § 4. § 5. § 6. § 7. § 8. § 9. § 10. § 11. § 12. § 13. § #### 2. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása 14. § 15. § 16. § (1) (2) (3) (4) (5) 17. § 18. § 19. § 20. § 21. § 22. § 23. § 24. § 25. § 26. § (1) (2) (3) (4) (5) (6) 27. § 28. § 29. § 30. § 31. § 32. § 33. § 34. § (1) (2) (3) 35. § 36. § (1) (2) 37. § 38. § 39. § #### 3. Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX. törvény módosítása 40. § 41. § #### 4. A távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény módosítása 42. § 43. § #### 5. A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény módosítása 44. § 45. § 46. § 47. § 48. § 49. § 50. § 51. § ### II. Fejezet — A KÖZVETETT ADÓZÁST ÉRINTŐ TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA #### 6. Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény módosítása 52. § 53. § 54. § 55. § 56. § 57. § 58. § 59. § 60. § 61. § 62. § 63. § 64. § 65. § Hatályát veszti az Áfa tv. - 1. - 2. - 3. - 4. #### 7. A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény módosítása 66. § 67. § 68. § 69. § 70. § 71. § 72. § 73. § 74. § 75. § 76. § ### III. Fejezet — HELYI ADÓK, ILLETÉKEK #### 8. A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosítása 77. § #### 9. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása 78. § (1) (2) 79. § 80. § 81. § 82. § 83. § 84. § #### 10. A pénzügyi tranzakciós illetékről szóló 2012. évi CXVI. törvény módosítása 85. § 86. § 87. § ### IV. Fejezet — A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS PÉNZÜGYI ALAPJAIT MEGILLETŐ EGYES BEFIZETÉSEKET ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK #### 11. A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosítása 88. § 89. § 90. § #### 12. A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény módosítása 91. § A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény (a továbbiakban: Szocho tv.) 1. § (5) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba: „(5) Az (1)–(4) bekezdésen túl adófizetési kötelezettség keletkezik a) a vállalkozásból kivont jövedelem [Szja tv. 68. §], b) az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem [Szja tv. 65/A. §], c) az osztalék [Szja tv. 66. §], vállalkozói osztalékalap [Szja tv. 49/C. §], d) az árfolyamnyereségből származó jövedelem [Szja tv. 67. §], e) az Szja tv. 1/B. § hatálya alá tartozó természetes személy e tevékenységből származó jövedelme, f) az átalányadózó mezőgazdasági kistermelő által e tevékenysége alapján szerzett jövedelmének 75 százaléka, g) a tételes költségelszámolást választó, nemleges nyilatkozatot benyújtó őstermelő bevételének 4 százaléka Magyarországon adóztatható része után.” 92. § A Szocho tv. 1. §-a a következő (9) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba: „(9) Adóalapot képez az a jövedelem is, amelynek kifizetése (juttatása) olyan időszakra tekintettel történik, amely időszakban a Tbj. alapján biztosítási jogviszony állt fenn, függetlenül a kifizetés (juttatás) időpontjától.” 93. § (1) A Szocho tv. 3. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba: „(2) Amennyiben az Szja tv. szerint önálló tevékenységből származó jövedelem kifizetőtől származik, az adó fizetésére kötelezett személy a kifizető (e bekezdés alkalmazásában ideértve a külföldi kifizetőt). Ha az Szja tv. szerinti önálló tevékenységből származó jövedelem nem kifizetőtől származik, az adó fizetésére kötelezett személy a természetes személy. Ha a természetes személy külföldi kifizetőtől a Tbj. szerint járulékalapot nem képező jövedelmet szerez, az adó fizetésére kötelezett személy a természetes személy.” (2) A Szocho tv. 3. § (6) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba: „(6) Kirendelés esetén az adófizetési kötelezettséget a kirendelést elrendelő (ideértve a külföldi kifizetőt is) teljesíti. A kirendelés alapján foglalkoztató személy teljesíti az adófizetési kötelezettséget, ha a kirendelést elrendelővel megállapodott arról, hogy a természetes személy foglalkoztatásához kapcsolódó munkabért és közterheket ő fizeti.” 94. § A Szocho tv. 5. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba: „(1) Nem keletkezik az 1. § (1)–(3) bekezdése szerint adófizetési kötelezettsége – e tevékenysége, jogállása alapján szerzett jövedelme tekintetében – a) a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak; b) a társas vállalkozásnak a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozóra tekintettel; c) az iskolaszövetkezetnek a nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagjával fennálló jogviszonyára – 25. életévének betöltéséig a tanulói, hallgatói jogviszonya szünetelésének időtartama alatt is – tekintettel; d) a szociális szövetkezetnek a tagi munkavégzési jogviszonyban álló tagjával fennálló jogviszonyára tekintettel; e) a kifizetőnek a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 44. § (1) bekezdés a) pontja szerint a hallgatói munkaszerződés alapján létrejött jogviszonyra tekintettel; f) a közérdekű nyugdíjas szövetkezetnek az öregségi nyugdíjban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő tagja között fennálló jogviszonyára tekintettel; g) a kifizetőnek az Mt. szerinti munkaviszonyban foglalkoztatott saját jogú nyugdíjas személyre tekintettel; h) a Tbj. szerint külföldinek minősülő személynek az általa megszerzett, járulékalapot nem képező jövedelemre tekintettel.” 