2018. évi CXXVI. törvény — mi változott? 2019. január 2.

2. § A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) a következő 1/A. §-sal egészül ki:

„1/A. § E törvény hatálya kiterjed

a) az STS értékpapírosításnak, illetve szintetikus értékpapírosításnak nem minősülő értékpapírosításra, valamint

b) a KCGE-re, az értékpapírosítást kezdeményezőre, a szponzorra, az intézményi befektetőre és az eredeti hitelezőre.”

3. § (1) A Tpt. 5. § (1) bekezdése a következő 36a. ponttal egészül ki:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában)

„36a. eredeti hitelező: az (EU) 2017/2402 európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 20. pontjában meghatározott fogalom,”

(2) A Tpt. 5. § (1) bekezdése a következő 44a. és 44b. ponttal egészül ki:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában)

„44a. értékpapírosítás: az (EU) 2017/2402 európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 1. pontjában meghatározott fogalom,

44b. értékpapírosítást kezdeményező: az (EU) 2017/2402 európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 3. pontjában meghatározott fogalom,”

(3) A Tpt. 5. § (1) bekezdése a következő 86a. ponttal egészül ki:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában)

„86a. különleges célú gazdasági egység (KCGE): az (EU) 2017/2402 európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 2. pontjában meghatározott fogalom,”

(4) A Tpt. 5. § (1) bekezdése a következő 113a. ponttal egészül ki:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában)

„113a. STS értékpapírosítás: az (EU) 2017/2402 európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján egyszerű, átlátható és egységesített értékpapírosításnak minősülő értékpapírosítás,”

(5) A Tpt. 5. § (1) bekezdése a következő 118. ponttal egészül ki, és a bekezdés 119. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában)

„118. szintetikus értékpapírosítás: az (EU) 2017/2402 európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 10. pontjában meghatározott fogalom,

119. szponzor: az (EU) 2017/2402 európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 5. pontjában meghatározott fogalom,”

(6) A Tpt. 5. § (1) bekezdése a következő 130a. ponttal egészül ki:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában)

„130a. ügyletrészsorozat: az (EU) 2017/2402 európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 6. pontjában meghatározott fogalom,”

5. § A Tpt. 34. § (3) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A tájékoztató teljes szövegét az (1)–(2) bekezdésben meghatározott időpontban]

„c) a Felügyeletnek elektronikus úton be kell jelenteni a 391. § (1) bekezdés 10–17. pontjában meghatározott – a tájékoztató tartalmával megegyező – adatokkal.”

10. § A Tpt. NYOLCADIK RÉSZÉNEK helyébe a következő rész lép:

„NYOLCADIK RÉSZ

ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSRA VONATKOZÓ KÜLÖNÖS SZABÁLYOK

XXV. FEJEZET

A KCGE-RE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

229. § (1) A KCGE az értékpapírosítási tevékenységet csak kizárólagos tevékenységként végezheti. A KCGE csak részvénytársaság, korlátolt felelősségű társaság vagy az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezet fióktelepe lehet. A KCGE nem folytathat olyan tevékenységet és nem vállalhat olyan kötelezettséget, amely az értékpapírosítási tevékenységével összefüggő kötelezettségein túli, egyéb kötelezettségvállalást jelent. A KCGE nem terhelheti meg a kibocsátás fedezetéül szolgáló követelést. A KCGE nem lehet a Ptk. Harmadik könyvében szabályozott vállalatcsoport tagja.

(2) A KCGE az értékpapírosítási tevékenység végzését a Felügyeletnek történő bejelentést követően kezdheti meg.

(3) A KCGE más vállalkozásban részesedéssel nem rendelkezhet, továbbá nem szerezhet meg más KCGE által kibocsátott értékpapírt.

(4) A KCGE-nek működése során az értékpapírosítást kezdeményezőtől való függetlenségét és befolyásmentességét folyamatosan biztosítania kell.

(5) A KCGE eszközeinek tíz százaléka erejéig vehet fel hitelt.

