# 2018. évi LVII. törvény a Magyarország biztonsági érdekét sértő külföldi befektetések ellenőrzéséről #### 1. Értelmező rendelkezések 1. § E törvény alkalmazásában - 1. külföldi befektető: - a) az Európai Unión, az Európai Gazdasági Térségen, valamint a Svájci Államszövetségen kívüli állam állampolgára vagy ilyen államban bejegyzett jogi személy vagy egyéb szervezet, - b) a 2. § (4) bekezdésében meghatározott tevékenységet folytató, magyarországi székhelyű gazdasági társaságban a 2. § (1) bekezdésében meghatározott tulajdonrészt, illetve befolyást szerző belföldön, az Európai Unió más tagállamában, az Európai Gazdasági Térség más tagállamában vagy a Svájci Államszövetségben bejegyzett jogi személy is, ha a jogi személyben a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény (a továbbiakban: Ptk.) szerinti többségi befolyással rendelkező személy az Európai Unión, az Európai Gazdasági Térségen, valamint a Svájci Államszövetségen kívüli állam állampolgára vagy ilyen államban bejegyzett jogi személy vagy egyéb szervezet; - 2. tulajdonszerzés: a 2. § (4) bekezdésében meghatározott tevékenységet folytató, magyarországi székhelyű gazdasági társaságban a 2. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott tulajdonrész-, illetve befolyásszerzés gazdasági társaság alapításával vagy részesedésszerzés útján, továbbá a 2. § (3) bekezdése szerinti fióktelep-létesítés. #### 2. A külföldi befektető bejelentési kötelezettsége 2. § (1) A külföldi befektető a (4) bekezdésben meghatározott tevékenységet folytató, magyarországi székhelyű gazdasági társaságban – gazdasági társaság alapításával vagy részesedésszerzés útján – - a) közvetlenül vagy közvetett módon 25%-ot – nyilvánosan működő részvénytársaság esetén 10%-ot – meghaladó tulajdonrészt, vagy - b) a Ptk. szerinti meghatározó befolyást a Kormány rendeletében kijelölt miniszterhez (a továbbiakban: miniszter) történő bejelentést és a bejelentés tudomásulvételének visszaigazolását követően szerezhet. (2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettség akkor is fennáll, ha a külföldi befektető 25%-ot el nem érő tulajdonszerzése azt eredményezné, hogy a (4) bekezdésben meghatározott tevékenységet folytató, magyarországi székhelyű gazdasági társaságban – a nyilvánosan működő részvénytársaság kivételével – a külföldi befektetők együttes tulajdonrésze összességében meghaladná a 25%-ot. (3) Külföldi befektető által a (4) bekezdésben meghatározott tevékenységre Magyarországon fióktelep akkor létesíthető, ha a külföldi befektető - a) megfelel a Magyarországon fióktelep létesítéséhez szükséges, jogszabályban meghatározott feltételeknek, és - b) a fióktelep létesítése előtt teljesítette az (1) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettségét és a miniszter a bejelentés tudomásulvételét visszaigazolta. (4) Az (1)–(3) bekezdés szerinti bejelentéshez kötött tevékenységek a következők: - a) fegyver- és lőszergyártás, valamint az engedélyköteles haditechnikai eszközök előállítása, - b) kettős felhasználású termék előállítása, - c) a haditechnikai tevékenység engedélyezésének és a vállalkozások tanúsításának részletes szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott titkosszolgálati eszközök előállítása, - d) a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényben meghatározott pénzügyi szolgáltatás nyújtása és a kiegészítő pénzügyi szolgáltatások közül a fizetési rendszer működtetése, - e) a villamos energiáról szóló törvény hatálya alá tartozó szolgáltatások, - f) a földgázellátásról szóló törvény hatálya alá tartozó szolgáltatások, - g) a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény hatálya alá tartozó szolgáltatások, - h) az elektronikus