95. § A Szocho tv. 5. § (6) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba: „(6) A Tbj. szerint külföldinek minősülő személy által megszerzett a) az 1. § (5) bekezdés a)–d) pontja szerinti jövedelmet, b) az Szja tv. szerint egyéb jövedelemnek minősülő jövedelmet és c) az 1. § (4) bekezdése szerinti jövedelmet nem terheli adófizetési kötelezettség.” 96. § A Szocho tv. 6. § (4) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba: „(4) Az egyszerűsített vállalkozói adó alanyának minősülő egyéni vállalkozót saját maga után terhelő adó alapja az egyszerűsített vállalkozói adó alapjának 4 százaléka, ha a) az adóalap megállapításának különös szabályai alkalmazása alól legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyára, a nemzeti köznevelésről szóló törvény, valamint a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerinti közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben, az Európai Gazdasági Térség tagállamában vagy Svájcban közép- vagy felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytatott tanulmányaira tekintettel mentesül, vagy b) tagként a kifizetővel az adóalap megállapításának különös szabályai hatálya alá tartozó jogviszonyban áll. E bekezdés alkalmazásakor a heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejűleg fennálló munkaviszonyokban előírt munkaidőt össze kell számítani.” 97. § A Szocho tv. 16. §-a a következő szöveggel lép hatályba: „16. § (1) Adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyban kutató-fejlesztő munkavállalót foglalkoztató – vállalkozásként működő saját tevékenységi körben alapkutatást, alkalmazott kutatást, kísérleti fejlesztést végző kutatóhelynek minősülő – kifizető, az őt e munkaviszonyra tekintettel terhelő adóból adókedvezményt vehet igénybe. (2) Az adókedvezmény összegét a kifizető havonta állapítja meg. A kedvezmény egyenlő a tárgyhónapban a kutatás-fejlesztési tevékenység közvetlen költségeként elszámolt bérköltség után a 2. § (1) bekezdés szerinti adómérték 50 százalékával megállapított összeggel. (3) A kedvezmény igénybevétele esetén a kifizető a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 7. § (1) bekezdés t) pontja alapján a saját tevékenységi körben végzett kutatás-fejlesztési tevékenység közvetlen költségeként nem vonhatja le a kutató-fejlesztő munkavállaló azon munkabérének a hozzá kapcsolódó szociális hozzájárulási adóval és szakképzési hozzájárulással növelt összegét, amelyre e § szerinti kedvezményt érvényesít. (4) E § alkalmazásában a) kutatóhely: a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Innovációs tv.) szerinti kutatóhely, b) kutató-fejlesztő: az Innovációs tv. szerinti kutató-fejlesztő, c) alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés: az Innovációs tv. szerinti alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés.” 98. § A Szocho tv. 18. § (4) bekezdés c) pontja a következő szöveggel lép hatályba: (Nem minősül kifizetőnek:) „c) az önkéntes kölcsönös egészségpénztár, önsegélyező pénztár, egészség- és önsegélyező pénztár ca) a jogosulatlanul igénybe vett pénztári szolgáltatás cb) a célzott szolgáltatásként nyújtott kiegészítő önsegélyező szolgáltatás esetén,” 99. § A Szocho tv. 19. § -a a következő szöveggel lép hatályba: „19. § Az egyéni vállalkozó az adót az Art. rendelkezései szerint havonta állapítja meg, és a tárgyhónapot követő hónap 12-éig vallja be és fizeti meg. Az egyéni vállalkozó és a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó a vállalkozói osztalékalap után fizetendő adót a tárgyévre vonatkozó személyi jövedelemadó bevallásában vallja be és a bevallás benyújtására előírt határidő lejártáig fizeti meg.” 100. § A Szocho tv. 27. §-a a következő szöveggel lép hatályba: „27. § Az adó fizetésére kötelezett természetes személy és a 7. § (2)–(3) bekezdés szerinti őstermelő az adót (adóelőleget) a személyi jövedelemadó, a személyi jövedelemadó-előleg megfizetésével egyidejűleg állapítja meg és fizeti meg. A tárgyévre vonatkozóan az állami adó- és vámhatóság közreműködése nélkül elkészített bevallásban vagy az állami