(6) Nem lehet a KCGE vezető tisztségviselője

a) az értékpapírosítást kezdeményező munkavállalója vagy volt munkavállalója, e jogviszonyának megszűnésétől számított öt évig;

b) az a személy, aki az értékpapírosítást kezdeményező vagy annak vezető tisztségviselői számára és javára ellenérték fejében megbízási jogviszony alapján tevékenységet folytat;

c) a KCGE tagjának vagy részvényesének alapítója vagy az alapító olyan tulajdonosa, aki közvetve vagy közvetlenül a leadható szavazatok legalább harminc százalékát birtokolja, vagy ilyen személynek közeli hozzátartozója vagy élettársa;

d) a KCGE könyvvizsgálója vagy a könyvvizsgáló társaság tagja, illetve alkalmazottja e jogviszony megszűnésétől számított három évig.

230. § (1) A KCGE nevében és hivatalos dokumentumain szerepelnie kell az „értékpapírosításban közreműködő” kifejezésnek.

(2) A KCGE köteles évente közzétenni honlapján a mögöttes eszközállomány teljesítésének alakulására vonatkozó adatokat.

XXVI. FEJEZET

EGYES ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSOK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

231. § (1) Az (EU) 2017/2402 európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikke 1. pontjában meghatározott értékpapírosításra az (EU) 2017/2402 európai parlamenti és tanácsi rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) E fejezet rendelkezéseit az (EU) 2017/2402 európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikke 1. pontjában meghatározott olyan értékpapírosításra kell alkalmazni, amely nem minősül STS értékpapírosításnak, illetve szintetikus értékpapírosításnak.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott értékpapírosításra az (EU) 2017/2402 európai parlamenti és tanácsi rendelet rendelkezéseit az e törvényben foglaltakkal együtt kell alkalmazni.

(4) E fejezet rendelkezéseinek alkalmazása során intézményi befektető alatt az (EU) 2017/2402 európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 12. pontjában meghatározott fogalmat kell érteni.

232. § (1) Nem ruházható át értékpapírosítás keretében

a) az érvénytelen vagy hatálytalan szerződésen alapuló követelés,

b) olyan szerződésen alapuló követelés, amely érvénytelenségének vagy hatálytalanságának megállapítása iránt per van folyamatban,

c) az a követelés, amelynek átruházását jogszabály tiltja,

d) a nem jogügyleten alapuló követelés, továbbá

e) minden egyéb olyan követelés, amellyel kapcsolatban a Ptk. hatálybalépését megelőzően a felek a követelés átruházását írásban kizárták.

(2) Kizárólag olyan követelés ruházható át értékpapírosítás keretében, amely az átruházáskor az értékpapírosításon kívül – sem részben, sem egészben – nem szolgál más követelés biztosítékaként.

(3) Az értékpapírosítás keretében a követelések a KCGE vagyonába kerülnek át a követelés átruházását keletkeztető szerződésben meghatározott időpontban.

A KCGE elleni fizetésképtelenségi eljárások, valamint a KCGE jogutód nélküli megszüntetésének sajátos szabályai

233. § A KCGE felszámolása során a Cstv. rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

234. § A KCGE által megszerzett eszközök a kötelezett fizetésképtelensége esetén sem vonhatók a felszámolási vagyon, illetve a csődvagyon körébe a kötelezett és annak hitelezői által.

235. § (1) A KCGE által létrehozott egyik ügyletrészsorozat nemteljesítése esetén ezen sorozat befektetője a felszámolási eljárás keretében nem igényelheti követelése kielégítését a KCGE által létrehozott másik ügyletrészsorozatban lévő követeléssel szemben, valamint nem kezdeményezhet végrehajtási eljárást a KCGE által létrehozott másik ügyletrészsorozatban lévő követeléssel szemben.

(2) Az egymástól elkülönítetten értékpapírosított követeléscsoportokat egymástól függetlenül kell bevonni a felszámolási vagyonba.

(3) Valamely követeléscsoport felszámolásba történő bevonása nem eredményezheti az ugyanazon KCGE-hez tartozó többi követeléscsoport felszámolásba való bevonását. A felszámolásba bevont követeléscsoport hitelezői kizárólag az adott, felszámolásba bevont követeléscsoport tekintetében kereshetnek kielégítést.

(4) Az egymástól elkülönítetten értékpapírosított és a felszámolásba egymástól függetlenül bevont követeléscsoportokat a KCGE felszámolásakor a Cstv. 57. § (1) bekezdés e) pontját követő és az f) pontját megelőző kielégítési csoportba szükséges sorolni azzal, hogy e követelések a követelések arányában kerülnek kielégítésre.