hírközlésről szóló törvény hatálya alá tartozó szolgáltatások, - i) a Magyarország kiberbiztonságáról szóló törvény hatálya alá tartozó elektronikus információs rendszerek kialakítása, fejlesztése vagy működtetése - j) a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény szerinti biztosítási és viszontbiztosítási tevékenység, valamint a biztosítási tevékenységgel közvetlenül összefüggő tevékenységek körében bejelentési kötelezettség alá tartozó tevékenységek tevékenységi körökön belül a Kormány rendeletében meghatározott egyes tevékenységek. (5) A (4) bekezdés e)–h) pontja alapján a Kormány az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletében azon tevékenységet határozhatja meg, amelyet a kritikus szervezetek ellenálló képességéről szóló törvény alapján kijelölt kritikus szervezetek alapvető szolgáltatásként a kritikus infrastruktúra közvetlen igénybevétele útján végeznek. 3. § A külföldi befektető a miniszterhez történő bejelentés és a bejelentés tudomásulvételének visszaigazolását követően szerezheti meg a 2. § (4) bekezdés e)–h) pontjában meghatározott tevékenység folytatásához nélkülözhetetlen infrastruktúrák, berendezések és eszközök használati vagy működtetési jogát (a továbbiakban együtt: üzemeltetési jog). 4. § (1) A külföldi befektetőnek a 2. § (1) bekezdés a) pontjában vagy (2) bekezdésében meghatározott mértéket elérő tulajdonrésze, illetve a 2. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott befolyása mellett működő gazdasági társaság a 2. § (4) bekezdése szerinti tevékenység folytatását (a továbbiakban: újonnan felvett tevékenység) a miniszterhez történő bejelentés és a bejelentés tudomásulvételének visszaigazolását követően kezdheti meg. (2) Az (1) bekezdés szerinti kötelezettség a 2. § (4) bekezdésében meghatározott tevékenységnek a gazdasági társaság főtevékenységeként vagy további tevékenységi köreként a cégnyilvántartásba történő bejegyzésével keletkezik. 5. § (1) A külföldi befektető a tulajdonszerzésre vagy az üzemeltetési jog megszerzésére irányuló jogügylet létrejöttét, illetve az újonnan felvett tevékenységnek a cégjegyzékbe történő bejegyzését a miniszterhez írásban, kormányrendeletben meghatározott határidőn belül jelenti be. (2) A bejelentésben a külföldi befektetőnek be kell mutatnia eddigi gazdasági tevékenységét, és csatolnia kell minden olyan okiratot, amely alapján megállapítható a külföldi befektető és a külföldi befektetőben részesedéssel rendelkező jogi személyek tulajdonosi szerkezete, valamint a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény szerint meghatározott tényleges tulajdonos. (3) A külföldi befektető köteles a bejelentési kötelezettség alá eső adatok változásáról kormányrendeletben meghatározott határidőn belül a miniszternek adatszolgáltatást teljesíteni. (4) A bejelentésre vonatkozó részletes szabályokat, így különösen a bejelentés kötelező tartalmi elemeit, mellékleteit, a bejelentés határidejét, valamint a (3) bekezdés szerinti adatszolgáltatási kötelezettséggel összefüggő részletes szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg. #### 3. A miniszter eljárása 6. § (1) A miniszter eljárásának e törvényben nem rendezett részletes szabályait – így különösen az eljárási határidőket – a Kormány rendeletben állapítja meg. (2) A bejelentés megérkezéséről a miniszter haladéktalanul, de legfeljebb 8 napon belül értesíti a külföldi befektetőt. (3) A miniszter a bejelentés alapján megvizsgálja, hogy a külföldi befektető által a tulajdonszerzés vagy az üzemeltetési jog megszerzése vagy az újonnan felvett tevékenység folytatása sérti-e Magyarország biztonsági érdekét. (4) A miniszter a bejelentés megérkezését követően haladéktalanul