2018. évi CXXVI. törvény — mi változott? 2019. január 14.

18. § A foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Fnyt.) 1. § (2) bekezdése a következő e)–g) ponttal egészül ki:

(E törvény hatálya nem terjed ki:)

„e) a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényben szabályozott befektetési alapkezelési tevékenységre,

f) a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényben szabályozott pénzügyi szolgáltatási, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási és bankképviseleti tevékenységre, önkéntes intézményvédelemre, valamint betétbiztosításra,

g) a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló törvény szerinti befektetési szolgáltatási tevékenységre, befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatásra.”

19. § (1) Az Fnyt. 2. § 13. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„13. foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatás: olyan ellátások, amelyeket a nyugdíjba vonulás elérésére vagy annak várható elérésére való hivatkozással, vagy – amennyiben az említettek kiegészítésére szolgálnak, és kiegészítő jelleggel biztosítják – halál, rokkantság vagy munkaviszony megszűnése esetén történő kifizetés formájában, illetve betegség, nélkülözés vagy halál esetén támogatásra szánt kifizetések vagy szolgáltatások formájában folyósítanak azzal, hogy nyugdíjszolgáltatás lehet az egyösszegű nyugdíjszolgáltatás, a határozott idejű járadékszolgáltatás, az életjáradék szolgáltatás és ezek kombinációja;”

(2) Az Fnyt. 2. § 15. és 16. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(E törvény alkalmazásában)

„15. határon átnyúló tevékenység: olyan nyugdíjkonstrukció működtetése, amelyre a csatlakozó foglalkoztató, illetve a tagok és az ellátottak viszonya vonatkozásában a székhely szerinti tagállamtól eltérő tagállam foglalkoztatói nyugdíjkonstrukciók tekintetében releváns szociális- és munkajogi jogszabályokat kell alkalmazni;

16. ellátott: nyugdíjszolgáltatásban részesülő személy;”

(3) Az Fnyt. 2. § 24. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„24. nyugdíjkonstrukció: olyan szerződés, megállapodás, vagyonkezelési meghatalmazás vagy szabályrendszer, amely meghatározza, hogy egy nyugellátás milyen feltételek mellett kerül folyósításra;”

(4) Az Fnyt. 2. § 28. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„28. székhely szerinti tagállam: az a tagállam, amelyben a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményt nyilvántartásba vették vagy engedélyezték, és amelyben központi ügyvezetése található, vagy amennyiben a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény létesítő okirata szerinti székhellyel nem rendelkezik, az a tagállam, amelyben a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény központi ügyvezetésének helye található;”

(5) Az Fnyt. 2. § 32. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„32. tag: az az ellátottól és leendő tagtól eltérő személy, aki munkaviszonya vagy más EGT-állam jogszabálya szerinti munkaviszonya alapján a foglalkoztatói nyugellátás feltételeit meghatározó alapszabályban, csatlakozásra vonatkozó szerződésben, munkaszerződésben, kollektív szerződésben meghatározott foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatásra vonatkozó jogosultságokat szerez vagy feltételes jogszerzés alapján várhatóan jogosultságot szerez;”

(6) Az Fnyt. 2. §-a a következő 42–52. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„42. fogadó tagállam: az a tagállam, amelynek a foglalkoztatói nyugdíjkonstrukciókra vonatkozó szociális- és munkajogi szabályait kell alkalmazni a csatlakozó foglalkoztató, a tagok és az ellátottak kapcsolatára;

43. leendő tag: a nyugdíjkonstrukcióhoz való csatlakozásra jogosult személy;

44. átadó foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény: egy másik EGT-államban nyilvántartásba vett vagy engedélyezett, foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménynek a nyugdíjkonstrukció kötelezettségeinek, nyugdíjtechnikai tartalékainak és egyéb kötelezettségeinek és jogainak, valamint az azok fedezetéül szolgáló eszközöknek vagy az ezen eszközök készpénz-egyenértékének egészét vagy egy részét átadó foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény;

45. átvevő foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény: egy másik EGT-államban nyilvántartásba vett vagy engedélyezett, foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménytől valamely nyugdíjkonstrukció kötelezettségeinek, nyugdíjtechnikai tartalékainak és egyéb kötelezettségeinek és jogainak, valamint az azok fedezetéül szolgáló eszközöknek vagy az ezen eszközök készpénz-egyenértékének egészét vagy egy részét átvevő foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény;

46. szabályozott piac: a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvényben ekként meghatározott fogalom;

47. multilaterális kereskedési rendszer: a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvényben (a továbbiakban: Bszt.) ekként meghatározott fogalom;

48. szervezett kereskedési rendszer: a Bszt.-ben ekként meghatározott fogalom;

49. tartós adathordozó: olyan eszköz, amely lehetővé teszi a tag vagy ellátott számára a neki címzett tájékoztatásnak a jövőben is hozzáférhető módon és a tájékoztatás céljának megfelelő ideig történő tárolását, valamint a tárolt információk változatlan formában történő megjelenítését;

50. központi ügyvezetés helye: az a hely, ahonnan a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tevékenységének irányítása és a fő stratégiai döntéseinek meghozatala történik;

51. kiemelten fontos feladatkör: az irányítási rendszeren belül a gyakorlati feladatok elvégzésére szolgáló belső kapacitás, amely gyakorlati feladatok magukban foglalják a kockázatkezelési feladatkört, a belső ellenőrzési feladatkört és az aktuáriusi feladatkört is;

52. vezető állású személy: az igazgatóság tagja, a felügyelőbizottság tagja, az igazgatóság jogait gyakorló vezérigazgató, valamint cégvezető.”

20. § Az Fnyt. 3. §-a a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A kockázatok és előnyök generációk közötti egyenlő megosztása alapelvének érvényesülését a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménynek nyugdíjkonstrukciója kialakítása és tevékenységének végzése során adott esetben szem előtt kell tartania.

(7) A jó gazda gondosságának elvét megtartva, a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a befektetési politikájában adott esetben figyelembe veszi a befektetési döntéseknek a környezeti, a társadalmi és irányítási szempontokra gyakorolt lehetséges hosszú távú hatásait.”

21. § Az Fnyt. a következő alcímmel egészül ki:

„Az irányítási rendszerre vonatkozó követelmények

9/B. § (1) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tevékenysége nagyságrendjével, jellegével, mértékével és összetettségével arányos, hatékony, tevékenysége körültekintő és megbízható irányítását biztosító irányítási rendszert működtet.

(2) Az irányítási rendszer keretében a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény megfelelő és átlátható szervezeti felépítést hoz létre, egyértelműen meghatározza a felelősségi köröket, valamint a hatékony információáramlást biztosító rendszert működtet.

(3) Az irányítási rendszer részeként a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a befektetési döntések meghozatalakor figyelembe veszi a pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó környezeti, társadalmi és irányítási tényezőket.

(4) Az irányítási rendszert a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény rendszeresen felülvizsgálja.

(5) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény elkészíti

a) a kockázatkezelési szabályzatot,

b) a belső ellenőrzési szabályzatot,

c) az aktuáriusi szabályzatot és

d) a kiszervezési szabályzatot.

(6) Az (5) bekezdésben meghatározott szabályzatokat az igazgatóság hagyja jóvá. A szabályzatokat a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény jelentős változás esetén kellő időben, de legalább háromévente felülvizsgálja.

(7) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény biztosítja, hogy a vezető állású személy és a kiemelten fontos feladatkört ellátó személy szakmailag alkalmas, üzletileg megbízható legyen.

(8) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény hatékony belső kontrollrendszert működtet. A belső kontrollrendszer igazgatási és számviteli eljárásokat, ellenőrzési keret- és szabályrendszert, a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény valamennyi szintjén megjelenő jelentéstételi szabályokat tartalmaz.

(9) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tevékenységének folyamatos és szabályszerű végrehajtása érdekében az intézmény méretének, belső szervezetének, tevékenysége nagyságrendjének, jellegének, mértékének és összetettségének megfelelő és arányos rendszereket, erőforrásokat és eljárásokat alkalmaz. A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tevékenységének végrehajtása érdekében készenléti terveket dolgoz ki.”

22. § Az Fnyt. 10. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

„(1) Foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménynél vezető állású személynek az nevezhető ki, illetve az választható meg, akinek személyét a megválasztás, illetve a kinevezés tervezett időpontját harminc nappal megelőzően a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a Felügyeletnek bejelentette, és a Felügyelet az engedélyt megadta. A Felügyelet nem adja meg az engedélyt, ha a bejelentésben megjelölt személy nem felel meg az e törvényben foglalt feltételeknek. A Felügyelet köteles a vezető állású személy megválasztásáról, illetve kinevezéséről engedélyező vagy azt elutasító határozatot hozni.

(2) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény az igazgatóság jogai gyakorlására vezető állású személyként vezérigazgatót csak a Felügyelet előzetes engedélye esetén nevezhet ki. A Felügyelet erre vonatkozó eljárása során megvizsgálja a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tevékenységének nagyságrendjét, jellegét, mértékét, továbbá a csatlakozó foglalkoztatók irányításban betöltött szerepét. A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény igazgatósága, illetve az igazgatóság jogait gyakorló vezérigazgatója vállal felelősséget az e törvényben és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban meghatározott kötelezettségek teljesítéséért, ideértve a kiszervezett tevékenységet is.”