adó- és vámhatóság által összeállított adóbevallási tervezet felhasználásával elkészített személyi jövedelemadó bevallásban kell az előlegként megfizetett adót elszámolni, az adóbevallás benyújtásának határidejéig a különbözetet megfizetni, és a bevallás megfelelő rovatában lehet a túlfizetésként mutatkozó különbözet összegéről rendelkezni. A személyi jövedelemadó-előleg megfizetésére nem kötelezett természetes személy az adót a személyi jövedelemadó bevallásában vagy az állami adó- és vámhatóság által összeállított adóbevallási tervezet felhasználásával elkészített személyi jövedelemadó bevallásban a bevallásra előírt határidőig állapítja meg, vallja be, és a bevallás benyújtásának határidejéig fizeti meg.” 101. § A Szocho tv. 34. §-a következő szöveggel lép hatályba: „34. § E törvény alkalmazásában: 1. egyéni vállalkozó: az Szja tv. szerint egyéni vállalkozónak minősülő természetes személy (az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény szerinti egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő természetes személy akkor is, ha a nyilvántartásban rögzített tevékenysége ingatlan-bérbeadás vagy egyéb szálláshely-szolgáltatás), valamint a gyógyszerészeti magántevékenységet, falugondnoki tevékenységet, tanyagondnoki tevékenységet végző természetes személy, a szociális szolgáltató tevékenység folytatásához szükséges engedéllyel rendelkező természetes személy; 2. fogvatartott: akinek őrizetét rendelték el; az a személy, aki olyan bűnügyi felügyelet alatt áll, amelynek során a bíróság előírta számára, hogy lakást, egyéb helyiséget, intézményt, vagy ahhoz tartozó bekerített helyet engedély nélkül nem hagyhat el; a letartóztatott; az elzárást, a szabadságvesztést töltő személy; valamint a kényszergyógykezelés vagy előzetes kényszergyógykezelés alatt álló személy; 3. harmadik állam: a Tbj.-ben ilyenként meghatározott állam; 4. az iskolaszövetkezet és a nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagja között fennálló jogviszony tekintetében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató: az a személy, aki a) nappali rendszerű oktatás keretében a nemzeti köznevelésről szóló törvény szerinti tanulói jogviszonnyal rendelkezik, b) nappali rendszerű oktatás keretében a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerinti nem szünetelő (aktív) hallgatói jogviszonnyal rendelkezik, vagy c) az a) vagy b) pont szerinti jogviszonya megszűnését követően diákigazolványra jogosult, a diákigazolványra való jogosultsága lejártáig; 5. kiegészítő tevékenységet folytató egyéni, társas vállalkozó: aki vállalkozói tevékenységet saját jogú nyugdíjasként folytat, továbbá az az özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte. 6. kifizető: az Art. szerinti kifizető 7. külföldi kifizető: a belföldön állandó lakóhellyel, szokásos tartózkodási hellyel, székhellyel nem rendelkező személy; 8. Külföldi kiküldetés esetén alapbér: az adott munkakörben foglalkoztatott kiküldetését megelőző egy évben a munkavállaló teljesítményétől, ledolgozott munkaidejétől közvetlenül függő, a munkavállaló alapbérén vagy az alkalmazott bérformán alapuló, a munkaszerződés alapján ténylegesen számfejtett és kifizetett munkabér (a statisztikai elszámolások szerinti törzsbér) havi átlagos összege, ennek hiányában a tárgyhavi alapbér; 9. mezőgazdasági őstermelő: az Szja tv. szerint mezőgazdasági őstermelőnek minősülő természetes személy; 10. mezőgazdasági kistermelő: az Szja tv. szerint mezőgazdasági kistermelőnek minősülő természetes személy; 11. minimálbér: az év első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összege, kivéve az e törvény egyéni és társas vállalkozókra vonatkozó rendelkezéseiben említett minimálbért, amely a tárgyhónap első napján, a teljes munkaidőre érvényes garantált bérminimum havi összege, ha az egyéni vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége vagy a társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel, ennek hiányában az év első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összege; 12. munkaviszony: a) az Mt-ben meghatározott munkaviszony, b) a közalkalmazotti jogviszony, c) a közszolgálati jogviszony, az állami szolgálati jogviszony, a kormányzati szolgálati viszony, d) a bírósági jogviszony, e) az igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszony, f) az ügyészségi szolgálati jogviszony, g) a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony, h) az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony, i) a közfoglalkoztatási jogviszony, j) a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, az Országgyűlési Őrség, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagjának e jogviszonya, k) a Magyar Honvédség szerződéses