ellenőrzi, hogy a bejelentés megfelel-e az 5. §-ban meghatározott követelményeknek, továbbá – az Unióba irányuló közvetlen külföldi befektetések átvilágítási keretének létrehozásáról szóló, 2019. március 19-i (EU) 2019/452 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: EU Rendelet) 6. cikke szerinti tagállami észrevételekre, illetve az Európai Bizottságnak az EU Rendelet 6. vagy 8. cikke szerinti véleményére is figyelemmel – megvizsgálja, hogy fennáll-e a külföldi befektető általi tulajdonszerzéssel, az üzemeltetési jog külföldi befektető általi megszerzésével vagy az újonnan felvett tevékenység folytatásával összefüggésben a (3) bekezdésben meghatározott körülmény. A miniszter legkésőbb a bejelentés megérkezésétől számított 60 napon – vagy az (5) bekezdés szerinti esetben az ott meghatározott határidőn – belül, ha a (3) bekezdésben meghatározott körülmény - a) nem áll fenn, a bejelentés tudomásulvételét írásban visszaigazolja, vagy - b) fennáll, a miniszter a tulajdonszerzést, az üzemeltetési jog megszerzését vagy az újonnan felvett tevékenység megkezdését megtiltja (a továbbiakban együtt: tiltó döntés). (5) Különösen indokolt esetben, vagy akkor, ha ez az EU Rendeletben meghatározott kötelezettségek teljesítése érdekében szükséges, a miniszter a (4) bekezdés szerinti ellenőrzés időtartamát legfeljebb 60 nappal meghosszabbíthatja, amelyről a külföldi befektetőt – a 60 napos határidő letelte előtt – írásban értesíti. (6) Tiltó döntés az 1. § 1. pont b) alpontja szerinti külföldi befektető esetén akkor hozható, ha megállapítást nyer, hogy a 2. § (4) bekezdésében meghatározott tevékenységet folytató, magyarországi székhelyű gazdasági társaságban a 2. § (1) vagy (2) bekezdésében meghatározott tulajdonrészt, illetve befolyást szerző jogi személy a (3) bekezdésben meghatározott körülmény fennállásának elfedésére, az ellenőrzés elnehezítésére, az e törvényben meghatározott eljárás megkerülésére létesült vagy arra szolgál. Ilyennek minősül különösen, ha a jogi személy a bejegyzése szerinti államban tényleges gazdasági tevékenységet nem folytat, tartós gazdasági tevékenységére utaló körülmények – különösen gazdasági létesítmények, foglalkoztatottak – fennállása nem igazolható. (7) A miniszter az egyszerűsített indokolást tartalmazó tiltó döntését írásban közli a külföldi befektetővel. (8) A külföldi befektető, valamint a 2. § (1), illetve (2) bekezdése szerinti magyarországi székhelyű gazdasági társaság a tiltó döntést az eljárás lényeges szabályainak megsértése miatt, valamint a (6) bekezdés szerinti minősítéssel összefüggésben közigazgatási perben megtámadhatja. A perre a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes. (9) A bíróság a keresetlevélről egyszerűsített perben dönt. Ha a bíróság a jogsértést megállapítja, a határozatot hatályon kívül helyezi, és a minisztert új eljárásra kötelezi. A perben azonnali jogvédelem biztosításának nincs helye. (10) A miniszter a külföldi befektető személyes adatait az eljárás során, valamint a bejelentés ellenőrzése céljából - a) tiltó döntés meghozatala esetén a bejelentés benyújtását követő 5 évig, bírósági jogorvoslati eljárás esetén annak jogerős befejezésétől számított 5 évig, - b) a bejelentés tudomásulvételének visszaigazolása esetén a 2. § (1) bekezdés a) pontja vagy (3) bekezdése szerinti tulajdonrész, a 2. § (1) bekezdés b) pontja szerinti befolyás, a 2. § (3) bekezdése szerinti fióktelep, a 3. § szerinti üzemeltetési jog fennálltának idejéig vagy az újonnan felvett tevékenységnek a cégjegyzékből való törléséig kezeli. (11) A (10) bekezdés szerint kezelt személyes adatokat a miniszter az eljárás lefolytatása érdekében a Kormány rendelete szerint bevont szervek részére