236. § (1) A felszámoló teljes körű kifizetési tilalmat rendel el, ha a felszámolási vagyon jogszerű, a hitelezők és az ügyfelek érdekeinek megfelelő kezelését nem ítéli biztosítottnak.

(2) A felszámolási eljárás során a felszámoló dönthet a KCGE szerződéses kötelezettségei állományának egyben, ellenérték fejében történő átruházásáról.

237. § (1) A KCGE végelszámolására a Ctv. rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A KCGE által kibocsátott értékpapírokon alapuló követelések teljes kielégítését megelőzően a KCGE végelszámolása nem kezdeményezhető.

(3) Az egymástól elkülönítetten értékpapírosított követeléscsoportokat egymástól függetlenül kell bevonni a KCGE végelszámolásába. Egy adott követeléscsoport hitelezői kizárólag az adott követeléscsoport tekintetében kereshetnek kielégítést.

(4) A KCGE végelszámolása során a Ctv. 105. §-a nem alkalmazható.

238. § (1) A KCGE kényszertörlésére a Ctv. rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A KCGE tekintetében nincs helye kényszertörlési eljárásnak a Ctv. 116. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott esetekben.”

11. § A Tpt. 391. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Felügyelet nyilvántartásba veszi a következő adatokat és az azokban bekövetkezett változásokat:

1. a tőzsde, a központi szerződő fél és a központi értéktár neve, székhelye;

2. a tőzsde, a központi szerződő fél és a központi értéktár alapításának időpontja;

3. a tőzsde, a központi szerződő fél és a központi értéktár tevékenységi köre;

4. a tőzsde, a központi szerződő fél és a központi értéktár jegyzett tőkéjének mértéke;

5. a tőzsde, a központi szerződő fél és a központi értéktár tulajdonszerzés szempontjából engedély- vagy bejelentésköteles tulajdonosainak családi és utóneve, születési helye és ideje, anyja neve (a továbbiakban együtt: természetes személyazonosító adatai), lakcíme, illetve cégneve; székhelye; más társaságban lévő részesedésének mértéke;

6. a tőzsde, a központi szerződő fél és a központi értéktár vezető állású személyeinek természetes személyazonosító adatai, lakcíme;

7. a tőzsde, a központi szerződő fél és a központi értéktár tevékenysége megkezdésének időpontja;

8. a tőzsde, a központi szerződő fél és a központi értéktár tulajdonában álló vállalkozások neve, székhelye, tevékenysége;

9. a tőzsde, a központi szerződő fél és a központi értéktár fióktelepe létesítésének időpontja és helye;

10. a kibocsátó neve, székhelye;

11. a kibocsátó alapításának időpontja;

12. a kibocsátó jegyzett tőkéjének nagysága;

13. a kibocsátó vezető állású személyeinek természetes személyazonosító adatai, lakcíme, a kibocsátóban fennálló részesedésük (ideértve a részesedés megszerzésére vonatkozó opciót és egyéb jogokat is) mértéke;

14. a kibocsátó tulajdonosainak természetes személyazonosító adatai (cégneve), lakcíme (székhelye), más társaságban lévő részesedésének mértéke;

15. a forgalomba hozatal adatai;

16. a bennfentes személyek természetes személyazonosító adatai (cégneve), lakcíme (székhelye);

17. a kibocsátó könyvvizsgálójának természetes személyazonosító adatai (cégneve), lakcíme (székhelye);

18. az engedélyezett tájékoztató;

19. a közzétételre kötelezett által megjelölt közzétételi hely;

20. a KCGE cégneve, székhelye;

21. a KCGE vezető állású személyeinek természetes személyazonosító adatai, lakcíme;

22. a KCGE tulajdonosainak természetes személyazonosító adatai (cégneve), lakcíme (székhelye), más társaságban lévő részesedésének mértéke.”

72. § A Bszt.

- c) 24/G. § (1) bekezdésében a „vállalkozás hatékony” szövegrész helyébe a „vállalkozás, továbbá a Felügyelet hatékony” szöveg,

- d) 24/G. § (3) bekezdésében a „jogsértés intézményen belüli” szövegrész helyébe a „jogsértés befektetési vállalkozáson belüli” szöveg,

lép.