állományú tagjának e jogviszonya, l) a katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona e jogviszonya, m) a nemzeti felsőoktatásról szóló törvényben meghatározott hallgatói munkaszerződés alapján létrejött munkaviszony, n) a Független Rendészeti Panasztestület tagjának e jogviszonya, o) az a)–n) alpont szerinti jogviszonynak megfelelő, külföldi jog alapján fennálló jogviszony, amely alapján a munkát Magyarország vagy a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló közösségi rendelet hatálya alá tartozó másik tagállam területén végzik, p) a rendvédelmi feladatokat ellátó szerv által a rendvédelmi egészségkárosodási járadék folyósításának időtartama, valamint a honvédségi szervezet vagy a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat által megállapított honvédelmi egészségkárosodási járadék folyósításának időtartama; 13. nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony: a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény szerinti nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony, amely teljes munkaidős foglalkoztatási jogviszonynak minősül; 14. saját jogú nyugdíjas: a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény szerint saját jogú nyugdíjasnak minősülő természetes személy; 15. társas vállalkozás: a közkereseti társaság, a betéti társaság, a korlátolt felelősségű társaság, a közös vállalat, az egyesülés, az európai gazdasági egyesülés, a szabadalmi ügyvivői iroda, a szabadalmi ügyvivői társaság, az ügyvédi iroda, a közjegyzői iroda, a végrehajtói iroda, az egyéni cég.” 102. § (1) A Szocho tv. 36. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba: „(2) Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény IX. fejezet (a továbbiakban: Eat.) 462/B. § (2) bekezdése, 462/C. §-a, 462/D. §-a, 462/E. §-a és a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Szakhoz tv.) 4. § (1a) bekezdése alapján 2018. december 31-én érvényesített kedvezmények az Eat. és a Szakhoz tv. 2018. december 31-én hatályos rendelkezései szerint az érvényesítésre nyitva álló időtartamig igénybe vehetőek. Ha a kifizető az ugyanazzal a természetes személlyel fennálló munkaviszonyára a jelen bekezdésben foglaltak alapján az Eat. és e törvény alapján is jogosult lenne adókedvezményre, akkor az említett munkaviszonyra a kifizető a választása szerint csak egy adókedvezményt érvényesíthet.” (2) A Szocho tv. 36. §-a a következő (4) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba: „(4) Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 462/H. §-a szerint a kutatás-fejlesztési tevékenység után érvényesíthető adókedvezményt a kifizető az annak érvényesítésére nyitva álló határidő lejártáig a 2018. december 31-én hatályos rendelkezések szerint érvényesítheti. Az e bekezdés szerint érvényesített adókedvezmény összege nem haladhatja meg a kutatás-fejlesztési tevékenység közvetlen költségei között megjelenő, munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállalók vonatkozásában a 16. § szerint érvényesített kedvezmény után fennmaradó adókötelezettség összegét.” 103. § A Szocho tv. 39. §-a következő szöveggel lép hatályba: „39. § A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény 4. § (1)–(1b) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A szakképzési hozzájárulás alapja a hozzájárulásra kötelezettet terhelő a) a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései szerinti adókötelezettség alá eső, nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításánál a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései szerint figyelembe vett jövedelem, növelve a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj összegével; b) a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései szerinti adókötelezettség alá eső önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításánál a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései szerint figyelembe vett jövedelem; c) a rendvédelmi egészségkárosodási járadék, a honvédelmi egészségkárosodási járadék; d) az a)–b) pont hatálya alá tartozó juttatás hiányában a munkaszerződésben meghatározott alapbér vagy – ha a munkát munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban végzik – a szerződésben meghatározott díjazás; külföldi kiküldetés esetén e pont alkalmazásában alapbér: az adott munkakörben foglalkoztatott kiküldetését megelőző egy évben a munkavállaló teljesítményétől, ledolgozott munkaidejétől közvetlenül függő, a munkavállaló alapbérén vagy az alkalmazott bérformán alapuló, a munkaszerződés alapján ténylegesen számfejtett és kifizetett munkabér (a statisztikai elszámolások szerinti törzsbér) havi átlagos összege, ennek hiányában a tárgyhavi alapbér; e) az egyéni