továbbíthatja. #### 4. A miniszter eljárásának kapcsolata a hatósági eljárásokkal 7. § (1) A 2. § (4) bekezdése alapján kormányrendeletben meghatározott, az e törvény szerinti bejelentési kötelezettség körébe tartozó tevékenységekkel kapcsolatos, jogszabályban meghatározott, tulajdonszerzés engedélyezésére irányuló eljárásokban meghozható döntés feltétele az e törvény szerinti bejelentés tudomásulvételének visszaigazolása. (2) Az (1) bekezdés szerinti eljárás hiányában a 2. § (4) bekezdése alapján kormányrendeletben meghatározott, az e törvény szerinti bejelentési kötelezettség körébe tartozó tevékenység engedélyezésére irányuló eljárásokban meghozható döntés feltétele az e törvény szerinti bejelentés miniszter általi tudomásulvételének visszaigazolása. (3) A Kormány rendeletben állapítja meg azon – egyes tevékenységek engedélyezésére irányuló – eljárások körét, amelyek esetében az e törvény szerinti bejelentést meg kell tenni. (4) A miniszter a tiltó döntést, valamint az ellenőrzésre nyitva álló határidő meghosszabbításáról szóló döntését közli a bejelentésben megjelölt, az (1) vagy (2) bekezdés szerinti eljárásban eljáró hatósággal. #### 5. A miniszter eljárásával összefüggő egyes jogkövetkezmények 8. § (1) A 2. § szerinti esetben a magyarországi székhelyű gazdasági társaság részvénykönyvébe, illetve tagjegyzékébe való bejegyzésre irányuló kérelmet a bejelentés tudomásulvétele visszaigazolásának birtokában lehet benyújtani. A 3. § szerinti esetben az üzemeltetési jogra vonatkozó szerződés hatálya – ha e törvény szerinti bejelentés alá tartozó tevékenységekkel kapcsolatos jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik – a bejelentés tudomásulvételének napjával áll be. (2) Ha a külföldi befektető az e törvény szerinti bejelentési kötelezettségének nem tett eleget, a miniszter a bejelentés tudomásulvételét nem igazolta vissza vagy a miniszter tiltó döntést hozott, a szerző fél a részvénykönyvbe nem jegyezhető be, illetve a tagjegyzékben nem tüntethető fel, a részesedései tekintetében a gazdasági társasággal szemben jogot nem gyakorolhat. (3) Ha a (2) bekezdés szerinti körülmény a részvénykönyvbe, illetve a tagjegyzékbe történő bejegyzést követően jut a magyarországi székhelyű gazdasági társaság tudomására, a magyarországi székhelyű gazdasági társaság tudomásszerzését követően a külföldi befektető a magyarországi székhelyű gazdasági társasággal szemben tagsági jogait a továbbiakban nem gyakorolhatja. (4) Hatálytalan az az üzemeltetési jog megszerzésére irányuló jogügylet, amely az e törvény szerinti bejelentés elmaradásával vagy a bejelentés tudomásulvételének visszaigazolása hiányában jött létre, illetve amellyel összefüggésben a miniszter tiltó döntést hozott. A jogügylet hatálytalanságával kapcsolatos peres eljárást a miniszter és az indíthat, akinek ehhez jogi érdeke fűződik. (5) A gazdasági társaságnak a tiltó döntéssel érintett újonnan felvett tevékenységét a cégjegyzékből törölni kell. 9. § (1) Az e törvény szerinti bejelentési kötelezettség teljesítését a Kormány rendeletében kijelölt szerv ellenőrzi. (2) Ha az (1) bekezdés szerinti ellenőrzés során megállapítást nyer, hogy a külföldi befektető az e törvény szerinti kötelezettségeit nem teljesítette – ideértve azt az esetet is, ha a külföldi befektető a bejelentés előírt adataiban bekövetkezett változás bejelentését elmulasztotta –, a miniszter a 10. § szerinti bírságot szab ki, és ha - a) a külföldi befektető általi tulajdonszerzéssel, az üzemeltetési jog külföldi befektető általi megszerzésével vagy az újonnan felvett tevékenység folytatásával összefüggésben nem áll fenn a 6. § (3) bekezdése szerinti körülmény, a bejelentés tudomásulvételét írásban