23. § Az Fnyt. 11. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tevékenysége megkezdéséhez és folytatásához az (5) bekezdésben foglalt kivétellel

a) vezető biztosításmatematikust (aktuáriust),

b) számviteli rendjéért felelős vezetőt,

c) belső ellenőrt,

d) vezető jogászt,

e) befektetésekért felelős vezetőt és

f) vezető kockázatkezelőt

(a továbbiakban együtt: egyéb vezetők) köteles alkalmazni, illetőleg foglalkoztatni. A b), c), e) pontokban felsorolt személyeket a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény kizárólag munkaviszony keretében alkalmazhatja.”

24. § Az Fnyt. „Egyéb vezetők” című alcíme a következő 11/A. §-sal egészül ki:

„11/A. § (1) A vezető állású személyek és az egyéb vezetők engedélyezése során a szakmai alkalmasságra és az üzleti megbízhatóságra vonatkozó feltételek vizsgálatánál a Felügyelet a Bit. 253. § és 254. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazza.

(2) A Felügyelet tájékoztatást nyújt a másik tagállam illetékes felügyeleti hatóságainak, továbbá az Európai Bizottságnak – a magyar állampolgárok és magyarországi székhelyű jogi személyek vonatkozásában – a szakmai alkalmasság és üzleti megbízhatóság igazolására szolgáló dokumentumok kiállítására jogosult hatáskörrel és illetékességgel rendelkező magyar hatóságokról.”

25. § Az Fnyt. a következő alcímmel egészül ki:

„Kiemelten fontos feladatkörök

11/B. § (1) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény rendelkezik a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény méretével, belső szervezetével, tevékenysége nagyságrendjével, jellegével, mértékével és összetettségével arányos

a) kockázatkezelési,

b) belső ellenőrzési és

c) e törvényben meghatározott esetben aktuáriusi

feladatkörrel (a továbbiakban együtt: kiemelten fontos feladatkör).

(2) A csatlakozó foglalkoztatónál hasonló kiemelten fontos feladatkört ellátó személy vagy szervezeti egység nem láthat el kiemelten fontos feladatkört a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménynél. A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény egy személy alkalmazásával vagy egy szervezeti egység útján is biztosíthatja az (1) bekezdés a) és c) pontjában foglalt feladatkör ellátását.

(3) A kiemelten fontos feladatköröket úgy kell kialakítani, hogy a feladatkört ellátó személyek képesek legyenek feladataikat hatékonyan, objektíven, tisztességesen és függetlenül ellátni.

(4) A kiemelten fontos feladatkört betöltő személy a feladatkörén belül felmerülő valamennyi lényeges megállapításáról és ajánlásáról jelentést tesz a felügyelőbizottságnak, amely meghatározza a szükséges intézkedéseket a felmerült megállapításokkal, ajánlásokkal kapcsolatosan.

(5) Amennyiben a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény nem teszi meg a szükséges intézkedéseket a (4) bekezdésben foglalt jelentést követően, a kiemelten fontos feladatkört betöltő személy értesíti a Felügyeletet, ha a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény

a) a kiemelten fontos feladatkört ellátó személy felhívása ellenére nem tesz eleget jogszabályi kötelezettségének, és ezzel veszélyezteti a tagok, ellátottak és kedvezményezettek érdekeit, vagy

b) a kiemelten fontos feladatkörrel összefüggésben a kiemelten fontos feladatkört ellátó személy felhívása ellenére megsérti a jogszabályi előírásokat.

11/C. § (1) A kockázatkezelési feladatkör a kockázatkezelési rendszer működtetésével kapcsolatos feladatokra terjed ki.

(2) A kockázatkezelési rendszer alkalmas azon kockázatok és kockázati kölcsönhatások azonosítására, mérésére, nyomon követésére, kezelésére és jelentésére, amelyeknek egyedi vagy összesített szinten a nyugdíjkonstrukciók ki vannak, illetve ki lehetnek téve, továbbá amelyek azonosítása a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény igazgatósága, ügyvezetése, felügyelőbizottsága felé történő rendszeres jelentéshez szükséges.

(3) A kockázatkezelési rendszer a szükséges stratégiákból, folyamatokból és jelentési eljárásokból áll. A kockázatkezelési rendszer hatékony, és a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény szervezeti felépítésébe, döntéshozatali folyamataiba beépül.

(4) A kockázatkezelési rendszer a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény méretével, belső szervezetével, tevékenysége nagyságrendjével, jellegével, mértékével és összetettségével arányosan tartalmazza azokat a kockázatokat, amelyek a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményeknél, illetve a kiszervezett tevékenységet végzőnél felmerülhetnek.

(5) A kockázatkezelési rendszer legalább a következő területekre terjed ki:

a) biometriai kockázat vállalása és tartalékképzés;

b) eszköz-forrás gazdálkodás;

c) befektetés, különösen származtatott ügyletek, értékpapírosítások és hasonló kötelezettségvállalások;

d) likviditási és koncentrációs kockázat kezelése;

e) működési kockázat kezelése;

f) biztosítások és más kockázatcsökkentési technikák;

g) a szavatolótőke-szükséglet számítása során figyelembe veendő kockázatok, valamint a számításba nem vett vagy nem teljesen figyelembe vett kockázatok;

h) nyugdíjtechnikai tartalékok és szavatolótőke-szükséglet számításához külső hitelminősítő intézet értékelésének alkalmazása esetén – amennyiben megvalósítható – a külső hitelminősítő intézet megfelelőségének értékelése; és

i) a befektetési portfólióval és annak kezelésével kapcsolatos, a környezeti, szociális és irányítási kockázatok értékelése.

(6) A nyugdíjkonstrukción belül a tagok és ellátottak által viselt kockázatokat a tagok és ellátottak szemszögéből is értékelni kell.

11/D. § A belső ellenőrzési feladatkör a következő feladatok ellátására terjed ki:

a) a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény belső kontrollrendszere és az irányítási rendszere egyéb elemei megfelelő működésének és hatékonyságának,

b) a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tevékenységének a törvényesség, a biztonság, az áttekinthetőség és a célszerűség szempontjából történő, és

c) a kiszervezett tevékenység megfelelő működésének, hatékonyságának

vizsgálata.”

26. § Az Fnyt. 12. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„12. § (1) A szolgáltatással meghatározott nyugdíjkonstrukciót, biometriai kockázatot vagy tőke-, illetve hozamgaranciát tartalmazó nyugdíjkonstrukciót működtető foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény hatékony aktuáriusi feladatkörrel rendelkezik.

(2) Az aktuáriusi feladatkör a következő feladatok ellátására terjed ki:

a) a nyugdíjtechnikai tartalékok számításának összehangolása és felügyelete;

b) az alkalmazott módszertan és az alapul szolgáló modellek, valamint a nyugdíjtechnikai tartalékok számításánál figyelembe vett feltevések megfelelőségének értékelése;

c) a nyugdíjtechnikai tartalék számításához használt adatok és feltételezések elégségességének és minőségének értékelése;

d) a nyugdíjtechnikai tartalék számításához használt feltételezések összevetése a tapasztalatokkal;

e) a biometriai kockázatot is tartalmazó nyugdíjkonstrukcióhoz tartozó befektetési hozam felosztása;

f) az igazgatóság tájékoztatása a nyugdíjtechnikai tartalék számításának megbízhatóságáról és megfelelőségéről;

g) az általános nyugdíjszolgáltatási kötelezettségvállalási elvekről való véleménynyilvánítás, amennyiben a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény rendelkezik ilyennel;

h) a biztosítóval, viszontbiztosítóval kötött megállapodások megfelelőségéről való véleménynyilvánítás, amennyiben a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény rendelkezik ilyennel; és

i) a kockázatkezelési rendszer hatékony működtetéséhez való hozzájárulás.

(3) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény az aktuáriusi feladatkör ellátására vezető biztosításmatematikust alkalmaz. Vezető biztosításmatematikusként a Bit. 57. § (1) bekezdés a)–d) pontjában, valamint a Bit. 57. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott követelményeknek megfelelő személy alkalmazható azzal, hogy a szakmai gyakorlat megszerezhető magánnyugdíjpénztárnál vagy önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnál is.

(4) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény vezető biztosításmatematikusa aláírásával igazolja:

a) az éves beszámolóban szereplő tartalékok képzésének és mértékének helyességét;

b) a szavatolótőke-szükséglet számításának helyességét;

c) a díjkalkulációk szakmai helyességét; és

d) az a)–c) pontokban foglaltakkal kapcsolatosan rendelkezésre álló adatok elégséges, teljes és összehangolt jellegét, valamint az alkalmazott módszereknek a kockázatok természetéhez való igazodását.

(5) A vezető biztosításmatematikus készíti el a szolgáltatással meghatározott nyugdíjkonstrukció esetén a jogosultság tőkeértékének megállapítására vonatkozó módszertant. A módszertant a vezető biztosításmatematikus évente felülvizsgálja.

(6) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény vezető biztosításmatematikusa az éves beszámolóval együtt, ahhoz kapcsolódóan – a felügyeleti ellenőrzés elősegítése céljából – benyújtja a Felügyeletnek a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény Bit. 211. § (3) és (5) bekezdésében foglaltaknak megfelelő aktuáriusi jelentését.”

27. § Az Fnyt. 14. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a belső ellenőrzési feladatkör ellátására a felügyelőbizottság szakmai irányítása alá tartozó belső ellenőrt alkalmaz.”