75. § A Gfbt. 49. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A biztosító a szerződés létrejöttétől, illetve – a 21. § (4) bekezdésében meghatározott eset kivételével – megszűnésétől – érdekmúlással történő megszűnés esetén a biztosító tudomásszerzésétől –, továbbá a biztosítást igazoló okirat adataiban bekövetkező egyéb – a kötvénynyilvántartás adattartalmát képező – változás időpontjától számított 15 napon belül köteles a kötvénynyilvántartó szervet informatikai rendszerén keresztül értesíteni – a 46. § (2) bekezdésében megjelölt adatok feltüntetésével – a biztosítási szerződés megkötéséről, illetve megszűnéséről, valamint az adatokban bekövetkező egyéb változásokról.”

76. § A Gfbt. 52. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A biztosító a szerződés megkötését és megszűnését – érdekmúlással történő megszűnés esetén a biztosító tudomásszerzését –, a határozatlan tartamú szerződés megújítását (biztosítási időszakok kezdő napját), továbbá a szüneteléssel, illetve a káreseménnyel kapcsolatos adatok keletkezését követő 15 napon belül köteles a kárnyilvántartó szervet informatikai rendszerén keresztül értesíteni az 51. § (4) és (4a) bekezdésében megjelölt adatokról.”

(2) Az MNBtv. 40. §-a a következő (28) és (29) bekezdéssel egészül ki:

„(28) Az MNB látja el a 4. § (9) bekezdésében meghatározott feladatkörében az értékpapírosítás általános keretrendszerének meghatározásáról, az egyszerű, átlátható és egységesített értékpapírosítás egyedi keretrendszerének létrehozásáról, valamint a 2009/65/EK, a 2009/138/EK és a 2011/61/EU irányelv és az 1060/2009/EK és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2017. december 12-i (EU) 2017/2402 európai parlamenti és tanácsi rendelet [a továbbiakban: (EU) 2017/2402 európai parlamenti és tanácsi rendelet] végrehajtását, ideértve az (EU) 2017/2402 európai parlamenti és tanácsi rendelet 29. cikk (4) és (5) bekezdésében meghatározott hatáskört.

(29) A (28) bekezdéstől eltérően az (EU) 2017/2402 európai parlamenti és tanácsi rendelet 6–9. és 18–27. cikkében meghatározott kötelezettségeknek való megfelelést az MNB nem felügyeli azon szervezetek esetében, amelyek csupán kitettségeket értékesítenek az (EU) 2017/2402 európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 7. pontja szerinti ABCP-program vagy egyéb értékpapírosítási ügylet vagy konstrukció keretében, de nem helyeznek ki kitettségeket aktívan, a rendszeres alapon történő értékpapírosítás elsődleges céljával.”

93. § (1) Az MNBtv. 185. § és 185/A. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„185. § Ez a törvény

1. a nők és férfiak közötti egyenlő bánásmód elvének az árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés, valamint azok értékesítése, illetve nyújtása tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2004. december 13-i 2004/113/EK tanácsi irányelv 5. cikk (2) bekezdésének és 16. cikkének,

2. a gépjármű-felelősségbiztosításra vonatkozó 72/166/EGK, 84/5/EGK, 88/357/EGK és 90/232/EGK tanácsi irányelv, valamint a 2000/26/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2005. május 11-i 2005/14/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 4. cikkének,

3. a viszontbiztosításról és a 73/239/EGK, a 92/49/EGK tanácsi irányelv, valamint a 98/78/EK és a 2002/83/EK irányelv módosításáról szóló, 2005. november 16-i 2005/68/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

4. a fogyasztói érdekek védelme érdekében a jogsértés megszüntetésére irányuló eljárásokról szóló, 2009. április 23-i 2009/22/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikk (1) bekezdés a) és b) pontjának, valamint 4. cikk (1) bekezdésének,

5. az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról (átdolgozás) szóló, 2010. július 13-i 2009/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

6. a 2006/48/EK, a 2006/49/EK és a 2006/74/EK irányelvnek a központi hitelintézetek kapcsolt bankjai, egyes szavatolótőke-elemek, nagykockázat-vállalások, felügyeletei szabályok és válságkezelés tekintetében történő módosításáról szóló, 2009. szeptember 16-i 2009/111/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 1. cikkének,

7. a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról szóló (Szolvencia II), 2009. november 25-i 2009/138/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