visszaigazolja, - b) a külföldi befektető általi tulajdonszerzéssel, az üzemeltetési jog külföldi befektető általi megszerzésével vagy az újonnan felvett tevékenység folytatásával összefüggésben fennáll a 6. § (3) bekezdése szerinti körülmény, és ezt a 6. § (6) bekezdésében foglalt rendelkezés sem zárja ki, tiltó döntést hoz. (3) A 2. § szerinti esetben a miniszter a (2) bekezdés b) pontja szerinti döntésében a külföldi befektetőnek legfeljebb 3 hónapos határidőt biztosít a magyarországi székhelyű gazdasági társaságban fennálló tulajdonrészének értékesítésére, befolyásának megszüntetésére, a fióktelep megszüntetésére vagy tevékenységi körének módosítására. Az értékesítés során a magyar államot elővásárlási jog illeti meg. (4) Ha a (3) bekezdésben meghatározott határidő eredménytelenül telt el, a miniszter határozatban kijelöli azt az állami szervet, amely a határozatban megjelölt határidőig a külföldi befektető helyett és nevében intézkedik a befektető részesedésének értékesítése iránt. Az értékesítés során a magyar államot elővásárlási jog illeti meg. (5) A 3. § szerinti esetben a miniszter a (2) bekezdés b) pontja szerinti döntésével egyidejűleg megindítja az üzemeltetési jog megszerzésére irányuló jogügylet hatálytalanságával kapcsolatos peres eljárást. (6) A 4. § szerinti esetben a miniszter a (2) bekezdés b) pontja szerinti döntésében 30 napos határidőt biztosít arra, hogy a magyarországi székhelyű gazdasági társaság tevékenységi körei közül a tiltó döntéssel érintett újonnan felvett tevékenységi kör törlésre kerüljön. (7) Az (1) bekezdés szerinti ellenőrzés határidejére a 6. § (4) és (5) bekezdésének rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. (8) Nincs helye hatósági ellenőrzésnek, illetve a jogsértés megállapítására irányuló eljárásnak az e törvény szerinti bejelentés elmulasztása miatt, ha - a) a tulajdonszerzésnek vagy az üzemeltetési jog megszerzésének, - b) a 2. § (4) bekezdése alapján kormányrendeletben meghatározott, az e törvény szerinti bejelentési kötelezettség körébe tartozó tevékenység engedélyezésére irányuló eljárásokban meghozható döntés véglegessé válásának, vagy - c) az újonnan felvett tevékenység cégjegyzékbe való bejegyzésének az ellenőrzésre jogosult szerv tudomására jutásától számított 18 hónap, de legkésőbb az a) és a b) pontban meghatározott körülmények bekövetkezésétől számított 5 év eltelt. (9) A (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben a 6. § (10) bekezdés b) pontjában foglalt rendelkezést megfelelően alkalmazni kell, továbbá a (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben a 6. § (10) bekezdés a) pontjának első fordulatában meghatározott határidőt az ellenőrzés megindításától kell számítani. #### 6. Bírságfizetési kötelezettség 10. § (1) Azt, aki az e törvény szerinti, a bejelentéssel, illetve az 5. § (3) bekezdése szerinti adatszolgáltatással összefüggő kötelezettségét megszegi, a miniszter – az eset összes körülményének vizsgálatával – - a) természetes személy külföldi befektető esetén 100 000 forinttól 1 000 000 forintig, - b) jogi személy külföldi befektető esetén 1 000 000 forinttól 10 000 000 forintig terjedő összegű bírság megfizetésére kötelezi. (2) A bírság megfizetésére fizetési kedvezmény nem engedélyezhető. (3) A bírság a központi költségvetés bevételét képezi. #### 6/A. A Kormány pénzügyi kötelezettségvállalása 10/A. § A Kormány az Európai Unión, az Európai Gazdasági Térségen, valamint a Svájci Államszövetségen belüli állam állampolgára vagy az ilyen államban bejegyzett jogi személy vagy egyéb szervezet számára a 2. § (4) bekezdésében meghatározott tevékenységet folytató, magyarországi székhelyű gazdasági társaságban történő