28. § Az Fnyt. a következő alcímmel egészül ki:

„Vezető kockázatkezelő

14/C. § (1) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény vezető kockázatkezelője az lehet, aki

a) szakirányú felsőfokú – így különösen közgazdasági, aktuárius szakértő, matematikusi, jogi vagy pénzügyi – végzettséggel rendelkezik,

b) legalább kétéves

ba) foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménynél, biztosítónál vagy viszontbiztosítónál, pénzügyi felügyeletet ellátó szervezetnél, kockázatkezelők vagy biztosításközvetítők szakmai érdekvédelmi szervénél, biztosításközvetítői tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetnél, biztosító könyvvizsgálójánál, magánnyugdíjpénztárnál, önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnál szerzett kockázatkezelői szakmai gyakorlattal, vagy

bb) szabályozott vállalkozásnál szerzett kockázatkezelési szakmai gyakorlattal

rendelkezik,

c) büntetlen előéletű, és

d) szakmai alkalmassággal és üzleti megbízhatósággal rendelkezik.

(2) Az (1) bekezdés b) pontjában előírt szakmai gyakorlat befejezése nem eshet a vezető kockázatkezelő foglalkoztatásának kezdetét tíz évvel megelőző időpontnál korábbi időpontra.

(3) A vezető kockázatkezelő

a) ellátja a kockázatkezelési tevékenységhez tartozó feladatok irányítását,

b) felelős a kockázatkezelési rendszer működtetéséért,

c) aláírásával igazolja a kockázatértékelési szabályzatot, valamint a kockázatkezelési feladatkör ellátása során készített számításokat, értékeléseket és jelentéseket.”

29. § Az Fnyt. a következő alcímmel egészül ki:

„Javadalmazási politika

16/A. § (1) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény méretével, belső szervezetével, tevékenysége nagyságrendjével, jellegével, mértékével és összetettségével arányos javadalmazási politikát készít. A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény biztosítja a javadalmazás és annak felügyelete tekintetében az egyértelmű, átlátható és hatékony irányítást.

(2) A javadalmazási politikát a felügyelőbizottság készíti el, az igazgatóság felel annak végrehajtásáért, melyet legalább évente a belső ellenőr is ellenőriz.

(3) A javadalmazási politika hatálya kiterjed

a) a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény vezető állású személyére,

b) a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménynél kiemelten fontos feladatkört ellátó személyre,

c) a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény azon munkavállalójára, akinek a tevékenysége lényeges hatást gyakorol a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény kockázati profiljára, valamint

d) kiszervezés esetén a kiszervezett tevékenységet végzőre.

(4) A javadalmazási politika összhangban áll a hatékony és eredményes kockázatkezeléssel, elősegíti annak alkalmazását, és nem ösztönözhet a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény kockázatvállalási limitjeit meghaladó kockázatok vállalására.

(5) A javadalmazási politika a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tevékenységével, kockázati profiljával, célkitűzéseivel, összességében a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény hosszú távú érdekével, pénzügyi stabilitásával és teljesítményével, a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény által működtetett nyugdíjkonstrukciókkal, a tagok és ellátottak hosszú távú érdekeivel összhangban áll. A javadalmazási politika az összeférhetetlenség elkerülését célzó arányos intézkedéseket tartalmaz. A javadalmazási politika a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény megbízható, óvatos és hatékony irányítását elősegíti.

(6) A javadalmazási politikát a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény legalább háromévente felülvizsgálja. A javadalmazási politika általános alapelveit a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a honlapján közzéteszi.”

30. § Az Fnyt. 19. §-át megelőző alcím cím helyébe a következő alcím cím lép:

„A tevékenység kiszervezésének feltételei”

31. § (1) Az Fnyt. 19. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény – az adatvédelmi előírások betartása mellett – tevékenységének bármely elemét vagy egészét kiszervezheti. A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a kiszervezési szabályzatban rögzíti a kiszervezés alapelveit, a kiszervezésre vonatkozó eljárást, a kiszervezett tevékenységet végző kiválasztására vonatkozó szempontrendszert, a kiszervezett tevékenységet végző folyamatos ellenőrzésére vonatkozó eljárást. A kiszervezésre vonatkozó szabályokat a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény jelentős változás esetén haladéktalanul, de legalább háromévente felülvizsgálja.”

(2) Az Fnyt. 19. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A kiszervezésre vonatkozó írásbeli szerződésnek tartalmaznia kell:

a) a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény és a kiszervezett tevékenységet végző jogait és kötelezettségeit;

b) a kiszervezett tevékenység végzése során a tevékenységet végző tudomására jutott üzleti és foglalkoztatói nyugdíjtitok megőrzésére vonatkozó kötelezettséget, felelősséget és a titok megtartása érdekében teendő intézkedéseket, továbbá amennyiben a kiszervezéssel személyes adatok átvétele is megvalósul, az adatfeldolgozás rendjét, a jogszabályok és az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusai által támasztott adatkezelési és adatvédelmi követelmények érvényesítésének módját;

c) a kiszervezett tevékenységet végző hozzájárulását a kiszervezett tevékenységnek a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény belső ellenőre, könyvvizsgálója általi ellenőrzéséhez;

d) a kiszervezett tevékenységet végző felelősségét a tevékenység megfelelő színvonalon történő végzéséért;

e) az elvárt, a tevékenység végzésének minőségére vonatkozó részletes követelményeket;

f) a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény részéről történő azonnali hatályú felmondás lehetőségét a kiszervezett tevékenységet végző által történő jogszabálysértő tevékenység, illetve ismételt vagy súlyos szerződésszegés esetén;

g) a kitételt, amely alapján a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény javadalmazási politikája a kiszervezett tevékenységet végzőre is kiterjed.”

(3) Az Fnyt. 19. §-a a következő (10) és (11) bekezdéssel egészül ki:

„(10) A (7) bekezdés g) pontját nem kell szerepeltetni a kiszervezésre vonatkozó szerződésben, ha a kiszervezett tevékenységet végző ÁÉKBV-alapkezelő, alternatív befektetési alapkezelő, hitelintézet vagy biztosító.

(11) A kiszervezés nem veszélyeztetheti a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény irányítási rendszerének minőségét, a tagoknak és az ellátottaknak nyújtott folyamatos és megfelelő szolgáltatást, valamint nem növelheti indokolatlanul a működési kockázatot. A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a kiszervezett tevékenységet végző kiválasztása és tevékenysége folyamatos ellenőrzése során biztosítja a kiszervezett tevékenység megfelelő működését. A kiszervezés nem akadályozhatja a Felügyeletet feladatainak teljesítésében.”

32. § Az Fnyt. 21. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a kiemelten fontos feladatkörök kiszervezése esetén az írásbeli szerződés megkötését és módosítását megelőzően kellő időben tájékoztatja a Felügyeletet a kiszervezésről, illetve a kiszervezéssel kapcsolatos változásokról.”

33. § Az Fnyt. 24. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) Fióktelep létesítése esetén a Felügyelet által vezetett nyilvántartásban meg kell jeleníteni azon tagállamokat, amelyekben a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény működik.”

34. § Az Fnyt. a következő alcímmel egészül ki:

„Határon átnyúló átadások

24/A. § (1) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény valamely nyugdíjkonstrukció kötelezettségeinek, nyugdíjtechnikai tartalékainak, egyéb kötelezettségeinek és jogainak, valamint az azok fedezetéül szolgáló eszközöknek vagy az ezen eszközök készpénz-egyenértékének egészét vagy egy részét egy átvevő foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménynek adhatja át.

(2) Az átadás költségei nem háríthatóak sem az átadó foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény maradó tagjaira és ellátottaira, sem az átvevő foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tagjaira és ellátottaira.

(3) A határon átnyúló átadás kezdeményezése előtt az átadó foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény beszerzi:

a) az érintett tagok és ellátottak, adott esetben képviselőik legalább felének egyetértését, és

b) a csatlakozó foglalkoztató egyetértését.

(4) Az átadás feltételeivel kapcsolatos információkat az átadó foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény az átadásra vonatkozó kérelem előtt megfelelő időben az érintett tagok és ellátottak rendelkezésére bocsátja.

(5) Valamely nyugdíjkonstrukció egészének vagy részének átadása más EGT-államban bejegyzett foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény részére csak az átvevő foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény felügyeletének engedélye birtokában kezdhető meg. Ezen eljárást megelőzi a Felügyelet mint az átadó foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény felügyeletének jóváhagyása.

(6) Az átadás engedélyezése iránti kérelmet az átvevő foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény nyújtja be a Felügyelethez mint az átvevő foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény felügyeletéhez, amely a kérelem engedélyezéséről vagy annak elutasításáról a benyújtásától számított három hónapon belül dönt, és erről tájékoztatja az átvevő foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményt.

(7) A nyugdíjkonstrukció átadása során a nyugdíjkonstrukcióhoz kapcsolódó jogok, kötelezettségek, és az azok fedezetéül szolgáló eszközök vagy ezen eszközök készpénz-egyenértéke kerül átvételre. Amennyiben a nyugdíjkonstrukciónak csak egy része kerül átadásra, az átadásra kerülő állományt a nyugdíjkonstrukció átadásra kerülő részével arányosan kell megállapítani.