8. a 2009/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a szervezeti követelmények, az összeférhetetlenség, az üzletvitel, a kockázatkezelés, valamint a letétkezelő és az alapkezelő társaság közötti megállapodás tartalma tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2010. július 1-jei 2010/43/EK Bizottság irányelvnek,

9. a 2009/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az alapok egyesülésére, a master-feeder struktúrákra és a bejelentési eljárásokra vonatkozó különös rendelkezései tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2010. július 1-jei 2010/44/EK bizottsági irányelvnek,

10. a 98/26/EK, 2002/87/EK, 2003/6/EK, 2003/41/EK, 2003/71/EK, 2004/39/EK, 2004/109/EK, 2005/60/EK, 2006/48/EK, 2006/49/EK és 2009/65/EK irányelvnek az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság), az európai felügyeleti hatóság (Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság) és az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapír-piaci Hatóság) hatásköre tekintetében történő módosításáról szóló, 2010. november 24-i 2010/78/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

11. a 98/78/EK, a 2002/87/EK, a 2006/48/EK és a 2009/138/EK irányelvnek a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó pénzügyi vállalkozások kiegészítő felügyelete tekintetében történő módosításáról szóló, 2011. november 16-i 2011/89/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

12. a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. június 26-i 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

13. a 2003/71/EK és a 2009/138/EK irányelvnek, valamint az 1060/2009/EK, az 1094/2010/EU és az 1095/2010/EU rendeletnek az európai felügyeleti hatóság (Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíjhatóság) és az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapír-piaci Hatóság) hatásköre tekintetében történő módosításáról szóló, 2014. április 16-i 2014/51/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

14. a pénzügyi eszközök piacairól, valamint a 2002/92/EK irányelv és a 2011/61/EU irányelv módosításáról szóló, 2014. május 15-i 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

15. az Európai Parlament és a Tanács irányelve az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló 2009/65/EK irányelvnek a letétkezelői funkciók, a javadalmazási politikák és a szankciók tekintetében történő módosításáról szóló, 2014. július 23-i 2014/91/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

16. a biztosítási értékesítésről szóló, 2016. január 20-i 2016/97/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

17. a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények tevékenységéről és felügyeletéről szóló, 2016. december 14-i 2016/2341 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

18. a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az ügyfelek pénzügyi eszközeinek és pénzeszközeinek védelme, a termékirányítási kötelezettségek, valamint a díjak, jutalékok vagy pénzbeli és nem pénzbeli juttatások nyújtására vagy átvételére alkalmazandó szabályok tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2016. április 7-i (EU) 2017/593 felhatalmazáson alapuló bizottsági irányelvnek

való megfelelést szolgálja.

185/A. § Ez a törvény

1. az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról szóló 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei árverés útján történő értékesítésének időbeli ütemezéséről, lebonyolításáról és egyéb vonatkozásairól szóló, 2010. november 12-i 1031/2010/EU bizottsági rendelet,

2. a short ügyletekről és a hitel-nemteljesítési csereügyletekkel kapcsolatos egyes szempontokról szóló, 2012. március 14-i 236/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet,

3. az euróátutalások és -beszedések technikai és üzleti követelményeinek megállapításáról és a 924/2009/EK rendelet módosításáról szóló, 2012. március 14-i 260/2012/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet,

4. az európai kockázatitőke-alapokról szóló, 2013. április 17-i 345/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet,

5. az európai szociális vállalkozási alapokról szóló, 2013. április 17-i 346/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet,

6. a 2011/61/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv önkéntes alkalmazását választó ABAK-okra vonatkozó eljárás létrehozásáról szóló, 2013. május 15-i 447/2013/EU bizottsági végrehajtási rendelet,

7. a nem uniós ABAK-ok referencia-tagállamának a 2011/61/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti meghatározását szolgáló eljárás létrehozásáról szóló, 2013. május 15-i 448/2013/EU bizottsági végrehajtási rendelet,

8. a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2013. június 26-i 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet,

9. a pénzügyi eszközök piacairól és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2014. május 15-i 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet,

10. a kártyaalapú fizetési műveletek bankközi jutalékairól szóló, 2015. április 29-i 2015/751/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet,

11. az európai hosszú távú befektetési alapokról szóló. 2015. április 29-i 760/2015/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet,