tulajdonszerzéséhez – különös tekintettel az ilyen jogi személy vagy egyéb szervezet vezető tisztségviselője vagy munkavállalója által közvetlenül vagy közvetett módon, vagy munkavállalói résztulajdonosi program keretében történő tulajdonszerzésre – felhatalmazást adhat pénzügyi kötelezettség vállalására az állami támogatási szabályokkal összeegyeztethető módon. Ilyen pénzügyi kötelezettség lehet különösen az állami kezességvállalás, garancia, az állami költségvetési támogatás, a Polgári Törvénykönyvről szóló pénzkölcsön. #### 6/B. Az EU Rendelet végrehajtásával összefüggő szabályok 10/B. § (1) A miniszter megteszi a 9. § (3)–(6) bekezdése szerinti intézkedéseket, ha ez az EU Rendelet 7. cikke alapján indokolt. (2) Az EU Rendeletben a tagállamok számára meghatározott jogosultságok gyakorlására, illetve kötelezettségek teljesítésére kijelölt szerv a külföldi befektető, valamint a 2. § (1), illetve (2) bekezdése szerinti magyarországi székhelyű gazdasági társaságban részes személynek a Magyarország biztonsági érdekét sértő külföldi befektetések ellenőrzéséhez kapcsolódó személyes adatait az EU Rendeletben a tagállamok számára meghatározott jogosultságok gyakorlása, illetve kötelezettségek teljesítése érdekében az EU Rendelet 6–8. cikke szerinti eljárás befejezéséig kezeli. (3) A (2) bekezdés szerint kezelt személyes adatok az EU Rendelet 11. cikk (1) bekezdése szerinti nemzeti kapcsolattartó pont (a továbbiakban: nemzeti kapcsolattartó pont) részére továbbíthatók. (4) A (2) bekezdés szerint kezelt személyes adatokat az EU Rendelet 6–8. cikke szerinti eljárás befejezését követően haladéktalanul törölni kell. #### 7. Záró rendelkezések 11. § Ez a törvény 2019. január 1-jén lép hatályba. 12. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben megállapítsa - a) a miniszter kijelölésére vonatkozó rendelkezéseket, - b) a 2. § (4) bekezdésében meghatározott tevékenységi körökön belül az e törvény szerinti bejelentés alá tartozó tevékenységeket, - c) a külföldi befektető általi tulajdonszerzés, az üzemeltetési jog külföldi befektető általi megszerzése, illetve az újonnan felvett tevékenység bejelentésének és a miniszter bejelentéssel összefüggő eljárásának, az eljárásba bevonható szervek körének és a bevont szervek eljárásának, a külföldi befektető 5. § (3) bekezdése szerinti adatszolgáltatási kötelezettségének részletes szabályait, valamint az ellenőrzést végző szerveket és az ellenőrzés részletes szabályait, - d) azon tevékenységek engedélyezésére irányuló eljárásokat, amelyek esetében a 7. § (2) bekezdése alkalmazásának van helye, - e) a 10. § szerinti bírság megállapításának szempontrendszerét és kiszabásának eljárására vonatkozó részletes szabályokat. - f) a nemzeti kapcsolattartó pont feladatainak az ellátására az e törvény tekintetében kijelölt szervet, valamint az EU Rendelet 6–10. cikkének az e törvény alkalmazásában történő végrehajtása során irányadó részletes eljárási szabályokat. 13. § E törvény rendelkezéseit az e törvény hatálybalépését követően - a) létrejött, 2. § (1)–(3) bekezdése és 3. § szerinti jogügyletek esetében, - b) újonnan felvett tevékenységet folytatni kívánó gazdasági társaságok tekintetében, illetve - c) megkezdett hatósági eljárásban, megindított ellenőrzés során kell alkalmazni. 14. § Ez a törvény az Unióba irányuló közvetlen külföldi befektetések átvilágítási keretének létrehozásáról szóló, 2019. március 19-i (EU) 2019/452 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg. 15. § A 2. § (5) bekezdése a kritikus szervezetek rezilienciájáról és a 2008/114/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2022. december 14-i (EU) 2022/2557 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.