(8) Az átvevő foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény által a Felügyelethez mint az átadó foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény felügyeletéhez benyújtott átadás engedélyezése iránti kérelem a következő információkat tartalmazza:

a) az átadó és átvevő foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény közötti írásbeli szerződést az átvétel feltételeiről;

b) a nyugdíjkonstrukció fő jellemzőinek leírását;

c) az átadandó kötelezettségeknek vagy nyugdíjtechnikai tartalékoknak, továbbá egyéb kötelezettségeknek és jogoknak, valamint az azok fedezetéül szolgáló eszközöknek vagy az ezen eszközök készpénz-egyenértékének leírását;

d) az átadó és az átvevő foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény nevét, központi ügyintézésének helyét, azon tagállamok megnevezését, ahol a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményeket nyilvántartásba vették vagy engedélyezték;

e) a csatlakozó foglalkoztató nevét és központi ügyvezetésének helyét;

f) az átadásban érintett tagok, ellátottak, adott esetben képviselőik legalább felének, továbbá az érintett csatlakozó foglalkoztató előzetes jóváhagyásának igazolását.

(9) A Felügyelet mint az átvevő foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény felügyelete az átadásra irányuló kérelmet haladéktalanul továbbítja az átadó foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény felügyeletéhez.

(10) A Felügyelet mint az átvevő foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény felügyelete az engedélyezés során megvizsgálja

a) az átvevő foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény által az átadás engedélyezéséhez szükséges valamennyi iratot;

b) az átvevő foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény személyi, tárgyi feltételei, pénzügyi helyzete megfelelőségét, az intézményt működtető személyek jó hírneve, szakképesítése, tapasztalata összeegyeztethetőségét a határon átnyúló átadással;

c) az átvevő foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tagjai és ellátottai hosszú távú érdekének, valamint a nyugdíjkonstrukció átadott része megfelelő védelmét az átvételkor, illetve azt követően;

d) az átvevő foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény nyugdíjtechnikai tartalékai teljes fedezettel való rendelkezését az átadás időpontjában, amennyiben az átadás határon átnyúló tevékenységet eredményez; és

e) az átadandó eszközök elégséges és megfelelő voltát az átadandó kötelezettségek, a nyugdíjtechnikai tartalékok, egyéb kötelezettségek és jogok fedezésére, összhangban az átvevő foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény székhelye szerinti tagállam vonatkozó előírásaival.

(11) A Felügyelet mint az átadó foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény felügyelete megvizsgálja, hogy

a) a nyugdíjkonstrukció részleges határon átnyúló átadása esetén a nyugdíjkonstrukció átadó foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménynél maradó tagjai és ellátottai hosszú távú érdekei ne sérüljenek;

b) a tagok és az ellátottainak egyéni jogosultságai az átadást követően legalább ugyanazok maradjanak;

c) az átadandó nyugdíjkonstrukcióhoz kapcsolódó eszközök elégségesek és megfelelőek legyenek az átadandó kötelezettségek, nyugdíjtechnikai tartalékok, egyéb kötelezettségek és jogok fedezésére.

(12) A Felügyelet mint az átadó foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény felügyelete az átvevő foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény felügyeletétől érkező, átadás engedélyezésére irányuló kérelem kézhezvételét követő nyolc héten belül lefolytatja a vizsgálatot és közli annak eredményét, hogy az átvevő foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény felügyelete döntést hozhasson.

(13) Az engedély megtagadása esetén a Felügyelet mint az átvevő foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény felügyelete az átadás engedélyezésére vonatkozó három hónapos engedélyezési időszakon belül megindokolja döntését, és megadja a bírósági jogorvoslatra vonatkozó tájékoztatást.

(14) A Felügyelet mint az átvevő foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény felügyelete az átadás engedélyezéséről szóló határozat meghozatalától számított két héten belül tájékoztatja a döntésről az átadó foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény felügyeletét. Amennyiben az átadás határon átnyúló tevékenységet eredményez, és az átadó foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény székhelye Magyarországon van, a Felügyelet tájékoztatja az átvevő foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény felügyeletét a szociális és munkajog foglalkoztatói nyugdíjakra vonatkozó követelményeiről, amely alapján a nyugdíjkonstrukciónak működnie kell. A Felügyelet mint az átvevő foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény felügyelete az átadó foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény felügyelete által megküldött tájékoztatást a határon átnyúló tevékenységre vonatkozó követelményekről annak kézhezvételétől számított négy héten belül megküldi az átvevő foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménynek.

(15) Az átvevő foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény megkezdheti a nyugdíjkonstrukció működtetését, ha a Felügyelet mint a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény felügyelete az engedélyt megadta. Az engedélyt megadottnak kell tekinteni, ha a Felügyelet a határon átnyúló átvételre vonatkozó kérelem benyújtásától számított három hónapon belül nem hozza meg határozatát.

(16) Amennyiben az átvevő foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény az átvételt követően határon átnyúló tevékenységet folytat, a határon átnyúló tevékenység megkezdésére és folytatására vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.”

35. § Az Fnyt. 25. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Nem jelenti az üzleti titok és a foglalkoztatói nyugdíjtitok sérelmét

a) az illetékes hatóságok közötti, felügyeleti feladataik ellátásához köthető adatszolgáltatás,

b) határon átnyúló szolgáltatás keretei között az érintett EGT-állam felé történő, a határon átnyúló szolgáltatás felügyeletével kapcsolatos adatszolgáltatás,

c) a felszámoló, végelszámoló felé történő, a felszámolás és végelszámolás során feladataik ellátásához szükséges adatszolgáltatás,

d) a felszámoló, végelszámoló és biztosításmatematikus tevékenységét ellenőrző hatóságok felé történő, feladataik ellátásához köthető adatszolgáltatás,

e) a könyvvizsgálói közfelügyeleti feladatokat ellátó szervezet felé történő, feladatai ellátásához köthető adatszolgáltatás,

f) a pénzügyi rendszer stabilitásának és integritásának érdekében a csatlakozó foglalkoztatók ellenőrzését végző hatóságok felé történő, feladataik ellátásához szükséges adatszolgáltatás.”

36. § Az Fnyt. 28. §-át megelőző alcím cím helyébe a következő alcím cím lép:

„A tájékoztatás alapelvei”

37. § Az Fnyt. 28. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„28. § (1) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a leendő tagok, a tagok, az ellátottak és a kedvezményezettek részére rendszeresen naprakész tájékoztatást nyújt.

(2) A tájékoztatás megfogalmazása egyértelmű, világos, tömör és közérthető, könnyen olvasható szerkezetű, a szóhasználat és a tartalom következetes. A tájékoztatás nem tartalmazhat megtévesztő információt. Határon átnyúló tevékenység esetén a tájékoztatást valamennyi olyan tagállam hivatalos nyelvén el kell készíteni, ahol a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tevékenységet végez.

(3) A tájékoztatást a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény honlapján vagy tartós adathordozón hozzáférhetővé kell tenni. A tag, az ellátott, a kedvezményezett vagy a leendő tag kérésére a tájékoztatást díjmentesen papíron is ki kell adni.

(4) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény által nyújtott valamennyi tájékoztatásból egyértelműen ki kell derülnie, hogy a közölt információk mely időpontra vonatkoznak.

(5) Amennyiben a tájékoztatás nyugdíjprognózist tartalmaz, a tájékoztatás tartalmaz egy felelősségkizáró nyilatkozatot arról, hogy e prognózisok eltérhetnek a folyósítandó ellátások végső összegétől.

(6) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény

a) a leendő tagoknak legalább a 28/C. §-ban,

b) a tagoknak legalább a 28/B. § és 28/D. §-ban,

c) az ellátottaknak legalább a 28/B. § (1) bekezdés a)–k) pontjában, (3) bekezdésében és a 28/E. §-ban

meghatározott tájékoztatást biztosítja.”

38. § Az Fnyt. a következő alcímekkel egészül ki:

„Általános tájékoztatás

28/B. § (1) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény internetes honlapot üzemeltet. Az internetes honlapján a következő információkat kell folyamatosan hozzáférhetővé tenni:

a) a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény nevét, címét, az ügyfélszolgálat elérhetőségeit, az engedélyező tagállam nevét, a Felügyelet nevét és elérhetőségét,

b) az egyes nyugdíjkonstrukciók részletes leírását, a nyugdíjkonstrukcióban részt vevő tagok, ellátottak és kedvezményezettek jogainak, kötelezettségeinek leírását,

c) a befektetési politika elveiről szóló nyilatkozatot,

d) a tagok, ellátottak és kedvezményezettek által viselt pénzügyi kockázatok leírását,

e) a nyugdíjkonstrukcióban szereplő garanciális elemekre, azok feltételeire vonatkozó tájékoztatást, illetve garanciális elemek hiánya esetén az erre vonatkozó nyilatkozatot,

f) amennyiben a nyugdíjkonstrukció jogosultságok védelmét biztosító mechanizmusokkal rendelkezik, illetve ellátáscsökkentésre lehetőséget ad, az erre vonatkozó részletes tájékoztatást,

g) a nyugdíjkonstrukcióhoz kapcsolódó befektetések múltbéli teljesítményére vonatkozó tájékoztatást a tárgyévet megelőző öt évre vonatkozóan,

h) a tagokat, ellátottakat és kedvezményezetteket terhelő költségeket,

i) a nyugdíjkonstrukciókban igénybe vehető ellátásokat, az igénylés módjára vonatkozó tájékoztatást,

j) az átlépésre vonatkozó tájékoztatást,

k) választható portfóliós rendszert üzemeltető foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény esetében a választható portfóliós rendszerről szóló tájékoztatást, a választásra vonatkozó eljárást, a tag nyilatkozatának hiányában követendő eljárást, valamint a g) pontban foglalt tájékoztatást portfóliónkénti lebontásban,

l) a munkaviszony megszűnése esetén várható foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatásra vonatkozó információkat.