12. az értékpapír-finanszírozási ügyletek és az újrafelhasználás átláthatóságáról, valamint a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2015. november 25-i (EU) 2015/2365 európai parlamenti és tanácsi rendelet,

13. a pénzügyi eszközökben és pénzügyi ügyletekben referenciamutatóként vagy a befektetési alapok teljesítményének méréséhez felhasznált indexekről, valamint a 2008/48/EK és a 2014/17/EU irányelv, továbbá az 596/2014/EU rendelet módosításáról szóló, 2016. június 8-i (EU) 2016/1011 európai parlamenti és tanácsi rendelet,

14. a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a befektetési vállalkozások szervezeti követelményei és működési feltételei, valamint az irányelv alkalmazásában meghatározott kifejezések tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2016. április 25-i (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet,

15. a 600/2014 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek egyes fogalommeghatározások, az átláthatóság, a portfóliótömörítés, valamint a termékszintű beavatkozással és a pozíciómenedzsmenttel kapcsolatos felügyeleti intézkedések tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2016. május 18-i (EU) 2017/567 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet,

16. a pénzpiaci alapokról szóló, 2017. június 14-i (EU) 2017/1131 európai parlamenti és tanácsi rendelet,

17. az európai kockázatitőke-alapokról szóló 345/2013/EU rendelet és az európai szociális vállalkozási alapokról szóló 346/2013/EU rendelet módosításáról szóló, 2017. október 25-i (EU) 2017/1991 európai parlamenti és tanácsi rendelet

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.”

(2) Az MNBtv. 185/A. §-a a következő 18. és 19. ponttal egészül ki:

(Ez a törvény)

„18. a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről szóló 575/2013/EU rendelet módosításáról szóló, 2017. december 12-i (EU) 2017/2401 európai parlamenti és tanácsi rendelet,

19. az értékpapírosítás általános keretrendszerének meghatározásáról, az egyszerű, átlátható és egységesített értékpapírosítás egyedi keretrendszerének létrehozásáról, valamint a 2009/65/EK, a 2009/138/EK és a 2011/61/EU irányelv és az 1060/2009/EK és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2017. december 12-i (EU) 2017/2402 európai parlamenti és tanácsi rendelet”

(végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.)

(2) Az MNBtv. 186. § (5) bekezdése a következő p) és q) ponttal egészül ki:

(A 40. §)

„p) (28) bekezdése a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről szóló 575/2013/EU rendelet módosításáról szóló, 2017. december 12-i (EU) 2017/2401 európai parlamenti és tanácsi rendelet,

q) (29) bekezdése az értékpapírosítás általános keretrendszerének meghatározásáról, az egyszerű, átlátható és egységesített értékpapírosítás egyedi keretrendszerének létrehozásáról, valamint a 2009/65/EK, a 2009/138/EK és a 2011/61/EU irányelv és az 1060/2009/EK és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2017. december 12-i (EU) 2017/2402 európai parlamenti és tanácsi rendelet”

(végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg az MNB feladatkörében és eljárásában.)

95. § Az MNBtv.

- e) 53/B. § (1) bekezdésében az „illetve a Bszt.” szövegrész helyébe az „a Tpt., illetve a Bszt.” szöveg,

lép.

120. § A Hpt.

- 4. 116. § (1) bekezdésében a „hitelintézet” szövegrész helyébe a „hitelintézet, továbbá a Felügyelet” szöveg,

- 5. 116. § (2) bekezdés b) pontjában az „az intézményen” szövegrész helyébe az „a hitelintézeten” szöveg,

lép.

124. § A Kbftv. a következő 11/A. alcímmel egészül ki:

„11/A. Értékpapírosításban érintett kitettség

27/A. § Amennyiben az ÁÉKBV-alapkezelő kitettségei között olyan értékpapírosítás szerepel, amely nem felel meg az (EU) 2017/2402 európai parlamenti és tanácsi rendeletben megállapított követelményeknek, az ÁÉKBV-alapkezelőnek az adott ÁÉKBV befektetőinek legjobb érdekeit szolgálva intézkednie kell, és korrekciós intézkedéseket kell hoznia.”