vállalkozó és a társas vállalkozás esetében a szociális hozzájárulási adó alapja. (1a) Nem keletkezik szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettség azokban az esetekben, amikor a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény (a továbbiakban: Szocho tv.) szerint nem keletkezik adófizetési kötelezettség. (1b) A szakképzési hozzájárulás alapját csökkenti az azon foglalkoztatott természetes személyeknek (munkavállalóknak) a szociális hozzájárulási adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabérének összege, a) de legfeljebb a kedvezménnyel érintett munkavállalónként havonta a minimálbér összege, amely munkavállalók munkaviszonyára tekintettel a tárgyhónapban a Szocho tv. 11. §-a szerint a foglalkoztatás első két évében b) de legfeljebb a kedvezménnyel érintett munkavállalónként havonta a minimálbér összege, amely munkavállalók munkaviszonyára tekintettel a tárgyhónapban a szociális hozzájárulási adó alanya a három vagy több gyermeket nevelő munkaerőpiacra lépő személyek után a Szocho tv. 12. §-a szerint a foglalkoztatás első három évében c) de legfeljebb a kedvezménnyel érintett munkavállalónként havonta a minimálbér kétszeresének összege, amely munkavállalók munkaviszonyára tekintettel a tárgyhónapban a szociális hozzájárulási adó alanya a megváltozott munkaképességű személyek után a Szocho tv. 13. §-a szerint d) de legfeljebb a kedvezménnyel érintett munkavállalónként havonta 500 ezer forint, amely munkavállalók munkaviszonyára tekintettel a tárgyhónapban a szociális hozzájárulási adó alanya a kutatók foglalkoztatása után a Szocho tv. 15. §-a szerint igénybe vehető szociális hozzájárulási adókedvezményt érvényesít.”” 104. § A Szocho tv. 40. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba: „(1) A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (a továbbiakban: Katv.) 2. § 19–20. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (E törvény alkalmazásában) „19. kedvezményezett foglalkoztatott: az a személy, aki után a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény (a továbbiakban: Szocho. tv.) a) 10. §-a szerinti adókedvezmény; b) 11. §-a szerinti adókedvezmény; c) 12. §-a szerinti adókedvezmény; d) 13. § (1) bekezdés a) és c) pontja szerinti adókedvezmény; e) 15. § (1) bekezdés a) pontja szerinti adókedvezmény; f) 15. § (1) bekezdés b) pontja szerinti adókedvezmény; g) 16. §-a szerinti adókedvezmény igénybe vehető, azzal, hogy a d) pont alkalmazásában foglalkoztatott alatt kell érteni a tagot is; 20. kedvezményezett foglalkoztatott után érvényesíthető kedvezmény: a) a 19. pont a) alpontja szerinti kedvezményezett foglalkoztatott esetében személyenként a bruttó munkabér havi összege, de havonta legfeljebb a minimálbér 50 százaléka; b) a 19. pont b) alpontja szerinti kedvezményezett foglalkoztatott esetében személyenként a bruttó munkabér havi összege, de havonta legfeljebb a minimálbér a foglalkoztatás első két évében, továbbá személyenként a bruttó munkabér havi összege, de havonta legfeljebb a minimálbér 50 százaléka a foglalkoztatás harmadik évében; c) a 19. pont c) alpontja szerinti kedvezményezett foglalkoztatott esetében személyenként a bruttó munkabér havi összege, de havonta legfeljebb a minimálbér a foglalkoztatás első három évében, továbbá személyenként a minimálbér 50 százaléka a foglalkoztatás negyedik és ötödik évében; d) a 19. pont d) alpontja szerinti kedvezményezett foglalkoztatott esetében személyenként a foglalkoztatott után megállapított Szocho. tv. szerinti adóalap, de havonta legfeljebb a minimálbér kétszerese; e) a 19. pont e) alpontja szerinti kedvezményezett foglalkoztatott esetében személyenként a bruttó munkabér havi összege, de havonta legfeljebb 500 ezer forint; f) a 19. pont f) alpontja szerinti kedvezményezett foglalkoztatott esetében személyenként a bruttó munkabér havi összege, de havonta legfeljebb 100 ezer forint; g) a 19. pont g) alpontja szerinti kedvezményezett foglalkoztatott esetében személyenként havonta a kutatás-fejlesztési tevékenység közvetlen költségeként elszámolt bérköltség 50 százaléka;”” 105. § A Szocho tv. 41. § 10. pontja a következő szöveggel lép hatályba: (Hatályát veszti) „10. a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény 3. § 3. pont b) alpontja és 4. § (1b) bekezdése;” 106. § A Szocho tv. - 1. 9. § (1) bekezdés b) pontjában az „az egyéni vállalkozó, a mezőgazdasági őstermelő e tevékenységét személyesen folytatja” szövegrész helyett a „az egyéni vállalkozó e tevékenységét személyesen folytatja” szöveggel; - 2. 9. § (6) bekezdésében a „6. § (1) bekezdése” szövegrész helyett a „8. § (3) bekezdése” szöveggel; - 3. 