(2) Amennyiben a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény határon átnyúló tevékenységet is végez, akkor az (1) és (3) bekezdésben foglalt tájékoztatást valamennyi olyan EGT-állam hivatalos nyelvén közzé kell tenni, ahol a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény határon átnyúló tevékenységet folytat. A tájékoztatás kiterjed a fogadó tagállamok felsorolására és a fogadó tagállamok illetékes hatóságainak elérhetőségére is.

(3) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény honlapján tájékoztatást nyújt az (1) és (2) bekezdésben meghatározott információkban bekövetkezett, a leendő tagok, a tagok, az ellátottak és a kedvezményezettek jogait, kötelezettségeit érintő változásokról, ideértve a nyugdíjtechnikai tartalékokat érintő jelentős változásokról, ideértve azok tagokra, ellátottakra, kedvezményezettekre gyakorolt hatásainak magyarázatát is. A tájékoztatás a honlapra a változások bekövetkezését követően észszerű időn belül felkerül.

A leendő tagok részére nyújtott tájékoztatás

28/C. § (1) A foglalkoztató a munkaszerződés megkötését megelőzően tájékoztatja a leendő tagot:

a) a nyugdíjkonstrukcióval kapcsolatos lényeges információkról, a várható költségekről,

b) a nyugdíjkonstrukcióban szereplő választási lehetőségekről, az ellátások típusairól,

c) a választható portfóliós rendszer üzemeltetése esetén a választható portfóliókról, azok kockázati kitettségéről, a tag által választható portfólióról, a tag nyilatkozata hiányában alkalmazandó eljárásról, a portfólióváltáshoz kapcsolódó költségekről,

d) a befektetési tevékenység társadalomra, környezetre és irányításra kifejtett hosszú távú hatásainak figyelembevételére vonatkozó információkról, illetve arról, hogy a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény befektetési döntéseinek meghozatalakor figyelembe veszi-e ezeket,

e) befizetéssel meghatározott nyugdíjkonstrukció esetén a portfólió(k) bruttó és nettó hozamrátájáról a tájékoztatás időpontját megelőző öt évben,

f) a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény ügyfélszolgálatának, honlapjának elérhetőségéről, továbbá a honlapon található információk köréről.

(2) Önfoglalkoztató részére a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény nyújtja az (1) bekezdésben foglalt tájékoztatást a csatlakozásra vonatkozó szerződés megkötése előtt.

A tagok részére nyújtott tájékoztatás

28/D. § (1) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a 28/B. §-ban felsorolt tájékoztatás legfontosabb információiból, továbbá a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményekre, a foglalkoztatói nyugdíjra, továbbá a kapcsolódó munkajogi és adózásra vonatkozó jogszabályi rendelkezésekről tömör összefoglaló dokumentumot állít össze, amelyet valamennyi tag és kedvezményezett részére megküld. A dokumentum címe tartalmazza a „számlaértesítő és intézményi tájékoztató” kifejezést. A „Számlaértesítő és intézményi tájékoztató” című dokumentumot a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény évente kiadja, a korábban kiadotthoz képest történt lényeges változások kiemelésével. A számlaértesítő és intézményi tájékoztató pontos és naprakész információkat tartalmaz.

(2) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a „Számlaértesítő és intézményi tájékoztató” című dokumentumot évente legalább egy alkalommal, legkésőbb a tárgyévet követő év március 31-éig tartós adathordozón vagy elektronikus úton megküldi a tagoknak és kedvezményezetteknek. A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató a tag kérésére a tájékoztatót papíralapon, díjmentesen rendelkezésére bocsátja.

(3) A tagnak küldött számlaértesítő és intézményi tájékoztató tartalmazza:

a) a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény nevét és elérhetőségeit,

b) a tag személyes adatait,

c) a tagra a hatályos jogszabályok alapján érvényes nyugdíjkorhatárt,

d) a tag nyugdíjkonstrukcióját, a kapcsolódó garanciális elemekre vonatkozó információkat, a nyugdíjkonstrukcióhoz kapcsolódó tartalékokról szóló tájékoztatást, a nyugdíjkonstrukció egészének finanszírozási szintjére vonatkozó tájékoztatást,

e) a tag tagsági jogviszonyának kezdetét,

f) a Felügyelet internetes honlapjának címét,

g) a nyugdíjkonstrukcióval, a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény befektetési politikájával, éves beszámolóival kapcsolatos további tájékozódás módjáról szóló tájékoztatást, és

h) a tagokat érintő, az előző számlaértesítő és intézményi tájékoztató kiadásának időpontját követően bekövetkezett jogszabályi változásokat.

(4) A (3) bekezdésben meghatározottakon túl a befizetéssel meghatározott nyugdíjkonstrukció esetén a számlaértesítő és intézményi tájékoztató tartalmazza az adott tagra vonatkozó adatok tekintetében:

a) a tárgyévi nyitó egyenleget vagy a más foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményből a tárgyévben áthozott követelést,

b) a csatlakozó foglalkoztató által a tárgyévben fizetett hozzájárulást, a tag által a tárgyévben fizetett kiegészítést,

c) a tagi számlán jóváírt kedvezményezetti jogon áthozott követelést (jóváírt egyéb bevételeket),

d) a befektetési tevékenység tárgyévi eredményét (befektetési tevékenység tagi számlára jutó nettó hozambevételeit),

e) a tagi követelés nyilvántartási záróértékét (piaci értékét),

f) az értékelési különbözetet,

g) a tag által választott befektetési portfólió megnevezését,

h) a tagsági jogviszony kezdetétől felhalmozott hozam mértékét,

i) a tagra irányadó nyugdíjkorhatár betöltésekor várható egyéni számla egyenlegre vonatkozó becslést,

j) a tárgyévben a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmények által levont költségeket, és

k) a nyugdíjkonstrukcióban foglalt garanciákról való tájékoztatást.

(5) A (3) bekezdésben meghatározottakon túl a szolgáltatással meghatározott nyugdíjkonstrukció esetén a számlaértesítő és intézményi tájékoztató tartalmazza:

a) a csatlakozó foglalkoztató által befizetett hozzájárulás, valamint a tag által a tárgyévben fizetett kiegészítés összegét,

b) a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatás várható összegére vonatkozó tájékoztatást,

c) a munkaviszony megszűnése esetén várható foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatásra vonatkozó információkat,

d) a korábbi években megszerzett nyugdíjjogosultságok előző évi valorizációjából eredő értéknövekedés összegét,

e) a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény nyugdíjtechnikai tartalékainak a biometriai kockázatot is tartalmazó nyugdíjkonstrukciók kötelezettségeihez viszonyított arányát (fedezettségi ráta),

f) más foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményből a tárgyévben átutalt összeget és az abból konvertált jogosultságok értékét, és

g) a tárgyévben a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmények által levont költségeket.

(6) A nyugdíjkorhatár elérésekor a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tájékoztatást nyújt a tag részére az igénybe vehető foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatásokról, azok igénybevételének módjáról.

(7) A várható nyugdíjszolgáltatásra vonatkozó tájékoztatás során az információ tartalmaz egy legjobb becsült forgatókönyvet és egy kedvezőtlen forgatókönyvet, figyelembe véve a nyugdíjkonstrukció sajátos jellegét.

(8) A számlaértesítő és intézményi tájékoztató az (1)–(5) bekezdésben foglalt tájékoztatáson túl tartalmazza azt is, hogy a következő információk hol érhetők el:

a) további információk a nyugdíjkonstrukció által a tagok számára kínált lehetőségekről,

b) az éves beszámolók, éves jelentések,

c) a befektetési politika elveiről szóló nyilatkozat,

d) járadék formában kifejezett összegekhez alkalmazott feltételezések, a járadék rátáját, időtartamát és az ellátó típusát illetően,

e) a munkaviszony megszűnése esetén az ellátások szintjéről történő tájékoztatás, illetve ilyen esetben más foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe történő átvitel során követendő eljárás,

f) a választható portfóliós rendszer üzemeltetése esetén a választható portfóliók, azok kockázati kitettsége, a tag által választható portfóliók, a portfólióváltáshoz kapcsolódó költségek,

g) a szolgáltatással meghatározott nyugdíjkonstrukció esetén a jogosultság tőkeértékének megállapítására vonatkozó módszertan,

h) járadékszolgáltatás választása esetén a járadék kiszámítására vonatkozó eljárás, a járadékszolgáltatás nyújtásának módja.

(9) A tag, illetve képviselője kérelmére a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény rendelkezésre bocsátja a befektetési politika elveiről szóló nyilatkozatot, a várható nyugdíjszolgáltatással kapcsolatos tájékoztatás alapjául szolgáló feltételezéseket, módszertanra vonatkozó információkat, a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény éves beszámolóját, éves jelentését. Amennyiben a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény több nyugdíjkonstrukciót is működtet, a tag nyugdíjkonstrukciójával kapcsolatban, jogszabályban meghatározott feltételek szerint elkészített éves beszámolót, éves jelentést kell kiadni.

(10) A kedvezményezettek részére a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a tagok részére megküldendő tájékoztatást nyújtja.