125. § A Kbftv. 19. alcíme a következő 37/A. §-sal egészül ki:

„37/A. § Amennyiben az ABAK kitettségei között olyan értékpapírosítás szerepel, amely nem felel meg az (EU) 2017/2402 európai parlamenti és tanácsi rendeletben megállapított követelményeknek, az ABAK-nak az adott ABA befektetőinek legjobb érdekeit szolgálva intézkednie kell, és korrekciós intézkedéseket kell hoznia.”

(2) A Kbftv. 205. § (2) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki:

(E törvény)

„l) az értékpapírosítás általános keretrendszerének meghatározásáról, az egyszerű, átlátható és egységesített értékpapírosítás egyedi keretrendszerének létrehozásáról, valamint a 2009/65/EK, a 2009/138/EK és a 2011/61/EU irányelv és az 1060/2009/EK és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2017. december 12-i (EU) 2017/2402 európai parlamenti és tanácsi rendelet”

(végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.)

164. § (1) A Bit. 166/E. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A biztosító tartós adathordozón rendszeresen, de legalább évente tájékoztatja az ügyfeleket – a 156. § (1) bekezdésében foglaltakon túlmenően – az általa nyújtott szolgáltatásokról, továbbá szükség szerint az ügyfél nevében végrehajtott ügyletek és szolgáltatások költségeiről, figyelembe véve az érintett biztosítási alapú befektetési termékek típusát és összetettségét, valamint az ügyfélnek nyújtott szolgáltatás jellegét.”

(2) A Bit. 166/E. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) A biztosítási alapú befektetési termékek közül a befektetési egységhez kötött életbiztosítások esetén – a (4) bekezdésben foglaltakon túlmenően, a 156. § (3) bekezdésben foglaltakkal összhangban – az ügyfélnek többlet-adatszolgáltatás nyújtandó, amelynek formáját és tartalmát a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter rendeletben állapítja meg.”

167. § A Bit. a következő 373/A. §-sal egészül ki:

„373/A. § (1) A kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személy megbízója csak biztosító, csak alkusz vagy csak többes ügynök lehet.

(2) A kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személy egyidejűleg több megbízó megbízását biztosításértékesítési tevékenység végzésére nem fogadhatja el.

(3) A kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személy megbízója felelős azért, hogy a megbízott értékesítési tevékenységének végzése során is érvényesüljenek a megbízóra vonatkozó, a termékjellemzők tekintetében fennálló tájékoztatási szabályok, továbbá több rendelkezésre álló termék esetén köteles olyan igényfelmérésről gondoskodni, amely a rendelkezésre álló termékek teljes körére alkalmazható.

(4) A kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személy kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységének végzésére mással további megbízási vagy munkavégzésre irányuló – munkaviszonynak nem minősülő – egyéb jogviszonyt nem létesíthet.”

(2) A Bit. 378. § (5) bekezdése a következő e)–g) ponttal egészül ki:

[A kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személy – az (1) bekezdésben meghatározottak szerint – az ügyfél részére köteles tájékoztatást adni:]

„e) arról, hogy kinek a megbízásából és felelősségvállalása mellett jár el,

f) a rendelkezésre álló termékválasztékról, valamint arról, hogy ennél szélesebb körben is az ügyfél rendelkezésére állhatnak termékek más biztosítási értékesítési csatornákon keresztül,

g) arról, hogy nyújt-e – a rendelkezésre álló keretek közötti – tanácsadást az értékesített biztosítási termékekre vonatkozóan.”

(3) A Bit. 378. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

„(5a) Az (5) bekezdés e)–g) pontja szerinti tájékoztatás írásbelinek nem minősülő módon is megtehető, amennyiben e tájékoztatások megtételét a kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személy, az ügyfél ezt elismerő kifejezett nyilatkozatával ellátva, külön dokumentálja.”

180. § A Bit. 196. alcíme a következő 453/A. §-sal egészül ki:

„453/A. § Ez a törvény az értékpapírosítás általános keretrendszerének meghatározásáról, az egyszerű, átlátható és egységesített értékpapírosítás egyedi keretrendszerének létrehozásáról, valamint a 2009/65/EK, a 2009/138/EK és a 2011/61/EU irányelv és az 1060/2009/EK és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2017. december 12-i (EU) 2017/2402 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.”

181. § A Bit.

- 4. 103. § (4) bekezdésében az „a (2) bekezdés a)–c) pontjában” szövegrész helyébe a „(2) bekezdésében” szöveg,

lép.