11. § (2) bekezdésében a „munkaviszonnyal” szövegrész helyett a „munkaviszonnyal, egyéni-, társas vállalkozói jogviszonnyal” szöveggel, a „munkaviszonyba” szövegrész helyett a „munkaviszonyba, egyéni-, társas vállalkozói jogviszonyba” szöveggel; - 4. 18. § (1) bekezdés h) pontjában a „rendelet hatálya alá tartozó másik tagállam területén végzik” szövegrész helyett a „rendelet hatálya alá tartozó másik tagállam, vagy Magyarország által kötött kétoldalú szociális biztonságról szóló egyezményben részes másik állam területén végzik” szöveggel; - 5. 18. § (1) bekezdés záró szövegrészében a „származó jövedelmet juttató, az 1. § (1)–(3) bekezdése szerint adófizetésre kötelezett” szövegrész helyett a „származó jövedelmet juttató, a 3. § szerint adófizetésre kötelezett kifizető, a Tbj. szerint járulékalapot képező jövedelmet juttató külföldi kifizető” szöveggel; - 6. 18. § (2) bekezdésében a „az adót a juttatást követő hónap” szövegrész helyett a „az adót a természetes személytől levonja, és a juttatást követő hónap” szöveggel; - 7. 21. § (1) bekezdésében az „adózóként” szövegrész helyett a „Tbj. szerinti foglalkoztatóként” szöveggel; - 8. 21. § (2) bekezdésében az „a tőle jövedelmet szerző” szövegrész helyett az „a jövedelmet szerző természetes személy” szöveggel, az „és ő viseli” szövegrész helyett az „és viseli” szöveggel; - 9. 27. §-ban a „18. § (3) bekezdésében” szövegrész helyett a „21. § (2) bekezdésében” szöveggel; - 10. 33. § (3) bekezdésében az „e fejezettől” szövegrész helyett az „e törvénytől” szöveggel lép hatályba. ### V. Fejezet — ELJÁRÁSRENDET ÉRINTŐ TÖRVÉNYEK #### 13. A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény módosítása 107. § #### 14. Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény módosítása 108. § 109. § 110. § 111. § 112. § 113. § 114. § 115. § 116. § 117. § 118. § 119. § 120. § 121. § 122. § 123. § 124. § 125. § 126. § 127. § 128. § 129. § 130. § 131. § 132. § 133. § 134. § 135. § 136. § 137. § 138. § 139. § #### 15. Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény módosítása 140. § 141. § 142. § 143. § 144. § 145. § 146. § 147. § 148. § 149. § 150. § 151. § 152. § 153. § 154. § 155. § 156. § 157. § 158. § 159. § 160. § 161. § 162. § #### 16. Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény módosítása 163. § 164. § 165. § 166. § 167. § 168. § 169. § (1) Az Avt. 29. § (1) bekezdés i)–p) pontja a következő szöveggel lép hatályba: (A végrehajtási eljárásban végrehajtható okirat:) „i) a bíróság pénzbírságról, teljesítési bírságról, rendbírságról – kivéve, ha a végrehajtási eljárásban kiszabott rendbírság behajtását a Vht. 45/A. § (5) bekezdése alapján az önálló bírósági végrehajtó végzi –, a vagyonelkobzásról, az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételéről, az Európai Unió tagállamában büntetőeljárásban bűncselekmény elkövetése miatt kiszabott pénzösszegről, valamint az Európai Unió tagállamai közé nem tartozó államban (a továbbiakban: külföldi állam) vagy az Európai Unió tagállamában büntetőeljárásban alkalmazott vagyonelkobzásról, valamint fiatalkorú elítélt esetén a pénzbüntetésről szóló értesítése esetén a behajtást kérő megkeresése, j) a büntetőeljárásról szóló törvény alapján ja) elrendelt elővezetés vagy előállítás költségének, jb) a terhelt elfogása és megtalálása esetén meghatározott bíróság, ügyészség, illetve nyomozó hatóság vagy végrehajtásért felelős szerv elé állítása költségének, jc) az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság által kiszabott rendbírságnak, jd) a bíróság vagy az ügyészség által a bűnügyi költségnek a megállapításáról szóló értesítés esetén a behajtást kérő megkeresése, k) a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény (a továbbiakban: Bv. tv.) alapján ka) elrendelt elővezetés költségének, kb) az elítélt vagy a kényszergyógykezelt elfogása és megtalálása esetén meghatározott bíróság, ügyészség vagy végrehajtásért felelős szerv elé állítása költségének, továbbá kc) az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott kérelmére és költségére történő előállítás során felmerült költségnek a megállapításáról szóló értesítés esetén a behajtást kérő megkeresése, l) fegyelmi eljárásban a végrehajtóval, végrehajtó-helyettessel és végrehajtójelölttel szemben kiszabott pénzbírságról szóló értesítés esetén a behajtást kérő megkeresése, m) az alapos kifogás esetén a végrehajtót az állam felé terhelő befizetési kötelezettségről szóló értesítés esetén a behajtást kérő megkeresése, n) a bírósági gazdasági hivatalnak a közjegyző által kiszabott pénzbírságról szóló értesítése esetén a behajtást kérő megkeresése, o) a pártfogó felügyelői szolgálat által a közvetítői eljárásban megállapított, az állam által előlegezett és visszatérítendő költségről