Ellátottak részére nyújtott tájékoztatás

28/E. § (1) Az ellátott részére megküldött számlaértesítő tartalmazza a 28/B. § (1) bekezdés a)–k) pontjában és a (3) bekezdésben meghatározott információkat, továbbá

a) a tárgyévben kifizetett foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatás összegét,

b) a következő évben várható szolgáltatás mértékét,

c) határozott idejű járadékszolgáltatás esetén a befektetési tevékenység tárgyévi eredményét (befektetési tevékenység tagi számlára jutó nettó hozambevételeit), és

d) az ellátottat megillető választási lehetőségeket, a nyugdíjszolgáltatás módosításával kapcsolatos eljárást.

(2) Amennyiben a nyugdíjkonstrukció szabályai lehetőséget nyújtanak a nyugdíjszolgáltatás csökkentésére, akkor a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a csökkentett járadék folyósítását legalább 90 nappal megelőzően tájékoztatja az érintett ellátottakat.

(3) Az ellátott tag, illetve képviselője kérelmére a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény rendelkezésre bocsátja a befektetési politika elveiről szóló nyilatkozatot, a várható nyugdíjszolgáltatással kapcsolatos tájékoztatás alapjául szolgáló feltételezéseket, a módszertanra vonatkozó információkat, a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény éves beszámolóját, éves jelentését. Amennyiben a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény több nyugdíjkonstrukciót is működtet, az ellátott nyugdíjkonstrukciójával kapcsolatban, jogszabályban meghatározott feltételek szerint elkésztett éves beszámolót, éves jelentést kell kiadni.”

39. § Az Fnyt. II. Fejezetének címe helyébe a következő fejezetcím lép:

„Saját kockázatértékelés, a tartalékok, a szavatoló tőke és a biztonsági tőke szabályai”

40. § Az Fnyt. II. fejezete az „A fedezeti tartalék” című alcímet megelőzően a következő alcímmel egészül ki:

„Saját kockázatértékelés

34/A. § (1) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény méretével, belső szervezetével, tevékenysége nagyságrendjével, jellegével, mértékével és összetettségével arányos módon végzi és dokumentálja kockázatértékelését.

(2) A kockázatértékeléssel kapcsolatban a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény méretével, belső szervezetével, tevékenysége nagyságrendjével, jellegével, mértékével és összetettségével arányos kockázatértékelési szabályzatot készít, amely legalább a következőket tartalmazza:

a) annak leírását, hogy a kockázatértékelés milyen módon épül be a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény döntéshozatalába,

b) a kockázatkezelési rendszer eredményességének értékelését,

c) a kiemelten fontos feladatkörök kiszervezése esetén a tulajdonrésszel (részvénnyel) rendelkező vagy csatlakozó foglalkoztatóval történő összeférhetetlenség elkerülésére vonatkozó tervet,

d) a szavatoló tőke-szükséglettel, biztonsági tőkeszükséglettel, valamint a nyugdíjtechnikai tartalékokkal kapcsolatos követelményeknek való folyamatos megfelelés bemutatását,

e) a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény átfogó finanszírozási igényének értékelését,

f) amennyiben a Felügyelet a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményt pénzügyi terv, szanálási terv vagy pénzügyi helyreállítási terv elkészítésére kötelezi, annak bemutatását,

g) a tagok és ellátottak által viselt kockázatoknak, az indexálásnak, szolgáltatással meghatározott nyugdíjkonstrukció esetén az ellátásokat csökkentő korrekciós mechanizmusai hatékonyságának leírását, különös tekintettel az ellátások csökkentésére vonatkozó eljárás részletes leírására,

h) az ellátásokat védő mechanizmusok minőségi értékelését, ideértve a csatlakozó foglalkoztató által vállalt garanciákat, kötelezettségvállalásokat, továbbá a biztosítóval, viszontbiztosítóval kötött szerződéseket,

i) a működési kockázatok értékelését és

j) amennyiben a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény befektetései során figyelembe vesz környezeti, társadalmi vagy irányítási szempontokat, az éghajlatváltozással, erőforrás-felhasználással, környezettel kapcsolatos, szociális, illetve az eszközök szabályozási változások miatt bekövetkező értékcsökkenésével összefüggő kockázatok értékelését.

(3) A kockázatértékelést a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a kockázati profil jelentős változása esetén haladéktalanul, de legalább háromévente egyszer elvégzi. Amennyiben a kockázatértékelés elvégzését szükségessé tevő változás csak egyes nyugdíjkonstrukciókat érint, a kockázatértékelés elvégzését a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény ezekre a nyugdíjkonstrukciókra korlátozhatja.

(4) A kockázatértékelési szabályzat az (1) bekezdésben meghatározott egyes értékelési pontok során alkalmazott kockázatértékelési módszereket is tartalmazza. Az alkalmazott módszerek arányosak a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény méretével, belső szervezetével, tevékenysége nagyságrendjével, jellegével, mértékével és összetettségével, továbbá alkalmasak mindazon kockázatok azonosítására és értékelésére, amelyeknek a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény rövid és hosszú távon ki van vagy ki lehet téve, és amelyek kihatnak a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény kötelezettségei teljesítésének képességére.

(5) A kockázatértékelési szabályzatot és annak módosításait a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény az elfogadást követő 15 napon belül megküldi a Felügyelet részére.

(6) A kockázatértékelési szabályzat a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény üzleti stratégiájának szerves része, amelyet a stratégiai döntései során folyamatosan alkalmaz.”

41. § Az Fnyt. 35. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Szolgáltatással meghatározott nyugdíjkonstrukciót, tőke- vagy hozamgaranciát tartalmazó nyugdíjkonstrukciót vagy biometriai kockázatot is tartalmazó nyugdíjkonstrukciót működtető foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a nyugdíjtechnikai tartalékokon kívül állandó jelleggel kiegészítő eszközökkel is rendelkezik. Ezek mértéke tükrözi a kockázat fajtáját és az eszközportfóliót valamennyi működtetett konstrukció tekintetében. Ezek az eszközök minden előrelátható tehertől mentesek, és biztonsági tőkeként szolgálnak a feltételezett és a tényleges költségek és nyereség közötti eltérés kiegyenlítésére.”

42. § (1) Az Fnyt. 38. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A nyugdíjtechnikai tartalékok legkisebb összegét körültekintő biztosításmatematikai értékelés alapján kell kiszámítani. A nyugdíjtechnikai tartalékot a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménynek olyan mértékben kell képeznie, hogy az a kockázatokból származó kötelezettsége folyamatos és tartós teljesítésére – az észszerűség és a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatói tevékenység tapasztalatai alapján – előreláthatóan fedezetet nyújtson. A biztosításmatematikus a megképzés során a gazdasági és biztosításmatematikai feltételezéseket kellő körültekintéssel választja meg a kötelezettségek értékeléséhez, figyelembe véve az esetlegesen előforduló kedvezőtlen eltérések miatti hibahatárt.”

(2) Az Fnyt. 38. §-a a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A nyugdíjtechnikai tartalékok kiszámítása során a legmagasabb kamatlábakat körültekintően kell megválasztani a következők figyelembe vételével:

a) a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény birtokában lévő, megfelelő eszközök hozama, valamint az előre jelzett jövőbeni befektetési hozam,

b) a magas besorolású kötvények, államkötvények, az Európai Stabilitási Mechanizmus kötvényeinek, az Európai Beruházási Bank kötvényeinek vagy az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz kötvényeinek piaci hozama, vagy

c) az a) és b) pontban meghatározott eszközök hozamának kombinációja.

(7) A nyugdíjtechnikai tartalékok meghatározása során figyelemmel kell lenni a prudenciális elvekre, a tagság érdekeire és a nyugdíjkonstrukciók legfőbb jellemzőire azzal, hogy a kiszámítás módszere és alapja alapvetően stabil, azonban szükség szerint tükrözi a jogi, demográfiai vagy gazdasági környezet változását.”

43. § Az Fnyt. 39. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Határon átnyúló tevékenység esetén a nyugdíjtechnikai tartalékok mögött mindenkor teljes tőkefedezetet kell biztosítani a működtetett nyugdíjkonstrukciók tekintetében. Amennyiben ez a feltétel nem teljesül, a Felügyelet haladéktalanul intézkedik, és felszólítja a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményt, hogy azonnal dolgozzon ki megfelelő intézkedéseket, és azokat késlekedés nélkül hajtsa végre oly módon, hogy a tagok és az ellátottak megfelelő védelme biztosított legyen.”

44. § Az Fnyt. 40. § (2) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A szavatoló tőke a következő tőkeelemekből áll:)

„f) az adózott eredmény a kifizetett osztalékkal csökkentve; és”

45. § Az Fnyt. „Pénzügyi helyreállítási terv” című alcíme a következő 44/A. §-sal egészül ki:

„44/A. § (1) A Felügyelet engedélyezheti a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménynek, hogy korlátozott ideig ne álljon rendelkezésre elegendő eszköz a nyugdíjtechnikai tartalékok fedezésére. Ebben az esetben a Felügyelet előírja a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény számára, hogy ütemtervet is tartalmazó, konkrét és megvalósítható helyreállítási tervet fogadjon el annak biztosítása érdekében, hogy a 38. § (1) bekezdés rendelkezései ismét teljesüljenek (a továbbiakban: nyugdíjtechnikai helyreállítási terv).