szóló értesítés esetén a behajtást kérő megkeresése, p) a bűnügyi zárlatot elrendelő, az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételéről, illetve visszaállításáról, valamint az elektronikus adat megőrzésére kötelezésről szóló határozat esetén a behajtást kérő megkeresése,” (2) (3) 170. § 171. § 172. § 173. § 174. § 175. § 176. § 177. § 178. § 179. § 180. § 181. § #### 17. Az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény módosítása 182. § 183. § 184. § 185. § 186. § 187. § 188. § 189. § 190. § ### VI. Fejezet — VÁMIGAZGATÁS #### 18. A Közösség területére belépő, illetve a Közösség területét elhagyó készpénz ellenőrzéséről szóló, 2005. október 26-i 1889/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló 2007. évi XLVIII. törvény módosítása 191. § 192. § 193. § 194. § 195. § 196. § #### 19. Az uniós vámjog végrehajtásáról szóló 2017. évi CLII. törvény módosítása 197. § 198. § 199. § 200. § 201. § 202. § 203. § 204. § 205. § 206. § 207. § 208. § 209. § 210. § 211. § 212. § 213. § 214. § 215. § 216. § ### VII. Fejezet — SZÁMVITELT ÉS KÖNYVVIZSGÁLATOT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK #### 20. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény módosítása 217. § 218. § 219. § 220. § 221. § 222. § 223. § 224. § #### 21. A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény módosítása 225. § 226. § 227. § 228. § 229. § ### VIII. Fejezet — NEMZETKÖZI SZERZŐDÉSEKHEZ KAPCSOLÓDÓ MÓDOSÍTÁSOK #### 22. A pénzügyi számlákkal kapcsolatos információk automatikus cseréjéről szóló, illetékes hatóságok közötti többoldalú Megállapodás kihirdetéséről szóló 2015. évi CXC. törvény módosítása 230. § #### 23. Az országonkénti jelentések cseréjéről szóló illetékes hatóságok közötti multilaterális Megállapodás kihirdetéséről szóló 2017. évi XCI. törvény módosítása 231. § ### IX. Fejezet — EGYÉB TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA #### 24. A Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló 1992. évi XLIV. törvény módosítása 232. § 233. § 234. § 235. § 236. § 237. § 238. § 239. § 240. § 241. § (1) (2) (3) (4) (5) 242. § #### 25. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény módosítása 243. § 244. § 245. § #### 26. Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló 2018. évi XLI. törvény módosítása 246. § (1) Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló 2018. évi XLI. törvény 13. §-ának az Szja tv. 70. § (2) bekezdését megállapító rendelkezése a „célzott szolgáltatásra befizetett összeg” szövegrész a „célzott szolgáltatásra – kivéve a kiegészítő önsegélyező szolgáltatásra – befizetett összeg” szöveggel lép hatályba. (2) Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló 2018. évi XLI. törvény 13. §-ának az Szja tv. 70. § (9) bekezdés b) pontját megállapító rendelkezése a „bevétel, egyéni vállalkozónál az adóévi vállalkozói bevétel” szövegrész helyett a „bevétel” szöveggel lép hatályba. 247. § 248. § 249. § Nem lép hatályba az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló 2018. évi XLI. törvény - a) 2. §-a, - b) 17. § 14. pontja, - c) 18. § 17. pontja, - d) 57. §-a, - e) 64. §-a. ### X. Fejezet #### 27. A védett korban elbocsátott köztisztviselők után érvényesíthető szociális hozzájárulási adó kedvezmény 250. § (1) A (2) bekezdés szerint kiállított igazolással rendelkező természetes személyt adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyban foglalkoztató, költségvetési szervnek nem minősülő kifizető az őt a munkaviszonyra tekintettel terhelő szociális hozzájárulási adóból adókedvezményt vehet igénybe. Az adókedvezmény igénybevételének feltétele, hogy a természetes személy rendelkezzen a (2) bekezdés szerint kiállított igazolással, és hogy annak egy eredeti példányát bemutatja a kifizető részére. (2) Az (1) bekezdésben hivatkozott igazolást a közigazgatás modernizációja érdekében szükséges intézkedésekről szóló 1535/2018. (X. 29.) Korm. határozat alapján természetes személyt elbocsátó munkáltató – a foglalkoztatási jogviszony megszűnésének napját is feltüntetve – a jogviszony megszűnése napjáig állítja ki. Az igazolás annak a természetes személynek adható ki, aki a felmentését (felmondását) közvetlenül megelőzően közszolgálati jogviszonyban, állami szolgálati jogviszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban vagy költségvetési szervnél munkaviszonyban foglalkoztatott és a 60. életévét betöltötte. (3) Az adókedvezmény összegét a kifizető havonta, az (1) bekezdésben meghatározott természetes személlyel az adott hónapban fennálló, adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyonként külön-külön kiszámított részkedvezmények összegeként állapítja meg. A részkedvezmény egyenlő az (1) bekezdésben meghatározott természetes személyt (munkavállalót) a tárgyhónapra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabére – de legfeljebb a minimálbér négyszerese – után a szociális hozzájárulási adó tárgyhónapra érvényes mértékével megállapított összeggel. (4) (5) A (3) bekezdés szerinti kedvezmény mindaddig érvényesíthető, amíg az (1) bekezdésben meghatározott személy nem minősül a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény szerint saját jogú nyugdíjasnak. (6) Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény alapján létesített munkaviszony szerinti munkabért az adókedvezmény összegének kiszámításánál nem lehet figyelembe venni. (7) A (2) bekezdés szerinti igazolást kiállító munkáltató az igazolásról a kiállítás hónapját követő 12. napig adatot szolgáltat az állami adó- és vámhatóságnak. (8) Az állami adó- és vámhatóság a (6) bekezdés szerinti adatszolgáltatás alapján az adózás rendjéről szóló törvény (a továbbiakban: Art.) szerinti biztosítotti bejelentés megtételét követően, hivatalból, a foglalkoztatás kezdő időpontját követő hónap 10. napjáig, a (2) bekezdés szerinti természetes személyt foglalkoztató kifizetőt elektronikus kapcsolattartás útján értesíti a (3) bekezdés szerinti kedvezmény igénybevételének lehetőségéről. (9) A kedvezmény érvényesítését nem zárja ki, ha az (1) bekezdés szerinti természetes személy ismételten munkaviszonyt létesít. Ebben az esetben a munkáltató az (5) bekezdésben rögzített időtartamig érvényesítheti tovább a kedvezményt. ### XI. Fejezet — ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK #### 28. Hatályba léptető rendelkezések 251. § (1) Ez a törvény – a (2)–(11) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba. (2) A 245. § a kihirdetést követő 16. napon lép hatályba. (3) A 169. § (1) bekezdése 2018. december 31-én lép hatályba. (4) Az 1. §–7. §, a 9. §, a 13. §–15. §, a 16. § (1)–(2) és (5) bekezdése, a 17. §–25. §, a 26. § (1)–(4) és (6) bekezdése, a 27. §–33. §, a 34. § (2) és (3) bekezdése, a 36. § (2) bekezdése, a 37. §, a 38. § 1–6. és 10–13. pontja, a 39. §–42. §, a 44. §, a 47. §–48. §, az 50. §, az 52. §–55. §, az 57. §–59. §, a 61. §–63. §, a 64. § 1. pontja, a 65. § 1. pontja, a 66. §–74. §, a 75. § 1–6. és 8–17. pontja, a 76. §–77. §, a 85. §–90. §, a 107. §–114. §, a 116. §–135. §, a 137. §–168. §, a 169. § (2) bekezdése, a 170. §–224. §, a 230. §–240. §, a 241. § (1) bekezdése, a 242. §, a 244. §, a 252. § és az 1. melléklet 1., 3., 4. és 6–9. pontja, valamint a 2–5. melléklet 2019. január 1-jén lép hatályba. (5) A 75. § 7. pontja, a 115. § és a 136. § 2019. február 1-jén lép hatályba. (6) A 78. § (2) bekezdése és a 82. § 2019. február 16-án lép hatályba. (7) Az 1. melléklet 5. pontja 2019. július 1-jén lép hatályba. (8) A 8. § (1) bekezdése és a 241. § (2) bekezdése 2020. január 1-jén lép hatályba. (9) A 241. § (3) bekezdése 2021. január 1-jén lép hatályba. (10) A 241. § (4) bekezdése 2022. január 1-jén lép hatályba. (11) A 241. § (5) bekezdése 2023. január 1-jén lép hatályba. #### 29. Az Európai Unió jogának való megfelelés 252. § (1) E törvény 59. §-a a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelvnek a bizonyos csalásra alkalmas termékek értékesítése és szolgáltatások nyújtása esetén alkalmazott választható fordított adózás, valamint a héacsalás elleni gyorsreagálási mechanizmus alkalmazási időszaka tekintetében történő módosításáról szóló tanácsi irányelvnek történő megfelelést szolgálja. (2) E törvény 75. § 14. pontja az energiatermékek és a villamos energia közösségi adóztatási keretének átszervezéséről szóló, 2003. október 27-i 2003/96/EK tanácsi irányelvnek történő megfelelést szolgálja. (3) E törvény 142. §-a, 148. §-a, 154. §-a, 161. § 15. pontja a 904/2010/EU és az (EU) 2017/2454 rendeletnek a hozzáadottérték-adó területén történő közigazgatási együttműködés megerősítésére irányuló intézkedések tekintetében történő módosításáról szóló 2018. október 2-i 2018/1541/EU tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg. (4) A 18. alcím a Közösség területére belépő, illetve a Közösség területét elhagyó készpénz ellenőrzéséről szóló 2005. október 26-i 1889/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg. (5) A 19. alcím az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló, 2013. október 9-i 952/2013/EU európai parlamenti és a tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg. ### 1. melléklet a 2018. évi LXXXII. törvényhez - 1. - 2. - 3. - 4. - 5. - 6. - 7. - 8. - 9. - 10. ### 2. melléklet a 2018. évi LXXXII. törvényhez ### 3. melléklet a 2018. évi LXXXII. törvényhez ### 4. melléklet a 2018. évi LXXXII. törvényhez ### 5. melléklet a 2018. évi LXXXII. törvényhez