(2) Az (1) bekezdés szerinti tervre a következő feltételek vonatkoznak:

a) a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény egy konkrét és megvalósítható helyreállítási tervet hoz létre annak érdekében, hogy megfelelő időn belül visszaállítsák az eszközök nyugdíjtechnikai tartalékok teljes fedezéséhez szükséges mértékét;

b) a tervet a Felügyelet hagyja jóvá;

c) a terv elkészítésénél tekintettel kell lenni a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény adott helyzetére, különösen az eszközök és a források struktúrájára, a kockázati profilra, a likviditási tervre, a nyugellátásra jogosult tagok életkor szerinti összetételére, a bevezetés fázisában lévő konstrukciókra, valamint azon nem vagy csak részlegesen tőkésített nyugdíjkonstrukciókra, amelyek teljes tőkefedezet melletti működésre térnek át; és

d) valamely nyugdíjkonstrukciónak az (1) bekezdésben említett időszak alatti felszámolása esetén a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tájékoztatja a Felügyeletet, továbbá a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény eljárást állapít meg annak érdekében, hogy a konstrukció eszközeit és annak megfelelő forrásait egy másik foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményre, biztosítóra vagy egyéb megfelelő testületre átruházza, és ezt az eljárást közlik a Felügyelettel, és az eljárásról a jogszabályok és az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusai által támasztott adatkezelési és adatvédelmi követelmények figyelembe vételével tájékoztatást adnak a tagoknak vagy szükség esetén azok képviselőinek.”

46. § (1) Az Fnyt. 46. § (1) bekezdése a következő f) és g) ponttal egészül ki:

(A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény befektetési politikáját – az alapszabály rendelkezéseivel összhangban – az igazgatóság alakítja ki. A befektetési politika kötelező tartalmi elemei a következők:)

„f) az alkalmazott kockázatkezelési folyamatok leírása és

g) annak leírása, hogy a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény hogyan veszi figyelembe a befektetések környezetre, társadalomra és irányításra gyakorolt lehetséges hosszú távú hatásait.”

(2) Az Fnyt. 46. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény az általa kezelt nyugdíjkonstrukciókról negyedévente a Felügyelet által meghatározott formában és módon – a befektetési politika elveivel való összhangra vonatkozó elemzést is tartalmazó – portfólió-jelentést küld a Felügyeletnek.”

(3) Az Fnyt. 46. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a befektetési politika elveiről szóló nyilatkozatot a honlapján közzéteszi, továbbá az ügyfelek számára nyitva álló helyiségében, ennek hiányában a székhelyén kifüggeszti.”

47. § Az Fnyt. 47. § (5a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5a) A Felügyelet a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tevékenységének méretét, jellegét, nagyságrendjét és összetettségét figyelembe véve értékeli a kockázatmenedzsment során alkalmazott hitelminősítési eljárások megfelelőségét, ideértve a hitelminősítő intézetekről szóló, 2009. szeptember 16-i 1060/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikk (1) bekezdés b) pontjában meghatározott hitelminősítő intézetek által kiadott hitelminősítések befektetési politikában meghatározott szerepét, és szükség esetén ösztönzi az ilyen hivatkozások hatásainak mérséklését annak érdekében, hogy csökkenjen e hitelminősítések kizárólagos és automatikus figyelembevétele.”

48. § Az Fnyt. 48. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Az elismert értékpapírpiacon vagy más szabályozott piacon, multilaterális kereskedési rendszeren vagy szervezett kereskedési rendszeren nem forgalmazott pénzügyi eszközöket csak a kockázati kitettségre figyelemmel, kellő óvatossággal megválasztott, alacsony szinten kell tartani.”

49. § Az Fnyt. 50. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„50. § (1) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a letétkezelési feladatok ellátásával a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényben meghatározott letétkezelőt bíz meg.

(2) A letétkezelő megbízása írásbeli szerződéssel történik. A szerződés rendelkezik az e törvényben meghatározott, a letétkezelő által letétkezelői feladatkörében elvégzendő funkciók ellátásához szükségesnek tartott információáramlásról. A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény kiszervezett vagyonkezelése esetén a megbízott vagyonkezelő a napi ügyletekről teljeskörűen tájékoztatja a letétkezelőt.

(3) A letétkezelésre vonatkozó szerződésben a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény előírja, hogy a letétkezelő a számlán nyilvántartható összes pénzügyi eszközt, illetve valamennyi fizikailag leszállítható pénzügyi eszközt letétben őrzi.

(4) A letétkezelésre vonatkozó szerződésben a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény előírja, hogy a letétkezelő a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény által átadott bizonyítékok alapján minden egyéb, nem leszállítható eszköz tekintetében meggyőződik arról, hogy a szóban forgó eszközök a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tulajdonát képezik-e, és naprakész nyilvántartást vezet azokról az eszközökről, amelyek megállapítása szerint a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tulajdonát képezik.

(5) A letétkezelésre vonatkozó szerződésben a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény előírja, hogy a letétkezelő a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény nevében nyitott számlán kezeli a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény pénzügyi eszközeit.

(6) A letétkezelésre vonatkozó szerződésben a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény előírja, hogy a letétkezelő számláit és nyilvántartásait naprakészen és úgy vezeti, hogy azok

a) pontosak legyenek és a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény pénzügyi eszközei és pénzeszközei állományáról mindenkor valós képet mutassanak, és

b) alapján bármikor, késedelem nélkül biztosítható legyen a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményhez tartozó pénzügyi eszközök és pénzeszközök elkülönített kimutatása.

(7) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény – kiszervezett vagyonkezelés esetén a vagyonkezelő – és a letétkezelő között sem közvetlen, sem tíz százalékot meghaladó közvetett tulajdonosi kapcsolat nem lehet.

(8) A letétkezelésre vonatkozó szerződésben a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény előírja, hogy amennyiben a letétkezelő olyan tevékenységeket végez, amelyek a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménnyel, a tagokkal és ellátottakkal kapcsolatban összeférhetetlenséget okozhatnak, akkor

a) a letétkezelő letétkezelői szolgáltatását egyéb esetlegesen összeférhetetlen tevékenységeitől működési és szervezeti, irányítási szempontból elválasztja,

b) az esetleges összeférhetetlenségeket feltárja, kezeli, nyomon követi, és

c) a tagokkal és ellátottakkal, valamint a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény igazgatóságával közli.

(9) A letétkezelésre vonatkozó szerződésben a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény kiköti, hogy a letétkezelő tevékenységét tisztességesen, magas szakmai színvonalon, a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tagjai, ellátottai és kedvezményezettjei érdekében különös gondossággal végzi.

(10) A letétkezelésre vonatkozó szerződésben a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény kiköti, hogy a letétkezelő felelősséggel tartozik a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény, annak tagjai, ellátottai és kedvezményezettjei azon elszenvedett veszteségéért, amelyek a letétkezelő a kötelezettségeinek elmulasztásából vagy azok nem megfelelő végrehajtásából fakadnak. Az ettől eltérő kikötés semmis.

(11) A letétkezelésre vonatkozó szerződésben a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény kiköti, hogy a letétkezelő felelősségét nem befolyásolja az, ha a letétkezelés céljából átvett eszközök egy részét vagy egészét harmadik fél al-letétkezelésébe adta.

(12) A letétkezelésre vonatkozó szerződésben a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény előírja, hogy a letétkezelő a (3)–(6) bekezdésben meghatározott feladatain túl

a) végrehajtja a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény megbízásait, kivéve, ha azok ellentétben állnak valamely jogszabály rendelkezésével vagy a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény belső szabályzataival;

b) gondoskodik arról, hogy a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény eszközeit érintő ügyletek során az ellenérték a szokásos határidőn belül rendelkezésre álljon; és

c) biztosítja, hogy a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény az eszközökből származó jövedelmet a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény belső szabályzataival összhangban használja fel.”

50. § Az Fnyt. 58. §-t megelőző alcím cím helyébe a következő alcím cím lép:

„A felügyelet általános elvei”

51. § Az Fnyt. 58. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„58. § (1) A Felügyelet eljárására az MNBtv. rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A Felügyelet felügyeleti jogkörében végzett tevékenységét kellő időben, a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tevékenységeinek nagyságrendjével, jellegével, mértékével és összetettségével arányos módon végzi.

(3) A Felügyelet feladatai ellátása során mérlegeli döntéseinek a többi érintett tagállam pénzügyi rendszerének stabilitására gyakorolt hatását, különösen sürgősségi helyzetben.”

52. § Az Fnyt. 60. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

(A Felügyelet engedélye szükséges)

„g) a nyugdíjkonstrukció határon átnyúló átvétel keretében történő átvételéhez.”

53. § Az Fnyt. 62/A. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Amennyiben a határon átnyúló átadás során a Felügyelet és az átadásban részt vevő más EGT-államban bejegyzett foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény székhely szerint illetékes hatósága között nézetkülönbség áll fenn a hatóságok bármelyikének eljárásával, intézkedésének tartalmával vagy intézkedésének hiányával kapcsolatban – ideértve a határon átnyúló átadás engedélyének megadásával vagy megtagadásával kapcsolatos határozatot is –, a Felügyelet az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóságnál nem kötelező jellegű közvetítést kezdeményezhet.”

54. § Az Fnyt. a következő alcímmel egészül ki:

„Felügyeleti felülvizsgálat és értékelés

62/C. § (1) A Felügyelet a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tevékenységének nagyságrendjét, jellegét, mértékét és összetettségét figyelembe véve felülvizsgálja és értékeli azokat a szabályzatokat, stratégiákat, eljárásokat és módszereket, amelyeket a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény az e törvény, továbbá a prudens működésre vonatkozó szabályok betartása érdekében hoz. A felülvizsgálat során a Felügyelet figyelembe veszi a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmények, kiszervezés esetén a kiszervezett tevékenységet végző működésének körülményeit.

(2) A Felügyelet felülvizsgálja és értékeli a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény e törvény, továbbá a prudens működésre vonatkozó szabályok követelményének való megfelelését.

(3) A Felügyelet a felülvizsgálati és értékelési eljárás során értékeli

a) azon kockázatokat, amelyeknek a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény ki van vagy ki lehet téve,

b) a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény irányítási rendszerével kapcsolatos minőségi követelményeinek való megfelelést,

c) azon kockázatokat, amelyeket a stressz-teszt során a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tevékenységének jellegét, nagyságrendjét és összetettségét figyelembe véve feltártak, és

d) a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény kockázat kezelésére szolgáló eljárásait és a szabályzatok megbízhatóságát, megfelelőségét és alkalmazási módját.

(4) A felügyeleti felülvizsgálat és értékelés elősegítése érdekében a Felügyelet legalább évente felügyeleti stressz-tesztet végez az általa felügyelt foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény vonatkozásában annak érdekében, hogy a romló pénzügyi körülmények feltárása, illetve a romló pénzügyi körülmények javítására tett intézkedések nyomon követhetőek legyenek a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménynél.

(5) A felügyeleti felülvizsgálat és értékelés alapján a Felügyeletnek meg kell határoznia, hogy a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény által alkalmazott szabályzatok, stratégiák, eljárások és módszerek, valamint a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény szavatoló tőkéje és nyugdíjtechnikai tartalékai biztosítsák a kockázatok fedezetét és megbízható kezelését.

(6) A felülvizsgálat és az értékelés gyakoriságát, mértékét és részletezettségét a Felügyelet a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény mérete, tevékenységének jelentősége, jellege, nagyságrendje és összetettsége alapján arányosan határozza meg azzal, hogy a felülvizsgálatot és értékelést legalább évente egyszer elvégzi.

(7) Ha a Felügyelet súlyos hiányosságokat tár fel a felülvizsgálat és értékelés során, akkor határozatában

a) előírhatja a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény szabályzatainak, stratégiáinak, eljárásainak és módszereinek módosítását,

b) felszólíthatja a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményt pénzügyi terv, illetve pénzügyi helyreállítási terv elkészítésére.

(8) Amennyiben a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménnyel szemben a (7) bekezdésben meghatározott intézkedések nem vezetnek eredményre, a Felügyelet a 64. §-ban foglalt intézkedéseket hozhatja.”

55. § (1) Az Fnyt. 64. § (1) bekezdés b)–f) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A Felügyelet a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény kötelezettségeinek teljesítése, a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tagjai érdekeinek védelme, valamint a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tevékenységére vonatkozó jogszabályi előírások és a Felügyelet határozatainak betartása érdekében a következő intézkedéseket teheti:)

„b) előírhatja szanálási terv, pénzügyi terv, pénzügyi helyreállítási terv és nyugdíjtechnikai helyreállítási terv határidőn belüli benyújtását, és a végrehajtásra is határidőt szabhat,

c) kezdeményezheti a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény vezető állású személyének és egyéb vezetőjének felelősségre vonását vagy felmentését,

d) összehívhatja az igazgatóságot,

e) rendkívüli közgyűlést hívhat össze,

f) a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménnyel, továbbá annak vezető állású személyével és egyéb vezetőjével szemben bírságot szabhat ki,”

(2) Az Fnyt. 64. § (1) bekezdése a következő p) és q) ponttal egészül ki:

(A Felügyelet a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény kötelezettségeinek teljesítése, a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tagjai érdekeinek védelme, valamint a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tevékenységére vonatkozó jogszabályi előírások és a Felügyelet határozatainak betartása érdekében a következő intézkedéseket teheti:)

„p) visszavonhatja a vezető állású személy vagy az egyéb vezető kinevezésére adott engedélyt, kezdeményezheti az alkalmazott felelősségre vonását, a könyvvizsgálója megbízásának megszüntetését, illetve

q) megtilthatja, korlátozhatja vagy feltételhez kötheti a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény eszközei feletti rendelkezési jog gyakorlását.”

56. § Az Fnyt. a következő 86/B. §-sal egészül ki:

„86/B. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmények által nyújtott várható nyugdíjszolgáltatás előrejelzésére vonatkozó részletes szabályokat rendeletben állapítsa meg.”

57. § Az Fnyt. 90. §-a a következő i) ponttal egészül ki:

(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)

„i) a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények tevékenységéről és felügyeletéről szóló, 2016. december 14-i (EU) 2016/2341 európai parlamenti és tanácsi irányelv.”

58. § Az Fnyt.

- a) 2. § 12. pontjában a „23. pontban meghatározott munkaviszonyban áll” szövegrész helyébe a „23. és 26. pontban meghatározott munkaviszonyban, önfoglalkoztatói viszonyban áll” szöveg,

- b) 2. § 14. pontjában az „elkülönítetten működik” szövegrész helyébe az „elkülönítetten jön létre és működik” szöveg,

- c) 3. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében a „zárt gazdálkodás elve” szövegrész helyébe a „zárt gazdálkodás elve valamennyi nyugdíjkonstrukció tekintetében” szöveg,

- d) 5. § (3) bekezdésében a „befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvényben (a továbbiakban: Bszt.)” szövegrész helyébe a „Bszt.-ben” szöveg,

- e) 17. § (3) bekezdés b) pontjában a „befektetési eszközök” szövegrész helyébe a „pénzügyi eszközök” szöveg,

- f) 22. § (1) bekezdésében a „foglalkoztató megnevezését” szövegrész helyébe a „foglalkoztató megnevezését és a központi ügyintézésének helyét” szöveg,

- g) 22. § (4) bekezdésében az „a (2) bekezdésben említett tájékoztatás közlésétől számított hatvanöt napon belül” szövegrész helyébe az „az (1) bekezdés szerinti bejelentéstől számított három hónap elteltével” szöveg,

- h) 28/A. § (8) bekezdésében az „az MNBtv.” szövegrész helyébe az „a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény (a továbbiakban: MNBtv.)” szöveg,

- i) 30. § (4) bekezdésében az „az átadó” szövegrészek helyébe az „a tagot átadó” szöveg,

- j) 30. § (5) bekezdésében az „Az átadó” szövegrész helyébe az „A tagot átadó” szöveg,

- k) 30. § (5) és (6) bekezdésében az „az átadó” szövegrész helyébe az „a tagot átadó” szöveg,

- l) 37. § (1) bekezdésében a „biometriai kockázatot tartalmazó nyugdíjszolgáltatást” szövegrész helyébe az „a tőke- vagy hozamgaranciát, illetve biometriai kockázatot tartalmazó nyugdíjkonstrukciót” szöveg,

- m) 42. § (2) bekezdésében az „intézkedéseket” szövegrész helyébe az „intézkedéseket és azok végrehajtására vonatkozó ütemtervet” szöveg,

- n) 47. § (4) bekezdésében a „tagok érdekében,” szövegrész helyébe a „tagok és ellátottak hosszú távú érdekében, elkülönítetten,” szöveg,

- o) 83. § (2) bekezdésében a „két hónapon” szövegrész helyébe a „hat héten” szöveg

lép.

59. § Hatályát veszti az Fnyt.

- a) 8. § (3) bekezdése,

- b) 9. § (2) bekezdése,

- c) 11. § (1) bekezdés d) pontjában az „és” szövegrész,

- d) 11. § (6) bekezdése,

- e) 46. § (1) bekezdés d) pontjában az „és” szövegrész,

- f) 61. § (2) bekezdése,

- g) 86. §-a.

87. § Az MNBtv. 43. § (2) bekezdése a következő u) ponttal egészül ki:

(Az MNB a honlapján közzéteszi)

„u) a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményekkel kapcsolatos prudenciális felügyelet fő céljaira vonatkozó tájékoztatást, a felügyeleti felülvizsgálati eljárásra vonatkozó információkat, valamint a prudenciális előírások alkalmazásának főbb területeire vonatkozó összesített statisztikai adatokat és kapcsolódó elemzést.”

161. § A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bit.) 4. § (1) bekezdés 112. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

„112. viszontbiztosítási tevékenység:

a) biztosító vagy viszontbiztosító, továbbá harmadik országbeli biztosító vagy viszontbiztosító által vállalt kockázat egy részének vagy egészének szerződésben meghatározott feltételek alapján, díjfizetés ellenében történő átvállalása,

b) a Lloyds néven ismert biztosító szervezet biztosítási kockázatátvállalói egyesülés esetében a Lloyds valamely tagja által átengedett kockázatnak a Lloyds néven ismert biztosító szervezettől eltérő biztosító vagy viszontbiztosító részéről történő átvállalása, vagy

c) fedezet viszontbiztosító általi nyújtása foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény részére;”

179. § A Bit. 453. §-a a következő 12. ponttal egészül ki:

(Ez a törvény)

„12. a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények tevékenységéről és felügyeletéről szóló, 2016. december 14-i (EU) 2016/2341 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek”

(való megfelelést szolgálja.)